Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

7973. szeptember 12. *,Gv AROBSZAÖ 7, oldal Nem mindegy, mit Munkát — a nőknek Munkakönyvét kap a fiatat a várost tanácsai) TLT 4 VtSZpNYI.AG LGySZEllÜ DpEGa-1 V'44 úRn§k, aki munkát kgres Nytr­fgyaázám Kinyitja az'újságot, jiirdetp.sek tu- gsljat talalja, különböző munkajielyeket ájáp­lanai<. Eles egy teletop a nagyobb' vájlalátpjc­T)3k. S sjpkmypjíasníijv és segédmunkásnak egyaránt biztató sj yj^lsgz: „Jöjjön, vái-jujs”. Mi több. npm egy olyan nyíregyházit találni, aki ti keresigtet kihasználva megváltoztatja a ÍHíIRkP'*!?!^’ fo'°g$ másutt, ugyanazon munká- ért nagyobb fizetést kapjon. Viszont az szintén igaz, hogy az általánost végzeft fiatal lányok ma is sorban áljna]>. híthv a kereskedelm tanulójskoláhíi bejúth a^s^'pak. pz epéftsggizetl lányoknak. szu|gíknek minden nyáftjp ismétlő­dő rohama ni íróasztalok élten szintón 'Sizo- pyitja. hogy van még'gond áz eiHélyezkedest illetően. Valamikor, nem is olyan régpn. a városi tanács előtt emberek iucqtjqi tolongtak, hogy bármilyen állashoz, ng'únkáho?. akar idény­munkához. hozzaj'ussartEjlj. Ma herestii kell a takarítónőket, afe^gr ggy hgjyfcé fízep is jelent­keztek. Megváltozott á várps. Nem csak me- gveszékhely, híjngm Szábolcs-Szattfiárnak min­den szempontjáé] jcpzsRRtjí}. Itt psszponfpsul a megye iparának mq jd a fele, kulturális, műve­lődési centrum,’ a kereskedelem szálai itt fut­nak össze. Pf?dig hg g múlttal hgsonlítjuk ö.ssz.p. ak­kor az utplso éytizédig jóformán egy nagy ha­tárral rendelkező, mezőgazdasági jellegű alföl­di városként ismerhettük meg Nyíregyházát, futatja ezt, hogy az líj3Q-as népszámlálásnál a lakosság harmada még közvetlenül földmű­veléssel foglalkozik, s az 1949-es adatok szerint ÍS. a 2| és félezer kereső l^kős közül tízezerén a mezőgazdaságból szerzik a megélhetésre való fociptolsa'f. Ügyartákkor a város lakosságából kilencezren yánriák, akik a kereső korúak közé tartpznak. mégsem dolgoznak, egyszerűen azért, mert nincs hol. A harmincas éve^Pl a í-aros­r x SAG száma sem változik lényegesen. íAz ugrást a hatvanas évéktol''szamuhát‘!úk. A hRSZpnnégy évvel ezelőtti 55 700 bakóé' he­lyett az icjén január elsejével már 75 810 a nyíregyháziak szám3- Azoké, akik a Vátpgbap születtek, lit élték apáik és nagyapáik is. és ázókél akik á "környező községéből jöttek, hogy munkát találjanak a megyeszékhelyen, ®z ipari ^epttiurjiban. A v|ro§ ^nrtüs fejlőiig} azppban fiem állt fenn a tyúk, vagy a tojás problémába. Itt-élotíb volt á munkát kereső emberek töme­ge. s úfána indult még az' iparosítás. A vidék­ről betelepültekke1 együtt rohamosan növekvő lakosság rjemcs^ ^rgette, han^jn egyenesen mésteÖvetenp in pj? m miinlcaheívek teremtését elsősorban' az'tbar fejlesztését. Kíár nem csak kis tanácsi vállalatok székhelye Nyíregyháza, han^m a nagyipart reprezentáló fjphányfgr- meptáló mellett megépült a konzervgyár, az almatároló, a gumigyár, a papírgyár, a íjAFE. a MEZŐGÉP fét>. Mellettük pedig a kis tan§- psi üzemekből középvállalafojí fejlődtek. Há­rom évet ÍÖtÖ-íién már '36 ezer Volt a? 'ij§szgs keresők £ zárna, közülük 32 ezren városi lako­sok' voltak.' Lényegesen megváltozott a keresők össze- tétejs jj. 4 Rj^Rga?fjasá| SéR^jfegYel a §59­m-fiű keli a tóld mHyelssgip. A népszaroUUffl szerint HLO-oen mec maiü ötezer yó}í á mezőgazdasági kergsok ^zá­rná. ipa pedig négyezer koríj! alajtul a szamuk táviatokt>8ff f8| mku Ipföll ez az arány- amely a keresők fiz ^azafe tffi­rűl alakul. Annál jnjiább Rótt vi^RRt az ipRfhan dol­gozók ' szama, ttöszpnhgté ez az üi syargapak a tereqéiyesedü üzemeknek. 4 t>f#R$’ da ma az ipart mpnű^atia RWRBjW^Rí#.- lenieg '14 20fi rz iparban dolgozók gz#3; S hogy mjlyen rphamfi-^R flJpWfc 3? 1RW müpívpreteg. azt m?nnyiHi: rak RítF8íR maid hárflmé^éprel keves^qliep vpUale. llWanas gyekhez kPf]Yf Séep alakült az úgynevezett tgrcipr hgezafflk- paR (fpjgpzók ^záma is. 4'harmadik §|fW8F­ban — á kereskedelemben, közlekedésben szplgájUtáshap ' egyre jöRb müúkask^r? V9P szükség azon egyszerű oknál fogva, hogv a fejlett városi élet egyre jobban megkövetelj a lakosság minden irányú igényeinek kielégité­Építsünk, de hol? Családi ház, víkendház „Nyíregyháza városa térképe az úteják • endes sZdjáiy jzauq i- áliIlcíí. uul hie.'uö.ii felvétel ttján készült, niellyen valamint az útezák hajtásai úgy az azokra nyúló fundu- sok s épülétók helyei kijelölte ti c-lí.” A vgy-osi tanács egyik szpRj iáRan la- láliiátp az' a térkén, ^mélyiken ez ä — ro­már szokatlan kiiejezésekbö} összeállítói — mondat áll. Az év, aRríko'r készijlt: 18-40 Szép, érthető világos jelek és a m'sg'yarásKd a ma efR'perel is eligazítja a 13Q évvel "ez előtti városon. IVjilyen is vojj, mijyép jéRc tett akjíör Nyffegyiiaza'i ‘gz nipp? ' ráírva kávc/jiéztetm azoyt lehet- i 7p!l }ak<'>ha Észak ' és pél irányban '3 |i|tométer.' Kelet- nywegfi irinypan' majdnem két kifomgler te­rületén' épjut fél. 'ffz üijőméípr a ráfft® 3 p fél, négy kiUm^l^i-- a szpf^^’ge, a Íjik-Hsok szániq peilig 22 és jt'i ezer. Es iiieg ez is it-vás. Kélczryn yártytk Igkasra és 'l>g|i#zá'/ körül van a 'kpak a szúiTja,' akik épftem akai-tujU 'Ujihél (lánjuralJb. Qk telekre'1 vár­nak. ' .föv.n'c tjztün' újabb jelöni kéz-óit. újabb igények és a' város egyrg magasabb (yéz p ügyre jobban széllerül. ’ Slfeirett 3 tplfk Van, le-sz és hol leí>z olyan tgjek, ^j^qyá épíjen'í A ^ár^s ’ majd a jlifis üt meptén gpüjhgk a házak: eitle­ioíessk. de hol épilsqp, ‘ ají) csajadi házal ajmrí AFRjf?8F a Iv' íjtÉVPil tfP lakásépítés’ terye pj|pszü}t, dyicegyhá^ra csulátji hckqj tervetek. 4? első' éybén pgjrozfjm dott a munka, de akkor sok volt meg az előkészíteni való. A második év nagyon jól sikerült: családi ház épRlt és akkor ügy tűnt, túl is lehet teljesíteni a tei-yezgt- tet. És akkor elfogyott a telek, meg elfo­gyott a várónak qz a pénze is. a mit a te­rületek előkészítésére köjtlletett volna'. A kérvények gyjjlte(>, piszén aki építeni akart, qz nem ismpV’te mennyi mindennel másbknák az építés előtt is foglalkoz­ni. Aztán a Műszaki Qszf.ály dolgozott: pénz nélkül! ‘ Ellkeszítettjék több száz lakóház építéséhez a kisajátítási tervet, hogy ha megkapják a pénzt, azonnal kezhuóssák a mpqká't. Csináltak ggy kalkulációt és kértek 8 milliót. Art-áh kapjak helyette ggyet, ami­ből ' épp hogy csak kitelt a Hermann Ottó utcára tervezett 60 társasház előkészítése. A pénzt persze kérték tov rbb. újabb kétmilliót sikerült is kiharcolni, de ez is olyan kevés volt, hogy a telgjfigényjők ké­rgeit ebből sem lehetett kielégíteni. És ak­kor találtak egv megoldást. Megegyeztek' a/ OTP-vel, hogy yegyéhek meg a Ságvqri’ te­lepen 61 hóid szgritpfpidet és erre a ’őrü­letre késztjtéjtpk ej' a ’t'élép' kiegé-jsftetj es rnö- o-sít.ott rcnRe-xéíii tervit. Milyen lesz 'a váTOsnak gz a részg? S^ép és modei-p: a iaUtany-átp) a Ságygei tplÜiRg- Hlgtyé délre a gumigyárig terűi 'mnjfl fel. tüVípészeic-ien a gyár méllétt 'mégf°Te|R nagyságp védőte­rület marú4- Lesz „vírps^pzppRfm” V a nugtjpits ujpq fply ja jvában és h"q azt is 'mzzászámít'juk. hogy néhány éven belül ‘a ueljáró is elkészijl, mindjárt nem olyan ’voli” városrész a Ságvári telep. Csak a Sóstó... Mikor lehet itt építeni? Az előkészítés i '5?flődött és körülbelül kétszáz, " telket még a? jdén értpkegjjének, körijltjelül qRy­l;'if, amennyi a .Íe;énleg ..Siorbnq gjjok te­' .igénylők szám3- így tayasszgl m^F kezdeni az 'építkezést. És még' valamit je­nt a várggnak ez a terület: a IV. ötéves érv vggáre' mpgé'pü-lfjet áiinyi'‘ kis család* vagy társasház, amennyit az ötéves terv el- -.é'szíté'sekor bpüt^rne^tek. Lakások f-eh'át epüineji, mert a tW$p k ,moíy erőfeszítéseket tesz a tgjkgk l>ia|q kilósáért ’ a Ságvári telepe11- Borbányáp, So.- íóhegyen. 4rR. a yqrqsj embSFRek — jég álábbis egy résziiknék — m'ósfajjá igépy'c is vannak: szabad időben. hétvégpl>eif' sze rét barkácsolni', mozogni és piReRni is, kj mozájilnr a ÖR^gy ’ fái közül”, otyasmlf esi nálni, amit áz Öászkömiortős lakás minder előnyévé!' együtt sem tud 'biztósitani. “VaR aki a pincét, a bérház szárítóját' hRsznali kis műhelyül. Van,' ákí kirándulni lrhegy‘,é van aki telket vásárol, vágy' vásárolna hogy a kig terülgí m'egm'v elése peUett egy vjjtendház szolgáljon a család pihenőhe­lyéül. Hof vegyen hát tálkát a városi ember, ahol a3 úgynsvc'rtt v'kend­házat építhet? Nem 'nehéz a vaicsz: Sós­tón, mert Nyíregyházának ez az ‘egyeben üdülőterülete. És a többi? Csaszá.-szállás, az Qf-p-äi Út küpnyé-.e, vagy a Kemacjei út nplletti terület? Nézzük sjrjában. Csá- i.-- »zállás az. illetve az lé-yz Nyíregvnúzí ren­dezési' terve szerinti dé egyelőre 'még Nagy- 'cállóhoz tartozik. Itt, akik eddig telket vát- qk éRÍjhettek j-j négyzetmái érnél nq’m \agvobp terifletű yjkendbá^at. de a t-?Mc • ’i-ték'eűíí-se jelenleg "szíín^pgi. q hé.v - ' p- -.Qk pedig — rhin tégy 000 eVnpé;- :— vá.'ja, óig rpegkezdődik az O'szíájs. Igen, várja és ez a vá.u-. /.tatás min­denként indpkoif. A t^lívpket ugyanis n^m ingyen adják, qz pe-ajg úgy illik, hogy a 'levétel ázó irtson, a'ji'ol majd a v" :'vj- ielek-tülajROR isojt eivárhatják, hogy legyen í't, legyei] ’ villany. jegyen y;> í-s' még né­hány' nlyju n létc.iiíméuy. ai-’"’*l c^y ü-.Uilő- tp.rüjptí'j n'j'ijví.nítanou üglyan célszerű meg- válosítáni. Mi is az üdülőterület? Jogilag az a ta­rntet. ÜZ Épít sljgyi és Vá rostéj— Ipsztósi Minjsztecjum- valamint az Egész- iágiígyl Mi Rlsz%i HÍR üqülöterületnek nyjl- vqRÍt. (Csak záróiéiban: Sóstót a múlt éy- bep pyilvápífptfák üdülőterületté.) Aztán kezdőedk a tpuRka nagyobbik része: a rendezési terybén qgy s?ép üdülőkép kiala­kítása. oiyqpé, aRiglyik kielégíti az é'intett lakRssag üRülgsi. pihenési igényeit. És ez a?,' amihez a pénz kell. ÉPÍtfifű tehet üdiilp- jéf..'5|trngnyeket. nv- ÜqülR l-akpi'ségQt kiszol­gáló" küVöységi léi esi tményoligf. parkot, pnr- RolpkRt-’ üzemanyagtöltő állomást, közmű- lgtgs||rhőRyekot — szeqpyviztisz'íjó^eleo kjpfgléral' —.. grtlítfl f? lakgnt|||f. szóval -.Iván íé^sitményeket, affljjpí)8fefi a vűmRd- ház-tulaidPROsok-nak. áz üRülohnek szüksé­gük yan. Nyíregyházának jrtté1 Sóstó van. Csá­szárszállás lesz es njRpj továftb. LegelAbbis üdülőterület. Vannak aztán tsz-ek, magán- |u||idpppsok aitai parcellázol t > területek, mint Nyíregyháza kü3e,é'pep az Orcsi út. a Kemecsei út környékei amelyek mezőgaz­da-sági rendeltetésű területek, oda legfeljebb szesszémoskárprót ljhet építeni’, -hiszen eav MÉJÍ-rendelet az ilyen területet' zártkerti ingat tanná nyilvánította. Hog\- ezeken a helyeken is épültek ví- kendhózak,' sőt villáknak beillő lakóépüle­tek? Igen, engedély nélkül, és ezekre nyil­ván’érvényes- az idén elrendeli építés rendé­szeti bírság és a bontási kényszer i-s. De most pem erről yan szó, hanstfl] arról, hogy és hol vegyen magának ]élket a nyíregyhá­zi ember, akár hobby ke r Let. ajíár víKehd- házat akar?"'Menjen Tísz'álökre,' Baka'rnaz- .á, v.jgy még tóy'Jlapb eső üdülőteíüléiék- i-é? SpKan menték is, akiknek nem 'gond a kijqrás, meri kocájuk is van, vagy olyanok, akik vállaljak a vönafózásl. Arról niár volt szó, hpgy Császárszállá­son körülbelül nyctic-sz^zap állnalt sorban, de sokan tudómasl szereztek nyár "arról js, hogy az ÖTP 'Sóstón, a Vörös Ctslllgg 'Rérmelószö- vetkezettől yásarpij Cgy tófületát, ápol Í8l>- ÍOÓ iídmőteígk' p^pqelíájhajm Ezep ^ részen még hiányoznak a közmüvek", cje :— vagy az értékesítés/ előtt,. vagy utána — itt is rpegépül a vij^hajdjigt. ^sz Rt. p víz, ami az iiaülőteriiieíeken' másnol is megvan. ÍVfegqld^sra vár TfüRel>- üdülőtelkek, hpbbyjtertek. Tel­tek, amelyekre tórónyíiázak és kis bsaTádi íázak épülnek, hogy ha égy mai térképet 30 év mjílva valaki a kezébe vg-sz. csak nosolypgpt fqg á' it]3 ojy 'nqgypak tűnő ?,2 ■>s fél ezren, Üdülőtelkek, amelyeken a mai- -kon túl szép formás kis víkendházak sora- kpznak fppid, RlfV R mpR^R UiüRÍ. RÍpSnés és kjltapcffijődás ' kellepies légye|i es a Robby- ierték,' ahol — ha ^csibéi] is —. a m.e'/.ő- tazqqsqgi' munkak|ipz keclyet érzők munká- an ' ,.’pi|iqRik” ki'''-farpc|g|j-RRÍkat. ■ Ahho^ azonRap e5 lehessen. (agyon‘sókat k'rtl ipóg'töprengeni a vál-ps mzélőipeji,''hiszén Rq (Rq Sppd a teljek kl- jjakíj^lS-' mennyivel nagyobb fttsz 'néhány ey mufva? Balpgh József Űj telep körvonalai Sóstóhegyen sét. Néhány területen pociig éppen az e téren hiányzó szakemberek akadályozzák a felsőfo­kú elláljs mggva}prt'lását. bár áz itt cíolgozó kilencezer ember révén egyre kevesebb helyen .szqrít a cipő”. A MUKKAKUOuriAZETRÖf, SZÓLVA sohasem Iglíet figyelmen kívül hagyni, hogy Nj iregyhnz.m ma is a nők munkába állí- :asa a gond. Napjainkban és’ a távlatokban a érti munkacrópiacon nagyobb "a kérésiéi mini .1 kínálat. A nőknél yiszont még mindig ezrek- uen lepel kifejezni azoknak a számát, akik munkaképes korúak ugyan, de nem dolgoznak sehol. A teljes foglalkozíáfássá) féi-nVészeteseh sohasem lehet számolni, fujzen a gyerekek gondozására, a család gondjainak eliát'ására mindig lesznek asszonyok., akik szívesebben maradnak otthon. Viszont még ezfelőtt öt évvel js, hat és félezer volt azoknak a száma, akii; vagy vglialva, vagy kényszerűségből, de otthon maradtak. ' A- nagyvállalatok kpzü| pégy is van. ahol a dolgozók jelentős szarná nő. A* gumigyár mellett viszont az alma tároló, a konzery-- gyár és a dohápy?errneníaTo többnyire csak idénymunkát tudóit nyújtáni. Ma már ezeknél az üzemeknél a csúcsok széthúzásával qz állan­dó, egész éven át tartó fogíalkpzVátás’ a’ cél, amit többnyire meg is valósítanak. Az ipaf’te- le pit esnek pedig csak aklvór ' van ' értelme, ha inkább nőket foglalkoztató üzefhék települjék a varosba. Amellett szakítani kéll á hágyómá- nyokkal, hogy a lányok, asszonyok csak a? élelmisv'erioarban. vasfv a ruházati ’ioarhan — a tíÖB. Divatrubázatj Vállálal a Nyírség Ru­házati Szövetkezet műhelyeiben — találhatják meg a helyüket, hanem, mint a példák igazol­ják a vegyipart jelentő gumigyárban, az TJ^jVFRSil.' qvegtechnika» és eleMi-oate1..sz­íjkai részlegében, a papíriparban is eíhelvez- b^Ühétpek. A hagypnrj'.’nyoi] már azért is változtatni kell, mért m?g a s >: a k m;: ■ i k a sí; éo- zo intézRtékben is gond. hogy néhány, nem k}FRORpRf‘t§n női szakmánál hiába tartana’- fenn helyeket lányoknak, mert Rljg van je íenfkezŐ a helyekre. Ott, ahol lassan kiegyenlítődik a munka erőmérlpg éfiyre In^é bR előtérbe kerül a m-"- kaérőgázdálkodás. így van' ez Nyíregyház ' is. Korábban — arpig Jétéjg^ p ItötelRZö mv. kaközvélíféj. könnyen szgfpmel' tehetstt tarte- a''munjt^erogqzdálkRdést. Mg viszont mindé­YéHfHfií 'lÉÍÉ' d8fi)l fí' tó’dUh mqd‘ szerez új 'munkqsókat. Adrpjnísztrqtív kötőt" seg'— jcptelR?« közvetítés — csq'k qzpknál va>- nkjk kilépett bejeavzéssal. vagy egy évbe tpihbgzpr váUpztáte:-’': nv'mkabejyéf. Ez visp- — mipt az prszágbari másüt) (s — pggk forrná lisnqk tpkjnthető v:zs?atarfás.’ a tanács iqká1' ^g’i'sztpália. hogy hányán vannak azok, ak" |gy yáitqzfatnak munkahelyet. A ^BT. HOGV \ MHNéÍT Iv ERESÉ . liatglok és idősebbek iobbon tesverc'- Ui.jékpztntya a várpgi tarjá«5 ió módszert igya- ■s'oí á vállalatoknak. Kéri. hogy negyedéven­ként jelentsék' be. miiven szakmunkásokból egyéb al!m]rpazottgkból "van hiánvuk. bo"q IfÜldhet'ik azokat- gkjk muRjjját Jtergsye érdeké lödnek.'Ez könnyebbsés a vállalatoknak is hi­szen a .sok hirdetés mel’ett íav is megtudhat­ják. kj érdeklödjk a vállolat irgRt. 4 jqltósság irrÍ össgejéteiél ismerve mái: hosszú tgyrq is rReg'nq!:’rqzó. hóm mi''‘°n les-» a" i-fjurikherqneb'ZSt a y-ji-psbap. Kedvező. hPSv Nyirggyházq a fiatal vá--osgk közé tartozik nm; g lakosság 'átlagéletkp*-át illeti. Köszönhető ez ÚRliük Mgy az fjprtisí>s átlqgíól r.qgvpbb a t’pftn?§?é>és szaRprpd'í? d“ 3 vtó^krp,] hftkpbp- zqhitó fiatalok. 4 tgyteti rtnngr^s ? figlfllodé? üvéhh' fnly'k Míg 11rtflrhgn 0 net'’­vén éy pí^H!4^.9 tf‘f" Í'élí ]>r addiy irí7jj_rp a s ez az fjyápy a Isöyet^oz.ő ti'7—. öt éy|]<?p ís Ennek p1'sné"f az pltqrtqttck PA- "Rángk b’ZRRi'ős- Ríiyekpdé?rt'pl kei] szómeU' Ég a rp^derR élet. a hqgypbb köyp'oi-nZriyo’- veleiárója. mprt egyre többen yqRRqk olyanok ijtjk tpyá'phtqRulRak. bár már elérik 3 Riúnka- képeg {fórt- fíl^s Rém vesznek reszf a ter- Rl^ÍRFRRRHqbaR. » TÍVLATf PROGNOZlb §?EUINT A a yqrqs’qaR az ißari ifiRRkä.ssgg részará­nya a toyáRhiakhán js rRräfRRi'qf]- s valeme lyest nő a harmadik szektorban foglalkoztatot­tak száma. —'1 ‘ Lányi Botond És a tpbjbi ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents