Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

S bids! (Folytatás az 1. oldalról) — Elmondhatjuk — foly­tatta az előadó —. hogy megyénk dolgozói helyesen értelmezik és támogatják a párt és a kormány békepo­litikáját, minden becsületes ember büszke arra, hogy szavunk és tekintélyünk van a világban. Egyre többen is­merik fel azt is, hogy ez el­sősorban a szocializmus épí­tésében elért sikereknek, a nemzetközi életben folyta­tott következetek elvi poli­tikának az eredménye. Egyik legfontosabb célunk volt, hogy az ifjúsággal — akik már csak a történelem könyvlapjaiból. filmekből ismerik a háborút — átérez­tessük a béke ügyének fon­tosságát. Megtanítsuk 'őket becsülni áZ emberi munka által létrehozott nagyszerű alkotásokat. A továbbiakban a beszá­moló a megye békemozgal­mi tevékenységéről adott képet. A megye városaiban, falvaiban, valamenn^tüzem- ben, tsz-ben és intézmény­nél több alkalommal szer­veztek szolidaritási ünnep­ségeket,1 és a „Dolgozzunk egy napot Vietnamért” moz­galom keretében szervezett akciók során milliók gyűl­tek össze. Az anyagi áldo­zatok mellett életet jelentő vért is adtak a szabolcsi dolgozók. Az „Adjunk vért Vietnamnak” akció kereté­ben több mint 1800-an csak­nem 500 liter vért küldtek Vietnamba. Élenjárt ebben a záhonyi vasúti csomópont munkáskollektívája. Lelke­sen vettek részt az akciók szervezésében a szakszerve­zetek, a vöröskereszt, a KISZ fiatalok is. A megye1 A megyei békekonferencia vitájában felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A Magyar Szo­cialista. Munkáspárt Sza. bolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága és a megyei tanács nevében köszöntötte a béke- konferencia résztvevőit, a békéért és a szocializmusért dolgozó Szabolcs-Szatmár megyei munkásokat, parasz­tokat. értelmiségi dolgozókat. Hangoztatta; a békéért folyó küzdelem kiemelkedő ese­ményeire olyan időszakban kerül sor. amikor reális le­hetőség nyílott a békés egy­másmelled élés világméretű kibontakoztatására. Az erő­politikát lassan felváltja a realitásokkal, az erőviszo­nyokkal jobban számoló po­litika. a békés egymás mel­lett élés, a kölcsönös elő­nyökre alapozott együttmű­ködés. A megyei pártbizott­ság első titkára így folytat­ta; — Megyénk közvéleménye megkülönböztetett figyelmet tanúsít a nemzetközi élet­ben zajló nagy események iránt, és támogatja a békét és a haladást segítő politi­kát. A békemozgalom ko­runk legátfogóbb társadalmi mozgalma: így van ez me­gyénkben is. Párttagok / és pártonkívüliek. öregek és' fi­atalok egyaránt cselekvő ré­szesei a békemozgalomnak. Különböző világnézetű em­berek keresik és találják meg feladataikat a békeharc mindennapi feladatainak végrehajtásában. — Megyénk lakosai példá­san álltak helyt, amikor a különböző akciókra került sor, a vietnami testvéreink, az arab népek. Kupa. Chile segítésében, és felemelték szavukat, amikor fokozta pusztító hadjáratát az ame­rikai imperializmus. Mind­annyian tudatában vagyunk annak, hogy a béke megte­remtésének és megőrzésének a legfőbb biztosítéka orszá­gunk, s a szocialista orszá­gok erejének állandó fokozá­sa. Örömmel tapasztaljuk, hogy megyénk ^ dolgozói si­kerrel oldják írieg azokat a feladatokat, amelyeket a X.1 pártkongresszus és a megvei pártértekezlet tűzött célul. A megvei pártbizottság el­ső titkára a továbbiakban elmondotta. hogy megyénk inara. mező°azrlasáPa pvors ütemben fejlődik. Űi üze­mek létesülnek, egyre töb­bet termelünk. A mezőgaz­daság évről-évre fokozza terméshozamait, erősödnek termelőszövetkezete ink. A mesve gazdasági fellövése kiegyensúlyozott, s jobb élet­W73. szeptember T. Péter János lengyelországi körúton folytatódnak a magyar—lengyel tárgyalások ■lakossága továbbra is támo­gatja a hősi vietnami nép küzdelmét, segíti 'a háború okozta sebek begyógyítását. Megyénk helyzetéből ere­dően a szovjet emberekkel való találkozásra, egymás életének megismerésére nyí­lik nagy lehetőség. Az eltelt négy év alatt töbff mint százra tehető a baráti ta­lálkozók száma. Kiemelke­dik a beregsurányi Barát­ság kertben évente rende­zett béke-demonstráció és a hivatalos delegációk hi­vatalos látogatása. Rendsze­ressé váltak a baráti talál­kozók, a klubdélutánok. a KISZ-fiataljaink és a kom- szomolisták között. A me­gyében- megtöbbszöröződött az MSZBT-tagcsoportok szá­ma és ez is kifejezője a népeink közötti megbontha­tatlan barátságnak. A megye békés építő­munkájáról a béke és ba­rátsági bizottság elnökségé­nek beszámolója összefoglal­ta az utóbbi évek gazdasági, társadalmi és kulturális fej­lődését. Az eredmények és a gondok nem választhatók el az országban végbement nagy változásoktól a szoci­alista termelési viszonyok fejlődésétől. Megyénk gaz­dasági és kulturális eredmé­nyei, gondjai szorosan ösz- szefüggnek népgazdaságunk helyzetével, fejlődésével. Az objektív gazdasági helyze­tünkből eredően általános gazdasági fejlődésünk gyor­sabb ütemű az országosnál. Megyénk ipari termeiéi i értéke az 1935 évi 3,5 mil­liárd forinttal szemben 1972-ben, már 8,7 milliárd foVintot ért el. A dinamikus iparfejlesztés mellett gyors ütemben erősödött a mező­és munkafeltételeket ered­ményez a lakosság 'számára. A megyei békekonferenci­án még meggyőzőbbnek tű­nik a felismerés: a békemoz­galom továbbfejlesztésében az egységes tellépésnek. a szolidaritásnak, a munkasi- kereknek igen nagy jelentő­segük van. A megye lakos­sága megértette, hogy ered­ményeink szüntelen emelé­se a békét szolgálja. Azt is tudjuk, hogy továbbra is meg. kell küzdeni az újabb eredményekért, a béke fenn­tartásáért. Ebben ezentúl is bizton számítunk megyénk lakosságára. Felszólalását dr. Tár Imre a következőkkel fejezte be: — Megkülönböztetett kö­szönetét mondunk a Hazafi­as Népfront bizottságoknak és azoknak, akik önzetlenül dolgoztak az elmúlt négy évben a békemozgalorn ered­ményeiért, azért, hogy me­gyénk lakosai tisztán lássák a világpolitika alakulását, helyüket, szerepüket az épí­tőmunkában, a szocialista vívmányok megvédésében, gyarapításában és a béke­mozgalomban. — A megyei pártbizottság nevében köszönetét mondok azért a szorgalmas munká­ért, amelyet megyénk fel- emelkedéséért, az országos célok eléréséért, a béke vé­delméért és erősítéséért ön­zetlenül végeztek. Kívánom, hogy békeszerető lakossá­gunk dolgos igyekezete le­gyen újabb sikerek forrása. A becsülettel végzett munka legyen hozzájárulás ország-. építő terveinkhez, a szocia­lizmus teljes felépítéséhez. Meggyőződésünk, hogy ez népünk és minden nép érde­két. a szocializmus, a béke és a haladás ügyét szolgálja. — Kérem, hogy a buda­pesti bekekongresszusra megválasztott küldöttek a megyei békekonferencia szel­lemében, képviseljék Sza. bolcs-Szátmár megye béke­szerelő lakosságát, a szocia­lizmus, a haladás és a béke megőrzésében vetett szilárd hitét és tenniakarásút. A vitában felszólalt Csór. vási Sándor, a Fehérgyarma­ti Áijami Gazdaság igazga­tója. Beszámolt arról, hogy rendszeres baráti kapcsolatot tartanak a Szovjetunió Kár- pátontúli Területének dolgo­zóival. s eredményesen fej­lődik a gazdaság MSZBT- tagcsonorl.ia is. Gyüre Ilona, fényesliíkei küldött. KISZ. vezetőségi. tag a fiatalok helytállásáról, a békeakciők sikereiről beszélt. Noviczki Miklós naeykálíői pedagógus a szomszédos népekkel való gazdaság is. A IV. ötéves tervben 515 millió forintot fordítanak a művelődési há­lózat fejlődésére. Javult a megye egészségügyi, közle­kedési, kereskedelmi és köz­szolgáltatási ellátása is. Befejezésül az előadó a megyei békemozgaimi mun­ka hatékonyságának biztosí­tékáról szólt, arról a széles társadalmi bázisról, amely a népfrontmozgalomban a különböző világnézetű embe­rek cselekvő egységét, te­remti meg. A népfront — tes­tületé kiválasztásával sorra megalakultak a járási és a községi békebizottságok és egyre eredményesebben han­golják össze a különböző társadalmi és tömegszerve­zetek, mozgalmak békeakci­óit. A lelkes munkáért e fórumról is köszönetét mon­dott a béke és társadalmi bizottság elnöksége és to­vábbi részvételüket kérte a békemozgalom sokrétű fel­adatainak megvalósításához. A beszámoló a következő gondolattal zárult: — Legfontosabb felada­tunk a dolgozók körében rendszeresen ismertetni a párt és a kormány követke­zetes bókepolitikáját. s meg­nyerni a társadalom minden rétegét ügyünknek, elérni, hogy mindenki becsületes, szorgos munkával dolgoz­zon, hazánk felvirágoztatá­sán, a szocializmus teljes felépítésén. Ehhez a szép és nemes munkához kérem Önökön keresztül a megye dolgozó népének lelkes 1 tá­mogatását. Tegyjik magun­kévá valamennyien a Béke Világkongresszus jelszavát: „Együtt az emberiség békés jövőjéért:” baráti találkozók tapasztala­tait, azok pozitív hatását méltatta. Kiss Istvánná pa­pos! tsz-tag saját .és család­jának életén keresztül érzé­keltette a békés hétközna­pok embernemesítő erejét, a paraszti élet átalakulását. Balogh Irén, a nyírbátori motorkerékpárgyár gépmun­kása a formálódó gyári kol­lektíva munkájáról, gondjai- ás örömeiről adott számat. Csonka Zoltán, a nyíregyhá­zi járási hivatal elnökhe­lyettese a községekben ren­dezett béke és barátsági es­tek, találkozók jelentőségéről szólt. Albert Antalné nyíregyhá­zi tanítónő, az Országos Bé­ketanács tagja, a magyar békemozgalom nemzetközi szerepét, munkásságát mél­tatta. Felszólalásában javas­latait tett a megyei béke­konferenciának, hogy juttas­sanak el levelet a Chilei Köztársaság budapesti nagy. követének, amelyben a ma­gyar nép szolidaritásáról és támogatásáról biztosítják a forradalmi változásért küzdő chilei haladó erőket. A me­gyei békekonferencia rész­vevői a javaslatot egyhan­gúan elfogadták. A vitában felszólalt Mezei Lászlóhé csenged tsz-tag. s tolmácsolta a falusi nők vé­leményét a közelgő nagy bé­kedemonstráció alkalmából. Dr. Drégelyvári Imre nyír­egyházi járásbiró és Molnár Lajos kisvárdai járási nép­front-titkár után Csépányi Ferenc kanonok, a megyei Katolikus Békebizott-ság. tit­kára isjnertette a papi béke­bizottság munkáját, erőfe­szítéseiket, amelyet a béke. mozgalonj keretében végez, nek A papi békebizottság tjtkára hangsúlyozta.' hogy az állam és az egyház között kialakult jó viszony kiváló lehetőséget nyújt az együtt­működésre. s a békemozga. lornban való tevékeny rész­véteire. Végül Nánási László. az Országos Béketanács alelnö- ke kért szót. s tolmácsolta az országos elnökség elisme­rését a Szabolcs-szatrpári bé­keharcosoknak, akik sokat fáradoztak, hogy a megye minden községében eredmé­nyek kísérjék a béketevé­kenységet. Hangsúlyozta; a nemzetközi enyhüléssel nem csökken a békemozgalom feladata, sőt, további mun­kálkodásra van szükség, hogy a békés irányzatok tar­tósak jegyének. Nánási Lász­ló ezután négy szabolcsi bé- kepiozgalmi aktivistának ad­ta át a békemozgalom ki­tüntető jelvényét. A kitünte­tő jelvényt kapta Adám 1st. ván, a megyei tanács kis­várdai járási hivatalának el­sőhelyettese. Csepelül Tamás, a nagy káliói járási pártbi­zottság első titkára. Estók József né, az ököritófülpösi leánynevelő intézet igazgató­ja, és Májer István, a Haza­fias Népfront megyei titkár­ságának munkatársa. A ki­tüntetetteknek gratulált Gu­lyás Emilné dr., a Népfront megyei titkára és további eredményes munkát kívánt számukra. Ezután Kristóf János mon­dott rövid összefoglalót, majd a népfront bizottság megyei titkára összegezte a megyei békekonferencia ta­pasztalatait, állásfoglalásait. Hangoztatta, hogy a megyei tanácskozás elvégezte fel­adatát. Az elnökség. beszá­molója és a vitában részve­vők egyaránt bizonyították: megyénk dolgozói aktivan támogatják a párt és a kor­mány külpolitikáját. Meg­győzően tanúsítják ezt a megye békemozgálmának négyéves eredményei, s az a lelkes ■ készülődés. amely megelőzi a VIII. magyar bé­kekongresszust. — Megyénk kongresszusi küldötteit megkérjük — mondotta befejezésül Gulyás Emilné dr. —, tolmácsolják a békekonferencia állásfog­lalását, azt, hogy Szabolcs. Szatmár megye lakossága be­csületes munkájával, terve­ink teljesítésével, a haladá­sért küzdő népek támoga­tásával erősíti hazája. Euró. pa és a világ békéjét. A megyei bék ekon feren _ cián megválasztották a VIII. magyar békekongresszus sza­bolcsi küldötteit, akik a kö­vetkezők: Alexa László, a megyei^ pártbizottság titká­ra, Mátyás Sándorné, a Nyíregyházi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet raktá­rosa, dr. Leséh Gyula, a Nagykállói Elme- és Ideg­gyógyintézet igazgatója, Me­zei Lászlóné, csengeti tsz. tag. Albert Antalné nyíregy­házi tanítónő. Siska József, né. a Nyíregyházi Fodrász .dolgozója. Pataki Fe. ^rencné. senyéi tsz-tag. Ju- húsz Sándor nyírteleki . tsz- elnök". Porzsolt István, nyug­díjas nyíregyházi pedagógus. Csűrke Sándor tarpai ta­nácselnök. Kristóf János nyíregyházi középiskolai igazgató. Barilló István zá­honyi villanyszerelő. Dicső János újkenéz! tsz-tag. Kell. ner Ferencné, a népfront nyíregyházi városi titkára. Noviczki Miklós nagvkállói tanár. Antal Miklós vásáros- r aményi könyvtárvezető, Holczer Gyula kisvárdai es­peres, Balogh Irén pvírbá- tori génmunkás. Gulyás Emilné dr., a népfront me­gyei titkára, Majer István, a népfront megyei titkárságá­nak munkatársa "és Kokas Ferenc, a tanárképző főis­kola tanszékvezetője. A felszabadító erők csü­törtökön hajnalban elvágták a kambodzsai főváros utolsó szárazföldi utánpótlási vona­lát is — az északnyugat felé vezető 5. számú főútvonalat. A rizstermelő vidékekkel /va­ló összeköttetést biztosító út elvágása és az ország egyet­len mélyvizi tengeri kikötő­jéhez vezető 4. számú főút­vonal augusztus 26-a óta tartó 'felzárása miatt Phnom Penh csak Dél-Vjetnamból a Mekong-folyón, illetye légiú­Csütörtökön Budapesten a Hazai Fésüsfonó és Szövő­gyár Soroksári úti művelődési házában nagj%yűlést rende­zett a SZOT és a HNF Orszá­gos Tanácsa a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából. Több szá­zan vettek részt a XX. kerületi gyárak üze­mek képviseletében a nagygyűlésen, amelynek el­A hivatalos baráti látoga­táson Lengyelországban tar­tózkodó Péter János külügy­miniszter csütörtökön reggel Varsóból egynapos vidéki körútra indult. Útjára elkí­sérte s. Trepczynski külügy­miniszter-helyettes és Néme­ti József, hazánk varsói nagykövete is. A programban a Pulawy Nitrogén Művek, a Lublini „Lubgul"’ Ruhagyár, a majda- neki hitlerista koncentrációs tábor emlékmúzeuma és a Visztula parti festői szépségű Kazimierz városka meglátp- gatása szerepel. Az 1986-í>an üzembe helye­zett és azóta folyamatosan tovább fejlesztett Pulawy Nitrogén Művek nem csak Lengyelország, hanem egész Európa legnagyobb ilyen jel­legű üzeme. Lublin egyebek között Debrecen testvárváro­Az el nem kötelezett orszá­gok negyedik csúcsértekez­lete a szerda esti megnyitó ijlés után csütörtökön Bu- médien algériai államfő el­nökletével plenáris ülésen folytatta munkáját. A négy órásra tervezett délelőtti ülé­sen elsőnek Joszip Broz Ti­to, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­ke szólalt fel. Beszédében elégedetten nyugtázta, hogy fa. el nem kötelezett országok száma az 1961-es első belgrádi értekez­let óta .csaknem meghárom- . szorozödott. Tito külön kie­melte a, latin-amerikai orszá­gok algíri jelenlétének fon­tosságát. Az el nem kötele­zettség mozgalma fejlődésé­nek méltatása után áttért a jelenleai nemzetközi helyzet értékelésére, hangsúlyozva, hogy a fejlődő országok nem megfigyelői, hanem aktív résztvevői, nem egyszer pe­dig kezdeményezői a világ- helyzet változásának. A kedvező változások kö­zül a jugoszláv elnök első helyen Európát említette, rá­mutatva egyúttal, hogy e földrész biztonsága elválaszt­hatatlanul összefügg a világ más* térségeinek állapotaival Ezzel kapcsolatban aggoda­lommal szólt a Délkelet- Ázsia, Közel-Kelet, Afrika Latin-Amerika különféle ré­ton kaphat utánpótlást. Mint azonban már a múltban többször bebizonyosodott, a M« tong-folyó is a felszabadí­tó erűk ellenőrzése alatt áll, úgy hogy a Saigonból elindí­tott hajókonvojoknak csupán töredéke éri el a kambod­zsai fővárost. ' Továbbra is súlyos harcok folynak Kompong Cham kö­rül. Kambodzsa harmadik legnagyobb városát három hót óta tartják ostrom alatt a felszabadító erők. nökségében helyet foglalt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter, dr. Beresz- tóczy Miklós az országgyűlés alelnöke, Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes, Szent- isvánvi. Gyuláné, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára, Borbély C|abor, a KISZ KB titkára, és Nagy Miklós, a sáként ismert, s a „Lubgal" szoroá kapcsolatot tart fenn a Debreceni Ruhagyárral. * Külügyminiszterünk és kí­sérete az estét és az éjszakát Kazimierzben tölti és pénte­ken reggel tér vissza Varsó­ba, ahol folytatódnak a ma­gyar-lengyel tárgyalások. A csütörtök reggeli len­gyel lapok vezető helyen fog­lalkoznak a magyar diplomá­cia vezetőjének látogatásá­val. A Trybuna Ludu „a ma­gyar külügyminiszter látoga­tása — a magyar—lengyel ba­ráti kapcsolatok további erő­södése” négyhasábos főcím­mel számolt be a tárgyalá­sokról. Valamennyi lap kö­zölte Stefan Olszowski és Péter János pohárköszöntő­jét, amely a szerda esti dísz­vacsorán hangzott el. szein uralkodó helyzetről, megbélyegezte Izrael és az őt támogatók céljait, ame­lyek a közel-keleti válság okozói. Ezután Tito annak a véle­ményének adott hangot, hogy a békés egymás mellett élés elveinek alkalmazása csali „az északi félteke gazdasá­gilag fejlett országainak” kapcsolataiban ért el hala­dást, míg ezeket az elveket továbbra is megsértik más, gazdaságilag kevésbé fejlett, újonnan felszabadult orszá­gok vonatkozásában veszé­lyes tendenciának minősítet­te a fejlett és fejlődő orszá­gok közötti szakadék bővü­lését. Beszédének további részé­ben a jugoszláv államfő visz- szatért a közel-kejeti hely­zetre. és rámutatott, hogy az ENSZ határozatai ellenére Izrael folytatja agressziós terrorakcióit. Az el nem kötelezett országoknak fo­kozniuk kell — mondotta — kölcsönös konzultációikat és cselekedniük kell, hogy az agresszióval az ellenállás szé­les nemzetközi frontját állít­sák szembe. Tito beszélt a gyarmatosítás, a fajgyűlölet elleni harc folytatásának fontosságáról is. Indokínáról szólva elítélte az Egyesült Államokat, amiért kambod­zsai beavatkozásával nyíltan megsérti a párizsi megálla­podásokat. Tito elnök végezetül az ENSZ szerepével foglalko­zott, hangsúlyozva, hogy fo­kozni kell hatékonyságát. Tito után Indira Gandhi indiai miniszterelnök. Hailé Szelasszié etióp császár és a Szádat egyiptomi elnök szó­lalt fel. A csütörtöki ülés megkez­dése előtt, a reggeli órákban Bumedien algériai elpök ta­lálkozott Kurt Waldheimmel, az ENSZ főtitkárával. Meg­figyelők biztosra veszik, fiogy a Közel-Kelet helyzetével összefüggő kérdéseket vitat­ták még. Az el nem kötelezett or­szágok negyedik csúcsérte­kezletének megnyitó ülésén beszédet mondot! Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra is. KKI elnökhelyettese. Ugyan­csak az elnökség tagja volt a fővárosunkban tartózkodó Kim Aoupg Szun, a KNPK kulturális bizottságának el­nökhelyettese. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter mondott ünne­pi beszédet, s felszólalt Pák Gjong Szun, a KNDJÍ ma­gyarországi nagykövete. Témádnak a kambodzsai hazafiak Ks|ygvülés a KKDK megalakulásénak 25- évfordulóba alkalmából A fejlődő országok a világpolitika aktív résztvevői lito elnök felszólalása az algíri csúcsialát kosón Dr. Tar Imre felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents