Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

ÍS78 aujfuszftis f. tflfr.'tff-toAGYARORfiZÄS S oííaf Mátészalka és a közellátás Az .árak nyomában (1.) Az iparban kezdődik A Nyíregyháza L’art Foto, Dekor és Műanyag Szö­vetkezet vezetői ugyancsak meglepődhettek: fellebbezé­sükre nemhogy csökkentet­té^ volna a szabálysértési bírságot, hanem még nagyobb összeget kell fizetniük. Pedig csak rosszul alkalmaztak egy rendeletet — védekez­hetnek. Viszont éppen ennek 8 révén árkalkulációjukban többet számoltak el egyes műanyag áruknál, mint amennyit lehetett volna. A többletet pedig ki más fizet­hette volna, mint a fogyasztó. Sajnos, egyáltalán nem ritka, hogy ha valamelyik termelőegységnél tévednek, akkor annak a fogyasztó, a vásárló látja kárát. Aztán a háziasszony, amikor el­megy a boltba, -kimegy a pi­acra, akkor a drágaságra pa­naszkodik. Pedig életszínvo­nal-politikánk egyik sarkala­tos pontja, hogy az ármozgá­sok a megfelelő, előre elhatá­rozott keretek között marad­janak, csai; ott emelkedjen az ár, ahol korszerűbb a ter­mék, jobb lesz a minőség, na­gyobb lesz az új áru haszná­lati értéke. A termelőnél dől el Az árak pedig a termelő­nél dőlnek el. Ahogy ott megállapítják, úgy kerül a kereskedelembe, úgy jut el a vásárlóhoz. Öt éve, a gazda­ságirányítás mai rendszeré­nek bevezetésével alakult ki az úi árrendszer is. Az árfor­mák között megtalálható a rögzített ártól a termelő és eladó közötti megállapodás által létrejött szabad árig több forma. Nvilván legvi­tatottabb a szabad ár. Pedig ez a szabadság nem partta­lan. Az árkéozésnek. a kal­kulációnak itt is megvannak a szabályai. S ahol ezt meg­tartják. ott h elvesen alkal­mazzák a kereslet-kínálat piaci tö-vényének mechaniz­musát Erre is egv szabolcsi szövetkezet n°lrM1át hozhat­juk- a Nvfr-sög Ruházat;, Szö­vetkezetnél a szabad áras termékeknél még a gvártás megindítása előtt olvan pon­tos kaíkuláeiót készítenek, hngv a kész darabok ufán az elszámolásnál — vagvis az utőkalku1áciőnál — eev szá­zalékon b°h'ill az eltérés. A MÉH Tröszt által 1973. április 16-tól május 31-ig megrendezett „Textil- és pa­pírgyűjtő hetek” igen szép eredménnyel zárult tájé­koztatta lapunkat Földi Fe- rencné a Kelet-magyarorszá­gi IVIÉH Vállalat igazgatója. Ez idő alatt a tröszthöz tar­tozó MÉH vállalatok megkö­zelítőleg 15 ezer tonna papír- hulladékot és 250 tonna tisz­ta háztartási pamuttextil­hulladékot vásároltak a la­kosságtól. A -Kelet-magyaror­szági MÉH Vállalat a ^Tex­til- és papírgyűjtő hetek” időtartama alatt 1215 tonna papírhulladékot és 32 tonna tiszta pamuttextil-hulladékot vásárolt. A háztartási textilhulla­dékból megfelelő feldolgozás útián a MÉH Tröszt vállala­tai géptisztító anyagot állíta­nak elő. A jó. minőségi gép­tisztító 'anyag igen keresett cikk a Világpiacon és a házai igények kielégítésére ielentős importra szorulunk. A „Textil- és papírgvűitő he­tek” sikere hozzájárult a felhasználó iparvállalatok géptisztítóanyag-szükségle- tének iobb kielégítéséhez és egyben importmegtakarítást is eredményezett. A papíripar ebben az év­ben a rekonstrukciós prog­A gazdálkodás árakkal való szabályozása, a piaci ér­tékítélet irányítási rendsze­rünk egyik alapköve. S ép­pen ezért ugyanilyen nagy mértékben előtérbe kerül az árak ellenőrzése is. Ma már minden gazdálkodó egység­től meg lehet és meg kell követelni a jogszabályok pontos ismeretét. Ennek alapján pedig a minisztériu­mok, a tanácsok nagvobb ibgkört kaptak az ellenőrzés­re. Nem véletlenül, hiszen legutóbb a Minisztertanács is tárgyalta az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, uta­sítást adott ki a tisztességte­len haszon megállapítására Nyereség — de miből? A képlet egyszerű: hogy ott. ahol 50—80, vagy még ennél is nagyobb százalékú a haszon mértéke egy-egy áru­nál, ott a vállalat, a szövet­kezet nem annyira a jó gaz­dálkodással, mint éppen a tisztes hasznot meghaladó nyereség elérésével tud töb­bet fizetni munkásainak. Ha jogszabályba nem is ütközik, elgondolkodtató lehet példá­ul. hogv a jól működő Nagy- kallói Textilruházati Szövet­kezet rivereségszintje ta­valy átlagosan 40 százalék volt. Ez á szám nedig azt mutatja, hogy a szövetkezet­nél biztosan akadt olyan termék is. amelyiknél ennél lóval nagyobb nyereséget ér­tek el, kihasználva, hogy egyedi darabot készítettek, vagy a batáridő szorított a megrendelőnél. És a folya­mat megy tovább: az árut to­vább feldolgozó is többet kér, eljutunk a sokat emle­getett „begyűrűző” árakhoz, végül a fogyasztó nem azért fizet többet, mért többet ér az áru, hanem valamelvik vállalat helyzete lehetővé tette a magasabb árakat. Alig van vállalat, ahol ne tudnának erre példát. Az árellenőrzés célja pedig éppen ennek a megakadályo­zása Mert például ugyancsak meghökkentő, hogy a Kisvár- dai Ruházati Szövetkezet az egy évvel korábbihoz képest kevesebb értékű árut termelt, mégis 60 százalékkal na­gyobb lett a nyeresége. A ram megvalósítása, új papír­gyártó gépek üzembe állítása miatt gyors ütemben növeli termelését. Emiatt megnőtt a kereslet á papírhulladék iránt. A papíripar ebben az évberi kereken 10Ö ezer ton­na papírhulladék szállítását kéri, ami kb. 25 százalékkal meghaladja a múlt évi telje­sítést. Mindazok, aki^ á „Textil- és papírgyűjtő hetek” során 1 kilogramm tiszta háztartá­si pamuttextilt, vagy 10 kiló- gramm papírhulladékot ad­tak el a MÉH-nek, a vétel­áron felül ajándék sorsjegyet kaptak. Az ajándék sorsje­gyek húzását a MÉH Tröszt 1973. július 15-én a Fővárosi Nagycirkuszban tartotta meg, a Moszkvai Nagycirkusz elő­adásának keretében. Az aján­déksorshúzáson a főnyere­mény egy „Dombóvár” típu­sú nyaraló volt. A főnyere­ményen kívül nagyobb nye­reményként IBUSZ külföldi társasutazások. ÖRtONÍ, júbl- bileumi tévékészülékek talál­tak gazdára és több. mint 2 ezer kisebb nyeremény. Á nagyobb díjakat nyert sors­jgyeket a MÉH Vállalat köz­pontjánál válthatják be, míg a vásárlási utalványt. sorsje­gyek ellenében at összes Centrum áruházak és ÁFÉSZ-boltok 1973. július 28­szervezési intézkedése^ mel­lett egészen biztos, hogy a ' gyártott ruházati termékek ára is változott — fölfelé. A szabályok meg nem tar­tásának pedig következmé­nyei vannak. Enyhébb eset­ben elég a figyelmeztetés, a szabálysértési eljárás — mint a fényképész szövetkezetnél —, de súlyosabb esetben már a bíróság dönt a gazdasági bírság kiszabásáról. Az pedig nem lehet kisebb, mint a jog­talan előny, haszon nagysá­ga­Az országos szervek mel­lett a tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél az árak el­lenőrzésére a megyei tanács ipari osztálya hivatott, a kis­iparosoknál pedig a városi, járási és községi szakigazga­tási szervek feladata az el­lenőrzés. S ezen a téren szin­tén bőven akad tennivaló. Nemcsak azért, mert a taná­csi apparátusnak is meg kel­lett tanulnia az árképzést, az ellenőrzést, hanem mert igeh sokszor nincs elég idő ennek a fontos munkának a végzé­sére. • « Ösztönzés stabil árképzésre Nem célja a kormányzat­nak, hogy egy felduzzasztott ellenőrző apparátust hozzon létre, viszont a társadalmi aktívák bevonásával, a vál­lalati önellenőrzés erősítésé­vel mindenképpen a pontos és stabil árképzésre kíváb ösztönözni. Persze az sem megnyugtató, mint ami Kis­várdán történt a múlt évben: az ügyintéző betegsége miatt a több, mint száz kisiparos kö­zül egy év alatt csak hatot ellenőriztek. Ugyanakkor a mátészalkai járásban például egv év alatt a 275 kisiparos közül csak 27-nél nem iárt az ellenőr. Éz a nagy szóró­dás mutatja, hogy megvén belül is jobban egységesíteni kell ezt a munkát, összefog­ni az erőket főleg a városok­ban, hogy a hatósági munka mellett az elemzésre is jus­son idő. Következik: Ha kimegy a piacra... Balogh József — Lányi Botond tói szeptember 25-ig á nyere­ményösszegnek megfelelő árut közvetlenül szolgálják ki. A nyertes sorsjegyek a sorsolási feltételeknek meg­felelően csak szeptember 25- ig válthatók be. A hivatalos nyereménvl^sta megtalálható a MÉH-telepen és -átvevő- helyen, valamint a pos­tahivatalokban július 28. után. Gerendahálózattal vették körül a nyíregyházi Béke mozit, az utcai és udvar fe­lőli részben is. Megtudtuk, hogy a Dózsa György utcai mozi öreg fa­lait az utóbbi idő szokatla­nul nagy esőzései kezdték ki: a csatornák nem tudták elvezetni a vizet, betódult a pincébe az udvari fronton át, s megrepedeztek a fa­lak, különösen a filmszín­ház előcsarnokának utcai frontján. A MOKÉP vezetősége mindent elkövet, hogy az épületet idejében rendbe hoz­Mátészalkán a közellátás meg se közelíti azt a szintet, amelyet a lakosság igényel. Bizonyítja ezt a városi párt­bizottság legutóbbi — 1973. április 12-ei — ülése és a városi tanács minapi ülése is. Egyik ülésen se kapott di­cséretet a mátészalkai közel­látás, így nyilvánvalóan azok se, akik a közellátásért fele­lősek. A városi tanács legutóbbi ülése a Mátészalka és Vidé­ke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet össze­foglaló jelentése alapján vi­tatta meg a közellátás hely­zetét, azon bélül is az élel­miszer-ellátás problémáit, különös tekintettel a hús és húskészítmények, a gyümölcs­ös a zöldségfélék forgalma­zásával kapcsolatos gondok­ra, hiányosságokra. Kitűnt, hogy Mátészalka város ellá­tása élelmiszerekkel, de kü­lönösen hússal, hentesáruk­kal, zöldségfélékkel és gyü­mölcsökkel — rdssz. Még ak­kor is rossz, ha az előző év­hez viszonyítva — de csak bizonyos, elsősorban mennyi­ségi összefüggésekben — van némi javulás. Szép számok, de... Mátészalkán a közellátás, a kiskereskedelem döntő súly- lyal az ÁFÉSZ kezében van. A zöldségfélék és gyümöl­csök forgalmazásában részt vesz a MÉK is, valamint a helyi termelőszövetkezet, amely kicsiben foglalkozik egyéb élelmiszerek árusítá­sával is. Az ÁFÉSZ azonban egymaga 33 élelmiszer-ke­reskedelmi egységet üzemel­tet, köztük ABC-áruházakat is. Nyilvánvaló azonban, hogy áz ÁFÉSZ nem termel, hanem más élelmiszeripari Vállalatoktól vásárolja a ter­mékeket. Különösen a minő­ségért ezekkel a vállalatok­kal együtt felelős. Nézzük azonban a tényeket. 1973. első felében, az elő­ző esztendő első. feléhez vi­szonyítva 44 százalékkal emelkedett áz ÁFÉSZ által eladott kenyér és péksüte­mény mennyisége. Van bizo­nyos minőségi javulás is, de egyelőre semmi jele annak, hogy Mátészalka lakossága a közeljövőben jó kenyeret ehet. Az idén az első fé1. évben 15 százalékkal több zöldség és gyümölcs, 10 szá­zalékkal több hűsítő jtal, 22 százalékkal több pálinka, 39 százalékkal több sör, 73 szá­zalékkal több tonhal, 10 szá­zalékkal több tojás, 3—4 szá­zalékkal több hús és húské­szítmény fogyott, mint 1972 első felében. Mátészalkán minden egyéb élelmiszerből 1973 első felében csökkent a forgalom, de elsősorban is tejből, tejtermékekből és ba­romfiból. Ezek a számok azonban így, önmagukban lehetnének nagyon szépek is, mert egy­részt nem utalnak a minő­ségre, másrészt: nem tükrö­zik a valóságos szükségletet. A konkrétabb számok többét mondanak. Például az 1973 évi (egész évi!) beszerzési terv. Ebből csak néhánv té­tel. A 14 000 lakosú Máté­szalka város részére ' az ÁFÉSZ 1973-ban 48 mázsa zöldborsót, 30 ezer csomag zöldhagymát. 20 ÓOO csomag vegyes zöldséget, 180 csomag úi sárgáréoát, 25 mázsa zöldbabot. 66 mázsa karfiolt. 138 ezer csomó retket. 2424 zák és üzemképessé tegyék. A napokban szakbizottság tanácskozik. melyen részt vesznek az építési osztály tervezőirodájának vezetői, a megyei tanács tervosztálya és azok a szakvezetők, akik­nek feladatuk lesz eldönte­ni, hogy miként lehet üzem­képessé tenni ismét a Béke mozit. A MOKÉP Vállalat ra­gaszkodik ahhoz, hogy a Dózsa György utcai Béke mozi a lehető legrövidebb időn belül üzemképes le­gyen. Erre a filmszínházra azért is szükség van. mert darab élő csirkét, 225 csomó zellert, 36 kiló málnát, 266 kiló epret, 40 kiló ribizlit, 40 kiló gombát rendelt. Ezek azonban kiragadott tételek, s csak azért válasz­tottam a sok közül éppen ezeket, mert ijesztően kicsi­nek tűnnek. M ért drágább Szálkán? A jelentésekben is egyér­telműen fogalmazzák meg a minőségi romlást és a tava­lyinál magasabb árakat. Kü­lönösen sok a panasz a tejre és a tejtermékekre. „Sok bosszúságot okoz a vásárlók­nak, hogy a Nyíregyházáról hozott tasakos tej nem forr fel” — írja az ÁFÉSZ je­lentése. A városi tanács vb termelés és ellátásfelügyeleti osztálya így fogalmaz: „Tej­ből és tejtermékekből az el­látás színvonala fokozatosan romlik." Az ÁFÉSZ jelentése azt is elmondja, hogy rossz a tejföl, a túró, a sajtfélék vá­lasztéka hiányos. Ugyanak­kor a városi piacon a tejföl és a túró ára magas. Az árakkal kapcsolatban az ÁFÉSZ azt jelentette a váro­si tanácsnak, hogy azok az előző évihez viszonyítva ál­talában magasabbak. Egy táblázatról pontosan megtud­hatta minden tanácstag, hogy mennyivel magasabbak az idei árak, mint a tavalyiak. Az osztály jelentéséből: ..Az árak sok esetben az országos legmagasabb szintet is meg­haladják.” Példa: amikor Nyíregyházán 5 forint volt egy kiló őszibarack — Má­tészalkáig ugyanabban az órában ugyanolyan barack. 12 forint. De nincs is olyan zöldség. vagv gyümölcs, amely Mátészalkán ne lenne drágább, mint ugyanabban az órában Nyíregyházán, vagv bárhol a megyében. Mi ennek az oka? Egyelőre senki se tudott a kérdésre elfogadható' választ adni. Érthető talán, hogy á vá­rosi tanács tagjai a legutóbbi ülésen meglehetősert szenve­délyesen, , de mindig konkré­tan _ bizonyítva szóltak hozzá a témakörhöz. Első közös kiállítását nyi­totta meg augusztus 3-án a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Pl ÉRT Ke­reskedelmi Vállalat Nyír­egyházán, a 4. számú iskola dísztermében. Az iskolasze­rek — füzetek, tollak, festé­kek, táskák, úttörőruhák — bemutatóján vásárt , is ren­deznek, hogy ezzel is men­tesítsék a boltok egyre nö­vekvő forgalmát. Az idén a gyártó vállala­tok több újdonsággal jelenti keztek. Nagyon ^praktikus a patronos töltőtoll. A gyere­keknek nem kell bajlódniuk a tinta töltögetésével, hanem csak p tartalék patront kell behelyezniük a tollba. A víz- festékkészleteknél a mű­anyag teljesen kiszorította a ebben az évben megszűnik a Gorkij mozi, az Északi Al­központban ebben az ötéves tervben nem épül filmszín­ház. Tekintettel arra, hogy az épületnek főleg az előcsar­noka rongálódott meg, az elgondolás az. hogy az elő­csarnokot lekapcsolnák és a közlekedés, valamint a film­színházba való belépés az udvaron keresztül történne addig, amíg az előcsarnokot is rendbe lehetne hozni. (f. P.) A tanácstagok elmondták, hogy jóformán minden áru­ból hiány van lviátészancan. pe különösen gyenge az el­látás zöldségfélékből es gyü­mölcsökből — a minőség meg csapnivalóan rossz. Miért nincs Mátészalkán friss g-/in­ba? — kérdezte az egyik ta­nácstag. Miért nem lenet Má­tészalkán diabetikus ételeket kapni? A tasakos tej miért csak 8—9 deci és nem egy liter? De megértették a ta­nácstagok, hogy tőkehúsból átmenetileg kevés van. Bátrabban igényelni A vitában felszólalt dr. P, Szabó Gyiila, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Em­lékeztetett a korábbi évek­re, Mátészalka nagyközségi múltjára és a várossá alaku­lás idejére. — Azóta — mondta — Mátészalkán kia­lakult a városi közellátási igény. De Mátészalkán zöld­séghiányról és gyümölcshi­ányról beszélni olyan, mint­ha valaki egy szánhatom tetején megfagy. Ugyanis: Mátészalkát körülölelik a mezőgazdasági üzemek, sőt, magában a városban is van mezőgazdasági üzem. — Az, hogy jó-e a közel­látás, vagy rossz, mindig po­litikai kérdés, mipdig politi­kai tényező — hangsúlyozta a megyei tanács elnökhelyet­tese. — Ne nyugodjon bele Mátészalka lakossága, ha rosszul látják el, vagy rosze szül szolgáljak ki. Tőkehús kivételével mindenből ele­gendő az élelmiszer, minden­ből annyit kaphat Mátészal­ka is, amennyit igényel. A megyei tanács elnökhé- lyettese ugyanolyan szenve­délyesen és konkrétan be­szélt Mátészalka közellátási problémáiról, mint bármély városi tanácstag, Szavaiból érezni lehetett a teljes segí- teniakarást. Hozzászólása után az érdekelt vállalati és kereskedelmi vezetők is más­ként nyilatkoztak. Végül a megyei tanács elnökhelyette­se azt is bejelentette, hogy szeptember 1-től körülbelül tíz százalékkal növelik a tő­kehús mennyiségét Mátészal­kán. Szendrei József papir^. I§y már könnyen tisztítható és kis helyen el­fér. Különösen tetszett az összerakható készlet — há­rom, egymásra rakható 6—8 színt tartalmazó alj egy fe­déllel kis dobozzá alakítha­tó. Alsóbb osztályosoknak a készletekbe festölapokat is tettek. A fa tolltartók már csak mutatóban találhatók a ki­állításon. Helyettük vagy 15 fajta bőr- és PVC-tolltartót állítottak ki. A több hazai termék mellett sok import — csehszlovák, NDK és ju­goszláv — áru is szerepel. Jó minőségű és gyönyörű pasztellszínű a jugoszláv gyúrmakészlet, szépek a csehszlovák tollak és ceru­zák. Tetszetősek a hazai szí­nes sport- és iskolatáskák, testnevelési felszerelések, a köpenyek és az úttörőruhák. Az általános iskolások és a gimnazisták részére összeál­lított füzetesomagok kizáró­lag famentes árút tartal­maznak. Az elsősök szám­tanfüzetének hátlapjára az lxl -et nyomtatták. Ami szinte minden bemu­tatott termékre egyaránt vo­natkozik, az az egyszerű, íz­léses csomagolás. Mindegyik, nél figyelembe vették az állanaó használat során fel­vetődő nehézségeket. Pél­dául: a színes pálcikák mű­anyagból készültek és na­gyobb dobozban kerülnek forgalomba, a festékek a csöpögés veszélye nélkül is táskába tehetők. A tanszerkiállítás augusz­tus 15-ig lesz nyitva. Az is­kolaszereket 10 százalékos engedménnyel árusítják és a vásárlókat szaktanácsok­kal segítik az eladói*. BEVÁLTHATÓK A SORSiEGYEK Eredményes „textil- és papírgyűjtő hetek“ KIKEZDTE AZ ESŐ Gerendák a mozi körül 1 anszerbemutató Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents