Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

4. oldal KELET-M AGY ARORSZÄ Ö T973. äügus2$ös Stí Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Kecskeméten láttuk A jövő a helyben vetett, paradicsomé Tanácskozás a vetőmagellátásról Búzából bőséges a képlet a fajtaváltáshoz FMC-rendszerű paradicsomkombájn a Szikrai Állami A bel- és külföldi keres­kedelem egyaránt fokozott érdeklődést tanúsít a kon­zervipar paradicsomkészít­ményei iránt. A pürék, ivó- levek, sűrítmények, a há- mozatlanul eltett bogyók bármilyen mennyiségben ér­tékesíthetők. Ebből követke­zik, hogy a feldolgozóipar paracticsomigénye állan­dóan nő és ami ezzel együtt jár, a termelők számára a termesztés hosszú távon is kifizetődő vállalkozásnak ígérkezik. . Természetesen ennek két előfeltétele van. Az egyik: a megjelelő faj­ták választéka, a másik: a megfelelő gépesítés. A szabolcsi gazdaságok jelenleg a következő fajtá- kát termelik. A kecskeméti San Marzanót, a Jubileu­mot, a kecskeméti Konzer- vet, az ES 24-est, a Ventu- rát és helyenként kísérle­teznek a Chico Grande.val. A Harrow Canada ismeret­len és teljesen hiányzik a Chico Tamu III. Fenti faj­ták kimondottan konzerv- paradicsomok. Termőké­pességük megfelelő, a be­tegségekkel szembeni resi- tentia viszonylag jó. Tegyük hozzá, megyénkben a para­dicsomot palántázzák, a helyben vetés nem alkalma­zott módszer. A Kecskeméten megren­dezett országos zöldségter­mesztési bemutatón és ta­nácskozáson ezen okok miatt kapott különös súlyt a pa­radicsomtermesztés. Mind a kutatóintézetben, mind a bemutató gazdaságokban — kertészeti főiskola tangaz­dasága, Szikrai Állami Gaz­daság — a • hangsúlyt az egyhelybe vetésre és a kombájnos betakarításra fektették. Ennek géprend­szere az Egyesült Államok­ban alakult ki, és az FMC- cég gépeivel hajtható végre. A helyben vetés lényege, hogy a két legmunkaigé­nyesebb feladatot, a palán­tanevelést és -szedést gép­pel oldja meg. Ezenkívül lehetővé teszi a korszerű növényvédelmet és vegysze­res gyomirtást. Nézzük a technológiai sort. Kezdődik a területegyengetéssel. Ezt a vetés előtti őszön végzik. P 2,8 jelű szovjet géppel. A szántást célszerű október­ben, novemberben végezni. Ezt követően már belép a gépsor és elvégzi az ágyás- előhúzást, következően a magágy előkészítését, majd a kombinátorozás után áp­rilisban a vetést. Az FMC- gépegység egy menetben végzi' a következőket: elké­szíti a magágyat, kiszórja a vegyszeres gyomirtót, ezzel egyidőben az indító sormű­trágyát, vet és hengerez. Amikor a kelő növény el­éri a 12 centit, újra pirn- kába áll az FMC-gép, és el­végzi a növényápolást. Ez komoly szakértelmet köve­tel, hiszen néhány centis tévedés az egész korábbi munkát tönkreteheti. A nö­vényvédelem szükség szerint következik, RC—40-es per­metezővel. A csapadéktól függően öntözni is kell, a kelesztő öntözés 15 milli­méter, majd az érés meg­kezdéséig az időjárásnak megfelelően 40—40 milli­méter a vegetáció alatt. A fajták általában augusztus 15 és 20 körül érnek be. Ekkor kezdődhet a betaka­rítás. Amikor az érés foka ej.éri a 60—70 százalékot. munkába állhat az FMC- kombájn. Az eddigi kísérle­tek szerint a jövedelmező­ségi termésszint 300—350 mázsa hektáronként. Hogy az előnyöket teljes egészében ismertessük, még csak annyit, hogy a rnun- kgefő-szükséglet csupán harmada a hagyományos­nak. a legnagyobb igényt a betakarítás igényli, amikor is 120 hektáronként 40 fő dpjgozik, ebből 32 kombáj­non válogat. A szakember minden előny ismeretében is aggá­Gazdas ágban. lyokkal teli. Elsősorban azért, mert a gépsor ára ötmillió forint. Ehhez csak annyit: ahol csak paradi­csomot termesztenek, talán drága. Viszont ha számit tá?ba vesszük, hogy ez a gép a hagyma, a tengeri a réga ültetésével kapcsolat­ban is „mindent tud”, ak- - ko»—-elmondhatjuk, hogy egy viszonylag specializált gaz­daságnak már megéri a be­fektetés. A másik aggály, hogy vajon melyik paradi- csomfajta alkalmas a gépi betakarításra. Jelenleg az a helyzet, hogy a konzervipar igénye kettős. Egyrészt szüksége van a nagy létar­talmú bogyóra. Ehhez — 20—80 százalékos arányban — konzisztencia javító ros­tosabb, leves növényre. Nos, ezek ma még nem tökéle­tes formában állnak ren­delkezésre. ‘ A Kecskeméti Zöldségku­tató Intézet munkatársai a tapasztaltacsere során el­mondták : szívesen állnak minden termelő rendelke­Hosszú évtizedek vitatott témája a mezőgazdasági kí­sérletekkel és a gyakorlati megvalósítással foglalkozó szakembereknek a nyírségi homokterületek gazdaságos hasznosítása. Ez napjaink­ban nincs teljesen megold­va. A Nyírségi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége vállalkozott rá — ezt tárgyalták meg augusztus 29-i elnökségi ülésükön —, hogy felmérje a jelenlegi helyzetet és megfelelően ajánlásokat tegyen a tag­gazdaságok korszerűbb ter­melési szerkezetének. gaz­dálkodásának a kialakítá­sára. A Nyírség hazánk máso­dik legnagyobb futóhomok területe. AZ összterület 73 százaléka szántó. A főbb termények a kenyérgabona, a kukorica és az ipari nö­vények. A vetésszerkezet­ben hetven százalék az árunövény és harminc szá­zalék a takarmánynövények aránya. Ez utal az alacsony színvonalú állattenyésztés­re is. Az agrártudomány, a ku­tatás és a területen működő közös gazdaságok termelési tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a jobb termés­eredmények, a gazdaságo­zésére. Már ma is tudnak olyan fajtákat ajánlani, amelyek a betegségeknek ellenállók, színre, formára jók, színhatásban elérik a világszintet és alkalmasak a gépi betakarításra is. Érde­mes már most tudakolódni, hogy a K 928-as, a VF fOO- as, a Ventura, a Potomech, a VF 109-es, a Continental és a Chico Grande, a Camp­bell, Napoli, Parker és a K 600-as hogyan vált be a kísérletek során. Hiba len­ne most azt mondani, hogy a termelőszövetkezetek gyorsan, meggondolás nél­kül térjenek rá a jövősnek, gazdaságosnak ígérkező pa- radicspmtermesztésre. Az vi­szont tény, hogy a gondos előkészület, a tájékozódás sokat segít, és lehetővé te­szi, hogy pár éven belül a közös gazdaságok Szabolcs­ban is a konzervipart ki­szolgáló egységekké formá­lódjanak, megfelelve a fo­gyasztói, a népsazdaságj és a saját érdeknek. sabb kultúrák kialakítása érdekében egy sor maga­sabb üzemi jövedelmezősé­get biztosító lépést kell tenni. A nyírségi homok haszno­sításának egyik jó lehetősé­ge az erdősítés. A megvaló­sítás mértékében csökkenni fog a tájegységen a szél ereje. Kedvezőbben fognak alakulni a hőmérsékleti és párolgási viszonyok. Az er­dő megfogja a csapadékot, a leesés helyén kényszeríti _ a vizet a beszivárgásra. Ezek együtt jótékony hatást gya­korolnak a táj mezőgazda- sági termelésére. Fellen­dítik a vadgazdálkodást. A növénytermesztésből kivont gyenge területekre nemes nyár, fenyő, tölgy és akác telepítése látszik a legalkal­masabbnak. Jövedelmező a homokon az intenzív gvepgazüálkodás is. Ezt dr. Vinczeffy Imre professzor (Agrártudomá­nyi Egyetem, Debrecen) kí­sérletei és üzemi ered­ményei bizonyítják. Ha szá­mottevővé akarjuk tenni területünkön az állatte­nyésztési ágazatot, akkor a takarmánybázis biztosításá­ra be kell vonni homokte­rületeink egy részét. A szé­natermesztés mellett na­Augusztus 29-én Nyíregy­házán a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat meg­beszélésre hívta meg a ve­tőmagtermesztésben részt vevő állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek szakem­bereit, a megyei tanács és a tsz-szövetségek illetékeseit. A tanácskozás témája az őszi búza fajtaváltás és vetőmag- felújítás, termesztés időszerű kérdéseinek megbeszélése volt. Kiss László, a vállalat igazgatója bevezetőjében töb­bek között megemlítette, hogy a búzavetőmag-ter­mesztésben elért eredmények nyomán már 1973 pszén faj­taválasztékban azt a szintet tudják biztosítani, amit a középtávú tervben 1975-re irányoztak elő. Adottságainak megfelelően minden termelő­szövetkezet válogathat a faj­ták között. A külföldiek mel­lett néhány ígéretes belföldi új fajtát is említett. A szövetkezetek a magasabb, fokú vetőmagot igénylik, legtöbben“ a II. fokút vetik. Megnyitója után átadta a szót Wittner Pál kalászos csoportvezetőnek. Jó! vizsgáznak az új fajták Az idei rekordtermésről szólva többek között elmond­ta az előadó, hogy ez hosszú évek céltudatos, komplex agrotechnikai munkájának köszönhető, amiben jelentős szerepet játszik a nagy ho­zamú neippj-Jtett vetőmag ..használata is. A búzatermés- átlagok 1967-től a következő­képpen alakultak Szabolcs- Szatmár megyében: 1967- ben 20,5 q/ha 1968- ban 23,8 q/ha 1969- ben 22.9 q/ha 1970- ben 20,0 q/ha 1971- ben 28,3 q/ha 1972- ben 29,6 q/ha 1973- ban 32,8 q/ha Az 1973-as év eredményei­ben nincs benne az állami gazdaságok termésátlaga. Míg 1967-ben három búza­fajtát forgalmazott a válla­lat: bezosztája 75 százalék, íertődi 293-as 13 százalék és bánkúti 1201-es 12 százalék, gyob-b figyelmet kell fordí­tani a legeltetéssel történő gyephasznosításra is. A gyümölcstermesztési , ágazatban a Nyírségben az almatermesztés áll első he­lyen. Ám itt is az alacsony termésátlagok a jellemzők. Az okok a tápanyaghiány­ban, a nem kellő körülte- kintésssel és szakszerűség­gel végzett telepítésben, az optimális, termőterület szű­kösségében keresendők. A homokterületeken is lehet intenzív gyümölcstermesz­tést megvalósítani, de eh­hez? emelni kell a homok­talaj szakszerű potenciális termőképességét, és biztosí­tani kell a szükséges termő- területet. A korszerű üzemvezetés­sel és üzemfejlesztéssel a gyümölcstermesztésben az aímatermesztés korszerűsí­tése. a homokterületek er-’ dővel való hasznosítása. a specializált növányfélesé- gek termesztése és az ál­lattenyésztéshez a takar­mányszükséglet korszerű gyepgazdálkodással törté­nő biztosítása a fő felada­tai a területi szövetséghez tartozó szövetkezetek ered­ményes gazdálkodásának. «9. I.) ma már több, mint 10 fajta van. Az eltelt hat év alatt a bánkúti, ami a maga ide­jében igen jó fajta volt, tel­jesen kiesett, visszaszorult a bezosztája is és erősen előre törtek az új, intenzivebb fajták. Az idei értékesítés még tart, de lényeges válto­zás az arányban már nem várható. A felvásárolt meny- nyiség 53 százaléka bezosz­tája és 35 százalékot tesznek ki az olyan intenzív fajták, mint a rannája, kavkáz, auróra és a jubilejnaja. Az egyéb fajták és a .takarmány- búza 12 százalékkal szerepel. A fajtaváltás soha nem áll meg, hiszen ami ma leg­jobb, az lehet, hogy jövőre az új fajták születésével már csak a második, harmadik lesz. Ézt mutatja a bezosztá­ja csökkenő vetésterülete. Ezen az őszön már — a je­lenlegi vetőmagigénylések szerint — az 50 százalék alá kerül. Az ismert, néhány éve termesztett külföldi faj­ták előretörésével párhuza­mosan három új magyar faj­tára is érdemes figyelmet fordítani. Ezek: a marton- vásári—1, martonvásári—2 és a íertődi GK—2. Az új ma­gyar fajták sok esetben túl­szárnyalták a legjobbnak ítélt külföldieket is. Jobb minőség, " ­gyakoribb leiújítás A vetőmag-forgalmazásra jellemző, hogy amíg 1969- ben 1,3 százalék volt a II. fokú szállítás az árutermelő szövetkezetek részére, az idén már ilyen fokozatból mintegy 75 százalékos arányt igényelnek. Ez meg­haladja a MÉM által előírt négyévenkénti felújítást, a gazdaságok többségénél 2—3 évenként megtörténik a cse­re. Elmondta többek között az. előadó, hogy a vetőmagter­mesztés mennyiségben, mi­nőségben, vetésre való elő­készítésben kiválóan ala­kul. Azonban a termesztő gazdaságoknak javítaniuk kell a szállítás pontosságán, mindenképpen ragaszkodni kell a határidőkhöz. Hason­ló kívánni való van a to­Szeptember 7—17-ig rende­zik meg Budapesten a nerp.- zetkqzi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és mű­szerkiállítást, valamint vá­sárt. A kiállítás egyik legna­gyobb résztvevője a MEZŐ­GÉP Tröszt, a tröszthöz tartozó .vállalatok 137 féle gépet, valamint maketteket, gépalkatrészeket mutatnak be. A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat 7 termékével vesz részt a kiállításon. Be­mutatják a CV—71 tizenkét soros cukorrépa szemenként vető gépét, a D—40-es nagy teljesítményű kalapácsos da­rálót, a KD—160-as háztáji kisdarálót, a SZŐ—01 szajma- őrlőt, a BV—40 burgonyavá- logatót, az Eltűr—5000-es elektromos kirekesztőt, vala­mint a PTR—3 pneumatikus trágyakihordó berendezést. A CV—71, valamint a D— 40-es kalapácsos daráló ki­vább termesztők igenybeje- lentéseivel is. A vállalat az idén annyi vetőmaggal rea- delkezik, hogy még a kö­vetkező napokban érkező igényeket is ki tudja elégí­teni mennyiségben és fajta- választékban is. A hozzászólásokból kide­rült, hogy egyik gazdaság­ban, illetve egyik talajtípu­son olyan fajtára „esküsz­nek”, aminek a termesztését a másik helyen meg akarják szüntetni. Szerencsére van választék minden talajtípus­ra. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy a bezosztája mellett más fajtákat is szük­séges termeszteni. Többen hiányolták, hogy rozsból csak egyetlen fajtával ren­delkezik a vállalat, habár a terméseredmények itt is je­lentős előrelépést mutatnak: 1967-ben 12,2 q/ha volt az átlag, ma 17—18 mázsa. Még sok a tartalék A megbeszélésen a megyei tanács képviseletében részt vevő Krakomperger Mihály többek között elmondta, hogy az idei kiváló eredmé­nyekkel nagyon elégedettek vagyunk, de a lehetőségeket még csak részben használták ki. Ezt mutatja, hogy a me­gyei átlag fölött a termelő- szövetkezeteknek csak 33 százaléka termel. A 67 szá­zalék még igen nagy terület az eredmények tovább foko­zására. Van egy sor szövet­kezet, ahol 40 mázsa körül termeltek hektáronként, de akadnak olyanok is, ahol 10 mázsg körül tartanak. A ter­melőszövetkezetek 15 szá­zaléka hektáronként 20 má­zsa alatt termel. Ezekben a gazdaságokban szinte min­den hibát elkövetnek: rossz talaj munka, kevés műtrágya, késői vetés, gyenge vetőmag. A lehetőség megvan arra, hogy az átlagon alul terme­lők jelentősen növeljék ered­ményeiket, a kiválóak pedig stabilizálják az elért szintet. Különösen hangsúlyozta, hogy a talajelőkészítést, a vetést ne halogassák pillanatnyi fuvardíjak miatt, mert ez többszörös ráfizetést fog je­lenteni jövőre a terméski­esésben. Kiss László igazgató zái> szavában kiemelte, hogy meg­felelő készletek állnak ren­delkezésükre, az őszi árpát augusztus 31-ig, a rozsot szeptember 10-ig, a búzát pedig szeptember 30-ig ki­szállítják a szövetkezeteknek. Cs. p. vételével a kiállításra kerülő gépek először vesznek részt nemzetközi seregszemlén. A KD—160-as háztáji kisda- rálóból a vállalat az idqp 10 ezer darabot gyárt, a jövő évi megrendelés 36 ezer. Szá­mítani lehet arra, hogy a ha­zai siker után a vállalat je­lentős külföldi megrendelést kap. A BV—40 burgonyavá­logató asztalt az elmúlt esz­tendőben mutatták be szak­embereknek és sikeres sze­replésük bizonyítja, hogy az évi legyártásra 70 darabot rendeltek. Az Elfur 5ÖQ0-es elektromos kirekesztő a szarvasmarha-istállókban al­kalmazható a korszerű takar­mányozáshoz. Ugyanígy a szarvasmarha-istállók kor^ szerű berendezése lehet a PTR—3 pneumatikus trág; f- kihordó, a SZŐ—01 szalma­őrlő pedig a takarékos almo- zás, a szecskázás jól haszno­sítható gépe. (S.) Bürget Lajos Intenzív gyümölcsös, erdő és gyepesítés Javaslatok a nyírségi homok jobb hasznosítására A nyíregyházi MEZŐGÉP hét terméke nemzetközi kiállításon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents