Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Í973. Wh» «. ttm ■RT-MACYAftöngÄi 6 *. ofM Mi a láng^vágás ? Szakmunkásvizsgán a llO-esben Hullámvf rés, töltésszivárgás Mentés éjszaka Vízügyi bemutató a Tisza-parlon Gátszakadás elzárása. Dolgoznak a cölöpverők. (Elek Emil (elvétele) A Nyíregyházi 110-e« szá­mú Széchenyi István Szak­munkásképző Intézet udva­rán és folyosóin ünneplőbe öltözött fiúk várakoznak. „Vizsgáztatás? — kérdez vissza a portás néni. Föld­szint jobbra, 16-os tante­rem.” Solt lexikális adat Nagy helyiség. Az egyik oldalán rézsútosan elhelye­zett padok, mögöttük hét fiú ül. Van, aki szorgalmasan jegyezget. mások az ablak felé nézegetnek, de látszik rajtuk, hogy a megadott té­teleken gondolkoznak, töp­rengnek. Arcuk kipirult, oda- kinn is legalább 30 fokos a hőség, de benn még „mele­gebb” van — az izgalomtól, a várakozástól, a nehéz té­telektől. A másik oldalon, a hosszú asztalnál a vizsgabizottság hét tagja ül. Középen egy pad egy székkel — mindig változtatja „gazdáját”. Az kerül ide, aki éppen vizsgá­zik. A sorrend a szóbelin: először a szakmai elméleti, majd a társadalomtörténeti tétel. — Ki van már kész? — kérdezi az elnök. — Hatos tétel. Mi a láng­vágás? — olvassa a vizsgá­zó hangosan és már adja is az összefüggő feleletet. — Gyors oxidáció... Érinti az ehhez tartozó anyagismereti részt és a munkavédelmi előírásokat is. Látják, hogy érti és jól megtanulta az anyagot, ha­marosan megköszönik a fe­leletet. — Húzzon egy társadalmi tételt. Alig állt fel a „kérdezp- padból”. már más ül a he­lyére. Tizenöt—húsz perc- után követik egymást, fel­szólítás nélkül. Aki akado­zik. segítő kérdéseket kap, a helyes válaszokat fejbólintá- sok követik, ez a biztatás. A bizottság tagjai próbálják feloldani a feszes perceket. De nem lehet elkalandozni a témától sem, a lényegre, az összefüggésekre kíváncsiak. Annál is inkább, mert egy- egy tétel — különösen a tör­ténelmiek — nagy egysége­ket ölelnek fel és elég sok lexikális adatot kívánnak. Döntő; a gyakorlat „Mindkét fél” — a bizott­ság és a tanulók is — 11 óra körül fellélegeznek. Az első csoport — 14 leendő víz-, gázvezeték- és -készülék-sze­relők — befejezte a szóbelit. A fiúk a folyosóra vonulnak, ott várják meg az eredmény- hirdetést. NÉNI AZ ERKÉLYEN Hozzá tartozott a négyeme­letes bérházhoz, mint aho­gyan a lépcsőház, az ajtók, az ablakok, az erkélyek. Kint üldögélt az erkélyen és írt. Emlékezete valóságos és vélt ismerősök seregét sorakoz­tatta fel -fejében. Egész nap egyedül Volt. A fia, a menye munkában, az unoka iskolá­ban. . Mindennap megírt négy-öt levelet Szép ívű betűkkel, gondosan tiszta mondatok­kal. Csak ö tudta milyen kinban születnek a levelek. A gyógyíthatatlan kór min­den másodpercét megsarcol­ta, egyre súlyosabb lett kezé­ben a toll. Néhány hete meg­bénult, úgy kellett vinni, hoz­ni, mint a gyereket. Éjszaka óránként csengett az óra a kétszobás lakásban. A fia és a menye felváltva keltek. Gyógyszert beadni, vécére vinni. Alig bírta mozdítani a karját, de még az utólsó na­pokban is levélpapírt, borí­tékot kért... Néhány napja üres az er­kély. A postás még gyakran A hét vizsgáztató külön- külön pontozta a felelete­ket. Most mindenki bemond­ja az osztályzatát, amiből egységes szóbeli jegyek ke­rekednek. Majd a gyakorla­ti és a mostani vizsga alap­ján írják be a végleges mi­nősítést, A gyakorlati vizsgát egy nappal a szóbeli előtt tet­ték le a tanulók —- mondta Gáva Béla szaktanár. A SZÁÉV Kossuth utcai épít­kezésén és a TIGÁZ tan­műhelyében folyóvezetéket szereltek mosdókhoz és für- dokádakhoz, valamint gáz­készülékeket szabályoztak be, vezetékeket hegesztettek. Ez a gyakorlati munka ha- tározza meg tulajdonképpen a végeredményt, itt döntő a szakmai tudás elsajátítása. Az egyeztetésnél nincs vi­ta. A csoport minden egyes tagjáról szinte azonosak a vélemények, a benyomások. Ezért a minősítéssel hamar elkészülnek. Behívják a fiú­kat és az elnök egy pár ösz- szefoglaló szó kíséretében ki­hirdeti az eredményt. A vá­rakozó arcok megnyugsza­nak, amint a nevüket és a végeredményt hallják. Öröm csillan a szemekben, három év után szakmunkások let­tek. Indulhat mindenki a saját vállalatához, ahol ün­nepélyes keretek között kap­ják meg a bizonyítványt. Meglátszott, hogy... Az első csoport után a bi­zottság kis szünetet tart, de még mindig a távozó fiúk­ról beszélnek. Lengyel István, a bizott­ság elnöke: Nagyon meg­Mi, nyíregyháziak vala­mennyien büszkék vagyunk a Sóstógyógyfürdőre. A nyári hónapokban kedvelt és nép­szerű kirándulóhely, de egy­szersmind szórakozóhely is. Ezzel kapcsolatosan volna egy-két javaslatunk arra, ho­gyan lehetne még kedveseb­bé, hangulatosabbá, tenni a Sóstóra kirándulók időtölté­sét. Sokan emlékeznek arra, hogy az elmúlt évtizedekben valósággal hagyománnyá vált a Sóstó vendéglátójának pén­tek esti halvacsorája. Ezek­re a zenés péntek esti halva­csorákra kialakult egy állan­dó közönség, amely kelleme­sen szórakozott a Krúdy­hoz levelet. A gyerekek fel­felnéznek az erkélyre, az öreg nénit keresik. Valahogy szegényebb lett a ház... A PARKŐR Megemeli viseltes kalapját és közeledik a pádhoz. Talán összetévesztette a pádon ülő fiatalembert valakivel? Vagy egyszerűen beszélgetni akart? El akarta mondani, hogy nem volt mindig öreg. És nem el­dobált papírzacskók után ku­tatott. Erős és bátor volt. Mesterségére nézve kovács, de értett sok mindehhez. Hen- tességgel is próbálkozott, meg asztalosmunkával. De hát a háború nem nagyon volt kíváncsi az 6 terveire. Doberdönál ellőtték a lábát... Nem olyan rég éjjeliőr volt az egyik falusi tsz-ben. A fiatalok városba vágytak. Mit keresett volna ő egyedül, öregen a faluban? Jött 6 is a látszott a tanulókon az, hogy ki mennyit tudott gya­korolni és milyen feltételek között. Ki mennyire ismer­hette meg az elméletet a gyakorlatban. Vannak, akik bemagolták a tankönyvből az anyagot, de több gépet nem láttak és nem ismertek meg működés közben. Ezért fon­tos — és ez már évek ta­pasztalata — hogy az el­méleti anyaggal összhang­ban kell megtanítani a gya­korlati részt is. — A másik nehézség az volt, hogy emelt szintű kép­zésben még ez az első „sza­baduló” évfolyam az inté­zetben — mondta Hársfalvi Béla, a bizottság helyettes elnöke. Négy szakmát — a központifűtés-szerelőt, a vízvezeték-szerelőt, a cső­szerelőt és a gázkészülék­szerelőt — vonták most két ágba, vfz. és gázszerelővé. A tudásanyag és a követel­ményszint így magasabb lett. A központi tételek pe­dig átfogóak és elég részle­tes . tudást kívántak. A bizottság tagjai vissza­ültek a helyükre. Azonnal hívják a következő csoport első Hét tagját. A folyosón szorongó és mosolygó arcok néznek az ajtó felé, neveté­sek, élénk beszélgetések hal­latszanak. Mindez attól függ, hogy ki hogyan tudja idegességét levezetni, meny­nyire biztos a tudásában, „ök erősebbek, mint az előttük vizsgázók — mondta a bizottság egyik tagja.” Hogy miért? Jól felszerelt tanműhelyekben gyakorol­hattak szakvezetők irányítá­sával. Az elméletet így nem választották 6zét a gyakor­lattól. Balogh Júlia szálló ózondús levegőjű ze­nés teraszán. Ugyancsak népszerűek vol­tak a szombat esti magyar- nóta-esték, ahol népszerű, magyarnóta-énekesek és énekesnők szórakoztatták a népes vendégsereget. Vasár­nap délután és este viszont a fiatalság vette birtokába az étterem teraszát és a vasár­napi tánccs esték is neveze­tesekké váltak. Sokan kérdezik, hogy a vendéglátó vállalat miért nem használja ki jobban a nyári hónapokban a Krúdy- szálló éttermének és nyitott teraszának lehetőségeit a jobb és kellemesebb szóra­kozásra ? Farkas Pál városba. Odaadja a fiatalok­nak a nyugdíját, visszakap belőle ötven forintot pipado­hányra. egy-egy pohár sörre. Jól megvan, csak nem ismer senkit, őt sem ismeri senki. És ez valami elviselhetetlen. Ezeket mondta volna el a fiatalembernek, akinek a parkban odaköszönt? Ki tud­ja? A fiatalember észrevette az öreg közeledését és mene­kült. Egyedül akart marad­ni. .. KÉT BARAT Sokat töprengtem rajta, mi is az a különös mágnes, amely összetartja a barátsá­got. Közös érdeklődés? Mű­veltség? Életkor? Hasonló sors? Megszokás? A kérdések özönét tehetnénk fel, még­sem biztos, hogy egészen pon­tos választ kapnánk. Mert itt van például az a két barát, akiket jól ismer­Homokzsákkal. bazaltkő halmokkal, rőzsekötegekkel, pátfialemezzel megerősített, megtámasztott töltés a víz felőli oldalon. . . A töltésen túl a mentett oldalon beton- és hullámlemezgyűrűkkel, körkörösen felrakott homok­zsákokkal „elfogott” buzgá­rok. .. A part mentén a vízen uszópontonra szerelt cölöp­verő, körülötte védősisakos, uszómellényes munkások. Arrébb mentőcsónakok, ro- csók simulnak a parthoz. A Tisza és a védőgát közötti ár­téren tehergépkocsik, autó­buszok sorakoznak. Rádiós-, vöröskeresztes és lakókocsi k állnak a gátoldalnál. Légsű­rítők sivítanak. Kábelek há­lózzák be a területet és ref­lektor lámpatestek. . Félelmetes és rossz emlé­keket ébresztő a kéjv 3 .Ti­sza berceli szakaszán a” rév­átjáró és a szivattyuház kör­zetében. Csak a medrében lustán hömpölygő folyó és o parton nyüzsgő több száz em­ber arcán látható nyugalom „hozza vissza” a jelenbe a már-már feledésbe tűnő na­pokra emlékezőt. Hogy mind­ez csak imitáció AFelső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság által évente elrendelt ár-' és belvízvédelmi gyakorlat. — Ezúttal azonban na­gyobb szabású, mint a ko­rábbiak — tájékoztat Máthé Zoltán, igazgató-főmérnök. — A július 2-án, hétfőn haj­nali négy órakor természete­sen váratlanul riasztott ér­és belvízvédelmi osztagaink­hoz mozgósítottuk a gépesí­tett egységeinket is, valamint azoknak a társvállalatoknak a gépkocsivezetőit, akik az együttműködési terv szerint egy esetleges valóságos men­téshez gépjárműveket bocsá­tanak rendelkezéstinkne. Kö­zel kétszáz emberrel tartunk ötnapos gyakorlatot, az Őr­nek a városban. .Tó harminc éve tart a barátságuk. Az egyik 52 éves, bolti eladó, agglegény. A másik 82 éves tanár, művész, családos. Min­tázni lehetne a barátságot ró­luk, bár meglehet sohasem mondták ki ezt a szót: bará­tom. Az idősebb néhány hónap­ja elkerült Nyíregyházáról, egy Pest melletti községben él, a lányánál. Azóta a leve­lek viszik és hozzák a köz­lendőket. amelyben a szemé­lyes élmények mellett mind többször kerül szóba a vá­ros, a közös ismerősök. Leg­utóbb egy Frankfurt melletti kis faluból küldött üdvözle­tét az idős mester „Mindig szeretettel gondolok az én kedves városomra és az én nyíregyházi barátaimra” — írta. Vajon .az,igény, hogy az ember baratra találjon, az idősebb kor sajátossága? Hinnünk kell, hogy nem.. Páll Géza szágos Vízügyi Hivatal és az Ár- és Belvízvédelmi Köz­pont által előírt feladatok végrehajtására. Ennek elsőd­leges célja egyrészt, hogy fel­mérjük, mennyi idő alatt ké­pesek az osztagok felvonulni teljes készültséggel a véden­dő területre. Hiszen a Tisza rendkívül szeszélyes, az ár­hullámok rendkívül gyorsan jelentkeznek, ezért szinte csak néhány óra áll rendel­kezésünkre a védekezéshez való felkészüléshez. Másrészt pedig a védekezés különböző, hagyományos és korszerűbb módszereinek gyakoroltatása az erre a feladatra kiképzett, Fehér Béla osztagvezető irá­nyításával dolgozó ár- és bel­vízvédelmi gépesített egysé­geink tagjaival. Az árvízvédelmi részleg részletes műszaki adatokkal ismertetve mutatta a hul­lámverés, a töltésszivárgás, esurgás, átázás, a gátmeghá- gás ePeni védekezés, a töl­tésszakadás-elzárás szükség­szerű kisebb és nagyobb ha­tású módszereit, valamint a buzgárok elfogását. Az éj­szakai munkákhoz az aggre­gátorral működő világítótes­tek telepítését, a hiradóbe­Az Országos Pedagógiai In. tézet rendezvényének, az orosz szakos általános isko­lai tanárok szokásos év vé­gi továbbképzésének a nyír­egyházi tanárképző főiskola adott otthont. A Dunán in­neni országrészből 56 orosz szakos tanár érkezett a to­vábbképzésre. Az előadáso­kat és a szemináriumi fog­lalkozásokat az OPI meghí­vására hazánkba érkezett szovjet pedagógusok tartják. Vezetőjük: N. J. Burova, az ivanovói pedagógiai intézet orosz nyelvi tanszékének do­cense. A delegáció tagjai: J. V. Bogatirjeva, a moszkvai, Lumum bárói elnevezett Né­pek Barátsága Egyetem orosz nyelvi tanszékének ve­zetője; V. P. Jahontova orosz nyelv és irodalom szakos ta­nár, moszkvai szakfelügyelő; J. Ny. Jermakova és M. Ny. Leszájeva orosz nyelv és iro. dalom szakos tanárok Moszk­vából. A tanfolyam vezetője Földesi András, a nyíregyhá­zi járás orosz szakos szak- felügyelője. A tanfolyam június 25-én kezdődött. A szovjet kollé­gák igen nagy szeretettel és ambícióval fogtak hozzá ma­gyar kartársaik nyelvi to­vábbképzéséhez, az előírt gazdag program megvalósí­tásához. A tematikában, te­llát az előadásokon és a gya­korlati foglalkozásokon ki­emelt. módon tanulmányoz­zák a tanfolyam résztvevői az orosz nyelv szerkezetét és a mozgásjelentést hordozó rendezések — telefonok, URH-adó-vevők — üzemelte­tését, az összeköttetés meg­teremtését a központtal és valamennyi szakaszvédelem­mel. A belvízvédelmi és helyi vízkárelhárítási részleg a zsilip- és csaturnameder- elzárást, valamint a szivaty- tyútelepítést, -üzemeltetést gyakorolta, és az általuk ki­épített védőműveket a bemu­tató szakmai közönsége el is­meréssel nézte. A közel egyhetes mozgósí­tás során egy napot szántak a védekezés fontos részleté­nek, a vizen való mozgás­nak. úszó munkapadok ösz- szeállításának, rocsóvezetés- nek, horgonyvezetésnek, la- vírozásnak, stb. gyakorlásá­ra. Az ár- és belvízvédelmi gyakorlat 6-án, pénteken fe­jeződik be, s bár a végzett munkát ezután értékelik szakmailag, a látottak alap­ján sikeresnek mondható. Ez ugyan megnyugtató, de a résztvevőkben felvetődött gondolat önkéntelen ; soha ne legyen szükség a bemutatot­tak alkalmazására. Kádár Edit igék sajátosságait. A szemi­náriumi foglalkozásokról nem hiányoznak a mindennapi élet — az ismerkedés, a köz­lekedés, az utazás, a szín­ház, a könyvtár, a vásárlás, a szórakozás — témái sem. Ezeken kívül előadások hangzottak el a mai szov­jet irodalomról, aktuális pe­dagógiai problémákról és a modem nyelvtanítási eszkö­zök fontosságáról, az audio­vizuális oktatási módszer je­lenlegi állásáról, használatá­nak módszereiről. A beszélgetés során Na- tálija Jevgenyevna Burova, a szovjet pedagóguscsoport ve­zetője elismerően szólt a ma. gyár pedagógusok tárgysze- retetéről, szorgalmáról. A házigazdák orosz kol­légáik fáradozásainak a ho­norálására minden délutánra kirándulást .szerveztek, így szovjet vendégeink megte­kintették a nyírbátori mú­zeumot és a város műemlé­keit. Ellátogattak me­gyénk irodalmi emlékhelyei­re. Üzemlátogatáson vettek részt Tuzséron. Szerdán délután a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyán dr. Kuknyó János, a megyei művelődésügyi osz­tály vezetője fogadta a ven­dégeket. A szovjet vendégek — a tanfolyamzárás után — Bu­dapestre utaznak, ahol részt vesznek a Művelődésügyi Minisztériumban egy érté­kelő megbeszélésen, majd mielőtt hazautaznának, egy hetet töltenek a Balatonaal» MEG/EGYZÉS Elmaradt szórakozás Morzsák Nyelvtanárok továbbképzése a főiskolán E'őadók Moszkvából és Ivonovóból

Next

/
Thumbnails
Contents