Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

W3. jtiSus Iá. KPt WT-MAGYARORSZ AÖ 1 otisS. Miről és hogyan ? Egy purtalapssetvesei munkájáról PÁRTPOLITIKÁI MUN­KÁNK legfontosabb területe az alapszervezet. Itt, az első vonalban dolgozó kommu­nisták, vezetők munkájától függ jórészt, hogyan valósul­nak meg a párthatározatok a valóságban. Itt van tehát a legnagyobb szükség a párt­vezetést segíteni, vezetési stí­lusokat formálni, alakítani, mind alkalmasabbá tenni arra a sokrétű feladatra, amely az alapszervezet ve­zetőségére hárul. A feladatok segítésének több módja van. Egyik az, ahogyan ezt a munkát a párt tiszalöki nagyközségi bizott­sága végzi. Rendszeresen megvizsgál egy-egy üzemi,, vállalati, hivatali pártalap- szervezetet, annak vezetését -r egy-egy határodat végre­hajtásának az alapján — s ezt vb-ülésen, pártbizottság előtt elemzi. így segítséget •nyújt az alapszervezet veze­tőinek. Ez történt legutóbb is, amikor pártbizottsági ülésen vitatták meg a Felső­tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság helyi üzeme párt- szervezetének irányító, ellen­őrző és segítő munkáját. En­nek fókuszában az üzem és munkaszervezésről szóló ha­tározat elemzése, végrehaj­tása szerepelt. A pártalapszervezetek rendszeres segítése, a párt­vezetőségek vezetési stílusá­nak megismerése, s az, hogy bizonyos időközönként a munkájuk plénum elé kerül, arra ösztökéli az első vonal­iban dolgozó pártvezetősége- feet, hogy ezekre előre, alapo­san készüljenek fél. Ez is serkentően hat, hogy egy-egy párthatározat útját-módját, megvalósulását alaposan és . részletesen elemezzenek, boncoljanak, AZ ERDŐ- ÉS FAFEL­DOLGOZÓBAN a 350-böl több mint 200 a nődoígozó.- Természetes, hogy az üzem- íés munkaszervezés korszerű­sítésénél ezt a tényt figye­lembe kellett vennie a gaz­dasági és pártvezetésnek. Sok ' múlik azon, hogyan foglal­koznak a nődolgozókkal, mert íp.em kevesebb, mint 42 milliós termelési értéket kell előál- ' litani az üzemeknek ebben az esztendőben. Pártvezető­ségi ülésen tárgyalták az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó Intézkedéseket. Program ké­szült a párt megyei vb 1972 májusi határozata alapján. Ezt elemezte az alapszervezet, ezt vizsgálta a községi párt- bizottság is. Hol tartanak, mit hajtottak végre? . fa—...... i ■ . Ez a program legfontosabb célként az exportra való gyártást határozza meg. El sősorban a rakodólap-terme­lés növelése fontos. Szép si­kereket értek el, keresett áru az NSZK-piacon. Vizsgálta a pártbizottság, mit tettek a ne­héz fizikai munka könnyí­tése, a gépesítés növelése ér­dekében, a szocialista bére­zési elv következetesebb ér­vényesítéséért. Különösen az utóbbiban értek el eredmé­nyeket. Csökkentették a párt- határozat szellemében az ad­minisztratív dolgozók létszá­mát, s kevesebb fizikai dolgo­zóval is biztosítani tudják a múlt évi termelési értéket. Mindinkább együttes fel­adat az üzemben a szocialis­ta munkaversennyel való tö­rődés is. Ennek fejlesztéséről beszámoltatta a pártvezető­ség a gazdasági vezetőket. Rendszeresebb ma már a szo­cialista brigádok munkájának az értékelése, ezt tudomására hozzák a dolgozóknak. A szo­cialista brigádok vezetői ha­vonta részt vesznek a mű­szakiak tanácskozásán. Itt a gazdasági vezetők értékelik az elmúlt termelési ciklust, gondokat, problémákat, s a brigádvezetők javaslatai alapján határozzák meg együttesen a további felada­tokat. BAR A PARTBIZOTTSÁ­GI ÜLÉSEN szó volt arról is, hogy még többet szükséges tenni a pártszervezet szerve­zeti. de főleg cselekvési egy­ségének javítása érdekében. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy nem hiúiba kérte a pártvezetőség a 43 párttagot számláló pártszer­vezetet. Valóban példamuta­tóan dolgoznak a korszerűsí­tés érdekében. Van tekinté­lye a pártvezetőségnek. Ezt az is mutatta az elmúlt időszak­ban, hogy a gazdasági vezetők mindig alaposan felkészül­tek a pártvezetőség előtti be­számolókra, a feladatok meg­határozására. S egyáltalán nem mellékes módszer az alapszervezet irányításában: hogyan szereznek tudomást mindazokról a párttagok, amelyek egy-egy ilyen párt­vezetőségi ülésen, beszámol­tatásokon szerepelnek. Erre is gondot fordítanak. Rendszeresen beszámolnak az üzem kommunistáinak a taggyűlésen: mit tettek, hol tartanak egy-egy párthatáro­zat végrehajtása érdekében. Ezt csak így lehetséges vé­gezni, mert itt, az első vo­nalban dől el minden. Farkas Kálmán' ezer Az ÉRDÉRT vásárosna menyi telepén az idén 65 ezer köbméter szovjet import fenyőfát dolgoznak fel. melyből köbmétert exportmegrendelésre szállítanak. Képünk: a vagonberakásról készült. (Elek Emil felvétele) 13 Kisvárdán új búzát Őrölnek Ünnepség nem volt. Csak a mind megújuló csodát tiszte­lők kalaplevevő áhítata állta körül a pótkocsis vontatót. A nyírtassi Dózsából érkezett. Platóin 100 mázsa búzával. Az első idei szállítmánnyal, amely befutott a gabonafel- dolgozó kisvárdai üzemébe. Tenyérbe veszem a vésze­met, Súlya van. Mint az élet. Illata van, semmihez nem hasonlítható illata. Színe sötétarany, mint míves brokátfüggöny sely­me. Kiss Mihály, az átadó is csendesen áll. Sipos Béla, a hitelesített hídmérleg kérlel- tetlen mestere sem szól. Lő- rinczi István, a telep és a malom vezetője is nézi az el­ső 100 mázsát. Aztán csendes szavak röppennek. „Van ez 78-as fajsúlyú is.” „Talán ki­csit még nedves.” „A java ezutt jön csak. 70—80 vagon.” „Ezzel kezdi az őrlést az új malom.” A munka nagy istentiszte­lete ez. Az ámulat és áh i tat a minden évben megismétlő­dő nagy csoda előtt: gép alá érett a gabona, és elindul új útjára, hogy liszt, dara legyen belőle, hogy a millirnéternyi mag megkezdje nagy átválto­zását, az ember javára, az emberezrek és -tízezrek asztalára tegye le a föld nagy áldozatát. A mű forogni kezd A csend csak pillanatokig tartott. A nagy telep élete nem áll meg, hiszen nem is rendelhet itt szünetjelet még a legbátrabb karmester sem. A gabonaátvevő, a szárító, a malom egybefüggő hatalmas gépezete, ahol mindent a tervszerű okosság ritmusa szabályoz nem enged meg­állni. Nyírkárászról Gól Tóth Mihály az árpát kíséri utolsó útjára és figyeli, mint tűnik el a szárító garaténak vas­rácsán a hegyes szemei mil­liója. Egy tsz teherautója új szállítmánnyal kanyarodik a mérlegre. A meóban, amely maholnap laboratórium, Sol­tész Ferencné és Harsányt Lászlóné analitikai vizsgála­tokat végez. Sorra kerül a jegyzőkönyvbe: Szabolcsbáka, Búzakalász Tsz, fajsúly 66,75. Jó minősítést kap a gégényi Ady terménye is. Berecz Lajos, a mindent látó telep­vezető-helyettes a tároló ka­Varrógépek között Állandó a surrogó zaj. Nők hajolnak a gépek előtt figyelmes tekintettel. Kezük mozgásban. Két ki­sebb szobahelyiségben tizen­egyen vannak. S egy magas, középkorú, kék munkaköpe­nyes férfi, aki meg-megáll egyik-másik szék között. Mu­tat, magyaráz valamit. Bemutatkozik: Szemők Ist­ván, munkamódszer-átadó vállalati szakoktató. Mondom, „becsalt” a falra kitett papír nagybetűs írása. Amely szerint a Vörös Ok­tóber Ruhagyár betanítást tart. (Az épület: Vásárosna- mény, Rákóczi utca 1. szám alatt) — Igen — kezdte Szemők István — Április 18-án in­dítottuk itt be a tanítást. A helyiség a községi tanácsé. Egyébként is ipari tanulói célt szolgál. — Kik tanulnak varrni és milyen célból ? — Azok, akik elsőknek je­lentkeztek. Vállalati ipari dolgozók kívánnak lenni. Ugyanis a központunk gyár­egységet telepít Vásárosna- ményba Ahhoz kellenek kezdetben legalább minimá­lis előképzésben részesült dolgozók. — Hogyan történt a jelent­kezés? Vannak-e elegen? — Hol hangszóró, hol do­bolás útján tétettük közzé. Itt Namény környékén s túl a Tiszán, a beregi részen. És jelenkezés? Számításon felü­li. Az indulási igény száma 146 fő. Ezzel szemben 240 je­lentkezés történt. — Mi lesz a felesleggel? — Mindenkit betanítunk, aki jelentkezett. Napi négy órai foglalkozásban. Két vál­tással. Ezért, az öt napon át tartó négy órákért még nem térítünk keresetet. Tizenkét gépünk van, egy most áll. Elment az asszonyka vala­mit vásárolni, amit ott­hon a faluban nem vehet meg. Ebben az időben még nincs vállalati munkafegye­lem. — Mikor indul az üzem? — Augusztusban kell az itteni részlegnek indulnia. Ami valószínűleg meg is történhet. A volt terméke­nyítő állomás helyén, már a szociális helyiségek kialakí­tását végzik. S a kezdőlét- szám tisztázásához kikérjük a helyi párt- és tanácsi szer­vek segítségét. — Mi történik a többiek­kel? — A 146 fő csak in­duló számnak tekinthető. A gyárrészleg fejlesztése, bő­vítése tovább tart. jobb öt, de talán már há­rom év múlva is több száz nődolgozóra lesz szükségünk. Tervek szerint a végleges szám maximum 500—600 fő­re tehető. Ez pedig nem ke­vés. S aki mór most részt vesz a betanításon, majd hasznát veheti. S mindjárt ezzel kapcsolatban megje­gyezhetem: teljesí tmény-óra- béresek vagyunk. Kellő tu­dás és szorgalom után az át­lagórabér 9 forinton felüli. Munkát pedig tudunk adni. Mind több a vállalatunkhoz érkező exportmegrendelés. Még nem megy a kereset rovására egy kis szóváltás. — Baráth Margit vagyok. Nagydobosról jelentkeztem. Amikor elvégeztem a nyolc általánost, nem mentem to­vábbtanulni. Hárman va­gyunk testvérek, kell a kere­set. Már dolgoztam Mátészal­kán az almatárolóban. Itt jobb volna. Remélem, fel­vesznek mindjárt az indulás­nál. A bejárás ugyanolyan jó, mint Szálkára. Apukám tsz-tag... Mihalkó Józsefné Nagy- varsányból. Amikor meg­tudtam, nem késlekedtem jelenkezni. Rá volnék utalva az állandó keresetre. Férjem Székesfehérvárra jár el dol- flozni. Ezeröt-ezerhatszáz far ríntot hoz tisztán havonta. De OTP-s házunk van. Az havi ötszázhetven forint. Jóska fiunk felvételizett a nyíregyházi Krúdy gimnázi­umba. Finommechanikai szakra. Nagyon jó feje, ügyes keze van. Szeretnénk, ha nyugodtan tanulhatna. Jakab Sándomé Nyírma- dáról: — Mindig szerettem a varrást. Kislány korom óta. Miért ne tehessem rendsze­resen? Férjem a madai hiz­laldában dolgozik. Nagy gye­rekeink vannak már. De in­kább mi, szülők segítsük, mint tőlük várjunk. özvegy Kátai Istvánná, ugyancsak nyírmadai. — Fér­jes lányom, nős fiam velem egy lakásban vannak. Jó vol­na, ha én is segíthetném őket házuk építésében. Meg­halt férjem után a havi nyolcszáznegyven forintból bizony nem nagyon segíthe­tek. De még ez is lejjebb megy, ha kisebbik fiam ke resőképessé válik. Most még első éves ipari tanuló, víz­gázszerelő szakmában. És van tőle egy kisebb fiú is... A szakoktató csak jót mond a „tanulókról”. Dicsé­ri szorgalmukat, ügyességü­ket. ők pedig reménykednek. Mert valóban szép lehetőség mintegy félezer nő számára iparjellegű rendszeres fog­lalkozás, kereset a megye e távoli részén. lodákat nézi, mint emelkedik az árpahegy két méter ma­gasságig. A laborban forog a kis kávédaráló, amely most árpát őröl, hogy majd a pár grammnyi dara a termosztát­ban 130 fokos melegben egy óra alatt valljon víztartalmá­ról. Rázzák milliméteres ros­tán. hogy kiválasszák, mi őrölhető. És a gabona jön hajnalban, este tízig, jön hét­köznap, vasárnap, megállás nélkül. A mag ünnepe Ünnep az aratás ma is. De ünnep az a perc is, amikor a termelő útjára bocsátja a be­érett magot. Öntözte eső, nö­velte harmat, érlelte nap, si­mogatta, féltve gondozta ezer és ezer gazda szeme. A mag acéljában benne van eget kémlelő szemének tüzie, vil­lanása; a magban itt rejlik saját teste ós lelke nemes fe­hérje. A siker ott rejlik az ezerszer megsimogatott ka­lászban, átvándorolt bele erő, ősi hit, akarat, teremtő lélek. Ott áll a vontató, a pótko­csin egy ember ül, a búza te­tején, az utolsó útra kísérő gazda, aki nem temetni, de beteljesíteni hozta a rako­mányt, a kenyérmagot. Lőrinczi és Orosz György, a főmolnár útra invitál. A malomba hívnak. Jólesik kö­vetni őket. Van a szóban, a gesztusban valami, ami csá­bító, előre izgalmas. Orosz régi molnár. Talán malomban született. Mándo- kon tanulta, folytatta a szak­mát. Egy régi malomban, amely a jövő évben már csak raktár lesz. Vezet, ner^ egy­szerűen a szakember bizton­ságával. — Európa legmodernebb malma a kisvárdai. Prototí­pus. A régi molnár, ha nem tanul, itt eltéved, azt sem tudja, mi miért is van. A hatalmas kapcsolóterem­ben az egész malom program- rendszere látható. Vonaláb­rák, piros, kék, zöld lámpák feszes logikájú rendje egy termelési technológia min­den állomásának hol szaba­dot, hol tilosat mulató jelzői. És ott áll a molnár — és mi­lyen kevéssé lisztesmolnár, inkább köpenyes technikus —, aki szemvillanás alatt dönt. határoz, leállít, finomít, továbbít, utasít. Mini egy űr­hajózási központ csodálatos vezérlőterme, úgy fest ez a kép, ahol nem á fizikai erő, nem a zsákot virtusból emel­ni tudó bivalybírása dobja arrébb a 84 kilós liszteszsá­kot. Öt emelet technika Rovom a vaslépcsőt a föld­szinttől, fel az ötödikre, on­nan ki a tetőteraszra. Lent a város. Messze látni innen. — Csodálatos a technika — mondják az idős molnárok. Nem féltjük tőle se a kenye­rünket, se a jövőnket. Ne­künk könnyebb és mi igazán tudjuk, mennyivel gazdasá­gosabb. Innen semmi nem vész el, itt semmit nem fúi el a szél, itt semmit nem visz ki a huzat. Itt minden gramm hasznossá válik. OGG-liszt, fogos, rétesnek való. Úgy mondják ezt manapság: zárt rendszerben dolgozunk. De valamit ne feledjen: molnár­ra mindig szükség volt és lesz. Egy szippantás és mans tudjuk, valamit másként kell. Egy csipet az ujjak közé és máris tudjuk, mi legyen a jó program. Mert az életet csak az élő érzi. Mondjuk ezejc az ujjak... Indulás: hétfőn Mint egy űrközpont Mit tagadjam: álltam bű­völten a hengerszékek, a szi­ták, a triőrök, a rosták, a szí­vócsövek, a továbbító vezeté­kek labirintusában, megpró­bálván megérteni, hogy mi­ként is zajlik a nagy ese­mény: hogyan lesz a búzából liszt. Az ember csak ámul a tökéletes mechanizmuson, ahol ember nem ér se a bú­zához, se a hétféle végter­mékhez. Halszálkás parkettás munkateremben sorakoznak a hengerek, a finomak, a durvák, szemre kellemes szí­nű csőlabirintusba küldve, szíva a darát, a lisztet, a kor­pát. És ezt szüntelenül, mind­addig, amíg mindent, amit a mag ígér, el nem veszi az «mhftri figyesség ifrtrVm. A hét végén már üzemeftek a gépek. Érzékeny fülek hall­gatták a gépek muzsikáját. Finom műszerek mérték az automatikát. A régi, tavalyi búzából készült lisztet mor- zsolgatták az érdes és mégis rendkívül finom ujjak. Kezek mélyedtek a portalan ító per­selyekbe. Néma figyelemmel figyelték a búzamosó mora­ját. Mílligrammnyi pontossá­gúra kalibrálták a kontroli- mérleget, amely maga álla­pítja meg a súlyt. Itt most minden a nagy premierre ké­szül, Mert a kisvárdai malom hétfőn már az új búzát őrit. A haditervék készen áll­nak. A raktározás, a szállítás, az átvevés, a szárítás, a la­boratórium, a Bsztsab Fúvó- berendezése, inintkai startra kész. Itt nem egyszerűen egy malom indul. Itt egy áj ma­lom az áj búzával találkozik. Egy malom premierje

Next

/
Thumbnails
Contents