Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

5. o!ía! fTELET-MAGYAROftSZÄS WS. ríníus W. Megkezdődtek Brezsnyev és Pompidou tárgyalásai (Folytatás az X. oldalról) Európa és az általános béke szempontjából” — hangsú­lyozta. Az elnök orosz szavakkal zárta pohárköszöntőjét. „Za vase zdorovje” (egészségére) ■— mondotta, miközben koc­cintott Leonyid Brezsnyev- vel. Leonyid Brezsnyev válaszá­ban rámutatott, hogy a világ- politikában most új korszak kezdődik: a veszélyes feszült­ségek és a hidegháború idő­szakát a béke és együttmű­ködés korszaka váltja fel, amely eltávolítja az emberi­ség feje fölül a nukleáris há­ború veszélyét. Az SZKP főtitkára a Washingtonban aláírt, megál­lapodások jelentőségét mél­tatva hangsúlyozta, hogy a Nixon elnökkel folytatott esz­mecsere konstruktív és hasz­nos volt, és hogy a most lét­rejött megállapodások lehe­tővé teszik az előrehaladást a két ország közötti együttmű­ködésnek, valamint az egész világ biztonságának és béké­jének útján. Leonyid Brezsnyev külön is kiemelte a nukleáris háború megakadályozásáról kötött egyezmény jelentőségét és hangsúlyozta, hogy annak célja nem csupán a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti nukleáris háború megakadályozása, hanem az is, hogy más országokat is kevésbé fenyegessen ilyen háború, így ez az egyezmény az összes népek létérdekeit szolgálja. Az SZKP főtitkára továb­biakban rámutatott a helsin­ki összeurópai értekedet rendkívüli fontosságára. „El­sőrendűen fontos — mondot­ta —, hogy az értekezlet résztvevői kontinensünk jö­vőjére szögezzék tekintetüket és kijelöljék a békés együtt­működésben érdekelt álla­mok közötti kapcsolatok fej­lesztésének útjait. Világvi- szonvlatban is történelmi je­lentőségű feladat ez.” Fran­ciaország és a Szovjetunió álláspontja közel áll egymás­hoz az összeurópai értekezlet kulcsproblémáiban és ez ked­vező tényező — hangsúlyoz­ta Leonyid Brezsnyev, majd kijelentette: „Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Franciaország hosszú időn át irányító sze­repet játszhat a békés együtt­működésnek a kontinensen való megszervezésében, fi­gyelembe véve azt a tényt is, hogy a Szovjetuniónak is, Franciaországnak is megvan­nak a saját szövetségesei és saját barátai.” Az SZKP főtitkára azzal a megjegyzéssel zárta pohárkö­szöntőjét, hogy a délelőtti megbeszélés során ismét meg­állapíthatta: a francia, és szovjet nézetek nagyon közel állnak egymáshoz. Leonyid Brezsnyev és Pompidou elnök délutáni eszmecseréje 18 óra 45 perc­kor ért véget, a két állam­férfi kedden tehát csaknem hét óra hosszat tanácskozott, túlteljesítve ezzel a prog­ramban előirányzott „nor­mát”, hiszen az előzetes program a két nap alatt ösz- szesen hatórás eszmecserét jelzett. „Megbeszéléseink nagyon pozitívak és konstruktívak voltak” — foglalta össze vé­leményét Pompidou elnök az első nap végén, mint azt Xavier Marchetti, az Elysée- palota szóvivője később új­ságírók előtt kijelentette. Saigonban, a Thieu-rend- szer hadseregének szóvivője kedden azt közölte, hogy he­ves harcokról érkeztek hírek a Mekong folyó deltavidéké­ről, valamint az ország part­vidékének középső szakaszá­ból. A beszámolóból kitűnik, hogy a saigoni hadsereg in­dított területszerző hadmű­veletet a hagyományosan DIFK-es ellenőrzésű terület­nek számító U Minh, őserdő térségének északi része el­len. A Felszabadulás hírügy­nökség kedden kiadott ösz- szefoglaló jelentésében rá­mutat, hogy a saigoni kor­mányzat és az Egyesült Ál­A francia szóvivő szerint Leonyid Brezsnyev nagyon részletesen ismertette Nixon elnökkel megtartott tárgya­lásait, s ezzel kapcsolatban a két államférfi beható esz­mecserét folytatott. Pompi­dou elnök erre utalva meg­jegyezte: „A világban be­következett jelentős változá­sok, arányaikat és gyorsu­lásukat tekintve, azt a fe­lelősséget hárítják az egyes nemzetek vezetőire, hogy kapcsolataikat gyakoribbá tegyék, s ennek során a vé­leménycsere őszintesége a hatékonyság egyik tényező­je.” Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy a szovjet kormány milyen különös je­lentőséget tulajdonít Fran­ciaország helyzetének Euró­pában és a világban. Pompidou elnök rámuta­tott, hogy Franciaország mi­lyen fontosságot tulajdonít a francia—szovjet együttmű­ködés elmélyítésének min­den területen. Az SZKP KB főtitkára az Egyesült Államokban tartott tárgyalásairól beszámolva hangsúlyozta, hogy a Nixon elnökkel folytatott megbe­szélései kétségtelenül a vi­lágpolitika nagyon fontos lamok az elmúlt tíz napban sorozatosan és súlyosan meg­sértette a januárban megkö­tött párizsi egyezményt, va­lamint a június 13-án alá­írt közös közleményt, illetve a június 15-i tűzszünetpa­rancsot. A saigoni . kor­mányzat nem hajlandó vég­rehajtani a megállapodásban előírt sürgős intézkedéseket. Hamisan értelmezi a közle­ményt és rágalmazó vádas­kodással illeti a DIFK-et és a VDK kormányát, megsérti a közös közlemény vala­mennyi előírását. A saigoni kormányzat mozgósította szárazföldi, légi és tengeri erőit, nagyarányú támadáso­szakaszát jelzik, de nem volt céljuk és nem lesz követ­kezményük, hogy arra indít­sák a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy partnereiket, vagy harmadik országokat érintő döntéseket hozzanak. A délutáni eszmecsere so­rán a francia szóvivő szerint Brezsnyev és Pompidou négy kérdéscsoportot tanulmányo­zott: 1. A dél-vietnami helyzet és lehetséges következményei; 2. a Közel-Kelet; 3. a helsinki értekezlet ; ' 4. a haderőcsök­kentés kérdése. (Mint isme­retes, Franciaország nem vesz részt a bécsi haderőcsökken­tési konzultációkon és azok­kal szemben, mint legutóbb a francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben is hangsú­lyozta, továbbra is elutasító álláspontra helyezkedik.) Kedd délutáni megbeszélé­sek után Leonyid Brezsnyev munkatársaival együtt szűk­körű vacsorán vett részt a párizsi szovjet nagykövetsé­gen. Pompidou elnök a megbe­szélés után nem tért vissza Párizsba, hanem az éjszakát a közelben lévő orvilllers-i vil­lájában töltötte. kát indít a DIFK által el­lenőrzött térségek ellen, s az elmúlt tíz napban 2405 alkalommal sértette meg a párizsi megállapodást. A saigoni hadsereg 184 terület­szerző hadműveletet indított, kettőt ezek közül hadosztály nagyságrendű erőkkel, 19-et ezred, 86-ot pedig zászlóalj szinten. Légiereje 208 alka­lommal hatolt be a felsza­badított 11 terület fölé, több bombázást hajtat végre. A felszabadító fegyveres erők felkérték a saigoni ka­tonaságot, hogy vonuljon vissza a janum? 28-a előtt tartott állásaira. A saigoni erők azonban folytatják te­rületszerző hadműveleteiket. A TŰZSZÜNET ÚjABB MEGSÉRTÉSE A saigoni erők folytatták terüietszerző hadműveleteiket 2. Az éterből érkező külön­féle jelzéseket regisztráló rá­diós specialisták figyelmét felkeltette egy adás, melyet München és Frankfurt tér­ségéből sugároztak meghatá­rozott hullámhosszon és frek­vencián. A hívójel után -— mely fuvolán lejátszott hang­sor volt — hívószám követ­kezett, majd sajátos szám­rejt jelzéssel közölt informá­ciók. Hogy mifélék? A kód megfejtése nélkül nehéz volt e kérdésre feleletet keresni. Néhány eleme azonban is­merősnek bizonyult a len­gyel állambiztonsági szolgá­lat számára. Ezeket az NSZK-ból sugár­zott adásokat jól lehetett fogni Lengyelország terüle­tén. Márpedig ha ezek az adások elhangzanak, konk­rét hallgatójuknak is kell lé­tezni. Először is: Lengyelor­szágban olyan kémnek vagy kémeknek kell tartózkodni­uk akiknek birtokában van az adások sifre-kulcsa. Má­sodszor: az adások vételére csak bizonyos rádiókészülé­kek lehetnek alkalmasak. Az is valószínű, hogy külföldi gyártmányú készülékről van szó. Ennélfogva a gyanúsít­ható személyek köre lénye­gesen szűkülhet és konkreti­zálódhat. Harmadszor: az adások az egyoldalú rádió­összeköttetés tipikus eszkö­zei. A kémtől a központhoz már más úton jutnak el az információk. És végül: a rejt­jelkulcsot a kémnek külföld­ről kellett'kapnia. Lehetsé­ges, hogy ő maga járt mos­tanában az NSZK-ban. Ez még tovább szűkítette a gya­núsítottak körét, jóllehet ko­rántsem nyújtott konkrét irányokat. Az utóbbi évek­ben több ezer ember járt kül­földön. Az állambiztonsági szolgá­lat munkatársainak feladata nem volt könnyű. Az első, sötétben tapogatózó vállalko­zások nem jártak , sikerrel. Majd csupán az NSZK-ból vett hívójel világította meg alaposabban az ügyet. Meg­állapították, hogy egy nyu­gatnémet ügynök Swidnica körzetéből szolgáltat infor­mációkat a Münchenben lévő központ számára. A hírszerző leleplezése most már csak idő kérdése volt. ★ Gerhard Deutz 1958 nya­rán érkezett Swidnicába, az akwizgrani Maschinenbau — Heinrich Schrip-cég képvise­lőjeként. A wroclawi vajda­ság területén a cég szerelési munkálatokat végzett. Deutz 1958-ban és 1959-ben gyakran megfordult, Kuhneréknél és hamarosan olyannyira össze­barátkozott velük, hogy ki­teríthette kártyáit. — Van egy barátom a szö­vetségi köztársaság hírszerző­inél — mondta bizalmasan egyik találkozásuk alkalmá­val. — Szívesen teremtené­nek önnel kapcsolatot. — De hiszen ez veszélyes munka. Könnyen le lehet bukni — közölte fenntartá­sait Kuhnert. ^ — Csak nem mondja ezt komolyan? Kitől tart, a len­gyelektől? A mi hírszerző­ink náluk jobbakkal is meg­birkóznak. Technikai eszkö­zeink csaknem százszázalé­kos biztonságot garantálnak. Azonkívül pedig mint né­met, bizonyára nem fog vo­nakodni attól, hogy hazájá­nak jó szolgálatot tegyen. Ezt megfelelő időben figye­lembe veszik majd. — Nos rendben van, de hogyan intézzük ezt el? — Mi sem egyszerűbb. Az önök szülei az NSZK-ban él­nek. Elutazik hozzájuk láto­gatóba, a többi pedig már a mi dolgunk. 1959. július 28-án a Kuh­nert házaspár átlépte a Né­met Szövetségi Köztársaság határát, mint lengyel állam­polgárok, akik rokoni látoga­tásra utaznak. * Marta szülei Hinterkir- chenben, Erwiné pedig Leu- terodban éltek. Amikor el­múlt a családi meghatódás és visszaemlékezések ideje, eszükbe jutott a régi swid- nicai ismerős, Deutz. No, per­sze ő is emlékezett rájuk és gyorsan kapcsolatba lépett velük, hogy bemutathassa . őket barátjának, Walter Hals- teinnek. Már az első találko­zás alkalmával. Kolóniában megtörtént a beszervezés a német hírszerzés részére vég­zendő munkára. A beszélge­tésen részt vett a feleség is, így tehát valóságos kém­együttest alkottak. Hogy mi vezérelte Kuhnertéket erre a csúszós útra? A férj arra szá­mított, hogy gyorsabban el­intéződik kérése az NSZK-ba való végleges áttelepedése ügyében. A férjénél idősebb asszony talán azt a tényt is számításba vette, hogy tudva annak titkáról, sakkban tart­hatja férjét, legalábbis ad­dig, amíg Lengyelországban élnek. Magának a bonni hír­szerzésnek az indítékok lé­nyegtelenek voltak. A való­ság az, hogy új ügynököt sze­reztek maguknak Lengyelor­szágban. Halstein a házaspárnak megjelölt néhány találkozót 1959 őszére. Az ügynökök ta­lálkái főként szállodákban és éttermekben jöttek létre Kolónia, Koblenz. Zell, Dort­mund, Düsseldorf és Akwiz- gran területén. Halstein né­hányszor elutazott Erwin és Marta szüleihez is. Beszélge­téseik során érdeklődött a lengyelországi helyzet, de kü­lönösen a katonai és ipari ob­jektumok iránt. A követke­zők során Kuhnert megis­merkedett a kémfeladatokkal valamint kiképzést kapott rá­diózásra, rejtjelmegfejtésre illetve vegytintával készíten­dő titkosírásokra. Az ezt követő találkozások során — melyek többek kö­zött a kolóniái „Flora” Ho­telben zajlottak le — megál­lapodtak abban, hogy Kuh- nertnek a Swidnica területén lévő katonai objektumok iránt kell érdeklődnie. A konkrét feladatokat rádió út­ján, rejtjeltáviratok formá­jában kapja meg majd. Ezen túlmenően figyelemmel kel­lett kísérnie minden olyan eseményt, amely a politikai, gazdasági és társadalmi élet­ben „feszültséget” idézhet elő. Miután a Halstein által nyújtott kiképzés befejező­dött, Kuhnert megkapta a 840-es hívószámot, Most már valódi ügynök lett. Átadták neki a 6366-os számú sifrét, amely 35 rejtjeltáblázat fotó­másolatát tartalmazta öt számjegyből álló számcsopor­tok formájában és egy úgy­nevezett rejtjelkulcsot, mely­nek jelszava „Dein Star” volt. Megállapodtak a rejt- jeltáviratok adásainak nap­jaiban, óráiban valamint hul­lámhosszában. (Folytatjuk) Nyíregyháza közlekedése a városi tanács vb előtt Június 26-án ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén a város köz­lekedése szerepelt. Bár ez a téma mindössze tíz hónapja, hogy a yégrehajtó bizottság napirendjén volt, a tanácsta­gi jelölőgyűléseken felvetett közérdekű bejelentések — a bejelentések 60 százaléka ilyen jellegű volt — indokolttá tették e mindenkit ' érintő gond ismételt megvitatását. A beszámoló részletesen foglalkozott Nyíregyháza út­hálózatának állapotával és megállapította: nem elégíti ki a forgalom igényeit, az utak vonalvezetése nem felel meg az átlagos napi forga­lom nagyságának és az utak minősége sem kielégítő. A forgalmi csomópontokban nincs kellő belátás, ezért sok helyen az „Állj, elsőbbség­adás kötelező” táblák jelen­tősen csökkentik az utak ka­pacitását és növelik a közle­kedési időt, ezzel együtt a közlekedési és szállítási költ­ségeket. A város útjainak gyenge szerkezetét bizonyítja, hogy többségük — a Stadion út, a Nyírfa tér, Nyírfa utca, Kör­te utca, Keskeny köz — a megépítés után egy évvel már felújításra szorul, igaz, ehhez nagymértékben hozzá­járul az autóbuszforgalom nagy terhelése. Élénk vitát váltott ki a végrehajtó bizottság ülésén a beszámolónak az a része, amelyik a Dózsa György út, Véső út és a Rákóczi út ke­reszteződésében nemrég át­adott forgalomirányító rend­szerről szólt, mivel a lámpa­rendszer néhány napos mű­ködés után elromlott, illetve kiégtek a lámpák, a kivite­lező pedig csak addig végzi el a garanciális javításokat, amíg más nem nyúl a lám­pákhoz. Csakhogy a lámpa- cserék nem tartoznak a ga­ranciális javítások közé. Ép­pen ezért a végrehajtó bi­zottság utasította a műszaki * 14 osztályt, hogy sürgősen ren* delje meg a javítást. A város közlekedésének ja­vítását szolgálja majd a Jó­kai téri forgalomirányítóval összhangban működő forga­lomirányító rendszer a Cent­rum Áruház előtti téren, amelynek megépítésére vár­hatóan a jövő évben kerül sor. A Vasgyár és a Bethlen utca kereszteződésénél terve­zett forgalomirányító rend­szer megépítésére csak a Ti­sza vasvári úti felüljáró meg­építése után lesz lehetőség. ­Elmarasztalta a végrehajtó bizottság a műszaki osztályt azért is, mert még mindig nem rendelte meg a város közlekedésfejlesztési és tö­megközlekedési tervét és uta­sította az osztályt, hogy vizs­gálja felül az út,/ hídfelújí­tásról készített ötéves tervét és annak módosításával te­remtse meg az anyagi lehe­tőségét a város közlekedése szempontjából elengedhetet­lenül szükséges tervek elké­szíttetésének. A város tömegközlekedését lebonyolító autóbuszforga­lomról a beszámoló megálla­pította: helyi járatban mun­kanaponként 694, munkaszü­neti napokon 350 autóbusz- ' járat közlekedik, ami a ko­rábbi évekhez képest előrelé­pést jelent, de még mindig nem elégíti ki az igényeket. A végrehajtó bizottság ezért javasolta az autóközlekedési vállalatnak, hogy — a téli időszakhoz hasonlóan — a nyári időszakban is közle­kedtessen besegítő járatokat, különösen a reggeli és dél­utáni csúcsforgalom idején. A zsúfoltság csökkentésére to­vábbi lehetőségként kínálko­zik az autóbuszok korszerű, több központos, átfedéses vo­nalhálózattá való alakítása a jelenlegi koncentrált egy- . központos helyett. A végre­hajtó bizottság kérte a Vo­lán Vállalatot, hogy foko­zottabb gondot fordítson a nyári sóstói forgalom lebo­nyolítására. Tanfolyamok — honismereti gyííjtötábor — syermpkfoelalkozások A megyei művelődési központ nyári programjából A megyei művelődési köz­pontban elkészültek az isko­lai évhez, tehát a pedagógu­sok szabad idejéhez igazodó nyári továbbképzési program tervei. Két csoportban máris megkezdődött a tanfolyamok, a működési engedélyt szerző továbbképzések másfél hóna­pos sorozata. Júniusban és júliusban csaknem hatszázan vesznek részt a 11 rendezvé­nyen. Június végén fejeződik be 25 bábcsoportvezető, illetve 45 karvezető kéthetes tanfo­lyama. A művelődési házak, általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek bábcsoportjainak vezetői a képzés végén a Népművelési Intézet vizsgabizottsága előtt működési engedélyt szerző vizsgát tehetnek. Ebben a művészeti ágban azok a bábcsoportvezetők is vizsgáz­hatnak, akik a tanfolyamon nem vesznek részt, hanem egyéni úton készülnek. A kar­vezetői vizsga kötöttebb; há­rom éven át kötelező a rész­vétel a kéthetes továbbkép­zéseken. A jelenlegi csoport jövőre fog vizsgázni. Szintén második éves a színjátszó csoportok és irodalmi színpa­dok vezetőinek továbbképzé­se, amelyen 25 iskolai és mű­velődési házban működő együttes vezetője vesz részt. Ez a csoport is jövőre vizsgá­zik. Tanfolyamukat július 2— 14 között tartják. Július 2-án még további három művésze­ti ág amatőr művelőinek to­vábbképzése kezdődik, az amatőrfilmesek és a fotósok egyhetes, valamint a népi tánccsoportok vezetőinek két­hetes tanfolyama. A népitán­cosok Cégénydányádon ké­szülnek fel a szentemberi, működési engedélyt szerző vizsgára. Július második he­tében Nyiregvházán 80 klub­vezető továbbképzését rende­zik, Űjfehértón pedig 50 leendő filmankétvezető ta­lálkozik a filmesztétikai tan­folyamon, ahol archív filme­ket is bemutatnak. Ehhez a programhoz kapcsolódik a moziüzemvezetők négynapos továbbképzése Űjfehértón. Idén nem tartanak hagyo­mányos honismereti tovább­képzést, mivel a megyei szak­körök vezetői a július 10—14 között a tanárképző főiskolán rendezendő országos honis­mereti konferencián vesznek részt. Kétnapos kirándulásuk programjában a szabolcsi földvár ásatásainak, valamint Szatmár és Bereg irodalmi emlékhelyeinek és múzeu­mainak megtekintése szere­pel. Július 31—augusztus 11. között még egy hasonló “ú- májú rendezvényre k' ül sor. Gergelyiugornyán tart­ják a honismereti országos diáktábort. A továbbképzés több mint száz fiatal vendége a munkásmozgalom-történeti, a tsz-történeti, a helytörténe­ti, a szellemi illetve tárgyi néphagyományokat gyűjtő, a népzenei, a földrajzi név- gyűjtő és az irodalmi hagyo­mányokat gyűjtő csoportok­ban a környék községeiben a csoportok témái szerint gyűj­tőmunkát végez. Még két érdekesebb prog­ram szerepel a művelődési központ tervei között. Azok­nak a gyerekeknek, akiknek szülői felügyeletét a vakáció idejére nem tudják megol­dani, hetenként egyszer — illetve az igényektől függően többször is — gyermekfog­lalkozásokat tartanak, film­vetítéseket, vetélkedőket, gyermekklubműsorokat. A másik figyelemre méltó do­log, hogy a Szabolcsi Szimfo­nikusok tagjai kamarazene- kart alakítottak, s a nyári hó­papokra — meghívás szerint — rövid műsorral járulnak hozzá egy-egy kulturális ren­dezvény színvonalának em©» lesdhea. Zbigniew Bryczkowski: Válogatás napjaink kémügyeinek krónikájából

Next

/
Thumbnails
Contents