Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

1vrx Évfolyam 133. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1973. JÜNTUS 9, SZOMBAT LAPUNK TARTALMASOK« Dolgozni m üzemért Szülők fóruma fS Szakmunkásjeloltek ballagása oldali Hét végi sportműsor (5 oldal* A lottó nyerőszámai (9 oldali (10. oldal* Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakáról Hazaérkezett a magyar küldöttség — Fock Jenő nyilatkozata a prágai tanácskozásról 1973. június 5—8 között Prágában megtar­tották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának XXVII. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségéi Sz. Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Bolgár Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke; H. Sindermann, az NDK minisztertanácsának első elnökhelyettese; C. R. Rodriguez, a Kubai Köztársaság miniszter­tanácsának első elnökhelyettese; J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első tit­kára, a. Mongol Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke; P. Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke; 1. G. Maurer, a Román Kom­munista Párt KB végrehajtó bizottsága és ál­landó elnökségének tagja, a Román Szocialis­ta Köztársaság minisztertanácsának elnöke; A. N. Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke; L. Strou- gal, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB el­nökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetésével. A KGST é6 a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormánya közötti egyez­mény alapján az ülésen részt vett Jugoszlávia küldöttsége is A. Vratusának, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság szövetségi vég­rehajtó tanácsa elnökhelyettesének vezeté­sével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagál­lamok több nemzetközi szervezetének kép­viselői. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Doung Due Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Ri Von Bom, a Koncai Népi Demokratikus Köztársaság Csehszlovákiában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon L. Strougal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének veze­tője elnökölt. Az ülésszav résztvevői részletesen megvi­tatták az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagálla­mok szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztését szolgáló komplex program megvaló­sításának kérdéseit, megvizsgálták a végrehaj­tó bizottság beszámolóját, amely a KGST-nek a XXVI. és XXVII. ülésszaka között kifejtett tevékenységével foglalkozott. A beszámolót F. Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnökhelyettese ismertet­te. Az ülésszak ezenkívül megvitatta a KGST tervezési, együttműködési bizottságának korre­ferátumát, valamint a KGST tudományos­műszaki együttműködési bizottságának és a KOST gépipari és könnyűipari állandó bizott­ságának beszámolóit a komplex programban szereplő számos intézkedés megvalósításáról. ★ Áz ülésszak megállapította, hogy a KGST- tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznei,- a szocialista államok összeforrott- sáeának növelésére, a sokoldalú testvéri kap­csoltok erősítésére és bővítésére. A KGST- tagállamok gazdasági együttműködésének Úev kell fejlődnie, hogy maximálisan kihasz­nál iák a szocialista gazdasági integráció lehe­tőségeit. Ez biztosítja a KGST-tagállamok gaz­dasági és tudományos-műszaki potenciáljának és védelmi képességének további megerősíté­sé' Hasonlóan áz előző évekhez. 1972 ben a KO ST-tagállamok — kommunista és munkás­pártiad vezetésével, a dolgozó tömegek erő­feszítései. a széleskörű gazdasági és tudomá- i)vos -műszaki együttműködés eredményekép­pen _ a népgazdasági tervek sikeres megvá­ló során új sikereket értek el néogazda- Bá-V'k további fejlesztésében, a KGST-tagálla­mok gazdasági erejének és politikai egységé­nek -negerősítésében. A KGST-tagállamokban elért sikerek bi­zonyítéka a nemzeti jövedelem dinamikus nö­vekedése, amely 1972-ben a KGST-tagállamok összességére vonatkoztatva — 1970-hez képest 11,6 százalékot ért el. Az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése a KGST-tagállamok összességében meghaladta a 15 százalékot, ugyanakkor a fejlett tőkésországokban 8,8 százalékot tett ki. Növekedett a KGST-tagál­lamok népeinek életszínvonala. Emelkedett az egy főre jutó reáljövedelem, a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, továbbá bővült a la­kásépítés. A KGST-tagállamok jelentős sikere­ket értek el á közoktatás további szélesítésé­ben és a lakosság orvosi ellátásának javításá­ban. Az országokban és a KGST-szervekben a komplex program, valamint a KGST XXVI. ülésszaka határozatának teljesítésére hozott intézkedések eredményeképpen tovább mé­lyült és tökéletesedett a KGST-tagállamok együttműködése és fejlődött szocialista gazda­sági integrációjuk. A komplex program meg­valósítása ezen országok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködésének alapjává vált. A KGST-tagállamok, valamint illetékes szerveik és szervezeteik megkezdték azoknak a két- és sokoldalú megállapodásuknak végre­hajtását, amelyeket az együttes tervezéssel, objektumoknak közös erőfeszítéssel történő felépítésével, a gyártásszakosítással és koope­rációval, a tudományos-műszaki együttműkö­déssel, a tengeri hajók gyártása terén folvó együttműködéssel kapcsolatban kötöttek. To­vább erősödtek a közvetlen kapcsolatok a KGST-tagállamok minisztériumai és főható­ságai tudományos-kutató, gazdálkodó és más szervezetei között Az országok és a tanács szervei további intézkedéseket tettek a gazdaságba tudomány és a technika a Mongol Népköztársaságban való gyorsabb ütemű fejlesztésére és haté­konyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lé­pett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csába, aktívan bekapcsolódott a komplex program intézkedéseinek megvalósításába. Tovább fejlődött és bővült a KGST-tag- áHamoknak a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársasággal kialakított sokoldalú együtt­működése, amelyet a KGST-szervekben a köl­csönös érdeket szolgáló kérdésekben valósíta­nak meg. Tovább fejlődött a KGST-tagállamok köl­csönös kereskedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata. 1972-ben a KGST-tagállamok összes külkereskedelmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért eL A KGST-tagállamok a világ összes orszá­gaival folytatott külkereskedelmi forgalma az 1971-hez képest 10 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 százalékkal emelke­dett. Az ülésszak megelégedéssel áttapftotta meg, hogy a KGST-tagállamoknak az az aktív, békeszerető politikája. amely a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósítására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul, megteremti a feltételeket a különböző társa­dalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, különösen Európában. A KGST-tagállamok is­mételten megerősítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a többi országokkal, függetlenül társadalmi és állami rendszerük­től, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem .avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerősítette a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szóló, ez év május 16-án aláírt egyezményt. 1972—1973-ban továbbfejlődött a KGST- tagállamok együttműködése a tervezőtevé­kenység területén; a jóváhagyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagálla­mok 1976—1980 évi népgazdaságfejlesztési ter­veinek koordinálására irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcso­latban kölcsönös konzultációkat tartották a KGST-szervekben, bővült az együttműködés a prognosztizálás területén; együttes tervezés munkák folytak; tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irányítási rendszeré­nek tökéletesítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi ter­melés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a nyersanyagágazatokban, a feldolgozó ipari, mezőgazdasági, közlekedési és más ágazatokban. További javaslatokat dol­goztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépítésére. Az ülésszak munkája során a bolgár, ma­gyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szer­ződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapacitá­sú kiembajevi azbesztbányászati és dúsító­kombinátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hogy a komplex program intézkedéseinek megvalósításában milyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési együtt­működési bizottságát és a tanács más szerve­it, hogy az elkövetkező időszakban tevékeny­ségüket a KGST-tagállamok főbb energia- és fűtőanyagfajták (ideértve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielégítését elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldására, valamint az országoknak a nyersanyagágazatok fejlesztésében kifejtett együttműködése elmélyítésére összpontosít­sák. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamok­nak és megbízta a tanács szerveit, hogy a komplex programnak megfelelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST-tag- államok gazdasági fejlettségi szintjei közelíté­sével és kiegyenlítésével kapcsolatos problé­mákat. Intézkedéseket tesznek a tudományos-mű­szaki együttműködés bővítésére és elmélyíté­sére. Meghatározták a tudomány, és a techni­ka főbb irányait a KGST-tagállamok 1976-r 1980. évi hosszabb távú együttműködéséhez. A KGST-tagállamok tudományos szervezetei az országok között létrejött megállapodások és a KGST-szervek által elfogadott tudományos­műszaki együttműködési tervek értelmében végzett közös kutatások területén jelentős eredményeket értek el. Megkezdték a nemzet­közi tudományos-műszaki tájékoztatási rend­szer és az egyes népgazdasági ágazatokkal fog­lalkozó tájékoztatási rendszerek létrehozására irányuló munkákat. Mivel a környezetvédelem és a környezet megjavítása, valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű felhasználása a KGST-tagállamok egyik legfontosabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködé­sük jelentős kiszélesítését tervezik e területen. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy fejlesszék továbbra is széleskörű együtt­működésüket az érdekelt országokkal és a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. A KGST tudományos együtt­működési bizottsága megbízást kapott: a kör­nyezetvédelmi és a környezet megjavítására irányuló együttműködési intézkedések kidol­gozása és megvalósítása során vegye figye­lembe, hogy ezeket össze kell hangolni össz­európai alapon megvalósuló intézkedésekkel. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának, valamint a KGST-tagálla­mok nemzetközi szervezeteinek és megbízta a tanács szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az olyan iparágak technológiai folyamatainak tökéletesítése területén folyó együttműködés bővítésére és elmélyítésére, amelyek vállalatai a legnagyobb mértékben szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, s ezáltal a lehető legna­gyobb mértékben csökkentsék a káros hulla­dékanyagok környezetbe jutását, továbbá gyor­sítsák meg ezen együttműködés eredményei­nek gyakorlati bevezetését. A KGST-tagállamok jelentős eredménye­ket értek el a gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés elmélyítésében. Szá­mos új, sokoldalú gyártáss^akosítási és koo­perációs megállapodás jött létre. A KGST-tag­államok között a gépipari termékek kölcsönös áruforgalma 1971—72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari állandó bizottságát azzal, hogy a komplex program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövőben fejezze be a gyártásszakosítási és kooperációs javaslatok, valamint a KGST- tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igényének kielégítésére vonatkozó olyan ja­vaslatok kidolgozását, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását: azzal, hogy e munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976—1980-as évi népgazdasági tervek koordi­nációja során, továbbá azzal, hogy ezeket a két- és sokoldalú gyártásszakosítási és koope­rációs megállapodások formájában rögzítsék. A KGST gépipari állandó bizottsága megbí­zást kapott arra is, hogy fordítson nagyobb fi­gyelmet a gyártás összpontosítására, valamint az alkatrészeik és részegységek szakosítására. Az utóbbi években a KGST-tagállamoás számos, a közszükségleti cikkek gyártásának növelésére irányuló intézkedést tették; jelen­tős mértékben nőtt a könnyűipari termékek gyártása és kölcsönös szállítása. 1971—72-ben a közszükségleti iparcikkei* KGST-tagállamok közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak különös figyelmet fordított a lakos­ság jóminőségű és új termékfajták iránti idé­nyének minél teljesebb kielégítésére, a köl­csönös szállítások és a könnyűipari termékek választákcseréjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a KGST-tagállamok belső piacain a választék; a könnyűipar jóminőségű természe­tes és vegyi nyersanyagokkal, korszerű beren­dezésekkel történő ellátásának javítására; m közszükségleti cikkek gyártásszakosításán ak és kooperációjának fejlesztésére. Ezzel kap­csolatban az ülésszak az országok számára ajánlásokat fogadott el, és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottságának, va­lamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távkő»» lési állandó bizottság által — a posta és táv­közlés területére vonatkozóan előterjesztett főbb együttműködési Irányokat és feladatokat; továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak, va­lamint a tanács illetékes szentéinek. hogy ezeket az együttműködés megvalósítása so» rán tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST» tagállamok és a tanács szervei . több intézke­dést tettek a KGST-tagállamok közötti valuta-» ris-pénziügyi kapcsolatok és az együttműködés jogi alapjainak további tökéletesítésére, á KGST-szervek tevékenységének megjavításán na. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST* tagállamok államközi szervezetei, többek kői zött a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, je» lentős munkát végeztek a komplex ni-otran» intézkedéseinek megvalósítása terén. A KGST» tagállamok meghatalmazott bankjai által as* NGEB-n keresztül végzett elszámolások össa» volumene 1972-ben. 1971-hez képest többi mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek az NGEa hivatalos kapcsolatai a világ különböző onszá» gainan* bankjaival. A bank és a többi ország bankjai közötti műveletek összvolumene 1972» ben az 1971 évihez viszonyítva 15,2 százalék^ kai nőtt. Továbbfejlődött a Nemzetközi Beruházátó Bankon keresztül eszközölt hosszú- és közéi»» távú hitelezés rendszere. A feüődő országoS népgazdasága fejlesztésének elősegítése, gaa* dasági függetlenségük megszilárdítása és ta1»» tós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljá» bőt a bank tavörszágainak felhatalmazott kon» mányképviselői és a Nemzetközi Beruházás Bank megállapodást írtak alá egy olyan soo» ciális hitelalap létrehozásáról, amely a feil*» dő országok gazdasági és műszaki megsegítő» sét szolgál ja. Az ülésszak határozatot hozott a KGSITS ösztöndíj alapjának létrehozására, hogy a fej» lődő országok segítséget kapianak szakembe» reiknek a KGST-taeállamok felsőoktatási in» tézményeiben történő továbbképzéséhez, oly art szakágakban, amelyek a fejlődő országok gap» dasági. tudományos és műszaki fejlődése szempontjából a iegielentősebbek. Az ülésszak az ösztöndíjaién létrehozásában résztvevő KGST-tagállamoknak ajánlotta, a végrehajtó bizottságot pedig megbízta, tegyék meg a szűk» »égős intézkedéseket annak érdekében, hogy á KOST-ösztöndíi alapja az 1974—75-ös tanévi tői felhasználható legyen. Az ülésszak ióváhagvta a Kölcsönös Gazí dasági Segítség Tanácsának 25 éves fenn állá» sa alkalmából 1974-ben teendő intézkedéseké? amelveket a KGST végrehajtó bizottsága dől» gozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bW mttságnak a KGST XXVI. és XXVII. űléssza» ’-a közötti tevékenységét. amelyet a KGST» szerveknek a komplex program és a KGST XXVI. ülésszaka határozatainak megvalósító» -ával kapcsolatos munkája irányításában fej» tett ki, továbbá a megvitatott kérdésekkel kap» -•solatban a komplex program további megvaJ 'ásítására irányuló határozatokat fogadott el. A XXVII. ülésszak munkája a teljes köl» csönös megértés és barátság szellemében folyt (MTI) (Folytatás a 2 Idahw4 Magyarország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents