Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

T073. íSnlus 8.-k_ TTTt TT-MAGYÁ5?ŐRK?A0 5. oíía! Sényői vélemények Hú s* percre a megyeszék hely fői Kis község a nyíregyházi Járásban. 1512-en lakják. Ez 350 családot jelent. A közepe­sen nagy család a megszokott de nem ritka a 4—5 gyerek sem. Három csoportba 80 óvodás jár. a kétcsoportos napközibe ugyanennyi. A vég- ze“ nyolcadikosok 95 száza­lék' továbbtanul. A felszaba­dulás előtt egyetlen diplo­más sem volt a községben. 1959-ig három, azóta általá­ban az iskolából kikerülők közül a középiskola után min­dig akad egv-két főiskolai, ee etemi hallgató. A dolgo­zók iskoláját több mint t20-an végezték el. Most 16-an feje­zik be az általánost, többen 40 —50 év között. Orvos, gvógyszertár nincs. A köz­ség a gazdagabbak közé tar­tozik. általában elégedettek a tsz-szel. 275 családnak van televí­ziója. Művelődési ház, klub- könvvtár. mozi, ifjúsági klub működik, egy presszó és egy kocsma. A művelődés, a kul­turális élet irányítása a peda­gógusok és a tsz között oszlik meg. Húsz perc alatt jönnek- rnennek az autóbuszok úgy­nevezett kibővített nyíregy­házi helyi járattal, hajnaltól késő estig összekapcsolva a községet a megyeszékhellyel. Az emberekkel, akik Sényő kulturális életéről megszó­laltak. arra kerestünk vá­laszt; közel van-é tehát a Város, vagy inkább távol? AZ ISKOLA IGAZGATÓJA. Tizenhárom év után, amit itt töltött el. egy sereg társadal­mi1 funkciója van. A pedagó­gusok többsége itt lakik, né- hánvan Nyíregyházáról iár-" nak ki. Éppen kirándulásra készültek, amikor beszélget­tünk A tsz adott rá 5000 fo­rintot. Ennek fejében a sür­gősebb munkákhoz — ubor­kaszedés. gyümölcsszedés, lu- cernagyűjtés — felsősök dol­goznak időnként a tsz-nek. A gv°rmeknapra is kaptak tá­mogatást. Az igazgató szerint ritka község az ilyen. Egy-egv rendezvényre az egész falu „hivatalos". így van ez a kulturális programokkal is? Ilyenkor, dologidőben nem le­hel erről semmit mondani. A mozi, a művelődési ház. a könyvtár, az ifjúsági klub nvitva van. Hogy látogat­ják-e? Úgy tudja, a klubba 70 —80 fiatal jár. De kérdez­zem meg a könyvtárost, a mű­velődési ház igazgatóját, a klubvezetőt. És a tsz-t is. A KÖNYVTÁROS. Az igaz­gató felesége. Tizenegy éve 120 kötetet vett át. Most 3500 kötetből válogathatnak. Újság, folyóirat nem iár, nincs hely. Tavaly 230 olvasó iratkozott be. Hetenként kétszer két óra a kölcsönzési idő. Az olvasók lo százaléka nyugdíjas. Szép eredmény, hogy több mint 70 százalékuk 25-MO év kö­zötti. Diákok is gyakran jön­nek. kötelező olvasmányokért Szakkönvv kevés van. a tsz külön szakkönyvtárat tart. A MŰVELŐDÉSI HÁZ VE­ZETŐJE. Pedagógus. Állan­dó csoportok, szakkörök nin­csenek. Volt egy színjátszó csoport, fplbom'ott. Havonta k"* havonta rendeznek tánc- mulatságot. Színházat nem tudnak fogadni, az ŐRI ren­dezvényeit pedig nem merik a rossz tapasztalatok mial' Egyébként is — a tsz-nek á’ landó bérlete van Nyíregy­házára. Komolyabb dolosho? nem lehet fosni, több min' kétszázan eljárnak a község­ből. Jelenleg egv tánctanfo­lyam van a művelődési ház­ban. általános iskolásoknak. Az „igények miatt” fogadják a vándorcirkuszosokat. A KISZ-TITKÄK. Egyben klubvezető. Fiatalember. a katonaság még hátra van. La­katos a tsz-ben. Az utóbbi há­rom évben hat KISZ-titkár váltotta egymást. Hányán járnak az ifjúsági klubba? 24 beiratkozott tagja van, de nem jár mindenki. Nincs vonzó­erő. Nincs kötött program. Neki — talán — lennének el­képzelései. de egyedül nem tehet semmit. A fiatalok in­kább felülnek az autóbuszra, moziba mennek. szórakozni A klubban csak társasjáté­kok vannak. Hogy miért nem csinálnak vonzó programot? Nincs kinek. Nincs rá igény Arról még nem hallott, hogy a megye klubjait nyilvántartás­ba veszik, s csak olyan klub működhet, amelynek „gazdá­ja” van. Nem kapott róla ér­tesítést. nem tárgyalt még senkivel. EGY LÁNY AZ UTCÁN, A tsz-ben dolgozik. Fiatal, nincs társasága. Mennyien lehet­nek hasonló korúak a köz­ségben? Legalább kétszázan. Azok teszik a legjobban, akik bemennek Nyíregyházára, ö nem jár. Egyedül nincs ked­ve. Néha elment a klubba, de már régen nem volt. Nem olyan, amilyennek elképzelte. A TSZ FŐKÖNYVELŐJE. Fiatal, harminc körüli. A kulturális alap? 150 ezer fo­rint. Évente általában hatan Debrecenben, hárman külföl­dön üdülnek, 10 dolgozót tud­nak a szegedi ünnepi játé­kokra elküldeni. Támogat­ják az iskolát. Idén jelentős összeget elvesz a sportpálya öltözője. Körülbelül 80 ezer­be kerül. A tsz-szakkönyv- tár? Nem egészen könyvtár, hanem könyvek, amit min­den szakember a területének megfelelően magának meg­rendel. Az ifjúsági klub? Mű- ködget. nincs szervezett prog­ramja. Elvállalják-e a mű­ködtető szerepét? Milyen működtetőét? Nem is hallot­tak róla. Ha így kell csinálni, akkor el. Ki más tehetne a klub gazdája? Valóban van 30 darab színházbérletük Nyír­egyházára. az. Arany-sorozat­ra. Éppen most készül lemon­dani. Az az érzése, hogv a szí­nészek tudják: tsz-dolgozók ülnek a nézőtéren. Nem úgy játszanak, mint például a Vörösmarty-bérleten. A dol­gozókat is megsértették, több­ször. Terelgették őket jobb- ra-balra. A művelődési ház­ról? Nem szervez programo­kat. Nincs adottsága, felsze­relése. A község értelmisége? Nem vetődött még fel, hogy össze kellene fogni. SZAKMUNKÁSOK A TS7 GÉPMŰHELYÉBEN. Az egyik középkorú, a másik kettő fia­tal. A középkorút a legjobb szakmunkásnak tartják. Mun­ka után hazamegy. Olvasni szokott, újságot. néha re­gényt, Volt már színházban a bérlettel, evvébként nem jár sehova. Nem ..elég” fiatal már hozzá. A másik kettő a sarokban kártyázik. Az egyik, amióta megnősült, nem já>. szórakozni. Nem is lenne ho­va. A másik független. Nem. érdekli, mi van Sénvön'. Köze’ van Nyíregyháza. KÉT AGRÁR ÉRTEL MISÉ GI. Állattenyésztő. illetve üzemmérnök. Nyíregyházáról utaznak ki naponta. A község­be csak dolgozni járnak Nincs kapcsolat a többi ér­telmiségivel. Azt mondják nem igaz, hogy igénytelenek az itteni emberek. Mindketten h-zik. hogy igen. kis kezde­ményezéssel és erővel sokat ehetne tenni. „Szellemiek­ben” is közelíteni a városhoz a falut. Barakso Erzsébet Növekedett a jersey- és a nyári nőiruha-, a pelenkaforgalom — Változatlanul kelendő a függöny, a pamutszövet A nyíregyházi piac egyik slágere: a ropogós cseresznye. (Hammel Józseí felvétele) A& IrSelállítás tapasztalatai Az idei második ruházati árleszállítás egy hónappal ezelőtt. május 2_an lépett életbe, s azóta egyes gyer­mekruházati cikkek — pe­lenka, szintetikus fehérnemű szintetikus és műbőr alap­anyagú felsőkonfekciú — valamint a hurkolt alap­anyagú szabott felnőtt, bak­fis és kamasz felsőruházati konfekció ára 11—30 szá­zalékkal olcsóbb. A Belkereskedelmi Minisz­térium ruházati kereskedel­mi főosztálya országosan el­lenőrizte az árleszállítás kezdeti tapasztalatait. Az MTI munkatársának elmon­dották. hogy igen kevés ki-, vételtől, egyedi esetektől el­tekintve a boltok jól fel­készültek a megyékben, s a fővárosban az olcsóbb cik­kekből várható nagyobb forgalomra. A jó ellátás ér­Megyei tanácsi vb-Isaíározat Hyírsgvliáza városban az <vóvíz-szo!@á!fatás szükség szerinti korlátozásáról A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a Víz- és Csa- tornamű Vállalat 1973. évi nyári felkészüléséről szóló előterjesztést, és határozatot hozott Nyíregyháza város­ban az ivóvíz-szolgáltatás szükség szerinti korlátozása- ról. Közismert, hogy 1971. őszén, 1972-ben az átlagos­nál jóval kevesebb csapa­dék volt. A hiányzó meny- nyiséget az utóbbi napok csapadékos időjárása sem pótolta. Számolni lehet az­zal, hogy az idei nyáron a vízállás az eddig észlelt leg­kisebb érték alá süllyedhet. Különösen nehézségek lehet­nek Nyíregyházán, ahol az újabban felépült lakások be­kapcsolása. a fejlődő ipar egyre nagyobb mennyiség­ben igénvli az ivóvíz minő­ségű vizet. A csapadékszegény időjá­rás olyan mértékben csök­kentheti a vállalat termelő­és szolgáltatókanacitását, hogy az nem lesz képes a jelentkező igényeket kielé­gíteni. Ez indokolja a vá­rosban — adott esetben — a vízfogyasztási korlátozás egyes fokozatainak beveze­tését. A korlátozás elsősor­ban a nagyfogyasztókra ter­jed ki. Ha azonban szüksé­gesnek látszik, a második és harmadik fokozatú korláto­zás esetében kiterjedhet az olyan egyéb ipari jellegű fo­gyasztókra is, amelynek igé­nye eléri vagv meghaladja a napi 10 köbmétert. A legmagasabb mértékű csökkentés bevezetése során - sem kerül sor a vízfogyasz­tás korlátozására a kórhá­zaknál, az iskoláknál, az óvodáknál, a napközi ottho­noknál, a fontos közszükség­leti cikkeket gyártó vállala­toknál és üzemeknél, a tár­sadalmi és állami szervek­nél, de a vízzel való takaré­kos gazdálkodásra ugyan­csak felhívást kapnak. Alapvető törekvés, hogy a korlátozás bevezetése esetén is az élelmiszeripari tevé­kenység körébe tartozó vál­lalatok, a lakosság ellátását szolgáló termelő- és szolgál­tatóegységek egyáltalán ne. vagy a legminimálisabb mértékben és csak a leg­utolsó sorban kerüljenek korlátozás alá. Nagyon fon­tos. hogy a korlátozás idő­tartama alatt a lakosság is takarékoskodjon. Ilyenkor ne használjon ivóvizet locsolás­ra. vágy egyéb mis. nem az életfunkcióval és higiénével összefüggő célokra. A szükség szerinti vízkör­ig1 ozns Időszaka 1973. júni­us 1-tcl 1.973. október 31-ig tart. A korlátozás bevezeté­se előtt a víz- és csatorna­mű vállalat 72 órával érte­síti a nagyfogyasztókat —a hirközlő szervek útján pedig a lakosságot is — a korlá­tozás mértékéről, a beveze­tés időpontjáról. A vízkorlátozás a vállala­tokat az alábbiak szerint érinti: A Kertészeti és Parképítő Vállalat, valamint a Volán 5. számú Vállalata a tárgy hónapra és napra engedé­lyezett teljes vízmennyiség­nek első fokozat esetén 75 százalékát, ma-soui !<* fokozat esetén 50 százalékát, harma­dik fokozat esetén a 40 szá­zalékát használhatja; a Hajtómű és Festőberen­dezések Gyárának telepei, a KEMÉV, a Taurus Gumi­gyár, a PIV nyíregyházi gyá­ra, a MEZŐGÉP, a Nyírsé­gi Erdőgazdaság a tárgy hó­napra és napra engedélye­zett teljes vízmennyiségnek első fokozat esetén a 80 szá­zalékát, második fokozat esetén a 60 százalékát, har­madik fokozat esetén az 50 százalékát használhatja; a TTTÁSZ erőmű, az IKSZV ipari fogyasztás. a MÁV, az Elektroakusztikai gyár UNIVERSIL egysége, a Nyírségi Nyomda, a Mező- gazdasági és Homokkíséríe- ti Intézet, a Temetkezési Vállalat, a Kelet-magyaror­szági Faipari Vállalat, a Nyírség Ruházati Ktsz, a Halértékesítő Vállalat, a Nyíregyházi Konzervgyár, a Söripari Vállalat a tárgy hó­napra és napra engedélye­zett teljes vízmennyiségnek első fokozat esetén a 85 szá­zalékát, második fokozat esetén a 75 százalékát, har­madik fokozat esetén a 60 százalékát használhatja; a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tejipari Vállalatot, az Allatforgalmi és Húsipari Vállalatot, a Nyíregyházi AFÉSZ-t, valamint az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatot az első fokú korláto­zás nem érinti. A második fokozat esetében is az enge­délyezett teljes vízmennyi­ségnek a 95 százalékát, a harmadik fokozat esetében pedig a 90 százalékát hasz­nálhatja fel. (hódi) dekében többféle termékből exportot is leállítottak. s külföldről szereztek be alap­anyagot. Az árleszállítást követő 8—10 napban igen élénk volt az érdeklődés az érintett cikkek Iránt. Elsősorban a női jersey és nyári ruha Írott kelendő a forgalom átlago­san 30 százalékkal növeke­dett. Májusban mintegy 30 százalékkal több pelenkát adtak el. mint a? előző év azonos időszakában. A ru­házati bolt vállalat Üzletei­ben másfélszeresére növeke­dett a női jerseyruha érté­kesítése. nyári ruhából pedig a tavalyi ezerrel szemben most ötezret adtak el. Az első napok ugrásszerű, en megnövekedett forgalma nyomán pelenkából vidéken egyes helyeken csökkent a kiskereskedelmi készlet, s a gyors utánpótlásról csak a helyi felügyeleti szervek in­tézkedésére gondoskodtak a boltok. A minisztériumi ellenőr, zés kiterjedt a pamutszöve­tek és a függönyök március l-i árleszállítására is. Ennek alapján megállapítható, hogy változatlanul nagy a füg. gúny kereslet, a melegebb idő beálltával élénkült a pa- mutáru-forgalom, s kielégítő az áruutánpótlás is. A minisz. ' térium azonban kifogásolta, hogy nem megfelelő a leszál­lított árucikkek propagandá­ja. a közönség tájékoztatása. A minisztérium kívánatos­nak tartja az üzletekben az érintett cikkek régi és új árának szembetűnő kiírását, s azt. hogy a nagy értékű termékek — például a hur­kolt alapanyagú konfekció — árcéduláján a kettős árat az egész szezonban alkal­mazzák. Ei'enSriik a berendeléseket Szerelik a gézt a LutSier-házba Június első hetében „köl­töztek be” a gázszerelők a nyíregyházi Luther-ház ,,B” épületébe. A külső vezeték építése most nem okozott gondot, tavasszal már elké­szültek az 50 méteres sza­kasszal, melyet a 4-es főútvo­nalon keresztül vezettek. Most már csak a belső szere­lések vannak hátra — a régi cserépkályhák helyett kon­vektorokat tesznek, a fürdő­szobákba boylert, a konyhák­ba gázfőzőket. Jelenleg két építőbrigád dolgozik a Luther-házban és június 30-ra be is felezik a „B” épületet. Lakásonként átlag 2—6 gázkészüléket sze­relnek be. A korszerűsítés csupán ebben a részben más­fél millió forintba kerül. A* „A” szárnyhoz októberben kezdenek. Ekkor fektetnek Is egv 130 méter hosszú vezeté­ket, aminek a költsége a bel­ső szerelésekkel együtt eléri az 500 ezer forintot, A munka meggyorsítására a TIGAZ harmadik építőbrigádját is bevonják. Nagy feladatot jelent ebben az évben a vezetékes gázké­szülékek ellenőrzése. Üzem- biztonsági felülvizsgálatukat a szigorú gáztörvény há­romévenként előírja. Eddig ezer berendezést ellenőriztek, a további kétezret a nyári hónapokban vizsgálják felül. A hattagú brigád ekkor vég­zi el a kisebb-nagyobb j aví- tásokat 'is. A járóbeteg-ellátás fejlesztése a IV, ötéves terv időszakában A járóbeteg-ellátásban az utóbbi két évben elért ered­ményeket és az 1975-ig vár­ható fejlődőkről kért tájé­koztatást az MTI munka­társa az Egészségügyi Mi­nisztériumban. El mon do tták; — a mostani tervidőszakban az általános orvosi körzetek számát 250—270-nel kívánják növelni. Elsősorban azoknak a körzeteknek az átszervezé­se szükséges, ahol a lakos­ság száma 3500 fölött van. A tervezett fejlesztés eredmé­nyeként a tervidőszak végén o"v_egv orvosi körzetre or­szágos állagban 2000 lakos iut majd. — Fontos feladatnak te­kintjük a szakorvosi járó­beteg-ellátás fejlesztése, de egyben a zsúfoltság csökken­tése érdekében is a rendelő- intézetek hálózatának továb­bi bővítését. Az utóbbi két esztendőben nyolc rendelőin­tézet nyílt; Csornán, Kis­kunfélegyházán. Mezöko- vácsházán. Szeghalmon. Sór- bogárdon, Pakson, valamint a fővárosban. A megkezdett építkezésekből néhány át­húzódott erre az esztendőre, így egyebek közt a fonyódi. a tiszalöki. a bicskei, a me­zőtúri és a keszthelyi ren­delőintézet építése. Az em­lítetteken kívül még tavaly hozzákezdtek több olyan rendelőintézet: építési mun­kálataihoz. amelyek a terv­időszak vége felé kezdik maid meg működésüket. Ezek közé tartozik például a gyulai, a mezőkövesdi. a szentesi, a szegedi, a salgó­tarjáni. a jászberényi, a la tai. a tatabánvai. a kisvár- dai rendelőintézet. Ezek mű ködösének biztosításához öt év alatt mintegy 4500-zal kí­vánjuk emelni s napi szak­orvosi órák számát. — Tervünk szerint a fog­orvosi ellátást AZ ötéves terv­időszakban mintegy 2500— 2700 napi órával emeljük, ami 20 százalékos növekedést jelent, Ennek előfeltétele azonban, hogy megfelelő fogorvosi lakások és rende­lők, korszerű berendezések, felszerelések álljanak ren­delkezésre. A fogorvosi el­látással együtt a rendelőin­tézetekben a napi óraszám­ban hétezer órás fejlesztést érünk el öt esztendő alatt. Ennek 40 százalékát az el­múlt két évben a tanácsok már fel is használták. Elmondották még a mi­nisztériumban. hogy a jelen­legi ötéves tervre az üzemi orvosi napi óraszám 1600 órás növelését irányozták élő, ebből két esztendő alatt több. mint ezer óra valósult meg. A fejlesztés nagyrészt a régi üzemek, kisebb részben az új üzemek egészségügyi hátasát javitj*. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents