Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

f.ottfat Í973'. aiJgoszfus S. FÉL ESZTENDŐ ALATT 40 ezerszer sérletfék meg a tűzszünetet a saigoni rendszer katonái A DIFK és a saigoni rend­szer küldöttségei csütörtökön ismét találkoztak a Párizs környéki La-Celle-Saint- Cloud-ban. Az újabb talál­kozón sem történt előrehala­dás. Nguyen Van Hieu, a DIFK-küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a saigo­ni kormány továbbra is a párizsi megállap Mással el­lentétes úton halad, és telje­sen negatív magatartást ta­núsít. Mint rámutatott, kü­lönösen súlyossá teszi a helyzetet az, hogy a saigoni csapatok és rendőri erők ál­landóan megsértik a tűzszü­netet, és támadásokat intéz­nek a DIFK ellenőrzése alatt álló területek ellen: január Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának állam­titkára és Egon Bahr, az NSZK államminisztere csü­törtökön — munkatársaik részvételével — megbeszélést folytatott kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. A megbeszélésre az NDK minisztertanácsának épüle­teben került sor. A felek» megállapodtak abban, hogy legközelebbi találkozójukat szeptember 13-án Bonnban tartják. ★ — Most véget ért bonni tárgyalásainkon sikerült be­fejeznünk ■ a csehszlovák— nyugatnémet szerződéshez csatolandó úgynevezett hu­manitárius levél megszövege­zését és így magának az ál­1 amközi szerződésnek a komplexuma elkészült. Ugyan­akkor nem értünk el sem­miféle eredményt Nyugat- Berlin tárgyában — jelentet­te ki bonni megbeszéléseinek tapasztalatairól a Rudé Frávo és a tv tudósitói számára adott nyilatkozatában .Tiri Götz külügyminiszt-er-he- l3*ettes, a csehszlovák dele­gáció vezetője. 28-a óta 30 000 esetben ka­tonai egységek, 10 000 eset­ben pedig rendőri alakulatok sértették meg a tűzszüneti megállapodást. Tran Van An, a saigoni küldöttség ideiglenes vezető­je azt állította, hogy a DIFK magatartása akadályozza a tárgyalások előrehaladását. Csütörtökön a kambodzsai rezsim csapatai több front­szakaszon ellentámadásokkal kísérleteztek. Egyébként a harci tevékenység kisebb volt a szokásosnál, és ezt a viszonylagos nyugalmat a rezsim hadserege a főváros déli védelmi vonalának megerősítésére igyekezett felhasználni. Phnom Penh A csehszlovák fél — mon­dotta — nem fogadhatta el azokat az ismételt nyugatné­met javaslatokat, amelyek azt szorgalmazzák, hogy az NSZK prágai nagykövetsége Csehszlovákia területén ne csak nyugat-berlini lakosok­nak, hanem különböző r.ani intézményeknek Is nyújthas­son jogsegélyt. Ebben a kér­désben változatlanul eltér­nek a nézetek. Csehszlovák részről min­den készen áll, hogy az erede- ti terveknek megfelelően szeptember 6—7-én Brandt kancellár Prágába utazzék a szerződés aláírására, hiszen az okmány kész és a még fennálló problémák egy má­sik komplexummal, a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­nek kérdésével kapcsolato­sak. A nyugatnémet megnyil­vánulásokból ítélve Brandi, kancellár látogatásának az eredeti időpontban történő lebonyolítását, ha nem is fe­nyegeti* de mindenesetre sú­lyosan és véleményem sze­rint feleslegesen zavarja a nyugat-berlini problémát il­lető bonni követelés — álla­pította meg Jiri Götz. déli peremén az Egyesült Államok által szállított ne­hézágyúkat állították fel. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban tömeggyűlé­seken követelik a saigoni re­zsim börtöneiben sínylődő politikai foglyok szabadon- bocsátását. Hanoiban egy tömeggyűlésen a vietnami nő­szövetség elnökhelyettese fel­szólította a világ asszonyait, támogassák a vietnami nép követeléseit, rendezzenek szolidaritási gyűléseket, és tegyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy a sai­goni rezsim a több, mint 200 000 dél-vietnami hazafi szabadonbocsátására kény­szerüljön. A Skylab úfabb rekord előtt A Skylab 2. legénysége szerdán engedélyt kapott, hogy folytassa útját. Ez volt az első nap, amikor a földi űrközpont az űrhajósok meg­figyelései alapján, a műsze­rek adatai szerint döntötte el, maradhat-e tovább a vi­lágűrben a három asztronau­ta. Az út folytatására ki- ádott engedély kilenc napra szól, ezután ismét megvizs- gálják a legénység egészségi állapotát, nem okozott-e ko­molyabb károsodást szerve­zetükben a súlytalanság. A Skylab 2. programja 59 na­pos — ha ezt az űrhajósok nem is tudnák kitölteni, a szerdán engedélyezett újabb kilenc nappal máris túl­lépik az amerikai űrállomás előző legénységének 28 na­pos • űrtartózkodási rekord­ját. Szerdán, útjuk 26. napján az űrhajósok a pénteki űrsé­tára készültek, ellenőrizték felszerelésüket és azt a hat stabilizáló giroszkópot, ame­lyet ki kell cserélniük az állomás külsején. * Amerikai aggodalmak Kohl—Bahr találkozó A csehszlovák külügyminiszter-helyettes nyilatkozata a bonni tárgyalásokról A kínai külpolitika ösvényein 1. Középpontban: a szovjétellenesség A nemzetközi kapcsolatok­ban kibontakozó kedvező változások anyagi alapja az erőviszonyoknak az az elto­lódása, amely a szocialista és kapitalista világ között, ezen belül pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lezajlik, s amely végső elem­zésképpen a vezető tőkés ha­talmakat egy józanabb, re­alistább külpolitikai irány­vonal felé szorítja. Különös módon mindez olyan körülmények között jött létre, amikor a világ lé- lekszámra legnagyobb orszá­gának, Kínának a politikája voltaképpen hátba támadja a szocialista közösség külpo­litikai irányvonalát. A szovjet politika termé­szetesen tisztában van azzal, hogy a nemzetközi osztály­harcban még nagyobb szabá­sú eredményeket lehetne el­érni a szovjet—kínai viszony rendezésével. Joggal írja azonban a nagy tekintélyű szovjet külpolitikai folyóirat, a Mezsdunarodnaja Zsizny legutóbbi számának tanul­mánya: „Kína vezetői egyik konstruktív javaslatot a má­sik után utasították el, a meglévő nézetkülönbségek élesítésére törekedtek és új akadályokat emeltek a kap­csolatok megjavításának út­jába”. Amikor tehát a jelenlegi kínai külpolitika alapvoná­sainak feltárására törekszünk — egyértelműen a szovjetel- lenességet kell a külpolitika vezérelvének nyilvánítani. Brezsnyev,. az SZKP fő'.itká- ra a Szovjetunió * fennállásá­nak 50. évfordulóján mon­dott beszédében ezt így fog­lalta össze: „Jelenleg a kí­nai vezetők minden nagyobb nemzetközi kérdést abból a szempontból közelítenek meg, hogy miképpen lehet a lehető legnagyobb kárt okozni a Szovjetuniónak és a szocialis­ta közösségnek”. Természetszerűen felvető­dik a kérdés, hogy miért bon­takoztatta ki <jz 1J)50-es évek vége' óta fokozatosan a pekin-. gi vezetés ezt a politikai vo-\ nálíit. I. Alekszejev, a kínai prob­lémák egyik szovjet szakértő­je legutóbbi tanulmányában azt írja, hogy „a magyarázat: a pekingi vezetők szerint a Szovjetunió és más szocialis­ta országok a kínai sovinisz­ta. nagyhatalmi, hegemóniára törő politika legfőbb akadá­lyai. Ez az oka annak, hogy a maoisták eredetileg ideoló­giai és párton belüli ellen­tétekre hivatkoztak. Ezt követőén azonban lépésről lépésre kiterjesztették az el­lentmondások körét és ma már erőfeszítéseik közép­pontjában az áll, hogy álla­mi szinten törekedjenek konfliktusra Kína és a Szov­jetunió között”. Ezt az elemzést egyébként messzemenően alátámasztja a kínai vezetés úgynevezett „munkásmozgalmi” tevékeny­sége is. A szovjet tanulmány által említett első szakaszban még a kínai külpolitika szer­ves része volt, hogy igyekez­tek maoista szakadároárto- kat létrehozni. mindenek­előtt a legfontosabb tőkés- országokban._ Ez.a törekvés az események tanúsága szerint nem járt sikerrel; az úgyne­vezett maoista „pártok” min­denütt lényeges tömegbefo­lyás nélküli csoportocskák maradtak, amelyek m is, álta­lában trockista „ihletésű'’ szélsőbaloldali csoportokkal is harcban állottak. A kínai külpolitika új szakaszában részben e kudarc miatt, rész­ben pedig a szovjetellenesség középpontba állítása és a tő­késországokkal létesített szélesebb kapcsolatok miatt ez a fajta szakadár tevékeny­ség viszonylagosan veszített jelentőségéből. ÍSőt: Csou En- laj egyik legutóbbi nyilatko­zata már a lehető legélesebb hangon ítélte,el a különböző maoista csoportok tevékeny­ségéi és határolta el a kínai politikát ezektől1 a csoportok­tól-) A szakadár tevékenység eb­ben az új szakaszban —' hí­ven ahhoz, hogv a szoyjetel- lenesség abszolút elsőséget kapott a kínai külpolitiká­ban — a szocialista tábor egy­ségének megbontására irá- ...nyujó’' törekvésekben fejező­dik ki.. Rendkívül ...sokat­mondó fogalmazásban fejti ezt ki a Mezsdunadornaja Zsizny idézett tanulmánya: ..A maoista vezetés fő cél­ja. hogy szembefordítsa egy­mással a szocialista országo­kat... Ennek a célnak a szó)» gálatában a kacérkodás, a hí­zelgés és a zsarolás módsze­reit alkalmazza. Nemrégiben, a kínai vezetés nagylelkűen úgy döntött, hogy Kína és Al­bánia mellett más országokat is hajlandó szocialista or­szágnak tekinteni...” Természetszerűen a szovjet- ellenesség legdurvább és a kínai hatalmi célokat leg- világosabbán leleplező meg­nyilvánulása a Szovjetunióval szemben támasztott kínai területi követelések. Legutóbb 1973. márciusában a Zsenmin Zsipao provokatív cikket kö­zölt arról hogy a szovjet Tá­vol-Kelet milyen városainak kell „visszanyerniök kínai nevüket”, s ebből az alkalom­ból a maoisták újra hangoz­tatták igényüket az Amur fo­lyótól északra és az Usszuri- tól keletre fekvő területekre. Mindezt annak ellenére tet­ték, hogy a Szovjetunió veze­tői több ízben kimutatták ezeknek a kínai követelések­nek az abszurditását, hangsú­lyozták, hogy nincs „területi kérdés” a ké^ország között — ami pedig a kisebb helyi je­lentőségű határkiigazításokat illeti, azoknak a rendezésére immár évek óta szovjet kül­döttség tartózkodik Peking- ben. Ennek a munkáját azon­ban a kínai kormány követ­kezetesen szabotálja. Végső elemzésképpen tehát — mint Alekszejev tanulmá­nya fogalmazza — „a kínai vezetés egész politikáját át­itatja a világhegemóniára való törekvés”. A szovjetéi- lenesség azért került a kínai politika előterébe, mert a Szovjetunió és a szocialista országok ereje, nemzetközi befolyása és politikája a leg­nagyobb akadály az ilyen tö­rekvések útjában. Az „ide­ológiai” okokra való hivat- kozás Peking részéről nem egyéb, mint az említett tö­rekvések takarója. Az a tény, hogy Peking politikájának középponttá- ba a szovjetellen esség és a szocialista közösség elleni aknamunka került — termé­szetesen változásokat tett szükségessé Pekingnek a vi­lág más részeivel fenntartott külpolitikai kapcsolataiban (Folytatjuk) Kissinger az első külföldi... Az amerikai közvélemény nem reagált teljesen egyér­telműen Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó külügyminiszteri kinevezésé­re. Mint annak Mansfield szenátor közvetlenül a sze­mélycserét bejelentő Nixon- nvilatkozat után hangot adott, az alkotmányosság szempontjából igen proble­matikus, hogy Kissinger mi­niszteri posztja mellett meg­tartja tanácsadói hivatalát is. Kissinger a hivatalos pro- tokoll-lista szerint az elnök után a negyedik legfontosabb ember, megfigyelők szerint azonban szerepe az elméleti besorolásnál jóval jelentő­sebb. A nemzetbiztonsági fő­tanácsadó egyébként az első olyan külügyminisztere az Egyesült Államoknak, aki nem amerikai születésű, és mint ilyen minden funkciót viselhet, csupán az elnöki posztot nem töltheti be. Mint ismeretes, Kissinger külügyminiszteri kinevezését a kongresszusnak még meg kell erősítenie. Az ezzel kap- csolatos szokásos meghallga­tásokat a külügyi bizottság valószínűleg a nyári szüpet befejeződése — szeptember 5 — után nem sokkal megkez­di. Hivatalosan eddig csupán egyetlen kormány reagált Kissinger külügyminiszteri kinevezésére — Izrael. Abba Eban izraeli külügyminiszter üdvözlő táviratot intézett az új külügyminiszterhez. Merénylet, dinnmitrobbanás Terrorcselekmények Cipruson Grivasz görög tábornok, a Cipruson illegálisan tevé­kenykedő terrorista csoportok vezetője eddig titkosan ter­jesztett, de csütörtökön a ciprusi lapok által is idézett röplapon bejelenti, hogy to­vább folytatja a harcot Ma- kariosz érsek és kormánya ellen. A röplap azt állítja, hogy Grivaszéknak semmi közük sincsen a legutóbb le­leplezett államcsínytervhez, holott a Limasszol városában néhány nappal ezelőtt a rendőrség birtokába került ekmányok megcáfol hatatla­nul bizonyítják, hogy a tá­bornok emberei részletes terveket dolgoztak ki az el­nök meggyilkolására, és az államhatalom megkaparintá- sára. Csütörtökön Nicosia köz­pontjában dinamitrobbanás vetett szét egy gépkocsit. Az elmúlt hónapban körülbelül 200 személyautó semmisült meg pokolgépes robbantások következtében. Szerdán este Limasszolban ismeretlen személyek lövé­seket adtak le egy rendőr­őrs épületére. Emberéletben nem esett kár. / V. legorov dokumentumregényei Fordította: HAVAS ERVIN A szálak ßchSnhawsen Iáhomokhoz vezetnek 23. — Hidd el barátom, én is vágytam rá, hogy talál­kozzunk és kibeszélgess.ük magunkat, de megérted, hogy nem volt szabad kockáztat­nunk. A németek az első idő­ben megfigyelés alatt tartot­tak. Az események azonban közbeszóltak, beszélnünk kell. — Miféle események? — Hát te nem tudsz sem­mit?! Rossz a rádió? — Ma nem kapcsoltam be és nem jártam sehol. Levelet írtam. — A fasiszták támadást In­dítottak. Megkezdődött a háború. Jakov is érezte a háború kö­zeledtét, a hír mégis meg­döbbentette. Amíg Kulijev elmesélte a részleteket, le sem vette róla a szemét. — A szörnyű hír után. ami­kor magunkhoz tértünk, Rumjancev elküldött hozzád. Schönhausennek most meg­sokszorozódik a munkája. — Igen, érlelődött a hábo­rú, még se hittem, hogy való­jában bekövetkezik. Az em­ber már csak olyan. hogy nem hisz a szerencsétlenség bizonyosságában. — Jakov, holnap reggel Is­mét eljövök hozzád és részle­tesen megbeszéljük a tenni­valókat. Most azonban szük­ségem van néhány iráni adat pontosítására, hogy jelentést és javaslatot küldhessünk Moszkvába az Abwehr tevé­kenységének felszámolására. Hogyan merült fel a gyanú Hodzsa Alival kapcsolat­ban? — Egy konkurrens keres­kedő titokban elárulta a képviselet gazdasági vezető­jének, hogy Hodzsa Ali a németek bizalmi embere. Tudtuk, ezt a kereskedőt el­sősorban az a vágy vezette, hogy Hodzsa Alit kiszorítsa a szovjet kereskedelmi kép­viseletről, mégis úgy látszott, hogy szavai többé-kevésbé megfelelnek a valóságnak. Felmerült a gondolat ben­nem, hogy feltétlenül meg kell bizonyosodnunk a hír valódiságáról, hisz Hodzsa AH szolgálatait sok szovjet ember igénybe vette. Ekkor közöltem a tervemet a nép­biztossággal. amely jóvá­hagyta. Ennyi az egész. Ez­után már szigorúan az utasí­tások szerint cselekedtem. így tettem szert a német szülőkre és a rokonokra Németor­szágban. Kulijev ezután egyéb rész­letekről érdeklődött. Amikor végeztek, Jakov megkérdez­te tőle: — Mit szólnál hozzá, ha beadnám a kérelmemet, hogy visszatérhessek a szervezet­be? — De hát az egészséged... —. Azt hiszem, ilyen idők­ben ez mellékes kérdés. — Természetesen Jakov, én támogatom. Kulijev távozása után Ja­kov leült, hogy megírja a beadványt Rumjancevnak. A hivatalos papír szerény so­raiban feltárult az egész éle­té. ...1925-ben, amikor az egye­temre készült, megölték a bátyját, Vlagyimirt, aki az OGPU szervezetében dolgo­zott. Egy csoport külföldi kémmel csaptak össze, úgy érte a golyó. Jakov Vaszilje- vics nagyón nehezen visel­te el egyetlen testvére halá­lát, aki lényegében — szü­leik 1915-ben bekövetkezett halála óta — nevelte őket. A veszteség fájdalmában hatá­rozta el, hogy az ellenséggel való harcnak szenteli magát- Az egyetem elvégzése után ő is az állambiztonsági szervek kötelékébe lépett. Az utóbbi időben operatív munkával foglalkozott. Tád­zsikisztánban, a Belügyi Nép­biztosságon. ' Néhány eszten­dő alatt elsajátította a tad- zsik nyelvet, amely hasonlít a perzsához. De kitört a há­ború Finnországgal és Szer- gejev a frontra kéredzkedett, ahol egy felderítő alegységet irányított. Egy vállalkozáson súlyosan megsebesült. A kórházi ápolás után Jakovot leszerelték. Egészségi álla­pota miatt nem dolgozhatott tovább a testületben. Szerge- jev Bakuba utazott. Az or­vosok azt sem engedték meg, hogy felkészültsége szerinti tudományos munkát folytas­son — könyvelőként helyez­kedett el egy országos szőr­mekereskedelmi vállalatnál. Az élete kezdett rendbe jönni, munkája nem volt kü­lönösebben megerőltető, s Kulijev segítségével lakást /js kapott... Aztán felajánlot­ták: menjen dolgozni az irá­ni kereskedelmi képviseletre. Beleegyezett.. Befejezve a személyes rész­leteket, Jakov néhány ke­resetlen, rövid mondatba rögzítette kérését a biztonsá­gi szervekbe való visszavé­teléről. Indoklás: egészsége helyreállt. Csak estefelé gondolhatott ismét Lidara. Hogyan fogad­ta a háború hírét? Milyen nehéz lesz most neki és tár­sainak távol a hazától! Ja­kov fogadta a befejezetlen levelet s megtoldotta még egy sürgető mondattal. Az a gondolat motoszkált a fejé­ben, hogy annyi év alatt egy­szer sem szeretett meg egy lányt sem. mintha tudta volna, hogy ott, az idegenben várja' őt Lida. Kellemesen gondolt arra a kollektívára, amelyben több mint fél esztendeig dolgozott. Sok szimpatikus, derék em­ber van közöttük. Igaz. egy kicsit kívülről nézte őket. A németek szemében olyan embert testesített meg, aki mindent gyűlöl, ami a szov­jet rendszerrel összefügg, s ezt zárkózottságával leplezi '■'környezete előtt. Miiedig magán érezte a németek fi­gyelő tekintetét, pedig néha nagyon szeretett volna őszin­tén, természetének megfa-' lelő módon beszélgetni mun­katársaival. Ezt azonban nem tehette meg. S érezte, hogy ezért sokan nem szeretik őt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents