Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
W73, jifliu« n. RET.RT-MAGYARORSZAŐ 7. o!(Ja! Fényes dátumok Városi fórum A „Centrum“ példája Újfajta párbeszéd A KÖZELMÚLTBAN, AMIKOR a Centrum Áruházat tatarozták, a templom felöli oldalon időtálló, aranyozott betűkre bukkantak az építők: „Alapítva: 1874-ben.” Az áruház vezetői ma is sajnálják, hogy nem menthették meg ezt a felírást, amely egyúttal azt jelenti, hogy városunk legszebb kirakata, legelegánsabb áruháza jövőre lesz 100 éves. Ungár Ernő divat- és rövidáruüzlete va- lamlkor az igényesek, illetve a pénzesek boltja volt. A keresedők azt mondják, hogy valamikor ez az üzlet diktálta a városi divatot. Ez az áruház akkor létesült, amikor a megyében szárnyait bontogatta a mai értelemben vett kereskedelem. Akik alapították, s akik benne dolgoztak, mindig is értették a szakmát, tudták becsülni a vevőt. A Centrum ezt a tisztes hagyományt igyekszik fenntartani és tovább fejleszteni szocialista körülmények között. A későbbi dátum még fényesebb. Igaz. sok víz lefolyt azóta a Tiszán, amióta 1948. november 20-án megalakult Nyíregyházán az Állami Aruház, amely akkor mindössze 300 négyzetméternyi adóterületet örökölt. Hogy ez milyen kicsi, azt jó] mutatja a mai terület, az 1130 négy- zf' méter. Az osztályok ugyanazok voltak, mint rn ■ csak kicsiben. Ugyanaz volt a profil is. 27 dolgozója volt a nyitáskor. Ebben az időben rendkívül nagy jelentősége volt annak, hogy Szabolcs első áruháza állami tulajdonban volt. A feladata ekkor — a háború után voltunk akkor három évvel — az volt, hogy a lakosságot tömegcikkekkel lássa el. Akkor ugyanis még nem lehetett választékról beszélni: kellett a cipő, a ruha, és minél több, hogy mindenkinek jusson. Ekkor ismertük meg a tíousruhát, a típuscipőt, a lódenkabátot és a micisapkát. Ami áru bejött, percek alatt szétkapkodták. Akkor csak kiszolgálásról lehetett beszélni. 1958-lg az Állami Áruháznak az újszerű kereskedelmi munkában volt nagy szerepe és abban, hogy irányt mutatott a többi üzletnek. Vezető szerepet töltött be, a szocialista kereskedelem útját mutatta. 1960-ban érte el jelenlegi arculatát, az azt követő évek a színvonal-emelkedés évei voltak. A Z BIZONYOS, HOGY MA IS ebben az r 11 áruházban diktálják a nyíregyházi divatot, a korszerűséget, az új kereskedelmi formákat. Az áru mintegy felét Budapestről szállítják: a Centrum Áruházak Vállalat központja gyártatja közvetlenül az iparral. Érdekesek a számok. Az évi beszerzés 160 millió forint értékű. 70 milliót kapnak a központjuktól és 12 milliót külföldi cikkekből. Közvetlenül termeltetnek a gyárakkal cipőt* kötött divatárut, méterárut, lakástextilt és konfekciót. Ha a nyíregyházi vásárló bemegy az áruházba és a cipőben vagy a ruhában egy fekete párducot talál, akkor biztos lehet abban, hogy az az áru kiváló minőségű. Ez a márkajel ugyanis két éve született és egyrészt a minőséget, másrészt a monopolhelyzetet fejezi ki: az áru csak al Centrum áruházakban található. Ez a vállalat amolyan belső fóruma által kialakitott fémjelzés. Bármilyen szigorúak is a minőségi követelmények. egyre több az ilyen márkajellel ellátott áru, amely a fazont, a szint és minőséget garantálja. További játék a számokkal: az első teljes év az i943-es 12 és fél millió forgalmat hozott. Tíz év múltán már 97 millió volt az éves e* adási értéke. 1969-ben pedig 141 millió. Idén 164 milliós az áruház éves terve. Felvetődik a kérdés: lelassult az ütem? A válasz á realitás: a kereskedelem is eljutott egy intenzív szakaszhoz, amikor bizonyos mérvű telítettség (elentkezik például a tv-nél, rádiónál a tartós fogyasztási cikkeknél. Itt már sok helyen csupán arról van szó, hogy a régit kicserélem-e újra, korszerűre, vagy még várok vele Ugyanakkor az eladótér' ts meghatározza forgalomemelkedés méretét. Az egy főre juh forgalom a Centrum nyíregyházi áruházában az ország áruházai között arányosan egyike a legmagasabbaknak. Az áruház leterheltsége tehát nagy. Űj áruház építésére nem volt pénz. ezért váll szükségessé, hogy idén tovább korszerűsítsék az egész eladóteret. Uj kereskedelmi mdszereket vezettek be. új kiszolgáló osztályokat alakítottak ki. hogy az áteresztő képességet növelni tudják. Az ország nagy áruházaiban tett tapasztalatcserét követően ma máv modernizáltak a cipő-, a fehérnemű-, a divatáruosztály eladási formái, de önkiszolgáló módszerű például a műszaki apró cikkek eladása is. A CENTRUM KÖZPONTJÁBAN a leg** fejlettebb európai áruházi kereskedelem módszereit, formáit hozták össze. így fiataladott meg a. nyíregyházi öreg épület is. Szűk négy hónap alatt — január 3-tól május 1-ig — úgy cserélték ki a teljes eladóteret, hogy közben egyetlen napra sem állt le a kereskedelmi munka. Korszerűsítették a pincétől a padlásig. Világítást, fűtést cseréltek, festettek, hangulatos falburkolatot raktak fel, egyszóval kialakították a ma ízlésének megfelelő belső' eladóteret. A Centrum-központ ehhez 6 millió forintos támogatást adott a nyíregyházi áruháznak. De legalább ennyit ér az a kemény munka, amit az áruház dolgozói az átalakítás közben végeztek: helytálltak zsúfolt körülmények között és az. építőmunka zajában is. Dicséret jár ezért mind a 140 dolgozónak. Ma mór nem csak kiszolgálni kell. ha- nem eladni, mégpedig okosan és kulturáltan. A hazai és a külföldi cikkek légiója sorakozik a polcokon, olyanok is, amelyeket még két éve is hiába kerestünk volna az országban. Az áruháznak fel kell készülnie a konkurenciára Is, amelyet a város két új áruházának belépése jelent majd. Erre már most készülnek a Centrumban. Jobb választékkal. az importkeret bővítésével. Saját nyíregyházi termeltetéssel is: ebből jelenleg évi 8 millió 200 ezer forintért adnak,el. M YÜ.JT AZ ÁRUHÁZ A VÁSARLÓX1N NAK rengeteg kedvezményt. Ami a legutóbbi téli vásár lakosssági megtakarítását illeti: 1 millió S7 ezer forint volt. De a Centrum-hétfők ennél is többet jelentenek. Minden hétfőn 20 százalékkal olcsóbban adják a különböző cikkeket. Itt egy fillérig felhasználják a kockázati alapot. Megéri — vallják az áruház vezetői —, hiszen behozza a vásárlót, népszerűsíti az áruházát, gyorsítja a készlet forgását. Egy hétfő, amely korábban csendes volt — most egy jó szerdai hetipiaci nappal is felér. Elsőként Nyíregyházán itt vezették be a tartós fogyasztási cikkek, szőnyegáruk,. stb.< díjtalan házhoz szállítását, a harísnyaszem- felszedést, a konfekció testre igazítását, legutóbb már nyilvános telefont, postaládát és személyi mérleget is a közönség szolgálatába állítottak.Ez is a vevő kényelmét szolgálja. 1972-ben egy millió 193 ezer 669 vevőt szolgáltak ki. Ez azt jelenti, hogy naponta négyezren vásároltak a nyíregyházi Centrumban. Ennél a számnál természetesen jóval többen fordulnak meg, hiszen a. tapasztalatok szerint az érdeklődők háromszor annyian vannak. mint a fizető vevők. Egy dolgozóra egymillió forint eladás jutott, egy eladóra másfél millió. Hány zoknit, pengét, táskarádió- elemet, stb. kellett ezért megmutatni és be csomagolni! A Z ELADÓK TÖBBSÉGE IS készül : holnapra. Szakközépiskolába jár, t vábbtanul. Az egyik eladónő/ a keregkedelm főiskolára jelentkezett. Mint mondják: no gyár szeretnék, ha mindenki elégedetten távozna az áruházból, amely mindinkább kinőtte f ruháját, de amely a szűkös körülmények között is igyekszik tartani a negyedszázada tarír Iramot. Kopka János „Centrum” — a Centrumban Az ókorban a Fórum Romanum volt a római élet központja. Fórum: az ókori római városok piactere, amelyen a közélet nyilvános eseményei zajlottak le. Nyíregyházán 1973. június 25-én délután a négyes számú általános iskola díszterme változott át néhány, órára ilyen „piactérré”, ahol nagyon is közérdekű kérdés került a közélet nyilvános fórumának napirendjére: a megyeszékhely lakáshelyzete. Ebben trión nincs semmi meglepő, hiszen a tömegek tájékoztatásában immár nem újdonság a fórummódszer. Éppen Nyíregyházán hallhattunk az utóbbi hónapokban olyan eseményekről, amikor egy-egy üzemben, intézményben tartottak nyilvános fórumokat, ahol a hallgatóság a legkülönfélébb kérdést tette fel, és kért nyomban választ a vezetőktől. \ Nyílt véleménycsere Mi volt mégis az új ebben a mostani „párbeszédben”? Mindenekelőtt a szándék: álljunk oda az emberek, a városi lakosok elé és cseréljünk véleményt nyíltan a legnehezebb és — sokak szerint — legkényesebb kér. désről. Aztán: lehetőséget adtak arra is, hogy mindenki eljuttathassa kérdéseit az illetékesekhez, ha netalán nem tud elmenni személyesen a fórumra. (A város különböző pontjain kis kék ládákat helyeztek el „Kérdések lakásügyben” felirattal; sok helyütt öles plakátok hirdették az eseményt). Aztán: ritkán látni ilyen összetételű „elnökséget”, mint amilyen június 25-én volt a nyíregyházi lakásfórumon: a városi pártbizottság első titkárán, a város tanácselnökén kívül helyet foglaltak ott a lakáselosztással, a tervezéssel, az építéssel, a szervezéssel foglalkozó szervek vezetői (!j, de „oldalt” ültek a részkérdések szakértői is. Tehát: a város vezetői felkészültek a legizgalmasabb kérdés megválaszolására is, s mint később kiderült, nem is jöttek „zavarba”. — A gyors városiasodás szükségessé teszi, hogy kiemelten foglalkozzunk a lakásépítéssel, emelett a iakásellátottság területén jelentősek voltak az elmaradások. Ezek együtt indokolták, hogy a város eddigi történetének legnagyobb lakásépítési programját határozzuk meg a IV. ötéves tervben: hétezer lakás építését tűztük célul — hallhattuk Varga Gyulának, a városi pártbizottság első titkárának bevezetőjében, amely nemcsak arra derített fényt, hogy országos viszonylatban milyen rangos program ez. de azt sem kendőzte, hogy rendkívül nagyok a megvalósítás gondjai. Például: a célcsoportos lakásokra biztosított költségnormákat a tényleges költségek jóval Meghaladják; ehhez párosul, hogy a lakásoknak csaknem a 70 százalékát új lakótelepeken építjük meg. ahol a terület-előkészítési, közművesítés! költségek igen magasak. Aztán a megoldás erőfeszítései ebben az irigylésre egyáltalán nem méltó helyzetben; a város vezető szemei jelentős támogatást nyújtanak az OTP-nél. a lakásépítő szövetkezetekben és az egyéb formákban‘megvalósuló építésekhez. Ez is közrejátszott abban, hogy például az elmúlt két tvben 2169 lakás épülhetett meg a városban, s hogy az 19,72. évi 1300 lakás rekord- 'eliesítményt jelent Nyíregyháza történetéin. Annak ellenére, hogy az előiránvzott lakásoknak csupán a háromnegyed része épül tieg a tervidőszak végére. Nyíregyháza í»v is 'agy lépást tesz előre a lakásgond enyhítéséin. Tó alaphang Jó alaphangot adott a bevezető a fórum ivábbi alakulásához, csakúgy, mint a kék ládákba dobott kérdések szakszerű és hiány- ■alan megválaszolása is — ezt követően gyűlésre egyáltalán nem emlékeztető, mondhatni" családias hangulat uralkodott a nagyteremben. (Valaki meg is jegyezte: ez eop olvan. mint a tévéfórum, csak itt a városi első titkár a „riporter”, ő osztogat ia szét a heérkező kérdéseket a szakértőknek, a vezetőknek és az előadóknak.) Szabó Ferenc tanácselnök-helyettes kezdte a válaszadások sorát, s mindjárt egy té vés hiedelmet kellett szétoszlatnia. ..Borbanyán közművesített telkeket adtak el, holott ott még nincs is közmű, mikor lesz? ’ — hangzott az írásos kérdés, s a válasz: Borbányán „közművesített áron” még egyetlen házhelyet sem értékesítettek, s egyelőre nincs lehetőség az itteni terület közművesítésére. Horváth Béla kérdésére („Nem tesz-e a vá rosi tanács javaslatot a kormánynak a magánerős lakásépítés fokozottabb központi tá mogatására”) a tanácselnök-helyettes elmond ta: a jelenlegi segítség iá számottevő, s pel daként megemlítette, hogy a Kossuth utcar egy OTP-lakás közművesítése „külsőleg” 7 ezer forintba kerül. Sok az albérlő a városban, nem tervezik albérlők' házának az építését — kérdezte leve lében Tóth József. A válasz: albérlők házál nem tervezik építeni, de segíteni akarnak az ilyen embereken. Épül amolyan „átmeneti 1 szobás. összkomfortos lakásokból álló tömb a fiatal házasoknak, akik míg Itt laknak, takarékoskodhatnak nagyobb lakásra. Előkésztés alatt van a nyugdíjasok házának építése az Gszölő utca végén, ahol lakáson kívül egészségügyi és más ellátást is kapnának az idős emberek. Plakátok százait nyomtatták... Szabó József, Árpád út 30. szám alatti lakos vetette fel levelében: „Sok az egyszobás lakás, ami már korszerűtlen és most mégis minigarzonokat építenek. Jobb volna, ha az egyszobás lakásokat is átminősítenék... A válaszból kiderült, hogy az OTP által éoíténdő minigarzonok lránt is nagy az érdeklődés, főleg a kispénzű fiat’al házasok körében, tehát igény van rá. Egyébként ezek a „lakások” sem vesznek kárba, hiszen idővel ezt az épületet át lehet alakítani például szállodává. (Ez .is az elképzelés.) javaslat és válasz Tiszteletre méltó javaslatok is érkeztek • a „kérdések” között, Ilyenek voltak oe'dá'ú a konzervgvárt Engels szocialista brigádé, több lakást kellene építeni a városközpontban.^ (A válaszból' ez folyamatos, az anyagi erőhöz mérten me? is történik, áz állomás tél-síében néldául a közeljövőben több, mint félezer lakást építenek meg.) Rendkívül érdekesek voltak azok a javaslatok, amelyeket egy építész házaspár juttatott el a város vezetőihez az éoülő lakásokkal kapcsolatban. Kitértek a lakások alapterile* leiének nagyságára (legyen a többségük tágasabb). megemlítették a szeméttároló p:”'"1 é- \ máit: aztán szóltak a garázskérdésről, s a' 'ól, , hogv a szűk belvárosi terület jobb felbe-má- ' lása végett építsenek több magasházat N»ír- egvházán. (Eddig is épültek Hvertek, de a lövőben fokozottabban szem előtt kell tartan1 a takarékosságot, annak ellenére, hosv r város vezetői nem mondtak le az indokolt magas- házépítésről.) ' A „legkényesebb” kérdések dr. Nagy Árpád vb-titkárhoz érkeztek: ezek mindegvi- ke a lakáselosztással, a kiutalásokkal foglalkozott. A már említett építész házaspár pél- dáúl azt javasolta: könnyítsék meg a minőségi csereket. Erre el kellett mondani, hogy a társadalmi ellenőrzést még sokáig fenn kell tartani, mert ennék hiányában egyesek mindig új lakásba költözhetnének, míg másoknak csak a „lelakott” lakások jutnának. Névtelen érdeklődő — Miért nem a kifüggesztés szerint megy J kiutalás is? — kérdezte levelében egy névtelen érdeklődő. A válasz nem lehetett más, mint az igazság: a kiutalás a korábban megállapított sorrendben történik, kivéve, ha valamelyik vállalat megvásárol lakást, mert ebben az esetben az ő joga a bérlők kijelölése. Egy hétgyermekes anya a helyszínen juttatta el panaszát a fórum válaszadóihoz: egyedül neveli családját, naponta ötven kilométerről jár a konzervgyárba, szükséglakásban élnek. Bíró László, a városi tanács elnöke kérte . magához megválaszolásra a panaszt: „Kivizsgáljuk. s ha a helyzet valóban Ilyen súlyos, soron kivül intézkedünk. Előfordulhat, hogy ez a nagycsaládos anya, aki csak most adja be kérelmét, hamarabb jut lakáshoz, mint aki jzt két éve megtette. Ez a mi elosztási rendszerünk méltányossága, itt kisgyermekekről, ggy súlyos helyzetben lévő csalódról van szó!” Ezzé! függött össze az. a Javaslat, hogy se adjanak vidéken élőknek Nyíregyházán ikást. „Aki közülük több éve Nyíregyházán lolgoznak. ők is jogosultak, nem zárkózhat el r város azok elől. akik munkájukkal sokat tesznek érte" — hangzott a felelet. Számtalan kérdésre adtak még kimerítő választ a jelenlévő szakértők. Akik jelen voltak, jó érzéssel távoztak: látták, hogy bár súlyos gond a lakás Nyíregyházán, az ezzel kapcsolatos kérdések mégsem kényesek... Angyal Sándor
