Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

1. oltíaT KELET- MA G Y Ä R ÖRSZ A G Í97S aúgusífus IS; Mindennapi kérdések Lépést tartani A városlakó közérzete Beköltözés előtt Amikor a városi tanács végrehajtó bi- zottsága „intézkedési tervet” készített nem­rég az MSZMP KB 1972. november 14—15-i határozata végrehajtásának nyíregyházi fel­adatairól, nagyon is a hétköznapi gondokat sietett számba venni. Azokat a probléma- kát, amelyek gyakran megkeserítik a város­lakók napjait, szomorítják a szép, új lakó­negyedek vagy éppenséggel a városszélen élők sorsát. Miként lehetne ezeken segíteni? — hangzott a fő kérdés, amelyre a felelet azt is jelenti, hogy a városi tanács „hiva­tásos” apparátusa — a társadalom különbö­ző rétegeinek bevonásával — igvekszik ele­get tenni a KB említett határozata követel­ményeinek. Ne formálisan Kezdjük mindjárt a kevésbé pénzígényes tennivalókkal, amit úgy is fogalmazhatunk: a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézése. „Meg kell szüntetni a formális, bürokra­tikus ügyintézést. Rendszeressé kell tenni az I. fokú hatóságok ügyintézőinek képzését, to­vábbképzését” — hangzik az intézkedési tervnek az államigazgatási feladatok között található passzusa. Ez nagyon is mindenna­pi kérdéseket érint, s jelenti többek között azt is. hogy tovább szükséges fejleszteni a munkaszervezést a városi tanácsnál. (Ennek egyik jelentős lépése volt korábban az in­formációs iroda létrehozása, amelyik nagyon (sok tanácstalan állampolgárt igazít útba a látszatra vargabetűs folyosókon.) Van per­sze ennek másik oldala is: a jövőben na­gyobb figyelmet kívánnak fordítani a tanács által megválasztott bizottságok tevékenysé­gére, s kidolgozzák azokat a tennivalókat, amelyek a testületek munkájának hatékony­ságát növeli. Hasonlóan sok segítséget jelent majd a lakosság ügyeinek meggyorsításában, hogy a jövőben rendszeresebben igyekeznek megismertetni a legfontosabb jogszabályokat a tanácstagokkal, hogy az eddigieknél szi­gorúbbá teszik a belső ellenőrzést a tanács szakosztályainál, s hogy a Hazafias Nép­fronttal ko öltve igyekeznek tovább javíta­ni a lakó. o'g tájékoztatását. A jelenlegi tervciklus eddig eltelt idő­szakában Nyíregyháza az ország leggyorsab­ban fejlődő városai közé tartozott. Nemcsak e város lélekszáma gyarapszik szembetű­nően, s nem csupán az urbanizáció üteme rendkívül gyors, hanem megtalálhatók az ál­talános fejlődés jelei mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, s a különböző ellátások alakulásában. Amíg például 1971-ben 12,7, addig 1972-ben 12,3 százalékos termelésnö­vekedés következett be a város iparában úgy. hogy közben kedvező irányú szerkezeti vál­tozások is jelentkeztek: több új termék gyártása kezdődött, és korszerű üzemekkel gazdagodtunk. A város mezőgazdasági üze­meinek termelése meghaladja a megyei és az országos átlagot. Fejlődik a kiskereske­delmi forgalom (a kereskedelmi hálózat 6300 négyzetméteres alapterülettel növeke­dett). Kiemelt jelentőségű a lakásépítés: az ötéves terv első két évében 2169 lakás épült a városban. De ugyanakkor elmaradt a szükségletektől a járulékos beruházások megvalósítása' szembetűrjő feszültségek van­nak a közlekedésben, (a járműállomány nö­vekedése nem a terv szerint halad). Mindezekért is fokozott figyelmet érde­mel az intézkedési tervnek az a része, amely a városban folyó tervezői, beruházói mun­kával. valamint a lakosság életkörülményei­nek alakulásával a közoktatás és az egész­ségügy fejlesztésével foglalkozik. Első a lakás „Erősíteni kell a tervfegyelmet, az erő­forrásokat továbbra is elsősorban a lakás­építési feladatok megoldására kell koncent­rálni” — található többek között az intéz­kedési tervben. A részletek már többet móndanak: egyebek között célul tűzi a vá­rosi tanács, hogy erősíteni kell a beruhá­zói pozíciót a kivitelezőkkel szemben (a ki-* vitelezők ne élvezzenek privilégiumokat! á beruházó ne legyen kiszolgáltartolt), ami kö­zelebbről azt jelenti, hogy fokozottabban meg kell követelni a jó minőségű munkát, és szigorítani az árellenőrzést. Árra is nagy szükség van, hogy a tervező a jövőben az eddiginél jobban vegye figyelembe a város anyagi lehetőségeit, s a különböző létesít­mények a lehető legolcsóbban készüljenek. Mindez persze temérdek tennivalót je­lent. Elég csupán, ha megemlítjük, hogy az ötödik ötéves tervben Nyíregyházán a telek- sZerűen építendő többszintes lakóépületek irányszáma hatezer darab. Ez megkívánja, hogy a szükséges terület előkészítésére több variánst tartalmazó tervek készüljenek. En­nek viszont előfeltétele, hogy még a IV. öt­éves tervben elkészüljön a megyeszékhely környékének rendezési terve. Szerteágazó feladatokat jelent a helyi közlekedési és forgalomfejlesztési koncepció kidolgozása is, amelynek elkészítésébe be kell vonni valamennyi érdekelt szervet. Ugyanakkor körültekintően gondoskodni kell arról, hogy a IV. ötéves tefvbeh meghatáro­zott lakásfelújítási eszközöket célszerűen, gazdaságosan sikerüljön felhasználni. Kitér az intézkedési terv a lakosság el­látásának javítására is. Egyebek között hang­súlyozza: él kell érni. hogy a kínálat felel­jen még a lakosság igényeinek a város zöld. ség-gyümölcs ellátásában. Ez viszont csak úgy érhető el, ha folyamatosan egyeztetik a városi, a város környéki termelőszövetkeze­tek és a MÉK feladatait. Bázisiskolai hálózat A már említett hiányosságok fokozatos megszüntetése érdekében az eddiginél alapo­sabb ellenőrzéssel érhető el. hogy a szolgál­tatás a tervnek megfelelően fejlődjék, bő­vüljön a városban, s ösztönözni kell a ta­nácsi vállalatokat és a szövetkezeteket is arra, hogy nagyobb részt vállaljanak e gond megoldásából. Konkrét feladatként jelöli meg az intéz­kedési terv, hogy a lakosság élelmiszerrel történő ellátásának javítására a tejipari, a húsipari és a sütőipari vállalatok szakbol­tokat létesítsenek a megyeszékhelyen, s ezt helyiségek rendelkezésükre bocsátásával is támogatni szükséges. Miközben célul tűzi az intézkedési terv a közoktatási feladatok terén a fizikai dol­gozók gyermekeinek fokozott támogatását, kitér arra Is, hogy az iskolákban az oktató­nevelő munka fejlesztése érdekében bázis­iskolai hálózatot szükséges kiépíteni a vá­rosban. Régi gond, és éppen ezért a tenni­valók sürgősek, azért IS, hogy az ifjúság: klubok valóban otthonai legyenek a fiata­loknak — ehhez kiemelt segítségre van szükség. A kulturális célokra fordítható anyagi eszközök koncentrálása és koordinált felhasználása nagyban elősegítheti egyfelől a jelentősebb kulturális rendezvények színvo­nalának emelését (pedagógiai hetek, művé­szeti hetek. Nyíregyházi Nyár), másfelől ál­tala szorosabbá válhat a városközpont és a külterületek kapcsolata művelődési vonatko­zásban. Az egészségért Az alap- és szakellátás javítását, a' ta­nácsadás és a gyermekszakrendelés fejlesz­tését, az üzemorvosi ellátás kiterjesztését, az egészségügyi propaganda- és felvilágosító munka bővítését tűzi célul egyebek között az intézkedési tervnek az egészségügyi ellá­tás javítására való részlete. Kiragadott példák ezek csupán, az in­tézkedési tervből. A részfeladatok számta­lan Olyan kérdést érintenek még a továb­biakban. amelyek úton-útfélen érintik a vá­roslakót, s amelyeknek az elvégzése sokat javíthat majd a városlakók közérzetén. Angyal Sándor Ismeretterjesztés 1973 M A MÄR KEVESEN VITATJÁK, hogy szükség van-e napjainkban is az Isme­retterjesztésre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájára. Bebizonyosodott, hogy a rádió, a tévé, a könyvek és folyóiratok térhó­dításának korszakában is helye és szerepe van az élőszavas ismeretterjesztésnek, ahol vissza lehet kérdezni, személyesebb kapcsolatot lé­tesítve az előadóval, esetleg a gyakorlatban végigjárni az ismeretterjesztés útját. Nyíregy­házán is népszerűek az ilyenfajta TIT-rendez- vények, a biológiai kísérleti délutáhok és eh­hez hasonlók, amelyek a személyes élményt pluszként adják a résztvevőknek. Nem az a kérdés, szükség vatt-e ismeret- terjesztésre, hanepr milyet) ismeretek terjesz­tését kívánja a városlakó ember a tíT-lől, milyen kérdésekre vár tudományos igényű vá- laszt. milyen jellegű rendezvényeket látogat szívesen, elegendő-e csupán az élőszó, vagv feltétlenül hozzá tartozik az ismeretek nyújtá­sához a szemléltetés, a film, a téma sokoldalú megragadása és befogadása. Ezek a gpttdok foglalkoztatják a TIT megvet és városi szer­vezetének munkatársait, akik a 1-12 éves tár­sulat munkájának folytatói, s tevékenységükét a tudományok legújabb eredményeibe alapoz- va Végeik. Megyénkben a TIT munkájának centruma érthetően Nyíregyházi, ahol az évi 280—200 ezer látogatót érintő rendezvények tekintélyes hányada itt zajlik. A megyeszékhelyen hono­sodtak meg elsőként a korszerűbb ismeretter­jesztési formák, a szabadegyetemi sorozatok, tematikus tanfolyamok, baráti körök, ankétok, klubok, viták, beszélgetések. Itt kezdődött meg, főként a nagyobb ipari üzemekben, a TlT-csoportok, az üzemi ismeretterjesztés tár­sadalmi vezetőségének létrehozása. Az SZMT és a TIT munkatársai együttesen keresek fel az üzemeket, adnak javaslatot a tematika ösz- sZeállitásához, tájékozódnak az üzemek és a dolgozók igényeiről. Egyes helyeken az SZMT és az üzem együttesen fedezi az ismeretter­jesztés költségeit. Kül.ön foglalkoznak a szo­cialista brigádokkal, de ez még nem terjed ki valamennyi üzemre, különösen hiányos az új üzemekben. / • A z élet Állította válaszút A ELÉ a'TIT vezetőit, előadói gárdá­ját, hogy eldöntsék: mit kelt es helyes megtar­tani hagyományos formákból, miben szüksé­ges léDést tartani a technikai és más jellegű fejlődéssel. Az vitathatatlan, hogy a régimódi, a csupán élőszóra alapozott tevékenység és a polihisztorkodás, a mindenhezértés kora lejárt. Nem tarthat színvonalas, vonzó előadást ugyanaz az előadó • a kultúrtörténetről és mondiuk, a növényvédő szerek okozta ártal­makról. A szakosodással itt is számolni kel­lett. Azt is> tudomásul kellett venni, hogy a hallgatóság jobban szereti, ha az élőszót még vizuális vagy akusztikai élmény is kiegészíti. A siker egyik titka, lett — a jó témaválasztá­son és a résztvevők érdeklődéséhez Szabott előadáson kívül — a szemléltetés. Máris beleütközünk a modern ismeretter­jesztés egyik problémájába: a korszerűsödés egyik akadálya a tárgyi feltételek hiánya. A megyeszékhelyen évek óta szűkös körülmé­nyek között végzi munkáját a megyei és a városi, járási szervezet. Kevés a hely egy-egy érdekesebb rendezvényen, korlátozott számban tudnak részt venni az érdeklődők. Előadóter­mek, laboratórium, kísérleti szobák, megfelelő szemléltetőeszköz-park szükséges a színvona­lasabb tevékenységhez. A TIT épületének sorsát — mint köztu­dott — megpecsételte a városrendezés, köl­tözniük kell — de hová? A megyei és a városi párt- és tanácsi szervek eddig is sok áldozatot hoztak a TIT munkájának hatékonyabbá té­tele érdekében. Most az a gond nehezedik a vállukra, hogy helyet tataijának, épületet vá­sároljanak a TIT megyei és városi szervezete számára. Több variáció is van, de jelenipg még nem találtak megfelelő épületet, hiszen az is fő szempoítt, hogy a TlT űj székhaza a város központjához közel legyen. Bízunk benne, hogy a városi szervek meg­találják a legjobb megoldást és a TIT országos központja pedig sokat tud segíteni a felszere­lések, berendezésék, a korszerű szemléltető eszközük előteremtésében. Addig viszont a je­lenlegi mostoha körülmények közölt kell a fejlődés által diktált mind magasabb színvo­nalon végezni az ismeretterjesztést. Hogyan lehetséges ez? V GYEDÜL A TIT ERŐFESZÍTÉSEI­^ BŐL semmiképpen sem várható tel­jes siker. Az ismeretterjesztő munka több, mint 50 százalékának anyagi fedezőiét a taná­csok adják, A TIT vezetői különösen nagyra érlékelik a városi tanács támogatását a maga­sabb színtű ismeretterjesztés — szabadegyete­mek, tudományos hetek, évfordulók és a ta­nyái Ismeret terjesztés támogatásában. A vá­rosi művelődési intézményekkel , való együtt­működés nélkül sem várható a megye--Jkhe- iyeh intenzívebb ismeretterjesztő tevékeny­ség. Ezt a helyhiány is megkívánja; a nagyobb rendezvényeket így az SZMT Móricz Zsigthopd Művelődési Házában —*■ biológiai kísérleti dél­utánok — és a megyei művelődési központ nagytermében bóriyolítótták le, mint a magyar nyelv hetének előadásait. Jó partnereket tálainak a TIT munkatár­sai a két főiskolán is. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola a magasabb színtű ismeret­terjesztés egyik központi „műhelye”, mind a főiskolán tartott előadások és nagy re \ >ezvé- ttyek szervezésével, mind a tanári karhak a gyakorlati ismeretterjesztésben való szorgal­mas és eredményes részvételével. Javult a TIT kapcsolata a mezőgazdasági főiskolával is, főkéht a mezőgazdasági-műszaki ismeretter­jesztésben, a műszaki raiztanfolyamok lebo­nyolításában. A megyei könyvtárral az irodal­mi és a tanyai ismeretterjesztésben alakult ki jó együttműködés, a Magyar Honvédelmi Szö­vetség a hadtudományi ismeretterjesztéshez nyújt segítséget, az IBUSZ az országjáró tji- rák, kirándulások lebonyolításában. Hiányo­sabb viszont az együttműködés a műszaki ér­telmiséget tömörítő MTESZ-szel, amely az üzemi értelmiség TIT-ben való részvételének is egvik tényezője. Lépést kell +artani az ismeretterjesztésnek a társadalom fejlődésével, választ adva a tu­domány segítségévei a felvetődő kérdésekre, a közélet és a magánélet, problémáira, p szo­cialista világnézet, erkölcs és demokratizmus tovább fejlesztéséből is részt kérve. Ez az elő­adók jobb felkészítését, a tematika alaposabb megtervezését, a helyi körülménvek. a hall­gatóság érdeklődésének, tájékozottságának fi- gyélembevételét kívánja meg a TIT-től. S egy igen fontos követelményt: kapcsolatot a való élettel, a mindennapokkal. Napjainkban egyre többen érdeklődnek a közgazdasági Ismeretek, a jogi kérdések, a társadalmi együttélés,’a-de^ mokratizmus, a közélet iránt, melyekben ét TIT a maga sajátos eszközeivel sokat segíthet. A vállalatvezetés, üzemszervezés magasabb szintre hozása érdekében eddig is tettek lépé­seket : az elmúlj években többször megszer­vezték a közgazdasági és műszaki szabadegye­temeket. Azóta újabb és újabb kérdések, fela­datok kerültek napirendre. Számolni kell cél­feladatokkal is: az elmúlt időszakban az üze­mele kérésére indítottak hűtőgépkezelői tan- folyamot, műszaki aiapismereteket nyújtó, műszakirajz-olvasó, műszakirajz-másolód tan­folyamokat, a titkárnői tanfolyamot. Nem is beszélve az idegen nyelvi tanfolyamok növek­vő népszerűségéről. T AVALY TAVASSZAL HOZTAK LÉTRE Nyíregyházán az önálló városi TIT-3Zervezetet és választották meg az elnökséget, azelőtt nem volt külön városi el­nökség, az irányítást a megyei szervezet és a szakosztályok látták el. A városban az isme­retterjesztő munka az elmúlt évek során rhennyiségben és minőségben is folyamatosan fejlődött. Az elhelyezési probléma megoldása Után kedvezőbb tárgyi és személyi feltételek alakúinak ki a megyeszékhelyen a tartalmá­ban, formájában vonzóbb, korszerűbb ismeret- terjesztésnek. Páll Géza Este a klubban

Next

/
Thumbnails
Contents