Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

*XX ÉVFOLIAM 295= S»<M ARA: 1 FORINT 1973= SZEPTEMBER 2, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL A termelés párt ellenőrzése és segítése a HAFE-ben (3, oldal) Ro! épüljenek a* új szakközépiskolák? {5. oldali Mai sportműsor Mit fizet a lottó? <11. oldal) (12. oldal) Ä népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében Bálint Lajos államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata Mint ismeretes, a Minisz­tertanács csütörtöki ülésén a többi között a népgazdaság első fél évi fejlődéséről is tárgyalt Az MTI munkatár­sa megkérte Bálint József államtitkárt, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei fél év ered­ményeit az előző két év ada­taival egybevetve vonja meg a IV. ötéves terv első félide­jének mérlegét, vázolja a tervteljesités főbb tenden­ciáit. — Az 1971—1975. évekre vonatkozó tervtörvény abból indult ki, hogy ebben az időszakban a gazdaságpoliti­ka fő irányvonalaként a tár­sadalmi termelés hatékony­ságának erőteljes növelését kell tekinteni. Ugyanakkor a terv hangsúlyozta a mun­katermelékenység emelke­désének a fajlagos anyagrá­fordítások csökkentésének, a fejlesztési eszközök hatéko­nyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági élet- színvonal és a nemzeti va­gyon növelésének szükséges­ségére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzeté­re, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére, a terv a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési ütemét 5,5—6 százalékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nemzeti jövedelem évente átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett. Az 1973. első hat havi részadatok arra engednek következtetni, hogy a növekedési ütem ebben az évben is eléri, illetve meg­haladja a IV. ötéves tervvel összhangban kidolgozott éves terv előirányzatát. és a termelés rendszeres nö­velése, az egészséges fejlő­dés nem valósítható meg a felhalmozás tartós stagnálá­sa mellett. A népgazdasági ágak ter­melésének növekedési üte­me és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékok­nak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972-ben 6 százalékkal nőtt, 1973. I. fél évében pedig 7 százalék­kal. Az ötéves terv az ipari termelés kb 6 százalékos nö­vekedésével számolt. A leg­több ipari ágazat fej­lődése és strukturális változása is megfelelt a terv előírásainak, gyorsab­ban azok az ágazatok fejlőd­tek, amelyek valamely ki­emelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energiatermelés és -fel- használás, ami a szén szere­pének csökkenésében és a kőolaj, valamint a földgáz jelentőségének növekedésé­ben jutott kifejezésre. A szén- hidrogének aránya az alap­Fogyasztás és felhalmozás A nemzeti jövedelem nö­vekedése a tervidőszak első két évében csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók száma 1972-ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973 első fél évé­ben az ipari létszám az elő­ző évitől eltérően emelke­dett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több, mint 80 száza­léka származott a termelé­kenység számottevő, 5,3 szá­zalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslét­számmal növelte termelését. A termelékenység emelkedé­sében nagv szerepük volt a beruházásoknak, korszerű te'-melőberendezések üzem­be állításának és ezzel össze­függésben javult a bérráfor­dítások gazdaságossága. A IV. ötéves terv a terme­lés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és ki­egyensúlyozottságát tételezte fel, vagyis azt, hogy a bel­földi felhasználást a megter­melt nemzeti jövedelem tel­jes egészében fedezi. A bel­földi felhasználás azonban a tervidőszak első évében gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél, valamint a nemzeti jövedelem 8.2 szá­zalékát kitevő behozatali többlet révén vált lehetővé. 1972-ben — a kellő időben foganatosított intézkedések hatására — a belföldi fel- használás mérséklődött, és a nemzeti jövedelem 1.5 száza­lékát kiviteli többlet formá­jában használtuk fel. A két év alatt együttvéve azonban a belföldi felhasználás ösz- szege még így is 3,1 száza­lékkal nagyobb volt a nem­zeti jövedelem összegénél. Az 1973. első fél évi adatok alapján idén — a múlt év­hez hasonlóan — szintén ki­viteli többlettel lehet szá­molni. vagvis fokozatosan megvalósul a termelés és a felhasználás egyensúlyának biztosítása. A terv azzal számolt, hogy n belföldi felhasználáson be­lül a fogyasztás aránya 75— 17 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék lesz. Az első két évi tényleges arány (75:25) megfelelt a ter­vezettnek. Emögött azonban nagyfokú ingadozások, komoly problé­mák húzódtak meg. A fo­gyasztás—felhalmozás aránya 1971- ben 72:28 volt. 1972-ben pedig 78:22. A fogyasztás ugyan évről évre növekedett, mégpedig a két év alatt az előirányzatot megközelítő mértékben, a növekedés üte­me azonban mérséklődött: az 1971. évi 6,1 százalékról 1972- ben 3,4 százalékra. 1973­ban — az első fél évi adatok szerint — a fogyasztás növe­kedési üteme nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 százalékkal nőtt. Abban az évben erőtel­jes volt a beruházási tevé­kenység és a készletfelhal­mozás is, mégpedig nagy­mértékű importnövekedéssel párosulva. A szükséges intéz­kedések után 1972-ben a fel­halmozás az 1971. évinek 3/4-ére csökkent. Ez lénye­gében a készletfelhalmozás mérséklődéséből adódott, a beruházás gyakorlatilag stag­nált. Az 1973 év első fél évé­nek adatai még nem utalnak a felhalmozási tevékenység élénkülésére. Látnunk kell azonban, hogy a fogyasztás energia-hordozók felhaszná­lásán belül 1970-ben 45,8 szá­zalék. 1972-ben 54,4 száza­lék volt és 1973. I. fél égében tovább nőtt. A fejlesztési programoknak megfelelően az ÍDari átlagot meghaladó­an fejlődött a bauxitbányá­szat és az alumíniumkohá­szat. A gépiparon belül — az ún. járműprogrammal össze­függésben — erőteljesen fo­kozta a termelését a közleke­dési eszközöket gyártó ága­zat (1971-ben 6,9 százalékkal. 1972-ben 9,1 százalékkal, 1973. I. fél évében 6.8 szá­zalékkal). Gyors volt a fejlő­dés a műszeriparban és a híradástechnikai termékeket gyártó vállalatoknál. A szá­mítástechnikai program ke­retében 1972-ben megindul! és 1973-ban folytatódott a program gerincét képező elektronikus logikai gépek termelése. A gyártmánystruktűra fi­gyelemre méltó változás? mellett azonban nem elég gyors az áttérés a gépipar­ban a gazdaságosabb termé­kek termelésére és a köve­telményeknél lassúbb a ter­mékek cserélődése. A vegyipar gyors fejlődése Az ipar leggyorsabban fejlő­dő ágazata — a tervvel összhangban — a vegyipar volt (1971-ben 12,7 százalék, 1972-ben 10.7 százalék. 1973. I. fél évében 14,3 százalék). A vegyiparon belül nőtt a mezőgazdasági rendeltetésű vegyi termékek, á különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. Jóval több motorbenzint termeltünk, mint korábban. az átlagos oktánszám emelése mellett. Az átlagot jóval meghaladó­an emelkedett a műanyag­alapanyagok termelése (1972-ben az 1970. évinek 1,8- szorosa volt). A termelési szerkezet folyamatos változá­sával egvideiűleg dinamiku­san fejlődött az exportban jelentős hányadot képviselő gyógyszeripar is. — A tervezettnél lassabban fejlődött az építőanyag-ipar termelése. A növekedés 1971- ben 2,9 százalék, 1972-ben 3,3 százalék, 1973. I. fél évé­be« 4,1 százalék volt, A ce menttermelés néhány évi akadozás után 1972-ben 9 százalékkal, 1973. I. fél évé­ben további 17 százalékkal nőtt. Ebben az évben is ug­rásszerűen emelkedett a fal- burkolócsempe-termel és. — A könnyűipar termelése 1971-ben 3,9 százalékkal emelkedett, 1972-ben a növe­kedési ütem gyorsult (5,8 szá­zalék), 1973. I. fél évében pe­dig 12,1 százalékos növekedés mellett a könnyűipar az ipar egyik leggyorsabban fej­lődő ágazata volt. Az idei nagymértékű növekedésben fontos szerepük volt a belke­reskedelem fokozódó rende­léseinek, a növekedés anyagi megalapozottságát pedig a végrehajtott rekonstrukciók biztosították. Ar-könnyűiparon belül 1973. I. fél évében az egy évvel korábbihoz ké­pest a kötszövőinar terme­lése 21,3 százalékkal, a cipő­iparé 17,1 százalékkal, a tex­(Folytatás a 2. oldalon) Megnyitották a kisvárdai napokat Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet Szombaton délelőtt térze­ne jelezte a város központ­jában és kedvelt kiránduló­éi! idegenforgalmi helyén, a vár környékén, hogy meg­kezdődtek a kisvárdai na­pok. Az ünnepélyes meg­nyitóra este 7 órakor került sor a társadalmi összefo­gással épült, ez alkalommal felavatott várszínházban. Az elnökségben helyet foglaltak a megyei, járási és városi párt-, tanácsi, tömegszerve­zeti és kulturális szervek képviselői. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyet­tese mondott avató- és meg- nyitó beszédet. A megyei tanács elnökhe­lyettese bevezetőjében em­lékeztetett arra. hogy Kis- várda fiatal város, nemrég került le .a rajzasztalról a város rendezési terve, mely megőrzi a múltból hozott értékeket és hozzáadja ko­runk lehetőségét, építésze­tünk és várostervező művé­szetünk mai stílusát. Kis- várda vezetői, lakói azon­ban azt is felismerték, hogy mindettől még nem lesz vá-’ ros és nem töltheti be vá­rosi szerepkörét egy telepü­lés sem, ha nem válik a táj szellemi központjává. Ne­mes szándék és alkotói kedv szülte a gondolatot, hogy évente visszatérően meg­rendezik a „kisvárdai na­pok” rendezvénysorozatát. Ablakot nyitnak a városra és megteremtik a sajátos, a város történelmi múltjához kötődő, azt tovább fejlesztő művelődési lehetőségek egész sorát. Gyúró Imre így folytatta ünnepi beszédét: — Amikor e gyönyörű várszínpadon évről évre tör­ténelmünk, ezen túlmenően az emberiség történelmének jeles eseményeit megeleve­nítő alkotásokat fogjuk lát­ni, nemcsak hasznosítja a város a szép műemléket, hanem jó szolgálatot tesz a múlt. a hagyomány megér­tése és tisztánlátása érdeké­ben. De tovább is lép, mert mai történelmünk irodalmi, színpadi megörökítését Is szolgálni kívánja. így te­remt ez a rendezvény egy­séget a múlt és a jelen kö­zött. A most induló ren­dezvénysorozat kiállításai, előadásai olyan lehetőségek, melyek évről évre maga­sabb szinten tudják majd kielégíteni az igényeket. Szólt a megyei tanács el­nökhelyettese arról a közös összefogásról, amely társa­dalmi erővel az új kulturá­lis létesítményt életre hív­ta. Köszönetét mondott a társadalmi munkát végző dolgozóknak, a város párt-, állami és társadalmi veze­tőinek és mindazoknak, akik elősegítették a sikeres indu­lás feltételeinek megterem­tését. Ezekkel a gondolatokkal nyílt meg a kisvárdai na­pok ez évi rendezvénysoro­zata. A megnyitóünnepsé­get követően került sor a várszínpad történetében el­ső színházi előadásra: a debreceni Csokonai Színház művészei a Bánk bán című operát adták elő nagy si­kerrel. A kisvárdai napok prog­ramjában két színházi elő­adás. hat különböző kiállí­tás. két iskolai ünnepély, ti- zenhat pedagógiai és egész­ségügyi rendezvény, találko­zó. városfejlesztési ankét szerepel. Péter János kütügymin?szfer Lengyelországba látogat Péter János, a Magyar hívására a közeli napokban Népköztársaság külügymi- hivatalos baráti látogatásra a nisztere Stefan OlszowsM Lengyel Népköztársaságba lengyel külügyminiszter meg- utazók. (MTI) Egy nap alatt: 162 vagon Szezonkezdeti exportcsúcs Tuzséron, Mándokon Egyre gyakoribb látvány közútjainkon az almával ra­kott pótkocsis teherautó. Úti céljuk: Tuzsér. Mán dók. Viszik a fehér almát, a kör­tét, a paprikát a HUNGA- ROFRUCT átvevőhelyeire. Mándok, Tuzsér körzetében teherkocsi teherkocsit ér. Az átvevőtelepeken pedig hosszú sorokban várják az átvevést. Pénteken megszületett az 1973. évi. szezonkezdet! al­maexportálás csúcsa. A tu- zséri és a mándoki HUN­GAROFRUCT-telepekről 160 vagon almát, körtét és 2 vagon zöldpaprikát indítot­tak útba a Szovjetunióba. Mindezt megszervezni és lebonyolítani nem könnyű feladat. Miután az autóka­ravánok megérkeznek az át­vevőhelyekre. a szovjet ex- peditőrök elvégzik a minő­ségi ellenőrzést. Ezután kez­dődik az almák vagonba ra­kása. A kézi munkát mini­málisra csökkentették. Elekt­romos targoncák hada vi­szi kocsiról mérlegre, mér­legről vagonba az árut. Nyolc munkacsapat, mérle­gelők. számlázók, minősítők segítik a munkafolyamatok gyors elvégzését. A vasuta­sok pedig kocsik biztosítá­sáról. üzemképességéről, a szállítási okmányok rende­zéséről, egyszóval a szállí­tásról gondoskodnak. Maljajev Jurij Pavlovira szovjet expeditor a körte átvételénél szorgoskodik. Körtéből pénteken 10 va­gont indítottak a Szovjet­unióba. Uj üzemházat építettek a népi Iparművészeti és háziipari szövetkezet nyíregyházi központi telepén. A körvarro gépeknél: Bánszki Mária, Havasi Sándor ne, Papp Mária ég Deák Lajosne. (Hammel József felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents