Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
S. ©Ida! tíl.'ET-MACYAROWSZAÖ Tim iSKas.fi KOMMENTÁR Vérfürdő a bantuk földjén Vérlázító hír járta be a világot: a portugál gyarmatosítók több, mint négyszáz embert — többségükben nőt és gyermeket — lemészároltak Mocambique-ban. Adrian Hastings nevű angol katolikus pap a londoni Times- ban szellőztette meg a két spanyol misszionáriustól kapott értesülést. A hazánknál nyolcszorta nagyobb Mocambique 7 millió lakosával a gyarmatvilág egyik utolsó fellegvára. Vasco de Gama fedezte fel partvidékét, majd a XVI. 6zázad eleje óta Portugália fennhatósága alá tartozik. Csaknem kizárólag bantu négerék lakják: makuák, malawik, vaja- ok és tszongák. 10 évvei ezelőtt eldördültek az első lóvé- sei? a portugál hadsereg egységei ellen: megkezdődött a felszabadító harc Mocambique függetlenségéért, a gyarmati függőség felszámolásáért. Tizenkilencezer mocam- bique-i‘ Tanzániába menekült, miután otthonát feldúlták, hozzátartozóit elhurcolták, vagy megölték a katonák. A most nyilvánosságra került újabb vérfürdő színhelye Wiriyamu falu, időpontja 1972. december tizenhatodika Volt. A kis település négy- száz lakóját mind egy szálig lemészárolták a portugálok. Adrian Hastings csak most szerzett tudomást a szörnyű bűntettről, miután a gyár- matosítók hétpecsétes titokként kezelték a vérfürdőt. Weriyamu falu felperzselé- sének és lakói lemészárlásának híre elsőként Angliában keltett nagy felzúdulást. Kedd este a brit parlamentben Wilson, az ellenzéki párt vezére követelte: Heath miniszterelnök azonnal mondja le Marcello Caentano portugál kormányfő jövő héten esedékes londoni látogatását. A portugál diktátor Fülöp herceg lisszaboni látogatását viszonozná. Szerdán a Londonban dolgozó portugál munkások nagyszabású tüntetéssel tiltakoztak a XX. századi Afrika történelmében páratlan tömeggyilkosság ellen, a hét végére pedig néhány haladó brit szervezet tervez hasonló megmozdulásokat. Ami a lisszaboni kormányt Illeti, a Times keddi bejelentését követőén szinte azonnal készen állt a cáfolattal. Bár először hivatalos vizsgálatot Ígért, később lakonikus rövidséggel közölte Wiriyamu nevű település nincs is Mocambique térképén. Brezshyevnek átadták a Lenin-békedíjat A nemzetközi Lenin-béke- díj-bizottság szerdán Moszkvában ünnepi gyűlés keretében adta át a Lenin-békedíjat Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának. Az elnökségben foglalt helyet Nyikolú) Podgornij, Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Andrej Gromiko és az SZKP több más vezető személyisége. Jelen volt Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Pham Van Dong, a VDK miniszter- elnöke, a jelenleg Szovjetunióban tartózkodó VDK- delegáció vezetői. Az ünnepséget Dmitrij Szkobelcin, a nemzetközi Lenin-békedíjat odaítélő bizottság elnöke nyitotta meg. Leonyid Brezsnyevet „a lenini iskolához tartozó politikusként” jellemezte és kiemelte az SZKP főtitkára és a testvérpártok vezetői közötti személyes kapcsolatok jelentőségét. A Lenin-béke- díj odaítéléséről szóló oklevelet átnyújtva Szkobelcin sok sikert kívánt Leonyid Brezsnyevnek és az SZKP Központi Bizottságának a béke és a nemzetközi bizton, ság megszilárdításáért végzett áldozatos munkájuk folytatásához. A több mint kétórás ün-“ népi ülésen a nemzetközibb- kemozgalom több kiemelkedő képviselője, köztük az ugyancsak Lenin-békedíjjal kitüntetett Georgi Trajkov, a Bolgár Népi Földműves Szövetség elnöke, Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, Aziz Serif iraki államminiszter és mások köszöntötték Brezsnyevet. Tapsvihar tört ki a teremben, amikor Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára lépett a szónoki emelvényre. Le ,Duan elis- . méréssel szólt arról a fáradhatatlan tevékenvségről, artíelyet Ded+iyld Brezsnyev, a szovjet párt és a kormány a népek függetlenségének, a demokráciának és a Szocializmusnak megszilárdításáért folytat a nemzetközi porondon. Az üdvözletekre válaszolva Leonyid Brezsnyev elöljáróban kijelentette: mély meghatottsággal vette át a kitüntetést, mert úgy véli, hogy munkájának nem lehet megtisztelőbb elismerése a Lenin-békedíjnál. Az SZKP főtitkára röviden érintette a nemzetközi helyzet néhány aktuális kérdését. A jelenlegi helyzet sajátosságait abban jelölte meg. hogy a békeprogram egyes pontjai már megvalósultak, más pontjai pedig a végrehajtás stádiumában vannak, ezért a szovjet politikai vezetésnek folyamatosan kell kidolgoznia a béke megszilárdítását célzó újabb lépéseket. Ebben a munkában Brezsnyev szerint az első számú feladat a Szovjetunió és a szocialista országok közötti barátság megszilárdítása. A fontos tennivalók közé sorolta Brezsnyev a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatását, különösképpen á közel-keleti válság megoldását. Nem' szabad megtűrni, mondotta, hogy az • imperialista erők és nemzetközi kalandorok a világnak e meglehetősen nagy kiterjedésű körzetében továbbra is fenntartsák a feszültséget. A szovjet pártvezető állást foglalt a válság mielőbbi felszámolása mellett, az arab népek törvényes jogainak biztosítása alapján. A Szovjetunió — közölte Leonyid Brezsnyev — nagy jelentőséget tulajdonít a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolatok javításának és további lépéseket kíván tenni ebben az irányban. Fontosnak tartja a barátság ápolását Ázsia és Afrika országaival is. Változatlanul nagy gondot fordít a Szovjetunió az Egyesült Államokkal és más tőkésországokkal fenntartott kapcsolatainak fejlesztésére, ebben a tekintetben a legfontosabb időszerű feladat az eddig létrejött nemzetközi szerződések és megállapodások végrehajtásának biztosítása — állapította meg Brezsnyev. A leszerelés területén a soron lévő lépések célja az, hogy a nemzetközi helyzetben elért politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítsék ki. Ennek megfelelően a S.Zovjetunió mindent elkövet a haderőcsökkentési és a genfi leszerelési tárgyalások sikere érdekében. Végezetül Léönyid Brezsnyev hangoztatta, hogy magánéletében is kiemelkedő eseménynek tekinti a Lenin- békedíj . odaítélését, s ha ezen az ünnepségen mégsem magánügyeiről szólt, hanem a közös múltról és jövőről, ennek az az oka, hogy kora ifjúságától kezdve életútja összeforrt az SZKP tevékenységével. Az SZKP főtitkára köszönetét mondott az elhangzott jókívánságokért, a külföldről és a Szovjetunió minden részéből érkezett üdvözletekért. Szovjet—vietnami tárgyalások Szerdán a Kremlben folytatódtak a szovjet vezetők és a vietnami párt- és kormányküldöttség közötti tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyi- kolaj Podgornij, a Politikai Bizottság tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromíkö, a Politikai Bizottság tagja, külügyminiszter, Andrej Grecsko, a politikai bizottság tagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Katu- sev, a Központi Bizottság titkára és más hivatalos személyiségek, vietnami részről I.e Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára. Pham Van Dong, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Je Thanh Nghi, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes és a küldöttség más tagjai vesznek részt. Scheel washingtoni villámlátogatása ■ Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán váratlanul Washingtonba utazott. Kétnapos villámlátogatása során Nixon amerikai elnökkel is találkozik. Csütörtökön William Rogers külügyminiszterrel és Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadóval fog konzultálni. A washingtoni tárgyalásokon — a DPA szerint — az Egyesült Államok és az NSZK kétoldalú kapcsolatairól és „a NATO-t érintő kérdésekről” lesz sző. Jól értesült bonni körök azonban úgy tudják, hogy amerikai — nyugatnémet, megbeszélések homlokterében a2 Egyesült Államok és Nyugat-Európa „párbeszédének új formája” fog állni. A bonni diplomácia vezetője az amerikai kormány meghívására utazott Washingtonba. Az Egyesült Államokba tartva, megszakította útját Norvégiában, s az ott üdülő Willy Brandt kancellárral együtt készítette elő küszöbönálló washingtoni megbeszéléseit. Mongólia nemzeti ünnepe A mongol fővárosban szerdán katonai díszszemlével és tömegfel von ulfi-ssal ünnepelték meg a népi forradalom 52. évfordulóját. A Szuhe-Bator téren rendezett parádét Szuhe-Bator és Csoj-Palszán mauzóleumának erkélyéről Cedenbal- lál, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökével és Luvszannal, a nagy népi hural elnökségének ügyvezető elnökével az élen megtekintették a mongol párt- és állami vezetők. Társaságukban vett részt az ünnepségen Fehér Lajoe, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök- helyettes. az Ulánbátorban tartózkodó magyar kormány- küldöttség vezetője is. A katonai díszszemlét M főváros dolgozóinak szín- pompás parádéja követte, amelyen sok tízezer ember vett részt. Luvszan, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurál- ja elnökségének ügyvezető élnöke, mint a Forradalmi Harcok Veteránjai Mongol Bizottságának elnöke fogadta Fehér Lajost, a Magyar Nép- köztársaság Minisztert? ** - csának elnökhelyettesét, a Magyar Partizán Szövetség elnökét. Sz. Luvszan és Fehér LaJ jós véleményt cseréltek a Forradalmi Harcok Veteránjai Mongol Bizottsága és a Magyar Partizán Szövetség közötti kapcsolatfelvétel lehetőségéről. . Budapest?© érkezeit a Német Szocialista Egységpárt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Kurt Hegernek, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével baráti látogatásra Budapestre érkezett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának küldöttsége. Á küldöttség tagjai; Johannes Horni, a KB tagPéter János t (Folytatás az 1. oldalról) végbement nagy eltolódás jut kifejezésre; az, hogy az imperialista hatalmak nemzetközi helyzete sokat gyengült, a szocialista országok ereje pedig nagymértékben megnőtt. — A mostani külügyminiszteri értekezlet nagymértékben igazolta a szocialista országoknak azt az álláspontját, hogy a békés egymás mellett élés keretében tárgyalások útján kell a vitás kérdéseket megoldani. — Van, akinek még kedves a hidegháború. Vannak, akik nem teljes szívvel lelkesednek. amikor azt tapasztalják, hogy a hidegháborús maradványok ereje kezd végérvényesen kimerülni. Beszédemben utaltam is arra, hogy éppen a kulturális és az információs érintkezések terén találhatók még leginkább meg a hidegháború maradványai. Az értekezleten mindenki tudatában volt annak. hogy egymással ellentétes álláspontról közelítjük meg a problémákat. Élkerülja. a KB tudományos osztályának vezetője; Peter Heidt, a KB kulturális osztályának vezetője; Érika Hinckel és Peter Günther, a KB munkatársai. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Günther Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. nyilatkozata hetetlen volt tehát, hogy küJ lönböző nézetek találkozzanak egymással — de nem hidegháborús vitában, hanem konstruktiven, keresve a megoldást. — Egyértelműen bízhatunk abban, hogy szilárd alapon állunk: a konferencia előkészítésének eddigi menete és a mostani külügyminiszteri ér- tekezlet hasznosan vitte előbbre közös ügyeinket. Persze nem mindenki mondta azt, amit mi mondtunk. Arra egy kicsit várni kell. Az biz- tos, hogy az őszi előkészítés mindezt tovább, előbbre fogja vinni. Biztosan állíthatjuk: megszűnt a nemzetközi helyzetnek az a sajátossága, hogy a tárgyalásokat összeütközések követik —. ahogyan erre már volt korábban példa. —• Meglehet, hogy most hosszú távra, végérvényesen sikerül kialakítani olyan idő- szakot — döntően a Szovjetunió, a szocialista világrend- szer erejével — amelyben tartós módszer marad a tárgyalásos rendezés — fejezte be nyilatkozatát Péter János külügyminiszter. (MTI) Zbigniew Bryczkowski: Kémek, ü Válogatás napjaink kémügyeinek krónikájából 15. E központ egyik Alapvető feladata a hadügyhöz tartozó valamennyi hírszerző szerv — mint pl. a szárazföldi, légi, és tengeri haderő hírszerző szolgálata — tevékenységének koordinálása. A Hadügyminisztérium Hírszerző Ügynöksége irányítja azoknak a hírszerző központoknak a munkáját, amelyek a nyugateurópai országok, de főként az NSZK területén szervezik a Lengyelország elleni tevékenységet. Az említett központok munkatársai igyekeznek kihasználni a külföldre kiutazó lengyel állampolgárokat mind hírforrás gyanánt, mind beszervezési céllal. A DIA fő európai centruma nem más. mint a Lem- nitzer tábornok törzsében működő hírszerző osztály. A hírszerzők, akik Jerzy Stra- wát beszervezték, olyan iga- aolványt mutattak, melyet az USA fegyveres erőinek európai főparancsnoksága állított ki. A DIA érdeklődése Lengyelország iránt nem korlátozódik a honvédelem kérdéskörére. Feladatokat dolgoz ki e központ az ország iparának, közlekedésének, sőt egészségügyi hálózatának részletes megismerésére. Nagy fontosságot tulajdonít azon objektumok meghatározásának. melyeknek — az amerikai vezetők szándékának megfelelően — a jövendő rakétatámadások célpontjait kell majd szolgálniuk. A Hadügyminisztérium Hírszerző Ügynökségének sokrétű érdeklődési • köréről ír Roger Hillsman, az USA katonai hírszerzésének volt főnöke „Kimozdítani a népet álló helyzetéből” című könyvében, melyben azt állítja, hogy a DIA nem elégedett még katonai feladataival, hanem , „kiépítette a politikai és gazdasági hírszerzés elemzőinek törzsét — a katonai jellegű elemzők mellett.” A DIA keretében létezik egy sejt, mely a Célok Irodája nevet viseli. Feladatai közé tartozik mindenekelőtt célok kijelölése a kapott információk elemzése alapján az USA légiereje és rakétaegységei számára, konfliktusok kirobbanása esetére, hogy ezzel megbéníthassák a védelmet, az ipart, a közlekedési vonalakat és az ellenfél energiaforrásait. És vajon hány objektum került fel Lengyelország térképére Strawa jóvoltából, mint valódi célpont az amerikai rakéták számára? Azonban nem csupán ő gyűjtötte az adatokat a Célok Irodájának. Volt ebben egy kollégája, Eduard Metzger alezredes. az USA varsói nagy- követsége helyettes katonai attasséja személyében, akit 1968. január 4-én lepleztek le. amint felderítő feladatát végezte az egyik fontos katonai objektum térségében. A „diplomáciai” úton keletkezett dokumentumok megerősítik azt, hogy ez az ember az USA európai szárazföldi haderejének parancsnoksága mellett működő hírszerzéshez, vagyis a DIA egyik központjához tartozott, Annak ellenére, hogy Straws tevékenységé és Metzger alezredes ténykedése között nincs közvetlen kapcsolat, mégis mindkét eset arról tanúskodik, hogy az USA katonai hírszerzésének különböző kémügynökségei Lengyelország pontos felderítését tervezik. Ennek a megállapításnak valamennyi állampolgárt köteleznie kell az elővigyázatosságra és a bárki számára nem hozzáférhető információk közlésében az illetékesség alapvető szabályainak megtartására. Mert hiszen, ha nem lett volna az a messzemenő könnyelműség, a fontos hírek ismeretével való dicsekvés, fecsegés, amelyeket Strawa mérnök beszélgetőpartnerei tanúsítottak, akkor számos titkos adat nem jutott volna el a DIA központjához. A bírósági tárgyaláson Strawa vádlott igyekezett meggyőzni a bíróságot arról, hogy szándékában állt megszakítani kémtevékenységét, csak ki akarta választani a „megfelelő” lélektani pillanatot, nehogy túlságosan magára haragítsa az urakat Lemnit- zer tábornok törzsében, a további együttműködéstől való visszalépésével. (Micsoda elragadó aggodalom a hajcsárok idegei miatt!) Azonban soha sem tudta kiválasztani a megfelelő pillanatot, ezért tovább tevékenykedett, nehogy okot szolgáltasson az elégedetlenségre. Naív ez a magyarázat, és — ami még fontosabb — nem igazolják a tények. így tehát Strawa sohasem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy abbahagyja kémtevékenységét, és őszintén felfedje szégyen- teljes múltját lengyel szervek előtt. Sőt ellenkezőleg, módszeresen szélesítette az információszerzés területét. Nem tartotta visszataszítónak még az olyan lealacsonyító eljárásokat sem. mint az évente ismétlődő igazmondás! vizsgálatok, vagy a folyamatos faggatások utazásainak vonaláról, szabadsága idejéről, egyéni kapcsolatairól. Ha netán hazájában az őt foglalkoztató intézmény kívánta volna Strawát megvizsgálni lojalitását illetően egy variográffal, vagy tudni akarta volna azt, hogy szabadságát milyen utazgatásokkal tölti, mindezt bizonyára merényletnek tartotta volna egyéni szabadsága és állampolgári jogai ellen. Abban viszont nem látott semrrti kivetnivalót, hogy így léptek fel vele szembén az amerikaiak, akik önmagukat tartják a szabadság és á demokrácia biztosítékának mind saját országukban, mind a világ többi országában. De, amint Strawa mérnök egész történetéből látható, a politikai gondolkodás nem volt erős oldala. Nem volt túlságosan meggyőző az általa kreált kifogás sem a DlA-nák végzett munka megszakításának tervére vonatkozóan. Az utolsó pillanatig „dolgozott”. S mivel a következő NSZK-beli kiutazásra készült, felvázolta a varsói T—12-es üzemnek alaprajzát, feldolgozott egy dokumentumot, melyből kiderül, hogy a Lengyel Nép- köztársaság milyen összegeket tervez a legfontosabb beruházásokra, elkészített egy 6 oldalas feljegyzést a közlekedési gépipari fejlesztésről, valamint a lengyel vasútfejlesztésről. Ilyen anyagokat nem gyűjt olyasvalaki akinek szándékában áll Szakítani a kémtevékenységgel. Ezekről az anyagokról egytől egyig jegyzőkönyvet készített az állambiztonsági szolgálat, Strawa mérnök letartóztatásakor. A lakásban tartott házkutatás során megtalálták a nylontasakba burkolt rejtjeltáblázatot, a rádiófelszerelést, mely a rejt-, jeles adások vételére szolgált, valamint 4350 USA dollárt a konyhai vízlefolyó* ba beépítve. (Folytatjuk)
