Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

XXX ÉVFOLYAM. 155. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1913. JÜLIÚS 5, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL? Aki az első rendet vágta <3. oldal' Vadkörte (3. oídaí „Vendéglátás” Kölesén (5. oldal) Hanyagság az utakon (5 oldaO Helsinki jelentés A külügyminiszterek felszólalásaival folytatta munkáját a biztonsági értekezlet Péter János Walter Scheellel tanácskozott A felszólalók sorrendjében az utolsó pillanatban bekö­vetkezett csere miatt „né­met nap’'-nak indult az eu­rópai biztonsági konferencia szerdai napja. A délelőtti ülés első szó­noka Otto Winzer, az NDK külügyminisztere volt. Beszé­dében bejelentette, hogy küldöttsége a magyar dele­gációval együtt a konferen­cia első szakaszában határo­zattervezetet nyújt be az ajánlásokhoz a második na­pirendi ponttal kapcsolatban, nevezetesen a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos es műszaki együttműködést, valamint a környezetvédel­met illetően. Winzer hangoz­tatta, hogy az európai biz­tonsági értekezlet összehívá­sa az európai népek és a bé­kében és biztonságban érde­kelt más erők közös fárado­zásainak nagy sikere. — Továbbiakban Otto Winzer részletesen áttekin­tette a nemzetközi életnek azokat a legutóbbi fejlemé­nyeit, amelyek az emlékeze­tes budapesti felhívás óta bekövetkeztek, és amelyek lehetővé tették ennek az ér­tekezletnek a megtartását. Külön is kiemelte a két né­niét állam' közötti alapszer­ződés jelentőségét. A szocialista országoknak a Német Szövetségi Köztár­sasággal kötött szerződései és különösen a két német állam közötti kapcsolatok normali­zálása — hangsúlyozta az NDK külügyminisztere — olyan körülményekét terem­tettek, amelyek lehetővé tet­ték, illetve rövid időn belül lehetővé teszik, hogy mind­két német állam normális kapcsolatokat létesítsen az összes kelet-európai illetve nyugat-európai országgal. A német nép keserű ta­pasztalatait felidézve, Otto Winzer pyomatékosan hang­súlyozta a fennálló határok feltétlen tiszteletben tartásá­nak szükségességét és kije­lentette: „Az NDK üdvözöl­né, ha az európai biztonsági és együttműködési értekez­let sokoldalú alapon meg­erősítené a második világhá- ■ ború és a háború utáni euró­pai fejlemények nyomán ki­alakult területi realitások nemzetközi jellegű, kötelező erejű elismerését”. Az NDK külügyminisztere befejezésül részletesen fog­lalkozott az előkészítő kon­zultációkon elfogadott aján­lásokkal és megállapította, hogy küldöttségének vélemé­nye szerint a javasolt napi­rend teljes mértékben meg­felel a külügyminiszteri konferencia követelményei­nek. Az NDK kormánya úgy véli, hogy minden indokolat­lan halasztás nélkül át lehet majd térni a konferencia második szakaszára és a nem túlságosan távoli jövőben megtarthatják a legmagasabb színtű zárószakaszt is. A következő felszólaló Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter volt. Beszé­déiben mindenekelőtt arra keresett választ, vajon miért nem volt lehetséges tíz év­vel ezelőtt összehívni ezt a konferenciát. Azért nem — mondotta —, mert 10 évvel ezelőtt Európában még nem haladt előre kellő mértékben az enyhülés. Hozzáfűzte; azért vannak mélyebb gyö­kerei a változásnak, mert — míg tíz évvel ezelőtt az euró­pai realitásokat statikusnak tekintették, most rádöbben­tek, hogy éppen' az európai realitásokban „bekövetke­zett változás az, amely vé­gül is összehozott bennünket Helsinkiben”. A bonni diplomácia veze­tője ezután elismerő szavak­kal nyilatkozott az Európai Közös Piacról, majd hossza­san foglalkozott Nyugat-Ber- lin kérdésével, hangoztatva, hogy a múltban „Berlin volt a feszültség barométere”. A Nyugat-Berlinről aláírt négy­hatalmi megállapodásról szólva hangoztatta, hogy összefüggés van a megállapo­dás és azok között a szerző­dések között, amelyeket az NSZK az elmúlt években a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal és az NDK-val alá­írt, illetve legutóbb Cseh­szlovákiával parafáit. Scheel helyénvalónak ta­lálta, hogy az értekezleten a biztonság bizonyos katonai vonatkozásairól is szót ejte­nek. bár elismerte, hogy a kérdés érdemi megvitatására a Becsben október 30-án megnyíló kölcsönös haderő­csökkentési tárgyalások hiva­tottak. Beszéde további részében Scheel az ajánlásokban ki­fejtett elvekkel foglalkozott és különösen hosszasan idő­zött a 2. és 3. napirendi pont köré csoportosított kérdé­seknél. Küldöttsége nevében dokumentumtervezetet ter­jesztett elő az ipari együtt­működésről, a családi látoga­tásokról, az újságírók mun­kájának külföldi megköny- nyítéséről és a tudósok együtt­működésének előmozdításá­ról. Az NSZK külügyminisz­tere befejezésül kijelentette: egyetért azokkal, akik úgy vélik, hogy az európai bizton­sági értekezlet átmeneti sza­kasz az enyhülés kétoldalú politikájáról az enyhülés sok­oldalú politikájára. Ezután Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter szólalt fel. Többek között megállapította, hogy az elő­zetes konzultációkon biztató eredményeket értek el. és annak a véleményének adott hangot, hogy a konferencia első szakaszának sikere min­denekelőtt azon múlik, va­jon megvan-e valamennyi résztvevőben Az eltökéltség, hogy nem feledkezik meg a már elért eredményekről és ■nem kezdi újra a vitát az 1972. novemberi álláspontok­ból kiindulva. A következő felszólaló: Dagfinn Vaarvik norvég kül­ügyminiszter az ajánlásokban foglaltakat áttekintve, ugyan­csak azt fejtegette, hogy a biztonsági konferencia álta­lánosságban foglalkozhat ka­tonai vonatkozású kérdések­kel is. Vaarvik kifejezte meggyő­ződését. hogy a konferencia második szakasza szeptember közepén, esetleg 28-án kez­dődhet meg Genfben, Michel Jobert francia kül­ügyminiszter szónokias hang­vételű beszédében azt fejte­gette, hogy milyen nagyot változott a világ az utóbbi tíz esztendőben, és hogy ez a konferencia eppen ennek a mélyreható átalakulásnak az eredménye. Utalt az utóbbi években megkötött nemzet­közi szerződésekre és meg­elégedését fejezte ki, hogy a közeljövőben minden bi­zonnyal sor kerül a két né­met állam felvételére az ENSZ-be. Az ismert francia állás- i pontnak megfelelően Jobert fenntartásait hangoztatta a Becsben' ősszel sorra kerülő (Folytatás a 3. oldalon) Rekordtermés várható gabonából Egy hónap alatt végezni lehet az aratással — állapították meg a megyei mezőgazdasági tanácskozáson Az elmúlt hét végén a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a megyei ta­nácsok mezőgazdasági fel­ügyelettel megbízott elnök- helyetteseivel és osztályveze­tőivel tartott tanácskozást az ország mezőgazdaságának időszerű kérdéseiről. A bu­dapesti tanácskozás két leg-- fontosabb témája az elmúlt évi gazdálkodás — és kö­vetkezményeinek elemzése, — valamint a betakarítási munka megszervezése volt. Dr. P. Szabó Gyula, a Sza- bolos-Szatmár Megyei Ta­nács elnökhelyettese <*s Bá­csii József osztályvezető en­nek az anyagnak a megtár­gyalására hívták össze szer­dán. délelőtt a megyei ta­nács járási hivatalainak ille­tékes osztályvezetőit, vala­mint a területi szövetségek elnökeit és titkárait a nö­vényvédő állomás új nyír­egyházi épületének tanácstér, mébe. A megbeszélésen a legtöbb szó a Szabolcsban is meg­kezdődött aratásról esett. A jelenlévők megállapították, hogy a felkészülés alapjá­ban jó, a tavaszi munkák­kal igyekeztek gyorsan vé­gezni a szabolcsi mezőgazda- sági üzemek, bár az első ka­szálást nem fejezték be tel­jesen. A tavaly Dunántúlon járt 132 kombájn állapota sem nagyon jó, velük együtt 826 kombájn kész az ara­tásra, amelyekből a terme­lőszövetkezetekben kombáj­nonként 11j9 hektárnyi, az állami gazdaságoknál egy kombájnra 132 vágni váló esik. Kifogástalan szervezés­sel húsz—harminc nap alatt végezni lehetne az aratással, ha a különféle gépekkel ellá­tott üzemek segítik egymást. A szakemberek megállapí­tották, hogy az árpa álta­lában érett, de eddig az üze­meknek csak 10 százaléka kezdett hozzá a vágásához. Jó lenne, ha nem félnének a nedvességtől, mert a 66 me­gyei szárítóberendezés üzem­KITÜNTETÉSEK, TÉRZENE Vasutasnapi rendezvények megyénkben Országszerte szombaton és vasárnap ünnepük a. XXIII. vasutasnapot. Megyéik va­lamennyi vasútállomásán ün­nepséget, megemlékezést ren-< deznek, a központi ünnep­ségek megtartására a három csomóponti állomáson: Zá­honyban. Nyíregyházán és Mátészalkán kerül sor. Ek­kor lesz a törzsgárda-kitün- tetések és pénzjutalmak át­adása is. Azok a vasutasok kapják, akik 30, 20, illetve 10 évet töltöttek el a MÁV- nál. Több hosszú ideje jól dolgozó vasutasnak pedig Kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt adományoznak mun­kájuk elismeréseként. A vasutasnapon kerül sor a rendkívüli előléptetésekre is. Záhonyban szombaton 15 órakor keződik az ünnepség, amelynek előadója Kamarán Hugo, a kisvárdai járási pártbizottság tagja lesz. Az ünnepségre meghívták a szovjet vasutasok képviselőit is. Részt vesznek az ünnep­ségen az ungvári vasútigaz­gatóság. valamint Csap és Bátyú állomás gazdasági és társadalmi vezetői. A kitün­tetések és jutalmak átadá­sa után szombat este tánc- mulatság következik a helyi kultúrotthonban. A vasutas­napi ünnepség Záhonyban vasárnap sportműsorral ér véget. Nyíregyházán szombaton 10 órakor kezdődik az ün­nepség. Csujna János szb- titkár megnyitója után a vá­rosi pártbizottság képviselő­je és Buczkó Ferenc állo- másfőnök köszönti a vasuta­sokat. A kitüntetések átadá­sa után 18 órától a vasutas­klubban tánczenei műsorral szórakoztatják az ünneplő­ket. Vasárnap reggel 6 órakor a vasutas íúvószenekar ze­nés ébresztővel köszönti a vasutasokat és családtagjai­kat a vasutas lakótelepen. Tíz órától a zenekar térze­nét ad a Szamuely téren. Ki­lenc órától az NYVSC sport­telepén sportműsor lesz. A megyeszékhelyen a vasutas­nap vasárnap este táncmu­latsággal ér véget. A nyíregyházi ünnepségek­re a szakszolgálatok vezetői néhány nyugdíjas dolgozót is meghívnak. A szakszervezet nőbizottsága ajándékkal és virággal köszönti azokat a dolgozókat, akik már huza­mosabb ideje betegállomány­ban vannak. Mátészalkán szombaton 15 órakor kerül sor az ünnep­ségre. A nagygyűlés előadó­ja Debreceni László, a deb­receni vasútigazgatóság osz­tályvezetője lesz. Az ünnep­ségen részt vesznek a város párt- és tanácsi vezetői is. Az ünnepség után egy dol­gozó miniszteri dicséretet, egy dolgozó vezérigazgatói dicséretet kap, s többen kap­nak Kiváló dolgozó kitünte­tést és soron kívüli előlép­tetést. Szombat este díszva­csorával és táncmulatsággal zárják a vasutasnapot a má- teszaBsaiak. képes és valamennyi nedves termény szárítását el tudja végezni. A gabonafelvásárló válla­lat 12 700 vagon szemes ter­mény felvásárlására kötött szerződést, de lehet, hogy sokkal több kerül magtárai­ba, mert az óvatos előzetes becslések ellenére a szabol­csi mezőgazdaság meg tud­ja ismételni a tavalyi csúcs­teljesítményét. Szó esétt az ellátási problémákról is. Ki­mondották, hogy a nehéz munkában részt vevők ré­szére kifogástalan ellátást kell biztosítani es ebben minden illetékes szervnek segíteni kell. Oklevéláladé ünnepség a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán Ünnepélyes oklevéiátadó tanácsülést tartottak július 4-,én a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolán Dél­után 2 órakor a Himnusz hangjai után Baranyai Ele­mér, a főiskola KlSZ-bizott- ságának titkára nyitotta meg a főiskola ünnepi ta­nácsülését. Az elnökségben helyet foglaltak: Ho Van Thoan, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság budapes­ti nagykövetségének első titkára, dr. Cservenyák László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese. a meghívott párt-, állami és tömegszervezetek, testvérintézmények képvi­selői, a főiskolai tanács tag­jai. Az 1972—73-as tanév ok­tató-nevelő munkájáról dr. ■ Vétek János főigazgató szá­molt be, értékelte az állam­vizsgák eredményeit. A fő­igazgató elmondta, hogy az 1972—73-as tanévben 135 el­ső éves hallgató kezdte meg a tanulást a gyümölcsterme­lési, az áruforgalmi, a gépé­szeti kar gépjavitási szakán és a repülőgépvezetői ága­zaton. A főiskolán a nappali és levelező tagozatokon kí­vül megkezdték a korábban végzett szaktechnikusok üzemmérnöki átképzését is. Az év folyamán ötvenen kap­ták meg az üzemmérnöki ok­levelüket, s a július 4-i ün­nepi tanácsülésen 110 már dolgozó üzemmérnököt avat­nák. A mezőgazdasági főisko­lán ősztől új szak indul, az üzemszervezési üzem­mérnöki szak, amely a kor­szerű igényeket igyekszik ki­elégíteni a mezőgazdasági üzemekben. Jó ütemben épül és őszre átadják rendelteté­sének az ötmillió forintos költséggel létesülő beruhá­zást, egy modem tanműhelyt, ahol a gépészeti kar hallgatói sajátítják majd el a gyakorlati ismereteket. Gyarapszik a főiskolán ok­tató kandidátusok szára is. Jelenleg hat kandidátus ta­nít a főisk olán, ő -‘ŐL újabb két tudományos fokozatot el­nyert oktató kezdi meg munkáját a marxizmus—le- ninizmui tanszéken és az Üzemszei vezési tanszéken. A főigazgató a tanév ered­ményeinek és a jövő év fel­adatainak ismertetése után ünnepélyesen átadta az ok­levelet az idén végzett 132 üzemmérnöknek. A kertésze­ti kar gyümölcslermesz.ési szakán 37 nappali és 18 leve­lező hallgató végzett. A fel­dolgozó és áruforgalmi sza­kon 11-en szereztek okleve­let, Legtöbben a mezőgaz­dasági gépészeti kar gépja­vitási szakán végeztek, 55-en, közöttük négy vietnami fia­tal; Pham Van Tam, Do Thay, Le Duc An és To Bach Thong. A gépészeti kar repülógepvezetői ágazatán tizenegy üzemmérnök ka­pott oklevelet. A távozó hallgatók nevé­ben László József köszönt» meg a tanárok lelkiismere­tes munkáját, s tett ígéretet arra, hogy végzett társai­val együtt a legjobb tudá­suk szerint dolgoznak, hasz­nosítják az itt szerzett is­mereteket. Az ünnepség ben­sőséges színfoltja volt a viet­nami fiatalok búcsúztatása. A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének első titkára köszönetét és elismerését fe­jezte ki a főiskola vezetői­nek, minden hallgatójának a vietnami fiataloknak nyúj­tott segítségért. Az ünnepélyes oklevél átadd tanácsülés a vendégek, a szü­lők, a hozzátartozók, a taná­rok és a végzett fiatal szak­emberek kötetlen beszélge­tésével ért véget. Készülődés a X. VIT-re Jól halad a VIT-re való ké­szülődés, a fesztivállal kap­csolatos tennivalók kamatozó programot adtak a KISZ va­lamennyi alapszefvezetének, háromnegyed millió ifjú kommunistának — állapítot­ták meg a KISZ Központi Bi­zottságának illetékesei, át­tekintve a VIT jegyében rendezett eseményeket. Sok ezer fiú és leány vett részt a KISZ-oktatás VIT- köreinek foglalkozásain, is­merkedett a fesztiválmozga- lam történetével, hagyomá­nyaival, a világ haladó ifjú­sági szervezeteinek életével. Százezrek áldozták fel pihe­nőidejük egy részét, vállal­tak társadalmi munkát, hogy részük legyen a magyar de­legáció költségeinek meg­teremtéséből. Segítő szándé­kuk jól kamatozott: az üze­mek, gyárak, vállalatok, is* kólák fiataljainak adomá­nyaiból rtiár eddig is több mint egymillió forint gyűlt össze a VIT csekkszámlájá­ra. A városokban és falvakba« számtalan ifjúsági találkozó, gyűlés, műsoros rendezvény és sportverseny zajlott már le, s július 28-ig, a berlini VIT kezdetéig még sokszor ennyi lesz. A VIT-felkészülés jelentős tömegsportrendezvényei a VIT-kupaversenyek, melye­ket a legkisebb faluban M megrendeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents