Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
] *. oMat KFTFT-MAGYARORSZÄÖ 1973. július ff. Az illanó közmű Valahol „gáz van — mondják egy-egv rosszul sikerült dologra. Nyíregyházán pedig lassan mindenütt gáz van — de már a •zo valódi értelmében. A modern élet egyik legjobban sikerült velejárója az illanó közmű. a földgáz, amelyik -Valamilyen formájában lassan minden nyíregyházi háztartásba eijut. Az egyik helyen a konyhában főznek vele. a másik lakásban a vezetékes gáz konvektorai adják a szobában télen a meleget, a harmadik helyen a palackos gáz előnyeit élvezik, vagy siránkoznak azon, hogy hiába a készülék, ha nem kötik be egyelőre. Egy évtizede sincs, hogy megtörtént az els' kapavágás a városi gázhálózat építésére iVz é.?zaki lakónegyed gyors ütemben eii űkedő házai kérték, sürgették, hogy a tn trn, kis konyhájú lakásba modern. karnak megfelelő főzőkészülék — gáztűzhely kerüljön. A város szerencséje Voltaképpen szerencséje volt Nyíregyházának. Egy „ugrásnyira” húzódik "a város a-att az a Romániából érkező földgázvezeték, melyet a borsodi iparvidékre vezettek, a le- ni nvárosi műtrágyagyár ebből nyeri a gyártáshoz szükséges alapanyagot. A vezetéket ..csak” meg kellett csapolni, hogy jusson ide is évente előbb néhány százezer, majd néhány millió köbméter gáz. Az épülő lakónegyedek után kopogtattak s városközpont régi házai is, magánosok és kö/üjetek egyaránt — mind részesülni akartak a magas hőértékű, könnyen használható gázenergiából. Az 1966 decemberi néhány tucat fogyasztó helyett ma már (1973 júliusára) 5400 család örülhet a vezetékes gáznak. A vezetékek építésére tijbb. mint 20 millió forintot fordítottak eddig, de az építkezéseknél továbbra sincs megállás. Lassan a gázháló1 zat. föld alatti vezetékrendszere ugyanúgy behálózza a várost, mint a víz, az elektromos vezetékhálózat. A mai, városi gázfelhasználásnak tulaj-, donképpen két fő iránya van. Az egyik az ipari fogyasztás, a másik a lakosság gázhasználata. S ezt tovább lehet bontani: egyes helyeken csak háztartási célra — tehát tűzhely használatára — míg másutt fűtésre is felhasználják a gázt. A megbontás azért is érdekes, mert a vezetékrendszert ehhez kel! , méretezni, a gázfogyasztás nagyságát ezen az alapon kell meghatározni. Nyíregyházi sajátosság, hogy a fűtési rendszerben kettősség alakúit ki. Míg áz északi lakónegyedben, Jósavárosban, a városközpont egyes épületeiben a távfűtés hódít, addig a déli lakónegyedben a gázfűtés az uralkodó. S ugyanúgy a gázfűtésre térnek át azok a magánosok is, akiknek az utcájukban végighalad a vezeték. Más kérdés viszont, hogy . az egyöntetűség hiánya mennyire a megfontolt gazdaságossági számítások, s mennyire a pillanatnyi lehetőségek miatt alakult ki. A maximum határa Lévén hazánk eAergíaszegény ország, ezért az energia minden formájával szigorú gazdálkodás folyik. Mivel a lakosság fogyasztásának — különösen pedig a fűtésnek — az időjárás adta viszonyok között jól kivehető csúcsai vannak, ezért a gázfogyasztásnál is csúcsot határoztak meg, Nyíregyhá- zán például a maximum 1975-ig' az óránként ötezer köbméteres fogyasztás lehet. Megnyugtató, hogy a mostani télen még csak 4 ezernél tartottunk, de itt már be kell számítani a három nagy ipari fogyasztót, az UNIVER- SIL-,t a nemrég bekapcsolt tejporgyárat és a TITÁSZ hőerőművét. Az utóbbi szolgál az energiamérleg egyensúlyozójául is, mivel az erőműben csak ha van felesleges gáz — nép- gazdasági vagy vállalati szinten — akkor engedélyezik a kazánok gázzal való fűtését, egyébként olajfűtéssel üzemelnek. Persze amennyire jó a gáz a felhasználónak, szinte annyi bosszúságot okozott már eddig majd minden polgárnak a vezetéképítéssel. Elég utalni a közelmúlt mérgelődései- re, a Kossuth utca elhúzódó átépítésére, az Északi körúton vagy a Malom utcán a hónapokig húzódó vezetéképítésre, a Csalié köz végén épült új házak fagyoskodó lakóira, akik a gázfűtést jóval az ígért határidő után kapták meg. Szinte nem akadt olyan kiviteled _ pedig részt vett az építésben olyan szákvállalat is, mint a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat, a Csőszerelőipari Vállalat és mások — amelyik gyorsan és jól dolgozott volna. Nem készültek fel arra, hogy a komoly hatósági ellenőrzéseknek — a hegesztési varratok röntgenezésének, a minden részművelet elvégzése utáni ellenőrzés szigorú feltételeinek — eleget tegyenek. Pedig ezek a rendeletek kellettek és kellenek, hogy biztonságban hajthassa álomra fejét az is. akinek ugyan nincs gáza, de a vezeték mellett fekszik a lakása. Ha... és a távlatok... Az építési „dzsungelben” pedig kevesen ismerik ki jól magukat. A szolgáltató, a TI- GÁZ például —: meglévő anyagi lehetőségei mellett — akkor épít vezetéket, ha hosszú távon kifizetődőnek tartja a beruházást. A vállalatok, intézmények — ha van pénzük — szintén kérhetnek engedélyt a gáz bevezetésére a saját költségükön, s emellett folynak a tanácsi beruházások. Végső soron ugyan — mint az egész város gazdájának — a tanácsnak kell koordinálnia, figyelembe véve a távlati terveket is. A távlatok Nyíregyházának kitűnőek. Az épülő Testvériség gázvezeték, amely a nyu- gat-szibériai gázmezőkkel köti össze hazánkat, a megyeri keresztül halad, s a nyíregyházi határt Sóstó felett érinti. Innen egy le*- ágazás kiépítése szinte minimális költségbe kerül. Bár most is. mivel a román gázveze* ték összeköttetésben van az országos hálózattal, kapcsolatban vagyunk a gázellátás1 teljes rendszerével. A fog3'asztás ütemének növekedése pedig a következő években sem marad el. 1975 telére már az erőmű nélkül 5600 köbméteres óránkénti csúcs várható. A TI- GÁZ felkészül az V. ötéves tervben a gázfogadó állomás bővítésére, a nyolcvanas evek elejére tízezer köbméteres csúcsra számíta nak. Az új házak gázellátása mellett vezetéket fektetnek le jövőre a Kert utcán, az Inczédi soron, itt is modernizálhatják fűtést. Vezetékes gáz ennek ellenére nem jut mindenüvé, de nem is érné meg. A propán- bután gázpalackokkal ugyanolyan jól el lehet látni a háztartásokat, a drága vezeték- építési munkák megtakarításé mellett. Hogy a családi házakban mennyire megszokták, megkedvelték a palackos gázt, azt bizonyítja, hogy Nyíregyházán 16 ezer készüléket, a mélyei. állomány ötödét tartják nyilván. Jóval a 65 százalékos országos terv felett járunk, ott tartunk, hogy a háztartások több mint 80 százaléka részesül valamilyen- gázellátásban. Vagyis a következő években itt — a palac- ko§ gátnál — lényegesebb növekedésre nem •számíthatunk. Mikor lesz megoldás? Van viszont néhány, a közhangulatot jelentősen befolyásoló problémája a púlackosgáz-ellátásnak. Az egyik, hogy a töltőkapacitás országosain nem tudott lépést tartani a fogyasztók számának emelkedésével. Ezért korlátozni kellett a készülékek bekapcsolását, s bizony most nyáron még csak az 1971- ben beadott bekötési kérelmeket tudják kielégíteni. Még rosszabb a helyzet a 22 kilós, boylerhez való palackoknál, ahol még a három évvel ezelőtt vásárolt készülékek bekötésére várnak. Csak 1975-re alakul ki olyan helyzet, hogy a készülékek eladása szinkronba kerül a bekapcsolással. A másik gond a palackok cseréje. A Tempó szövetkezet most már megoldotta a házhoz szállítást, viszont a biztonsági előírások miatt a Bogyó utcai töltőállomáson be kell szüntetni a palackok cseréjét. Erre szin tén a Tempó készül fel, a nyár végén a Bújtoson, a Jég utcában hozza létre na/ tízezer palackos cseretelepét. A nagyobb ta nyabokrokban, a családi házas övezetekben — -mint Borbánya, Ságvári-telep — viszont ner ártana valamivel nagyobb lendülettel hozz: kezdeni az oly sok helyen közkedvelt min cseretelepek hálózatának kiépítéséhez. ' Lányi Bolond .Arany sas“ és társai Nyíregyháza patikái És a legkorszerűbb gyógyszertár: a Lenin téri éjjel-nappal! Nagyüzem a nyíregyházi töltőállomáson Kérem tehát a Ns Gomunitást méltóztas- son ezen fontos észrevételeimet figyelembe venni s Határozását ehez alkalmaztattni, a ki az tudósítását várván illő tisztelettel ma- radok Nyíregyházán Julius 12-kén 1829. Észt, a Nemes Comunitasna-k alázatos szolgája Kobylitz Dániel Patikárius.” (Az-említett kimutatásban: a Nyíregyházi Patika adatai 1820—28 között és a Nyíregyhá, zi Patika által a Nkállói Patikába kiszolgálta, lőtt szerek ára 1822—28 között szerepel! Meg. jegyezzük, hogy abban az időben a hajdúvárosok jelentős része, így: Böszörmény és Nádudvar is közigazgatásilag Zabolch vármegyéhez tartozott). K obylitz, gyógyszerész közéletei fontos- légára vital egy 1831-ből való és a ’ÍŐiéjbánhoz in^ett hosszú, 3 oTÖäTäS" 'TÖV51 egyik passzusa is. „Sz(abad) Nyír Egy Háza Várossá Elöljárói alázatos esedezésök” című levélben kérik a főispánt, hogy eszközölje ki 1 mázsa klórmész Bécsből való szállítását, ugyanis nagyságos Kobylitz Dániel patikárius úr páti Icájában kifogyott e fertőtlenítőszer és, itt van a cholera! A gyógyszerészeti almanach szerint Nagy, kálló csak 1813-ban, Kisvárda 1818-ban. Csen, ger 1825-ben jegyeztetett be gyógyszertárat, de ezeknél régebbi a Nyírkárászon 1805-ben létesített „Megváltó‘’-hoz címzett gyógyszertár. A valóban második és a ..Magyar Koro- ná”-hoz címzett nyíregyházi ^gyógyszertár a mai Felszabadulás u. 1. sz. alatt volt és 1834- ben létesült. Tulajdonosai közül ismertebbek: Lányi Dezső és Gonda Miklós, Jancsó Kálmán és Reichmann Béla. Krúdy is emléket állított e páti Icának így: Benczúr Gyula szülőházában volt valamikor Léderer Tgnácz ..Magyar Koroná”-hoz címzett gyógyszertára, illetve a Kiskorona-serház is. Az épületét lebontották, ma ABC-áruház van a helyén. A 3. nyíregyházi patika az 1867-ben létesített „Korányi”-patika, melynek későbbi híres tulajdonosa Osgyáni József volt. A patika a régi Bessenyei tér 14. sz. alatt (Ma: Tanácsköztársaság tér) a mai totó-lottó üzlet helyén volt. Jósa András megyei főorvos saját tervezésű nyaralóját: a Vityillót (Sóstól u. 30.) Osgyáni gyógyszerész vásárolta meg és építtetett helyére villát. Ugyancsak nevezetes az 1893-ban Hatzel tér 1. sz. alatt nemes Török Gyula által létesített „Arany kereszt” patika is. Ma a 3. sz. gyógyszertáf működik itt. i Nyírbátorban csak 1830-ban és Ujfehértó, valamint Nyírbakta községekben 1836-ban létesült gyógyszertár. A nyírbátori gyógyszer- tárban, dolgozott Mihalovits István gyógyszerész, aki 1871-ben Debrecenbe költözött és megvette a „Kígyó”-hoz címzett gyógyszer- tárt. Fia, Mihalovits Jenő a nagy hírű debreceni gyógyszerész 1906-ban lépett apja örökébe. A XIX. sz. végén 27 gyógyszertár volt a megyében, s- ebből 3 Nyíregyházán működött. Ma városunkban 8 nyilvános és 2 intézeti (kórházi) gyógyszertár van. T ény ma már, hogy a gyorsan jelentős várossá fejlődött Nyíregyháza kórház és egészségügye nagyon fejlett volt, s ennek írásos bizonyítékai is fellelhetők a megyei levéltár anyagában. Most kitűnt, hogy a patikák létesítése terén országosan is élen járt Nyíregyháza. Kár lenne ezekről megfeledkezni, újból és újból városunkban is fel kell éléveníteni emléküket, mert ellenkező esetben egészen friss gyógyszerésztörténeti munkák is átsiklanák felettük, meg sem említik. De különösen indokolt Nyíregyháza patikái történetének felelevenítése, a közelgő ; “lent ős helytörténeti évfordulók közledetével. Dr. Fazekas Árpád Gáz: öröm és gond TD égi gyógyszerészi évkönyvek egybe hangzó bizonysága szerint Nyíregyháza — és egyben Szabolcs megye -— legrégibb nyilvános gyógyszertára az 1648-bar erigáltatott „Arany sas” reáljogű gyógyszer- tár volt. Török Gyula adatai szerint ez voll az országnak Sorrendben a 8. nyilvános gyógyszertára! Az „Arany sas” gyógyszertár 1648— 1948 között működött, azaz éppen 300 évig. s helye a mai. Dózsa u. 1. számnak felelt meg. Az államosításkor szép sasos cégérét levették, majd 1967-ben — a Szabolcs-szálló építése miatt —* az épületét is elbontották. Nékám Lajosné már nem is említette 1971. évi feldolgozásában. E gyógyszertárnak legalább 1820-tól tulajdonosa volt Kobylitz Dá- niel patikárius. Későbbi nevezetes tulajdonosa még dr. Szopkó Dezső, akiről Krúdy is megemlékezett: „Szopkó gyógyszerészeknél akkor tümedezett föl az esti összejöveteleken a város későbbi nevezetes poétája: Vietórisz József.” úá.lfSP Úgy tűnik, igaza van Dienés *ö. ístvafb nak. aki szerint lehetséges, hogy 1792óben a másfél száz éves „Arany sas” patika szorult újjáépítésre. Ebben az esetben a megyei levéltárban 1793. évi 4. számú „A Szabolcs vármegye által Nyíregyházán épített gyógytár- hoz szükségelt anyagok, feljegyzése az építésre vonatkozó rendelettel együtt (Elek László alispán)”, jelzésű akta az „Arany sas” gyógyszertárra vonatkozik és nem újabb gyógytár építésére. Ezzel van összhangban, hogy a megyei levéltár 1806. évi 2. sz. aktája szerint: „A nyíregyházi bírák kérelmére gróf Károlyi mint földesúr egy második gyógytár íelállí- ,ását ellenzi és ehhez semmi segedelmet nem id.” A „Nemes Communitas” azonban csak ceresztülvihette akaratót és átmenetileg letetett két gyógyszertára is a településnek. Erre utal, hogy 1810-ben „Geitner Éliás vá- -osi gyógytárbérlő gyógyszerész kéri Udvaraink bekeríttetését” (1810/17. sz. okirat), 11- elve 1821-ből „Fábry János gyógyszerész ok- nányai és kérvénye a városhoz a polgárjog Any érésé iránt” (1821 11. sz. okirat). Mindez iem jelenti azt, hogy a XIX. század első évtizedeiben tartósan két patikája is volt Nyíregyházának. A leghívebben nyerhetünk betekintést Nyíregyháza és egyben Szabolcs megye patikaügyéről Kobylitz Dániel patikárius 1829. július Í2-én a város elöljáróihoz intézett folyamodványából. Kobylitz Dániel különben fontos személyiség volt Nyíregyházán, köztiszteletben állott, tagja volt a városi tanácsnak, bérelte a várostól a serházat, s nevét az tette maradandóvá, hogy Tokajból jövet ő hozta a hírt Nyíregyházára az 1831. évi kolerajárvány megérkezéséről. Lássuk most ezen 144 éves folyamodvány szövegét: „Nemes Comunitás!” A Nemes Comunitás még egy Patikának Városunkba felállítását elhatározta — erre nézve bátorkodom észrevételeimet a Ns’ Co- munitas eleibe terjeszteni. Igaz ugyan az, hogy ezen Városba ez előtt több esztendőkkel két Patika volt, de ebből nem következik, hogy most is lehet kettő, ez meg bizonyíttatik az által 1-mo Hogy . midőn meg boldogult Gait- ner Ur által itten Patika fel állíttatott, a meg boldogult Zelenák Ur Patikája mivé lett már akkor, s’ maga koldus Botra jutott. 2-do Akkor ezen egész vidéken fsak Nyíregyházán volt Patika, még se tudott két Patikárius subsislálni, most pedig azólta Nkállóba. KisVárdán, Mátészalkán és Böszörménybe négy ujj Patikák nyittattak, és így kettő helyett már <öt vagyon, s a comunicatio is öttfelé oszlott, hogy subsistálna tehát hatodik, mikor a népesség azólta háromszor annyira, mint akkor volt, bizonyosan nem szaporodott.
