Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

t. mtA srÄeT-^Aefxfrök^ÄG Nr?lVf~szópTerh?er Í&. Kádár János hazaérkezett Lengyelországból Tito elnök fogadta Koszigin miniszterelnököt KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának' 64, ülésszakáról (Folytatás az 1, oldalról) kíséretében, levő Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osz­tályvezetője, és Nagy János külügyminiszterhelyettes. Fogadtatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés­éi postaügyí miniszter. Púja Frigyes, külügyminisztériumi államtitkár és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt ZJlla-Maria Tainio, a Finn Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és felesége dr. Urho Ka­iévá Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének és fe­leségének meghívására 1973. szeptember 25. és 28. között baráti látogatást tett Finnor­szágban. Kádár János és felesége megtekintette a finn főváros, Helsinki nevezetességeit, el­látogatott Hämeenlinna és Riihimäki városokba, vala­mint a riihimäki üveggyárba. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára találko­zott a finn parlament és a kormány vezetőivel, a politi­kai és társadalmi élet más képviselőivel. Kádár János és dr. Urho Kaleva Kekkonen beható eszmecserét folytatott a két ország közötti kapcsolatok­ról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Nagv megelégedéssel állapították még, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Finn Köztársa­ság kapcsolatai az élet min­dén területén eredményesen fejlődnek. Kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy mind­két ország minden lehetséges módon az együttműködés és a barátság elmélyítésén fára­dozik a tnagyar és a finn nén, valamint a nemzetközi béke javára. Megállapították, hogy a két ország képviselőinek szemé­lyes találkozói fontos szere­pet töltenek be a Masvar Népköztársaság és a Finn Köztársaság sokoldalú kap­csolatainak szélesítésében. Nagyra értékelték és a jövő­ben is szélesíteni óhajtják a két nép hagyományain és történelmi rokonságán alapu­ló és a jelen közös érdekel­nek megfelelő nolitikai. kul­turális és társadalmi kapcso­latokat, ezeken belül a Finn— Masvar Társaság tevékeny­ségét. Megállapították, hogy a sokoldalú magyar—finn kap­csolatokon belül számos le­hetőség vár még kiaknázásra Timmer József, a SZOT titkára péntek délután sajtó- tájékoztatón ismertette a VIII. szakszervezeti világ- kongresszus előkészületeit. A kongresszust az egység és szolidaritás jegyében ren­dezik október lő és 22-e kö­zött Várnában. Célja, hogy a szakszervezetek egységesen lépjenek fel a haladásért, a szabadságért, a békéért. A nagyszabású tanácsko­zásra a Szakszervezeti Világ- szövetség tagszervezetein kí­vül több mint hetven más szervezet is bejelentette rész­vételét, ami igen figyelemre méltó, mert a legutóbb a Bu­a gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös tovább­fejlesztéséhez. Elhatározták, hogy ennek érdekében foko­zott erőfeszítéseket tesznek. Az MSZMP KB első tit­kára és a Finn Köztársaság elnöke üdvözölte a világban és különösen az európai tér­ségben végbemenő enyhülési folyamatot. Fontosnak tart­ják, hogy valamennyi ország együttes erőfeszítésével ez a folyamat tartóssá váljék. Üdvözölték az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet megkezdését. Az értekezlet már lezajlott első szakaszát eredményesnek ítélték. Egyetértettek abban, hogy további következetes erőfeszítések szükségesek az érintett országok részéről a biztonsági és együttműködési értekezlet második és har­madik szakaszának sikeres befejezéséhez a lehető leg­rövidebb időn belül. Kádár János nagy elisme­réssel szólt Finnország bé­keszerető aktív semlegességi politikájáról, s arról az igen értékes közreműködésről, amelyet a Finn Köztársaság kormánya és személy sze­rint Kekkonen elnök a biz­tonsági és együttműködési értekezlet előkészítése érde­kében és első szakaszának lebonyolítása során kifej­tett. A két fél szükségesnek tartja az ENSZ alapokmá­nyában foglalt v elvek mara­déktalan érvényesítését és a világszervezet tevékenysé­gének támogatását a nem­zetközi problémák igazságos rendezésében. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során az MSZMP KB első titkára és a Finn Köztársaság elnö­ke aláhúzta, hogy mindkét ország külpolitikájának alapja a béke megszilárdítá­sa, az országok közötti bé­kés együttműködés biztosí­tása. Tudatában vannak, hogy a világ különböző ré­szein léteznek még feszült- ségi gócok és rendezésre váró kérdések, s űi feszült­ségek is támadnak. Ennek példája Chile., , ahoj, erő­szakkal megdöntötték a tör­vényes kormányt, fegyvert emeltek az ország alkot­mányos rendjére és alkot­mányos úton megválasztott elnökére. A két fél kifejezte a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság eltökélt­ségét. hogy továbbra is erő­feszítéseket tesznek a nem­zetközi élet pozitív fejlődé­sének elősegítésére, a béke és a biztonság útjának egyen getésére. Kádár János őszinte kö­szönetét mondott a Finn Köztársaság elnökének a lá­togatás során mindenütt ta­pasztalt meleg, baráti fogad­tatásért és kifejezte remé­nyét, hogy hamarosan sor kerül Kekkonen elnök és fe­lesége magyarországi látoga­tására. dapesten 1969-ben rendezett VII. szakszervezeti kongresz- szuson még 46, SZVSZ-en kívüli szervezet képviseltette magát. A magyar szakszervezetek képviseletében Gáspár Sán­dornak, a SZOT főtitkárának vezetésével 19 tagú küldött­ség vesz részt a kongresszu­son. A magyar szakszerveze­tek teljes egészében egyetér­tenek a kongresszus elé ke­rülő dokumentumokkal az azokban megfogalmazott cé­lokat magukénak ismerik el, mert azok a magyar dolgo­zók érdekeit is kifejezik. Alekszej Koszigint, á Szov­jetunió miniszterelnökét pénteken reggel fogadta Jo- szip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke. Eszmecse­réjükön, amelyet megfigye­lők egyöntetűen a látogatás legfontosabb eseményének tartanak, külpolitikai kérdé­sekről és a két ország kap­csolatairól volt szó. Az esz­mecsere után Tito elnök ebé­det adott vendége tiszteleié­re. Koszigin délután Pulára lá­Nixon amerikai elnök pén­teken délelőtt fehér házi hivatalában fogadta a New York-ból Washingtonba ér­kezett Andrej Gromiko szov­jet külügyminisztert, aki a Szovjetunió ENSZ-küIdöttsé- ge élén részt vesz a világ- szervezet új ülésszakának ál­talános vitájában. Az ameri­kai államfő és a szovjet kül­ügyminiszter immár hagyo­mányossá -'élt koraőszl ta­lálkozóján feltételezések sze­rint — a szovjet—amerikai kapcsolatok időszerű kérdé­sein túlmenően — ezúttal A szeptember 11-én Chilé­ben lezajlott katonai puccs óta csütörtökön első ízben eszközöltek átalakítást a chi­lei junta kormányában. Ki­vált a kormányból Jósé Na­varro (polgári) oktatásügyi miniszter, aki a jövőben az ország costa-ricai nagyköve­te lesz. Helyére Hugo Castro Jimenez tengernagyot nevez­ték ki, aki eddig a partmen­ti hajózással és a kereskedel­mi flotta .ügyeivel foglalko­zott. Az átalakítás folytán-az eddigi kettő helyett mindösz- sze egy polgári személy ma­radt a kabinetben: Gonzalo Prieto igazságügyminiszter. Aliig felfegyverzett kato­nák folytatták csütörtökön a chilei fővárosban a kutatást titkos fegyverraktárak után. A razziázó osztagok nem kí­mélték a vidéki városokat sem. Vina del Marban, San­tiagóiéi 153 kilométerrel nyu­gatra összetűzésre került sor a haditengerészet egységei és a lakosság között. Újabb kivégzéseket is ren­delt el csütörtökön a junta. Hírek, szerint két embert azért ítélt halálra a rögtönítélő bí­róság. mert a razziák alkal­mával ellenállást tanúsítot­tak a járőrökkel szemben. Londonban élénk érdeklő­dést keltett Sir Alec Doug- las-Home külügyminiszter­nek az a New Yorkban el­hangzott bejelentése, hogy eleget tesz régebben kapott moszkvai hivatalos meghí­vásának. Douglas-Home ezt azután jelentette be sajtóér­tekezletén, hogy az ENSZ székhelyén megbeszélést folytatott Gromiko Szovjet külügyminiszterrel. Utazá­sának időpontját nem hatá­rozták meg, de Douglas-Home — mint mondotta — reméli, hogy látogatására még az idén sor kerül. Tervezett moszkvai tárgyalásainak fő napirendi pontjaiként hiva­talos londoni körök a két ország közötti kereskedelem fejlesztését és az európai biztonság kérdéseit jelölték meg. Douglas-Home látogatásá­nak hírét Londonban általá­nos elégedettséggel fogadták. Jelentőségének korlátja, hogy csupán az 1971 előtt fennállt helyzetet állítja vissza a két ország viszonyában, bár az ismert előzmények után ép­pen ez teszi fontos állomás­sá. Douglas-Home-nak 1972- re már volt meghívása a tógát, ahol megtekint egy ha­jógyárat, este pedig jugosz­láviai látogatásának követ­kező állomására, Bosznia- Hercegovina fővárosába, Sza­rajevóba érkezik. A szovjet kormányfő, aki —mint ismeretes — egy nap­pal meghosszabbította ju­goszláviai tartózkodásának idejét, a bosznia-hercegovinai látogatás után az Ismert ju­goszláviai üdülőhelyre, Dub- rovnikba utazik és hétfőn innen tér vissza Moszkvába. szóbakerülnek a Salt-tárgya- lások második szakaszával, az európai biztonsági és (*.-ütt- működésl értekezlet genfi ülésszakával és az október végén kezdődő európai fegy­verzetcsökkentési tárgyalá­sokkal összefüggő témakörök is. Az elnök dolgozószobájá­ban lezajlott eszmecserén résztvett dr. Kissinger kül­ügyminiszter is. A találkozó után Kissinger munkaebéden folytatta hétfőn New York­ban megkezdett eszmecseré­jét szovjet kollégájával. A chilei katonai junta pén­teken kormánynyilatkozat­ban jelentette be, hogy a fegyveres erők letartóztatták Luis Corvalant, a Chilei Kommunista Párt főtitká­rát. és átadták a katonai bí­róságnak — jelentik egybe­hangzóan a nyugati hírügy­nökségek. Részleteket nem tettek közzé. A junta csütörtökön 500 000 escudo vérdíjat tűzött ki 17 baloldali politikai személyi­ség, köztük Corvalan fejére. A junta listáján van még ■ többek között Carlos Altami- rano, a chilei szocialista párt főtitkára, Oscar Guillermo Garceton, az egységes népi akciómozgalom főtitkára, Lu­is Valente Rossi kommunista vezető, Orlando Millas. a kommunista párt politikai bi­zottságának tagja, volt állam­miniszter, Luis Figueroa, a Chilei Dolgozók Egységes Központjának (CUT) elnöke. Luis Espinoza szocialista kép­viselő és Miria Vcontreras Bell. Aliende elnök magán­titkára is. A junta a politikusok va­gyonát azoknak ígérte, akik információval szolgálnak hol­szovjet fővárosba, s idei lá­togatásával ezt az elmaradt utazást pótolhatja. Home-ot ebben az időben a szovjet kormány nem fogadta, mi után Londonból 1971 végén indokolatlanul kiutasítottak 105 szovjet hivatalos sze­mélyt. A brit sajtó tekintélyes ré­sze is veszélyesnek ítélte meg a durva incidenst, amely megpróbált gátat vet­ni a biztonsági értekezlet összehívásénak, s elütött Nagy-Britannia szövetsége­seinek magatartásától, mi­után az angol kormány ezzel a lépésével elszigetelődött, tavaly kísérleteket kezdett tenni arra, hogy ballépését feledtesse. Az idén tavasszal a Szovjetúnióba küldte Peter Walker kereskedelem- és iparügyi csúcsminisztert, aki gazdasági együttműködés­ről folytatott tárgyalásokat. Londoni diplomáciai megfi­gyelők a nemzetközi enyhü­lésre irányuló szovjet külpo­litika következetességére ve­zették vissza, hogy a látoga­tás után szovjet sajtóorgánu­mok is kifejtették: a kapcso­latok javítása mindkét fél hasznára válik. Moszkva. 1973, szeptember 23. (TASZSZ) 1973. szeptember 25—28­án Moszkvában megtartot­ták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 64, üléssza­kát. A tanácskozáson részt vett Tano Colov, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertaná­csának első elnökhelyettese. Lázát György, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, Gerhard Wiss, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Flavio Bravo, a ku­bai Köztársság forradalmi kormányának miniszterel­nökhelyettese, Damdingijn Gomeozsav, a Mongol Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, Mi- eczyslaw Jagielsci, a Len­gyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának el­nökhelyettese, Mihail Le- szecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnök- helyettese, Frantisek Hamo- uz, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának elnökhelyettese. Az ülésszakon Tano Co­lov, a Bolgár Népköztársa­ság képviselője elnökölt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya közötti megállapodás értelmében az ülésszakon egyes kérdések megvitatásában részt vett Marko Orlandics, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja. A végrehajtó bizottság át­tekintette a KGST külkeres­kedelmi állandó bizottságá­nak beszámolóját az 1971— 1975-re vonatkozó hosszú iej^r^i-ú Jcereskedelmi meg­állapodások teljesítéséről a KGST-tagországok között, valamint Jugoszláviával. Megállapították, hogy a hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodásokat eredményesen hajtják végre, a kölcsönös áruszállítások volumene jelentősen meg­haladta azt. amit ezek a megállapodások az első két évre (1971—1972) előirányoz­tak. A KGST-tagországok köl­csönös áruforgalma az el­múlt két évben 21,6 száza­lékkal növekedett, miközben az ipari termelés volumene 15 százalékkal emelkedett. 1973. első félévében pedig 1972. hasonló időszakához képest az áruforgalom 12,8 százalékkal nőtt. Ez a KGST-tagországok közötti gazdasági kapcsola­tok bővüléséről és elmélyü­léséről, a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás továb­bi fejlődéséről tanúskodik. A végrehajtó bizottság tudo­másul vette, hogy a KGST- tagországok további lehető­ségeket keresnek a kölcsönös áruforgalom további bővítésé­re az 1973—75-ös időszakban, többek között a termelési sza­kosítás és kooperáció fejlesz­tésének és elmélyítésének az útján. A végrehajtó bizottság, mi­után megvitatta a KGST- tagországok egyesített ener­giarendszerei központi irá­nyítótanácsának tájékoztatá­sát —, megállapított^, hogy az elmúlt időszakot a villa­mosenergia termelésének és fogyasztásának intenzív nö­vekedése, az energiarendsze­rek közötti kapcsolatok és kölcsönös szállítások fejlő­dése, a villamosenergia ter­melés és továbbítás műszaki és gazdasági mutatóinak ja­vulása jellemzi. A villamos­energia bruttó fagyasztása az egyesített energetikai rendszerekben 1972-ben 7,9 százalékkal múlta felül az 1971-es színvonalát. A végre­hajtó bizottság ajánlotta a KGST-tagországoknak, hogy gyorsítsák meg az intézkedé­sek megvalósítását az egyesí­tett energetikai rendszerek párhuzamos működjének területén, amelyeket a KGST 26. ülésszaka irány­zott elő. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely arra Irányul, hogy a KGST- tagországok és Jugoszlávia vegy- és cellulóz-papír iparát modern, nagy termelékenysé­gű berendezésekkel lássák el. Ezt a programot a KGST gépipari és vegyipari állandó bizottsága közösen dolgozta ki és terjesztette elő. A vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy ennek a program­nak a végrehajtása a KGST- tagországok és Jugoszlávia közös erőfeszítéseivel elő fog­ja segíteni a KGST-tagorszá­gok terveinek megvalósítását a vegy- és e cellulóz-oanír ioar fejlesztésére vonatkozó­an. Meghatározták a vegyipari és a gépipari bizottság mun­kaszerveinek konkrét és köl­csönösen egyeztetett felada­tait és azok teljesítésének határidőit. A bizottságok hoz­záláttak a program gyakorla­ti megvalósításához. A vég­rehajtó bizottság tudomásul vette, hogy a KGST-tagorszá­gok és Jugoszlávia minden szükséges intézkedést meg­tesznek országaikban az em­lített program megvalósítása érdekében. ­A végrehajtó bizottság megvitatta a gépipari állandó bizottság tájékoztatóját, azok­nak a javaslatoknak a kidol­gozásáról, amelyek a terme­lési szakosítás és kooperáció elmélyítésére és kibővítésére irányulnak a traktorok, az alapvető mezőgazdasági gé­pek, az ipari módszerekkel dolgozó mezőgazdasági üze­mek számára készülő komp­lex technológiai gépsorok és berendezések előállításában a gépek nemzetközi rendsze­re alapján és megfelelő dön­téseket hozott. A végrehajtó bizottság ülé­sén jóváhagytak a KGST külkereskedelmi állandó bi­zottsága által előterjesztett javaslatot „a KGST-tagorszá­gok szervezetei közötti gép­es berendezés-szállításokkal összefüggő szerelések és más műszaki szolgáltatások általá­nos feltételeiről”. A végre­hajtó bizottság ajánlotta a KGST-tagot szagoknak, hogy 1974 januárjától kezdve lép­tessék életbe az általános sze­relési feltételeket. A végrehajtó bizottság megtárgyalta az érdekelt együttműködés fejlesztését a KGST-tagországok közötti kőolaj és gáz intenzívebb ki­aknázásában és megfelelő ajánlásokat fogadott el. A KGST végrehajtó bizott­sága megvitatta a szocialista világrendszer gazdasági prob­lémáival foglalkozó nemzet­közi intézet jelentését az 1972— 1973-ban végzett tevé­kenységéről. Megállapította, hogy az intézet alapjában megoldotta a szerződési idő­szakkal kapcsolatos kérdése­ket és teljesítette az 1972— 1973— ra előirányzott tudo­mányos kutatási tervet. Ä végrehajtó bizottság megvizs­gálta a szocialista világrend- szer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet 1974— 1975-re vonatkozó tu­dományos kutatási tervét. Annak érdekébén, hogy bő­vítsék a KGST-tagországok gazdasági és tudományos- műszaki együttműködését és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tevékenységét megvilágító információkat, a végrehajtó bizottság célsze­rűnek találta 1974 első ne­gyedévétől kezdődően megje­lentetni a „KGST-tagországok gazdasági együttműködése” című tájékoztató bulletint, a KGST titkárságának kiadvá­nyát. A végrehajtó bizottság ezenkívül megvitatott a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésével összefüg­gő más kérdéseket, amelyek­kel kancsolatban megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó hizottság ülésszakát a barát'-'- és a kölcsönös esvfetértés ’--kör® jellemezte. (MTI) Egység és szolidaritás a haladásért, a szabadságért a békéért Tájékoztató a szakszervezeti világ- honnresszus előkészületeiről Nixon—Gromikc-taBáikozó Napirenden a kétoldalú kapcsolatok Terrorhuüám Chilében Letartóztatták Luis Corvalant létükről. Doup^es-Hcme még az idén Moszkvába utazik

Next

/
Thumbnails
Contents