Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

fWS. oktoSer n. KVT fl"f - M A G Y ATSOR«ÍtX(? «. óBaf Pozsgay Imre: Érdek és érdekeltség A szocializmus társa, (jalini, politikai kérdései között fontos helyet fog. lal el az érdekvi. szonyok megisme- se. az érdekek rangsorolása, összehangolása. Ehhez a nagy jelentőségű problémá­hoz sok felől lehet közelíte­ni. Napjainkban, amikor még munkamegosztásbeli és szociális különbségek létez­nek az emberek között, na­gyon fontos annak a kérdés­nek a vizsgálata, milyen el. vek szerint kell a javakat szétosztani. Jól ismert tétel hogy a szocializmusban az anyagi javak elosztásának mértékét még nem a szükségletek szabják meg. hanem a vég­zett munka. A munka sze. rinti elosztás egyenlőséget és egyenlőtlenséget is tartal­maz. Egyenlőséget a terme­lési eszközökhöz való vi. szonyban, a munkához való jogban, egye- '“5 felszabadu­lást a kizsákmányolás alól, de egyenlőtlenséget a fo. gyasztás színvonalában — éppen azért, mert egyenlő mércével, a végzett munká­val mérik az embereket, akik pedig szakképzettségük­ben képességeikben, ügyes, ségükben és mindezek alap­ján produktumuk nagysága tekintetében különböznek egymástól. Ezért az alapve­tő érdekek közössége mel­lett fennmaradnak az egyé­ni és csoportérdekek. C6ak e részérdekek számításba vételivel, a társadalmi ér­dekek iránti figyelem fel­keltésével, a közös és egyé. ni érdekek közelítésével, vagyis megfelelő érdekeltség biztosításával lehet előre ha. ladnunk. Már Lenin nyomatékosan hangsúlyozta a személyes anyagi érdekeltség és a szocialista termelés általá­nos fejlődése közti elszakít, hatatlan kapcsolatot. Felhív­ta a figyelmet, hogy a sze­mélyes anyagi érdekeltség a termelés szakadatlan növe­kedésének és tökéletesítésé, nek egyik legfontosabb haj­tóereje. Szükség—.nek tar­totta ezért a személyes anyagi érdekeltség össze­kapcsolását a kollektíva anyagi érdekeltségével. A munka szerinti elosz. tásról és az anyagi ösztön­zésről szóló lenini tételek helyességét a szocializmus építésének nemzetközi ta­pasztalatai igazolták. Az egyenlősdi, az anyagi érde­keltség megsértése vagy helytelen értelmezése min­dig káros következmények­kel járt. A gazdasági re­formok hazánkban is és a Szovjetunióba- is nem utol­sósorban arra irányulnak, hogy a személyes -nyagi ér. dekeltség jobban kapcsolód­jék össze a ko"ektíva anya­gi érdekeltségével. Természetes, hogy az em­berek nem egyformán is­merik fel érdekeiket. Ezért is sokszínű a társadalmi közgondolkodás és magatar­tás. Vannak még, akik a közvetlen létérdekeken túl­mutató érdekeikről nem vesznek tudomást. Mégis teljesen hamis lenne az em­berek felosztása olyanokra, a'-'k anyagi ösztönzéssel, és olyanokra. .akik erkölcsi ösztönzőkkel, ideálok felmu. tatásával késztethető!* ered. ménye6 tevékenységre. He. Ívesebb abból kiindulni, hogy minden ember szük­ségleteihez hozzátartoznak a megfelelő színvonalú an vagi éleff“'tételek, és ez alól a széles látókörű, öntudatos ember sem kivétel. Nem az a baj ugyanis, hogy az em­berek latba vetik energiái­kat anyagi szükségleteik ki­elégítéséért. hanem az, ha szükségleteiket közössegedé, nes eszközökkel elégítik ki. • Az anyagi érdekeltség el­vének következetes és ugyanakkor rugalmas — az ember másfajta érdekeit is figyelembevevő — alkalma­zásában kifejezésre kell jut­nia egyrészt az elvégzett munka és a szükségletek kielégítése közti összefüg­gésnek, másrészt az egyéni és a társadalmi érdek kap­csolatának. A/. így felfogott anyagi érdekeltség nemcsak az egyén hasznát szolgálja, hanem egyúttal közvetlenül érzékelhetővé is teszi szá­mára munkájának összefüg­gését a társadalom egész tevékenységével. Ezáltal megalapozza, növeli az egyes dolgozó felelősségérzetét. Saját céljával kerül azon­ban ellentétbe az anyagi ér. dekeltség akkor, ha megszű­nik a kapcsolat a végzett munka és az egyéni jólét alakulása között, ha az élet- színvonal nem megalapozot­tan, a jobb munka ered­ményeként emelkedik, vagy ha a jobb munka nem nye­ri el jutalmát, ha a .,jó munkás” és a „jól kereső munkás” fogalma nem esik egybe, vagy ha az anyagi érdekeltség konkrét formá­ja az egyéni érdeket elsza­kítja a közösségi érdektől és szembe állítja vele. Ide tartozik az is. ho­gyan tükröződnek a köz- gondolkodásban, a közvéle. ményben a jólét növekedé­séből származó jelenségek. Megfigyelhető, hogy a szo­cializmus építésével együtt emelkedő jólét, egyes réte­gekben az r-véni igények túlzott felfokozásával jár: egyoldalúan bizor.yoß fo­gyasztási cikkek megszerző, sere irányul a figyelmük, és másokat is, valódi értékeik helyett, aszerint minősíte­nek, hogy birtokolják-e eze­ket a javakat vagy sem. Egyesek készek ezt a jelen, séget az anyagi érdekeltség alkalmazásának rovására ír. ni. Ez a megközelítés azonban helytelen. A szocializmus építésének ugyanis egyik 1' ffőbb és közvetlen célja a népjólét emelése, s ennek egyik szükségszerű követ­kezménye a lakosság ellátá­sa alapvető fogyasztási cik­kekkel. majd egyre inkább tartós fogyasztási cikkekkel is. Teljesen alaptalan ettől félteni a szocializmus jövő­jét. Aki ugyanis úgy törek. szik nálunk egyéni jólété­nek emelésére, hogy képes­ségeinek megfelelően dől. gozik és munkája szerint részesedik a megtermelt ja. vakból az a szocialista tár. sadalmat erősíti. A közvet­lenül tudatformálásra irá­nyuló erőfeszítéseknek — agitációnak, propagandá­nak. népművelésnek stb. — csak ebből az összefüggés­ből szabad kiindulnia, csak ezt tudatosítva viheti el a tömegeket az egyéni anyagi érdekeltség helves értelme­zése révén a társadalmi ér­dek szolgálatához a szocia­lista tudathoz. Az anyagi érdekeltség al­kalmazásának a szocialista közgondolkodás fejlődésére lett hatása attól is függ, hogy gyakorlatilag átfogja-e a dolgozók összességét, s hoz. zászoktat-e minden munka­képes emoert amioz, nogy jólétének növelését kizárólag jó munkával, tehát a tár­sadalom jólétének arányos növelése útján keresse — vagy pedig olyan rések mu. tatkoznak, amelyekbe be. szivároghat az erkölcstelen és törvénytelen magatartás, a kispolgári önzés és élősdi- ség. Ha az anyagi ösztön­zés elvének érvényesítésével nem jár együtt a társadalom erkölcsi-politikai nevelése valamint a szocialista elve- két valló közvélemény ele­ven, valóságos befolyásá­nak növekedése, akkor át­menetileg nagyobb mozgás, szabadsághoz juthatnak a társadalomellenes magatar. tásformók. így egyesek fel. használhatják az egyéni és 3 társadalmi érdek közötti eltéréseket magáncéljaik érvényesítésére. Lehetőség nyílik arra. hogy ideig-óráig fegyelmezetlen munkával is elérjenek _ olyan bért. ame­lyért mások becsületesen megdolgoznak: összekötteté­seik révén hozzájuthatnak olyan dolgokhoz, vagy elér. hetnek olyan funkciókat, amelyekhez mások társadal­milag hasznos munkájuk és tényleges rátermettségük alapján sem jutnak hozzá. Elhatározott célunk úgy fej. leszteni társadalmi-politikai viszonyainkat, hogy ezek a jelenségek egyre kisebb mértékben fordulhassanak elő. A míg a szükségletek kielégítéséhez csak korlátozottak a le­hetőségeink. addig teljesen jogos — és szükséges — annak az elvnek a fenntar­tása, hogy azok részesülje, nek nagyobb mértékben a megtermelt javakból, akik képességeik szerint legtöb­bet tettek ezek létrehozásá­ért. Ehhez az elvhez hozzá, tartozik az is, hogy ne le. hessen anyagi javakhoz jut­ni erkölcsi érlékek feláldo­zása árán. Vagyis az anya­gi elismerés megszolgált fi­zetség legyen a társadalom érdekében nyújtott teljesít­ményért. és szolgáljon ala­pul az egyén sokoldalú fej­lődéséhez, kulturális és er. kölcsi kiteljesedéséhez. 1 Műhelyük a csillagos ég Kilenc ember házat épít Négyen a brigádból: Borsos István. László, Borsos István, Kovács András és Ranyhóczkl Kilenc ember házat épít. — tízemeleteset. Ennyi égy brigád, naponta másfél lakás a normájuk. Másfél-két ala­gutat szerelnek össze egy mű­szakban. Messze van már ez az építkezés a falrakástól, a malteros kanáltól. A brigád­ban nincs egyetlen kőműves sem, mégis ők azok, akik a falakat felhúzzák, ök kilen­cen — a Ranyhóczki brigád — Nyíregyházán, a Kossuth utcán egy tízemeletes lakó­házba kezdtek bele. Az MilÜméferes pontossággal Jó két éve annak, hogy az alagútzsalus technológiával megismerkedtek. Egyikük ko­rábban segédmunkás volt más építkezésen, másikuknak az ácsszekerce adta a kenye­ret, a harmadik jóformán most kóstolgatja az iparszerű építkezést. Itt nem centimé- terekkel, hanem tizedmilli- méterekkel mérik a pon­tosságot. A minőség sem úgy kezdődik, hogy majd egyenes lesz a va­kolat, mert vakolat sincs. Az alagútzsalú hatalmas fél fa­lat beborító elemei olyan si­ma felületet adnak, amire már a tapéta jöhet. A minő­ség már itt, a kezdetnél el­dől. —■ Nyugodtan el lehet na­gyolni, ha úgy akarnánk — mondja az Idősebb Kovács András. — Ha mi elkapkodjuk, azt még ki lehet javítani, de olyan is — teszi hozzá Borsos László. — És nem lehet baj, ha rossz, sérült a zsalu? — Dehogynem — szól a testvér, Borsos István. — Jön egy szélvihar, odavágja, ki­nyomja oldalra a zsalut, már meglátszik a falon. Nekik pedig úgy kell dolgozni, hogy ne lát­szon meg. Ami ki­sebb sérülés van, a beton hi­bája, azt kijavítják, hogy az utánuk kővetkező szerelőknek ne legyen vele bajuk. Ezt a munkát ugyanúgy meg kell tanulni, ugyanolyan fortélyai vannak, mint más mesterség­nek. A két fiatal. Bóka Ist­ván és Lukács Miklós csak harmadik hete, hogy itt van. Ács a szakmájuk, a szerelés­sel most ismerkednek. — Azért a szakmát is hasz­nálni tudjuk — állítja a bri­gádvezető. aki szintén ács. — Különösen a korlátok, a védőrács felállításánál, a deszkamunkánál — teszik hozzá a többiek. Három lesbér együtt Nem könnyű munka. Fi­gyelmet és fegyelmet egy­aránt követel, hiszen bár­mennyire segít az óriásdaru a többmázsás elemek emelé­sénél, de annak irányítása, hogy minden milliméterbe egyezzen, az az embereken múlik. Nekik kell gyorsan összeszerelni a csavarokat, hogy pontosan a helvére ke­rüljön az elem, nekik kell úgy beállítani mindent, hogy nyugodtan lehessen betonoz­ni. Az elemek közé beton ke­rül, azt ott keverik az épít­kezés mellett, " a betont az emberek dolgozzák be. hogy szép sima falak váljanak be­lőle. A simaság azért: is fon­tos. mert az elemeket óira szét kell szedni, egy eme1 ért­tel f eltebb új falakhoz kell összeállítani. — „Samuval” is oda kell csapni időnként — mutat a nagykalapácsra Vigvári Fe­renc. — De ha minden össze van állítva, akkor már könnyen megy a szerelés — mondja az egyik Borsos fivér. Ugyanis a brigád egy Isis­sé családi „összeállítású”. Há­rom Borsos testvér dolgozik együtt — az egyikük éppen a raktárba ment. ő hiányzott, a brigádból — az idősebb Ko­vács András ma»» mellett tudhatja a fiát is. Ki a kez­dettől, egy kicsit később ta­nulta meg az alagútzsalus technológiát. A gépek — fő­leg a nagy daru — kihaszná­lása miatt pedig két mű-szak- ban dolgoznak, ezért is kel­lettek új emberek. Határidő, minősé» — Meg szocialista brte-d Is vagyunk — szól n „főnök" Ranyhóczki István. — És ez miben látszik a munkán ál ? — A határidőben, a minő­ségben. Most azt vállaltuk, hogy december 22-ig a nyol­cadik szintiéi kész leszünk. A második emelethez kezd­tek hozzá. A s-én. ős-l időhart könnyen haladnak De jön­nek a novemberi, decemberi csípős fngvok. az esős. szeles napok is- Az ő műhelyüknek pedig a csillagos ég a teteje. A vállalást akkor kell teljesíte­ni. amikor elgémberedett újakkal, széltől piros arcok­kal, párás lehelettel is azon lesznek: a munkának menni kell, a váx'osban kellenek az új lakások, az új lakók azt várják, hogy a pénzükért 6zép lakást kapjanak. Lányi Botond Füstöl a föld az eke után a palád! határban. Szántanak szorgalmasan a traktorosok, a kőkeményre száradt földdel birkóznak, mely a dülőuta- kon úgy meg van repedezve, mint a tízforintoson a háló­rajz. Kárognak s varjak is, de ezt nem halljuk, mert Ador­ján Albert főagronómus mo­torján sietünk az Uj Barázda Termelőszövetkezet majorjá­ba, pontosan félúton Botpa­lád és Kispalád között. Mire megtudjuk tőle. hogy már csak 175 hektár vetetten és a betakarítás eredményesen fo­lyik, már ott is vagyunk. A két határszéli falu közös gazdaságában a szokásosnál részletesebb napi eligazításra készülnek. Ugyanis hazajött egy napra az elnöktovább­képző tanfolyamról Danku Béla elnök és nyilván szeret­né hallani nemcsak a mai eseményeket, hanem tájékoz­tatást az elmúlt napokról is. A főagronómusnak és a brigádvezetőknek nincs mi­ért szégyenkezni ök. A repce és az árpa vetésével végez­tek, félezer hektárra terve­zett búza vetésének is túl van­nak a felén: már háromszá­zon felül. Az almaszürettel végeztek, a napraforgó sze­dése nyolevan százalékon túl. Egyenesben Paládon kukoricából már csak 75 hektár töretlen. Az ötezer holdas gazdaság, melynek 250 tagja mégegyszer-ennyi öreget tart el. egyenesben van. Ezt a kifejezést ezen a napon még többször hallottuk egyszerű paládi termelőszövetkezeti ta­gok szájából és vezetőkéből egyaránt. A magyarázat: szorgalmasak. Ami az „egyenes”-! illeti, ezt azért hangsúlyozzák, mert nem volt itt minden teljesen egyenes a? elmúlt évek gyak­ran változó vezetőségei ide­ién. Ami igaz. q-»t is meg kell mondani: volt jó is. Néha túl jó. Hogy ez mit jelent falusi fogalmazásban, annak a rész­leteit Varea Katalin főköny­velő*''» tudjuk meg. aki. — a legtöbb mostani vezetővel együtt —, nemrég vette át hi­vatalát. Mind’árt az első könyvelőt, (gazdaságik gond az volt. hogv -i legutolsó zár­számadáson kifizették nyere­ségként a ■ teljes biztonsági tartalékot. Ez esvmillió. És az egész forgóeszközalaoot. Ez másik másfél millió. így nőtt a murikabérálap jóval hat millió fölé. Ráadásul en­nek a két és fél milliónak a hiánya akadályozta az idei munkákat. Egy sor fizetést elmulasztottak, hitellel kellett kezdeni. Ha ezek után a jelenlegi vezetés azt állítja, hogy a két és fél milliót is „ledolgozzák” idén és a kereseti arányokat is tartani tudják, akkor ért­hető az a kifejezés, hogy az Uj Barázda „egyenesbe jutott”­Az egy napra jutó átlagke­reset át forint. De ez csak át­lag. amiben a nyugdíjasok is benne vannak. A szorgalma­sok keresete jóval több. És nemcsak a visszatartott húsz százalékot tervezik kifizetni év végén, hanem még egvkns nyereséget is — amellett, hogy tartalékolni fognak. A paládj termelőszövetke­zeti parasztság jövedelmi vi­szonyairól nem volna teljes a kén egv kiegészítő adat nél­kül. A két falu tagságának a bártaniában hatszáznál jóval több tehén van. A telei a kö­zösön keresztül értékesítik. Elmúlt havi adatok: a közös gazdaság tejbevétele Tn ezer forint volt. A háztáji tejért a tagok 353 ezer forintot kap­tak. Van tag, például Csere­pes Ferenc, aki csak tejért 6300 forintot vett át. Danku Béla elnök moso­lyogva jött ki f. rövid tanács­kozásról, ahol munkatársai beszámolóját hallgatta meg. — Mostmár bizonyos, hogy tartani tudjuk ezt a nem is olyan könnyű tervet — mondja —. hiszen a betakarí­tás jóformán befejeződött. Az almát, kívül minden üzemág­ban jövedelmező volt a ter­melés. Ráadásul építettünk két és fél millióért egv új is­tállót. Az állatok már meg­vannak. egyelőre kint a le­gelőn. de novemberijén be­költöznek úí otthonukba. Jö­vedelmező volt a hízott bika nevelés is. legutóbb 22 da­rab fiatal. 14 hónapos álla­tért 440 ezer forint nlaoára! kaptunk, amire még jön ked­vezmény. A kalászosok is jól fizettek. A búza és árna eevüttes átlaga 17 mázsa lett. ritka dolog mifelénk. Az ara­tást augusztus il-én befejez­tük — segített Tisztaberek és Nagyhódos. De ami a legfon­tosabb, takarmány term eseté­sünk elég eleséget adott mind a körös, mind a háztáji állat­állománynak. Úgy érzem, hogy a közösség minden tag­ja helytáll. Gépparkunk jó karbantartására utal, hogy tudják tartani azt a három­szoros erőfeszítést, amit a mostani kővé dermedt földe­ken a meaei munka jelent. Nyugodtan megyei vissza s tanfolyamra. A két falu közötti ország­úton együtt utaztunk a bakon Kalicza Lajos 52 éves terme­lőszövetkezeti taggal, aki ta­karmány-előkészítő. Éppen új s?ái'í*mánvért ment ..gumi- rádUs” fogatával. Ö ezt mondja: „Nem panaszko­dunk. Nekem szeméi»' szerint igazán semmi okom rá. Igaz, vasárnap is dolgoznom kell, de megvan a közösből is a háromezer, meg a háztáiiból is a másik három. Alig várom ezt az egv évet, hogy a fi „m befejezz«-- az egyetemet. Ak­kor egv kicsivel könnyebb munkát k«rek. Nehézmár eb­ben a koriján a nnni czázötr ven mázsát megölelni ” Hát ez most a krt Palád. Dolgozó ötvenévesek, tanuló fiatotok, sikere* osztóndő. és békeség. Az emberek tisztest seggei beszelnek másikkal. Gesztelyl Nagy Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents