Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

W73, jifliu« n. RET.RT-MAGYARORSZAŐ 7. o!(Ja! Fényes dátumok Városi fórum A „Centrum“ példája Újfajta párbeszéd A KÖZELMÚLTBAN, AMIKOR a Cent­rum Áruházat tatarozták, a templom felöli oldalon időtálló, aranyozott betűkre bukkantak az építők: „Alapítva: 1874-ben.” Az áruház vezetői ma is sajnálják, hogy nem menthették meg ezt a felírást, amely egyúttal azt jelenti, hogy városunk legszebb kirakata, legelegánsabb áruháza jövőre lesz 100 éves. Ungár Ernő divat- és rövidáruüzlete va- lamlkor az igényesek, illetve a pénzesek boltja volt. A keresedők azt mondják, hogy valamikor ez az üzlet diktálta a városi di­vatot. Ez az áruház akkor létesült, amikor a megyében szárnyait bontogatta a mai érte­lemben vett kereskedelem. Akik alapították, s akik benne dolgoztak, mindig is értették a szakmát, tudták becsülni a vevőt. A Centrum ezt a tisztes hagyományt igyekszik fenntartani és tovább fejleszteni szocialista körülmények között. A későbbi dátum még fényesebb. Igaz. sok víz lefolyt azóta a Tiszán, amióta 1948. november 20-án megalakult Nyíregyházán az Állami Aruház, amely akkor mindössze 300 négyzetméternyi adóterületet örökölt. Hogy ez milyen kicsi, azt jó] mutatja a mai terület, az 1130 négy- zf' méter. Az osztályok ugyanazok voltak, mint rn ■ csak kicsiben. Ugyanaz volt a profil is. 27 dolgozója volt a nyitáskor. Ebben az időben rendkívül nagy jelentősége volt annak, hogy Szabolcs első áruháza állami tulajdonban volt. A feladata ekkor — a háború után vol­tunk akkor három évvel — az volt, hogy a lakosságot tömegcikkekkel lássa el. Akkor ugyanis még nem lehetett választékról beszél­ni: kellett a cipő, a ruha, és minél több, hogy mindenkinek jusson. Ekkor ismertük meg a tíousruhát, a típuscipőt, a lódenkabátot és a micisapkát. Ami áru bejött, percek alatt szét­kapkodták. Akkor csak kiszolgálásról lehetett beszélni. 1958-lg az Állami Áruháznak az újszerű kereskedelmi munkában volt nagy szerepe és abban, hogy irányt mutatott a többi üzletnek. Vezető szerepet töltött be, a szocialista keres­kedelem útját mutatta. 1960-ban érte el je­lenlegi arculatát, az azt követő évek a szín­vonal-emelkedés évei voltak. A Z BIZONYOS, HOGY MA IS ebben az r 11 áruházban diktálják a nyíregyházi divatot, a korszerűséget, az új kereskedelmi formákat. Az áru mintegy felét Budapestről szállítják: a Centrum Áruházak Vállalat köz­pontja gyártatja közvetlenül az iparral. Érde­kesek a számok. Az évi beszerzés 160 millió forint értékű. 70 milliót kapnak a központ­juktól és 12 milliót külföldi cikkekből. Közvetlenül termeltetnek a gyá­rakkal cipőt* kötött divatárut, mé­terárut, lakástextilt és konfekciót. Ha a nyíregyházi vásárló bemegy az áru­házba és a cipőben vagy a ruhában egy feke­te párducot talál, akkor biztos lehet abban, hogy az az áru kiváló minőségű. Ez a márka­jel ugyanis két éve született és egyrészt a mi­nőséget, másrészt a monopolhelyzetet fejezi ki: az áru csak al Centrum áruházakban ta­lálható. Ez a vállalat amolyan belső fóruma által kialakitott fémjelzés. Bármilyen szigo­rúak is a minőségi követelmények. egyre több az ilyen márkajellel ellátott áru, amely a fazont, a szint és minőséget garantálja. További játék a számokkal: az első teljes év az i943-es 12 és fél millió forgalmat ho­zott. Tíz év múltán már 97 millió volt az éves e* adási értéke. 1969-ben pedig 141 millió. Idén 164 milliós az áruház éves terve. Fel­vetődik a kérdés: lelassult az ütem? A vá­lasz á realitás: a kereskedelem is eljutott egy intenzív szakaszhoz, amikor bizonyos mérvű telítettség (elentkezik például a tv-nél, rádió­nál a tartós fogyasztási cikkeknél. Itt már sok helyen csupán arról van szó, hogy a régit ki­cserélem-e újra, korszerűre, vagy még várok vele Ugyanakkor az eladótér' ts meghatároz­za forgalomemelkedés méretét. Az egy főre juh forgalom a Centrum nyíregyházi áruhá­zában az ország áruházai között arányosan egyike a legmagasabbaknak. Az áruház le­terheltsége tehát nagy. Űj áruház építésére nem volt pénz. ezért váll szükségessé, hogy idén tovább korszerű­sítsék az egész eladóteret. Uj kereskedelmi mdszereket vezettek be. új kiszolgáló osz­tályokat alakítottak ki. hogy az áteresztő ké­pességet növelni tudják. Az ország nagy áru­házaiban tett tapasztalatcserét követően ma máv modernizáltak a cipő-, a fehérnemű-, a divatáruosztály eladási formái, de önkiszol­gáló módszerű például a műszaki apró cik­kek eladása is. A CENTRUM KÖZPONTJÁBAN a leg­** fejlettebb európai áruházi kereske­delem módszereit, formáit hozták össze. így fiataladott meg a. nyíregyházi öreg épület is. Szűk négy hónap alatt — január 3-tól május 1-ig — úgy cserélték ki a teljes eladóteret, hogy közben egyetlen napra sem állt le a ke­reskedelmi munka. Korszerűsítették a pincé­től a padlásig. Világítást, fűtést cseréltek, festettek, hangulatos falburkolatot raktak fel, egyszóval kialakították a ma ízlésének megfelelő belső' eladóteret. A Centrum-köz­pont ehhez 6 millió forintos támogatást adott a nyíregyházi áruháznak. De legalább ennyit ér az a kemény munka, amit az áruház dolgo­zói az átalakítás közben végeztek: helytálltak zsúfolt körülmények között és az. építőmunka zajában is. Dicséret jár ezért mind a 140 dolgozónak. Ma mór nem csak kiszolgálni kell. ha- nem eladni, mégpedig okosan és kulturáltan. A hazai és a külföldi cikkek légiója sorakozik a polcokon, olyanok is, amelyeket még két éve is hiába kerestünk volna az országban. Az áruháznak fel kell készülnie a konkuren­ciára Is, amelyet a város két új áruházának belépése jelent majd. Erre már most készül­nek a Centrumban. Jobb választékkal. az importkeret bővítésével. Saját nyíregyházi termeltetéssel is: ebből jelenleg évi 8 millió 200 ezer forintért adnak,el. M YÜ.JT AZ ÁRUHÁZ A VÁSARLÓX­1N NAK rengeteg kedvezményt. Ami a legutóbbi téli vásár lakosssági megtakarítását illeti: 1 millió S7 ezer forint volt. De a Cent­rum-hétfők ennél is többet jelentenek. Min­den hétfőn 20 százalékkal olcsóbban adják a különböző cikkeket. Itt egy fillérig felhasz­nálják a kockázati alapot. Megéri — vallják az áruház vezetői —, hiszen behozza a vásár­lót, népszerűsíti az áruházát, gyorsítja a kész­let forgását. Egy hétfő, amely korábban csendes volt — most egy jó szerdai hetipiaci nappal is felér. Elsőként Nyíregyházán itt vezették be a tartós fogyasztási cikkek, szőnyegáruk,. stb.< díjtalan házhoz szállítását, a harísnyaszem- felszedést, a konfekció testre igazítását, leg­utóbb már nyilvános telefont, postaládát és személyi mérleget is a közönség szolgálatába állítottak.Ez is a vevő kényelmét szolgálja. 1972-ben egy millió 193 ezer 669 vevőt szolgáltak ki. Ez azt jelenti, hogy naponta négyezren vásároltak a nyíregyházi Centrum­ban. Ennél a számnál természetesen jóval többen fordulnak meg, hiszen a. tapasztalatok szerint az érdeklődők háromszor annyian van­nak. mint a fizető vevők. Egy dolgozóra egy­millió forint eladás jutott, egy eladóra más­fél millió. Hány zoknit, pengét, táskarádió- elemet, stb. kellett ezért megmutatni és be csomagolni! A Z ELADÓK TÖBBSÉGE IS készül : holnapra. Szakközépiskolába jár, t vábbtanul. Az egyik eladónő/ a keregkedelm főiskolára jelentkezett. Mint mondják: no gyár szeretnék, ha mindenki elégedetten távozna az áruházból, amely mindinkább kinőtte f ruháját, de amely a szűkös körülmények kö­zött is igyekszik tartani a negyedszázada tarír Iramot. Kopka János „Centrum” — a Centrumban Az ókorban a Fórum Romanum volt a római élet központja. Fórum: az ókori római városok piactere, amelyen a közélet nyilvá­nos eseményei zajlottak le. Nyíregyházán 1973. június 25-én délután a négyes számú általános iskola díszterme változott át néhány, órára ilyen „piactérré”, ahol nagyon is közérdekű kérdés került a közélet nyilvános fórumának napirendjére: a megyeszékhely lakáshelyzete. Ebben trión nincs semmi meglepő, hiszen a tömegek tá­jékoztatásában immár nem újdonság a fó­rummódszer. Éppen Nyíregyházán hallhat­tunk az utóbbi hónapokban olyan esemé­nyekről, amikor egy-egy üzemben, intéz­ményben tartottak nyilvános fórumokat, ahol a hallgatóság a legkülönfélébb kérdést tette fel, és kért nyomban választ a vezetőktől. \ Nyílt véleménycsere Mi volt mégis az új ebben a mostani „párbeszédben”? Mindenekelőtt a szándék: álljunk oda az emberek, a városi lakosok elé és cseréljünk véleményt nyíltan a legnehe­zebb és — sokak szerint — legkényesebb kér. désről. Aztán: lehetőséget adtak arra is, hogy mindenki eljuttathassa kérdéseit az il­letékesekhez, ha netalán nem tud elmenni személyesen a fórumra. (A város különböző pontjain kis kék ládákat helyeztek el „Kér­dések lakásügyben” felirattal; sok helyütt öles plakátok hirdették az eseményt). Aztán: rit­kán látni ilyen összetételű „elnökséget”, mint amilyen június 25-én volt a nyíregyházi la­kásfórumon: a városi pártbizottság első tit­kárán, a város tanácselnökén kívül helyet foglaltak ott a lakáselosztással, a tervezéssel, az építéssel, a szervezéssel foglalkozó szer­vek vezetői (!j, de „oldalt” ültek a részkér­dések szakértői is. Tehát: a város vezetői fel­készültek a legizgalmasabb kérdés megvála­szolására is, s mint később kiderült, nem is jöttek „zavarba”. — A gyors városiasodás szükségessé te­szi, hogy kiemelten foglalkozzunk a lakás­építéssel, emelett a iakásellátottság terüle­tén jelentősek voltak az elmaradások. Ezek együtt indokolták, hogy a város eddigi tör­ténetének legnagyobb lakásépítési programját határozzuk meg a IV. ötéves tervben: hét­ezer lakás építését tűztük célul — hallhat­tuk Varga Gyulának, a városi pártbizottság első titkárának bevezetőjében, amely nem­csak arra derített fényt, hogy országos vi­szonylatban milyen rangos program ez. de azt sem kendőzte, hogy rendkívül nagyok a megvalósítás gondjai. Például: a célcsopor­tos lakásokra biztosított költségnormákat a tényleges költségek jóval Meghaladják; eh­hez párosul, hogy a lakásoknak csaknem a 70 százalékát új lakótelepeken építjük meg. ahol a terület-előkészítési, közművesítés! költ­ségek igen magasak. Aztán a megoldás erő­feszítései ebben az irigylésre egyáltalán nem méltó helyzetben; a város vezető szemei je­lentős támogatást nyújtanak az OTP-nél. a lakásépítő szövetkezetekben és az egyéb for­mákban‘megvalósuló építésekhez. Ez is köz­rejátszott abban, hogy például az elmúlt két tvben 2169 lakás épülhetett meg a város­ban, s hogy az 19,72. évi 1300 lakás rekord- 'eliesítményt jelent Nyíregyháza történeté­in. Annak ellenére, hogy az előiránvzott la­kásoknak csupán a háromnegyed része épül tieg a tervidőszak végére. Nyíregyháza í»v is 'agy lépást tesz előre a lakásgond enyhítésé­in. Tó alaphang Jó alaphangot adott a bevezető a fórum ivábbi alakulásához, csakúgy, mint a kék lá­dákba dobott kérdések szakszerű és hiány- ■alan megválaszolása is — ezt követően gyű­lésre egyáltalán nem emlékeztető, mondhat­ni" családias hangulat uralkodott a nagyte­remben. (Valaki meg is jegyezte: ez eop olvan. mint a tévéfórum, csak itt a városi el­ső titkár a „riporter”, ő osztogat ia szét a heérkező kérdéseket a szakértőknek, a veze­tőknek és az előadóknak.) Szabó Ferenc tanácselnök-helyettes kezd­te a válaszadások sorát, s mindjárt egy té vés hiedelmet kellett szétoszlatnia. ..Borba­nyán közművesített telkeket adtak el, holott ott még nincs is közmű, mikor lesz? ’ — hangzott az írásos kérdés, s a válasz: Borbá­nyán „közművesített áron” még egyetlen ház­helyet sem értékesítettek, s egyelőre nincs lehetőség az itteni terület közművesítésére. Horváth Béla kérdésére („Nem tesz-e a vá rosi tanács javaslatot a kormánynak a ma­gánerős lakásépítés fokozottabb központi tá mogatására”) a tanácselnök-helyettes elmond ta: a jelenlegi segítség iá számottevő, s pel daként megemlítette, hogy a Kossuth utcar egy OTP-lakás közművesítése „külsőleg” 7 ezer forintba kerül. Sok az albérlő a városban, nem tervezik albérlők' házának az építését — kérdezte leve lében Tóth József. A válasz: albérlők házál nem tervezik építeni, de segíteni akarnak az ilyen embereken. Épül amolyan „átmeneti 1 szobás. összkomfortos lakásokból álló tömb a fiatal házasoknak, akik míg Itt laknak, ta­karékoskodhatnak nagyobb lakásra. Előkészt­és alatt van a nyugdíjasok házának építése az Gszölő utca végén, ahol lakáson kívül egész­ségügyi és más ellátást is kapnának az idős emberek. Plakátok százait nyomtatták... Szabó József, Árpád út 30. szám alatti la­kos vetette fel levelében: „Sok az egyszobás lakás, ami már korszerűtlen és most mégis minigarzonokat építenek. Jobb volna, ha az egyszobás lakásokat is átminősítenék... A vá­laszból kiderült, hogy az OTP által éoíténdő minigarzonok lránt is nagy az érdeklődés, fő­leg a kispénzű fiat’al házasok körében, tehát igény van rá. Egyébként ezek a „lakások” sem vesznek kárba, hiszen idővel ezt az épü­letet át lehet alakítani például szállodává. (Ez .is az elképzelés.) javaslat és válasz Tiszteletre méltó javaslatok is érkeztek • a „kérdések” között, Ilyenek voltak oe'dá'ú a konzervgvárt Engels szocialista brigádé, több lakást kellene építeni a városközpontban.^ (A válaszból' ez folyamatos, az anyagi erőhöz mérten me? is történik, áz állomás tél-síé­ben néldául a közeljövőben több, mint fél­ezer lakást építenek meg.) Rendkívül érdekesek voltak azok a javas­latok, amelyeket egy építész házaspár jutta­tott el a város vezetőihez az éoülő lakások­kal kapcsolatban. Kitértek a lakások alapterile* leiének nagyságára (legyen a többségük tága­sabb). megemlítették a szeméttároló p:”'"1 é- \ máit: aztán szóltak a garázskérdésről, s a' 'ól, , hogv a szűk belvárosi terület jobb felbe-má- ' lása végett építsenek több magasházat N»ír- egvházán. (Eddig is épültek Hvertek, de a lö­vőben fokozottabban szem előtt kell tartan1 a takarékosságot, annak ellenére, hosv r város vezetői nem mondtak le az indokolt magas- házépítésről.) ' A „legkényesebb” kérdések dr. Nagy Árpád vb-titkárhoz érkeztek: ezek mindegvi- ke a lakáselosztással, a kiutalásokkal foglal­kozott. A már említett építész házaspár pél- dáúl azt javasolta: könnyítsék meg a minő­ségi csereket. Erre el kellett mondani, hogy a társadalmi ellenőrzést még sokáig fenn kell tartani, mert ennék hiányában egyesek min­dig új lakásba költözhetnének, míg mások­nak csak a „lelakott” lakások jutnának. Névtelen érdeklődő — Miért nem a kifüggesztés szerint megy J kiutalás is? — kérdezte levelében egy név­telen érdeklődő. A válasz nem lehetett más, mint az igazság: a kiutalás a korábban meg­állapított sorrendben történik, kivéve, ha valamelyik vállalat megvásárol lakást, mert ebben az esetben az ő joga a bérlők kijelölése. Egy hétgyermekes anya a helyszínen jut­tatta el panaszát a fórum válaszadóihoz: egye­dül neveli családját, naponta ötven kilométer­ről jár a konzervgyárba, szükséglakásban él­nek. Bíró László, a városi tanács elnöke kérte . magához megválaszolásra a panaszt: „Kivizs­gáljuk. s ha a helyzet valóban Ilyen súlyos, soron kivül intézkedünk. Előfordulhat, hogy ez a nagycsaládos anya, aki csak most adja be kérelmét, hamarabb jut lakáshoz, mint aki jzt két éve megtette. Ez a mi elosztási rend­szerünk méltányossága, itt kisgyermekekről, ggy súlyos helyzetben lévő csalódról van szó!” Ezzé! függött össze az. a Javaslat, hogy se adjanak vidéken élőknek Nyíregyházán ikást. „Aki közülük több éve Nyíregyházán lolgoznak. ők is jogosultak, nem zárkózhat el r város azok elől. akik munkájukkal sokat tesznek érte" — hangzott a felelet. Számtalan kérdésre adtak még kimerítő választ a jelenlévő szakértők. Akik jelen vol­tak, jó érzéssel távoztak: látták, hogy bár sú­lyos gond a lakás Nyíregyházán, az ezzel kap­csolatos kérdések mégsem kényesek... Angyal Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents