Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

-* 1/ M /» }' 4 I A megyei tanács épülete. A felvételt 1973. augusztus 16-án készítette: Elek Emil. A szocialista nemzeti egység ünnepe Irta: Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára tűk jó érzésű lakói — részt vesznek a kö­zös erőfeszítésekben. Jövőnk olyan lesz. amilyenné mi for­máljuk. Az a fontos, hogy minél többen, közös akarattal formáljuk, annak tudatá­ban, hogy népünk nincs egyedül a világban. Magtárakban az ország kenyere, a mal­mok új búzát őrölnek. Megsült az új ke­nyér, és eljött augusztus 20-a. a hagyomá­nyos ünnep, amikor az új kény er-1 meg­szegjük. Nem is olyan rég, aSg három évtized­del ezelőtt ilyenkor az ország népének na­gyobb fele fáradt volt. törődött és szomo­rú. Fáradt, mert a kézi kaszával való ara­tás, a marokszedés, a hordás, a cséplés a sok nehéz mezei munka közül is a legne­hezebbek közé számított. S szomorú, mert a verejbékés napok után éppen a kétkezi munkások nem lehettek bizonyosak afelől, hogy a kenyér kitart az újig. A keresmény­ből kellett jutni sóra, petróleumra, cipőre a . gyermeknek, hogy az őszi sárban ne mezít­láb meflnjen az iskolába. A Viharsarokban, s az ország sok más vidékein tízezrek zúgo­lódtak, akiket nem szerződtettek le az ura- • dabMk, akik nem vehettek kaszát a ké­sükbe. A hivatalos ünnepet. nagy pompával törtettük meg a királyi várban, emleget­ték az országalapító István királyt, miköz­ben orsajBgvesztő politikát, folytattak. Természetes, hogy ezek után, amikor « magyar nép a felszabadulás után lerakta új életének alapjait, azt is felülvizsgálta, mit őrizzen meg a régi. augusztus 20, tar­talmából, és mit adjon hozzá, hogy ez a . hagyományos ünnepünk valóban szép és ér­tékes legyen. Illő módon megköszönjük ezen az ün­nepnapon jó és eredményes munkájúkat mindazoknak, akik az aratásban és betaka­rításban részt vettek, eredményes befeje­zéséhez hozzájárultak. Szám szerint jóval kevesebben vannak, mint egykor, hiszen amíg annak idején a falvak népe szinte ki­vétel nélkül a gatoonaföldeken szorgosfoj­dott, a cséplőgépek porát nyelte, az utób­bi években már egyre kevesebben vesznek részt a gabonabetakarításban. Segítenek az okos gépek. Ám azoknak a kombájnosok- nak, gépkocsivezetőknek, szállítómunkások­nak, akik az aratás megtisztelő feladatát kapták, ma is nagyon keményen meg kell dolgozniok. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a betakarítás könnyebbé válá­sa az ország közös erőfeszítésének köszön­hető. A gépek, az alkatrészek, az üzem­anyag és az egyéb kellékek biztosítását, a megfelelő munkaszervezést csak úgy lehet megoldani, ha a földektől távoli üzemek­ben éppúgy, mint a kereskedelmi közpon­tokban és a termelőszövetkezeti irodákban mindenki becsülettel elvégzi 3 maga dol­gát. E . felismerés jegyében évről évre erő­södött augusztus 20-áhak az az új tartal­ma, hogy a munkás-paraszt szövetség egy­ben a szocialista nemzeti egység ünnepe is legyen. Ennek , az egységnek számtalan ta- nújélét láthatjuk az év minden napján, és állandó erősítése legfontosabb feladatunk. Az elmúlt év ebben a vonatkozásban újabb eredményeket hozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak novemberi állásfoglalása, és az abban megjelölt célok végrehajtása során tovább növekedett hazánkban a .munkásság politi­kai és morális súlya, kedvezően változott anyagi helyzete is. Az ilyen arányú fejlő­déssel a parasztság is egyetért, hiszen a munkásosztály vezetésével sikerült megol­dani a parasztság felemelkedését, a szövet­kezeti mozgalom kibontakoztatását és fel­virágzását. A munkáshatalom minden dol­gozó réteg számára biztosította a nyugal­mat, a fejlődést, kimagasló eredményeket értünk el a -tudomány, a technika, a mű­vészet számos ágában. A munkásosztály pártjának szövetségi politikája, a népfront­politika alapján bontakozott ki az a nem­zeti egység, amely ma népünk életét jel­lemzi. Ez a nemzeti ■ egység nyilvánul meg alaptörvényünkben, a Magyar Népköztársa­ság alkotmányában, amely a magyar nép munkája eredményeinek foglalata. Alkot­mányunkat 1949-ben fogadta el az ország- gyűlés, és az elmúlt évben módosította, számos fontos pontját újrafogalmazta. Szükséges volt a módosítás, hiszen 1949- ben a már akkor elért jelentős társadalmi eredményekre támaszkodva azt nyilvánít­hattuk ki, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama, 1972-ben pedig már azt iktathattuk alaptörvényünkbe, hogy ha­zánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és egységbe tömörülve munkálkodunk a szocializmus teljes fel­építéséért.. ■ . Az alkotmány széliemében került sor ez év tavaszán a tanácsi választásokra, A Je-, lölőgyűlések és a vá 1 asztógy G1 ések lehetősé­get adtak közös problémáink megvitatásá­ra, egy nagy népi tanácskozást jelentet­tek. A választás után megfiatalodott taná­csaink a választásokon felvetődött javasla­tok, ötletek ismeretében készítették el a ciklusterveket, és már el is kezdődött ezek megvalósítása. Alkotmányunk ünnepén szeretettel kö­szöntjük mindazokat, akik a közéletben, a tervezésben éppúgy, mint a végrehajtásban nem sajnálják erejüket, idejüket. Akik —• legyenek országgyűlési képviselők, vagy ta­nácstagok, népfrontaktivisták, vagy tanácsi dolgozók, a különböző szervezetek, mozgal­mak és egyesületek tagjai, -vagy lakőterüle­E 6zép nyári ünnepünkön elmondhat­juk, hogy jó volt a szelek járása a külpoli­tikában. A szocialista tábor következetes igyekezete, a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének a politikája nagy sikereket aratott. Erre mutat a Szov­jetunió és az USA közötti kapcsolatok ja­vulása, és az európai biztonság és együtt­működés ügyének előrehaladása. Ez évben jutottunk el az 1969-ben ki­bocsátott budapesti felhívástól az európai biztonsági értekezlet első részéig, a külügy­miniszterek helsinki tanácskozásáig. Az európai népek békés kapcsolatát jól jelké­pezte a finn—magyar barátsági hét. amely a külügyminiszterek tanácskozásával egy- időben zajlott Helsinkiben és Budapesten. Elmondhatjuk, hogy a párizsi egyez­mény aláírásával egy kis létszámú, de tör­ténelmi nagyságú nép kapott elégtételt és békés fejlődési távlatokat. A szocialista or-» szágok, a világ haladó erői által támogatott vietnami nép győzelme az egész emberiség diadala. . Kétségtelen, hogy ez hatással van az egész nemzetközi életre. Európa jelentős lépéseket tett afejé, hogy a béke övezetévé váljék. De a szo­cialista országok pártvezetőinek krími ta­lálkozóján megfogalmazták a nagyobb celts váljék az egész föld a béke övezetévé. An­nak a tudatában készülhetünk a béke erői­nek nagy moszkvai találkozójára, a Vilii béke-világkongresszusra, hogy ez a nagy célkitűzés most reálissá vált. Dolgozzunk érte, és akkor meg is va­lósul! Ez szükséges alap ahhoz, hogy a jövő­ben ezen a napon továbbra is békében ün­nepelhessük az alkotmány, az új kenyér, munkás-paraszt államunk sikereinek üa. népét. I

Next

/
Thumbnails
Contents