Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
'4. oläaV KELET- M AG Y ÄRÖRSZ 4 & Í975. lunfus 8. V Újdonságok 4- Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A korszerű dohánytermesztés útján juhtenyésztés a Nyírségben Tapasztalatok a Nyírtassi Állami Gazdaságból A 60-as évek második felében fokozatosan csökkent a dohánytermő terület. A szántóföldi növénytermesztésben legkézimunka-igénye- sebb növény a dohány. Az utóbbi években egyre inkább világosabbá vált, hogy hagyományos módon nem tudjuk meg'-rmelni az ország dohányszükségletét, sőt. a termelőterület állandó csökkenése meg sem állítható. Ezen a felismerésen alapult a két évvel ezelőtt született kormányhaí írozat. ami megszabta többek között — a termelő' árak rendezése mellett — a korszerű dohánytermesztés alapjainak megteremtését. még olyan áron is, hogy külföldről súlyos összegekért gépeket vásároljunk. Ezekből a gépekből kapott a Nyírtassi Állami Gazdaság is. aminek használati bemutatója a múlt héten volt. A dohánytermesztés komplex korszerűsítésének azonban csak egyik része a szántóföldi gépesítés. A palántanevelés hagyományos módszerén változtatni kell, hogy valójában nagyüzemi termesztésről beszélhessünk. Az istállótrágyatalpas melegágyak drágák és sok kézi munkát igényelnek. Ezért úgy döntöttek Nyírtasson, hogy hozzáfognak a fólia alatti nagyüzemi palántaneveléshez. Kisebb fóliás ágyakban eddig is termesztettek már palántát, de a nagyobb méretű nevelősátrakkal az idén foglalkoztak először. A fólia alatti nevelést a következő célokkal tűzték ki: csökkenteni a felhasználandó kézieröt, megszüntetni az amúgy is szűkös istál- lótrágya-felhasználást, a munka jelentős része gépesíthető legyen, Végül csökkenjen az önköltség. A fenti célok eléréséhez a hét és fél méter szélességű vasvázas sátrakat látták alkalmasnak. Ez olyan méret, ami alatt már gépek is dolgozhatnak. A fóliaborítás olcsóbb, mint az üveg vagy a molinó. Természetesen jelenleg önköltség-alakulásról még nem tudnak nyilatkozni, hiszen az első évet sem fejezték be. A tapasztalatok azonban arra mutatnak, hogy érdemes a nagy fóliasátrak alatt nevelni a palántát. Ezt bizonyítja néhány tény: idejében volt elegendő, jó minőségű palánta. Istállótrágyatalp nélkül és kevesebb kézi munkával érték el a palántanevelést. A talajfertőtlenítés, a növényvédelem is jobban megoldható, mint a hagyományos melegágyakon. Bevált az olajkályhával való fűtés is. A gazdaság öt darab 102X7,5 méter fóliasátor alatt kétszáz holdra elegendő palántát nevel, sőt bőven van tartalékuk is. Cs. B. A .fünlus eleji felvétel mutatja, hogy a fóli'sátor alatt szépen fejlett tartalék palántával rendelkezik a erizdaság, hiszen az ültetést már befejezték. Háttérben látható a fűtésre szolgáló olajkályha. A Balthes Harvester ültetőkombájn növényvédelmi munkára is alkalmas. Képünkön az elültetett palánták permetezését láthatjuk. A kombájnra felszerelhető a .talajlazító, illetve gyomirtó kultivátor Is. Képünkön az •Iflltetell dohány kultivátorral való kapálását mutatjuk be. (Hammel József felvételei) A területi szövetség vizsgálata A Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetségének termelés- fejlesztési bizottsága és elnöksége külön-külön is foglalkozott nemrég a tájegv- ség juhtenyésztése helyzetével és fejlesztése lehetőségeivel. Területükön a kérdés fontossága abban van, hogy a szarvasmarha-tenyésztés után, a juhtenyésztésnek van legnagyobb jelem őségé. Megbízható statisztikai adatok szerint, a 64 tagszövetkezet közül 57-ben foglalkoznak juhtenyésztéssel; hatszázas átlagos anyalétszámmal. Bizonyos sorrendet állítva, a juhtenyésztés jelentőségét növeli a tájegység gyenge adottsága. A gazdaságok aránylag alacsony beruházási szintje. Maga, a juhtenyésztés hagyománya. A vá- gójuh, a juhsajt Ránt megnövekedett világpiaci kereslet, nem utolsósorban a textilipar növekvő gyapjú- igénye. Létszám tekintetében az anyalétszám mennyiségi növekedése biztató is. Probléma azonban, hogy a számszerű növekedés nem jár minőségi javulással. A felmérés tapasztalatai Vizsgálati tapasztalatok szerint, a mostani kedvezőtlen helyzetnek több oka van. 1) Az 1970. évi vágójuhár-rendezés nem javította kielégítő mértékben a juhtartás jövedelmezőségét. 2) A tsz-ek tenyésztői munkájukat nem tudták átállítani az exportigénynek megfelelő ütemben, vagyis a termelés húsirányú fejlesztésére. Ez a gazdaságok egy részénél a juhállomány teljes kiirtásával járt. (pld. le- veleki Dózsa Tsz), mind a tenyész-, mind a növendék- állományt egyaránt értékesítették vágójuhként. 3) A gyapjutermelés és tenyész- anyaállomány vesztesége miatt nem gondoskodtak a tsz- ek javított tenyészállomány- ról és így a gyapjútermelés minőségének fokozásáról sem. 4) Általános gyakorlattá vált a tejesbárány-előál- lítás és eladás. S ez igyekezetben a legjobb u.tódegye- deket sem kímélték. A gátló okok megszüntetésére, melyek úgy látszik országos jellegűvé váltak, a Gazdasági Bizottság javaslatára a Minisztertanács ez év elején (február 15-i ülésén) intézkedéseket hozott. Ennek egynéhány kitételét különösen lényegesnek tartotta a szövetség mindkét testületi tanácskozása. A 30 százalékos beruházási ártámogatás kiterjesztését a meglévő épületek technológiai fejlesztésére. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek juhtenyésztési ágazata termékeinek árkiegészítését a gyapjúra is. A nagyüzemek anyajuhállományának 4—4 évenkénti felújítása, állami támogatással. Zsíros gyapjú átvételére, illetve elszámolására reálisabb szabvány kidolgozásának elrendelése. (Ez Utóbbi 1974-től kezdve lép érvénybe.) Javítani a szakszerűséget A kormányszíntű intézkedés jó végrehajtására tett — helyi ismeretek és javaslatok alapján — előterjesztést az érdekelt taggazdaságok részére a szövetség elnöksége és fejlesztési bizottsága. Mindenekelőtt meg kell gyorsítani a juhállományok húsgyapjú vggy éppen (egy szempontú) húsirányú útfejlesztését. Oldják meg a tsz-ek a házi törzskönyvezés rendszerének bevezetését, ami mindenkor mutatja a tenyésztés pontos adatait. Rendszeres selejtezéssel és azt követő ifjítással lehet az állományokat javítani. A nyírást megelőző alapos vizsgálatok során ki kell selejtezni a foghíjas öregeket, rövid, durva gyapjasokat, kopaszokat. Általában a sok tekintetben gyenge anyákat. Nyírás előtt mindenkor ajánlatos vizsgálni a jerke tokjókat is. Hozzáértő szakember vizsgálja meg a tenyész- állomány gyapjúhelyzetét. S az igényeknek megfelelően történjen a megyei kostele- pen a javító hatású kosok kiválasztása. Nagyobb juhtenyészeték- ben (1000 anyaállomány fölött), legalább az anyaállomány felét, a legjobbakat tiszta vérben érdemes te- nyészteni. Másik felén, hús típusú kossal nárosítva, haszonállat-előállítási keresztezést célszerű végezni. S az intenzív pecsenyebá- rány-hizlalás feltétlen több bevételt, illetve nyereséget biztosít a gazdaságnak. Jó tudni: tejesbáránysúlytól a pecsenyesúlyig történő hizlalás már hatékonyabban oldható meg, az élősúly viszont megduplázódhat. igényes állat a juh is Takarmányozás és áltálában tartás terén sok juhászaiban érvényesül még az a szemlélet, hogy a juh igénytelen. Figyelmen kívül hagyják a nagyobb elvárás, a megnövekedett igények követelményét. Márpedig a takarmányozásnak is ennek megfelelően kell alakulnia, Pecsenyebárány-hizlalásnál az abrakos etetést ajánlatos alkalmazni. A súlygyarapodás célszerűen fokozódik, az etetés és a gondozás pedig egyszerűbbé, gazdaságosabbá válik. Az őszi és téli takarmányozást ajánlatos szilázs- ra, esetleg vetett őszi-téli legelőre (takarmánykáposzta) alapozni. A kétévenkénti háromszori elletés esetében feltétlen gondoskodni kell a korábban leválasztott bárányok tápanyag-szükségletének optimális biztosításáról. Hasz- nosnak látszik általában bevezetni a kihajtás előtti nyírást, bizonyos előnyei miatt. Ilyenek: nagyobb tisztaságú, tehát jobb minőségű gyapjú, és a korábbi berregtetés le- letősége. Mind kevesebb a jól képzett, tapasztalt juhász. Szükséges többet törődni juhászok képzésével, szakmai ismeretük fejlesztésével. Lehetséges anyagi ösztönzés alkalmazásával fokozni kell a juhászat iránti érdekeltségüket. a, a & megyei növényvédő állomáson 1972-ben végzett rovartani vizsgásatokról A növényvédő állomáson végzett rovartani vizsgálatok főbb célkitűzései: 1. Uj inszekticidek kipróbálása különböző kártevők ellen. 2. A már alkalmazott készítmények vizsgálata olyan vonatkozásban, hogy a különböző rezisz- tens rovarfajokat kiszűrjük. az ellenük való védekezést megoldjuk. 3. Időszakonként károsító kevésbé ismert rovarfajok biológiájának vizsgálata. az ellenük való védekezés meghatározása. 1972-ben 19 új Inszekticidet vizsgáltunk. Almásban sodrómolyok. almamoly, le- véltetvek, kaliforniai pajzste- tű és taká’saikák ellen, szántóföldön a burgonya és napraforgó rovarkártevői ellen végeztünk kísérleteket. Biológiai hatástartam-vizsgálatta) 15 készítménynél állapítottuk meg, hogy mennyi ideig van a kezelt növényen, vagy növényben jelen annvi peszti- cid, amely mennyiség még hatásos a károsító ellen. Az inszekticidek vizsgálatát etetési kísérletekkel végeztük. A permetező- és porzószerekkel kezelt növényből a kezelést követő 2. 4. 8 és 12 napon a gramulátumokkal kezelt növényből a ?n *s 60. napon mintát vettünk, s a ráhelyezett tesztrovarök mortalitását értékeltük. Így a szer effektivitását mutató szabadföldi kísérleteken túlmenően a laboratóriumi vizsgálatok segítségével pontos kénét kaptunk a szer biológiai ha- tóstartamáról. A biológiai vizsgálatokkal párhuzamosai) folyó kémiai vizsgálatok a szer lebomlásának sebességét mutatják, valamint azt a célt szolgálják, hogy a peszticid káros meny- nyiségben ne jusson el a fogyasztó asztalára. Azok a növényvédő szerek, amelyek bár kiválóan alkalmasak egy-egy károsító elpusztítására, de ugyanakkor perziszten- se — szüretkor a megengedettnél nagyobb mennyiségben vannak jelen a növényben —. nem kerülhetnek forgalomba. Az új inszekticidek kipróbálásán kívül, a már engedélyezett inszekticidek- kel is folytatunk vizsgálatokat. Köztudomású. hogy egyre több rovaifaj különböző növényvédő szerek elleni rezisztenciájára figyelnek fel világszerte a kutatók. A gyakorlatban számtalanszor mi is találkozhatunk egy-egv in- szektidd hatástalanságával. Természetesen a szer hatástalanságának a rezisztencián kívül, még számos oka lehet. Pl. a növényvédő szerek nem megfelelő technológiával, nem a biológiailag optimális időben való kijuttatása, stb. A növényvédő állomáson folyó vizsgálatok célja azt eldönteni, hogy valóban inszekticid rezisztenciáról van-e szó. A pontos vizsgálat természetesen nem nélkülözheti az üzemi szakemberek által vezetett táblatörzskönyv, illetve permetezési napló naprakész adatait. A rezisztens populáció felderítése és az ellenük való védekezés megoldása egyik előfeltétele a növényvédelem hatékonyságának. Á központi feladatokon kívül aktuális megyei problémákkal is foglalkozunk. így 1972-ben biológiai megfigyelést és védekezési kísérletsorozatot indítottunk be az alma levelét aknázó Lifhocollo- tís blancardellaval kapcsolatban. Er. irányú vizsgálatunkat ebben az évben is folytatjuk, remélve, hogy még többet sikerül megtudni erről az utóbbi két1 évben tömegesen előforduló kártevőről. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani az encsencsi Virágzó, a nyírgyulaji Petőfi, a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezetek, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tangazdasága és a Nagykállói Budái Nagy Antal Növényvédőgépész Szakközépiskola dolgozóinak, illetve tanulóinak önzetlen segítségükért, mellyel munkánk sikeréhez nagymértékben hozzájárultak. Mdnár Józsefné növényvédelmi szakmérnök, megyéi növényvédő állomás, Nyíregyháza.
