Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

# o« a! KELET- MAGVA RORSZTÄ Ö 1973. szeptember ti. Itthon alig ismerik Néptáncosaink rangja Volán-táncosok az ifjúsági parkban. jvj vfnEoyif Aíja néptanpkultüra­JA, hag^mápya nem tekinthet visz- sza nagy múltra. Néhány tánccsoport mindig volt a városban, üzemekben, intézményeknél, iskoláknál,^ de együttessé nem sikerült fejlőd­niük. Országos hírt és tekintélyt alig szerezte. Néhány éve azonban felnőtt, együttessé vált, s 1972-ben a kiváló címet is elnyerte a Sza­bolcs Volán Táncegyüttes. Ma már évi har­minc—negyven fellépés van mögöttük. Ott vannak minden jelentősebb országos népitánc- fesztiválon, bemutatón. Négy alkalommal kül­földi — szovjet és lengyel — közönségnek is be­mutatták műsorukat. Mégis, Nyíregyházán alig ismerik őket. Sokkal inkább számon tartják az együttest' a különböző városokban, ahol a közönség tapsa jelzi a sikert, nemkevésbé a zsűri elismerő minősítése. Nagy utat tett meg az 1957-ben az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házban még- alakult tánccsoport, amely az első években I alkalmi fellépésekkel,'„házon belüli” szerep­lésekkel vétette észre magát, de csírája lett a későbbi táncos kollektívának. 1984-től már azon munkálkodtak, hogy megfeleljenek az együttes rangjának, követél­ményeinek. Ettől az évtől kezdve rendszeresen jelentkeztek önálló műsorral. Ékkor erősödött meg az együttes művészi vezetése is. Dálanics György a hároméves néptáncoktatói tanfolya­mon B kategóriás minősítést szerzett. Kamá- tozni kezdett a , megszerzett . táncpedagögl’al tudás. , o Mai nevét 1989-ben vette fel az együttes, s ez nem pusztán „keresztelő” volt. A-z együt­test ettől az időtől kezdve a Volán Tröszt és a nyíregyházi Volán vállalat a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Móricz Zsigmond Művelő­dési Házával közösen tartja fenn' Megoldó­dott a többéves probléma, a gazdátlanság. Pon­tosabban a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező SZMT művelődési ház mellé anya­gi és egyéb vonatkozásban is megfelelő patr ronálót találtak a volánpsokhoz. Évente több mint százezer forint jut így. az együttes különböző kiadásaira. Utazásokra, a ruhák karbantartására, újabb felszerelések vásárlására, tiszteletdíjakra. A megyei tanács­tól is kapnak támogatást. Korábban hetvenezer forintot, melyből a teljes nagyecsedi táncruhá- garni túrát vették meg, 51 ezer forint értékben és négy pár szűrt, 10 ezer forintért.A legutóbb kapott 60 ezer forintból újabb táncruhákat vá­sárolnak, egy teljes székelygarnitúrát és új al- neműt. A pénzt néni gond elkölteni, sokát fel­emészt az pgyes szereplésekre, fesztiválokra való autóbuszos utazás, évente 30—40 ezer fo­rintra rúg a táncpróbák céljára hasznait te­rembér is. tanulás, kitartás is nélkülözhetetlen, arpi szin­tén nem hiányzik. A munkahelyekről általában elengedik őket, támogatják az együttesben való szerep­lést. Akadnak azonban viták, majdnem fegyel­mivel végződő esetek is; egyes munkahelyekén passziónak, öncélú szórakozásnak, magánügy­nek tekintik az együttesben való részvéteit. Hogy ez mennyire pegatív jelenség, nagyfokú vaska 1 gposságot takar, arról aligha kell szólni, de elhallgatni is káy lenrje. A folyamatos pró­bákat, a sikeres szereplést gyakran hátráltatja az ilyen szemellenzős nézőpont. Nyolcezer lámpa A város fényei Nyíregyháza közvilágítása 75 éves. Ek­kor a város tanácsa imigyen határozott: „sze- reljenek fel berendezéseket a közrend és -biztonság érdekében”. Az akkori néhány égőtől, amely a központ főbb helyein egett. ma eljutottunk oda, hogy 8000 különböző lámpa ontja esti fényét. De nemcsak a szá­mok emelkedtek. A cél., a közvilágítás jel adata is forradalmi változásokon ment ke­resztül. Tervezni — tudomány A mai város attól is korszerű, hogy es­te milyen képet mutat. Ez rang mércéje?, esztétikum. De fő feladata más. Egyrészt szolgálnia kell a közlekedés biztonságát, piásfészt a közrendéi.. Mindez már régen népi oldható meg úgy, hogy valaki (alólom- fa elhelyez egy-egy oszlopot,' e^y-egy ' lám­A piai közvjlágítű-i tervezésé ludoniány. Apaiak, aki arra váialkpzik, h-pgy ezt a mj|n}tat felelősséggel végezze, annak érte­nie kell 'a következükhöz; a korszerű köz- lekedcs alapelveihez. A közlekedő emberek lélekíqntfioz. A biológiához.1 A fénytan min- c|ép ágához. Az utak és utcák fqrgalomát- ercsziö képessegéhez. A-z esztétikához. Vé­gű};' de pern utpígó spi'ban 4 kozyiláciiiási tankszerekhez, lehétőségékhez, követeimé-/ nyékhez. Nyíregyházán a Tiszántúli Araprszolgál- taló Vállalatnál Pivarnyik András vezetésé­vel .ilyen sokrétű ismeret és munka után tervezik a város közvilágítását. A munka perp könnyű. Sof olyan maradvánnyal Kelj szernbetaiálkqzniük, ami nehezíti a korsze­rű yijásítas' ’ kíalakjtáéíj't- Szűk, Ipfpbos ut­cák. régen elhelyezett, egykor modern vi­lágító rendszerek, kültelkek,' ahol csak irányfények pislákolnak, különböző fényfor­rások hirtelen változásai, újonnan születő lakótelepek és régi részek találkozásai, bo­nyolult forgalmi csomópontok bonyolítják a nem mának, hanem a jövőnek is megfe­lelő alaprendszerek kiformálását. Ezek ellenére elmonolható, hogy Nyír­egyházán jó néhány olyan pont pan, amely- neki világítása eléri a világ színvonalat. A Sóstói út a1 Kossuth utcáig^ a Szarvas utca az Arany Janos utcáig, a Széchenyi utca eje- je, az Északi körút már elbírja a legkénye­sebb kritikát- is. Az itteni tapasztalatok alap­ján válik nagyvárosivá a Tanácsköztársa­ság tér, amely ma rosszul világítöttnak szá­mít, a Kossuth utca végig, a Dimitrov utca. a Dózsa György út, a körút folytatása, a Mező utca. a Petőfi utca, az állomás előtti tér és végül a belváros szíve, a Kossuth tér. A SZAB0LCS-V0LÄN TÁNCEGYÜT­TES szereplésé iránt nagy az igény, ezeknek nem is tudnak teljesen megfelelni idő­hiány, utaztatási gondok és más problémák, miatt. Alig jöttek haza a közelmúltban a g3^ön_ gyösi néptáncfesztiválról, máris készülniük kellett a szeptember 8-án lezajlott, a Jcisvárdai napok programjában szereplő nívódíjas tánc- csoportok versenyére. De kevés idő jut a pihe­nésre, mért a nyakukon a szeptember 22-én és 23-áp Kiírt nágykáíipl Káljai-keftös néptánc- fesztivál. Az idén harminc önálló fejlépést tervez­tek. de már'jóval túllépték ezt a számot. Feb­ruárban 4 Volán Troszf szervezésében á Vörös Hadsereg napja alkalmából Esztergomban ad­tak műsort,' március -elején a néptánepsok be­mutató színpadán léptek fel Nyíregyházán a . művészeti heteksorán. RéSzf vették Debrecen­ben a ..Fórumon”, körműsori'ál járták a nyír­egyházi tah'yayjlágpt, fel léplek az ókoritól „Fergeteges^’ jubileumi mustrán. Időközben ismét megújították az együttest, átalakították és felfrissítették a'tíz tagú nép- zenekart, mélynek vezetője Nagy Sándor ének- szakos tanár .Két népdálánekésük is van. Lé­péseket tettek az utähpötlascsoport megszerve­zésére is. Az együttes 'legfiatalabb tagjá 14 éves, a legidősebb 24 éves. Változatos foglal­kozásbeli fiatalok, munkások, diákok, pedagó­gusok, akik közül' többen, táncoktátói működé­si engedélyt is szereznek. Négy táncost adott az együttes a kaposvári Csíki Gergely Színház­nak. A Z EGYÜTTES LÉTE, FEJLŐDÉSE, A a művészeti munkáj a produkciók ál­landó tökéletesítése azonban csak részben függ össze az anyagiakkal. A legfontosabbakra ma már jut pénz, legfeljebb kevésbé tudnak szer­ződtetni vendégkoreográfusokat á nehezebb táncok betanítására. Ma már ugyanis ez sem ritka az együttes életében. Főként á Népműve­lési Intézet szakembereit hívják meg egy-egy produkció művészeti irányítására. AZ együttes felnőtt olyan táncszámokhoz is, mint a most legnépszerűbb, legszebb, egyben legnehezebb. Ötvennyolc motívumot tartalmazó „Magyar veybunk”. Ez a jelenlegi műsor koronája, egy­úttal a repertoár I8-ik száma. Fennállásuk óta harmincnyolc táncot ta- nultak még és adtak elő. Most már sor kerül­hetett a minőségi produkciók állandósítására, hipz az igények' folyton nőnek. A táncosok csak akkor tudják megállni a helyüket, az erős me­zőnyben. akkor tarthatnak számot a közönség érdeklődésére, ha folyton képesek megújítani tudásukat, mind magasabb fokon tolmácsolni . a magyar táncművészet hagyományait. Fárasztó próbák sokasága előzi meg a fel . lépéseket. Erről van a legtöbb szava Dalanic Györgynek, az -együttes vezetőjének. Heten­ként három alkalommal tartanak próbát az ■ irodaház nagytermében. Heti 7 órás időtartam - -mal. Évente több mint 364 órát próbálnak, el­osztva: minden napra jut egy óra az évben Ez nem kis megterheléssel, a pihenésről való lemondással jár az együttes tagjai részéről, akik szívesen jönnek, mert életelémük a tánc. De a jó szándék, a lelkesedés mellé a szorgos AT EM AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNYE­+ ** KÉT szorgalmazzák, hanem a közös produkciók tökéletesítését. A táncos kollektíva ez évben megalakította a néptáncosok klubját, a III. kerületi művelődési ház adott helyet szá- 'mukra. A klubban a tár-sművészetékkel ismer­kednek a fiatalok, filmvetítés, népviseletek megtekintése, párás# táncosok meghívása, elő­adások, irodalmi estek, filmankétok, közös ki­rándulások, ‘ névnapok, szilveszteri és farsangi estek, s természetesen közös népdal éneklés és tanulás tölti ki a szabad időt. Legközelebb a KEMÉV fiataljaival találkoznak, s vetélkedőn is összemérik tudásukat. Milyen' kapcsolatuk van még a várossal? Főként a középiskolákkal létesített kölcsönö­sen gyümölcsöző kapcsolatot; a Kossuth Szak­középiskolával, a ’ mezőgazdasági szakközépis­kolával. melynek 1 tanulói az együttesnek is köszönhetik sikeres szereplésüket a sárospa­taki diáknapokon. Eredményes, speciális kollé­giumot szerveztek a tanárképző főiskolán, né­pi táncból, ahol a leendő pedagógusok meg- ismerkedtek a legfontosabb tudnivalókkal. Közülük többen lehetőséget nyertek arra is, hogy táncoktatói működési engedélyt szerez- Z0pok Sajnos azonban ezzel ki is merül a város­sal való kapcsolatuk. Kevés a nyíregyházi sze- réolés, nem ismerik művészetüket a helyi üze­mek, -^llglatok dolgozók Sőt a fenntartó Vo­lán vállalat közönsége előtt sem lépett meg fel az' ő nevüket is viselő együttes. A táncos kollektíva tudatában van annak, hoey a közönséget minden ajkalpmpíal mea kell nyerniük, és a közönség sohasem ugyanaz •■Hindi* változik. Ezért készülnek nagv kitar­tással és minden fellépésre. Reméljük, a közel- övőben a nyíregyházi közönség is jobban roeg- smeri művészetüket, s nemcsak a távolról ha­zahozott díjak, helyezések, jutalmak hallatán tapsol” a Szabolcs—Volán Táncegyüttesnek, hanem közvetlen közelről is. A kő- vagy sza­badtéri színházban, az üzemi művelődési há­zakban. Mindenütt ahol szeretik a nép évszá­zados kincseinek avatott tolmácsolóit. Páll Géza Reklámok — díszfények Jelenleg Nyíregyházán háromféle világí­tótest típust találunk. Az első a nagyomá-t nyes, az izzószála*. Ebből csaknem ötezer világit, elisősorböh a tanyai telep üléseken, a KÜÍtérüieléken- Á második a fénycső. Ebből viszonylag kevés, 351 van a városban. A legelterjedtebb a higanygőzlámpa, mintegy Háromezer világít Nyíregyházán.. Az itteni szakemberek figyelik, hogyan válik be a fő­városban a náiriumgőzlámpa, valamint a zenonlámpa, ami a legújabb vívmány. Alkal- mazásukra akkpr kerül spr, ha bebizonyo­sodik, hogy, gazdaságosak, és indokolt felsze­relésük! Á jelenlegi yenciszer á követelmé­nyeknek 'meg Féléi. Ezt nemcsak a TIT ASZ véli így, hanem az Országos Világítástech­nikái Szakbizottság amely e kérdések legfőbb magyar fóruma. A holnapnak építeni A megyeszékhely közvilágításának kor­szerűsítését t}gy aiapelv határozza még: le- gyen olyan, hoyy }egaiápb másfél évtizedig alkalmáénak bizonyuljon, akkor is, ha a köz­lekedés fejlődése gyorsul, akkor is, ha a jogos lakossági igények rhériani halqdvány- szerüeh nőnek. Tehát: á holnapnak kel) épí­teni. 'Ez a törekvés megmuíátkozik abban k>. hogy a TITÁSZ a legszorosabb koncep­ciót alakítja ki a városi tanáccsal, a közié* kedésrendészettel. a közutak építőivel, mi­közben gondos prognosztikai előrejelzéseket készít, kutatva á jövőt, á' ^elszerélépdő be­rendezésék esetében nemcsak a ijiűszaki szempont dönt. Á modern ember szépérzé­két is figyelembe veszik. Így esztétikai zsű­ri dönt a felszerelések forpiájáiól.' színéről, arról, hogy összhangban 'vanpák-e á kör­nyezettel. Vagyis á modern közvilágítás nemcsak praktikus célokat szolgál, hanem egy varos kellemes arculatának ajkötójává is válik, nemcsak esté, hanem nappal is. A nyíregyházi közvilágítás fejlesztése hosszú évek óta átgoncjplt tevékenység. Nepn egyszerűen az a cet, hogy egyre több lám­pát szereljenek fel, haném az js, bpgy_ a megleyők fényereje állandóan fokozód jéjr. Ennek bizonyítására csupán nggy ps^zepa- sonlítás. 1966-ban a városban ötezep lámpa 'világított.' Ma ez a szám 8000. Vagyis a np- vekedés hatván százalék, pgyanakkpr a fényerő éz ídq alatt csajjpém szörozódott. Falható, hogy nemcsak az út u(ak új fényforrásai leljek rnpderqstjbpk. de korábban rosszul világított városrészek is több fényt‘ kapnak, mint yégpp. A? «műd­ben felmerül a kqríjés: vajon ez a folyamat) nem drága-e? Vajon mi a jellemzője a korszerű köz- világításnak? A szakember válasza: Legyen egyenletes. Né tarkítsák fekete foltok- A lámpatestekéi olyan magasra helyezzék, hogy az ne zavarja a közlekedőt, a fényforrás ne kápráztasson, és összhangban legyen az út­burkolat színével, anyagával. Olyan csomó­pontok és torkolatok alakuljanak ki, ahol a közlekedőt nem zavarja a fényváltpzás1. Mindez az alaprendszer. Egy városban, amely igazán varos, ehhez még sokmihden tárqpl. Az első a reklámvilágítás. A kirakatok, a neonok, transzparensek" nemcsak 'optimális fényerőhöz adnak hozzá pluszt, hanem szín- hatásukkal megnyugtatók, a közlekedőt kel­lemesen érintik. Sajnos, ezzel elég rosszul állunk. A következő a díszvilágítás. Nyíregyhá­zán ez is hiánycikk. Pedig lenne lehetőséi bövgp, búgy ezzel is emeljük a város fé­nyét. A megyei tanács épülete, a város bel­területén levő szobrok, a kcitolikus fg|rfp- lom, a városháza fefiektóros megvilágítása jelentősen 'hangsúlyozná' a központ szépsé­geit, javítaná a látásj viszonyokat, és igazi esztétikái élményt is okozna. Mindez egyel lőre a jövő. A korszerű világítás érdeké­ben még sok más, egyelőre fontosabbnak látszó feladatét kell megoldani. Esősorban azt, hogy a város ojyan utcáin is'megépül­jön a közvilágítás, afiol egyelőre egyáltá- lán nincs. A másik a város 20' százalékát érinti: itt az irányfények helyett kell korsze­rűbb rendszert kialakítani. A harmadik a legfontosabb útvonalak legkorszerűbb fény- alagútjainak megépítése. De nem kisebb gond az, hogy az új lakótelepeken, a játszó­tereken a jelenlegi sziikságmégoldások he­lyére végleges, évtizedekig modern közvilá­gítás kerüljön. Vitathatatlan, hogy a modernebb közvi• tágítás több pénzbe kerül.' De nem annyi­val többe, mint amennyi a haszna. Es itt nemcsak élettartamról van sző. Nyugodtál! ideszámíthatjuk azt a hasznot' is. hogy csök­ken a balesetveszély, javul a közÓiztonsáp, és ezzel a közhanguldt. és nem' utolsó sor­ban egy fontos tényező: a város tekintélye nő, tehát komoly erkölcsi haszonra teszünk szert. A szürkületkapcsoló A TITÁSZ a közvilágítás rendszerének tökéletesítése érdekébep komoly, nagy anya­gi befektetést igénylő központi kapcsoló, be­rendezési dolgoz ícj, amely automatika se­gítségével szabályozza az utcai világítás ki­es bekapcsolását. A varos különböző pont­jain helyeznék' el érzékelő testekét, ame­lyék a fény viszonyokat a központba toyát>- fofljHf így nem cgy-kéi ember döntése, yagy nem egy bizonytalan meteorologjai előre- jejzésep alapuló paptár áppti” pl, ipikpr gyujlad ki a fépy. Égy bizonyos határon a készülék jelez, legyén akár felhő, fcöd vagy 'smog, és az automata máris fényt varázsql, akár déli tizénkétlpko.- is.' Ez az úgyneve­zett s'zürküíetkapcsöló lehetpyé teszi majVt hogy a város tpfiflefön mlrídig a tényleges fényviszonyoknak rqegfpielően qgjenek a (árnpák. Nyíregyháza közvilágítása pz ország más városaihoz hasonlítva jó. A TITÁSZ-nál' a iövőt tiiaakoltam, kies|t mosolyogva így \a- Iaszoltak: „Szeretnénk elemi, hogy nyolc­tíz év múlva Nyíregyházán rendezhessük meg a közvilágítási országos konferenciái.’' Tervnek, válasznak, ötletnek egyaránt fé­nyes. Bürget Lajos Este a Kossuth téryrs \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents