Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

LAPUWK TARTALMABOS»; senses SKfOK^BI^ Barabáson Olvasóink írják Burgonyatermesztési tanácskozás Normádén labdarúgó-bajnokságokról jelentjük 9TCX ÉVFOLYAM 136. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. JÜNIUS 13, SZERDA Brezsnyev vasárnap indul az Egyesült Államokba Szovjet lapok a közelgő csúcstalálkozó jelentőségéről II társadalmi tusaidon védelme mindannviunk tintás feladata Kommunista gazdasági vezetők megyei aktívaértekezlete Nyíregyházán Leonyid Brezsnyev wash­ingtoni látogatásának köze­ledtével — az SZKP főtitkára tekintettel az időkülönbségre, előreláthatólag már vasárnap este elindul az Egyesült Álla­mokba. Moszkvai politikai körökben £s a szovjet sajtó­ban mind több szó esik a kü­szöbönálló csúcstalálkozóról, amelyet szovjet részről egy­öntetűen az év legfontosabb diplomáciai eseményeként jellemeznek. A Trud keddi száma béke­missziónak nevezi a főtitkár útját, a Szelszkaja Zsizny pe­dig hangoztatja, hogy Wash­ingtonban „konstruktív pár­beszédre” kerül majd sor, amelyen ..megvonják az 1972- ben kötött megállapodások végrehajtásának mérlegét és kijelölik a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztésének útjait”. A fent vázolt általános cél­kitűzéseken belül moszkvai vélemények szerint a csúcstá- lalkozó várhatóan legígére­tesebb témája a szovjet—ame­rikai kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdése lesz. A tavaly óta elért eredmények ezen a terü­leten rendkívül figyelemre­méltóak. Bár a szovjet sajtó meglehetősen tartózkodó ezek­nek az eredményeknek az összegezésében — ez feltehe­tően a csúcstalálkozó egyik feladata lesz —, gazdasági kö­rökben arról beszélnek, hogy a tavaly még szinte fantasz­tikus álmokként emlegetett közös nagyvállalkozások lé­nyegében máris a megvaló­sulás stádiumába jutotta1'* Amennyiben például a két kormány jóváhagyja a jakut­1973. június 11-én a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának vezetői Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével meg­beszélést tartottak a SZOT székházéban. A tárgvaláson áttekintették a legutóbbi tanácskozáson közösen elhatározott tenniva­lók végrehajtásáról szóló tá­jékoztatást és megállapítot­ták. hogy mind az életszín­vonal növelésére, mind a munkaidő csökkentésére vo­natkozó tervek megvalósul­tak. Ezerkilencszázhetvenhá­romban mintegy 1 mil­lió 300 ezer ipari és énítőipari munkás, valamim művezető béremelésére ke­rült sor. Ennek hatására megszűnt az állami ipar és énitőipar munkásainak — el­sősorban a nagyüzemi mun­kásoknak — bérezésében mu­tatkozó viszonylagos lemara­dás: tovább javultak a szak- képzettség szerinti bérará­nyok. mérséklődött az azo­nos munkát végző nők és fér­fiak közötti indokolatlan bér- különbség. A béremelésre földi gázmezők kiaknázásá­ról néhány nappal ezelőtt aláírt megállapodást, ez a hatalmas üzlet egymagában húszmilliárd dollárral emeli meg a szovjet—amerikai ke­reskedelmi mérleget a kö­vetkező 25 évben, ami évek­re lebontva is óriási forga­lomnövekedést jelent, nem beszélve az ilyen tartós üz­leti érdekeltség politikai sta­bilizáló hatásáról Brezsnyev utazása előtt a szovjet kommentárok ismé­telten aláhúzzák a szovjet külpolitika alapelveinek vál­tozatlanságát. A kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­se — írják — mindig is egyik pillére volt ennek a külpolitikának. Ugyanakkor — mint a Szelszkaja Zsizny hangsúlyozza — gyökeres fordulat következett be a vezető tőkés nagyhatalom ál­láspontjában. Ennek okát egyrészt abban kell keresni, hogy az Egyesült Államok­ban fokozatosan elszigetelőd­tek a hidegháborús politika hívei, másrészt abban, hogy a valutaválság, a fizetési mérleg deficitje, a munka- nélküliség „arra ösztönözték az amerikai hajóskapitányo­kat, hogy a legénység túl­nyomó részének támogatásá­val más vizekre kormányoz­zák hajójukat’". Dmitrij Ardamatszkij, a Novosztyi szovjet sajtóügy­nökség hírmagy arázó ja Brezs­nyev közelgő amerikai útjá- val foglalkozva többek között ezt írja: Amikor több, mint egy hónappal ezelőtt az SZKP Központi Bizottságának plé­numa megvitatta a szovjet rendelkezésre álló pénzügyi keret célszerű felhasználását a vállalati igazgatók és szak- szervezeti bizottságok ered­ményes együttműködése biz­tosította. A kormány és a SZOT ve­zetői megállapították, hogy 1974—75-ben további intézke­dések szükségesek az élet- színvonal emelése érdekében. Elsősorban a népesedéspoliti­kai céljaink megvalósítását elősegítő és a többgyermekes családok terheinek könnyíté­sét célzó intézkedéseket kell megtenni. Emellett csökkenteni kell a nyugdíjrendszerek kö­zötti különbségekből adódó hátrányokat és első lépésként az alacsony nyugdíjak eme­lését kell biztosítani. A ne­gyedik ötéves terv hátralévő időszakában központi eszkö­zökből további bérpolitikai intézkedések is szükségesek. A kormány szervei biztosít­ják, hogy a fogyasztói ár­emelkedések ne lépjék túl a tervben elhatározott mérté­ket Az életszínvonal további emeléséhez szükséges intézke­déseket a tervek keretei kö- /züfct, a népgazdasági eredmé­nye^ mértékében lehet meg­valósítani. külpolitika problémáit, ezt a feladatot határozta meg számára: meg kell szilárdí­tani a létrejött pozitív ered­ményeket, megmásíthatatlan folyamattá kell változtatni a nemzetközi enyhülést, és ezen az alapon energikusan előre kell lépni a meg nem oldott kérdések rendezésében. A szovjet közvélemény ebben az értelemben tekint Leo­nyid Brezsnyev küszöbönálló amerikai látogatása elé. A múlt év májúsi moszk­vai csúcstalálkozó lényeges fordulatot jelentett a szovjet —amerikai kapcsolatok tör­ténetében. Az egymással va­ló kapcsolatokra vonatkozó közös dokumentumban, amely megvetette a két ál­lam viszonyának új alapját, a felek megerősítették azo­kat az elveket, amelyekért a Szovjetunió megalakulása óta küzdött. Ezek: a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének elvei. Leonyid Brezsnyev ameri­kai látogatása a két ország gyümölcsöző együttműködé­sének új szakaszát ígéri. Ezek a kapcsolatok pedig be­folyást gyakorolnak az egész nemzetközi légkörre. Aho­gyan Willy Brandt fogal­mazta: Kelet- és Nyugat­Európa között nem lehetnek jó kapcsolatok, ha rosszak a kapcsolatok Amerika és a Szovjetunió között. A világ még tele van meg nem ol­dott problémákkal, de tény az is, hogy ma már megvan- nak azok a feltételek, ame­lyek alapján ezek a prob­lémák megoldhatók és meg is oldandók. A legutóbbi tárgyaié son előirányzott munkaidőcsök­kentés végrehajtása után le­hetőség nyílik további lépé­sekre, a kereskedelem, a köz­lekedés, az egészségügyi ellá­tás területén. Egyetértés ala­kult ki abban, hogy az 1974- ben végrehajtandó munkaidő­csökkentésről 1973. év végén, a jövő évi tervfeladatok ki­alakítása során foglalnak ál­lást, és ennek keretében fo­kozott gondot fordítanak a nők jelentős hányadát fog­lalkoztató kereskedelmi ága­zatra. A kormány és a SZOT ve­zetői tárgyaltak a szakszer­vezeti üdültetés továbbfej­lesztéséről. A SZOT vezetői­nek javaslatára a kormány vezetői hozzájárultak, hogy még a negyedik ötéves terv­ben elkezdődjön vállalati esz­közökből a bükki és a hajdú- szoboszlói gyógyüdülő, vala­mint a szakszervezetei,- esz­közeiből a leányfalusi üdülő építése. Egyetértettek abban is, hogy a bővülő üdülőháló­zat növekvő lehetőségeit első­sorban a sokgyermekes dol­gozóik üdültetésére kell fel­használni. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága június 12-én Nyíregyházán, a Mó­ricz Zsigmond Színházban a kommunista gazdasági veze­tők, az állami és társadalmi szervek vezetői részére akti­Az aktívaértekezletet dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság eíső titkára nyitotta meg. Az elnökségben foglalt helyet dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Kállai Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Kanda Pál, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsánál? vezető titkára, dr. Mázsári István, a megyei bí­róság elnöke. Ott volt Kiss l.ajos, az MSZMP Központ; Bizottságának munkatársa. Dr. Tar Imre a többi között hangsúlyozta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság nemrégiben tárgyalta a tár­sadalmi tulajdon védelmének helyzetét és úgy döntött, hogy (^végrehajtó bizottság értéke­lését és az ezzel kapcsolatos feladatokat a megye üzemei­nek. szövetkezeteinek, állami és társadalmi szerveinek ve­zetőivel ismertessék és vitas­sák meg. — Fontos, jelentős ez a mai tanácskozás — folytatta a megyei pártbizottság első tit­kára —, hiszen azok vesznek részt rajta, akik tudatában vannak a szocialista társadal­mi tulajdon jelentőségének, akiknek nagy érdemeik van­nak abban, hogy Szabolcs- Szatmár megye társadalmi, politikai, gazdasági és kultu­rális élete dinamikusan fej­lődik és gyarapodik. Tar Imre ezt követően ar­ról beszélt, hogy megyénkre is jellemző, ami az országra: a lakosság egyetért a párt politikájával, részt vesz an­nak megvalósításában, tör­vényes rend van. szilárd a közbiztonság. Megerősödött és évről évre gyarapszik a társadalmi tulajdon, mind többen értik a társadalmi ja­vak növelésének és az egyén boldogulásának szerves kap­csolatát. Elmélyült és kiszéle­sedett a társadalmi-össz­népi tulajdon védelmének bá­Ezt követően dr. Alexa Miklós, megyei főügyész tar­tott tájékoztatót a társadal­mi tulajdon védelme helyze­téről és feladatairól. Az elő­adó a bevezetőben ismertette megyénk népgazdasági szer­kezetében bekövetkezett vál­tozásokat, a társadalmi tu­lajdon védelmének ezzel '-ap- csolatos tapasztalatait. Szólt \rról, hogy fontos kötelessé­günk a társada’-.i tulajdont minden eszközzel védeni. A 'épgazdaságot károsító cse- ekmények megelőzése vé­tett fel kell deríteni az oko­dat, amelyek lehetővé tet- ék, vagy elősegítették a bűn- 'selekmények elkövetését és ntézkedni kell azok meg­büntetéséről. A megyei fő­ügyész ezt követően felhívta a figyelmet a bizonylati fe­gyelem megszilárdítására, a jól szervezett, az előírásoknak megfelelően vezetett, kifogás­talan bizonylatokon nyugvó vaértekezletet tartott, amely­nek napirendjén a társadal­mi tulajdon védelmének helyzete, az ezzel kapcsolatos állami, gazdasági és politikai feladatok szerepeltek. zisa. Nálunk a termelőeszkö­zök döntő többsége társadal­mi tulajdonban van. Ezért a mi viszonyaink között a tár­sadalmi tulajdon elsősorban a termelés, a munkatermelé­kenység növelésével gyarap­szik. Ilyen összefüggésben ál­lapította meg a megyei párt- bizottság, hogy eredményeink jelentősek, a IV. ötéves terv termelési céljait időarányosan teljesítettük, s egyes területe­ken túl is szárnyaltuk. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután részletesen szólt a megye iparában és mezőgazdaságában elért ered­ményekről, vázolta a gyor­sabb fejlődést gátló tényező­ket. Hangsúlyozta, hogy a kö­zép- és hosszú távú tervek kialakításában egységes kon­cepció alapján még tervsze­rűbb, hatékonyabb gazdálko­dást szeretnénk kialakítani. Elmondta: valamennyi gaz­dálkodó szervnek nagyobb erőfeszítést kell tenni a meg­alapozottabb, a jövőt is szem előtt tartó termelés- és ter­melési szerkezet kialakításá­ért. Szükség van arra, hogy a piaci és általában a közgaz­dasági hatásokat jobban ele­mezzék, kezdeményezzenek bátrabban, s felelősséggel vál­lalják a kockázatot. Hozzátet­te: a jó gazdasági vezető tu­lajdonsága, hogy pártos, mun­kájában megfelelően egyez­teti a társadalmi és a csoport- érdekeket, eredményesen ké­pes gazdálkodni. Az alapjá­ban eredményes gazdálkodás gyarapítja a társadalmi tu­lajdont, amely további előre­haladásunk igen fontos felté­tele. A még gyorsabb fejlődés lehetőségei Szabolcs-Szatmár megyében is adottak. Sok a ma még kihasználatlan tar­talék. Még többet kell tenni mindenkinek a maga terüle­tén a köztulajdon gyarapítása és védelme érdekében. számvitelre, az előírások megtartására, a káderkivá­lasztás alaposságára. Szólt arról, hogy a gazdasági szer­vező munka fogyatékosságai, az ellenőrzés hiányosságai, a kispolgári, önző, harácsoló életszemlélet, az egyes üze­meknél, szövetkezeteknél a társadalmi érdekek hát­térbe szorítása a cso­port-. vagy egyéni érdek javára, a társadalomra káros cselekmények veszélyességé­nek lebecsülése, a közömbös­ség, a felelősség elhárítását célzó formalitás — mind elő­segítik a köztulajdon meg­sértését. Hangsúlyozta, hogy a pa­zarló gnzdá'kodás nem egyen­lő a reäb« kockázatvállalás­sal. hiszen a kockázat egyben azt is jelenti, hogy a gazda­sági tevékenység során hát­rányos helyzettel is számolni kell. A sikertelen kockázat- vállalás nem pazarlás akkori, amikor az az előzetes tények­nek megfelelően megalapo­zott volt. Az új gazdaságirá­nyítási rendszerben a gazda­sági vezetőktől a vállalatok hosszabb távra is eredményes, megfelelő koncepciójú veze­tését várja el a párt és a kor­mány, ezért a vállalati gaz­dálkodás ésszerű, vagy pa­zarló jellegét csak a gazdasá­gi döntések átfogó elemzése útján lehet megállapítani. Az előadó ezután néhány szemléletbeni problémáról beszélt. Ezek között emlí­tette, hogy vannak gazdasá­gi vezetők, akik az állami felügyelet és a különböző el­lenőrzésre jogosult külső szervek tevékenységét az ön­állóság megcsorbításának, a belső ügyekbe való jogtalan beavatkozásnak minősítik, Ezek politikailag rossz ál­láspontot képviselnek és ér­vényben lévő jogszabályi rendelkezéseket sértenek meg. A helyes vezetői maga­tartás csak az lehet, amely az ellenőrzéseket igényli és segíti, mert azok a társadal­mi tulajdon védelmét szol­gálják. Elmondta: a gazdaságirá­nyítás reformjának bevezeté­se óta nagy a fejlődés az anyagi érdekeltség alkalma­zásában, a gazdasági ösztön­zők finomításában. Ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy; minden probléma megoldásá­nak kizárólag ez lehet az alapja. Ha szükséges, bát­rabban és következetesebben kell alkalmazni az admi­nisztratív eszközöket is, in­dokolt esetben nem szabad elmaradni a felelősségre vo ­násnak. A gazdasági vezetpk helyzetét nehezíti néhány objektív probléma is. Nem mindig könnyű a munkafe­gyelem megtartása, illetve megszilárdítása, de az előírt: feladatok, tervek teljesítése kötelező. Mégsem lehet kö­zömbös, hogy milyen áron és módon végezzük a mun­kát. Nem lehet elnéznünk a törvénysértések sorozatát azzal, hogy nap mint nap tudomásul vesszük például az üresjáratokat, a fegyelem- sértéseket, sőt adott esetek­ben a kisebb bűncselekmé­nyek elkövetését is — az objektív okokra való hivat­kozással. Ez az út gazdasá­gilag és politikailag is ká­ros. Hasonlóan káros az á néhány helyen megtalálható vezetői felfogás is, amely a különböző feladatok elvég­zését, a hiánycikkek beszer­zését vesztegetéssel próbál-' ja megoldani. Dr. Alexa Miklós előadása további részében ismertette pártunk Politikai Bizottsága ez évben hozott, jogpolitiká- val kapcsolatos határozatát,' amely hangsúlyozza, hogy következetesen fel kell lépni a spekuláció, élősdiség és ál­talában az állami és munka- fegyelem megszegők a mun­ka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen. Szi­gorú felelősségre vonást kei! alkalmazni a társadalmi tu­lajdon megkárosítóival szem-' ben. A jogpolitikai irányel­vek előírják: a törvényesség további szilárdításának egyik előfeltétele a törvények, ren­deltek, jogszabályok egysét (Folytatás a 2. oldatos* A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Dr. Tar Imre megnyitója Dr. Alexa Miklós tájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents