Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
ms. mm m sgasf-ifSiffSRösszÄ« f •• Üzemszervezés Együtt az emberekkel Ax új elnök Milotai jegyzetek NAPOKON AT SZÜNETELT a munka egy nagyobb volumenű épület-felújításnál Nyíregyházán, a Keskeny utcában. Az emberek ültek tétlenül, mert nem küldték az anyagot. Ráadásul — mert a tetőt is megbontották és egy kiadós zápor is jött, s pala híján nem tudták újrafectni — 'a lakások is beáztak. A,munkaidő-kiesést és a kárt is el lehetett volna kerülni, ha megbízhatóan dol- ' gozik az adminisztráció és folyamatos az anyagellátás. Az egész problémát ugyanis az okozta, hogy valaki „elnézte” a listát, s nem a már említett épületet kellett volna felújítani. Magyarán: jobb szervezéssel kell munkát kiadni, irányítani! Nem csak az ilyen szélsőséges példák tanúsítják; egy hanyagul, vagy nagyvonalúan odavetett utasítás sokszor okoz nehéz helyzetet a termelésben. Munka nélkül maradnak még gyárkapun belül is az emberek, s szaporodnak az időbéres „készenléti” órák, több helyen is megállhat a munka, ha csak egy helyen 6zákad meg a lánc. Sokszor egy ottfelejtett szerszám, vagy egy csomag ácskapocs is órákra hátráltathatja egész brigádok munkáját. S még szerencse, ha közel van a központ, s nem kell újabb gépkocsit meneszteni érte, A MUNKA- ÉS ÜZEM- SZERVEZÉS egyik fontos kritériuma, hogy nem csak az emberek, hanem a gépek munkája is láncszerűen, fogaskerék módjára kapcsolódjék egymáshoz. Ki-ki tudja;_ mi a dolga, mit kell tennie, hogy a folyamat valóban tartós legyen. Vásárosnamény- ban, a faforgácslapgyár egyik vezérgépének kezelője mondta: „Az én feladatom csupán az, hogy ellenőrzőm az automaták munkáját. Elegendő-e a nyomás, idejében kapcsol-e ki ? Vigyázni azonban nagyon kell, mert egy kihagyás miatt nemcsak az értékes ■termékből lesz selejt, hanem tönkre mehet az egész, több millió forint értékű présgép is.” Bizonyára nem véletlen, ha egy gépkezelő ilyen felelősséggel beszél a látszólag egyszerű munkájáról. Volt aki megmutatta, megtanította rá, hogy ezen a poszton miként kell dolgozni, milyen felelősséggel tartozik az egész gyárnak abban az időszakban, amíg szolgálatban van. A gépesítés, mechanizálás — egyes helyeken már az automatizálás is — csak úgy kap nap mint non nagyobb szerepet a termelés fokozásában, ha vele együtt nő a pontosság, a felelősségérzet is. Nem csak a kétkezi munkásokban, hanem a vezetőkben is. A jó irányításhoz ugyanis hozzá tartozik az előrelátás is. Az a vezető, aki nem tudja pontosan — vagy legalábbis erre nem is törekszik —, hogy mi után mi következik, akár re is vállaljon el ilyen beosztást. Különösen fontos a „precizitás” az egyes munkahelyeken már alkalmazott és alkalmazható gépláncok kialakításánál: .ott. ahol egv ember, vagy gép munkából való kiesése órákra, napokra megállíthatja a termelés egészének folyamatát A főleg gyári elemekből készülő Nyíregyháza-Jósaváros építésénél például még a szállító járművek menetrendjét is percnyi pontossággal kell rögzíteni. Ez esetben a gépkocsivezető átmenti „cigarettaszünete” is órákra megbéníthatja az egész munkahelyet A MAGA POSZTJÁN mindenki fontos ember. Az igazgató, a portás, a mérnök, a szakmunkás, a rakodó- munkás és az adminisztrátor egyaránt. Feltéve, ha becsülettel végzi el. a feladatát. A munka értékét pedig a fizetéssel és a prémiumokkal mérik. Sajnos sokan — még vezető beosztásúak is — köny- nyen hajlanak afelé, hogy egyes munkaterületeket lebecsüljenek, az ott dolgozók munkáját nem tartják egyenrangúnak a többiével. Különösen kirívó ez a portások és a telefonközpontosok esetében, s olyan emberekre bízzák ezt a munkát, akik — enyhén szólva — nem felelnek meg erre a posztra. Csodálkoznak aztán, ha gyakran megszakad egy-egy fontos beszélgetés, vagy éppen elszaporodnak az üzemi szarkák és így tovább... A korszerű üzemszervezésben minden embernek, sőt a gépeknek is megvan a maga helye. Egyformán szükség van minden fellelhető élő- és gépi kapacitás kihasználására, sőt, fokozására is. Az elmúlt évben Kisvárdán, a bútorgyárban — tudományos felmérés és kidolgozás után — úgynevezett zárt ciklusú gyártásra tértek át. Vagyis az egyes termelési folyamatoknál sorba állították a gépeket, megszűnt a félkész termékek ide-oda való rakosga- tása, a felesleges időpazarlás. Az emberek is — köny- nyebb munkával — nagyobb teljesítményre képesek. A korszerű üzemszervezés révén — nagyobb ráfordítás nélkül — évi több milliós termelésnövekedés alapjait rakták így le. A JÓL KÉPZETT, RUTINOS VEZETŐ tudja; munkatársak, odaadással dolgozó beosztottak nélkül ő is csak egy ember. Segítségük nélkül nem igazgathatná a gyárat, nem érvényesíthetné a termelés fokozását, gazdaságosságát elősegítő elképzeléseit. Ha eredményt akar, együtt kell dolgoznia az emberekkel. Neki, magának kell megválasztania a közvetlen munkatársakat. Olyanokat, akiktől szintén elvárhatja, hogy megfelelő képességű és akaratú embereket állítsanak magúig mellé, a különböző beosztásokba. Egészen az udvari munkásig, a karban- tartó segédmunkásig, vagy az adminisztrátorig. Azért, hogy a maga posztján minden ember érezze otthon magát és jói végezze dolgát. Ez is munka- és üzemszer- vezés. Olyan lánc, vagy fogaskerék,* amelynek minden szemére, fogára szükség van, mert ezekből áll össze az egész biztonságos termelés alapja. Tóth Árpád Pontosságot és kitűnő szakképzettséget igényel a transzformátorok, kapcsolóberendezések elektromos szerelése. Képen: Szitha András, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet műszerésze egy automatikus takarmánykeverő kapcsolószekrényének szerelését végzi. (Hammel József felv.) Középmagas, nyugodt természetű, csendes beszédű ember. Töprengő, önmagával is vitázó, keveset alvó, kora reggeltől késő estig dolgozó, mert érzi a feladat és a felelősség nagyságát, s szeretne mindent jól csinálni, A neve: Illés Ferenc. Most ő a milotai Uj Élet Termelőszövetkezet elnöke. Tarpán született, szegényemberek gyermeke, és úgy került el Tarpáról, hogy behívták katonának. Tiszti iskolára, mert két évig tanult, azután tiszt lett, műszaki tiszt a néphadseregben. 1955-ben leszerelt Kicsi tsz — drága gép? Az esztendő elején még arra se gondolt, hogy tsz-elnök lesz. Eszébe se jutott ilyesmi, bár a katonai szolgálat után kertészeti technikumot is végzett. És nagyon ért a gépekhez, a műszaki műveletekhez, hiszen gépésztechnikus is. Mielőtt tsz-elnök lett, az AGRQKER-nél dolgozott. Úgy is kezdődött az egész, hogy két milotai tsz- tag esztergagépet akart vásárolni az AGROKER-től. A gép 250 000 forintba került. — Mi a véleménye? Megvegyük ezt a gépet, vagy sem? — kérdezték Illés Ferenctől, aki az AGROKER műszaki szakértőjeként eladó volt akkor. — Hát, ha szüséges, vegyék meg —, válaszolta Illés. — Szükségesnek szükséges, hiszen azért jöttünk. — Akkor meg kell venni, mert csak ez az egy van belő-, le. — De van egy kis bökkenő — mondták a milotai emberek. — Nem merünk egyértelműen határozni, mert jelenleg úgy áll a szövetkezetünk, hogy lényegében nincs elnökünk, A régi elnök már lemondott, elmegy más beosztásba, újat meg még nem találtunk. Félünk, hogy ha megvesszük ezt a gépet, az új elnöknek majd nem tetszik. — Akkor várni kell — tanácsolta Illés Ferenc. — Válasszanak előbb elnököt. — De, ha, mondjuk maga lenne az új elnök, ha magát választanánk meg, vagyis... ha magának kellene döntenie, akkor megvenné a gépet? — Nem venném meg — válaszolta Illés Ferenc. — Miért nem? — Mert nagyjából ismerem a milotai tsz-t. Kicsi tsz az egy ilyen drága géphez. Negyedmillió forint. Gondolják meg. Nem okos elképzelés egy olyan kis tsz-ben ennyi pénzt kiadni egy ilyen gépre. Mikorra térülne meg az ára? A két ember megköszönte a tanácsot és odábbmentek. — Te — mondta az egyik a másiknak. — Ilyen elnök kellene nekünk. Ez meggondolja a dolgokat. — Kérdezzük meg — mondta a másik — nem jönne-e el hozzánk elnöknek. Visszamentek és megkérdezték. Az „örökség*6 Így történt. Illés Ferenc gondolkodott, Milotán meg beszélgették az emberek. És februárban megválasztották elnöknek. Illés Ferenc azonnal Milotára költözött és hozzákezdett a nem is könnyű munkához... Fél év telt el azóta. A tsz- nek 1000 hektár területe, azon belül 800 hektár szántója és 120 hektár gyümölcsöse van. Ebből él 480 család. A 480 tsz-tag közül száz már öreg, nyugdíjas és járadékos, de 380 még mindig dolgozik. — Nagy a tagsűrűség — mondta Illés Ferenc. — Van ember bőségesen, mégse könnyű a munkákat elvégez- ni. Nincs kedvem a régi vezetést szidni, mert ilyenkor ez még könnyű kibúvó. Egy új vezető rákenhet mindent a ré- gire. De mégis azt kell mondanom, hogy elavult módszereket és szokásokat örököltem. Nagyon laza, gyenge nálunk a szervezés. Nem tudunk gyorsan mozgósítani és átütő erővel cselekedni. Rengeteg a probléma a jövedelemelosztással is. Nagyok az aránytalanságok. Az új vezetés egyik legnehezebb, mondhatnám úgy is, hogy legkínosabb feladata a normák rendezése, a jövedelmek arányosítása... — Mi az oka annak, hogy aránytalanok a jövedelmek? — Ismétlem — mondta II- lés Ferenc —, nem akarom a régi vezetést szidni. Lassan majd helyre rakunk mindent. Egyszerre és azonnal nem lehet. — Értem — mondtam. — És miben tapasztalható a szervezetlenség, a korszerűtlenség? — Egy példa. Nálunk még mindig házról házra járnak a brigádvezetők, ha egy munkára mozgósítani kell. És ez nem mindig sikerül jól. Az emberek nagy részének nincs tisztázva és állandósítva a feladat, a munkaköre. Másik nagy probléma, hogy télen és kora tavasszal nem tudunk a növénytermesztőknek, de el- sősorban a nőknek munkát biztosítani. Több, mint száz nő dolgozik a tsz-ben, ha van munka. Jövedelem a végzett munka szerint A tsz területe annyira kicsi. hogy elsősorban takarmányokat kell termeszteni, mert sok a jószág, a szarvas- marha. A tsz-nek 350 szarvas- marhája van és 35 anyadisznója. Ezek szaporulatát meghizlalják. De a háztájiban még több jószág van, 3—4 tehén egy háznál, összesen legalább négyszáz. Búzát 160 hektáron termesztenek, hogy legyen a tagoknak kenyér- nekvaló. Értékesítésre nem sok búza marad. Még szerencse, hogy a búza elég jól fizet, az idén 32 mázsát hektáronként. Igaz, hogy Milotán minden harmadik esztendőben nagy adag, hektáronként 500 mázsa istállótrágyát kapnak a földek. Sok az állat — van trágya bőven. — De még ez se minden — mondja az új elnök. — Még több búzát lehetne termelni. Nem használunk elegendő műtrágyát. Végre kellene hajtani a fajtaváltást is., Akkor még kisebb területen \ tudnánk megtermelni a kenyérnekvalót és még több terűiét maradna takarmányoknak, kertészetnek és gyümölcsösnek. Mert almát is telepíteni kellene, legalább 30 hektáron. És kellene egy új tehénistálló, mert néhány éve a milotai még minta tsz volt, ide jártak tanulni az emberek más községekből. Ma viszont sehol se vagyunk. Elavultak az épületek, az évek során mások korszerűsödtek, mi viszont lemaradtunk. — Pénz van? — Módjával. Ami szükséges, arra előteremtjük... A tsz-ben két melléküzemág — melléküzem — működik. Diófából bútorgyártáshoz fumérlapokat készítenek, évente 15 000 négyzetmétert, és kavicsot bányásznak a Tiszából. A két melléküzem évi bevétele 7 millió forint. A tsz összes bevétele 1972- ben 23 millió forint volt. Az egy tagra jutó évi jövedelem 22 000 forint. — 1972-ben másfél millió forinttal, vagyis 30 százalékkal emelkedett a jövedelem tömege, de nem egyen- lóén, nem mindenkinek — mondta az elnök. — Emiatt rengeteg regulativ adót fizettünk. Majdnem hatszázezer forinttal többet, mint az előző évben. És ezzel arányosan emelkedett a többi adó is. Saját pénzéből gazdálkodott a tsz, szépen volt tartalékja is, emiatt senki sem szólt bele a gazdálkodásba. Most aztán nehéz lesz a jövedelmeket helyre igazítani, a végzett munka és beosztás szerint arányosítani. Diófa és kavics A melléküzemágak nagvon jók. Gyönyörű árut készítenek a fumérüzemben. Egy íróasztal és egy irodai szekrény áll az elnök irodájában. Milotai diófából készült. Csodálatosak. És gépkocsisorok állnak a Tisza partján kavicsért. — Amíg lesz diófa furnérnak és kavics a Tiszában, addig a jövedelmi szintet biztosítani tudjuk, sőt, emelni is. De három-négy év során ezek a lehetőségek kimerülnek. Száz évnél öregebb diófa már nincs a határban. Most a 70—80 éveseket vágjuk. Két-három év múlva sorra kerülnek az 50—60 évesek. Azután vége. Nem lehet tovább. Szép és jó bútorlapot csak öreg diófából lehet csinálni. — Mi lesz azután, ha elfogy a diófa? — Addig új bevételi forrásokat kell teremteni. Elsősorban az állattenyésztésben. De a furnérüzem is megmarad. Átallunk tölgyárukészítésre, bár az nem jövedelmez anyanyit, mint a dió. Van tehát gond Milotán bőségesen, de az új elnök egész sor új lehetőséget is lát. Azt mondja, három-négy év még sok idő. Addig újabb lehetőségeket is fel lehet és fel is kell tárni. És azt mondja Illés Ferenc, szeliden, csendesen, hogy: — Addig talán azt is megtanulom, hogyan kell igazán jó tsz-elnöknek lenni. Szendrci József A kétbetűs falu Többször látni keresztrejtvényekben : kétbetűs falu Szabolcs-Szatmár ímegyében. ör. Létezését a lakosság mesz- sze történelembe, a honfoglalás idejéig vezeti vissza. Távolabb keletre védelmi gyepű lett volna, s annak védelmét látták el innen. Tehát az őrök nemzetségei lakták. Erről maradt a falura a név. A hatvanas években úgy látta egy újságíró, szegényes, eseménytelenül jelentéktelen település. A tsz tagsága nem vitázik, nem mond ellent a vezetőségnek. Meg, hogy általában „nehéz mozgású” ez a falu. Mintha nem tudna határozottan dönteni régi szokások és új dolgok között... Most a látogatóban több minden felkelti az érdeklődést. Sorozatban a csinos házak, drága kerítések, virágos. gyümölcsös udvarok, divatos táskával boltba siető asszonyok. .. S két emeletes ház. Kocka alakjuk külseje élénk színekkel mintázva. Bartha Ignác, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke egyben társadalmi tanácselnökhelyettesi funkciót is betölt — Vajával, Rohoddal igazgatásiig egyesülve, nagyközségi szintre jutottunk. Ez sok tekintetben előny. Az iskola például többszörösét kapja, mint korábban. A szövetkezetünk pedig 1967 óta mérleghiány nélkül gazdálkodik. Földjeink átlag nem érik el holdban az öt aranykoronát. Múlt évben egy dolgozó tagunkra huszonötezer-ötszáz forint részesedés jutott. Évről évre nő az érdeklődés, az aktivitás a közös gazdálkodás iránt. Idén harmincegy tagot vettünk fel. Ingázók voltak. Beilleszkedtek a munkába. A közös almáskertben (190 hold) sikerrel vezették be a vegyszeres gyomirtást. Hatásának, eredményességének már negyedrész bámulója- csodálója sem akadt, mint annak idején az első kombájnnak. Idén várható az eddigi legtöbb almatermés: 190—200 vagonnal. — Jut a közös gazdaság pénzéből közel százezer fo-. rlnt a gépműhely korszerűsítésére. Amellett, hogy már kiadtunk idén száztízezer forintot öntözőcsövekért. Az így meghosszabbított hálózattal háromszor akkora területet tudunk egyszerre öntözni, mint korábban. Mind többet törődnek a „pénzes növények” termesztésével, a tagság rendszeres foglalkoztatásával. Ezt a célt szolgálja ősszel tíz hold szamóca teiepítésa. — Megállapodtunk a MÉK- kel annak érdekében, hogy zöldség-gyümölcs boltunkat folyamatosan — télen is — üzemeltetni tudjuk. Kellene viszont még egy vegyesbolt. Nagyon hiányzik a cukrászda. .. Mindenképpen egy a falu helyzete a tsz fejlődésével. Múlt esztendőben kapott műutat a Dózsa utca. Ott volt a lakosság, a tsz tagsága, gépei — társadalmi munkában segíteni. Ugyanennek az utcának a lakói a házak előtti részen parkosítási, virágosí- tási versenyt kezdeményeztek. S a többi utca is szépült, sok a virág. Hozzákezdtek a Petőfi és az Arany János utcák vízrendezéséhez. A nagyközségi tanács háromszázezer forintot adott ecra. — S a két emeletes ház? Igen, gazdáik a tsz-ben dolgoznak. Nagyszerű épületek. Alul garázs, gazdasági helyiségek; felül lakószobák — balkonnal, s külön fürdő- és gyerekszoba. Ha pedig már ezek vannak, több is lesz. — Nem tudom van-e még a megyében, általános iskolában csak délelőtti oktatás. Nálunk három éve így van. Délután a gyerekek, a pedagógusok szabadok. Van idejük készülni másnapra. Már a múlt évben is csak két százalék volt a bukási arány. Idén egyetlen egy sem. Jó egynéhány tanár, orvos, gazdasági szakember és egyéb diplomás került ki eddig a faluból. Sok fiatal szakmunkásként tér vissza a termelőszövetkezetbe.
