Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-19 / 245. szám
nr óPJal RSEET-MAGYARORSZAG 1973. október ». Újdonságok tudományos kutatások tapasztalatcsere a mezőgazdaságban JELENTÉS A FÖLDEKRŐL. A dombrádi Petőfi Tsz-ben két géppel vetik a búzát. Gombos István és Veress Zoltán az 1500 holdas tervezett területből naponta 40—50 holdon veti el a Bezosztálya vetőmagot. Korszerű gépek segítik a cukorrépa betakarítását a Kemecsei Állami Gazdaság területén. A 150 hektárról közel 400 mázsás átlagtermés várható. (Hammel József felvételei) Test vér országok tapasztalataiból: rr Őszi teendők A bolgár zöldségtermesztő kertészek között Régi vágyam teljesült 1973. június 24-én, amikor négyhetes tanulmányi útra Bulgáriába utazhattam. A bul- gár táj szépségein kívül, amit számtalan utibeszámoló és prospektus ismertetett már a magyar turistákkal és szakemberekkel, engem elsősorban a bulgár zöldségtermesztés érdekelt. Az utóbbi években Bulgáriában mélyreható változások mentek végbe a mezőgazdasági termelésben. Az agrár-ipari komplexumok létrehozásával (6—8 Tsz összevonása) lehetővé vált a kon-N centráció és speciolizáció kialakítása, ami a mi zöldségtermesztési koncepciónkat is jellemzi. Centralizáció és szakosítás Egy-egy specializált agráripari ' komplexumon belül, ahol zöldségtermesztéssel is foglalkoznak. a zöldségtermő terület nem lehet kisebb 500—1000 hektárnál és egy- egy üzemen belül 3—4 növényfajnál többel nem foglalkozhatnak. A komplexumokban megtermelt áru többsége az ipari feldolgozást és az exportot szolgálja, míg a belföldi igényeket elsősorban a háztáji és a házikertek terméséből fedezik, bár a nagyvárosokban szép számmal akadnak állami zöldséggyümölcs üzletek is. A zöldségtermesztés, a növénytermesztés legintenzívebb ágazata, hiszen a szán- tóföldj növénytermesztés árbevételének a 10—12-szeresét adja. Ennek okai magyarázhatók részben a klimatikus tényezőkkel, döntő többségükben viszont agrotechnikai, szervezeti. stb. kérdésekkel magyarázhatók. Bulgária évi középhőmérséklete 11.6 Celsius-fok. a mienk 10,7 Celsius-fok. A vegetációs időszakban a középhőmérséklet Plovdivban 19 6 Celsius-fok. míg nálunk Békéscsabán 18,5 Celsius- fok. (Mindkét ország legjobb zöldségtermelő vidéke.) Az évi csapadékmennyiség Bulgáriában 616 mm. nálunk 580 mm. A esaoadék eloszlása mindkét országban közel azonos, tehát a klimatikus tényezőkkel nem magyarázhatók azok a termésbeli különbségek. amelyek országaink között • kimutathatók. Bár ott-tartózkodásom ideje alatt szinte minden zöldségfaj agrotechnikáját tanulmányoztam. mégis elsősorban . a paradicsommal és a paprikával kívánok foglalkozni, hiszen megyénkben éppen ezen kultúrák termesztési fejlesztése áll előtérben. A termésátlagokat tekintve bolgár barátaink messze megelőznek minket, hiszen nálunk a paprika átlagtermése 110»—115 q/ha, náluk 300— 35Ó q/ha. Nálunk a paradicsom 240—280 q-át ad le egy hektárról, náluk 400— 700 q-át. \ termes* különbségek okai Megpróbálom röviden elemezni az itt látható terméskülönbségek okait. 1. Bulgáriában az összes zöldségtermő területnek 90 százalékát öntözik, nálunk csak kb. 20 százalékát. 2. Náluk a paprika vetés- területének 100 százalékát, nálunk 80 százalékát öntözik; 3. Nálunk a paradicsomot majdnem teljesen öntözés nélkül termelik (kb. 20 százalékát öntözik), náluk 90 százalékát öntözik. 4. Bulgáriában az öntözött terület 85—90 százalékán a gravitációs (barázdás, árasztásos) öntözési módot, nálunk a területnek kb. 90 százalékán esőszerű öntzést alkalmaznak. Nem kívánom elemezni a két öntözési mód közötti különbséget, hiszen a vita Bulgáriában most érte el csúcsfokát, nálunk a 60-as évek elején sajnos lezárták az esőszerű öntözés javára, bár a gravitációs öntözési mód biológiai előnyei a mi szakembereink számára is kézenfek- vőek. Ismerve azokat az erőket, amelyek Bulgáriában a gravitációs módszert védelmezik. akik eddig is következetesen építették a több évszázados hagyományokra nem kétséges, hogy ' meg fogták valósítani a barázdás öntözés automatizált formáit, ami a vita végleges lezárását fogja eredményezni. Egyik legfontosabb oka tehát a termésktílönbségéknek az öntözési módokban rejlik Ezt az öntözési módot nehéz lenne átvennünk és alkalmaznunk a már beépített öntözött területeken, viszont az új létesítmények telepítésénél elemi követelmény kellene, hogy legyen, hiszen a többletkiadások magasan megtérülnének az itt látható termés többletekből. Megvalósítható lenne nálunk is a talajfelszín proíi- lirozása (ágyáskészítés) amit a gépi betakarításé paradicsomnál már nálunk is alkalmaznak. Ez megakadályozza az. öntözővíz elfolyá- sát,. elősegíti á víz' jobb lé- szivárgását a talajba, könnyíti a sorközművelést. Nagyon jól bevált az öntözött viszonyok között termelt paradicsom töltögetóse. Ez a módszer az öntözetlen termelésben is igen szép eredményt hozott a nyírjákói Tsz-ben (490 q/ha paradicsom). A fajta kérdése Döntő fontosságú a nagy és stabil termések "biztosítása terén a fajlakérdés. Bulgáriában elsősorban saját nemesítésé paradicsom és paprikafajtákat termelnek. A hajta- tási és szabadföldi korai fajták 100 százaléka, míg a tömegfajták 50 százaléka nagy» teljesítménvű hazai heterózí? fajta. Nálunk sajnos a heterózis fajták döntő többsége impori magból származik, amelyek az új viszonyok között nem képesek azt az eredményt biztosítani, amit az előállító, főleg nyugati cégek propagálnak. Ez nálunk országos probléma, ami remélhetőleg záros határidőn belül rendeződik. A paprika termesztés esetében nálunk, is teljes mértékben megvalósítható lenne a tőszám növelése egységnyi területre. A bolgárok sikeresen alkalmazzák a többsoros, sávos ültetési módot, amikor egy hektárra 120—130 ezer palántát ültetne^ ki. Nálunk ez a szám 47—56 ezernek felel meg. Az ottani elrendezés (70+30+30+30)x25—30 cm, míg nálunk a 70x30 és a 60x30 cm. Mivel palántaültető gépeink bolgár gyártmányúak (a KGST országokon belül ezeket Bulgáriában gyártják), ez az ültetési mód külön szervezést nem, csupán ültetőgép beállítást igényel és itt a mi megyénkben is bárhol megoldható, ahol ,ß paprikát öntözött viszonyok között termesztik. Dr. Varga Imre Mezőgazdasági Főiskola Nyíregyháza a kistermelők gyümölcsöseiben Lassan az őszi betakarítás végéhez érünk és a jövő évi termés érdekében megkezdjük a munkálatok végzését. Termő gyümölcsösök esetében a legfontosabb munka, hogy ősszel el kell végeznünk a gyümölcsös trágyázását és őszi talajművelését. Ha tehetjük. 400 négyszögöl területre minden évben 25— 30 q szerves trágyát szórjunk szét. Műtrágyából 50 kg Pétisót, 70 kg foszfort és 90 kg káliumot szórjunk ki. A trágya talajba történő juttatásakor ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsfák gyökérzetét mggne sértsük. A gyümölcsös nagyságától függően, válasszuk meg a trágyának a talajba történő bedolgozását, amely történhet disztillere- zéssel. tárcsázással, sekély szántással, vagy kézi erővel, ásózással. Bármilyen megoldást választunk, 20 cm-nél mélyebben ne munkáljuk meg a talajt, mert ellenkező esetben megsértjük a gyümölcsfák gyökérzetét, főleg a hajszálgyökereket. Termő gyümölcsösök ese- területét trágyázzuk és részesítsük őszi talajművelésben. Ügyeljünk arra, hogy a talaj felszínén lévő levelek a talajba kerüljenek. Szedjük le a fákról a rajtamaradt, fertőzött un. mumiás gyümölcsöket és semmisítsük meg. Kezdjük meg a felkészülést a gyümölcsfák pótlására. Először vágjuk ki a kiöregedett gyümölcsfákat, mert ezek megfertőzhetik a fiatal fákat. Ezután ássuk ki a gyprpülesJáJiJtiak szükséges gfuítoffét', amelyek mélysége, legalább 60 cm. szélessége 'TOT été'1 legyén. Termő gyümölcsösökben a kertben lévő gyümölcsfajt telepítsük, lehetőleg ne telepítsük vegyesen pld. az almát az őszibarackkal. Tisztítsuk meg a növényvédő gépeket, amelyeket a rozsdásodás ellen fáradt olajjal kenjünk be. A megmaradt növényvédőszereket száraz helyiségben tároljuk. Nem tárolható olyan helyiségekben, növényvédőszer, amelyekben élelmiszer vagy állati takarmány van. A téli tárolásra szánt gyű* mölcsféléket válogassuk át, tárolásra csak az egészséges, törődéstől mentes és szárral rendelkező gyümölcsök alkalmasak. Tároló helyiségként olyan helyiséget válasszunk. amelynek hőmérséklete egyenletes, alacsony. Már most vásároljuk meg azokat, a szakkönyveket, amelyeket a tél folyamán ta- nulmányawni—akwimk. Az ÁFÉSZ felvásárlójával beszéljék meg. hogy a tél folyamán milyen témájú szakelőadást igényelnek, Október ’végén, november elején a kerítéseket javítsuk meg. A fiatal 1—2 éves gyümölcsfákat, ha a terület be is van kerítve célszerű bekötözni, mert egyetlen nyúl képes egy éjszaka 100—200 db kisfát is károsítani. Karádi István MÉSZÖV Ny.-ház# A seregély haszna Napjainkban egyre gyakrabban hangzik el a figyelmeztetés, hogy az ember tevékenysége súlyosan károsítja a természetet. Ha a társadalom nem lesz körültekintőbb, nemsokára az ember is érezni fogja saját felelőtlenségének a következményeit. Az állatok közül azok amelyeknek a kultúrtáj kedvező feltételeket teremt, nagyon elszaporodtak, s az ellenük folytatott küzdelem a modern vegyszerek és technika ellenére is egyre nagyobb gondot jelent. A seregély egész Európában megtalálható. A hideg iránt nem túlságosan érzékeny, enyhe teleken kisebb csapatai itthon is maradnak. Zömük októberben Dél-Európába és Észak- Afrikába vonul, de tavasszal korán, február végén, márciusban visszatér. Az egész országban elterjedt, de a költési időszakban csak a fészkelőhelyek környékén található. Régebben az embertől távol, erdőszélek, ligetek odvas fáiban, sziklafalak üregeiben csoportosan fészkelt. Ma a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva, minden alkalmas helyen költ, még az ember közvetlen közelében is. Az újabb adatok szerint már Budapest minden kerületében is megtelepednek. A tavasszal visszatérő seregélyek először csapatosan járják a mezőt és csak áprilisban kezdenek fészekrakáshoz. Az alkalmas odúkért gyakran heves harcot vivnak más madarakkal, elsősorban a verebekkel. Általában párban élnek, de előfordul, hogy egy him két tojóval is társul. Felváltva kotlának az 5—7 kékeszöld tojáson, amelyekből két hét múlva kelnek ki a fiókák. A szülők szorgalmasan etetik az utódokat. A kikelés után három héttel, május végén repülnek ki. A fiatal seregélyek nyár elején. csapatokba verődnek és nagy zajjal kóborolnak az erdőn, mezőn. Társas repülésükre a gyors irányváltozások, kavargás a jellemző, leszálláskor hirtelen kanyarodva érnek á földre. A seregély mindenevő madár, táplálékának a zömét az év legnagyobb részében rovarok és lárváik csigák, férgek teszik ki, kisebb meny- nyiségben gyümölcsöket, bogyókat és magvakat is fogyaszt. Egy pár naponta 1000- 2000 rovart is feletet fiókáival. Szívesen tartózkodik a legelésző állatok közelében, részben felszedegeti a rovarokat, részben az állatok élős- dijeit pusztítja: kicsipkedi még a bőrükben lévő nyüve- ket is. Károkat elsősorban ősszel okozhat, amikor a rovarok mellett gyümölcsöt — elsősorban szőlőt — is fogyaszt. és kára A nyár folyamánaz első költésből származó fiókák néha ♦ megdézsmálhatják a cseresznyét, de ezt a kártételt jelentéktelennek mondhatjuk. A szőlőben ahol nagyobb tömegben jelentkezik, komoly gondot okoz. Ebben az időszakban, augusztus 15. és október 15. között a természet- védelmi törvény is engedélyezi lőfegyverrel történő irtásukat, azonban más módon is távol lehet őket tartani a szőlőtől, például különböző fényes, zörgő tárgyak kifüggesztésével, magnetofonon a vészjelző hang lejátszásával, kereplőkkel, stb. Ha az éjszakázó helyük közelében bogyós gyümölcsű fákat ültetünk, ezek is elvonják a madarak egy részét. Szőlőpusztitásukkal kapcsolatban még egy tényt érdemes tudnunk: a szőlőt károsító seregélyek nem a nálunk fészkelők csapatai, mert ősszel azok már délebbre húzódnak, hanem az északról érkező vándorok. A szőlőket tehát nem védjük azzal, ha az itt költő madarakat és fészkeiket pusztítjuk, ezért a természetvédelmi törvény ezt szigorúan tiltja is. A seregély tehát egész évi rovarpusztitásával egyik leghasznosabb madarunk, amellett időszakos kártétele — amelynek egy részét nem is a hazánkban élők követnek, el — elenyésző.
