Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

WTS. öíttőSer íö. »ewT>T-ívf AnvÁ^on'?'? 5 rf Pártszervezés-pártirányítás 11 ■■■ ■ Magasabb követelmények Kölcsönösen gazdagodunk ta pasztalatokban interjú V. 4. Csecsei elvtárssal, az UKP Területi Bizottsága titkárával A MINDENNAPI ÉLET­BEN sokféleképpen szoktuk csoportosítani az embereket, így például beszélünk párt­tagokról és pártonkivüliekről: a különbségtétel ez esetben a politikai hovatartozás, a szer­vezeti kapcsolat, illetve az el­kötelezettség alapján történik. Hazánkban a lakosság mint­egy hét és fél százaléka párt­tag. Ezek az emberek vállal­ták és vállalják azt a nagyobb felelősséget és társadalmi el­kötelezettséget, amely a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tagsági könyvével együtt jár. Ez különbözteti meg őket pártonkivüli társaiktól. Ezt a különbséget azonban nem szabad és nem lehet ab­szolutizálni. Hiszen a párton- kivüliség a mi körülményeink között nem jelenti áz ellenzé­kiséget, a kommunistákkal való szembenállást. Ha a pártonkivüliek szervezetileg nem is elkötelezettek oly mó­don, mint a párttagok, túl­nyomó többségük nemcsak hive, hanem harcosa és tá­mogatója a szocializmus ügyének. Tevékenyen közre­működnek a párt politikájá­nak realizálásában és ezer szállal kapcsolódnak a szo­cializmus eszméihez és gya­korlatához. Ezért a párttagok és a pártonkivüliek viszonyá­nak meghatározó tényezője a kölcsönös bizalom! A PÁRTONKIVÜLIEK ugyanakkor a párt számára a folyamatos utánpótlás bázi­sát jelentik. Évente sok ezer ember válik hazánkban pár- tonkivüliből a- párt tagj ává. ■Erre természetesen nem min­denki kész és alkalmas! Tár­sadalmunkban még jelen vannak a polgári, kispolgári, szocialista-ellenes nézetek, s az ezeket hordozó emberek. Ok nem lehetnek kommunis­ta párt tagjai, ugyancsak nem feltétlenül érett erre az sem, aki egyébként becsületesen dolgozik, rendes, tisztességes ember, akár valamilyen tár­sadalmi tisztséget, irányitó posztot töltsön is be. Ezekért az erényekért méltán meg­illet bárkit az elismerés, a megbecsülés, de a párttagság­hoz ennyi még nem elég! Arra, hogy ki alkalmas a pártba való felvételre, és ki nem, azt mindig valamely alapszervezet tagjainak kell konkrétan eldönteniük. Saj­nos, nem mindig sikerül va­lamely objektiv mérce alap­ján állást foglalni a felvétel­nél. Hogy milyen legyen ez a mérce, arra utalt a többi között a párt X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata egyértelműen megfogalmazta a tagfelvételnél követendő utat. Az idei esztendő eddigi tag­felvételeiben érvényesül e ha­tározat szelleme és kedvező tendenciák rajzolódnak ki. Különösen figyelemre mél­tó az egyenletes ütemre való törekvés, és a munkások ará­nyának emelkedése. Ugyan­akkor a felvételüket kérő sze­mélyek elbírálása és a köve­telmények értelmezése még nem mindig egyértelmű. Most az a legfontosabb, hogy min­den pártszervezetben helye­sen értsék az egységes elvek alapján megszabott követel­ményeket, valamint ezeket a körülményeknek megfelelő differenciálással alkalmazzák. Egyénileg mérlegeljék, hogy a pártba belépni szándékozók megfelelnek-e a párttagokkal szemben jogosan támasztható követelményeknek. MIT VIZSGÁLJON AZ ALAPSZERVEZET a felvétel esetén? Mire törekedjen és milyen irányba fejlessze te­vékenységét a pártba belépni szándékozó? Az egyik legfon­tosabb feltétel, hogy az illető végez-e társadalmi tevékeny­séget valamilyen területen és milyen eredménnyel. Ameny- nyiben • ez a tevékenység rendszertelen volt, mi akadá­lyozta ebben s hogyan tud a jövőben a társadalmi tevé­kenységbe bekapcsolódni? Szükséges elemezni, mi­lyen az illető közéleti sze­replése. Van-e véleményé." a közéletet érintő kérdésekben, s mi tükröződik a vélemény- nyilvánításban? Milyen a felvételt kérő kiállása a párt politikája mellett? Fontos mérce még a felvételét kérő, politikai iskolázottságának színvonala. A párt politiká­jával való általános egyet­értésen túlmenően. miként viszonyul politikánk rész­kérdéseihez? Már a' felvétel folyamatában kell ezt mér­legelve alakítani, hogy párt­tagként milyen oktatási for­mában tanuljon a jövőben. Nem közönbös, milyen né­zeteket, vall a pártba belép­ni kívánkozó az alapvető vi­lágnézeti, ideológiai kérdé­sekben. Ezért tájékozódni kell olyan irányban, hogy a tudományos marxista világ­nézet ‘alaján áll-e?! Követ­kezésképp hogyan viszonyul önmaga és családja a vallás­hoz, a szocialista hazafiság- hoz, az intemacionalizrír elvéhez?! A vallásos világ­nézet, a nacionalizmus, a sovinizmus — s ezt világosan meg kell mon­danunk — összeegyeztethe­tetlen a párttagsággal! AZ ANYAGI TERMELÉS TERÜLETÉN dolgozó párt- szervezetek a kiválasztásnál tartsák szem előtt, hogy te­rületükről döntő többségben fizikai dolgozók és kisebb mértékben műszaki értelmi­ségiek felvétele kívánatos. Úgy, hogy közöttük jelentős számban legyenek fiatalok és nők. A szellemi életben mű­ködő pártszervezetek első­sorban a kiemelkedő szak­mai, társacialmi, közéleti te­vékenységet végző alkotó ér­telmiségiek felvételét tartsák feladatuknak. A magasabb követelmé­nyek támasztásából fakad, hogy bármely pártszervezet­nek csak annyi embert le­het és szabad felvennie a pártba, amennyi a párttaggá nevelés időszakában az elő­írt követelmények teljesíté­sével erre alkalmassá válik. Ez az egyetlen mérce és sza­bályozó elv akkor is,, ha párt- szervezeteink jelentős része esetleg hosszabb időn ke­resztül nem vesz fel új párt­tagot. Politikai hiba, ha sta­tisztikai indokokra hivatkoz­nak és nein arra, hogy az il­lető az egyik vagy másik kö­vetelménynek nem, vagy még alig felel pieg.j.gmj már csak azért is ügyelni kell, *mert az elutasítással'" senkit nem szabad megsértenünk és el taszítanunk a párttól! Tag- felvételi elveinket úgy kell érvényesíteni, hogy tovább szélesedjék, erősödjék a párttal rokonszervezők tá­bora. MOST NEM A SZÁMSZE­RŰ FEJLŐDÉS nagysága a pártépítési munka mércéje! A cél a párttagság szódáik összetételének javítása. fe­gyelmének megszilárdítása felkészültségének fokozása, a társadalom érdekében vég­zett önzetlen munkájának és példamutató emberi maga­tartásának fejlesztése. Dr. Szabó Imre az MSZMP KB alosztály- vezetője Kárpátonlúli Szovjet pártmunkáskül­döttség tartózkodik hétfő óta megyénkben. A vendégek a gazdaságpolitikai munkát ta­nulmányozzák- Szabolcs- Szatmárban, A kisvárdai já­rásban mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet, Máté­szalkán az állami gazdaságot és ipari üzemeket tekintet­tek meg. Csütörtökön a nyír­egyházi járásba látogatott a küldöttség. Munkatársunk a rakamazi Győzelem Terme­lőszövetkezetben kérte mega delegáció vezetőjét. Viktor Antonovics Csecseit, az Uk­rán Kommunista Párt Kár- pátontúli Területi Bizottsá­gának titkárát, hogv vála­szoljon a Kelet-Magyaror- szág szerkesztőségének kér­déseire. — A Szovjetunió Kárpá- tontúli Területé és Szabolcs- Szatmár megye vezetői, la­kossága között az elmúlt években rendszeres, elvtársi, ■baráti kapcsolat alakult ki. Hogyan értékeli ön, mint a területi pártbizottság titkára a két szomszédos megye kap­csolatait? Összhangban pártjaink politikájával — A mi kapcsolataink a két testvérpárt, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Mun­káspárt között á szocializ­mus építése során kialakított tartás együttműködésen és barátságon alapulnak. Úgy gondolom, a mi közvetlen kapcsolataink is ezt a célt szolgálják: erősítik a két szocialista ország népiéinek barátságát, sokoldalú együtt­működését Ehhez a ..nemes ü Célhoz jj^jjjjßtisz­teltetés egyben nagy fe­lelősség.- A --Kárpátontúli Te­rület lakosságának — minta Magyarországgal. Szabolcs- Szatmár megyével szomszé­dos terület lakosságának — sajátos, jó lehetőségei van­nak a kapcsolatok erősítésé­hez. A határmenti területek között sokoldalú együttmű­ködés bontakozik ki, amely a gyakorlati munkához is sok segítséget ad. Ez teljes ösz- hangban van pártjaink poli­tikájával. • Éppen ezért külö­nösen értékesnek tartom a mi közvetlen kapcsolatain­kat, amelyek az élet számos területén nyilvánulnak meg. — A kapcsolatok alakítá­sában jelentős szerepet ját­szanak a különböző delegá­ciók — pártmunkásküldött­ségek, tanácsi és ifjúsági küldöttségek — látogatásain Kárpátontúli Területen és Szabolcs-Szatmár megyében. Véleménye szerint hogyan segítik ezek a delegációcse­rék a magyar—szovjet barát­ság elmélyítését, a pártmun- ka, gazdaságpolitikai, taná­csi, ifjúsági munka elméleti, tartalmi gazdagítását? „Találkozásunk munka és ünnep“ — Válaszom kapcsolódik az előzőekhez: az együttmű­ködést szilárdítani, új isme­reteket szerezni, mások ta­pasztalatait megismerni — mindez a távlati és a napi munkában is jobb eredmé­nyekhez vezet. Az utóbbi években vezető szerveink megállapodásai alapján több delegáció cseréjére kerülhet sor, mint korábban. Magyar élvtársainkkal mindegyik találkozásunk — mint ahogy az barátok között általában lenni szokott — a munka mellett egy kissé ünnepet is jelent. Magyarországon tar­tózkodva azt tapasztaljuk, hogy a pártbizottságok, párt- szervezetek vezetői, képvise­lői, az üzemek, szövetkezetek vezetői, munkásai szívesen osztják meg velünk tapasz­talataikat. örömeiket és gondjaikat egyaránt Nagy segítséget nyújtanak nekünk a terület megismerésében, a delegációt érdeklő sajátos ta­pasztalatok megszerzéséhez. Ezekért köszönetét mondunk. De ugyanivagyunk mi is: amikor magyar barátainkat fogadjuk, megosztjuk tapasz­talatainkat. megmutatjuk eredményeinket. elmondjuk módszereinket a párt-, a tanácsi-, a gazdasági-. a Komszomol-munka területé­ről, Biztosan mondhatom: minden alkalommal kölcsö­nösen gazdagodunk tapasz­talatokban. Saját gyakorla­tunk az. hogy hazatérve a mi területünkön elmondjuk a Szabolcs-Szatmár megyé­ben. látott, tapasztalt ereo- ményeket, a szocialista épí­tés új eredményeit, sikereit, amelyek az MSZMP vezeté­séve! valósulnak meg. El­mondjuk azt is, hogy dele­gációnkat tisztelettel és sze­retettel fogadták. S ezt an­nál is inkább el kell monda­nunk. mert mindez nem sze­mélyünknek szól, hanem a szovjet emberek, az SZKP iránt kinyilvánított rokon- szenv, a tartós, megbontha­tatlan barátság jele. — Kérjük, összegezze az ön által vezetett pártkül­döttség első három munka­nap jónak szab öles-szarv írt tapasztalatait, a benyomáso­kat. Lendületes építés Szaboles-Szaí máiban — Kellemes benyomást tett ránk, hogy milyen len­dületes a falvak, városok, a megye építése. Korszerű, új üzemekkel gyarapodik a me­gye, a meglátogatott terme­lőszövetkezetek olyan m> depi telepekkel rendelkez­nek. ahol minden lehetőség megvan a korszerű nagyüze* mi gazdálkodáshoz. Azt ta­pasztaltuk. hogy a munká­sok, a szövetkezetek, tagjai a gazda gondosságával épít­keznek. hosszú időn® építenek új létesítmé­nyeket. A konkrét példák között szívesen említem meg a KEMÉV kollektíváját Több munkahelyét megnéz­tük ennek a vállalatnak, s nagyon tetszett az ott látott munkaszervezés, elismerésre méltóak az alkalmazott mód­szerek. Pátrohán és Raka- mazon erős, fejlett, szocia­lista típusú gazdaságokat lát« t-.nk. Ezekben a terme! ős "kö­vetkezetekben kellő perspek­tívával dolgoznak, termelési mutatóik között * több kie­melkedő van. Itt s-erzett tapasztalata ink alt: s inasak arra hogy hazatérve a ml vállalatainknál. gazdasága­inkban is -népszerűsítsük, is­mertessük. Értékesek-' szá­munkra a állattenyésztésben látottak — köztük a sertés- program megvalósítása so­rán elért eredmények. A gy ü m öleskertészetekben — főleg az almáskertekben — látottak és hallottak szintén a jegyzetfűz lekbe kerültek, hogy hazatérve részletesen tudjuk - ismertetni azokat olyan emberekkel, akik ná­lunk hasonló munkaterüle­ten dolgoznak. A sza mai tapasztalatokon kívül sze­retnék köszönetét mondani azokért az elvtársi, baráti találkozásokért, amelyekben részünk volt mindenütt amerre jártunk, ipari mun­kások és mezőgazdasági dol­gozók között — hangsúlyoz­ta a kárpátontúli területi pártbizottság titkára, majd a területi pártbizottság és a területi tanács nevében kö­szöntötte megyénk lakossá­gát, s kívánt sikereket a Sza- bolcs-Szatmárban folyó épí­tő munkához, a X. pártkong­resszus határozatainak meg­valósításához. Marik Sándor Nincs messze Butyka tanya Egy jellegzetes nyírségi ta­nyavilág központjává fejlő­dött Butyka tanya. A fejlődés pedig nemcsak a külsőségek­ben mutatkozik meg, hanem az emberek szemléletében, magatartásában is. Az ide ér­kező idegent mégis a külső látvány ragadja meg: a ta­nyaközpont ugyanis már-már faluképet ölt. Az akácsorok közül jól láthatóan emelked­nek ki a tágas ablakú tömb- lakások és a villanyoszlopok. A központot négy hosszú, ren­dezett utca alkotja. A tiszta, őszi levegőben szinte érezni lehet a közeli császárszállási tó illatát. Furcsa véletlen, hogy Nyíregyháza, Nagykál- ló, Űjfehértó és Káhnánháza egyformán 10 kilométerre van ide. Az igazgatási köz­pont Nagykállóban, bár ál­landó kirendeltsége van itt a tanácsnak. A négy utcán négyszáz ember él, a közpon­tot körül ölelő szétszórt tele­püléseken mintegy ezerhat- száz. Az egyik kerületi település­ről, az Üj tanyáról érkezett a kirendeltségre Szakos Mi- hályné. Rédiát akar váltani,, hogy tizenkét malacát be- vihesse a nagykállói piacra. Szavaiból kiderül, hogy a tsz mellett az állattartás je­lenti itt a biztos megélhetést. Csak sopánkodik, hogy sok itt a munka és bizonyítékul kérges, dolgos kezeit mutat­ja. Azt mondja, a városi em­ber sok mindent készen kap, a tanyán meg mindenért meg kell dolgozni. Azért mégsem cserélne a városi emberekkel. A következő ügyfél, egy idős bácsi szintén rédiát-vált: húsz malacra, süldőre. Amíg nem jön ügyfél. Fe­hérvári Antalné, a kirendelt­ség vezetője magyarázza, hogy más, talán fontosabb ügyekben is megkeresik. Pél­dául családi, szociális ügyek­ben, hatósági igazolás miatt... Építési engedélyért Nagy kal­lóba kell menni, de a köz­pontban bárki kap építésre engedélyt. A kirendeltség mellett éppen a napokban fejezték be két lakás építé­sét. Az egyik lakás alatt ga- ' rázst látunk. Az új óvodát már be is rendezték, csak a vízvezeték szerelése van hát­ra, így a tanyavilág életében először a napokban ünnepé­lyes óvoda avatásra kerül sor. Egyelőre huszonöt ta­nyai gyereknek lesz itt he­lye. Az iskolaigazgató is be­toppan és arról tájékoztat, hogy egyre több tanyai fiatal jelentkezik középiskolába és szakmunkásképző intézetbe. Már véglegés döntés, hogy a következő ötéves terv elején új, modern iskolát építenek a kirendeltség közelében. Végül a közelmúltban végbement és a közeljövő­ben várható változásokról beszél Fehérváraié. Csak a fontosabbak: tavaly ősszel Nagykálló felől bekötőutat kapott a tanya, s a június­ban életbe lépő új menet­rendben már be is kapcsol­ták az autóbuszközlekedés­be. Mondják is az itteniek, hogy már nincs messze Butyka tanya — és nemcsak földrajzilag. A központ mélyfúrású kutat kapott, a közeli László tanyán látoga­tásunk előtt két nappal gyul­ladt ki a villanyfény, így az iskola fényt adó és tv-t mű­ködtető agregátora a lám­pákkal együtt padlásra ke­rül. Ami a jövőt illeti: a kö pontot vízvezetékkel lát­ják el, jövőre újabb csoport­tal bővítik az óvodát, új boltot éoít ide az ÁFÉSZ, a poála is új épületbe költö­zik. A nőknek munkalehető­séget keres a tanács, ha se­gítséget kap. Klubkönyvtár is van a központban, vezetője Tóth Sándomé pedagógus. ör­vendetesen nő a munkája. Az idősebbek, sajnos, még mindig kevésbé barátkoznak a könyvekkel, de a fiatalság egyre aktívabb. A sarokban latható magas könyvespolcot a közelmúltban adta a járá­si könyvtár, s remélhetőleg már nem sokáig maradnak üresen a polcok, tovább gaz­dagodik a könyvtár. A klub­ban tv és filmvetítés szóra­koztatja a közönséget, de télidőben a helyi kultúrcso- port is színre lép egyfelvo- násos darabokkal. Hamaro­san vége a betakarításnak, ezért már szervezik az is­meretterjesztő előadásokat, a vetélkedőket. A körzeti or­vos (kétszer rendel egy hé­ten) és a védőnő nevelő és egészségügyi felvilágosító munkája is jelentős. Sok még az egészségtelen gémes kút, de a gyermekbetegségek szá­ma csökkent. A parányi pos­taépület bejáratánál tavasz óta a segélykérő telefon újabb összeköttetést jelent a külvilággal Reggelente két kézbesítő indul innen a fá­radságos körútra. Naponta a nehéz dülőútakon száztíz me­gyei lapot, ötvenkét Nők lap­ját, harminchárom Népsza­badságot és vagy tíz egyéb újságot juttatnak el az elő­fizetőkhöz. A császárszállási vasútál­lomás nincs messze, így Nyíregyháza, vagy Debrecen viszonylag könnyen elérhe­tő. Sokan el is járnak innen dolgozni, de mégis jelentős fiatalsága, KISZ-szervezete, tehát jövő generációja van a tanyának. Gyarmati János fogatos például fizetésével, környezetével elégedett, a napokban vásárolt motorke­rékpárt és mint mondja, már nem is érzi magát tanyai fi­atalnak. Sürgősen kellene még ide például egy varroda, az új iskola, az új önkiszolgáló bolt és néhány mélyfúrású kút is szükséges. További központi segítséggel azonban a tanyavilág még közelebb kerülhet a faluhoz, a város­hoz. Nábráni Lajos l

Next

/
Thumbnails
Contents