Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
!973. július 22. •M&nvöRORSZÄÖ 8, oRtsí Pórtélét A nők helyzete a nagykállói járásban KÉRDÉS: — Megítélése szerint a vezetők gondolkodásában általában rendben van-e minden a dolgozó nők - kei kapcsolatban? VÁLASZ: — Nincs mindenkinél minden rendben! A kérdést férfi tette fel, a választ elvtársnő adta a nagykállói járási párt végrehajtó bizottsági ülésén, ahol a nők helyzetéről tárgyaltak nemrégiben. A nagyközségi és községi tanácsok tapasztalatait összegezték a Központi Bizottság 1970 februári nőpolitikái határozatának végrehajtásáról. A tudósítás indítását nem színpadi hatásként építettük erre az apró mozzanatra, hanem azért, mert jellemzi az egyik legfontosabb feladatot; A GAZDASÁGI VEZETŐK MEGTISZTEL,ö FELELŐSSÉGÉT A PART NŐPOLITIKÁJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁBAN. Részletesebben: a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének tervszerű, állandó javításában. A Központi Bizottság határozata után már három hónappal, 1970 május 25-én foglalkozott a járási pártbizottság a nők helyzetének felmérésével, s meghatározta a helyi feladatokat. így azt: nagyobb lehetőséget kell teremteni, hogy a dolgozó nők mindinkább képzettségüknek megfelelően vegyenek részt a termelésben, a társadalmi és a politikai életben. Meghatározták a fő célo- lokat: a nők egyenlő értékű munkáért a férfiakkal egyenlő munkabért kapjanak; biztosítani kell a nők továbbképzését ; vezetői képességgel bíró nők ne kerüljenek a férfiaknál hátrányosabb helyzetbe; a szolgáltatásokban előnyt kapjanak azok az ágazatok, amelyek megkönnyítik a háztartást: gyorsabb Ütemben kell fejleszteni a gyermekintézményeket és az oda történő felvételeknél az egyedülálló nők és sokgyermekes anyák gyermekeit kell előnyben részesíteni; a gazdasági szervek vezetői javítsák a dolgozó nők munkafeltételeit és a munkahelyek szociális ellátottságát. A nagyközségi és községi tanácsok megértve a célok jelentőségét sokirányú intézkedést foganatosítottak az elmúlt években és eredményekről adhattak számot a járási párt végrehajtó bizottságának. A legnagyobb változás az, hogy a határozatok megjelenése óta jelentősen NÖVELTÉK A NŐK FOGLALKOZTATOTTSÁGÁT Ma a kereső nők száma mintegy hétezer. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a vezetés mindjobban megvalósítja a nők állandó foglalkoztatottságát. Erre jellemző, hogy a nagyobb tsz-ekben már munkaerőhiány is jelentkezik. Nagykállóban a cipőipari szövetkezet új üzemcsarnoka még ez évben átadásra kerül és újabb 160 munkahely várja a lányokat, asz- szonyokat. Az eredmények biztatóak, de természetesen a párt- és a tanácsi vezetés továbbra is keresi a községekben az ipar- fejlesztés és a munkahely- bővítés lehetőségét. A Központi Bizottság határozata óta a járásban is javult a női munka és társadalmi tevékenység erkölcsi és anyagi elismerése. Az EGYENLŐ MUNKÁÉRT EGYENLŐ BÉRT ELV ALAPJÁBAN MEGVALÓSUL. Viszont ennek ellenére megállapítható, hogy a nők és a férfiak kereste között még jelentős az eltérés. Oka: a beosztásbeJi különbségek, valamint az, hogy a férfiak teljesítménye, szakképzettsége többnyire magasabb, a munkában eltöltött idejük régibb és így nagyobb a tapasztalatuk. A jutalmazások és kitüntetések odaítélésében tapasztalható pozitív változás. Például 1970-től a mezőgazdaságban 11 nő részesült kitüntetésben. az összes kitüntetettek 16,4 százaléka. Kis mértékben nőtt a nők száma a vezető beosztásokban, itt is elsősorban a szövetkezetek vezetőségében. A szövetkezetek vezető testületéinek újraválasztásánál javult a nők aránya. Ugyancsak kedvezően alakult a NŐK KÖZÉLETI SZEREPLÉSE. Az idei tanácsválasztósok után a megválasztott tanácstagok 24 százaléka nő (korábban 20 százalék volt), a vb-tagok 17 százaléka nő (korábban 15 százalék volt). A nők aktivitása tapasztalható a különböző társadalmi rendezvényeken és jelentős részt vállalnak a községek szépítésében, a társadalmi munkában. Elismerésre méltó szerepük van abban, hogy a helyi erőforrásokat jól egészítették ki társadalmi ösz- szefogással és valósították meg a gyermekintézmények bővítését. Énhez egyébként nagy segítséget kapott a járás a megyetói. Ez év szep- tember 1-ig 250 új óvodai férőhely létesül. 1974-ig Gesz- teréden és Bökönyben 50—50 férőhely. A IV. ötéves terv végéig ót ovodai csoport létrehozása látszik biztosítottnak. Az általános iskolai napközi otthoni férőhely még ez év végéig 8 csoporttal összesen 320 fővel növekszik. Tovább javult a tanyai lakosság általános életkörülménye. A legnagyobb tanyai településeken mintegy 100 kilométer villanyhálózat és 40 kilométer kövesút létesült. Többségüket autóbuszjárat köti össze a székhely-községekkel. Mindezek természetszerűen könnyítettek az itt élő nők életkörülményein. Fontos feladat volt és természetesen még a jövőben is az ipari és kereskedelmi szolgáltatás javítása. A bolthálózat 1971-től 2500 négyzetméter alapterülettel növekedett és ezzel együtt javult az áruellátás és az olcsóbb áruk kínálata. Sajnos nem javult kellőképpen az üzemi étkeztetés, és az étel- kihordásos rendszer sem terjedt el. A jelentésben közzétett tények — csak néhány példát emeltünk ki a sok közül —, s a vita alapján jogos az a megállapítás, hogy az elmúlt évben jelentős eredményeket értek el a nők anyagi és erkölcsi megbecsülésében, élet- és munkakörülményeinek javításában. Azonban még sok a tennivaló a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában. Minden területen javítani és erősíteni kell — általánossá kell tépni a párt szemléletét, — hogy a NŐK HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA NEM CSUPÁN FIGYELMESSÉG A DOLGOZÓ NŐK, AZ ÉLETET ADÓ ANYÁK FELÉ, HANEM SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK ÉPÍTÉSÉNEK EGYIK ALAPFELTÉTELE. Olyan társadalmi igény, amelynek megvalósítása gyorsítja fejlődésünket, emeli életszínvonalunkat. Ezeknek a nagy feladatoknak eredményes megoldásához — állapította meg a járási végrehajtó bizottság — a párt-, állami, gazdasági szervek széles körű és még megértőbb összefogására van szükség. Ennek elősegítésére a párt- vb határozatokat hozott. O. N. Judith Viorst; A KUTYATARTÁS ÖRÖMEI A macskánk a múlt nyáron kimúlt, s életem párja azóta is zaklat, hogy most már igazán vásároljunk helyette valamit. Például egy nyulat. Vagy boa constric- tort. Vagy kutyát. A nyulak valahogy nem vonzanak. Kígyókról tárgyalni sem vagyok hajlandó. Marad a kutya. A baj csak az, hogy egy ízem sem kívánja a kutyát, bár tudom, hogy e magatartásom nyomán embertelen embernek bélyegeznek. Készséggel beismerem, hogy az ember legjobb barátja bájos, szerető, hűséges, szép külsejű és derék, de rendelkezzék mindezen tulajdonságokkal valaki másnál. Ugyanis tapasztalataimból leszűrhettem, hogy köny- nyebb hármas ikreket nevelni. titkon viszonyt folytatni. megtanulni bridzselni. avagy leadni 15 kilót, mint egy kutya anyukájának lenni. Lehet, hogy csupa balszerencsés kutyatulajdonossal hozott össze a sors, de nekem úgy tűnt, hogy ezek mást se tesznek, mint kellemetlen tévedések eredményét távolftják el a nappali szőnyegéről, vagy épp azt magyarázzák a felháboro- (iefó vendégnek, hogy G?atgie sosem rágta volna össze az ezüstszőke parókáját és a lila harisnyanadrágját, ha nem szeretné őt anynyira. Továbbá a kutyáknak nagyon gyakran „érzékeny a gyomra”, s ez magyarán szólva olyan különleges ételek elkészítését teszi szükségessé, amilyeneket a világ híres éttermeivel társit gondolatban az ember. Ismertem asszonyokat, akik a férjüknek sosem főztek bon;*> lultabb dolgokat, mint babfőzeléket virslivel, de a kutyájuknak olyan eledelt készítettek, ami méltó a Maxim asztalára. S amikor ezek a kutyák éppen nem gyomorbajosait, akkor esetleg idegbántal- maik vannak. Az ilyen betegségek kezelése alig költségesebb, mint az agysebészet, csak a szállítás kérdései csalafintábbak. Ha nem értik, hogy mire gondolok próbáljanak meg rávenni egy taxisofőrt, hogy vigye el önöket és szentbernáthegyijüket az állatorvoshoz. Nem vitás, hogy a nagy kutyák több bajt okoznak, mint a kicsik. S ez különösen Igaz olyankor, ha önmaguk nem vesznek tudomást a méreteikről. Ismerek például egy 70 kilós, két méiAr nw®? dán dogot, amelyet a kutyaiskolából is kizártak, mert képtelen volt felfogni, hogy ő nem öleb. Maudnak még az a kedves szokása is megvan, hogy az utcán odalopakodik egy idegenhez,' hátsó lábára áll, a mellsőt pedig köré fonja és szájon csókolja az illetőt. Szeretetének tárgya érthetetlen módon azt hiszi, hogy Maud a torkát akarja átharapni, s az egész jelenet nagyon szemérmetlenné válik, miközben a szerencsétlen áldozat visít és sikoltozik, Maud pedig ölelget és simogat, és Maud gazdaasszonya Sunny szidja a járókelőt: „Kérem, ne borítsa fel a kutyám lelki egyensúlyát!” És Sunny nem tréfál. Amikor végre túl vagyunk az egészen, hozzám fordul és titkolhatatlan bosszúsággal megkérdezi: „Mi bajuk ezeknek az embereknek, nem látják, hogy rriennyi szeretet sugárzik Maud szeméből?” Én még csak nem is tagadom. hogy Maud csupa szeretet. Sőt még azt is megengedem, hogy majdnem minden kutya csupa szeretet és egyéb is ... Például bolha... meg bőrbaj, meg kölyökkutya. Láttam Saját szerkesztésű formázó körasztalok teszik könnyebbé és gyorsabbá a munkát a kisvárdai öntödében. Képen: Movik Lajos és Döczi Miklós. (Hammel József felvétele) Mátészalkai vélemények Az ifjúsági törvényről a fiatalok gyárában Bakos Gyuszit, ezt a tizenéves, kerek arcú fiút kérdezem, aki egyébként szerszámkészítő az ISG-ben, Mátészalkán : hallott-e valamit az ifjúsági törvényről? — Hallottam. Bár közelebbit nem tudok róla, csak any- nyit, amennyit a tévéből, rádióból. — Tud-e arról, hogy a gyárban is működik ifjúsági bizottság? Hallgat. Figyelik a többiek, mit mond erre. Főleg az ifjúsági bizottság vezetője. — Népi sokat tudunk még — válaszolja kisvártatva. Kezemben van Gálái Dezső igazgatónak az 5/1973. sz. gyáregységvezetői utasítása az ifjúsági bizottság megszervezéséről. Ez meg is alakult május 25-én. Mi történt azóta? — Nem sokat tudunk mondani. Azóta ez a bizottság nem ülésezett — jegyzi meg Fehér László, az üzem termelési osztályának vezetője, az ifjúsági bizottság tagja. — Valamit azért tettünk — veti közbe Vogl László, az ifjúsági bizottság vezetője. Egyetért ezzel Btró Sándor, az 5 hónapos KISZ-iskoláról nemrégiben hazakerült KISZ- titkár, Seres Miklós, a fiatal már őrjöngő anyákat, de egyiket sem hasonlíthatom ahhoz a kutyatulajdonoshoz, akinek szűz pulikutyája egy pedigré nélküli korcs csábításának áldozatául esett. Jól van. Tudom, hogy nagyon keményszívűnek és kegyetlennek tűnök. A férjem folyton azt mondogatja, hogy kisfiú korában az édesanyja nem engedett kutyát tartani, s azt hitte, hogy majd én teszem jóvá ezt a gyerekkori traumát. Ami pedig a gyermekeimet illeti, ők esküsznek mindenre, ami szent, hogy ők majd ellátják a kutyust, nekem az ujjamat sem kell megmozdítani. De hát mit tegyek. Állandóan egy látomás gyötör, hogy egyszer hazaérkezem éjjel háromkor, odakint hú vihar van, vagy mínusz 20 fok, s az én Hűséges Kutyám félreérthetetlenül tudtomra adja, hogy hacsak most rögtön, nem megyünk egy kicsikét sétálni, akkor elbúcsúzhatunk a faltól falig érő gyapjú perzsától. A férjem persze boldogan megsétáltatná a Hűséges Kutyát, de sajnos már megint fáj a háta. Inkább majd megpróhálok némi vonzalmat felfedezni magamban a nyulakhoz. avagy megpróbálom felfedezni, hogy ha közelről belenézünk, a boa constrictor szeméből valósággal sugárzik a szeretet. Fordította: Zilahi Judit szb-fcitkár, Farkas Sándor, h technológus és Guthy Lajos, a pártszervezet titkára is. Mee különböztetett módon Vita kerekedik. Murguly Sándor, a fiatal lakatos megszólal : — Én nem sokat tudok minderről, tgaz, nem is tudhatok, mert csak három napja vagyok itt szakmunkás. Itt tanulta a szakmát, itt végezte évek óta a gyakorlatot. Ez ne számítana? Ö s minden ipari tanuló az iskolai KISZ-szervezethez tartoznak. Helves-e ez? Nem iobb lenne, ha a gyári ifiúsági szervezethez tartoznának7 Gyorsabban kötődnének a» üzemhez, a munkásokhoz. — Ezen a jövőben változtatni kell — mondja Bíró Sándor. — Ezért van ez a furcsa szemlélet, mint Sanyinál is. Gondolom az ifjúsági törvény ehhez lehetőséget, a bizottság pedig feladatot ad. Nevezhetnénk az ISG-t az ifjúság svárának. üzemének is. Az átlagos életkor 28 év. Legalább 310 a harminc éven aluli fiatalok száma. Itt megkülönböztetett módon szükséges foglalkozni a fiatalokkal. az ifiúsági törvény végrehajtásával. — Ez az, ami akadozik — szó] halkan a fiatal, érettségizett lakos, Kerekes Sándor. Meglepően tájékozott a törvényben, ismeri a non* iáit. s magvarázza: — És főleg az idősebbek miatt, a szemlélet miatt nem jutunk előre. Az idősebb fiatalok, a bizottság tasiai morognak, nem értenek egyet Kerekes Sanyival. — Én azt mondom. nem megfelelően halad. így lá- tom-hallom a tévéből, rádióból is. — És itt a gyárban? Sok a „ha...“ — Mehetne jobban is. Ha lehetne javasolni, akkor már most azt mondanám, hogy az ifjúsági bizottságba vonjanak be több fiatalt. A gyárban sok a 20 éven aluli. Nincs henne egy sem. A másiv az. hogy az ifjúsági bizottságban nem munkásfiatalok vannak, irodai mind. Gondolkoznak. vizsgálódnak, körülnéznek, számolnak a jelenlévők. Igaza van Kerekes Sándornak. És ezen az arányon feltétlen változtatni kell. — Olvastam az ifjúsági törvényt — folytatja a fiatal lakatos. Ha úgy, egy ez egyben végrehajtanák, nagyon szép lenne. Ez nem lesz. Sok benne a ha — magyarázza. Újabb vita a ha fölött. Ha a fiatal képezi magát, többet kereshet. Ha a termelési érték, a termelékenység növekszik, akkor az 1974-ben alapítandó ifjúsági ’ alapba is több forint jut. És így to vább. Javadntok a kérdőíven Valami ez ügyben már tőtw tént. KISF.-taggyűlésen vetődött fel a fiatalok bérezésének, továbbtanulási lehetőségének az ügye. Az ifjúsági bizottság eljárt személyek bérügyeiben, továbbtanulásának biztosításában. Bár itt is akadnak még problémák. Más az elképzelésük eaves fiataloknak a továbbtanulásról, más a gazdasági vezetőké. Ezeket egyeztetni szükséges. Döntöttek arról, hogy szakértők bevonásával szerkesztenek egy olyan kérdőívet, amely a gyár minden fiataljához eljut. Ebben az ifiúsági törvény végrehajtásához kémek javaslatokat. Be kívánják vonni a gyáf minden fiatalját. Legven minél szélesebb. általánosabb ez. Tudjon róla mindenki. Ezt a szociológiai jellegű felmérést augusztusban végzik el. összegzik, elemzik, s a használható javaslatokat „törvényesítik”. Ez lesz a ge-í rince a törvény helyi, sajátos,' üzemi végrehajtásának. — Történt itt egy, s más még az Ifjúsági bizottság megalakulása előtt is az ifjúsági törvény végrehajtása érdekében — mondja Guthy Lajos. Említi, hogyan s miJ vei jutalmazták a megvei esa- teraálvos ifjúsági vetélkedőn helyezést elért fiatalokat; hogyan készítik fej hasonlókra a mostaniakat. Ezek órabéremelést, jutalomszahadsá- got kapnak — sikerüktől függően. Tízezreket fordítottak már eddig is a szakmunkás fiatalok továhhVér>7ésére. Főleg azok éra. akikkel szerződést kötöt+ek. s céltudatos san tanulnak. Vénzik maeu^ kát. Eg» az ifjúsági tön fény külön felhívja a figyelmet. Doleosni érte — Csakhogy nekik is többet kell tenniök. Sokszor hallgatnak, amikor szólni kellene, javaslatokat tenni. És főleg: amikor meg kellene fogni a munka végét— magyarázza Seres Miklós, a fiatal szh-tiitkár. Csak úgy „tűnik” el a b!-' zonyos „ha” — amelyről Ke-' rekes Sanyi beszélt —. ha a gvár valamennyi fiatalja szív-i vel-lélekkel részt is kivárt venni e törvén vnek az nvetítéséért, dolgozik i« ÁrteC Mert a törvény csak kér et,' mod, lehetőség. Ezt valóra kell váltani. F. &
