Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
^ <*9& ff«. fSffos ^ HÉTFŐ: KEDD: SZERDA: Koszigin szovjet kormányfő hivatalos látogatásra Ausztriába utazott Helsinkibe sorra érkeztek az európai biztonsági konferencián részt vő külügyminiszterek Megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia Bécsben három szovjet—osztrák egyezményt írtak alá Helsinkiben Péter János és Walter Scheel között tárgyalások folytak a magyar— NSZK diplomáciai kapcsolatok felvételéről Podgornij Szófiába érkezett CSÜTÖRTÖK: FENTEK: Koszigin hazautazott Bécsből Szíriában felavatták a szovjet segítséggel épült Eufrátesz-gátat Az olasz szocialisták úgy döntöttek, hogy belépnek Rumor koalíciós kormányába Fehér Lajos vezetésével magyar kormány- küldöttség utazott Mongóliába Megalakult az új chilei kormány Dollármélypont az NSZK-ban SZOMBAT: Véget ért az európai biztonsági konferencia külügyminiszteri szintű első szakasza és közzétették az általános vita zárójelentését Amiért oly sok munka és fáradtság, két- és többoldalú tárgyalás, ezernyi vita, különböző nézetek egyeztetése, jó szándékok érvényesítése, indokolatlan gyanakvások elhárítása folyt évek óta, ami a szocialista diplomácia átfogó nagy akciójának a célja volt, íme, a héten a megvalósulás útjára lépett: külügyminiszteri szinten megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia. Annak a tárgyalássorozatnak a nyitánya, amely hivatva van létrehozni kontinensünk új biztonsági rendszerét. A helsinki értekezlet kétségkívül sikeres volt. A szocialista országok ismét mindenki másnál felkészültebbnek, aktívabbnak bizonyultak. Még emlékezetes, hogy a nagykövetek június 8-án egy előzetes „ajánlással” fejezték be munkájukat, s ezt átadták a kormányoknak, hogy alapot teremtsenek az érdemi tárgyalásokhoz. Az „ajánlások” több napirendi pontot javasoltak a biztonsági konferenciára. A szocialista kormányok a közbeeső időt használták fel, hogy az „ajánlások” menetét követve, minden na. pirendi ponthoz egy-egy gondosan kidolgozott, okmányszerű határozattervezetet állítottak össze és elfogadásra a biztonsági konferencia elé terjesztették. Ez újabb hozzájárulás a konferencia munkájában az előrelépéshez. A nyugati országoknak ilyen részletesen kidolgozott határozati javaslattervük nem volt, kinyilvánították azonban véleményüket a szocialista országok javaslatairól. A vélemények többsége a javaslatok jó részét kedvezően fogadta. S bár nem kívánjuk csökkenteni a helsinki tanácskozások ünnepélyességének jelentőségét. meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos nyugati taktikázások, amelyektől már a nagyköveti konzultáció sem volt mentes, most tovább folytatódtak. Nevezetesen arról van szó, hogy egyes külügyminiszterek háttérbe kívánták szorítani a konferencia előtt fekvő javaslatok közül a leglényegesebbeket (az európai országok együttélésének és biztonságának alapelveit), és majdhogynem kizárólagosságot biztosítani kétségkívül fontos, de mégis csak kisebb jelentőségű ügyeknek (például a kulturális "együttműködés rész- problémáinak). Harmincöt ország harmincöt külügyminisztere^ természetesen sokféle véleményt képviselhet is. Tekintetbe véve az európai országok gazdasági és társadalmi sokféle, ségét, nem is volt várható, hogy minden ország kormánya valamennyi 1 kérdésben azonos nézetet, valljon. A döntő azonban a fő kérdésekben kialakítandó egyetértés, ami remélhetőleg a konferencia további menetében létrejön. A külügyminiszteri nyitány ismertté tette az általános politikai nyilatkozatokat. Az ősszel következik Géniben a munkabizottságok ülése, ahol már szakterületekre bontva, a részleteket dolgozzák ki. Véleményünk szerint ezt a munkát olyan ütemben lehet végezni, hogy még ebben az évben összeülhet a konferencia zárószakasza. Helsinki alkalmat nyújtott a külügyminiszterek kétoldalú találkozóira is. Közülük magyar szempontból Péter János és Walter Scheel tárgyalásai a legjelentősebbek. A két külügyminiszter ezen megállapodott, hogy a közeljövőben kormányszintű tárgyalásokat kezdenek Magyar- ország és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezésére. Miközben a világ Helsinkire figyelt, nem maradtak háttérben egyéb külország! ese. mények sem. Így például az, hogy a szovjet diplomácia bé- keoffenzívája a magas szintű államférfiak látogatásaival, eszmecseréivel tovább folytatódik. Podgornij szovjet államfő Bulgáriában a két testvéri szocialista ország kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt, Alekszej Koszigin pedig Ausztriába látogatott. Ez alkalommal az illetékes szovjet és osztrák vezetők három egyezményt írtak alá a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. műszaki-tudományos együttműködésről, illetve a két ország közötti közúti forgalom szabályozásáról. Európán kívül két ország került a világsajtó első oldalaira, s mindkettő a dél-amerikai kontinensen van: Chile és Uruguay. Chile még a műit héten túljutott egy súlyos válságon, amelyet katonatiszti körök összeesküvése és az ennek nyomán kirobbant puccskísérlet okozott. Mint emlékezetes, a hadsereg kormányhű erői leverték a lázadást és a bűnösök bíróság elé kerülnek. Allende elnök ebben a helyzetben — hogy megőrizze a hadsereg egységét és hagyományos „politikán kívüliségét” — úgy döntött, hogy újjáalakítja kormányát és ebbe nem vonja be a tábornokokat, főtiszteket. Azért van ennek jelentősége, mert a hadsereg döntő többsége mindenekelőtt az alkotmány védelmezőjének tekinti magát és mivel Chile alkotmányos kormányát az Allende körül tömörült népi egység hozza létre, a hadsereg mindeddig megőrizve „alkotmányos pártatlanságát”, megvédte a népi egységet a jobboldali támadásoktól. Allende a most felmentett katonaminisztereknek ismét lehetővé tette, hogy nem a politikai hovatartozásuk, hanem „tisztán” az alkotmány szolgálata alapján védelmezzék a népi kormányt. Uruguayban ugyanakkor — mintha csak időben egyeztetve lett volna a chilei eseményekkel — a jobboldali Bor- daberry elnök újabb támadást intézett a dolgozók szabadság- jogai ellen, letartóztatott 52 szakszervezeti vezetőt és elrendelte az engedetlen munkások koncentrációs táborba zárását. Ügy tűnik, hogy Dél- Amerikában a feudális tőkés uralkodó osztályok — megijedve a több országban tapasztalható baloldali előretöréstől — egyre kétségbeesettebb lépésekre szánják el magukat. Testvérországok életéből Taskent meggyógyult öt évvel ezelőtt Üzbegisztán fővárosát, Taskentet hatalmas földlökések mozgatták meg, amelyek komoly károkat okoztak. Az itt élőket ért természeti csapást együttérzéssel fogadták a Szovjetunió népei. Moszkva, Le- nigrád, Kijev és Minszk lakosai azonnal felajánlották, hogy részt vesznek az új Taskent felépítésében. Az ország minden részéből építőbrigádok érkeztek a helyszínre, magukkal hozva a szükséges építőanyagot és gépeket. Az új Taskent hihetetlenül rövid idő alatt épült fel. Napjainkban szovjet Közép-Azsia legszebb városa. Az építők hősieségéről az egész világ tud. Kevesek előtt Ismert azonban egy első pillantásra talán apróságnak tűnő részlet, amely pedig-a szovjet városépítés egészére jellemző: Taskent minden új kerületének terve alatt ott van a városi közegészség- és járványügyi állomás főorvosának építési engedélyt jelentő aláírása is. A közegészségügyi szolgálat szerteágazó szervezetének funkciója sokoldalú, rendkívül fontos. Megelőzi, felfedezi és ellenőrzi a fertőző megbetegedések gócait, tervszerű megelőző intézkedéseket tesz és gondoskodik a városok kielégítő közegészségügyi állapotáról. Taskent- ben ezt a felelősségteljes munkát Eleonóra Korkina és munkatársai végzik, szoros együttműködésben a városi tanács illetékes szerveivel és az építővállalatokkal. A közegészségügyi orvos számos más kötelezettsége közé tartozik, hogy a lakás- építési tervekben ügyeljen a közegészségügyi előírások megtartására. — Előfordul, bár ritkán, hogy a tervezők panaszkodnak szigorú követelményeinkre — mondja Korkina. — Azt állítják, hogy akadályozza az alkotói fantázia kibontakozását. Az esetek többségében azonban sikerül megtalálnunk az építőkkel és tervezőkkel a közös nyelvet, hiszen feladataink egységesek. Mindnyájan az SZKP programjában kitűzött célt akarjuk elérni: a közeljövőben minden családtagnak külön szobája legyen. A közegészségügyi orvos feladata sokak számára észrevehetetlen. Orvosaink együtt élnek a szovjet emberek mindennapi gondjaival, ismerik munkájukat, pihenőidejük beosztását és feltételeit. Tudjuk, milyen óriási probléma világviszonylatban a biológiai egyensúly megőrzése, a levegő és a víz szennyezettsége, milyen torz jelenségekhez vezethet az ösztönös urbanizáció, amely hangyabolyra hasonlító gigantikus városokat szül. Joggal nevezhetjük ezeket öngyilkos városoknak. — Léteznek olyan tudományosan megalapozott normák és szabályok — mondja Korkina —, amelyeket munkánkban figyelembe veszünk és így megvalósítjuk a városi építkezések ellenőrzését. A járványügyi hatóságoknak messze terjedő hatásköre van. A közegészségügyi szabályok megsértőit először pénzbírsággal sújtjuk, majd javaslatot teszünk az egészségre káros üzem, vagy gyár megszüntetésére. A Taskentl Városi Tanács moszkvai példára nemrég igen jelentős határozatot hozott. Az általános város- építési terv szerint, amelynek kidolgozásában Eleonóra Korkina is részt vett, mint a közegészségügyi állomás képviselője. a káros melléktermékeket kibocsátó üzemeket a városon kívülre telepítik és közelükben mindenféle lakóház-építkezést megtiltanak. A közegészségügyi szolgálat több, kötelező követelményt állít fel a lakóházépítők számára. Elsősorban figyelembe kell venni az épületeknek az éghajlati viszonyoktól függő, optimális sűrűségű elhelyezését. Taskent- ben, ahol a nyár igen forró, az épületeket, egymástól távol helyezik el. A jobb szellőzés érdekében az ablakok nem délre nyílnak. Az építők széles körűen alkalmazzák a teraszokat, verandákat. Az udvarokban sportpályákat, játszótereket építenek és fákat ültetnek. Ezzel kapcsolatban nincs sok gondunk — mondja Korkina. Keleten az emberek nagy becsben tartják a fát. Minden, magát valamennyire is becsülő ember kötelességének tartja a faültetést. A normáink által felállított, minden lakosra kötelezően jutó 10 m5 zöldi erű-' letet régen túlszárnyalták. Kedvező adataink vannak az új lakótelepek megbetegedési statisztikájában. Ösz- szehasonlítva a régi kerületekkel, itt hatszor kevesebb a megbetegedés. — Foglalkozásom — hangoztatja Korkina — sók gonddal jár, de vonzó. Közvetlenül érzem azt a reális hasznot: amelyet tevékenységem eredményeképp az emberek élveznek, s ugyanakkor lelkesít a nagyfokú erkölcsi felelősség is. Taskent földrengésveszélyes zónában fekszik. Amikor a tragikus események bekövetkeztek, azt hittük, a város sok lakója végleg elköltözik. Az állam előnyös hitelekkel támogatta is ezt a törekvést. A lakosok azonban itt maradtak. Hittek az építőknek, akik garantáltan földrengésbiztos épületeket emelnek. Nagy kényelmet biztosít a városi lakosoknak az egyes lakótelepek tervezése. Az óvodák, bölcsődék. iskolák zöldövezetben, a fő közlekedési utaktól távol vannak. Az üzletek és kulturális Intézmények közvetlenül a lakóházak mellett épülnek. A szovjet városépítési tudomány és gyakorlat kétségkívül nagy lépést tett előre a jövőbe. Ez rögtön látható, ha összehasonlítjuk Taskent régi és új kerületeit. Van azonban néhány olyan problémánk, melynek megoldásával még csak most kezdtünk foglalkozni. Egyik ilyen a zajártalom elleni küzdelem. A megengedettnél magasabb színtű zaj álmatlanságot, idegességet és nyugtalanságot okoz, csökkenti a munkaképességet. A városi élet pedig egyre zajosabb lesz. Taskent- nek, mint minden modern városnak, szétágazó úthálózata van. amelyeken esvre több gépkocsi közlekedik. A zaj- színt egyelőre még nem haladja meg a megengedett értéket, ha azonban nem teszünk radikális intézkedéseket. ez már a közeljövőben bekövetkezhet. E probléma megoldásán dolgozik a városban nemrég alapított akusztikai laboratórium, amelynek vezetője ugyancsak Eleonóra Korkina. Geimagyij Galkin Zbigniew Bryczkowskk ígérnek, ügynökök Válogatás napjaink kémügyeinek krónikájából 12. A kémféladetok teljesítése során tanúsított szenvedélye Strawa mérnököt oly mesz- szire szárnyallta, hogy még a hétvégi kirándulásokat és szabadságát is feláldozta frankfurti főnökei részére végzett munkája érdekében. 1962-ben felesége és leánya társaságában saját gépkocsiján szabadságra utazott. Ez amolyan sajátos „Tour de Pologne” lett volna, azzal, hogy a családtagok mindegyikének valami mást jelentett. Leányuknak ez volt az első szünidei kirándulása a szülőkkel együtt. A feleség - számára az ország megismerésének lehetősége, sok érdekes táj meglátogatása, a hozzá legközelebb álló személyek társaságában. Strawának ezzel szemben újabb lehetőséget nyújtott kémtevékenysége álcázására. Az útvonalat oly módon jelölte ki, hogy magában foglalta mindazokat a helyeket. amelyeket az amerikai főnökök utóbbi rádióadásai megneveztek. Az ötletes mérnök így összekötötte a családi érzelmeket a ..hivatásbeli kötelességgel”. Mialatt felesége a szép. gótikus építészetben gyönyörködött, 5 gondolatban kiszámította az őt érdeklő objektumok távolságait és méreteit. Míg felesége a fölöttük repdeső madarakat mutogatta neki, ő emlékezetébe feljegyezte az égbolton áthúzó katonai repülőgépek típusát. A lengyelországi körutazást Strawa és főnökei szempontjából „gyümölcsözőnek” nevezhetnénk. Feladatait olyan odaadással teljesítette, hogy amikor a vasárnapi séták alkalmával véletlenül az őt érdeklő Varsó környéki objektumokra bukkant — értesítette ezekről megbízóit, megadva a pontos elhelyezkedésüket és más adatokat annak ellenénére. hogy e létesítményekre vonatkozóan nem kapott feladatokat. Ez a hűséges és lelkiismeretes szolgálat — mert el kell ismerni, hogy az volt — megfelelő elismerésre talált Sto- dola feletteseinél. Saját kezdeményezésükre felemelték a kém tiszteletdíját és megemelték a követelményeket is. Egyre fontosabb hadi- létesítményekről kellett tájékoztatást adnia. Főként a honi légvédelemről, a raké- tás alakulatokról volt szó. Eszerint Stodola Lengyelországban célokat adott meg az ellenség rakétái számára. „Minden kereszt, minden karika hazánk térképén — az ügyész szavaival élve — amelyet az ’ISA fegyveres erőinek európai főparancsnokságán, a törzsben rajzoltak Strawa. mérnök információi alapján, új meg új célpontot jelentett az atomtöltetű amerikai rakéták számára. Ezeket a rakétákat saját hazájára, lengyel városokra saját családjára irányította az az ember, akit kiváló dolgozónak, kollegának, barátnak és férjnek tartottak.” • Ő azonban nem érzett semminemű gátlást. ★ Attól kezdve, hogy Strawa együttműködésre lépett az amerikai hírszerzéssel, a DIA hírszerző központ 152 rádióadást sugárzott számára. Ez idő alatt Strawa tizennégyszer tett szolgálati utazást az NSZK-ba. Valamennyi kiutazását felhasználták az országban összegyűjtött kémanyagok átadására. Strawa „főnökeinek” érdeklődési köre pedig nagyon széles volt. Az első helyen országunk légvédelmének kérdései álltak. E téren Strawa valóban fontos információkat szerzett megbízóinak, amint ezt a lennel néphadsereg vezérkara megállapította. Az állam védelmi képességéről, de különösképpen a rakétaegységek elhelyezkedéséről szóló értesülések gyűjtése volt az elsődleges és legfőbb feladata Stodolának a kémnek, bár a bírósági tárgyalás idején igyekezett csökkenteni az általa kiszolgáltatott katonai információk súlyát és pontosságát. Szerette volna, ha a bírósági tanács tagjainak szemében mindekelőtt ún. ipari kémnek tűnt volna. (Ugyanis ezzel a figurával gyakran találkozhatunk a kapitalista országokban, akár az egymással versengő konszernek viszonylatában is.) Ez a védelmi vonal nem maradhatott tartós a bíróság előtt bemutatott bizonyítékok fényében, s az ítélethozatalnál különös hangsúlyt kapott Strawa állami és katonai titkokat képező jelentéseinek súlyos kártékony volta. A DIA munkatársai Strawa NSZK-beli tartózkodása idején egyéb, számukra értékes információkat is kiszedtek belőle. Többek között részletes jellemzést követeltek azokról a személyekről, akik a lengyel kereskedelmi delegációk összeállításánál. vagy szerződések aláírásánál számításba jöhettek, kereskedelmi. gazdasági tárgyalásokra való külföldi utazások alkalmával. Strawa részletes tájékoztatást nyújtott azokról a munkatársairól is, akikkel együtt utazott külföldre, de azokról is, akiket a külkereskedelem egyéb vonaláról ismert. Jelentést adott szokásaikról, szenvedélyeikről, ha ilyenekkel rendelkeztek, valamint érdeklődésük irányairól, életcéljaikról. hivatali pozícióikról. egzisztenciájukról, múltjukról. illetve olyan tényekről. melyeknek napvilágra jutása kompromittálhatta őket. (Folytatjuk
