Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

ÍÍV?3 augusztus tí. trct ffonsz A <5 9. oldal Félidőben — 2200 látogató Országos népművészeti kiállítás a tanárképző főiskolán TÖI»I>, mint mxíi*e*er forint isti segíti az állam egy-egy gyermek felnevelését Ha könnyebb lenne meg­fejteni, miért szép a szép, mindjárt könnyebb lenne ér­tékelő, vagy akár csak be­mutató sorokat írni egy kiál­lításról, ami szavak nélkül is éppen elég beszédes. Azért szép, mert pompáznak a szí­nei? Vagy azért, mert évszá­zadok ihletéséből fakadnak a nyugodt, kiegyensúlyozott motívumok? Vagy azért, mert olyan egyszerűek, amit kitalálni nehéz, csak a nem­zedékről nemzedékre maradó leszámolható, leírható formák öröklődnek? Vagy talán mindez együtt? Az első országos népművé­szeti kiállításra olyan „mű­vészek” küldték be munkái­kat, akik nem tanultak kom­pozíciót. színharmóniát. Több mint kétszázan kétezer mun­kával pályáztak, ebből válo­gatták a kiállított négyszáz tárgyat. Ahogy a legtisztább motí­vumok egymás mögött sora­koznak, gondolkodásra kész­tetik a nézőt. Mert mi vál­tozott például a szőttestech­nikában az első Írott szőttes- emlékek, a • XIV. századi ba- kacsinok készítése óta? Leg­feljebb annyi, hogy egy idő­ben nem alkalmaztak színe­ket, csak fehérrel szőttek, hogy aztán annál szebb szí­nek — főleg a piros — kap­janak szerepet. Általában a múlt század vége felé kezdtek el „színesedni” a különböző vidékek hímzésmotívumai is, míg például a matyó és a kalocsai legpompásabb ár­nyalatai kialakultak. A ta­nárképző főiskola kerengőjé- ben lévő kiállításon elhelye­zett „tárlatvezető táblák” se­gítségével az egyes tájegysé­Általános felügyeleti és polgári jogi tevékenységek során a legfőbb ügyészség a következő hónapokban — második fél évi munkater­ve alapján — megvizsgálja különféle jogviták intézésé­nek és a szabálysértési eljá­rásoknak a törvényességét. A valamennyi — megyei és fővárosi — főügyészség és az általuk kijelölt járási (vá­rosi, kerületi) ügyészségek részvételével megtartandó törvényességi vizsgálat té­mája lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagja­inak és alkalmazottainak a tagsági viszonyból, illetve a munkaviszonyból származó vitás ügyeinek intézése. E vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsák: a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tag­sági viszonyból, illetőleg munkaviszonyból származó ügyekben — különösen a fe­gyelmi és kártérítési eljárá­sokban, valamint a tagsági, illetve munkaügyi vitákban a termelőszövetkezetek szer­vei olyan határozatokat hoz­nak-e, amelyek megfelelnek az anyagi és eljárásjogi ren­delkezéseknek: a tagsági és munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségek­kel kapcsolatos perekben a bíróságoknál, illetve a mun­kaügyi bíróságoknál a jog­szabályi rendelkezéseknek megfelelő és egységes gya­korlat alakult-e ki. A szabálysértési eljárások alakulásának vizsgálatával és törvényességi tapasztala­tainak összegyűjtésével átfo­gó értékelést készít — vár­hatóan az év végére — a leg­főbb ügyészség. E vizsgálattal tájékozód­nak a szabálysértési törvény — az 1968. évi I. tv — érvé­nyesüléséről, nevezetesen ar­ról, hogyan alakulnak, mennyire megalapozottak a szabálysértési eljárások, mi­ként biztosítják az eljárás alá vont személyek törvényes jogainak Védelmét, milyen a bírságolási politika. mit mutatnak a végrehajtási el­járások tanaszfa'atai. Mind­erről a rendőrhatóságoknál, a tanácsi igazgatási osztá­lyoknál és közsési tanácsok­nál, tanácsi pénzügyi sza­gek saját színvilágának, mo­tívumainak, hínizésstílusának kialakulása is követhető. íz­lésesen rendszerezett anyag mutatja be a magyar népi díszítőművészet tájankénti szétválását, gazdagodását. A tavasszal beérkezett munkákat a pályázat zsűrije három kategóriában Gránát­alma nívódijjal jutalmazta, 13 tárgy kapott arany-, 11 ezüst, 12 bronzplakettet. A botpaládi Varga Zoltánná szőttesei, a szerencsi Szepes- váry Lászloné népi iparmű­vész hímzései és a nyíregy­házi Horváth Vince, a 'nép­művészet mestere fafaragásai valóban kiemelkednek a me­zőnyből. De megjegyzi a láto­gató a bicskei Farkasné Hor­váth Sarolta népi iparművész tervezéseit, keresztszemes és hevesi motívumaiért, a kecs­keméti dr. Nagy Györgyné népi iparművész kalotaszegi falvédőjét, a kalocsai Molnár Gáborné, a népművészet mes­tere kalocsai garnitúráit. Ugyancsak emlékezetes ma­rad a somogysárdi Csikós Nagy Márton és a budapesti Erdélyi Tibor népi iparmű­vész a fa természetes formáit követő több faragása. A ko­vácsoltvas tárgyak sajnos többször a kereskedelemben kapható lakásdíszekre emlé­keztetnek. Szép fazekasmun­kák egészítik ki az anyagot. Az augusztus 4—20 között nyitva tartó kiállítást a fél­idő előtt több, mint 2200-an nézték meg. Az első vendég­könyv már betelt, időnként német, lengyel, szlovák és angol nyelvű bejegyzésekkel tarkítva. (BE) báíysértési hatóságiknál, vámhatóságoknál, az állami közegészségügyi és járvány­ügyi felügyeletnél, az állami kereskedelmi felügyelőség­nél, a szakszervezeti munka- védelmi felügyeletnél és a bányahatóságnál tájékozód­nak — az ország különböző részein — mégpedig olyan ügyek kapcsán, amelyeket e szerveknél 1973. első fél évé­ben intéztek. Nem tudom miért, az utób­bi időben egyre többször ke­rít hatalmába a félelem. Szo­rongó érzések gyötörnek, né­ha még éjiéi sem hagynak nyugodni. Rémképeket látok, szinte el sem merem monda­ni. Múltkor például a Kos­suth téren sétálgattam és ' amikor a tér kellős közepére értem, egyszerre csak eltűnt alólam a talaj. Négy szigorú tekintetű férfi állt meg a tér négy sarkán, megfogták az egész parkot és kihúzták aló­lam. Zuhanás közben meg­próbáltam segítségért kiabál­ni, de nem jött hang a tor­komra. Másnap este vacsorázni sem mertem, azt hittem, ak­kor nyugodt éjszakám lesz. Valóban így is indult. Vala­mi virágkarneválféle, vagy virágkötészeti verseny lehe­tett, ahol engem is beválasz­tottak a zsűribe. Egy kicsit meglepett a dolog, mert a szegfűn kívül egyetlen virá­got sem ismerek, de gondol­tam. majd megleszek vala­hogy a sok szakértő között. Annak pedig kifejezetten örültem, hogy — ha már több hasznot nem is tudok hajta­ni a városnak — legalább a nyíregyházi versenyzőknek egy-két ponttál többet adok. Fehér ruhás lányok hozták elém a virágot1. Esküvői csok­rok, virágkosarak, a szivár­vány minden színében pom­pázó virágköltemények fölött húzgáltam számat, amikor abc szerint jöttek a Baranya, Az utóbbi években az ál­lam lényegesen bővítette a gyermekes családok pénzben! és természetbeni támogatá­sát. Ezelőtt hat évvel a gyer­meknevelés költségeinek még 29 százalékát viselte, jelenleg 36—38 százalékát vállalja a társadalom, amely egy-egy gyermek felnevelését — 18 éves koráig — több, mint 100 ezer forinttal segíti. A gyermeknevelés azonban — különösen a nagycsaládosok számára — így is nagy ki­adásokkal jár. Egy-egy gyerek eltartására és képzésére 14 éves koráig átlagosan 211 ezer, 18 éves koráig 315 ezer forintot költ a szülő és az állam — állapí­totta meg felmérésében a Központi Statisztikai Hivatal. Mindez természetesen csupán átlag, mert a gyermekekre költött összeg erősen függ a családok 1 nagyságától, jövedelmétől, a társadal­mi juttatások mértéke pedig aszerint változik1, hogy az adott gyermek kap-e bölcsődei, óvodai, kollégiumi ellátást, ösztöndíjat, stb. A gyermekek száma jelen­tősen befolyásolja a családok életszínvonalát. A gyermekte­len munkás és szellemi dol­gozók családjában 2120 forint jövedelem jut egy családtag­ra, egygyermekeseknél már csak 1700, kétgyermekeseknél 1400, a három- és több gyer­mekeseknél pedig már csak 1130 forintot költhetnek egy- egy családtagra havonta. A paraszti háztartásokban csak­nem ugyanilyen az arány. A megfigyelések szerint a gyermekek igényei legalább azonos, vagy még nagyobb mértékben nőnek, mint a felnőtteké, ezért eltartásuk, nevelésük egyre többe kerül. 1965-ben havi átlagban 660, 1972-ben 1060 forintot költöt­tek átlagosan a szülők egy- egy 15 éven aluli gyermekre. A 19 éven aluliak a szülők­nek 1230 forintba kerülnek. Ez is csupán átlag, mert a kétgyermekes családokban 17, a három- és többgyermeke­sekben 31 százalékkal keve­a Bács-Kiskun, majd a Bor­sod megyei lányok. Odadob­tam nekik néhány pontot és vártam a szabolcsiakat. Ekkor aztán nagy meglepe­tés történt. Somogy után mindjárt Szolnok megye kö­vetkezett, Szabolcs meg se­hol. Még néhány percig biza­kodtam, hátha csak összeke­verték a sorrendet, de amikor a Tolna megyeiek megjelen­tek,'már tudtam, hogy min­dennek vége. Felugrottam a zsűri páholyából és rohan­tam, hogy megtudjam mi tör­tént, hová lettek a mi szép esküvői csokraink? Ahogy ki­érek a tömegből, látom, hogy már megpakolva áll a sza­bolcsi stráfszekér és éppen indulnak hazafelé. Utánuk akartam szaladni, de hiába erőlködtem, egy lépést sem tudtam tenni. Másnap már ebédelni sem mertem, az álmok mégsem hagytak nyugodni. Tél volt, épp akkor esett le az első hó. Vidám gyereksereg hógolyó­zott az utcán, amikor egy teherautó dudája szétkergette őket. Megállt a házunk előtt, két férfi kiugrott a vezető­fülkéből. felpattantak a pla­tóra és egy széo. sárgára fes­tett kerti padot helyeztek el a kis játszótéren. Néhány nerc múlva kisütött a nao, a kezemben lévő hőmérő már mutatta is a 30 fokot, amikor ismét jött az autó és elvitték a padot. Kiabálni természete­sen most sem tudtam, de leg­alább felébredtem. sébbet tudnak egy-egy gye­rekre áldozni, mint az egy- gyerekesek. Az utóbbi években az ál­lam lényegesen bővítette a gyermekes családok támoga­tásét. 1966-ban emelték a családi pótlékot, 1988-ban a tsz-tagok családi pótlékát emelték és a jogosultak kö­rét is bővítették, tavaly a há­rom - és több gyermekesek családi pótlékát emelték. A gyermeknevelés költségeinek az 1965. évi 71 százalékkal szemben jelenleg 62—64 szá­zalékát viseli a szülő. Továb­bi 12—14 százalékát a társa­dalom pénzben (családi pót­lék, gyermekgondozási se­gély, stb). 24 százalékot pedig természetben juttat. A 15 éven aluliak átlagosan 3t0, a 19 évnél fiatalabbak 140 fo­rint értékű természetbeni jut­tatást kapnak havonta a tár­sadalomtól, a szóródás azon­ban igen nagy, aszerint, hogy melyik gyereknek tudtak he­lyet biztosítani bölcsődében, óvodában, napközibon, ki kap kollégiumi ellátást, kedvez­ményes üdülést stb. Azok, akik bölcsődei, óvodai, nap- közi és kollégiumi ellátásban is részesülnek, 18 éves koru­kig természetben 143 ezer fo­rintot kapnak a társadalom­tól, azok viszont, akik az em­lített gyermekintézményeket egyáltalán nem vették igény­be, 40 ezer forint természet­beni juttatásban részesülnek. A párt- és kormányhatáro­zatok a gyermekes családok további fokozott segítését szorgalmazzák, a tervek is ar­ra utalnak, hogy — minde­nekelőtt egyes péhzbeni jut­tatások növelésével — tovább javítják e családok helyzetét. Minden jel arra mutat, hogy az eddigi tendenciának meg­felelően további eltolódások lesznek a gyermeknevelési költségek viselésének ará­nyaiban, vagyis az állam a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb terheket vállal át a szülőktől. Kimerültnek, fáradtnak érez tép magam. Korán volt még, de nem mertem elalud­ni, féltem az újabb álmoktól. Felcihelődtem és elindultam sétálni, hogy jól kiszeliöztes- sem a fejem. Ahogy kilépek a kapun látom, hogy két férfi megfogja a házunk előtt lévő padot és elviszik onnan. Kér­dezem hová és próbálom ma­gyarázni, hogy nincs még vége a nyárnak, de - ők rám se hederítenek. Aztán egyik mégiscsak megszólal, mond­ja: ez az utasítás, nekik in­nen el kell vinni. Hadd vi­gyék — gondoltám — majd visszahozzák, nyilván egy fél­reértés az egész. Felhívtam telefonon a kertészeti válla­latot. Nem lepődtek meg, tudtak a dologról és nem is véletlen volt az egész. Nem szép, hogy kifecsegem, de csak nem tu­dom magamban tartani: azért vitték el, mert nem rendelte­tésszerűen használtuk. És mikor ezt megtudtam, rájöt­tem az álmok titkára is. 1. A Kossuth teret is azért vitték el, mert egyszer egy férfi a sok sörtől már nem birt el­menni máshová. 2. A virág­versenyről is azért távoztak a szabolcsiak, mert az eskü­vői csokrot nem a násznéo. hanem egy zsűri akarta meg­csodálni — rendeltetéselle­nesen. Hanem a gyötrő álmok azóta sem múltak el. Tegnap például azt álmodtam, hogy a bútorbolt vezetője ébresz­tett, mert tudomásukra ju­tott, hogy a he verőmet egy­szer nem rendeltetésszerűen használtam. Balogh József Górcső alatt a szabálysértési eljárások, a tsz-jogviták törvényessége * • Ügyészi vizsgálatok a második lel év ken Rendeltetésszerűen HOVÁ TŰNT A RAM A? Négyszázmillió élelmiszere!« rs fél év alatt Az első fél év során to­vább nőtt az élelmiszer-fo­gyasztás megyénkben. Tóth 'Sándortól, a Hajdú—Sza­bolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat igazgatójától megtudtuk: június végéig 447 millió forint értékű árut adtak el megyénkben, 6,1 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A forgalomnövekedés­ben megelőztük H?jdú-Bi- hart, ahol „csak” 3,8 száza­lékkal került több áru a bol­tokba — a tavalyihoz ké­pest. Az alapvető élelmiszerek­ből, — liszt, cukor, só. pap­rika. zsír, rizs stb., — az el­múlt fél év során korlátla­nul ki tudták elégíteni a megrendeléseket. A forga­lom azonban a tavalyihoz viszonyítva 1.4 százalékkal csökkent! Kolbászból és sza­lámiból többet is el tudták volna adná. Szintén hiányzó áru volt — »jó néhány alka­lommal — a napraforgó ét­olaj és a Ráma^margarin. Az ipar nem tudta teljesíteni a nagykereskedelmi vállalat kérését, ez okozta az akado­zó ellátást. Édességből 8' millió forint- ial több a vállalat bevétele, mint az elmúlt évben volt. S zabolcs ban ö s s zesen 154 millió forintot költöttünk cu­kor- és csokoládéféleségekre. Ennél az árunál a díszdobo­zok hiányoztak gyakran a boltokból, mert a cukorgyá­rak nem tudtak szállítani. Konzervből szintén többet fogyasztottunk — 11 millió forinttal. öt százalékkal előztük meg a szomszédos Ffajdú-Bihart. A konzervek közül az első fél év során a májkészítmények hiányoz­lak a legtöbbször és néhány alkalommal a Kínából im­portált darált hús. A kávéfogyasztás 20 szá­zalékkal nőtt! Jelenleg az egy főre jutó kávámén,i/iség 65 dekagram. Főleg, a bol­gár termékék lettek kereset­tebbek Dél: gyümölcsből tó volt az ellátás, 62 vagon cit­romot és 51 vagon narart- 1 csőt adtak el. Banánból és fügéből is ki tudták elégíteni a megrendeléseket. Jelentősen csökkent vi­szont — legnagyobb örö­münkre — az alkoholos itjt- lók fogyasztása. Ez azzal magyarázható, hogy a nagy­kereskedelmi vállalat bőví­tette üdítőital-választékát. Ax Oázis mellett forgalomba hozták a Traubisödát és na- fivobb lett a szörnök és a szőlőlevek választéka is. A vegyi áruknál 9,5 száza­lék a forgalomnövekedés. A kozmetikai termékekből fo­gyott a legtöbb, ami többek között az árcsökkentéssel ’magyarázható. Egyes test­ápoló szerek még ugyan hi­ányoztak, de a második fél év során ezeket már szállí­tani tudják az ipari üzemek. Egyedül a habszifon lesz to­vábbra is hiányzó áru, mi­vel a Jászberényi Hűtőgéo- gyár a nagyker harmadik negyedéves megrendelését nem tudta visszaigazolni. Az év utolsó hónapjaiban javulás várható a naprafor­gó étolaj valamint a máiké- szítményű konzervek ellátá­sából is. A Ráma margarin­nál azonban kiisebb zavarok még lehetnek, (b. d.) Beinulató tízeinek megyénkben A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium in­tézkedésére kiterjesztették az élelmiszer- és fagazdaság bemutatásával megbízott mezőgazdasági üzemek cím­jegyzékét. Szükségessé vált ugyanis e hasznos ismeret- terjesztő forma kiterjesztése az élelmiszeripari, erdőgaz­dasági és elsődleges faipari üzemekre is. így a bemuta­tó üzemek körének kiszéle­sítésével lehetőség nyílik a MÉM-tárca területén csak­nem minden szakágazat munkájának tervszerű ta­nulmányozására. Az intéz­kedés nyomán, az eddigi mezőgazdasági bemutató üzemekhez további 51 élel­miszeripari és fagazdasági üzem csatlakozik. Köztük több Szabolcs-Szatmár me­gyében. A dohányipari vállalatok sorában bemutató üzemmé lépett elő a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, kombinált fermentálással. Bemutatást végző szakem­ber Jóna Pál főmérnök és Mészáros Ferenc üzemigaz­gató. A gabonaipari vállala­tok között a Szabolcs-Szat- már megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat nyíregyházi keverőüzeme présgéppel és morzsázóval lett „bemutató”. Megbízott bemutató szakember Marosi Károly igazgató és Dániel Pál beruházási osztályveze­tő. A növényolajipari és mosószergyártó vállalatok közt bemutató rangra ju. tott a Nyírbátori Növény­olajgyár olajosmagvak fel­dolgozása és nyerse'a: _ ir­tása. Itt bemutatásokat vég­ző szakember Orosz Mik'és igazgató és Berki József fő­mérnök. Az erdőeozet»-'--’k és az elsődleges faipari üze. mek területén bemutatóra jelölték ki az ÉRDÉRT Vál­lalat mátészalkai telepének korszerű fenyőgömbfa-fel, dolgozását (manipulálás, fű­részeié®). Bemutató szak­emberek: Halász László ve­zérigazgató-helyettes. Be".e- dek Lajos üzemvezető. Kö- vendi Lajos üzemvezető­helyettes. Az újabban megbízott be­mutató gazdaságok sorában hagyta a minisztériumi in­tézkedés a Kertészeti Kuta­tó Intézet újfehártói kutató- állomását. Feladatköreve tartozik gyümölcstermesz­tés. fajtaösszehasonlítás, alanykísérletek, stb. bemu­tatói. Bemutatásra kijelölt szakember dr. Pethe Fe­renc igazgató. (ab) Ufabb szabolcsi fiafaJok utaznak dolgozni az NDK-ba Lezárultak a jelentkezések a Német Demokratikus Köz­társaságba szervezett 2—3 éves munkaakcióra. Szabolcs-Szatmár megyé­ből 168 fiú és 30 lány mehet dolgozni az NDK 8 városá­nak különböző gyáraiba, üzemeibe. Többségben szak­munkások, de betanított munkásokra is van igény. A jelentkezők alkalmassá­gáról ezekben a hetekben döntenek — a megadott fel­tételek alapján. 18—26 éves korig jelentkezhetett minden olyan egyedülálló fiatal, akinek eltartásra kötelezett hozzátartozója nincs. Fiúk csak a katonai szolgálat le­töltése után mehetnek. Fel­mentést csak az 1954—55-ben születettek kapnak. A betanított munkások a három év alatt szak­vizsgát tehetnek, amit a ma­gyar munkaügyi szervek is elfogadnak. A kiutazóknak alapfokú nyelvtanfolyamo­kat szerveznek a megye kü­lönböző helyein. A magyar fiatalok október elején két csoportban utaz­nak ki a Német Demokra­tikus Köztársaságba.

Next

/
Thumbnails
Contents