Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

!973. július 22. •M&nvöRORSZÄÖ 8, oRtsí Pórtélét A nők helyzete a nagykállói járásban KÉRDÉS: — Megítélése szerint a vezetők gondolko­dásában általában rendben van-e minden a dolgozó nők - kei kapcsolatban? VÁLASZ: — Nincs min­denkinél minden rendben! A kérdést férfi tette fel, a választ elvtársnő adta a nagykállói járási párt végre­hajtó bizottsági ülésén, ahol a nők helyzetéről tárgyaltak nemrégiben. A nagyközségi és községi tanácsok tapaszta­latait összegezték a Közpon­ti Bizottság 1970 februári nő­politikái határozatának vég­rehajtásáról. A tudósítás indítását nem színpadi hatásként építettük erre az apró mozzanatra, ha­nem azért, mert jellemzi az egyik legfontosabb feladatot; A GAZDASÁGI VEZETŐK MEGTISZTEL,ö FELELŐS­SÉGÉT A PART NŐPOLI­TIKÁJÁNAK VÉGREHAJ­TÁSÁBAN. Részletesebben: a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének tervsze­rű, állandó javításában. A Központi Bizottság ha­tározata után már három hónappal, 1970 május 25-én foglalkozott a járási pártbi­zottság a nők helyzetének felmérésével, s meghatároz­ta a helyi feladatokat. így azt: nagyobb lehetőséget kell teremteni, hogy a dolgozó nők mindinkább képzettsé­güknek megfelelően vegye­nek részt a termelésben, a társadalmi és a politikai életben. Meghatározták a fő célo- lokat: a nők egyenlő értékű munkáért a férfiakkal egyen­lő munkabért kapjanak; biz­tosítani kell a nők tovább­képzését ; vezetői képesség­gel bíró nők ne kerüljenek a férfiaknál hátrányosabb hely­zetbe; a szolgáltatásokban előnyt kapjanak azok az ága­zatok, amelyek megkönnyí­tik a háztartást: gyorsabb Ütemben kell fejleszteni a gyermekintézményeket és az oda történő felvételeknél az egyedülálló nők és sokgyer­mekes anyák gyermekeit kell előnyben részesíteni; a gaz­dasági szervek vezetői ja­vítsák a dolgozó nők mun­kafeltételeit és a munkahe­lyek szociális ellátottságát. A nagyközségi és községi tanácsok megértve a célok jelentőségét sokirányú intéz­kedést foganatosítottak az elmúlt években és eredmé­nyekről adhattak számot a járási párt végrehajtó bizott­ságának. A legnagyobb vál­tozás az, hogy a határozatok megjelenése óta jelentősen NÖVELTÉK A NŐK FOG­LALKOZTATOTTSÁGÁT Ma a kereső nők száma mintegy hétezer. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a vezetés mind­jobban megvalósítja a nők állandó foglalkoztatottságát. Erre jellemző, hogy a na­gyobb tsz-ekben már munka­erőhiány is jelentkezik. Nagykállóban a cipőipari szövetkezet új üzemcsarno­ka még ez évben átadásra kerül és újabb 160 munka­hely várja a lányokat, asz- szonyokat. Az eredmények biztatóak, de természetesen a párt- és a tanácsi vezetés továbbra is keresi a községekben az ipar- fejlesztés és a munkahely- bővítés lehetőségét. A Központi Bizottság hatá­rozata óta a járásban is ja­vult a női munka és társa­dalmi tevékenység erkölcsi és anyagi elismerése. Az EGYENLŐ MUNKÁÉRT EGYENLŐ BÉRT ELV ALAPJÁBAN MEGVALÓ­SUL. Viszont ennek el­lenére megállapítható, hogy a nők és a fér­fiak kereste között még jelentős az eltérés. Oka: a beosztásbeJi különbségek, va­lamint az, hogy a férfiak tel­jesítménye, szakképzettsége többnyire magasabb, a mun­kában eltöltött idejük régibb és így nagyobb a tapasztala­tuk. A jutalmazások és kitünte­tések odaítélésében tapasz­talható pozitív változás. Pél­dául 1970-től a mezőgazda­ságban 11 nő részesült ki­tüntetésben. az összes kitün­tetettek 16,4 százaléka. Kis mértékben nőtt a nők száma a vezető beosztások­ban, itt is elsősorban a szö­vetkezetek vezetőségében. A szövetkezetek vezető testüle­téinek újraválasztásánál ja­vult a nők aránya. Ugyan­csak kedvezően alakult a NŐK KÖZÉLETI SZEREPLÉSE. Az idei tanácsválasztósok után a megválasztott tanácstagok 24 százaléka nő (korábban 20 szá­zalék volt), a vb-tagok 17 százaléka nő (korábban 15 százalék volt). A nők aktivi­tása tapasztalható a külön­böző társadalmi rendezvé­nyeken és jelentős részt vál­lalnak a községek szépítésé­ben, a társadalmi munká­ban. Elismerésre méltó szerepük van abban, hogy a helyi erőforrásokat jól egé­szítették ki társadalmi ösz- szefogással és valósították meg a gyermekintézmények bővítését. Énhez egyébként nagy segítséget kapott a já­rás a megyetói. Ez év szep- tember 1-ig 250 új óvodai fé­rőhely létesül. 1974-ig Gesz- teréden és Bökönyben 50—50 férőhely. A IV. ötéves terv végéig ót ovodai csoport lét­rehozása látszik biztosított­nak. Az általános iskolai napközi otthoni férőhely még ez év végéig 8 csoport­tal összesen 320 fővel növek­szik. Tovább javult a tanyai la­kosság általános életkörül­ménye. A legnagyobb tanyai településeken mintegy 100 ki­lométer villanyhálózat és 40 kilométer kövesút létesült. Többségüket autóbuszjárat köti össze a székhely-közsé­gekkel. Mindezek természet­szerűen könnyítettek az itt élő nők életkörülményein. Fontos feladat volt és ter­mészetesen még a jövőben is az ipari és kereskedelmi szolgáltatás javítása. A bolt­hálózat 1971-től 2500 négy­zetméter alapterülettel nö­vekedett és ezzel együtt ja­vult az áruellátás és az ol­csóbb áruk kínálata. Sajnos nem javult kellőképpen az üzemi étkeztetés, és az étel- kihordásos rendszer sem ter­jedt el. A jelentésben közzétett té­nyek — csak néhány példát emeltünk ki a sok közül —, s a vita alapján jogos az a megállapítás, hogy az elmúlt évben jelentős eredményeket értek el a nők anyagi és er­kölcsi megbecsülésében, élet- és munkakörülményeinek javításában. Azonban még sok a tennivaló a Központi Bizottság határozatának vég­rehajtásában. Minden terüle­ten javítani és erősíteni kell — általánossá kell tépni a párt szemléletét, — hogy a NŐK HELYZETÉNEK JAVÍ­TÁSA NEM CSUPÁN FI­GYELMESSÉG A DOLGOZÓ NŐK, AZ ÉLETET ADÓ ANYÁK FELÉ, HANEM SZOCIALISTA TÁRSADAL­MUNK ÉPÍTÉSÉNEK EGYIK ALAPFELTÉTELE. Olyan társadalmi igény, amelynek megvalósítása gyorsítja fejlődésünket, eme­li életszínvonalunkat. Ezek­nek a nagy feladatoknak eredményes megoldásához — állapította meg a járási vég­rehajtó bizottság — a párt-, állami, gazdasági szervek széles körű és még megér­tőbb összefogására van szük­ség. Ennek elősegítésére a párt- vb határozatokat hozott. O. N. Judith Viorst; A KUTYATARTÁS ÖRÖMEI A macskánk a múlt nyá­ron kimúlt, s életem párja azóta is zaklat, hogy most már igazán vásároljunk he­lyette valamit. Például egy nyulat. Vagy boa constric- tort. Vagy kutyát. A nyulak valahogy nem vonzanak. Kígyókról tár­gyalni sem vagyok hajlan­dó. Marad a kutya. A baj csak az, hogy egy ízem sem kívánja a kutyát, bár tudom, hogy e maga­tartásom nyomán emberte­len embernek bélyegeznek. Készséggel beismerem, hogy az ember legjobb barátja bájos, szerető, hűséges, szép külsejű és derék, de ren­delkezzék mindezen tulaj­donságokkal valaki másnál. Ugyanis tapasztalataim­ból leszűrhettem, hogy köny- nyebb hármas ikreket ne­velni. titkon viszonyt foly­tatni. megtanulni bridzselni. avagy leadni 15 kilót, mint egy kutya anyukájának lenni. Lehet, hogy csupa balsze­rencsés kutyatulajdonossal hozott össze a sors, de ne­kem úgy tűnt, hogy ezek mást se tesznek, mint kel­lemetlen tévedések eredmé­nyét távolftják el a nappali szőnyegéről, vagy épp azt magyarázzák a felháboro- (iefó vendégnek, hogy G?at­gie sosem rágta volna össze az ezüstszőke paróká­ját és a lila harisnyanadrág­ját, ha nem szeretné őt any­nyira. Továbbá a kutyáknak na­gyon gyakran „érzékeny a gyomra”, s ez magyarán szólva olyan különleges ételek elkészítését teszi szükségessé, amilyeneket a világ híres éttermeivel társit gondolat­ban az ember. Ismertem asszonyokat, akik a férjük­nek sosem főztek bon;*> lultabb dolgokat, mint bab­főzeléket virslivel, de a ku­tyájuknak olyan eledelt ké­szítettek, ami méltó a Ma­xim asztalára. S amikor ezek a kutyák éppen nem gyomorbajosait, akkor esetleg idegbántal- maik vannak. Az ilyen be­tegségek kezelése alig költ­ségesebb, mint az agysebé­szet, csak a szállítás kérdé­sei csalafintábbak. Ha nem értik, hogy mire gondolok próbáljanak meg rávenni egy taxisofőrt, hogy vigye el önöket és szentbernáthe­gyijüket az állatorvoshoz. Nem vitás, hogy a nagy kutyák több bajt okoznak, mint a kicsik. S ez különö­sen Igaz olyankor, ha ön­maguk nem vesznek tudo­mást a méreteikről. Ismerek például egy 70 kilós, két méiAr nw®? dán dogot, amelyet a kutyaisko­lából is kizártak, mert kép­telen volt felfogni, hogy ő nem öleb. Maudnak még az a kedves szokása is meg­van, hogy az utcán odalopa­kodik egy idegenhez,' hátsó lábára áll, a mellsőt pedig köré fonja és szájon csókol­ja az illetőt. Szeretetének tárgya ért­hetetlen módon azt hiszi, hogy Maud a torkát akarja átharapni, s az egész jele­net nagyon szemérmetlenné válik, miközben a szeren­csétlen áldozat visít és si­koltozik, Maud pedig ölel­get és simogat, és Maud gazdaasszonya Sunny szidja a járókelőt: „Kérem, ne bo­rítsa fel a kutyám lelki egyensúlyát!” És Sunny nem tréfál. Amikor végre túl vagyunk az egészen, hozzám fordul és titkolhatatlan bosszúsággal megkérdezi: „Mi bajuk ezeknek az embereknek, nem látják, hogy rriennyi szeretet sugárzik Maud sze­méből?” Én még csak nem is ta­gadom. hogy Maud csupa szeretet. Sőt még azt is megengedem, hogy majd­nem minden kutya csupa szeretet és egyéb is ... Pél­dául bolha... meg bőrbaj, meg kölyökkutya. Láttam Saját szerkesztésű formázó körasztalok teszik könnyebbé és gyorsabbá a munkát a kisvárdai öntödében. Képen: Movik Lajos és Döczi Miklós. (Hammel József felvétele) Mátészalkai vélemények Az ifjúsági törvényről a fiatalok gyárában Bakos Gyuszit, ezt a tizen­éves, kerek arcú fiút kérde­zem, aki egyébként szer­számkészítő az ISG-ben, Má­tészalkán : hallott-e valamit az ifjúsági törvényről? — Hallottam. Bár közeleb­bit nem tudok róla, csak any- nyit, amennyit a tévéből, rá­dióból. — Tud-e arról, hogy a gyárban is működik ifjúsá­gi bizottság? Hallgat. Figyelik a többi­ek, mit mond erre. Főleg az ifjúsági bizottság vezetője. — Népi sokat tudunk még — válaszolja kisvártatva. Kezemben van Gálái Dezső igazgatónak az 5/1973. sz. gyáregységvezetői utasítása az ifjúsági bizottság megszer­vezéséről. Ez meg is alakult május 25-én. Mi történt az­óta? — Nem sokat tudunk mon­dani. Azóta ez a bizottság nem ülésezett — jegyzi meg Fehér László, az üzem ter­melési osztályának vezetője, az ifjúsági bizottság tagja. — Valamit azért tettünk — veti közbe Vogl László, az if­júsági bizottság vezetője. Egyetért ezzel Btró Sándor, az 5 hónapos KISZ-iskoláról nemrégiben hazakerült KISZ- titkár, Seres Miklós, a fiatal már őrjöngő anyákat, de egyiket sem hasonlíthatom ahhoz a kutyatulajdonoshoz, akinek szűz pulikutyája egy pedigré nélküli korcs csá­bításának áldozatául esett. Jól van. Tudom, hogy na­gyon keményszívűnek és kegyetlennek tűnök. A fér­jem folyton azt mondogat­ja, hogy kisfiú korában az édesanyja nem engedett ku­tyát tartani, s azt hitte, hogy majd én teszem jóvá ezt a gyerekkori traumát. Ami pedig a gyermekeimet illeti, ők esküsznek min­denre, ami szent, hogy ők majd ellátják a kutyust, ne­kem az ujjamat sem kell megmozdítani. De hát mit tegyek. Állan­dóan egy látomás gyötör, hogy egyszer hazaérkezem éjjel háromkor, odakint hú vihar van, vagy mínusz 20 fok, s az én Hűséges Ku­tyám félreérthetetlenül tud­tomra adja, hogy hacsak most rögtön, nem megyünk egy kicsikét sétálni, akkor elbúcsúzhatunk a faltól falig érő gyapjú perzsától. A fér­jem persze boldogan megsétáltatná a Hűséges Kutyát, de sajnos már me­gint fáj a háta. Inkább majd megpróhálok némi vonzalmat felfedezni magamban a nyulakhoz. avagy megpróbálom felfe­dezni, hogy ha közelről be­lenézünk, a boa constrictor szeméből valósággal sugár­zik a szeretet. Fordította: Zilahi Judit szb-fcitkár, Farkas Sándor, h technológus és Guthy Lajos, a pártszervezet titkára is. Mee különböztetett módon Vita kerekedik. Murguly Sándor, a fiatal lakatos meg­szólal : — Én nem sokat tudok minderről, tgaz, nem is tud­hatok, mert csak három napja vagyok itt szakmun­kás. Itt tanulta a szakmát, itt végezte évek óta a gyakorla­tot. Ez ne számítana? Ö s minden ipari tanuló az isko­lai KISZ-szervezethez tartoz­nak. Helves-e ez? Nem iobb lenne, ha a gyári ifiúsági szervezethez tartoznának7 Gyorsabban kötődnének a» üzemhez, a munkásokhoz. — Ezen a jövőben változ­tatni kell — mondja Bíró Sándor. — Ezért van ez a furcsa szemlélet, mint Sanyi­nál is. Gondolom az ifjúsági törvény ehhez lehetőséget, a bizottság pedig feladatot ad. Nevezhetnénk az ISG-t az ifjúság svárának. üzemének is. Az átlagos életkor 28 év. Legalább 310 a harminc éven aluli fiatalok száma. Itt megkülönböztetett módon szükséges foglalkozni a fia­talokkal. az ifiúsági törvény végrehajtásával. — Ez az, ami akadozik — szó] halkan a fiatal, érettsé­gizett lakos, Kerekes Sándor. Meglepően tájékozott a tör­vényben, ismeri a non* iáit. s magvarázza: — És főleg az idősebbek miatt, a szemlélet miatt nem jutunk előre. Az idősebb fiatalok, a bi­zottság tasiai morognak, nem értenek egyet Kerekes Sa­nyival. — Én azt mondom. nem megfelelően halad. így lá- tom-hallom a tévéből, rádió­ból is. — És itt a gyárban? Sok a „ha...“ — Mehetne jobban is. Ha lehetne javasolni, akkor már most azt mondanám, hogy az ifjúsági bizottságba vonjanak be több fiatalt. A gyárban sok a 20 éven aluli. Nincs henne egy sem. A másiv az. hogy az ifjúsági bizottságban nem munkásfiatalok vannak, irodai mind. Gondolkoznak. vizsgálód­nak, körülnéznek, számolnak a jelenlévők. Igaza van Ke­rekes Sándornak. És ezen az arányon feltétlen változtatni kell. — Olvastam az ifjúsági tör­vényt — folytatja a fiatal la­katos. Ha úgy, egy ez egyben végrehajtanák, nagyon szép lenne. Ez nem lesz. Sok ben­ne a ha — magyarázza. Újabb vita a ha fölött. Ha a fiatal képezi magát, többet kereshet. Ha a termelési ér­ték, a termelékenység növek­szik, akkor az 1974-ben ala­pítandó ifjúsági ’ alapba is több forint jut. És így to vább. Javadntok a kérdőíven Valami ez ügyben már tőtw tént. KISF.-taggyűlésen vető­dött fel a fiatalok bérezésé­nek, továbbtanulási lehető­ségének az ügye. Az ifjúsági bizottság eljárt személyek bérügyeiben, továbbtanulásá­nak biztosításában. Bár itt is akadnak még problémák. Más az elképzelésük eaves fiataloknak a továbbtanulás­ról, más a gazdasági veze­tőké. Ezeket egyeztetni szük­séges. Döntöttek arról, hogy szakértők bevonásával szer­kesztenek egy olyan kérdő­ívet, amely a gyár minden fiataljához eljut. Ebben az ifiúsági törvény végrehajtá­sához kémek javaslatokat. Be kívánják vonni a gyáf minden fiatalját. Legven mi­nél szélesebb. általánosabb ez. Tudjon róla mindenki. Ezt a szociológiai jellegű felmérést augusztusban vég­zik el. összegzik, elemzik, s a használható javaslatokat „törvényesítik”. Ez lesz a ge-í rince a törvény helyi, sajátos,' üzemi végrehajtásának. — Történt itt egy, s más még az Ifjúsági bizottság megalakulása előtt is az ifjúsági törvény végrehajtása érdekében — mondja Guthy Lajos. Említi, hogyan s miJ vei jutalmazták a megvei esa- teraálvos ifjúsági vetélkedőn helyezést elért fiatalokat; hogyan készítik fej hasonlók­ra a mostaniakat. Ezek óra­béremelést, jutalomszahadsá- got kapnak — sikerüktől füg­gően. Tízezreket fordítottak már eddig is a szakmunkás fiatalok továhhVér>7ésére. Főleg azok éra. akikkel szer­ződést kötöt+ek. s céltudatos san tanulnak. Vénzik maeu^ kát. Eg» az ifjúsági tön fény külön felhívja a figyelmet. Doleosni érte — Csakhogy nekik is töb­bet kell tenniök. Sokszor hallgatnak, amikor szólni kellene, javaslatokat tenni. És főleg: amikor meg kellene fogni a munka végét— ma­gyarázza Seres Miklós, a fia­tal szh-tiitkár. Csak úgy „tűnik” el a b!-' zonyos „ha” — amelyről Ke-' rekes Sanyi beszélt —. ha a gvár valamennyi fiatalja szív-i vel-lélekkel részt is kivárt venni e törvén vnek az nvetítéséért, dolgozik i« ÁrteC Mert a törvény csak kér et,' mod, lehetőség. Ezt valóra kell váltani. F. &

Next

/
Thumbnails
Contents