Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

m szeptember HÉTFŐ: Jobert francia külügyminiszter tárgyalásai Madridban — Az UNCTAD Genfben ülé­sezik. i KEDD: ■Waldheim közel-keleti kőrútjának első ál­lomásán: Damaszkuszban tárgyal — Ed­ward Heath Észak-lrországban — Indiai— pakisztáni megállapodás. I SZERDA: Genfben megkezdődik az összeurópai érte­kezlet második szakasza — Pekingi beje­lentés a Kínai Kommunista Párt X. kong­resszusáról — Szadat és Kadhafi megálla­podása az unióról. CSÜTÖRTÖK: Waldheim Izraelben tárgyal — A Kínai KP vezetőinek megválasztása. PÉNTEK: Párizsi bejelentés Pompidou pekingi utazá­sáról — Szakszervezetek és munkaadók tárgyalásai a nyugat-németországi „vad­sztrájkok” ügyében. SZOMBAT: Willy Brandt „országjárása”. — Waldheim Kairóban. A héten Genfben, a meg­annyi nemzetközi tanácsko,- zás színhelyéül szolgált és szolgáló svájci városban, an­nak is a vadonatúj, júliusban felavatott nemzetközi kon- ferenciapalotá.iában, meg­kezdte munkáját az összeuró­pai értekezlet úgynevezett koordinációs bizottsága. Ez­zel a „rajttal” tulajdonképp csak folytatódott a helsinki' biztonsági és együttműködési konferencia. Miről is van itt 6zó? Helsinkiben már az előké­szítő tanácskozásokon meg­állapodtak az európai és az észak-amerikai kormányok küldöttei, hogy három sza­kaszban végzi majd munká­ját a tulajdonképpeni érte- kéziét: először a külügymi­niszterek találkoznak, majd munkacsoportok dolgozzák ki azokat a dokumentumok^, amelyeket a konferencia har- madik, befejező részében fo­gadhatnak el a 35 állam kép­viselői. E sorok írója ott volt július első hetében Helsinkiben, végighallgatta 35 külügymi­niszternek a Finlandia-palota szónoki emelvényéről elmon­dott ünnepélyes nyilatkoza­tait, ugyanakkor azonban a folyosókon hallhatta egyes nyugati delegációk tagjainak kétkedő vagy ellenséges meg­nyilatkozásait is. Főként né­hány NATO-ország diploma­tája és újságírója emlegette, hogy nekik nem sürgős az összeurópai értekezlet ered­ményes befejezése, s addig nem is igen hajlandók meg­egyezésre, amíg saját fényei­ket a szocialista országok ki nem elégítik. Például „az em­berek. eszmék és értesülések szabad áramlása” gyűjtőné­ven megfogalmazott, való­ságban a fellazítási lehetősé­geik megnövelését szolgáló követeléseiket akarják min­denekelőtt elfogadtatni... Már Helsinkiben vita volt arról mikor kezdődjék a kon­ferencia második, genfi sza­kasza, a munkacsoportok munkája. A kompromisszum úgy jött létre, hogy csak szep­tember közepén ülnek a tárgyalóasztalhoz a három munkacsoportban helyet fog­laló diplomaták és szakér­tők, de egy külön koordiná­ciós bizottság, amely mind a három munkacsoport tevé­kenységét összehangolni hi­vatott, már augusztus véfpín hozzáláthat fontos munká­jához. A munkacsoportok rögzí­tik a biztonság és együttmű­ködés alapelveit; kontinen- sürik élete azután ezekhez az elvekhez kell, hogy igazod­jék. Nem túlzás tehát azt ál­lítani, hogy a genfi rajt, vagy folytatás van olyan jelentős- mint a helsinki nyitány, hi- szén ettől függ a helsinki fi­nálé is: a munkacsoportok kezéből olyan okmányok ter­vezetének kell a konferencia elé kerülnie, hogy azok mi­nél hatékonyabban szolgál- ják Európa békés jövőjét. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a szocialista országok diplomatái szerint már 1973 végén sor kerülhet a konfe­rencia harmadik szakaszé.«, vagyis két-három hónap alatt Genfben eredményes munkát végezhetnének a munkacsoportok. Ezt köve­tően a dokumentumok ünne­pélyes elfogadására Helsin­kibe a legmagasabb szinten — állam- és kormányfők részvételével — hívhatnák össze a konferenciát. Még egy szocialista igény: már most gondoskodni kell a foly­tatásról,. hogyan lehet .to­vább fejleszteni az első össz­európai értekezlet eredmé­nyeit. A hét másik nagy esemé­nye: Pekingben bejelentet­ték, hogy megrendezték a Kínai Kommunista Párt X. kongresszusát. Az utólagos közlés szérint augusztus 24. és 28. között üléseztek a kí­nai fővárosban a kongresz- szusi küldöttek — teljes ti­tokban, hiszen az ülés szín­helyének közelébe sem en­gedtek közönséges földi ha­landókat, nemkülönben külföldi tudósítókat A világ csak az Uj-Kína hírügynök­ség jelentésére szorítkozha­tni, amelyből annyi minden­esetre kidérül, hogy a kong­resszus egyik fő témája Lin Piao volt honvédelmi mi­niszter, a párt korábbi alel­nöke és néhány társának elítélése volt. Hivatalosan ki- zárták a pártból Lint, akit az előző, IX. kongresszus még Mao helyettesének, a párt második emberének mondott. (Arról nincs szó a mostani határozatban, hogy Lin Piao egyáltalán él-e még. Emléke­zetes. hogy kínai hivatalos forrásból is sejtetni engedték: Lin Piao a felelősségre vonás elől szökni nróbált, repülő­gépét lelőtték, a roncsok kö­zött vesztette életét.) A párt elnöke továbbra is Mao Ce-tung. Tekintélye vál­tozatlan,.de az már kérdéses lehet, hogy a hatalmat való­ban ő összpontosítja-e a ke­zében. Mindenesetre mögötte a második ember Csou En- laj miniszterelnök, aki a X. kongresszus fő referátumát is tartotta. Egy ideig eltarthat, amíg a kongresszus esetleges belpo­litikai kihatásai jelentkez­nek. Ami a külpolitikai vo­nalat illeti, ezen a pártkong­resszus a jelek szerint nem változtatott, a szovjetellenes- ség — sajnos — továbbra is meghatározó eleme. A héten hozták nyilvános­ságra Pompidou francia el­nök pekingi látogatásának pontos dátumát. Már a ta­vasszal rebesgették Párizs­ban, hogy az Elvsée-palota ura szeptember—október tá­ján Kínába kíván utazni. így a látogatás időpontjának be- jelentése nem okozott megle­petést. Pomnidou le^z az első nyugat-európai, s természete­sen az első francia államfő, aki elmegy Mao Ce-tunghoz. (Tíz éve még De Gaulle tá­bornok kezdeményezte a francia—kínai diplomáciai kapcsolatok felvételét.) A Távol-Kelet után a Kö­zel-Kelet: Waldheimnek. az ENSZ főtitkárának körútjáról vajmi kevés érdemi értesülés szivárgott ki. Csuoán a Szí­riái. izraeli és egyiptomi fő­városban volt tárgyalásainak ténye maga érdemelt figyel­met. Hogv a közel-keleti vál­ságban elsősorban érdekek két- arab ország fogta közr' Waldheim menetrendiébe" az izraeli állomást, ez lehelő vő tette, hosv az ENSZ-*" titkár az arab kérdéseket ad hassa fel .Terűre élem ben. aztán az izraeli válaszok- vihesse el Kairóba. Ugyancsak kevés részlete tud a világ arról a megáll a podásról, amely Szadat & Kadhafi között jött létre a- egvintomi—líbiai unió meg­valósításáról. Elvben újra megerősítették, hogy a két or­szág egy állam lesz. d“ a lí­biai részről sürgetett népsza­vazást elhalasztották... Végül egész héten a hírek élén közölte a világsajtó a chilei jelentéseket: új kor­mány alakult, négy tábor­nokkal és három kommunista miniszterrel, a kiskereskedői- sztrájkja véget ért, a szállítás itt és ott megindult, de a szélsőjobboldali merénylet­sorozat tovább tart. Még mindig hosszú harc szükséges a reakció kísérleteinek visz- szaverésére, a népi egység megszilárdítására, a társa­dalmi, gazdasági vívmányok megőrzésére és fejlesztésére. A chilei kommunisták teljes mértékben támogatják Al- lende kormányát, ugyanakkor szembefordulnak mind a fa­siszta, mind pedig a szélső- baloldali, álforradaími cso­portokkal. Felelősségteljes magatartásuk nagy hatással van mind Chile jövőjére, mind a nyugat-európai balol­dali mozgalmakra, amelyek „vigyázó szemüket” most Santiagóra vetik, hiszen ők is népi egységfrontokat kíván­nak létrehozni. Pálív József Magyar vezetők távirata a VDK nemzeti ünnepe alkalmából LE DUAN elvtársnak, a Vietnami Dolgo­zók Pártja központi bizottsága első titkárá­nak, TON DUC THANG elvtársnak, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elnökének, PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormánya el­nökének Hanoi Kedves elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista 'Munkáspárt Köznonti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, továbbá az egész magyar nép nevében forrón köszöntjük önö­ket, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságát, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányát és a testvéri vietnami népet. Nemzeti ünnepükön nagy elismeréssel és csodálattal üdvözöljük azokat a történel­mi jelentőségű sikereket, amelyet a hős vietnami nép pártja vezetésével, a szo­cialista közösség és a világ halaaö erőinek cselekvő támogatásával ért el az imperialis­ta agresszió visszaverésében, a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállítá­sáról aláírt párizsi megállapodások létre­hozásában. a békés építőmunka feliételeinek megteremtésében, a szocialista társadalom építésében. Meggyőződésünk, hogy a szorgalmas vietnami nép, az internacionalista összefo­gás segítségével, rövid idő alatt újjáépíti sokat szenvedett országát, begyógyítja a há­borús sebeket és tovább halad a szocializ­mus építésének útján. E magasztos céljuk megvalósításában mindig számíthatnak a Magyar Népköztársaság és népe baráti tá­mogatására . Számunkra és népünk számára emléke­zetes maradt párt- és kormányküldöttségük legutóbbi magyarországi látogatása. Ez a lá­togatás jelentősen hozzájárult pártjaink, kormányaink szorosabb együttműködésé­hez, népeink barátságának elmélyítéséhez, a szocialista közösség egységének, a világ békéiének és biztonságán aik erősítéséhez. Keo'vcs elvtársak: ezen ünnepélyes al­kalomból szívből kívánjuk, hogy Vietnam testvéri népe érjen el újabb kimagasló si- kereket függetlenségének és szuverenitásá­nak megőrzésében. Vietnam és Indokína bé­kéjének biztosításában: a szocializmus épí­tésében, országa újraegyesítéséért folytatott iga zsá gos h ar cában. Budapest, 1973. szeptember 1. KÄDAR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PAl„ a Magyar Népköztársasá« Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) tilruházati iparé 16,5 száza­lékkal nőtt. A IV. ötéves terv az építő­ipar feladatát az épít iri ke­reslet és kínálat között hosz- szú' idő óta fennálló feszült­ségek feloldásában határozta meg. Ennek érdekében a terv az építőipari termelés jelen­tős (évi 7—8 százalékos) nö­velését irányozta elő. .1971- ben a kivitelező építőipar termelése a tervet meghala- dóan, 10 százalékkal nőtt. 1972-ben a növekedési ütem — a beruházások mérséklésé­vel összefüggésben — 4 szá­A mezőgazdaság 1971-ben 9 százalékkal, 1972-ben 3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság már évek óta rendszeresen kielégíti az or- szág kenyérgabona-szükség­letét. Nagyjából megoldott­nak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés és a ba­romfitenyésztés. A sertésállo­mányra korábban jellemző nagymértékű ingadozás je­lentősen mérséklődött. A problémát jelentő cukorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés erőteljes fejlesztése érdeké­hen hozott intézkedések ha­tását az 1973. évi adatok-már részben érzékeltetik. Idén na­gyobb területen termelnek cukorrépát, mint az előző A IV. ötéves terv azt mond­ta ki, hogy a lakosság reál- jövedelmének - emelkedésé­ben — a hatékonysági kö­vetelmények teljesítése mel­lett — az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reálbér növekedésének. A terv szerint öt év alatt a reálbérnek 16—18 százalék­kal, a reáljövedelemnek pe­dig 25—27 százalékkal kell emelkednie, ami éves átlag­ban 3—3,4, illetve 4,6—4,9 százalékos növekedésnek fe­lel meg. Az elmúlt két év­ben a reálbérek tényleges emelkedése elmaradt a ter­vezettől, 1971-ben és 1972- ben is 2,3—2,3 százalék volt. 1972. novemberében az MSZMP KB állást foglalt az állami iparban és építőipar­ban dolgozó munkások és művezetők béremelését ille­tően. Ennek hatására 1973. március óta fokozódott a bérkiáramlás és a II. ne­gyedévben reálértéken mint­egy 5 százalékkal haladta meg az egv évvel korábbit. A reáljövedelem 1971-ben lényegében a tervnek meg­felelően emelkedett (4,5 szá­zalékkal). 1972-ben viszont mérsékeltebben (3,4 száza­lékkal). A családok reáljövedelmét nagymértékben befolyásoló eltartottak — keresőképtelen zalékra csökkent és ez év el­ső felében 3 százalék volt. A kivitelező építőiparon belül az állami építőipari vállala- tok 1971-ben 10 százalékkal, 1972-ben 5 százalékkal, 1973. I. fél évében 4 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel azelőtt. A kereslet és a kínálat közötti feszültség az építőiparban jelentősen csök­kent. Az építőipari vállala- toknál június végén az eluta­sított építési igények az éves termelési előirányzatnak 1970-ben 22,6 százalékát, 1971- ben 17,9 százalékát, 1972-ben 5,1 százalékát. 1973-ban 3,7 százalékát tették ki. f években. Június végén a szarvasmarha-állomány . 2,8 százalékkal, a tehénállomány .3,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1972 közepén. A búza- termésátlag és -termésmeny- nyiség minden korábbit jó­val meghalad. Az áru- és személyszállí­fásban a szállítóeszközök mennyiségi növelése mellett a műszaki színvonal emelé­se. a műs/.aki feltételek ja­vítása volt a cél. A vasúti közlekedésben — összhang­ban az energiastruktúra-vál- tozással — folytatódott a dieselesítés, a villamosítás. 1972-ben a villamosított vo­nalak hossza 1054 km-t tett ki. és majdnem elérte az 1975-re tervezett szintet (1100 km). gyerekek, betegek, öregek — ellátásának terhét az állam részben magára vállalja. Az átvállalás mértékéről a pénzbeni társadalmi juttatá­sok összege tájékoztat, mely­nek növekedését a terv évi 10—11 százalékban határozta meg. A pénzbeni társadalmi juttatások növekedése reál­értéken 1971-ben 9,4 száza­lék, 1972-beij 10,8 százalék volt. A növekedés 1973 I. felében gyorsult és folyó ára­kon 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (reálértékben kb. 15 száza­lékkal). Az idei nagy növe­kedés részben azzal függ össze, hogy a központi ár­emelések ellensúlyozására emelték a nyugdíjakat és a családi pótlékot is. A terv az 1971—1975. évek­ben a termelői és a fogyasz­tói árak viszonylagos stabi­litásával számolt, és kimond­ta, hogy a fogvasztói árak színvonalának átlagos emel­kedése nem haladhatja meg az évi 1—2 százalékot. A tényleges emelkedés 1971— ben 2 százalék. 1972-ben 3 százalék. 1973 I. fél évében 3,7 százalék volt. 1972-bén a tervet meghaladó áremelke­désben nagv szereDÜk volt egves szeszes italok és éní- tőanyngok viszonylag jelentős (11, illetve 7 százalékos) ár­emelésének, valamint az 1971 júliusában végrehajtott lakbéremelésnek, amely utóbbinak terheit az állam teljes egészében magára vál­lalta. Ugyanakkor nagymérték­ben csökkentették a szappa­nok, a mosó- és mosogatósze­rek, egyéb háztartási vegyi cikkek és a harisnyáik árát. 1973 I. félévében a fogyasztói árszínvonal-emelkedés nagy­részt a tej és tejtermékek, a cigaretták és az égetett sze­szes italok áremeléséből adó- dott. Az élelmiszerárak nö­vekedésének ellensúlyozására a pénzbeni társadalmi jutta­tások növekedése mellett né­hány ruházati és tartós fo- gyasztási cikk fogyasztói árának leszállítása szolgált, melynek eredményeként 1973 II. negyedében a ruházati és vegyesiparcikkek árszintje a tavalyinál kisebb mérték­ben emelkedett. A különbőz» bér- és áf emelkedések kel ősz- széfüggési jen a tervidőszakon belül a központi szándékok­nak megfelelően némileg változott a lakosság jövede- lerne loszlása. 1971—1972-ben a tervezett 143 000 lakással szemben 165 500 lakás épült és így tel- jesíthető a IV. ötéves tervben elhatározott .400 000 lakás fel­építése. Az összes . felépített lakáson belül a tervezettől el- térően kevesebb volt az álla­mi., és több a magánerőből épülő lakások száma. (1973 I. félévében a kivitelező építő­ipar 4 százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év ha- sonló időszakában.) A lakosság áruellátása — a néhány cikkből időnként elő­forduló átmeneti hiány elle­nére — az ötéves terv eddig eltelt időszakában általában kiegyensúlyozott, kielégítő volt és követte a jövedelmi színvonal emelkedését. Az adatok arról tanúskod­nak, hogy a népgazdaság az elmúlt két és fél évben álta­lában kielégítő irányban és mértékben fejlődött, a prob­lémákra, aránytalanságokra idejében felfigyeltünk. A kellő előkészítés után meg­tett intézkedések helyesek­nek bizonyultak. További feladat, hogy a fejlesztési programoktól való helyen­kénti elmaradásokat felszá­moljuk, a beruházási munka színvonalának javításával és kiegyensúlyozottságának biz­tosításával gyorsítsuk a gaz­daságosabb termelési szerke­zet kialakítását. Ez nem eredményezheti a fogyasztás, felhalmozás arányának rom­lását, mivel — amint azt az előzőekben láttuk — vannak tennivalóink az életszínvonal növekedési ütemének gyorsí­tását illetően is. Csakis a gaz­daságosabb termelési szerke­zet, a munka hatékonyságá­nak emelése teheti lehetővé a termelés és fogyasztás kívánt mértékű növelését, valamint a külkereskedelmi forga­lom előnyös és kiegyensúlyo­zott bővítését. (MTI) Többet termelt mezőgazdaságunk A reáljövedelmek alakulása

Next

/
Thumbnails
Contents