Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-24 / 197. szám
f.ottfat Í973'. aiJgoszfus S. FÉL ESZTENDŐ ALATT 40 ezerszer sérletfék meg a tűzszünetet a saigoni rendszer katonái A DIFK és a saigoni rendszer küldöttségei csütörtökön ismét találkoztak a Párizs környéki La-Celle-Saint- Cloud-ban. Az újabb találkozón sem történt előrehaladás. Nguyen Van Hieu, a DIFK-küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a saigoni kormány továbbra is a párizsi megállap Mással ellentétes úton halad, és teljesen negatív magatartást tanúsít. Mint rámutatott, különösen súlyossá teszi a helyzetet az, hogy a saigoni csapatok és rendőri erők állandóan megsértik a tűzszünetet, és támadásokat intéznek a DIFK ellenőrzése alatt álló területek ellen: január Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államminisztere csütörtökön — munkatársaik részvételével — megbeszélést folytatott kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A megbeszélésre az NDK minisztertanácsának épületeben került sor. A felek» megállapodtak abban, hogy legközelebbi találkozójukat szeptember 13-án Bonnban tartják. ★ — Most véget ért bonni tárgyalásainkon sikerült befejeznünk ■ a csehszlovák— nyugatnémet szerződéshez csatolandó úgynevezett humanitárius levél megszövegezését és így magának az ál1 amközi szerződésnek a komplexuma elkészült. Ugyanakkor nem értünk el semmiféle eredményt Nyugat- Berlin tárgyában — jelentette ki bonni megbeszéléseinek tapasztalatairól a Rudé Frávo és a tv tudósitói számára adott nyilatkozatában .Tiri Götz külügyminiszt-er-he- l3*ettes, a csehszlovák delegáció vezetője. 28-a óta 30 000 esetben katonai egységek, 10 000 esetben pedig rendőri alakulatok sértették meg a tűzszüneti megállapodást. Tran Van An, a saigoni küldöttség ideiglenes vezetője azt állította, hogy a DIFK magatartása akadályozza a tárgyalások előrehaladását. Csütörtökön a kambodzsai rezsim csapatai több frontszakaszon ellentámadásokkal kísérleteztek. Egyébként a harci tevékenység kisebb volt a szokásosnál, és ezt a viszonylagos nyugalmat a rezsim hadserege a főváros déli védelmi vonalának megerősítésére igyekezett felhasználni. Phnom Penh A csehszlovák fél — mondotta — nem fogadhatta el azokat az ismételt nyugatnémet javaslatokat, amelyek azt szorgalmazzák, hogy az NSZK prágai nagykövetsége Csehszlovákia területén ne csak nyugat-berlini lakosoknak, hanem különböző r.ani intézményeknek Is nyújthasson jogsegélyt. Ebben a kérdésben változatlanul eltérnek a nézetek. Csehszlovák részről minden készen áll, hogy az erede- ti terveknek megfelelően szeptember 6—7-én Brandt kancellár Prágába utazzék a szerződés aláírására, hiszen az okmány kész és a még fennálló problémák egy másik komplexummal, a diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdésével kapcsolatosak. A nyugatnémet megnyilvánulásokból ítélve Brandi, kancellár látogatásának az eredeti időpontban történő lebonyolítását, ha nem is fenyegeti* de mindenesetre súlyosan és véleményem szerint feleslegesen zavarja a nyugat-berlini problémát illető bonni követelés — állapította meg Jiri Götz. déli peremén az Egyesült Államok által szállított nehézágyúkat állították fel. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban tömeggyűléseken követelik a saigoni rezsim börtöneiben sínylődő politikai foglyok szabadon- bocsátását. Hanoiban egy tömeggyűlésen a vietnami nőszövetség elnökhelyettese felszólította a világ asszonyait, támogassák a vietnami nép követeléseit, rendezzenek szolidaritási gyűléseket, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a saigoni rezsim a több, mint 200 000 dél-vietnami hazafi szabadonbocsátására kényszerüljön. A Skylab úfabb rekord előtt A Skylab 2. legénysége szerdán engedélyt kapott, hogy folytassa útját. Ez volt az első nap, amikor a földi űrközpont az űrhajósok megfigyelései alapján, a műszerek adatai szerint döntötte el, maradhat-e tovább a világűrben a három asztronauta. Az út folytatására ki- ádott engedély kilenc napra szól, ezután ismét megvizs- gálják a legénység egészségi állapotát, nem okozott-e komolyabb károsodást szervezetükben a súlytalanság. A Skylab 2. programja 59 napos — ha ezt az űrhajósok nem is tudnák kitölteni, a szerdán engedélyezett újabb kilenc nappal máris túllépik az amerikai űrállomás előző legénységének 28 napos • űrtartózkodási rekordját. Szerdán, útjuk 26. napján az űrhajósok a pénteki űrsétára készültek, ellenőrizték felszerelésüket és azt a hat stabilizáló giroszkópot, amelyet ki kell cserélniük az állomás külsején. * Amerikai aggodalmak Kohl—Bahr találkozó A csehszlovák külügyminiszter-helyettes nyilatkozata a bonni tárgyalásokról A kínai külpolitika ösvényein 1. Középpontban: a szovjétellenesség A nemzetközi kapcsolatokban kibontakozó kedvező változások anyagi alapja az erőviszonyoknak az az eltolódása, amely a szocialista és kapitalista világ között, ezen belül pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lezajlik, s amely végső elemzésképpen a vezető tőkés hatalmakat egy józanabb, realistább külpolitikai irányvonal felé szorítja. Különös módon mindez olyan körülmények között jött létre, amikor a világ lé- lekszámra legnagyobb országának, Kínának a politikája voltaképpen hátba támadja a szocialista közösség külpolitikai irányvonalát. A szovjet politika természetesen tisztában van azzal, hogy a nemzetközi osztályharcban még nagyobb szabású eredményeket lehetne elérni a szovjet—kínai viszony rendezésével. Joggal írja azonban a nagy tekintélyű szovjet külpolitikai folyóirat, a Mezsdunarodnaja Zsizny legutóbbi számának tanulmánya: „Kína vezetői egyik konstruktív javaslatot a másik után utasították el, a meglévő nézetkülönbségek élesítésére törekedtek és új akadályokat emeltek a kapcsolatok megjavításának útjába”. Amikor tehát a jelenlegi kínai külpolitika alapvonásainak feltárására törekszünk — egyértelműen a szovjetel- lenességet kell a külpolitika vezérelvének nyilvánítani. Brezsnyev,. az SZKP fő'.itká- ra a Szovjetunió * fennállásának 50. évfordulóján mondott beszédében ezt így foglalta össze: „Jelenleg a kínai vezetők minden nagyobb nemzetközi kérdést abból a szempontból közelítenek meg, hogy miképpen lehet a lehető legnagyobb kárt okozni a Szovjetuniónak és a szocialista közösségnek”. Természetszerűen felvetődik a kérdés, hogy miért bontakoztatta ki <jz 1J)50-es évek vége' óta fokozatosan a pekin-. gi vezetés ezt a politikai vo-\ nálíit. I. Alekszejev, a kínai problémák egyik szovjet szakértője legutóbbi tanulmányában azt írja, hogy „a magyarázat: a pekingi vezetők szerint a Szovjetunió és más szocialista országok a kínai soviniszta. nagyhatalmi, hegemóniára törő politika legfőbb akadályai. Ez az oka annak, hogy a maoisták eredetileg ideológiai és párton belüli ellentétekre hivatkoztak. Ezt követőén azonban lépésről lépésre kiterjesztették az ellentmondások körét és ma már erőfeszítéseik középpontjában az áll, hogy állami szinten törekedjenek konfliktusra Kína és a Szovjetunió között”. Ezt az elemzést egyébként messzemenően alátámasztja a kínai vezetés úgynevezett „munkásmozgalmi” tevékenysége is. A szovjet tanulmány által említett első szakaszban még a kínai külpolitika szerves része volt, hogy igyekeztek maoista szakadároárto- kat létrehozni. mindenekelőtt a legfontosabb tőkés- országokban._ Ez.a törekvés az események tanúsága szerint nem járt sikerrel; az úgynevezett maoista „pártok” mindenütt lényeges tömegbefolyás nélküli csoportocskák maradtak, amelyek m is, általában trockista „ihletésű'’ szélsőbaloldali csoportokkal is harcban állottak. A kínai külpolitika új szakaszában részben e kudarc miatt, részben pedig a szovjetellenesség középpontba állítása és a tőkésországokkal létesített szélesebb kapcsolatok miatt ez a fajta szakadár tevékenység viszonylagosan veszített jelentőségéből. ÍSőt: Csou En- laj egyik legutóbbi nyilatkozata már a lehető legélesebb hangon ítélte,el a különböző maoista csoportok tevékenységéi és határolta el a kínai politikát ezektől1 a csoportoktól-) A szakadár tevékenység ebben az új szakaszban —' híven ahhoz, hogv a szoyjetel- lenesség abszolút elsőséget kapott a kínai külpolitikában — a szocialista tábor egységének megbontására irá- ...nyujó’' törekvésekben fejeződik ki.. Rendkívül ...sokatmondó fogalmazásban fejti ezt ki a Mezsdunadornaja Zsizny idézett tanulmánya: ..A maoista vezetés fő célja. hogy szembefordítsa egymással a szocialista országokat... Ennek a célnak a szó)» gálatában a kacérkodás, a hízelgés és a zsarolás módszereit alkalmazza. Nemrégiben, a kínai vezetés nagylelkűen úgy döntött, hogy Kína és Albánia mellett más országokat is hajlandó szocialista országnak tekinteni...” Természetszerűen a szovjet- ellenesség legdurvább és a kínai hatalmi célokat leg- világosabbán leleplező megnyilvánulása a Szovjetunióval szemben támasztott kínai területi követelések. Legutóbb 1973. márciusában a Zsenmin Zsipao provokatív cikket közölt arról hogy a szovjet Távol-Kelet milyen városainak kell „visszanyerniök kínai nevüket”, s ebből az alkalomból a maoisták újra hangoztatták igényüket az Amur folyótól északra és az Usszuri- tól keletre fekvő területekre. Mindezt annak ellenére tették, hogy a Szovjetunió vezetői több ízben kimutatták ezeknek a kínai követeléseknek az abszurditását, hangsúlyozták, hogy nincs „területi kérdés” a ké^ország között — ami pedig a kisebb helyi jelentőségű határkiigazításokat illeti, azoknak a rendezésére immár évek óta szovjet küldöttség tartózkodik Peking- ben. Ennek a munkáját azonban a kínai kormány következetesen szabotálja. Végső elemzésképpen tehát — mint Alekszejev tanulmánya fogalmazza — „a kínai vezetés egész politikáját átitatja a világhegemóniára való törekvés”. A szovjetéi- lenesség azért került a kínai politika előterébe, mert a Szovjetunió és a szocialista országok ereje, nemzetközi befolyása és politikája a legnagyobb akadály az ilyen törekvések útjában. Az „ideológiai” okokra való hivat- kozás Peking részéről nem egyéb, mint az említett törekvések takarója. Az a tény, hogy Peking politikájának középponttá- ba a szovjetellen esség és a szocialista közösség elleni aknamunka került — természetesen változásokat tett szükségessé Pekingnek a világ más részeivel fenntartott külpolitikai kapcsolataiban (Folytatjuk) Kissinger az első külföldi... Az amerikai közvélemény nem reagált teljesen egyértelműen Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó külügyminiszteri kinevezésére. Mint annak Mansfield szenátor közvetlenül a személycserét bejelentő Nixon- nvilatkozat után hangot adott, az alkotmányosság szempontjából igen problematikus, hogy Kissinger miniszteri posztja mellett megtartja tanácsadói hivatalát is. Kissinger a hivatalos pro- tokoll-lista szerint az elnök után a negyedik legfontosabb ember, megfigyelők szerint azonban szerepe az elméleti besorolásnál jóval jelentősebb. A nemzetbiztonsági főtanácsadó egyébként az első olyan külügyminisztere az Egyesült Államoknak, aki nem amerikai születésű, és mint ilyen minden funkciót viselhet, csupán az elnöki posztot nem töltheti be. Mint ismeretes, Kissinger külügyminiszteri kinevezését a kongresszusnak még meg kell erősítenie. Az ezzel kap- csolatos szokásos meghallgatásokat a külügyi bizottság valószínűleg a nyári szüpet befejeződése — szeptember 5 — után nem sokkal megkezdi. Hivatalosan eddig csupán egyetlen kormány reagált Kissinger külügyminiszteri kinevezésére — Izrael. Abba Eban izraeli külügyminiszter üdvözlő táviratot intézett az új külügyminiszterhez. Merénylet, dinnmitrobbanás Terrorcselekmények Cipruson Grivasz görög tábornok, a Cipruson illegálisan tevékenykedő terrorista csoportok vezetője eddig titkosan terjesztett, de csütörtökön a ciprusi lapok által is idézett röplapon bejelenti, hogy tovább folytatja a harcot Ma- kariosz érsek és kormánya ellen. A röplap azt állítja, hogy Grivaszéknak semmi közük sincsen a legutóbb leleplezett államcsínytervhez, holott a Limasszol városában néhány nappal ezelőtt a rendőrség birtokába került ekmányok megcáfol hatatlanul bizonyítják, hogy a tábornok emberei részletes terveket dolgoztak ki az elnök meggyilkolására, és az államhatalom megkaparintá- sára. Csütörtökön Nicosia központjában dinamitrobbanás vetett szét egy gépkocsit. Az elmúlt hónapban körülbelül 200 személyautó semmisült meg pokolgépes robbantások következtében. Szerdán este Limasszolban ismeretlen személyek lövéseket adtak le egy rendőrőrs épületére. Emberéletben nem esett kár. / V. legorov dokumentumregényei Fordította: HAVAS ERVIN A szálak ßchSnhawsen Iáhomokhoz vezetnek 23. — Hidd el barátom, én is vágytam rá, hogy találkozzunk és kibeszélgess.ük magunkat, de megérted, hogy nem volt szabad kockáztatnunk. A németek az első időben megfigyelés alatt tartottak. Az események azonban közbeszóltak, beszélnünk kell. — Miféle események? — Hát te nem tudsz semmit?! Rossz a rádió? — Ma nem kapcsoltam be és nem jártam sehol. Levelet írtam. — A fasiszták támadást Indítottak. Megkezdődött a háború. Jakov is érezte a háború közeledtét, a hír mégis megdöbbentette. Amíg Kulijev elmesélte a részleteket, le sem vette róla a szemét. — A szörnyű hír után. amikor magunkhoz tértünk, Rumjancev elküldött hozzád. Schönhausennek most megsokszorozódik a munkája. — Igen, érlelődött a háború, még se hittem, hogy valójában bekövetkezik. Az ember már csak olyan. hogy nem hisz a szerencsétlenség bizonyosságában. — Jakov, holnap reggel Ismét eljövök hozzád és részletesen megbeszéljük a tennivalókat. Most azonban szükségem van néhány iráni adat pontosítására, hogy jelentést és javaslatot küldhessünk Moszkvába az Abwehr tevékenységének felszámolására. Hogyan merült fel a gyanú Hodzsa Alival kapcsolatban? — Egy konkurrens kereskedő titokban elárulta a képviselet gazdasági vezetőjének, hogy Hodzsa Ali a németek bizalmi embere. Tudtuk, ezt a kereskedőt elsősorban az a vágy vezette, hogy Hodzsa Alit kiszorítsa a szovjet kereskedelmi képviseletről, mégis úgy látszott, hogy szavai többé-kevésbé megfelelnek a valóságnak. Felmerült a gondolat bennem, hogy feltétlenül meg kell bizonyosodnunk a hír valódiságáról, hisz Hodzsa AH szolgálatait sok szovjet ember igénybe vette. Ekkor közöltem a tervemet a népbiztossággal. amely jóváhagyta. Ennyi az egész. Ezután már szigorúan az utasítások szerint cselekedtem. így tettem szert a német szülőkre és a rokonokra Németországban. Kulijev ezután egyéb részletekről érdeklődött. Amikor végeztek, Jakov megkérdezte tőle: — Mit szólnál hozzá, ha beadnám a kérelmemet, hogy visszatérhessek a szervezetbe? — De hát az egészséged... —. Azt hiszem, ilyen időkben ez mellékes kérdés. — Természetesen Jakov, én támogatom. Kulijev távozása után Jakov leült, hogy megírja a beadványt Rumjancevnak. A hivatalos papír szerény soraiban feltárult az egész életé. ...1925-ben, amikor az egyetemre készült, megölték a bátyját, Vlagyimirt, aki az OGPU szervezetében dolgozott. Egy csoport külföldi kémmel csaptak össze, úgy érte a golyó. Jakov Vaszilje- vics nagyón nehezen viselte el egyetlen testvére halálát, aki lényegében — szüleik 1915-ben bekövetkezett halála óta — nevelte őket. A veszteség fájdalmában határozta el, hogy az ellenséggel való harcnak szenteli magát- Az egyetem elvégzése után ő is az állambiztonsági szervek kötelékébe lépett. Az utóbbi időben operatív munkával foglalkozott. Tádzsikisztánban, a Belügyi Népbiztosságon. ' Néhány esztendő alatt elsajátította a tad- zsik nyelvet, amely hasonlít a perzsához. De kitört a háború Finnországgal és Szer- gejev a frontra kéredzkedett, ahol egy felderítő alegységet irányított. Egy vállalkozáson súlyosan megsebesült. A kórházi ápolás után Jakovot leszerelték. Egészségi állapota miatt nem dolgozhatott tovább a testületben. Szerge- jev Bakuba utazott. Az orvosok azt sem engedték meg, hogy felkészültsége szerinti tudományos munkát folytasson — könyvelőként helyezkedett el egy országos szőrmekereskedelmi vállalatnál. Az élete kezdett rendbe jönni, munkája nem volt különösebben megerőltető, s Kulijev segítségével lakást /js kapott... Aztán felajánlották: menjen dolgozni az iráni kereskedelmi képviseletre. Beleegyezett.. Befejezve a személyes részleteket, Jakov néhány keresetlen, rövid mondatba rögzítette kérését a biztonsági szervekbe való visszavételéről. Indoklás: egészsége helyreállt. Csak estefelé gondolhatott ismét Lidara. Hogyan fogadta a háború hírét? Milyen nehéz lesz most neki és társainak távol a hazától! Jakov fogadta a befejezetlen levelet s megtoldotta még egy sürgető mondattal. Az a gondolat motoszkált a fejében, hogy annyi év alatt egyszer sem szeretett meg egy lányt sem. mintha tudta volna, hogy ott, az idegenben várja' őt Lida. Kellemesen gondolt arra a kollektívára, amelyben több mint fél esztendeig dolgozott. Sok szimpatikus, derék ember van közöttük. Igaz. egy kicsit kívülről nézte őket. A németek szemében olyan embert testesített meg, aki mindent gyűlöl, ami a szovjet rendszerrel összefügg, s ezt zárkózottságával leplezi '■'környezete előtt. Miiedig magán érezte a németek figyelő tekintetét, pedig néha nagyon szeretett volna őszintén, természetének megfa-' lelő módon beszélgetni munkatársaival. Ezt azonban nem tehette meg. S érezte, hogy ezért sokan nem szeretik őt. (Folytatjuk)
