Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

4. oldat RBL®T-MA«TARORÍ5ZAÖ vm ...»a.S I t Újdonságok tudományos kutatások tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Hogyan születik a műtrágya ? Tanácsok a Fnndaxol 50 WP használatához Magyarországon több mű­trágyagyár van. Köztük leg­nagyobb a TVK, a Tiszai Vegyi Kombinát, Leninváros határában, közvetlenül a Ti­sza partján. A műtrágya szü­letését ebben a kombinátban néztem meg. Sajóőrs határában vannak a torkok. Nagy acéltorkok. Azután három kilométer hosszú nvelőcső következik. A - táplálék: tiszta, ózorydús levegő. A napi adag ma már csaknem kétmillió köbméter. Ebből lesz a nitrogén műtrá­gya egyik „fele”, egyik fő alkotó eleme. Tehát: félig itt születik a műtrágya, aho­gyan mondják: sajóőrsi leve- ' gőből. A gyártelep közepén óri­ás gömbturtályok állnak. Szemre is szépek. Ezekbe ér­kezik a földgáz, amely innen indul el a gyár bonyolult csőrendszereibe. Valahol majd találkozik a Sajóőrs határában beszippantott le­vegővel. persze, átalakítva, elemek gyanánt. A földgáz­ból születik a műtrágya má­sik „fele”, másik fő alkotó eleme, a hidrogén. Tehát le­vegő és földgáz. Ennyi az egész. Látszatra nagyon egy­szerű. De nézzük az üzemet. Lépcsők és folyosók soka­ságán haladtunk végig. Tá­gas termeken mentünk át. Mindenütt dohányzási tilal­mat hirdető táblák és jelzé­sek. A termekben nagymé­retű órák és műszerek. Egy- egy teremben öt-hat ember. Sétálgatnak és csak a mű­szereket nézik. Mert minden automata, vágy félautomata. A vezérlőtermekben csak a műszereket kell figyelni. Azok mindent jeleznek, ami a csőrendszerekben és a gyártó berendezésekben tör­ténik. Hidrogén és nitrogén Végre olyan helyre érkez­tünk, ahol elhittem, hogy va­lóban valamilyen gyárban járok. Bonyolult csőrendsze­rek közt mászkáltunk, két emeletnyi magasban és kint a szabad ég alatt. Két-három ember bújkált a csőrendsze­rek közt. Az is feltűnt, hogy a csövek mind más színűek és valamennyire olyan jele­ket festettek, mint erdőkben a turistautak mentén a fák­ra. — Milyen jelek ezek? — kérdeztem. — Minden szín más anya­gót jelez. Végeredményben azt, hogy milyen vegyi anya­gok haladnak a csőrendszer­ben — felelte kísérőm. Azt is megtudtam, hogy a metánbontó üzemrészben va­gyunk. Ide érkezik a földgáz. Itt bontják és itt születik a műtrágya egyik alapeleme: a hidrogén. Ez az üzemrész kint van a szabadban. Innen egy olyan terembe mentünk, ahol lényegében semmit sem láttam, csak óriás acéltesteket és hatal­mas erejű zúgás tömitette a fülemet. Itt dolgoznak a ke­ringtető kompresszorok. Az egyszerű, mindenki által használt, az éltető levegőt keringtetik, tömörítik és ki­csapatják belőle a nitrogént, a műtrágya másik alapele­mét. Hidrogén és nitrogén. Szinte kész is a műtrágya. Előbb azonban ammóniát ál­lítanak elő. A keringtető csarnokban éreztem is az ammónia furcsa szagát. Sze­memből a könny is kicsor­dult. Kísérőm mosolygott. — Meg lehet ezt szokni — mondta. — Az ammónia nem árt az embernek, sőt, hasz­nál. Akik a keringtető csar­nokban dolgoznak — soha­sem náthásodnak meg. A levegő-szétválasztó üzem­részben, ahol sűrű, ködszerü valami gomolygott elő az egyik gépből, szaglásztam, bűzt kutattam s azt észleltem, hogy itt kellemesebb a lég­zés, mint bárhol más helyen. — Ez a fehér anyag — mondta kísérőm — nem füst, hanem tömény oxigén. Nincs a világnak olyan sűrű erde­je, amely ennél jobb levegőt adna. Ezt a kis szelepet azért tartjuk nyitva, hogy az em­berek kiváló minőségű leve­gőt szívhassanak. Olyan itt a klíma hogy tbc-betegek is nyugodtan dolgozhatnának ebben a csarnokban, aligha­nem jobban gyógyulnának, mint a szanatóriumban. A csarnokot acéllal befe­dett kompresszorok és két óriás méretű acélszekrény töltik meg. A levegőt ezekbe a szekrényekbe tömörítik, ahol mínusz 180—190 fokra lehűtik és az oxigén csepp- folyósodik, a nitrogén vi­szont gáz halmazállapotban marad, de már külön az oxi­géntől. És ez a lényeg. Ezek­ben a szekrényekben választ­ják külön a műtrágyagyár­táshoz nélkülözhetetlen nit­rogént az oxigéntől. Madarak a gyárban A zaj szinte őrjítő. A kez­dő munkások fülét zajmente­sítő védő takarja. Másként nem tudnának koncentrálni. De majd megszokják ők is. A régi munkások zajmente­sítő nélkül is kitűnően dol­goznak. Körülnéztem és csodálkoz­va láttam, hogy a tágas, ma­gas teremben, a plafon alatt húzódó csöveken és szegélye­ken vadgalambok, fecskék, verebek üldögélnek. Azt hi­hettem volna, hogy ebből a pokoli zajból inkább elme­nekülnek az élőlények, kivé­ve az embert, aki. céltudato­san termel. De nem. Ez a csarnok kedvelt helye a ma­daraknak is. Kísérőm ma­gyarázta meg: miért? — Érthető — mondta. — A madarak az erdőket szere­tik, ahol jó, oxigéndús a le­vegő. Ebben a csarnokban viszont sokkal jobb levegő van, mint bármely erdőben. Ezért kedvelik a madarak. Továbbmentünk, egy távo­labbi üzemrészbe, oda, ahol a savkészítő berendezések vannak. Ezek a legtisztább üzemrészek. Halványkék csempe borítja a falakat — ragyogóan tisztán. A kórházi műtők se tisztábbak. Meg­tudtam, hogy itt keverik ösz- sze az ammóniát a levegővel egy a tízhez arányban. Ez a kevert anyag az elégető tor­nyokba kerül, ahol 300 fokos a hőség. Érdekesség, hogy ezeket a tornyokat csak egy­szer kellett fel fűteni, akkor is csak 400 fokra. Akkor megkezdték a keverést. A reakciók következtében azon­ban olyan hőenergia-mennyi­ség keletkezett, hogy a tor­nyokat az fűtötte fel a kí­vánt 800 fokos hőmérséklet­re s azóta ez a fűtési folya­mat szakadatlan, vagyis: az anyagok reakciója állítja elő az égetéshez szükséges hősé­get. Innen az anyagok még to­vábbi tornyokba vándorolnak s végül fröccsentéssel szület­nek a műtrágyaszemcsék. A cseppfolyós keveréket egy hatalmas torony felső részé­ben bonyolult szerkezetek szétfröccsentik, a pici csep­pecskék zuhanni kezdenek, és zuhanás közben megszárad­nak, szemcsékké alakulnak. Valahogy úgy születnek, mint a hópelvhek, esés közben, de nem hideg, hanem forró kö­zegben. 4 Évi félmillió tonna A műtrágyagyártás folya­mata ezekben a tornyokban lényegében befejeződik. A gyár 1964 augusztus 20-a óta termel. A próbaüzemelés után napi átlagban 1000 ton­na, 34 százalékos hatóanyagú nitrogén műtrágyát adott. De már 1965-ben elkezdték a bővítést. A jelenlegi terme­lés több, mint félmillió ton­na — 34 százalékos ható­anyaggal számítva — évente. A TVK műtrágyagyárában ma már 3000 ember dolgozik. De alig lehet látni őket. Va­lahogy eltűnnek az automa­ta és a félautomata berende­zések rengetegében. Mert ebben a gyárban nincs küz­delem, fizikai megerőltetés. Ez a gyár minden ízében megfelel a szocialista terme­lés követelményeinek. Úgy is, hogy korszerű,' úgy is, hogy nagy kapacitású, és úgy is, hogy megkíméli a munkáso­kat, akiknek többsége tech­nikus. De menjünk még el a mű­trágyagyártás utolsó állomá­sához, a zsákolóüzembe. Az automata csomagolóból futó­szalagon érkeznek ide a po­lietilénből készült, megtöltött bekötött műtrágyás zsákok. Az üzemrész hosszú. Kívül vagonok állnak előtte. A fu­tószalag csúzdákra dobja a tele zsákokat s a esúzdákról vagonokba kerül a tiszai műtrágya. A vagonok meg elindulnak a szélrózsa min­den irányában.viszik akiváló minőségű műtrágyát a me­zőkre, ahol termékenyebb lesz tőle a föld és gazdagabb a termés. Szendrei József A közelmúltban növényvé­delmi tanácskozást tartottak Nyíregyházán, ahol előadás hangzott el a Chinoin gyár készítményéről, a sziszté- mikus hatású Fundazolról, a használata során eddig szer­zett tapasztalatokról. Rácz István növényvédelmi szak­mérnök előadása alapján az alábbi cikkünkben a Funda­zol alkalmazásának néhány általános kérdését ismertet­jük. Minden növényvédő szer hatását csak akkor tudja ki­fejteni eredményesen, ha: megfelelő elosztásban, meg­felelő mennyiségben és meg­felelő időközönként perme­tezve kerül a védendő nö­vény felületére. Az első tényező az alkal­mazott permetezőgép minő­ségének és a permetezés módszerének függvénye. A második tényezőben már sze­repe lehet a szubjektivitás­nak, míg a harmadik té­nyező, kizárólag szubjektív, mert a permetezés gyakori­sága az alkalmazó személy szaktudásától, józan belátá­sától függ, feltételezve, hogy a szükséges permetezési for- doló biztosítására elegendő számú permetezőgép áll ren­delkezésre. Ezek a fentebb említett tényezőknek a szerepe sok­kal nagyobb a szisztemikus fungicidek esetében, mint a kontakt típusú szereknél. Kétéves üzemi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy csak ezek messzemenő betartása mellett várhatunk jó ered­ményt a Fundazol esetében is. Vizsgáljuk meg egyenként ezeket a feltételeket: 1. Téves az a nézet, hogy nem szükséges törekedni a permetlé egyenletes eloszlás­ban történő kijuttatására, mivel felszívódva úgy is el- oszlik a' hátőányag a növény­ben. Fás szárú növények fe­lületi lomb permetezése ese­tén tulajdonképpen egy lo- kálszisztemicitásról van szó. így csak az a hajtás lesz le­Az utóbbi napok változé­kony időjárása kedvező fel-, tételeket biztosítottak a szőlő peronoszpóra-fertőzéséhez. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a meleg, párás időjárás gyakori eső­zéssel állandó fertőzésve­szély tnjelenl, s ilyenkor a betegség gyorsan, járvány- szerűen terjed. Nyáron, a megélénkülő széllel gyorsan felszáradó, helyi zivataros esőzések, még ha 10—15 mm csapadékot hoznak is, ke­vésbé veszélyesek, mint a több napon át tartó borult, párás, aránylag kevés csapa­dékkal járó, de lassan felszá­radó csendes, esős időjárás. Hasonlóképpen erdő és na­gyobb vízfelület szomszédsá­gában, mély fekvésű területe­ken, továbbá azokon a homo­ki szőlővidékeken, ahol a nagy hőingadozás miatt nagy a harmatképződés, eső nélkül is állandó a fertőzésveszély! A szőlőperonoszpóra tüne­tei: elsősorban az alsó leve­leken világoszöld, sárgás föl-, tokát vehetünk észre, melyek' fény felé tartva áttetszők, ún. „olajfoltok”, s később a fol­toknak megfelelő helyeken porcukorhoz hasonló gomba- „kivirágzás” (konídiumtar- tók és konidiumok tömege) jelenik meg. Hasonló tüne­tek a felső leveleken is mu­tatkozhatnak. A foltok he­lyén a szövetek később el- barnulnak. elszáradnak. a levél elrongyolódik. Gyakran előfordul. hogy a fertőzött tőkék egész levélzetüket el­vesztik! A kórokozó a fürtöt is meg­támadja, virágzás előtt, vi­rágzás alatt és után is — ez az ún. „fürtperonoszpóra”, A megtámadott virágzat meg­bámul, megkeményedve el- esáfttd. s rajta a fehér „pe­védve. amelyre jutott elegen­dő mennyiségű permetező­szer. Hajtáson belül, már szisztémás a Fundazol, mert képes pl. a védelemben nem részesült hajtáscsúcs megvé­désére is. Nem lényegtelen a felhasználónak ezt a szem­pontot szem előtt tartania, mi­vel ennek ismeretében nem tartja feleslegesnek egyetlen szakember sem a fakorona minden részének egyenletes permetezését. 2. Hasonló döntő jelentő­séggel bír a megfelelő meny- nyiségek kijuttatása egység­nyi felületre. Míg a kontakt típusú szereknél aluldozíro- zás esetén legfeljebb a véde­kezés hatékonysága (effek- tivitása) csökkent, addig a szisztémás szereknél teljes hatástalanság is előadódhat, vagy egy nem kielégítő hatás jelentkezik, am elv egy gyor­sabb rezisztencia kialakulásá­hoz vezet. 3. A megfelelő időközön­kénti permetezés egyaránt fontos szisztémikus és kon­takt típusú fungicideknél. Nem szabad elmulasztani egyes fenológiai fázisokhoz kötött permetezéseket. Nem várhatunk eredményt a szisz­témikus fungicidektől abban az esetben, ha ezeket a per­metezéseket kihagyva a be­tegség jelentkezésekor egy­két permetezés beiktatásával akarjuk megoldani a véde­kezést. A Fundazollal elérhető kurativ hatás fokozható, ha a kezelt növényi részeg egy, vagy több alkalommal 2—Í2 órán keresztül közvetlenül a szer álkalmazása után ned­ves állapotban vannak. Ezt gyakran biztosítja a kezdeti permet lassú beszáradása, vagy a harmat, a köd, esetleg egy csendes eső a permete­zést követően. Legcélszerűbb, a késő dél- utáhiT'illeWé ésti órákbaft el­kezdett permetezés, amikor a permetlé beszárabása lassú és a hajnali harmatképződés révén biztosított a nedvesség jelenléte. nészkivirágzás” megmutatko­zik. A fürtperonoszpóra a legsúlyosabb kártétele a gom­bának, mivel sokszor meg­esik, hogy a megvédett le- vélzet alatt a fürtperonoszpó­ra a termést megsemmisíti. A bogyókon — korai fer­tőzés esetén — száradást ész­lelhetünk, de begyógyulás is előfordul. A későbbiek folyamán a gomba a fürtkocsányokat tá­madja meg és ezeken keresz­tül a bogyókba is behatol, gombafonalai a bogyó szöve­teit átjárják. Az ilyen bo­gyók szárazak, összetöpörö- döttek lesznek, belsejük bar­na (lisztharmatfertőzés ese­tén a bogyó húsa egészséges, mivel a lisztharmatgombák külső élősködők!), s esős idő­járás esetén nedves rothadás is felléphet, a bogyók felüle­tén pedig „penészkiverődés” jelentkezik. Megtámadja a peronoszpó- ra a zöld hajtásszárakat is, A jobb szálastakarmány- ellátás érdekében — tekintet­tel a rendkívül változékony időjárásra —. minden eddigi­nél nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az út menti árkok, út-, vasúti, va­lamint árvízvédelmi töltések és csatornák fűtermését idő- oen és maradéktalanul beta­karítsuk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezért felhívta a felsorolt fü­ves területek kezelőit, fenn­tartóit, hogy legkésőbb júni­us 19-ig gondoskodjanak a A permetezéshez felhasz­nált víz mennyisége nem olyan döntő, mivel a nappa­li órákban történő permete­zés esetén a permetcsepp be­száradása igen gyors, a terü­letegységenként kijuttatott nagyobb permetlémennyiség ezt lényegesen nem tudja késleltetni. Sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy te­rületegységenként az előírt; szermennyiséget juttassuk ki Fundazolból, de erről még később szólni kívánok. Hogyan értelmezendő a szisztemikus fungicidek kura­tiv és eradikáns hatása? Sok szakember rosszul ér­telmezi a kurativ hatást (mint tudjuk, a szó magyar megfe­lelője: gyógyító hatás). A kontakt hatású fungi el­eieknél, mint ismeretes, csak a preventív védelem jöhet szóba. Egy bekövetkezett fer­tőzés, amelynek a külső tü­netei még nem láthatók, már nem tudnak kivédeni, csupán az újabb fertőzések megelő­zésére képesek. A szisztémás szerek a belülről történő megvédés eredményeként ké­pesek ezt a kezdeti fertőzést is megszüntetni. Ez az űn. eradikáns hatás. Lényegében a már spórával, vagy micéli- urtimal fertőzött növényt ké­pesek kigyógyítani. Hangsú­lyozom, ezt nem úgy kell ér­telmezni, hogy egy külső tü­neteiben is látható betegség­ben szenvedő növényt képes egészségessé tenni. Ilyen szer nem létezik és úgy gondolom, nem is remélhetünk a közel­jövőben ehhez hasonlót. Eb­ben a megvilágításban önöls is helyesen tudják értelmez­ni. ha azt állítom. hogy a védekezés még akkor is meg­kezdhető hatásosan, amikor a fertőzés bekövetkezett, mi­vel a micélium a növényben ölődik meg. A szer tehát ku­rativ.­A szisztémikus fungicidek számos előnye mellett éppen ez az egyik legjelentősebb; amelyet még nem haszná­lunk ki eléggé, (cs.) rajtu;. ólomszürke, majd bar- nuló foltokat észlelhetünk, a kéreg elhal, vagy elnyomoro- dik. Megfelelő vegyszeres vé­dekezéssel jó eredményeket érhetünk el! Az egyes szerek, illetve típusok használatával járó előnyök kiaknázására legjobb a váltakozó szerhasz­nálatra, „hatóanyagrotációra” épített védekezési program! Az évenkénti permetezések száma az időjárás függvénye, a permetezéseket az alábbi fenológiai fázisokban célszerű elvégezni, a fertőzéseknek megfelelően: I. Virágzás előtt: Antracol WP 0,2 százalékban, vagy Dithane M—45 0,2 százalék­ban. II. Virágzás alatt: Zineb 80 0,2 százalékban, vagy Or- thocid 0.2—0,3 százalékban. III. Virágzás után: Cuprosan Super D 0,3-—0,5 százalékban, vagy Rézoxiklorid 0,5 száza­lékban. Széles Csaba adjunktus, mg. főiskola fűhozam betakarításáról. Ahol addig az időpontig ezt nem tették, az út menti csa­tornák — s az árvízvédelmi érdekek figyelembe vételével a töltések — fűhozamát júni­us 10. óta bárki lekaszálhatja és a füvet, illetve a szénát mindén térítés nélkül haza­viheti. A nagyüzemi és a ház­táji szarvasmarha-állomány szálastakarmány-alapjának növelése érdekében a taná­csok fokozottan ellenőrizzék és szorgalmazzák a fűtenné» sek betakarítását. VÉDEKEZÉS A NÖVÉNYT KÁRTEVŐK ELLEN. A baktalörántházi Úttörő Ter­melőszövetkezetben a több. mint 100 holdas buröonyatáblát harmadszor permetezik a bur- goayakártevők ellen. (Elek Emil felvételé) Védekezés a szőlőperonoszpóra ellen A MÉM INTÉZKEDÉSE Bárki kaszálhat füvet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents