Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

!: t (fiiéi Ü75. augusztus 5. HÉTFŐ: KEDD: Nyolc szocialista ország pártvezetőinek ba­ráti találkozója a Krím-félszigeten — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár magyarországi tárgyalásai. A kanadai kontingens elhagyja a dél-viet­nami NEFB-et — Whutlam ausztráliai és Tanaka japán kormányfő washingtoni megbeszélései. SZERDA: Elhunyt Walter Ulbricht, az NDK államfő­je — Moszkvában bejelentik, hogy október végén összeül a béke-világkongresszus. « CSÜTÖRTÖK: A brit nemzetközösséghez tartozó országok csúcsértekezlete Ottawában — Bolgár— nyugatnémet párbészéd a kapcsolatok fel­vételéről. PÉNTEK: Ismét eredménytelenül zárult a két dél-vi­etnámi fél találkozója — Éleződő belpoliti­kai válság, pokolgépes merényletek Chilé­ben. SZOMBAT: Heves harcok a kambodzsai főváros körze­tében. Az eseménynaptár zsú­foltsága azt tanúsítja, hogy a nemzetközi politika nem vesz ki szabadságot. Bár a nyár derekán vagyunk, egy­mást követik a fontos ese­mények. Példáért nem kell a szomszédba sem menni, hiszen a magyar párt- és állami vezetők a héten kü­lönösen jelentős tanácskozá­sok részesei lehettek. Kádár János, az MSZMP első titkára rövid látogatás­ra a Krim-félszigetre uta­zott, ahol kötetlen formák között zajlott le nyolc szo­cialista ország pártvezetői­nek baráti találkozója. A terjedelmes közös közlemény átfogó helyzetértékelést adott, számba vette békepoli­tikánk sikereit, felhívta a figyelmet a változatlanul fennálló válságokra és konf­liktushelyzetekre, kifejtette a soron következő feladato­kat. A nyilvánosságra hozott okmány túlmutat tehát egyetlen hét keretein, hiszen olyan iránytű, amely a kol­lektív elemzés alapján jelö­li ki a közös harc időszerű tennivalóinak útját. Magas vendég látogatott közben Budapestre is: Kurtm Waldheim, az ENSZ főtitká­ra, aki hazánk fővárosában kezdte meg kelet-európai körútját. Tárgyalásainak ép­pen az volt a vezérgondola­ta, hogy az enyhültebb vi­szonyok, a szaporodó két- és több oldalú tanácskozások az eddiginél kedvezőbb feltéte­leket teremtenek az ENSZ tevékenysége számára is. Szó esett arról is, hogy hazánk lehetőségeihez mérten, to­vábbra is aktív szerepválla­lásra törekszik a világszer­vezetben, közreműködik minden pozitív lépésében. Magyar színekről is esvén szó, emlékezzünk meg arról az eseményről is, amelynek a televíziós közvetítések és helyszíni tudósítások segítsé­gével mindnyájan részesei lehettünk: a berlini VIT-nek. Az NDK fővárosa egy hétre a világ ifjúságának főváro­sa lett. A fiatal nemzedék nemcsak a jókedvet és élet­örömöt juttatta kifejezésre, hanem politikai érettségét és felelősséget is. A fesztivál jelentős láncszeme lett azok­nak a nagy hatású rendez­vényeknek, amelyek során a társadalmi erők síkraszáll nak a béke, a barátság, az antiimperialista front erősí­tése érdekében. Ifjú „diplo­matáink"’, a magyar VIT- küldöttség teljesítette meg­bízatását méltón helytállt a nagy seregszemlén. Mérlegkészítés történt Vietnamban is, s erre az adott okot, hogy fél eszten­dővel ezelőtt írták alá a pá­rizsi egyezményeket. A ha­noi televízióban, amelynek munkába állításához ma­gyar részről is biztosítottak technikai segítséget, a Kissingerrel folytatott tár­gyalásairól jól ismert Le Duch Tho adott nyilatkoza­tot. Szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok ugyan nem térhetett ki a megálla­podások több pontjának teljesítése elől, de sok fon­tos probléma megoldása még várat magára. A leglényege­sebb a VDK-nak nyújtandó amerikai jóvátétel realizá­lása. Elvi megegyezésre sor került már, de Washington különböző politikai feltéte­lek teljesítéséhez köti a tényleges anyagi rendezést. A vietnami kibontakozás ügyét természetszerűleg ked­vezőtlenül befolyásolja, hogy Laoszban is késik a nemzeti egységkbrmány megalakí­tása, Kambodzsában pedig változatlan hevességgel tar­tanak az amerikai bomba­támadások. (Nehéz elhinni, hogy csak augusztus 15-ig tartanának...) Nehézségek támadtak a dél-vietnami NEFB munká­jában is, hiszen Kanada jú­lius utolsó napján kivált a bizottságból. Olyan hírek terjedtek el, hogy az Egye­sült Államok Iránt javasol­ná negyedik tagként ha­zánk, Lengyelország és In­donézia mellé. Chilébén egyre inkább egy széles körű erőpróba körvo­nalai bontakoznak ki. A né­pi egység hatékony kezde­ményezést tett a polgárhá­ború veszélyének elhárításá­ra. Allende elnök eszmecse­rét folytatott az „alkotmá­nyos ellenzékként” szereplő kereszténydemokrata párt képviselőivel. (A keresztény- demokraták valóiban mérsé­keltebbnek tűnnek a szélső­ségesen reakciós nemzeti pártnál, vagy a fasiszta jel­legű Haza és Szabadság cso­portnál. jóllehet a jobboldal összefogása jegyében több ízben magukévá tették a szélsőségesek feltételeit.) A tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre, a kereszténydemokraták le­hetetlen követelésekkel áll­tak elő, de még így is je­lentősége volt annak, hogy számtalan halasztás után, véleménycserét folytattak. A szélsőjobboldal ezt a kri­tikus pillanatot vélte alkal­masnak általános ellentáma­dás megindítására. Pokolgé­pes merényletekre került sor, megbénították a tö­megközlekedést. A teher autó-tulajdonosok sztrájk­ja, párosulva a vasútvona­lak robbantásával, szét akarja zilálni az ellátást, to­vább kívánja fokozni az amúgy is súlyos gazdasági helyzetet. Érthető, ha ilyen körülmények között a nép-: egység kormánya nem tud azokra a gazdasági felada­tokra összpontosítani, ame­lyeknek a végrehajtása sors­döntő lenne az ország szá­mára. De hát a reakció ép­pen erre számít: a felelős­séget Igyekszik a kormány­ra hárítani, a maga által keltett zűrzavarért. Chilében különösen moz­galmas időszak elé nézünk: a világpolitikai összképbe ez is beletartozik, ha a déli féltekén most nem is nya­rat, hanem „forró telet” je­lez a politika barométere. Réti Ervin A Krím gyöngyszeme 'Nzaholcsiakk®! Fekete-tenger. Több, mint 2 ezer kilométer hosszú part- vonalán üdülőövezet. Kitűnő természetes gyógyhely. Szub­trópusi növényzet zöldje bo­rítja világhír*! üdülőhelyeit: Szocsit, Jaltát, Ogyesszát, Szuhumit és Batumit. S bár több ezer kilométerre van Szabolcs-Szatmártól, az IBUSZ révén mégis közel van a nyírségi ember számára is. Háromórás repülőút — át­szállás Kijevben — az AE­ROFLOT gépein, érkezés Szimferopolba, onnan más­fél órás autóbuszutazás és máris Jaltában találja magát az ember.» ★ Július 10. Az égiek ugyan­csak befűtöttek. Még ár­nyékban is 35 fokot mutatott a hőmérő. Turistacsoportunk gyors reggelizés után már nagyon vágyott a tenger ég­színkék hűsítő vizébe. A strandra hajó járat vitte az üdülőket. Amerre a szem ellátott a partvonal mellett "csak ember és ember. Talpa­latnyi helyhez alig lehetett jutni. A kis szárnyashajók ugyancsak nagy forgalmat bonyolítottak le. A hajózás kellemes érzést váltott ki, nagyszerű látványt jelentett. Ezért e sorok írója és két is­merőse, Bíró Gusztáv és Tá- kos Imre úgy határozott, hogy fürdés helyett sétahajó­zik. A vállalkozás kettős él­ményt jelentett. Egyrészt a fel-felcsapó hullámok sok száz csepje természetes zu­hanyt jelentett a hajó fará­ban, másrészt megismerked­hettünk a világhírű üdülő életével. * Jalta. Ezt a déli várost már régóta a Krím gyöngyszemé­nek nevezik. És most már mi •is mondhatjuk; nem alapta­lanul. A természet rendkívüli szépséggel és kiapadhatatlan gyógyforrásokkal ajándékoz­ta meg. A városról annyit: 126 ezer lakosa van, az üdü­lőközpontban 64 ezren lak­nak. Jaltának nincs ipara, csak szolgáltatóüzemei van­nak, s ezek az üdülőkörzet és a város ellátását szolgálják. Az üdülőkörzet 70 kilométer hosszúságban fekszik a ^ten­gerparton. A várost övező he­gyek, amelyek nyáron a sztyeppel száraz szelektől, té­len pedig a hideg északi sze­lektől védik Jaltát, hol a felhők mögé búinak, hol az üdülők elé tárják szürkés­zöld csúcsaikat. A jaltai em­berektől megtudtuk, hogy a januári hó itt múló jelenség, februárban pedig a rózsaszí­nű mandularügyek megszo­kott. látványnak számítanak. Az utao mentén cédrusok, de nem ritkák a pálmaligetek sem. Sétahajózásunk alkalmával láthattuk a hegyoldalakat, a teraszos énítkezések egész sorát, a modem, új létesítmé- nveiket ^rműgy, ■P''n‘r'+- n srrsrtn- tóriumokat — 116 szolgálja A Jaltai kikötőben Indulásra vár a turistákkal megtelt tengerjáró hajó. az ember gyógyulását —, a panziókat, moteleket és a kempingeket, amelyek egé­szen a tengerpartra húzódnak le. A várostól északi irány­ban eljutottunk a Fecskefé­szekig — egy • tengerbe nyúló sziklaóríásrói van szó, amelynek tetején 38 méter magasban kávézó épült —, csodálatos környezetében üdülővendégek. Nagyüzemben láttuk a •drótkötélpályát, amely a Dar- szan-hegy re szállította uta­sait. A hegycsúcsról különö­sen szép látványt —üt Jal­ta Láttuk Masszandrát is, a híres szőlőtermő hegyvidéket. A legjobb szovjet deli borok otthona. (Ezt annál is Inkább állíthatjuk, mert a pincegaz­daságban részt vettünk egy borkóstoláson, ahol 9 fajta csemegebort ízlelhettünk meg. A hírességüket 48 aranyérem fémjelzi.) Jalta üdülőkörzetei: Gurzuf, Lival- dia. Miszhor és Alupka. A velük való Ismerkedés külön fejezetet érdemel... Bíró Gusztáv nem mai gye- rek. 54 éves, családos. Három felnőtt gyermek apja. Nagy- ecs-edi lakos. Becsületben megőszült munkásember. Még sohasem járt külföldön, nem ült repülőn, s a tengert is csak fénykébrői ismerte. Kollégája Tákos Imre, bár nem falubelije, egy munka­helyen dolgoznak az Ut- és Vasútépítő Vállalatnál. Bíró művezető, Tákos gépkezelő, s jelenleg a záhonyi út építésén dolgoznak. Most vállalatuk jóvoltából e vi­lághírű tengerparton pihen­hetik ki, a munka fáradalma­it. Vállalatuk a szocialista munkaversenyben kitűnt 40 dolgozójának tette lehetővé, hogy,az IBUSZ által szerve­zett jaltai üdülésben részt vehessenek. Az üdülők között találtuk Wojtekovits Feren­cet és családját is Záhonyból. Az újítási pénz tette lehetővé, hogy feleségével és fiával, a 6. osztályos Pistivel Jaltával ismerkedhetett meg. Wojteko­vits Ferenc Zátionyban a MÁV gépesített rakodási fő­nökségének a vezetője. Szá­mos újítás, sőt találmánv fű­ződik nevéhez és az általa irányított kollektíva nevé­hez és hogy minden évben külföldi útra megy, ez tehát nem a véletlen műve. Dr. Körmöczy Magdolna gvógv- szerész is a „világjárók” tá­borához tartozik. Egész évi takarékoskodása, az IBUBZ- társasuta zásokban való rész­vételt jelenti számára... Július 11. Molnár Arnold, az INTOURIST idegenvezetője társaságában látogatást tet­tünk a Nyikitszkij botanikus kertben. A főbejárat oszlop­sorától néhány percnyi já­rásra elénk tárult a gurzufi amfiteátrum. Innen láthat­tuk a híres Saljapin-szir- tet, ahol annak idején a nagy művész énekelt. Ugyan­csak láthattuk az Adalar- szigetet és a Puskin-szirtet. A botanikus kertben el­töltött két óra kevésnek bi­zonyult az ismerkedésre, íme néhány számadat bizo­nyításul : csupán rózsákból több mint 1600 fajta van, mintegy 12 ezer különböző formájú növény látható, de megtalálni itt a libanoni cédrust, a kaukázusi pusz- pángcserjést, a vietnami bambuszligetet is éppúgy, mint Dél-Amerika növény­világát. Itt láthattuk a sztriptiz-fát, ami onnan kapta nevét, hogy „ruhá­ját” évente többször is le­veti és minden esetben más-más színt vesz fel. Kevés olyan hely van a világon, ahol. valameny- nyi földrész növényzetét meg lehessen találni úgv. mint itt a botanikus kert­ben, ahol kutatóintézet van. ahol tudósok dolgoznak. A botanikus kertből jö­vet hazafelé a Medve-heggyel ismerkedtünk. Utánozha­tatlan jelleget kölcsönöz a gurzufi tájnak." Sok legen­dát őriz róla száj hagyó-1 mány. Kísérőnk jóvoltából megismerkedhettünk vele. Valamikor réges-régen egy medvecsordában élt egy kis­lány, a félelmetes haragos vezérmedve kedvence. Ami­kor felnőtt, egy hajótörött daliával találkozott, akit a tenger hulláma vetett a partra. A fiatalok megsze­rették egymást és elhatá­rozták, hogy megszöknek a fiú szülőföldjére. Csónakot készített a fiú és azzal eveztek ki a nyílt tengerre. A medvék, amikor tudomást szereztek a szökéstől, le­mentek a tenger partjához és inni kezdték a vizet. Erős örvény keletkezett, amely a part felé húzta a csónakot. Ekkor a kislány énekelni kezdett, elbűvölő hangjával megbabonázta a medvéket, akik abbahagyták a víz ivását. Csak a vezér­medve nem emelte fel a fejét. Szerelmét elveszítve, kővé vált a bánattól. .. De Gurzufban nemcsak legendák születtek. _ Itt írta meg lírai művét Puskin, itt kezdte a „Kaukázus foglyai” című poémáját, de itt dol­gozott Korovin neves orosz festőművész is ... Július 12. Látogatás Ll- vádiában. Hatalmas park a tenger partján. Történelmi nevezetességű hely. Egykor az orosz cárok nyári rezi­denciája, ma Ukrajna egyik legnagyobb szanatóriuma. 1945-ben itt tartották a há­rom nagyhatalom, a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kor­mányfőinek értekezletét és született meg a történelmi jelentőségű jaltai egyez­mény. 40 hektáron terül el a park, Két palotája van. Az egyik fehér, a másik szür­ke krími kövekből épült. A nagy palota, ahol a jaltai egyezmény is született, re­neszánsz stílusban épült. A rendkívül finom művű met­szetekkel díszített márvány­árkádokat márványoszlo­pok tartják és légies köny- nyedtséget kölcsönöznek az egész északi homlokzatnak. Berendezésének egy része korhű, s ugyancsak lencse­végre kívánkoznak. A park­ban sokszínű növényzet, vi­rág kölcsönöz ünnepi külsőt az épületnek. Július 13. Ismerkedés Miszhorral és AlupkávaL Miszhor a legmelegebb hely a Krím déli partvidékén. Az évi átlagos hőmérséklet +14 Celsius-fok. Ez a legna­gyobb üdülő mind a terüle­te, mind pedig az egészség- ügyi intézmények száma te­kintetében. Mintegy 20 ilyen intézmény működik itt. Alupka. Egész évben sma- ragzöld fű borítja a vidéket. Januárban rózsák nyílnak, februárban virágzik a man­dula, márciusban a som. Alupka büszkesége a Vo- roncov-kastély. A palota zöldesszürke doritból épült. A gróf 20 évig építette, mintegy 9 millió ezüst ru­belbe került. A palotában 158 szoba van, körülötte 10 hektáron park. A palotá­ban ma múzeum van, ahol sok neves orosz és ukrán festő alkotásait láthattuk ... Jaltai üdülésünk alkalmá­val csupán néhány nap ese­ményét rögzítettük papírra: a jelentősebbeket. A tenger­járó hajókkal való ismer­kedésre, Jalta üzlethálóza­tára, az itt lakók udvarias­ságára csak utalni lehet, hi­szen megannyi élmény kí­vánkozna papírra. A Fekete­tenger partvidéke üdülőhe­lyeinek ismerkedését egy i> galmas könyv elolvasásá­hoz tudnánk ugyanis ha­sonlítani, amelyben minden fejezet érdekes, tanulr / >S és felejthetetlen. Számunk­ra, az itt üdült szabolcsiak számára ezt jelentette Jalta. Dragos Gyula írJ r^nTrFr/ÄvX*!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents