Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
SPP* I. olStá f Igény az ellenőrzésre NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT a nagyvarsányi Tisza Termelőszövetkezetben tartotta ütését a Szatmár- beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének ellenőrző bizottsága. A fő téma a területi szövetség mellett működő revizori iroda eddig végzett munkája volt. A beszámoló részletesen ismertette. de az ellenőrző bizottság tagjai a gyakorlatból is jól tudják, hogy a revizori iroda maradéktalanul teljesíti feladatait, alapos és hasznos vizsgálatokat végez a termelőszövetkezetekben és a társulásoknál. Pedig az iroda csak négy revizorral dolgozik, ők meglehetősen sok munkát végeznek, amit bizonyítanak az elvégzett vizsgálatok és a feltárt hiányosságok is. Az idén 25 tsz-ben végeztek már általános vizsgálatot s egy-egy vizsgalatra 16 revizori munkanap jutott. Az idén még további 30 tsz-ben terveznek általános vizsgálatot, bár ez soknak tűnik. Teljes alapossággal a négy revizor nem győzi a munkát. Márpedig a vizsgálatok csak akkor értékesek, hatékonyak és hasznosak, ha mindenre kiterjednek, v AZ IRODA MEGSZERVEZÉSE Óta elvégzett 60 általános vizsgálat azt bizonyítja, hogy a tsz-vezetők többsége szívesen fogadja a revizorokat, mert értékes segítséget kapnak tőlük. Gyakran még időben sikerül feltárni olyan mulasztásodat, hiányosságokat, amelyekről a vezetők se tudnak, s bizony néhány hónap múltán nagy bajok keletkeznének a csíráiban felismert hibákból. Ezért a tsz-vezetők többsége hálás^sőt, azok, akiknél még nem volt vizsgálat — valósággal követelik azt. Persze, nem mindenki. Vannak olyan tsz-vezetők (elnökök) is, akik azt hiszik, hogy az általános vizsgálat személyük ellen irányul. Ennek oka, hogy néhány tsz-elnök még mindig szépíti az eredményeket, a hibákat, hiányosságokat eltitkolják, azokról a tsz-tagságot nem tájékoztatHAT HÓNAP ALATT Háromszáznegy vennégy- milliós termelés megyénk tanácsi iparában Ez év első felében jelentős változások történtek megyénk tanácsi iparában. Uj üzemcsarnokban dolgoznak a Di- vamiházati Vállalatnál, jó erecRhényéket produkált az új vállalatvezetés a Kisvár- dai Bútor- és Faipari Vállalatnál. a kezdő év után t* stabilan dolgozik a Nyírbátori Faipari Vállalat. Általában a kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemző az első fél évben a tanácsi iparra. eredményéként jelentős költségcsökkentést értek el. A hatósági árformába tartozó termékeknél is árengedményt tudtak adni. Javult az ár- murika a Divatruházati Vállalatnál és a Nyírbátori Faipari Vállalatnál. Nem kielégítő a cipőipari vállalatok árpolitikája és ármunkája. Az Auróránál a műszaíki szervezési intézkedések heA fél évre kitűzött feladatúkat az ipar 5.5 százalékkal teljesítette túl, összesen 344 millió forintnyi termelési értéket értek el. A .növekedés ezúttal jóval meghaladta az elmúlt év azonos időszakának ütemét; 7,7 százalék helyett 19,7 százalék. Az átlagosnál is nagyobb mértékben nőtt a termelési érték a nyírbátori Aurórában és a NYIRFA-ban, valamint a Divatruházati Vállalatnál. Különösen kedvezően éreztette hatását a vállalatok munkájában a hatékonyabb üzem- és munkaszervezés, a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítása, valamint az árfegyelem további erősödése. Erősödtek a piaci kapcsolatok, érvényesülték a szükségletre történő termelés tendenciái; a kapacitások kihasználása érdekében jó kereskedelmi politikát folytattak a vállalatok. A hatékonyabb gazdálkodás eredménye, hogy a közel húszszázalékos termelési- érték-emelkedést 98 százalékban a termelékenység növekedésével érték él a vállalatik. Többek között kedvezően alakult a munkás- alkalmazottá arány; az előbbi 7,2 százalékos növekedése mellett fél százalékos csökkenés következett be az alkalmazottaknál. A száz munkásra jutó alkalmazottak száma 2,8-ről 2,6 százalékra csökkent a tanácsi ipari szinten. Jelentős az alkalmazotti létszámcsökkenés a VAGÉP-nél, a Nagykállói Vegyesipari és a Nyírségi Patyolat Vállalatnál. Tovább erősödött a vállalatoknál az árfegyelem. Különösen pozitívan értékelhető a Kelet-magyarországi Faipari Vállalát árpolitikája, ahol a jó munkaszervezés lyett áremeléssel, magasabb kökségáthárítással akarják a rentabilitást megteremteni. A Szabolcs Cipőgyárnál a magasabb árfekvésű termékek felé orientálódott a termelés szerkezete. Az árbevétel jelentős mértékű növelése mellett az eredményeiket még tovább fokozta a vállalati készletgazdálkodás általános javulása. Az átlagkészlet csökkenésének eredményéként a készlethatékonysági mutatók jóval kedvezőbbek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Végső soron a tanácsi ipari vállalatok a termelési érték növekedésének eredményeként és az egyéb gazdaságossági tényezők javulásával 26 százalékkal több nyereséget értek el, mint 1972. első felében. Az eredményjavulás különösen jellemző az év első felében a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatnál, de tovább stabilizálódott a gazdálkodás a tanácsi ipar kilenc vállalatánál is. A termelési érték növekedése ellenére is csökkent a Nyírségi Nyomda nyeresége, míg a VAGÉP nyereségcsökkenését a beolvadt Gépjárműtechnikai Vállalat veszteséges gazdálkodása okozta. Tovább nőtt a vállalatoknál a fél év során az exporttermelés részaránya. A Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat például csaknem megduplázta a képkeret exportját. ötven százalékkal több férficipőt szállított külföldre a Szabolcs Cipőgyár. Emelkedett a szolgáltatás mértéke is: a bázisidőszakhoz képest közel tízszázalékos növekedést ért el. Ezen a téren a Szatmár Bútor- gvár, a Nyírségi Nyomda, a Divatruházati Vállalat és a Patyolat törekvése dicséretes. ják. A revizorok — természetesen — szépítések nélkül foglalják jegyzőkönyvbe a vizsgálat tapasztalatait, s azokat a vezetőségi tagokkal ismertetik. Indokolt esetekben bűnvádi eljárást is javasolnak a vétkesek ellen. Mert vannak egészen furcsa esetek. Egyetlen példa. Egy tsz-elnök 10 ezer liter gázolajat vásárolt az útépítő vállalat egyik gépkezelőjétől olcsón. (Egy forintért literjét.) Kapott róla — a vételár kifizetéséről — nyugtát, de az a tényeken semmit se változtat. A tények: lopás és orgazdaság történt. Az orgazda — nyilvánvalóan — a tsz-elnök, bármennyire' jót akart ő az olcsó vásárlással- a tsz-nek. A szatmár-beregi TESZÖV ellenőrző bizottságának legutóbbi ülésén Fóris Miklós elnök (a tisztabereki tsz elnöke) és Szűcs József bizottsági tag (a nagyvarsányi tsz elnöke) hangsúlyozták, hogy a tsz-ek kétévenkénti általános ellenőrzése kevés. (Ugyanis, a revizori iroda a jelenlegi létszámmal csak kétévenként tud -minden tsz-t ellenőrizni.) Két év alatt egy-egy tsz-ben sok olyan dolog történhet, ami ellenőrzés nélkül bajba keverheti a tsz-t, vagy a vezetőket. Sűrűbb ellenőrzéssel sok bajt meg lehetne előzni és sok embert meg lehetne menteni a herce-hurcától, a felelősségrevonástól. Az lenne jó, ha a revizori iroda legalább évente végezhetne általános ellenőrzést mindenütt. Ehhez azonban még több jól képzett és gyakorlott revizor kellene. Talán enyhít majd a helyzetén az az egyesülési folyamat, amely Szatmár-Beregben elkezdődött és egyre erőteljesebb. Kevesebb lesz a tsz-ek száma és ez is lehetővé teszi majd a sűrűbb ellenőrzést. A TERÜLETI SZÖVETSÉG ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA — miután megvitatta az eddig végzett munkát és a meglévő problémákat — a legteljesebb elismerését fejezte ki a revizori irodának személyesen a revizoroknál: Is. Megállapította az ellenőrző bizottság, hogy a revizorok nagyon értékes munkát végeztek és hozzáértő, alapos fáradtságot nem ismerő tevékenységükkel viszonylag rövid idő alatt vívták ki a termelőszövetkezeti vezetők elismerését és megbecsülését. Szendrei József A férj bosszúsan szólt feleségéhez: — Már itt lehetne a pótmama. Lekésünk az előadásról, ha még várnunk kell rá. — Miért kellene megvárnunk? Minden héten fél nyolc körül itt van. Egyszer valamivel előbb, néha pár perccel később. Add oda mamának a negyven forintot a pótmama részére és induljunk. — Én mindig nyugtalan vagyok, ha egyedül hagyjuk itthon a mamát. Elronthatja a televíziót, nyitva felejtheti a gázcsapot és még képes és beenged a lakásba egy betörőt. — Ugyan, ne aggódj. Gyerünk, a pótmama perceken belül itt lesz és vigyáz a mamára, amíg mi visszajövünk. — Na jó! Megyünk, mama! — Csak menjetek nyugod- tann. Jó mulatóst. Alig ment él a fia meg a Kereset, képzés, vezetői poszt A nőpolitikái határozat végrehajtása a Nyíregyházi Konzervgyárban Sokat lehet tenni a nők helyzetének javításáért, ha ezt komolyan veszik. Ezúttal a színhely az a nagyüzem, amelyik a legtöbb lányt, asz- szonyt foglalkoztatja megyénkben : a Nyíregyházi Konzervgyár. Nemrég, j 969-ben itt a fi-. zikai nődolgozók 95,6 százaléka segédmunkás volt, több, mint felének hiányzott a nyolc általános iskolai végzettsége, átlagkeresetük pedig 1255 forint volt. Mit tettek azóta? Mindenekelőtt szakmünkásképző-tan- folyamot szerveztek és azóta ez éppúgy rendszeres, mint a betanított munkások képzése, a targoncavezetői tanfolyamok, ahol a résztvevők többsége nő. de 45 nő van a most beiskolázott 50 konzervipari tanuló között is. Most ősszel egy VII. és VIII. osztály indítását már megszervezték. Mit jelentenek a továbbképzések a gyárnak? Azt, hogy míg 1969-ben a dolgozó nőknek mindössze 3,3 százaléka volt szakmunkás, addig az idén már 12,4, vagy 1,1 százalékról 28,4 százalékra nőtt a betanított munkásnők és 95,6 százalékról 59,2 százalékra csökkent a segédmunkásnők száma. Nem rosszabb az eredmény az Iskolai végzettség alakulásában serp: 48,8 százalékról 74,2 százalékra nőtt a nyolc ' általános, vagy amiál magasabb iskolát végzettek száma, és 51,2 százalékról 25,8-re csökkent a nyolc általánosnál alacso- nyobb végzettséggel rendelkezők száma. Vezető beosztásban Mit jelent ez a dolgozóknak? A tanulás mindenesetre előny, mert ez már önmagában is nagyobb lehetőséget ad az előrelépéshez, magasabb jövedelmet, mert az előrelépés ezt is jelenti. A dolgozók a tanulás idején sem károsulnak anyagilag: minden oktatási formában - átlagkeresetet fizetnek a továbbképzésben eltöltött időre, hogy a keresetcsökkenés senkinek se szegje kedvét. A konzervgyárban a Í28 vezető beosztásból 69-et nők töltenek be, ez a vezetői létszám 54 százalékát jelenti. Ez még akkor is nagyon szép arány, ha tudjuk, hogy az összlétszámból is nagyobb arányt képviselnek a nők. Különösen akkor értékelhetjük igazán, ha összevetjük egy másik számmal: a megye 55 termelőszövetkezetében a ledolgozott munkanapok 43 százalékát a nők végezték, a vezetésben pedig még 5 százalékot sem tesz ki arányuk. Hogy csinálják a konzervgyárban? A betöltendő munkahelyekre — vállalaton belül — pályázatot hirdetnek, így teljesen egyenlő esélyekkel indul mindenki. Csak a legutóbbi eset: egy revizori és egy szakoktatói állást töltöttek be ilyen formában: és mindkét helyre nődolgozó került. Ehhez ad segítséget a vállalat káderfejlesztési terve is, amely szerint még az idén egy osztályvezető-helyettesi. egy oktató előadói és két művezetői munkakör betöltésére választják ki a legalkalmasabb nőket. Kevesebb túlórával Sokat tett a gyár szakszervezeti bizottsága, a nőbizottság a nők munkakörülményeinek javításáért. Az éjszakai műszakokat visz- szaszorították a főszezon négy hónapjára, így az átlagos műszakszám 1,6-re módosult, az egész konzervipar területén itt sikerült a legjobban visz- szasaorítani a túlórák számát, és korlátozzák a vasárnapi munkavégzések számát is. Jelentős előrelépés az is, hogy ma már nem csak holtszezonban tudnak a nőknek szabadszombatot biztosítani és az, hogy mérsékelték — a főszezon kivételével — a szombati harmadik műszakok számát. Sok szó érte korábban a konzervgyár »vezetőit azért is, mert nedves, magas páratartalmú és jelentősen alacsony hőmérsékletű munkahelyeken dolgozott a nők egy jelentős része. Az idén teljes egészében megszüntették az alagsori termelést, ezzel 500 nő- dolgozónak tudtak tágas, egészséges, világos munkahelyet biztosítani. De gondoltak a nagycsaládosokra, a csak könnyebb fizikai munkára alkalmas, vagy rossz bejárási lehetőséggel rendelkező nőkre is: 250 egy műszakos helyen dolgozhatnak. A gyár szakszervezeti, párt- és gazdaságvezetése a bejárók gondjairól sem feledkezik meg: évente tárgyalnak a MÁV-val, az AKÖV-vel, hogy a menetrendek jobban igazodjanak a munkakezdéshez, ha mégis várakozni keli, jól felszerelt klubhelyiségükben rádió, televízió, könyvtár és a legkülönbözőbb társas játé’- segítenek a szabad idő hasznosabb eltöltésében. Szociális juttatások Ezek persze csak a nők gyári gondjai lennének, de egy családanyának más gondjai is vannak. Például a bevásárlás. Erre is találtak megoldást: először egy büfét nyitottak, ahol a tízórai mellett a legfontosabb vegyi és háztartási cikkek is megvásárolhatók, aztán megegyeztek az élelmiszer-kiskerrel, hogy a közelben lévő bolt nyitva tartási idejét igazítsák a műszakváltáshoz, de már befejeződött a gyár előtt egy fűszer- és zöldségpavilon építése, ahol — leértékelt áron — megvásárolhatják a konzervgyár termékeit és a legkeresettebb primőrárukat. Aztán a szociális juttatások: augusztusban tanszersegély a nagycsaládosoknak, decemberben karácsonyi segély szintén a nagycsaládosoknak, terhesvizsgálatok alkalmával átlagbér a távoliét idejére és a rászorulóknak ingyenes tüzelőutalvány télé? re. És még ezzel sincs vége * felsorolásnak: a szakszervezet és a nöbizottság bőrgyógyászati, kozmetikai, anya- én csecsemővédelmi előadásokat szervez, rendszeresen látogatja a beteg-, vagy szülési szabadságon és gyermekgondozási segélyen lévő nőket, mentesíti a kisgyermekeseket a pihenőnapi munkavégzéstől, ülőmunkára javasolja a rászorulókat, a szülési szabadságon lévő kismamák prémiumot és fizetésemelést kapnak, csökkentik a szezonális munkákat, hogy minél több dolgozni akaró lánynak és asszonynak áBarvdó munkahelye Jegyen. Balogh Mfmet / Palásti László: A pótmama menye, a mama felcserélte háziruháját egy utcaival, bezárta a lakást és eltávozott. Fél tizenegyig volt távol, jó negyedórával a fiatalok előtt érkezett haza. — Látom, a mama megint jól eljátszott a pótmamával, — mutatott rá az asztalon heverő dominókockára a fiatalasszony. — Megint én győztem, dicsekedett az anyósa, — az a nő nem tud jól játszani, no, de majd belejön. Másnap két szállítómunkás frizsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozna kérdezte: — Nincs valami tévedés? — Erre a címre kellett elhoznunk. Második emelet tizenkettő. A mama megszólalt: — Ve lepődj meg, én vettem nektek. Hozzá akartam járulni a háztartáshoz, — mondta büszkén, mosolyogva az öregasszony. — De miből? Hiszen a kedves mamának nincs pénze. A frizsider drága. — Szereztem. — Honnan? — Egy nagy vallomással tartozom nektek. — Vallomással? — Én ugyanis egyetlen egyszer sem dominoztam itthon senkivel. — TtogyaaP HR a pótmama, akxnetk részére métádén héten itfhagptnmk negyven forintot, hogy vigyázzon a kedves ÄOIRORL, ftWtrVQ IftiZ bridzsezm — Sfc mér az első esetiben hogy ho3?°* ■- ■Änngir— «it® jcuryfMÉK — Lebeszélve? Ss ügy ősz- szeggűjtatte a negyven forintokat? De még így se értem, — vette át a szót a fia. — Ebiből az összegből nem vehetett ennyi idő alatt ilyen szép frizsidert n kedves mama. Item ki, ét m duplájából már igen. Én ugyanis, amíg ti bridzsezm jártatok, mindig i’irnnafri a szomszéd házba éBW pád gyerekhez pótmamának. A szülőknek pont arra • napra volt színházi bérlétük, amikor ti ts tövet voltatok, ők is négy <1 *.>4
