Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

1973. október 16. RRT.ÖT-MAGYARORSZÁG B. oldal Kérdeznek az iskolák — válaszol a minisztérium Megnyílt Z. Szalai Pál festőművész tárlata A művész negyven alkotását ajándékozta a városnak Gyúró Imre átadja a kitüntetést Z. Szalai Pálnak. (Ele' Emil (elvétele) Az idei tanévben számos új, központi intézkedés lá­tott napvilágot, melyek vég- rehaj tása szülőket, pedagó­gusokat, diákokat egyaránt közvetlenül érint. A Művelő­désügyi Minisztérium mun­katársai tájékozódtak a vég­rehajtás eddigi menetéről, s válaszoltak a sokakat érdek­lő kérdésekre, amelyek az új intézkedések nyomán merül­tek fel. —< Az általános iskolai rendtartásban szerepel: a tanulót osztályozó vizsgára keli utasítani, ha a második félévi mulasztásainak szá­ma az 50 napot eléri. Az első félévben akármeny- nyit mulaszthat? — Ha a diák az első félév­ben annyit mulaszt, hogy ezért nem osztályozható, tél­évkor nem kap érdemjegyet. Szorgalmas munkával ezt a mulasztást a második félév­ben pótolhatja, s nem kény­szerül osztályozó vizsgára, vagy ismétlésre. A második félévi mulasztás az idő rö­vidsége miatt nehezebben pó­tolható. ezért kell eljárni a rendtartás előírásai szerint: a tanulót osztályozó vizsgára kelx utasítani, ha a második félévi mulasztásának száma az 50 napot eléri. Ha azonban az igazoltan mulasztó diák hiányosságait a szorgalmi idő­ben pótolni tudta, az igazgató felmentést adhat az osztályo­zó vizsga kötelezettsége alól. Ha a tanuló az első félévben is és a második félévben is sokat mulaszt, akkor a neve­lőtestület a rendtartásban foglaltak szerint határoz. — Hogyan keli értelmez­ni a tanítás nélküli mun­kanapokra vonatkozó elő­írásokat? — A tanítás nélküli mun­kanap: a nem tanítással töl­A vásárosnaményi járási pártbizottság és járási tanácsi hivatal szervezésében mező- gazdasági tájértekezleteket tartottak tsz-pártszervezeti titkárok és elnökök részvéte­lével. A harmadikra — a ba­rabási és a gergelyigornyai után — október i2-én került sor a gemzsei Űj Élet Tsz- ben. A gemzsei értekezleten Czakó János, a járási pártbi­zottság titkára ismertette a tájegység mezőgazdasági üze­meinek általános helyzetét és a legfontosabb feladatokat. Megállapította: az 1972-es évet a temelőszövetkezetek az ilki és az olcsvaapáti kivé­telével eredményesen zárták. Ez alapot adott, hogy az idei évet kedvező indulással kezdjék. A múlt évben emel­kedtek a tsz-ekben a szemé­lyes jövedelmek, szilárdult a közös gazdaságok pénzügyi helyzete. A tarpai Győzelem Tsz jelentős betétállomány- nval rendelkezik. S ez évben kilenc szövetkezet hitel igénybevétele nélkül gaz­dálkodik. Az idei gabona termés- eredmények a legtöbb helyen jobbak a tavalyinál. Búzából legjobb eredményeket értek el (hektáronként 35 mázsán felüli átlagot! Gemzsén. Vá- mosafván. Vásárosnamény- ban. Gulácson. Beregdarócon és Tárnán. A rozs járási ter­mésátlaga, hektáronként 23,8 mázsa. Fejlődött a tsz-ek belső szervezettsége. Megmutatko­zott ez a jó példákból: amely gazdaságok hamar befejezték a gabonaaratást, gyorsan más helyekre siettek segíteni. Vi­szont szervezési hiányosság még, az öntözési lehetőségek nem megfelelő kihasználása. Állattenyésztés terén ugyancsak van előbbrejutás. Év végére öt állattenyészté­si és hizlaló szakosított telep készül e) a járásban. A ló­tött, de az oktató-nevelő munkával szorosan összefüg­gő — tanulóknak és pedagó­gusoknak is kötelező — fog­lalkozás. Az általános isko­lákban tanévenként négy nap az iskolaigazgató által, egy nap az úttörőcsapat kije­lölése alapján, egy nap a pe­dagógusok továbbképzésére vehető igénybe. — Mikor jelenik meg a rendtartás a dolgozó álta­lános iskolái, az általános iskolai diákotthonok és a gyógypedagógiai intézmé­nyek számára? — Ezek a rendtartások 1974 július végére az intézmények, illetve a pedagógusok rendel­kezésére állnak. — A napközis elhelyezés jogfolytonossággal mcgújul- c. vagy minden tanévben újra kell a helyeket eloszta­ni? — A napközire jogosító igazolásokat félévenként meg kell újítani, tehát a jogosult­ságot is újból felül kell bí­rálni. — Szabad-c körzetesítés miatt a kisiskolákat erő­szakkal, a szülők többségé­nek akarata ellenére — megszüntetni? — A körzetesítés az általá­nos iskola teljessé tételét szolgálja, azaz a hátrányos helyzetű diákok sorsát hiva­tott megoldani. Végrehaitr sát mindenképpen támogatja a minisztérium. Az egyes kör­zetesítéseket azonban rendkí­vül körültekintően, jó előké­szítő és felvilágosító munká­val kell véarehajla-ni. A kör­zetesítés elsősorban a gyer­mekek, a szülők érdekét szol­gálja, de figyelembe kell venni a pedagógusok helyze­tét íé.' nyai kivételével mind be­népesítésre is kerül. Különö­sen jelentős a szarvasmarha- létszám növekedése. Ez év végére, az 1971. évihez ké­pest 1200-zal, ezen belül a te­hénállomány 1000 darabbal növekszik. A mostani időszak szintén nagy feladat elé állítja a tsz- ek tagságát, vezetőit. Sok még az idei tennivaló a be­takarítás és különösen az őszi vetések, talajmunkák, jó el­végzése tekintetében. Van még jócskán tennivaló a megtermett almával, nagy te­rületeken a határban a kuko­rica, répa. sőt a burgonya is. Minden lehetőség maximális kihasználására van szükség, az őszi vetési feltételek, a ta- laimunkák gyorsítása érde­kében. Október közeoén is jelentős mennyiség hiánvzik a vetési tervek teljesítéséből. A könnnü vacsorát'1'’ köny- nyű álmom volt■ Röpköd­tem a légben, kecsesen ível­tem át házakat, jegenyéket, tornyokat. Alattam a név tombolt, tapsolt, őrjöngött. Engem ünnepelt. Már éppen egy új kanyart művészked- tem volna az ötemeletes bér­ház tölött, amikor a tömeg­ből valaki felbögte hozzám, hogy: — Csak egy kislány van a világon! Meghökkentem. Elvégre én nem vagyok csak egy kis­lány. Nyomban megálltam a levegőben, tűnődtem mint a vércse, vagy a pacsirta■ Egy hang újra feliivöltött hoz­zám: — Az is az én drága ga­lambom! — Az Elnöki Tanács mó­dosította a szakközépiskolák képzési célját. Hogyan szerezhetnek szakmunkás- képesítést a jelenlegi rend­szerben működő ipari és ine/ugiudasági szakközép­iskolait tanulói? — A jelenlegi rendszerben működő ipari es meíUoaxüa- sági szákivá £ep is kólák ciiaK- jai érettségi bizonyítványuk alapján meghatározott műn-, kanotokét tölthetnek be, ezen belül a tanult szak­iránynak megielelő szakmák­ban szakmunkásként is fog­lalkozta tható ak. Elhelyezke­désük és üzemi fogadtatásuk megkönnyítésére a miniszté­rium hozzáfogott a szükséges szabályozás, illetve tartalmi módosítások előkészítéséhez. — Az a cél, hogy érettségi vizsgával egyidejűén, illetve annak keretében egy megha­tározott szakmákban szakmun­kásbizonyítványt is szerez-- hessenek. Ezt a kérdést a Művelődésügyi és a Munka­ügyi Minisztérium együttes utasítása várhatóan a jövő év elején rendezi. A jelenleg első, második és harmadik osztályosok számára az ér­vényben lévő szakosítási rendszerben az érettségi vizs­gával együtt adják meg az önkéntes szakmunkásvizsga lehetőségét. A mostani negye­dik osztályosok pedig egv év üzemi gyakorlat után tehet­nek szakmunkásvizsgát. A szakmunkás-kéoesítés meg­szerzése érdekében egyes sza­kokon módosítják a gyakor­lat! kén-/és belső arányait. Módosítják a szakközépisko­lai vizsgaszabályzatot is. •— A Központi Bizottság elmúlt évi, júniusi hatá­rozata értelmében hogyan alakul a dolgozók szakkö­zépiskolája? — A határozat alapvető feladatként jelölte meg a munkások művelődését, to­vábbképzését, .a munka mel­letti tanulás jobb fettételei­nek megteremtését. Ennek ér­dekében kívánják életre hív­ni a ..Szakmunkások középis­koláját”, hogy a szakmunkás- kéozőt befejező dolgozók mW nél többen megszerezhessék a középiskolai végzettséget, és érettségizhessenek függetle­nül a szakmunkásképesítés megszerzésének módjától. 1974. szeptember 1-én — a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvek alapján — meg­nyitják a tanulás lehetőségét azok számára, akik nem az úgynevezett „B tagozatú” szakmunkásképző iskolában szereztek szakmunkásbizo- nyítvnnyt. (A „B tagozaton” végzők számára e taeozat megszűnéséig átmenetileg fenntartják a dolgozók két­éves szakközépiskoláját.) Az 1977—78. tanévtől ke' j -3 — már úi tankönyvekkel — általánossá teszik a szakmun­kások számára ezt az iskolát. Az 1974 szeotemberi indítás­ról. legkésőbb 1974 első ne­gyedében tájékoztatják a művelődésügyi osztályokat, illetve az érdekelt iskolákat, (MTI) Na. a többinek se kellett több, ki vékony, ki vastag hangon avatkozott a nótázás­ba. S bár a hangok változtak, egyben megegyeztek: mind feltűnően hamis volt. Annyi­ra hamis, hogy a fal felől akartam az ágyból kiugrani. Ez az összeütközés a. hallal felébresztett. Aha, szerenád. Szerenád Marikának, a helyes kis al­bérlőnknek. A szomszédos szobából hallottuk is a mo- toszkálást■ Biztosan gyufát keres az aranyos. — kuncog­tunk a feleségemmel. Node nappal sem találja, nem hogy éjjel. Én pedig elméláztam ma­gamban. Milyen boldogság. Amikor még ifjú és érejjen voltam, én is adtam szerená­dot, csak gavallérosan: hege­Bensőséges ünnepség szín­helye volt október 15-én dél­után 2 órakor a nyíregyházi városi művelődési központ Szabadság téri állandó kiál­lítóhelyisége. Itt rendezték meg a több mint öt évtize­dig Nyíregyházán alkotott és rajzpedagógusi munkássá­got folytató — jelenleg Szentendrén élő — Z. Sza­lai Pál festőművész nyolc­vanegy éves festőművész ki­állítását, azokból a művek­ből, amelyeket alkotójuk Nyíregyháza városnak aján­dékozott. A kiállításon megjelent o'r. Cservenyák László, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályvezetője, Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Sze- menszki Miklós, a Nyíregy­házi Városi Pártbizottság tit­kára, dr- Kuknyó János, a megyei tanács művelődési osztályvezetője, Fodor Géza, a • városi tanács művelődési osztályának vezetője. Részt vett az ünnepségen az idős művész is. A zene iskola fuvola­együttesének játéka után dr. Örcjögh János, a városi tanács elnökhelyettese mon­dott megnyitó beszédet. Megkülönböztetett tisztelet­tel és szeretettel köszöntötte a nagyszámú részvevők ne­vében is Z. Szalai Pál fes­tőművészt. akinek első kiál­lítása ötvenhat évvel ezelőtt, 1917-ben volt a Nemzeti Szalonban. A művész 1920­düvel-vonyogóval működő zenekarral. Megálltunk hal­kan egy muskátlis ablak alatt, a cigány pengetett, az­tán rázendített: „Csak egy kislány van a világon. •.” A szomszédból erősödőit a moloszkálás. Egyszer csak azt hallottuk, hogy kivágó­dik az ablak és nagymama fehércsipkés fökötőjében si- vitva-selypitve (fogsorát el­felejtette visszatenni) pergő­tüzei a szerenádozókra: — Csendháborítók. nem hagyják az éjjel alvókat pi­henni. A hegedű felvisitot' Ká-dúr­bán, a brácsa olyat bődiilt mint egy oroszlán, a nagybő­gő biztosan kipukkant.' mert nagyot durran* (a gazdáié ijedtében az akácfának sza­ladt vele neki). A szerenáiozók egy kicsit. csupán két ablakot, — té­vedtek. Dénes Géza ba került, ahol freskófesté­szetet tanult- 1925-ben Pá­rizsban volt önálló kiállítá­sa. A nemzetközi tárlato­kon: Bécsben. Prágában. Varsóban. Firenzébe és Rómában nagy sikert aratott festményeivel. Z. Szalai Pál. a szabolcsi tárlatok szorgalmas kiállító­ja. Legutóbb ebben az év­ben. a Nyíregyházi Művésze­ti Hetek keretében a me­gyei kórházban rendezett önálló kiállításon mutatko­zott be. Nevét, munkásságát az egész város ismeri. Naiv számban vannak barátai, tisztelői- A nyíregyházi pol­gári iskolába, maja nyug­díjba vonulásáig a tanító­képző intézetben tanított. Több ezer diák tanára, ne­velője volt. Tanítványai kö­zül többen országosan ismert művészek lettek. Tanári pályáját, művészi tevékenységét egyaránt az a szerénység jellemezte, amely emberi magatartásának is meghatározója. A képzőmű­vészeti kiállítások egymást követő sorrendjében a mai kiállítás rendhagyó. A mű­A Nyírségi ősz megyei szervező bizottsága október 14-én, vasárnap délután Má­tészalkán, az új Szatmár szálló nagytermében rendez­te meg a vendéglátó vállalat és az ÁFÉSZ népi zenekara­inak vetélkedőjét. A hét ta­gú zsűri bizottság előtt öt né­pi zenekar vett részt a vetél­kedőn: a nyíregyházi Hotel Szabolcs, az Ezerjó és az Aranyszarvas zenekarai, a fe­hérgyarmati ÁFÉSZ és a mátészalkai Halászcsárda zenekara. Mi teszi indokolttá a népi zenekari vetélkedőket? Az a hivatás, mely a népi zenekarok szórakoztató zenei szolgálatára hárul: a magyar népzene, az értékes magyar zenei hap.-ományok ápolása, terjesztése, megszerettetése, jó műsor által a közönség íz­lésének fejlesztése s termé­szetesen nem utolsó sorban a munkáltató érdekeinek szem előtt tartása, hogy jó és von­zó műsor mellett a fi.zető kö­zönség biztosítása, megtartá­sa, zenei kiszolgálása. Hiszen sokkal de sokkal többen hallgatják a népi zenekarok szórakoztató műsorát, mint a hangversenyeket. vész nemes gesztusként a városi művelődési közp mt termében október 25-ig lát­ható negyven festményéi a városnak adományozta. Ez­zel Nyíregyháza képtárának az alapjait teremtette meg- Nyíregyháza város lakói nevében dr; Ördögh János köszönetét fejezte ki a ne­mes adományért és a kiállí­tást megnyitotta. Ezután Gyúró Imre, a megyei tanács elnöke méltatta az idős mes­ter több mint öt év; ized es munkásságát és megköszön­te a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében a városnak ajándékozott műveket. Ezt követően át­nyújtotta az Elnöki Tan ács által adományozott Munka- érdemrenn ezüst fokozatát Z. Szalai Pálnak, aki meg­hatott szavakkal köszönte meg a magas kitüntetést. Köszönetét fejezte ki a ki­állítás részvevőinek, akik je­lenlétükkel megtisztelték művészetét. Ezután a kiállí­tás közönsége megtekintette a naponta 10-től 18 óráig nyitva tartó tárlat gazdag és igen értékes anyagát. P. G. A fenti követelményeket két zenekar valósította meg a legjobban: a fehérgyarmati ÁFÉSZ és a mátészalkai ha­lászcsárda népi zenekara. Mindkét zenekar műsora ki­fogástalan volt. Felölelte a magyar muzsika, a szórakoz­tató zene legjavát. Hang­szerösszetételük s játékmód­juk megfelelt a népi zeneka­rok kívánta követelmények­nek- Külön ki kell emelni a fehérgyarmati zenekar kitű­nő fúvósát, a mátészalkai ze­nekar csellistáját. Nem he­lyeselte a zsüribizottság a néhány zenekarnál előfordu­ló giccses. értéktelen, a kö­zönség kevésbé igényes kí­vánságát kiszolgáló produk­ciókat. A zsűri bizottság bírálata szerint első lett a fehérgyar­mati zenekar, második a má­tészalkai és harmadik a nyír­egyházi Hotel Szabolcs népi zenekara. A közönség is sza­vazott. s a közönség szava­zata a mátészalkai zenekar­ra esett. A termet teljesen megtöltő közönség jól és kel­lemesen szórakozott, a hang­versenyszerű. példásan meg­rendezett vetélkedő alatt. Vikár Sándor Még sok az idei tennivaló Mexőgazdasás;i táiértekezletek a vásáros- naményi járásbon ban ösztöndíjasként Róma­Téves szerenád Nvirséoi Ősz, 1973 Népi zenekarok vetélkedője Mátészalkán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents