Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

S oRfaí TP*?? szeptember 5. FT-MAnYARORS7*?? A KB novemberi határozata nyomán Alkalmazkodni a piachoz A termelés pártellenőrzése és segítése a NEM NÉPSZERŰ, S FŐLEG NEM KÖNNYŰ a termelést segítő és ellenőrző pa, tiranyítás-párlvezeíés az üzemekben; de fontossága egyre nő. Széles körű politikai- szakmai felkészültséget, emberismeretet, ve­zetőkészséget igényel a pártvezetőktől. Nagy felelősséggel, s kockázattal is jár termelési, zsebbe vágó kérdésekben javaslatot tenni a pártvezetőségnek, döntenie a taggyűlésnek. Ezeket alaposan meg kell fontolní-gondobb, b számolni kell a következményekkel. Különösen akkor, ha a döntések mögött emberek-vezetők kinevezése, esetleg felmeri- tese is szerepel, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben vannak a termelés­sel, annak segítésevei és ellenőrzésével Ezt természetesen ott tapasztalják főképpen, anol a pártvezelősóg valóban következetesen es behatóan foglalkozik, a termelést segítő és ellenőrző kérdésekkel. Két évvel ezelőtt a HAFE 4-es számú nyíregyházi gyáregységé­nek pártveze tősége — elemezve a gondokat, felmerve a jövőt — alaposan „belenyúlt” a kollektíva érdekében a termelést irányító parancsn?ki kar megváltoztatásába. Kilenc különböző beosztású vezető felmentésére tettek javaslatot. Helyükre olyan emberek kerültek, akik azóta is helytállnak és sike­reket érnek el. Hogy miért került sor a ré­gebbiek felmentésére? Ezzel kapcsold /i említi Kordán Mihály párttitkár, a terme­lési osztály vezetője: „Láttuk-tapasztaltuk, hogy az akkori kisebb feladatokkal sem tudtak megbirkózni. Tudtuk, milyen nagy feladatok következnek, s előre kellett lát- Pun_k, gondoskodnunk. Ezt kívánta a gyár jövője. Némelyikből meg hiányzott a veze­tőktől elvárandó követelmény, főleg a veze­tői készség, az emberekkel való bánásmód.” Fiatal, rátermett, hozzáértő parancsnoki garda irányítja most a Hajtóművek és Fes­tőberendezések Gyárának 4-es 6zámú gyár­egységét. S ami régebben egyes volt veze- tőknek szokatlan volt, c* úgy tekintették, mintha a tekintélyükön esne csorba — most természetes. Nem másról, mint gazda­sági, irányító munkájuk rendszeres szá­monkéréséről van szó. Vagyis a termelés pártellenőrzéséről, mely e gyáregység párt- szervezetének munkájában rendszeres, A X. pártkongresszus is felhívta a figyelmet: „A pártmunka fejlesztésében most nagy fon­tossága van a pártellenőrzés erősítésének.” Ezt érvényesítik valóban következetesen, a gyakorlatban a HAFE pártszervezeténél. Legtermészetesebb, hogy augusztus 28-án a pártvezetőségi ülésen Hekmann László igaz­gató beszámolt a gyár termelési kérdéseiről, a gondokról, valamint a személyzeti és ká­derhelyzetről. S olyan határozatokat fogad­tak el, amelyek segítik a gyárvezetést a gondok megoldásában. E VEZETÉSI STÍLUSRA különben fel­hívta a figyelmet a KB múlt évi novemberi határozat is, amikor hangsúlyozta, hogy „a feladatok megoldása érdekében a gazdasági vezetőknek is intenzívebben kell dol^oz- niok. ..” összehangoltan dolgozik a gazda­sági és a pártvezetőség. Életre, a termelés segítésére alapozott éves terve van a párt­vezetőségnek. Nagy gondot fordítanak a ter­melést segítő napirendek megtárgyalására. A pártvezetőség nemcsak az igazgatót szá­moltatja be rendszeresen egy-egy fontos té­máról, hanem az illetékes szakvezetőket is. Július 17-én például — az említett té­makörben — az üzemgazdasági osztály ve­zetőjét számoltatták be pártvezetőségi ülé­sen. Kitűnt, hogy a gyáregység az első fél évi árbevételi tervét nem teljesítette, akado­zik az anyagellátás, elmaradások vannak emiatt az exportban. S bizony egy gyár­egységnél dolgozó pártvezetőségnek nem is olyan könnyű e gondok megoldásában segí­teni. hiszen „függőségi” viszony van az anyagyárral, sok mindent ott tudnak C6ak intézni. Ennek ellenére a következetesség si­kerrel járt. Miben is kellett segíteni a párt- szervezetnek? Elmaradt egy 10,3 milliós ér­tékű munka, mert nem kapta meg a gyár HAFE-bcm az acélöntést Borsobnádasdról. Ez a ZIL- programot hátráltatta. A másik: a Eli, kon- veyor váltókhoz nem kapták meg az import­anyagot Pestről. Ez 2,5 milliós termelés. Es nem érkeztek meg ugyancsak a ZIL vízsó- talanító berendezésekhez a műanyag csö­vek. Ez 2,6 milliós termeléselmaradást oko­zott. Határozatot fogadott el a pártvezető­ség. A párttitkár az említett gondok meg­oldása ügyében felkereste a HAFE vezér- igazgatóját, aki azonnal i n tűzkődéi t. a 4-es gyáregység termelési gondjainak megoldása ügyében külön operatív bizottságot alakított. S azóta változás történt. Elkészültek a vízsótalanító berendezések, csomagolják, s megkezdték szállításukat a Szovjetunióba. Megérkeztek az acélöntések is. s így a III. negyedévben a 10,3 milliós munkát sikerül befejezni. Mindezek azt mutatják, hogy a párt ellenérzés révén sikerült változtatni a helyzeten, s ha lassan is, a gondok megol­dódnak. Évekig nem tudtak ötről-hatra jutni a szakmunkás-utánpótlásban, a -ne­velésben. Itt is a következetesség hozott eredményt. A párt vezetőség e termelést se- _ gítő, a jövőt biztosító témát sokszor napi- j rendre tűzte, míg megnyugtatóan rendező- I dött. Az augusztus 28-i pártvezetőségi ülé­sen az igazgató már a változásról számol­hatott be. Eredmények jelzik, hogy az a pártszervezet, amely gondot fordít a ter­melés állandó, rendszeres segítésére, jövőt alap-oz. Ez történik a HAFE-ban. Tavaly 311 tanulót képeztek. Létrehozták a megye ta­lán legkorszerűbb lakatos, hegesztő, eszter­gályos, festő tanműhelyét, a régi, elavult Rákóczi úti telepükön, ahol az épületet újjávarázsolták, a fiatalok rendezték be. s ma az egykor kiselejtezett gépeken prog­ramszerű termelést végeznek! .Létrehoztak egy korszerűen felszerelt oktatótermet, el­látták szerszámokkal, mérőműszerekkel, al­katrészekkel, olyan szemléltetőeszközökkel, amelyek könnyítik a tanulást. Ez ma Sza­bolcs megye vasiparának a legkorszerűbb oktatóbázisa. IDÉN 110 TANULÓ szakmunkásvizsgát tett. Bizonyítványukat ünnepélyesen kapták meg a gyárban. Közülük 44 tanuló a gyár­ban dolgozik, többi Szabolcs iparában. S az idei tanévben 140 fiatal tanul a gyár szak­mai igényének megfelelően. Beszámolt az igazgató a felnőtt dolgozók továbbképzésé­ről is. idén az állami oktatásban 50-en vesznek részt. Érdemes néhánvat példaként is említe­ni, hogy más üzemi pártszervezetek is ta­nuljanak belőle. S érvényesítsék a gyakor­latban a termelést segítő és ellenőrző mun­kát. Felhívta a figyelmet a pártvezetőség arra. hogy a minősítések elkészítésére, reá- lisságukra több gondot fordítsanak, felelje­nek meg a követelményeknek. Javasolták, hogy végezzenek felmérést a káderek után­pótlásáról és a megoldásról készüljön terv. Vizsgálják felül, a vezetők megfelelnek-e a hármas követelménynek. Javasolták to­vábbá, hogy alakuljon egy szerkesztési cso­port, a tervdokumentációk jobbá és ponto­sabbá tétele érdekében. S még egy fonto- pártvezetőségi javaslat v-út. Önálló üzem és munkaszervező munkába állítása. AZ IGAZGATÓ JÓ ELŐRE, alapos készült. Előtte szakvezetőkkel konzultált, t írásos beszámolót terjesztett a pártvezeti ség elé, itt mégis voltak javaslatok, kezde ményezések. Utólag ezt mondja a pártszer vezet termelést segítő és ellenőrző munká­járól: „Senki sem csalhatatlan. Egy embe lehet okos, de bölcs csak egy ilyen kollek tíva. Sok segítséget kaptam, s egy-egy ilyen beszámoltatás után világosabban látom a feladatokat, jobban összpontosítunk a hi­bák kijavítására.” A HAFE-nél élő-eleven gyakorlattá vált, szerves része a vezetés­nek a termelést segítő és ellenőrző munka. Persze fontos feltétele, hogv a pártvezető­ség tagjai a maguk posztján értsék is a dolgukat. Mert segíteni és ellenőrizni csak így lehet. Farkas Kálmán A „Taurus“ ém a wilag'színvonal Gumigyári tapasztalatok a termékösszetétel változtatásáról A nyíregyházi gumigyár­ban megszüntették a labda­gyártást. Évente 600 ezer darabot gyártottak az egyik üzemben. Ez a mennyiség sem a gyár szempontjából, sem az országos ellátást néz­ve nem volt jelentős. A gyár­tás viszont gazdaságos volt, minden darab után megfele­lő nyereséget érlek el. A gyár megszüntette az üzemet, de nem dobta ki az egyéb­ként jó gépeket. A Poresal- mai Vegyes Szövetkezetnek adta át, a szövetkezet csen­geti telepén a nem nagy szakértelmet igénylő labda- gyártás a szövetkezet mére­teihez képest jelentős terme- lési felfutást hoz. Miért kellett egy jól be­vált, szinte a gyárindítást jelképező termékre kimonda­ni a halálos ítéletei? Röviden így lehet fogalmazni: változ­tatni kell a termékösszeté­telt. Mégpedig a gyár adott­ságainak megfelelően, a kö­vetkező evek terveivel össz­hangban. Ha nagy a gyár... Egy másik példa: évente 2—300 kilogrammot tett ki az ojiószalagok gyártása. Sú­lya az össztermeléshez képest tízezredekben mérhető. Vi­szont ez is éppen úgy egy termék, mint amiből száz­milliós nagyságrendben gyár­tanak. Egy technológiai prob­lémájának megoldása ugyan­annyi fejtörést okozhat, mint a százmilliósnak. Ugyanak­kor van az országban nem egy gumiipari szövetkezet, kisvállalat, amelyik a mező- gazdaságnak egyébként szük­séges terméket a maga üzem­nagyságán belül megfelelő felkészültséggel tudja gyár­tani. Egy nagy gyár termékösz- szetételének megállapítása­kor sok szempontot kell fi­gyelembe venni. Természe­tesen fő mozgatórugó a gaz­daságosság, ami elsősorban meghatározza, hogy mit le­het termelni. A gazdaságos­ság megállapításánál viszont már nem lehet elmenni a gyártási nagyság mellett, meg leéli vizsgálni egy-egy termék gyáron belüli helyét, befo­lyásolja a gazdaságosságot a nyersanyagbeszerzés, a ha­zai piac és az export lehető­ségei rövid és hosszú távon egyaránt. Hogy milyen a ter­mékstruktúra. arra a nyír­egyházi gyárban évek óta részletes elemzést készítenek a gépi adatfeldolgozást igény­be véve. összesen 34 gyárt­mányfőcsoport két és fél ezer különféle gyártmányát kel­lett megvizsgálni, amikor a termékek gazdaságossági lis­táját elkészítették. Ez a lis­ta aztán támpontot ad a to­vábbi tervekhez. Három csoportba lehet osz­tani a termékeket. Az első­höz azok tartoznak, amelye­ket különböző okok miatt nem érdemes tovább gyúrta- ni. A második csoport gyárt­mányainál a meglévő szint­nek a tartása a eél, míg a harmadik csoport adja az úgynevezett ,,vezértermékek” sorát, amelyek mennyiségük­kel meghatározzák a gyár egész arculatát. Amire nincs pénz Előbbi példáink éppen azokról a termékekről szól­tak, amelyeknek a gyártásá­ról lemondott a gumigyár. Az okok — mint láttuk — különbözőek voltak. Ám em­líthetnénk még egy példát, a laticelgyártást. Ezt is ab­bahagyták. mivel a gyártott mennyiség nem adott gazda­ságos termelést. Több milli­ós beruházással ugvan nye­reségessé lehetett, volna ten­ni — a termelés nagysága ugyancsak megsokszorozó­dott volna — de a gvári ter­vekben a fejlesztési nénz más. fontosabb célra keltett. Ahol a dinamikus szinttar­tást tűzték ki célul, ott som pihenhetnek a babérjaikon. A dinamizmus azt jelenti, hogy lépést kell tartani a hazai és a világszínvonallal. A gumi­azbeszt tömítőlemez gyártása például ebbe a kategóriába tartozik. Nyilvánvaló, ha a technológiában ú.j, termelé­kenyebb gépek beállításával változás történik külföldön, akkor a versenyképesség ér­dekében idehaza is Változ­tatni kell. az elavult, selej­tezésre váró gének helvett nem hasonló teljesítményűt szereznek be. hanem a leg­modernebbet, a legtermelé­kenyebbet. A gumiiparban van né­hány termék, ahol a Tau­rus a világszínvonalat jelen­ti. A nyíregyházi gyárban is ezeknek a vezértermékeknek a sorsa a meghatározó. Nap­jainkban például milliós nagyságrendben készítenek a különféle kempingcikkekből. A világpiacon 20 százalékos részesedésekkel vezető helyet foglalnak el. S a kemping­cikkek kétharmada Nyíregy­házán készül. Ahhoz, hogy a jövőben is megtartsák a ve­zető helyet egyaránt számol­ni kell a technológiai fejlesz­téssel és a kapacitás bővíté­sével. j Éppen ezekben a he1 okben a legfejlettebb technikai be­rendezések beállításával haj­tottak végre nagyarányú bő­vítést a szőnyegüzemben. A faltól falig szőnyegből egyre többet kíván az ébítőinar. a modern lakások, irodák be­rendezésénél már természe­tes a szőnyegpadló. A bőví­téssel az évi 600 ezer négy­zetméterről egymillió négy­zetméterre nőtt a gyártás. (25—30 ezer közepes méretű lakás szobáit lehet ezzel be­borítani.) Az oyer. aki elsőkéül jelentkezik A fejlesztés legújabb „gyermeke” a kerékpárkö- peny-gyártás. Tavaly készült egy vaskos tanulmány a kö­peny- és tömlőgyártásród, részletesen elemezve a világ­piac várható alakulását, a kerékpárgyáriás távlatait. A pontos elemzés után viszont még egy év sem kellett, hogy hozzákezdjenek Nyíregyhá­zán a gyártáshoz, illetve a bővítéshez. A világpiacon, a tőkésországokban az nyer a versenyben, aki időben érzé­keli a vált-ozásokat, s első­ként jelenik meg a piacon. Az, hogy a vezértermékek* nél részletes tanulmány ha­tározza meg a gyártás jele­nét és jövőjét természetessé leszi a termékstruktúra át­alakítását. Nem egyszerűen gyári, hanem népgazdasági érdek — kedvező a tőkés értékesítés dollárkihozatala — hogy az élvonalban le­gyen a következő években, évtizedekben is. Ez persze nem csak a helyieken múlik. Nagy előny, bogy a nv ír egy­házi gumigyár a Taurus­nak, egy országos nagyvál­lalatnak a része. Szerencsé­sen találkozik p helyi mű* s7?ki .osztály, fejlesztési és kísérheti üzem a gumiipari kutatóintézettel és fejlesztési központtal. A koncentrált szellemi kapacitás révén gyorsan tudnak eredménve- ke- fe1 mulatni. A nagvválla­lat pedig a m°gva'l/>sTt?sv'an, a gyón. beruMzá­sók realizálásában nyújt se­g j .‘•c Az e'!-k<*oze!ésoV csak anv- nvi • érnek, ^rn-^nvif m °g­■V*-'’ósttanok ^^■Siíík> t-tvu j-,0^ hó* — és ek^^an ken — Fi dolgozó. Cf rvn (5 oU.-n Hó P»Tl- her. mr>n1~é:s pkl­n~k a révén p fam/bő1 való* CPff plwnMf pc*V 7gd rdypn inarJ knHiirríHcá­holott a g”mígyárV»,qnj bo-fV 0Cfxr<;'7olv7'? < Ő1 00Xrf»g jnVrÚ-'h p b-^vohdf-. n n d-jnl-nv+oltrusf ót; pvp.V-nr1 ó f /-y£ k í y ó n ó f p1 o H o +.r>k me^/alóe í - té-céra yáll o1‘krvy'hatnak. A-j* íitóvórsg«; mü^oki és fizikai knll'bV+fygvp1 1«Kqj- yoynph fi i­fam p vö'7-c'rp-fóí-.al f-ovtn+ó'cóf iicfv. Hogv p ter­mp1^ 00 -7A opq down rfp IRVUl' PnxrónVt nió n V0»»C0nv1”árvac?>c!Ó0 ]riUFaiHan fát; eO óczvcrfF j a ké­sőbbi fejlesztéseket is. Lányi Botold Három arc Valószínű nem ismerik egy­mást. Más-más helyen élnek és dolgoznak, más-más örö­mök, gondok között. Egyikük egy leánynevelő otthon igaz­gatónője, másikuk raktárosa háziipari szövetkezetben, a harmadik gyógyintézeti igaz­gató. Három különböző al­kat. mégis van közös voná­suk. Nem csak szeretik az életet, de tenni is készek a békés hétköznapokért. Mind­hárman békeküldöttek, ott lesznek a szeptember 6-i megyei békekonferencián. Milyenek közelről? ESTÓK JÓZSEFNÉ az ökö- ritófülpösi leánynevelő ott­hon igazgatónője. A gyerme­kek nyelvén: „Estók mama”. Száz fiatal lány gondjainak és örömeinek ismerője. Leg­nagyobb boldogsága, ha egy- egy „lánya” egész életre szó­ló útravalóval búcsúzik az otthontól és olyan leveleket ír évek múlva is, amitől sza­porábban dobog a szív... — A legnagyobb öröm. ha a gyermek újra visszatalál a családi otthonba. Nagyon jó itt, de a szülői szeretetet nnm tudja pótolni semmi. Ná­lunk, sajnos sok olyan gyer­mek él, akikről azt mondjuk, élő szülők árvája. Elvált, ren­dezetlen családi környezet­ből kerülnek hozzánk. Sé­rülten. Igyekszünk begyó­gyítani a sebeket... Hogy ez sikerül, arról a már felnőtté serdült, veit otthomlákók sorai beszélnek. Estók mamától nemcsak a rendet, fegyelmet, a szorgal­mat, a tartalmas kikapcsoló­dást tanulták meg. Ennél sok­kal többet. Az értelmes élet­re való felkészülés izgalmát is megízlelték. Erre ad .sze­mélyes példát Estók József- né, aki 16 éve igazgatója a leányotthonnak. Nemcsak a benti ügyeket intézi, a köz­ség sokféle gondjában is az elsők között osztozik. Évekig mint tanácstag, jelenleg mint községi párttitkár. — Ha az ember akarja, mindenre jut ideje — magya­rázza. És csendesen hozzáte­szi: általában késő este jut ideje az olvasásra, az újságok, folyóiratok böngészésére. Szenvedélyesen érdekli min­den, ami az emberrel kap­csolatos. Legyen az itthon, vagy a világ bármely pont­ján. Újságolja, hogy levelet kaptak egy Magyarországon végzett vietnami fiatalem­bertől, levelezni szeretne az otthonban élő lányokkal. — Nem is olyan nagy a vi­lág. ha az ember barátokra talál... MÁTYÁS SÁNDORNÉ a nyíregyházi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet raktárosa. Minden reggel kerékpáron érkezik a mun­kahelyére, ahol sok tízezer forint értékű áru megy át a keze alatt. Egy gvermeke van. a férje az egvik nyíregy­házi tsz-ben dolgozik. Ö is raktáros. — Meglepődtem. de jól esett, amikor meghívtak a megyei békekonferenciára. Nem tudom mivel érdemel­tem ki, hisz semmi különöset nem csináltam. Évek óta tag­ja vagyok a városi népfront elnökségének, sok olyan prob­lémával foglalkozunk, ami jóformán mindenkit érint. Jó érzés törődni azzal is, ami nem csak egyéni ügy... DR. LESCH GYULA, a Nagy­kállói Elme- és Ideggyógyin­tézet igazgató főorvosa ol­vasmányélményeiről beszélt. Nemrég olvasott két háborús témájú könyvet: a Szigorúan bizalmas és a Szigorúan tit­kos című műveket. Nagy hatással voltak rá. A második világháború kevésbé ismert vonatkozásai, előzményei, az emberi felelősség mindig is izgat... — Már azt hittem, majd­nem mindent tudok az em­beriség nagy katasztrófájá­ról, a második világháború­ról. Egy kicsit részese, szen­vedő alanya is voltam. Ez a két könyv viszont bebizonyí­totta nekem, még mindig nem tudunk eleget erről a szörnyűségről és a tanulságok sohasem évülnek el... Az intézet főorvosa régi közkatonája a békemozga­lomnak, az Országos Beketa- nácsnak is tagja. Idegfeszítő és nagy felelősséget igénylő munkája, az 540 ágyas, évi 3 ezres betegforgalmat lebo­nyolító intézet irányítása mellett is van ideje és ereje részt vállalni a közös munká­ból. Ez nyugtatja meg, s je­lenti a kikapcsolódást. És a zenehallgatás. Rengeteg ope­ralemeze van. Jó elmélyülni az emberiség közös nyelvi »*.k hallgatásában. — Emberileg mi a legna­gyobb boldogság számomra? — kérdezi vissza. — Az hogy béke van. Mint orvosnak az, ha meggyógyul egy betegem, visszatérhet az életbe... Páll Géz»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents