Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
1973 fant«« 30 KFT.ET MAGYAROR37ÄG 1. oldal Helyi politika Épül a harmadik toronyház Nyíregyházán, a Kossuth utca és a Kun Béla űt mellett a harmadik toronyház legmagasabb szintjén dolgoznak az építők. (Elek Emil felvétele) • • Ónként vállait műszakok A gumigyári fiatalok helytállásáról Hol kezdődik, s meddig terjed a jó helyi politika? Nyír- bogdányban kérdeztem erről vezetőket. Pethő Károly, a Nyírbog- dányi Kőolajipari Vállalat tmk-csoportvezetője a község pártszervezetének csúcstitkára: „Az országos, nagy politikából kell kialakítani a helyi politikát, a község sajátosságait figyelembe véve Lényegében a párt és. kormány határozatainak az adott községben való megoldása.” Lukács József, a népfrontbizottság elnöke, aki a Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat lakatosa: „Helyi politika, a helyi párt-, társadalmi, gazdasági vezetők politikai tevékenységétől függ. Minden községben olyan, amilyenné formálják.” Radios Mihály pedagógus, az alapszervezet párttitkára: „Jó helyi politikát úgy formálhatunk, ha a lakosság hangulatát is felmérjük. A jelzéseket felfogjuk, s azokra reagálunk, intézkedünk. Vagyis, amit itt helyben el lehet intézni, azt végezzük el, amit nem, azt közöljük felfelé.” Halász János, a tanács vb- titkára: „Helyi politikát csinálni csak úgy lehet, ha az emberekkel, a lakossággal megszerettetjük azt a helyet, ahol született, él, dolgozik, részt vállal innak alakításában, formálásában. Kezdődik talán azzal, hogy haladó hagyományainkat ápoljuk, s folytatódik úgy, hogy gondoskodunk a község lakosságának minden irányú, f minél jobb kielégítéséről.” Négy évvel ezelőtt megmutatták a bogdányiak, hogyan Ss értelmezik ők a helyi politikát, s azt is, hogy hol is kezdődik az emberek hazafl- ságra nevelése. 1969 tavaszán kéthetes, gazdag ünnepségen emlékezték meg Nyírbogdány 750. éves fennállásáról. Elkészítették a község monográfiáját, kiállításokon mutatták be a település múltját, jelenét, a szocialista vívmányokat, az üzem termékeit, értékes írott emlékeit. Előadások hangzottak ei az üzemről, a településről, a tsz- r®, a fejlődésről. Ott voltak a testvérközség, Heves küldöttei is. Ott volt a faín apraja- eagyja. Hogy mekkora volt estnek a kisugárzása, nehéz terme felmérni. Egy tény: most sokan irigylík a virágos Nyírtxjgdányt. Hogyan született? Lakóinak száma 3159. A lakások száma: 822. Több, mint 1600 ember parkosított, virágosított az utcákban, a házak előtt. Csak egy példa a sok közül. Tavaly 300 ezret, most 100 ezer forintot kaptak a társadalmi munkájukért. Lukács József említette, hogy a helyi politika olyan, amilyenné a vezetők formálják. így igaz. Ehhez azonban Radics Mihály hozzáteszi: „A helyes irányítás és a politika egységes értelmezése is szükséges. Azt tenni,- ami a legfontosabb. Sorrendet tartani.” Pethő Károly pedig- azt magyarázza, hogy a helyi politika feltétele az egységes cselekvés. „Ha egy község vezetői nem egységesek politikai nézeteikben, s ha a fel- készültségük hézagosj ez visz- szahat a politika érvényesülésére is.” Említik a nőpolitikái határozat aprópénzre váltását. Pethő Károly: „Megvizsgáltuk, hogyan érint ez bennünket. Mit kell tennünk, milyen lehetőségeink vannak. És csak ezután cselekedtünk. Ennék eredménye, hogy érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az üzemben a gyermekes anyáknál megszüntették a három műszakot. A tsz az óvodát 30 hellyel bővítette. Jórészt társadalmi összefogásból. Az állomás melletti óvodát a tanács vette át. Két óvodánk van. Elértük, hogy ez a gond megszűnt, minden gyereket el tudunk helyezni óvodában. E helyi politika eredménye továbbá, hogy bölcsőde építését határoztuk él. Egy hónap múlva átadásra kerül.” Radics már a tanács vb- ülósen is „verte” a vasat a művelődési ház ügyében. Pénzt kért. Megszavazták. „Megtárgyaltuk az ifjúsági törvényt. A tanács e célra évente 20 ezer forintot ad. Bővítjük az iskolanapközit is.” A csúcstitkár az üzemi rmm- káslakás-építés segítéséről szól. Tavaly is, idén is 1—1 milliót adnak kamatmentesen erre a célra. Segítik az ifjú házasokat. Négy szolgálati lakás közül három fiatal kapott ilyet. A valóban jó, céljainkat szolgáló helyi politika csak akkor érvényesülhet, ha azt szervezik, irányítják, alakításába is bevonják a lakosságot. Erre törekednék Nyírbog- dányban a párt-, a társadalmi vezetők. Három pártalap- szervezet van á községben. A párttagság létszáma: 136. Legerősebb a gyári pártszervezet, melynek 73 tagja van. Pethő mondja, „leggyengébb” a községi. „Nyugdíjasok, eljáró munkások, stb., akiknek egy része már nem aktív, a másik része pedig „kétlak f”, s nem vehet így részt e politika alakításában, formálásában.” Lukács József, a népfrontbizottság elnöke hangsúlyozza: „Fontos, hogy minden tömegszervezet tudja, mi a teendője e politika alakításában, megvalósításában. Tudja is, persze az más kérdés, mennyit valósít meg belőle. Itt vagyunk bajban. Elmarad a bizottsági ülés. Oka? Talán az érdektelenség, vagy az is, hogy vannak,^akiket csak a magánügy érdekel, a közügy közömbös részükre. Jó a politika, mondják, csináljátok. Ez nem elég ma már.” Később meglehet, hogy ez a „jó a helyi politika, csináljátok” — felfogás visszaüt, vagy ellenkezést válthat ki, ha esetleg nem úgy döntenek az egész községet érintő kérdésben, mint ahogy ezt a közömbösök szerették volna. Fontos ugyanis, hogy a megoldandó kérdések között sorrendet állaoítsanak meg. Ez a helyi politika fontos része. Mondják, hogy a tanácsválasztások előkészítése során 23 közérdekű bejelentés érkezett. Ezeket rangsorolták, megvizsgálták, mire mennyi pénz, társadalmi munka szükséges. És van-e rá fedezet. Ritka az a község, ahol alig 3 ezer lakosra 14 kút jut. Ezek karbantartását, tisztítását kérték. Szerepel a megoldandó feladatok között a kereskedelmi ellátás javítása. Épül ABC. Egyetértünk abban, hogy a helyi politikát fel kell parcellázni, még apróbb pénzre váltani. Ismertetni az emberekkel, mit akarnak, kérni a véleményüket, munkájukat. Ezek a javaslatok a párttól, a tömegszervezetektől eljutnak a tanácshoz. Ennek alapján dönt a tanács. A tanács- vb — melynek tagjai között találhatók a párt- és társadalmi szervek vezetői — a konkrét helyzet, a helyi sajátosságok és szükségletek, a lakosság javaslatai alapján terjeszti elő, mire használják fel az 1 millió 300 ezer forintot. Helyi politika “ a lakosság érdekeinek a szolgálata. S, hogy most ezt a pénzt mire javasolják? Községrendezési terv készítésére, vízrendezésre, ravatalozó építésére, belvízrendezésre. Ez persze „csak” javaslat. Meg is kell védeni. Könnyű ez a helyi politika? Nem. Ezt vallják mind a négyen: „Nekünk az egész község érdekeit kell szolgálni. Ezt érvényesíteni legjobb tudásunk szerint” Farkas Kálmán ' — Ha arról van szó, ösz- szeszedünk égy műszakot — mondja az egyik fiatal munkás, Mészáros Sándor. Erre legutóbb június 17- én került sor, amikor a gumigyár hengerüzemének fiataljai vasárnap délelőttjü- ket feláldozva KlSZ-műsza- kot szerveztek. — S csak arra kell a műszak, hogy7 segítsenek az üzemen ? — Dehogy. Nincs olyan, hogy céltalanul dolgozunk. Most a rádióakcióban vettünk részt. Amit kerestünk volna, abból az összegből egy tanyasi iskolának rádiót veszünk. — Egy fél évben hány műszakot lehet így csinálni? — Mi szombaton is három műszakban megyünk. Azért a 3—4 KISZ-műszakot ösz- szehozzuk. Megmondják, melyik gépnek kell menni, s ahhoz lesz ember. — Vagyis egy emberre mennyi jut? — Van olyan, aki mindig bent van. A másik m!eg csak egy műszakra jut el. — És ezt nem lehet megunni? — Miért? Azt az egy-két műszakot mindenki kibírja. Az előbbi kérdezz-felelek arra volt -jó, hogy egy kis fényt derítsünk a nyíregyházi gumigyárban a fiatalok termelést segítő tevékenységére, a jól bevált kommunista szombatok és vasárnapok jellemzésére. Nem „tűzoltó“ munkában A KISZ-bizottság titkára, Holló László mondja: — Olyan már nincs, hogy anyaghiány miatt, vagy mert valamelyik üzemvezető rosszul szervezte meg a munkát, mi „tűzoltó” munkában benn maradjunk szabad szombaton. A KISZ nem adja oda a nevét az ilyesmihez. Ha rosszul csinálta, akkor fizessen túlórát, oldja ' meg azzal az elmaradást, ha tudja. A KISZ-műszakoknak szervezett rendje van, azt legalább egy héttel előtte be kell jelenteni. Pedig a fiatalok lelkesedése, az önként vállalt műszakok valamilyen cél érdekében a gyárnak is nagy hasznot hoznak. A múlt évben például közel tízezer órát dolgoztak a fiatalok, másfél millió forint értékűt termeltek, s 146 ezer forintot tett ki a társadalmi munkabér. Az idén két „nagy” műszakot szerveztek, márciusban a VIT tiszteletére, májusban pedig a tanyasi kollégiumok építésének támogatására dolgozott 600 fiatal és idősebb munkás a gyárban. Az, hogy 600-an voltak más szempontból is érdekes. Ugyanis bármennyire a fiatalok gyára a gumigyár, a KISZ-tagok száma mégsem éri el az ötszázat. Ha tehát a létszámuknál is töt>b embert tudtak megnyerni céljaiknak, akkor itt az összetartásban?' a KISZ jó szervező munkájában nincs hiány. S amikor a fiatalok szerveznek, akkor mellettük áll a pártszervezet is, segíti őket. Védnökségben — A fiatalok lelkesedésére is számítunk — fejezi ki tömören mindezt Brozsek Pál, a hengerüzem vezetője, aki egyben a párt csúcsszervezet tagja. — Mindig van értelme 9 vállalásunknak. Nemcsak az üzemért, hanem a vállalásban felajánlottakért csináljuk — magyarázza Hankosz- ki József, a hengerüzeml KISZ-alapszervezet titkára. Mindezt a kialakított szervezeti keretek biztosítják. A vállalati KISZ-bizottság által szervezett központi programon felül a fiatalok védnökségvállalási szerződést kötnek az üzemmel, gyárrészleggel. Ebben már jóelő- re leírják, hogy az üzem tervén felül milyen mennyiségi, vagy minőségi feladatokat vállalnak, ehhez véleményük szerint hány órás KISZ-műszakot szerveznek, s ennek mi lesz a termékben kifejezett haszna. A végzett munka után kifizetett bérnél is a megfelelő pénzügyminiszteri rendelet utasításait alkalmazzák. Az, hogy egy-egy alapszer- vezet és az üzem, gyárrészleg szerződésben írja le, hogy mit vállal a munkában, már eleve tervszerűséget tételez fel. Külön társadalmi munkaszerződés intézkedik a kommunista szombatokról. S ott azt is leírják, hogy a munkáért kapott pénzt mire fordítják — mint legutóbb a tanyasi iskolák rádióakciójára. Túlzás nélkül — De arra vigyázunk, hogy ne vigyük túlzásba — teszi hozzá mindehhez Holló László. — Véleményünk szerint egy fél évben két-há- rom műszak éppen elegendő. Természetesen a jól dolgozó fiatalok jutalmazása sem maradhat el. De az erkölcsi, anyagi megbecsülésen túl a gyárban valóban az igazi formáját ismerték fel a kommunista szombatoknak. A fiatalok lelkesedésére alapozott társadalmi munka világosan meghatározott céljai valóban megerősítik minden fiatalban, hogy a munkáért kapott forintokkal mások segítségére siethetnek, s a termeléssel pedig segítik a gyárat a tervteljesítésben, túlteljesítésben. Lányi Boten«! Demecserben, tűi a vasúti1 síneken két ipari vállalat ad munkát a nagyközség és a környező települések lakóinak. A „régi” keményítőgyár mellett új üzem bontogatja szárnyait: a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat 1-es számú gyáregysége. Jelenleg 73-an dolgoznak az egykori gépállomás épületeiben, demecseri- ek, kékiek, gégényiek, ber- kesziek, székelyiek és nyír bogdányiak. Varga István géplakatos, gégényi. A gyáregység egyik legfiatalabb dolgozója, 23. életévével azonban már törzsgárdatagnak számít. Nagy hévvel kezdte beszélgetésünket: — Budapesten voltam tanuló. Albérletben laktam, tehát mondanom sem kell. nem volt valami rózsás dolgom. Vágytam haza, köze- lebbre De nemcsak az albérlet miatt. Más az a pesti világ.. Nem pászolt, nem tudtam megszokni. A szakmunkásvizsga után Nyíregyházán kerestem munkahelyet. így kerültem a VA- GÉP-hez. Négy hónapig voltam a központban, majd ide D%jmecserbe jöttem át, 1967ben. Még a Nyíregyházára való ingázást sem birtam. Várni a vonatra, télen fa- gyoskodni... Ez nem ment. Gégény itt van közel, motorral átjárok. Pár perc az egész. Fizetésével elégedett. Keresete 2300—2500 forint között van havonta. — Azt beszélik, hogy Pesten többet kereshetnék — mondta. — Ott jobban fizetnek mint Szabolcsban. Igen ám, csakhogy azt is kell nézni, mennyivel több a kiadás. Gondoskodni szállásról, étkezésről, utazásról. Ezekre az a bizonyos plusz még kevés is. No és arról még nem is beszéltem, hogy hetente csak egyszer járnék haza, albérletben, vagy munkásszálláson kellene laknom. Egyszóval nem éri meg. — Hogy jobb a szórakozási lehetőség? — kérdez vissza. — Igaz, ez egy fiatal számára csábító lehet. De, szerintem ma már falun is lehet hol szórakozni, még akkor is, ha nincs bár, citadella, Abbázia. Például ne- künk Gégényben van egy ifjúsági klubunk, ahol rendszeresen összejöhetünk. Van zenekarunk, a program változatos, hasznosan el lehet tölteni a szabad időt AM meg szórakozni akar, annak ott a presszó. Van mozi, csak a színház hiányzik, igaz némileg kárpótolja a televízió. — Családos embernek meg egyébként sem való az ingázás — kapcsolódott be beszélgetésünkbe Harsányi Béla, lakatos brigádvezető. — Ráadásul nem is műszák. Van most már ipari munka helyben is. Minek Pestre vagy a Dunántúlra menni? Amennyivel ott többet kap valaki, azt el is költi. Én itt háromezer forint körül keresek. Felér egy távoli munkahely ötezerével. Harsányi Béla is a fiatalabb korosztályhoz tartozik, 29 éves. Gégényi. Több, mint hat éve, hogy Demecserben dolgozik. — Aki egyszer leszáll a vonatról, aligha ül fel újra — mondja határozottan. — Én megtalálom itt a számításomat. Megbecsülnek, fizetésem jó, naponta a családdal lehetek. — Sokan azt vetik a szemünkre, hogy azért jó nekünk helyben dolgozni, mert munkaidő után rohanunk haza a háztájiba, s ott is megvan a hasznunk — vette át beszélgetésünk fonalát Papp Zoltán. — Na és ha megvan, megdolgozunk érte. De nem rohanunk haza. A Harsányi-brigádban dolgozom, s kétszer nyertük már el a szocialista brigád címet. S ezért munkaidőn túl is sokat dolgoztunk. Aztán sorolta, a brigád eredményeit: új utat készítettek a gyáregységen belül, a helyi óvodának hintát, mászókát adtak, most készítik a kerítését is. Senber- ger Ferenc, brigádtársuknak pedig segítenek lakást építeni. Az építési anyagot már elszállították, az alapot lerakták. Most a falrész következik. Mindez munkaidő előtt, vagy után. — A törzsgárdatagság már úgy nagyjából kialakult — folytatta Papp Zoltán. — Sokan az ingázást hagyták abba, és jöttek ide dolgozni. Nem hiszem, hogy valaki is közülünk elmenne újra ingázni. Nekem a fizetésem 2500 forint körül van. Régi munkahelyemen a kétezer körül volt. Igaz, hat évvel ezelőtt. Most ott is lenne 2500, de sokkal több el is menne utazásra, szállásra, kosztra. Biztosabb, nyugod- tabb a megélhetés, mint az ingázáskor volt. B. D. Hazatalált ingázók
