Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
Ki a szabadba! r a kótaji Szigligeti Ede Művelődési Ház szabadtéri színpadán 1973. június 26-án 18 és 20,30-as kezdettel. Belépődíj: 25 és 30 Ft. Jegy elővételben: Kótajban a trafikban, presszóban és a műv. házban kapható. Nyíregyházán a városi művelődési közpöntban. (18523) Hirdessen lapunkban! Nemcsak a lakásunkat, a ruhatárunkat, a háztartási gépeinket, s jo esetben a gépkocsinkat kell megfelelően karbantartanunk, hanem elsősorban ^önmagunkat. Mégis, a sajat testi-lelki erőnlétünkről, kedély- és idegállapotunk felfrissítéséről, fi-s zikai és hangulati regenerálódásunkról gondoskodunk legkevésbé. Pedig, ha úgy döntöttünk, hogy élni akarunk, s ráadásul a lehetőségeknek megfelelően, legalább 75—80 esztendeig, akkor be kell rendezkednünk a nehézségeinket ellensúlyozni képes életmódra. Ez a legkevé- sebb, amit meg kell tennünk önmagunkért. Persze könnyű ezt így elmondani, de annál nehezebb kinek-kinek megvalósítani. Jói pihenni ugyanis, művészet. Statisztikai ' adatok bizonyítják, hogy a szabad idejükben bezárkózó hétalvók, az embereknek, társaságnak, külvilágnak feléje sem nézők állandó fáradtsággal küzdőnek, s nem tudnak olyan harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniségekké válni, mint a sokat beszélgető és sétáló, erdőt, mezőt járó mozgékonyabb emberek. Az aktív pihenés ugyanis a leghatásosabb módja szervezetünk megújulásának. A kerti tevékenység, de ha erre nincs mód, akkor maga a természetjárás a legjobb gyógyszer mindenfajta fáradtság elűzésére, a gyönyörködés a napsütötte tájban, a felfrissülés a tiszta levegőn többet ér minden feketekávénál, vagy pirulánál. Mégis, sajnos az emberek nagy többsége rest mozdulni is, legfeljebb füstös presszókba ül be néhány órára. Ha meggondoljuk, a munkahelyek és az otthonunk fokozódó gépesítése is egyre inkább megfoszt bennünket a legkisebb testmozgástól is. A gáz- és távfűtés terjedése a fűtéssel, favágással, tüzelőhordással együtt járó kis mozgástól is „megkíméli” a férfiakat. az autó pedig kétszeresen is ártalmas. mert. szennyezi környezetünket, és megfoszt bennünket a sétáktól, a jár- kálás. nézelődés, levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától, így aztán a szabad idejüket helytelenül felhasználó emberek száma egyre szaporodik, s neoroti- kus konfliktusaink és felhalmozódó fáradságunk betegséggé is válhat. Ho.l a kiút tehát, mi a megoldás? A telekvásárlás, a nyaralókért nyújtotta kikapcsolódás azért nem tökéletes megoldás, mert mindenkinek nem telik telekre, s mert a kis kert nem is nyújtja teljesen azt a testmozgásszükségletet, amire a legkülönfélébb munkát végző emberek egészsége egyformán megkíván. Nem marad más hátra, mint egy mind ez ideig csak kis mértékben kihasznált, ugyanakkor mindenkinek egyformán rendelkezésére álló lehetőség igénybevétele: ki kell mennünk,, ki kell törnünk a szabadba. A hazai tájak, erdők, hegyek és vízpartok mindenért gazdagon kárpótolnak bennünket, a legjobb orvos sem tud ennél különb receptet. Ha felismerjük a természetjárás szépségeit, s rájövünk, hogy nincs jobb „agymosás” néhány percnyi rigófütty halK gatásánál, akkor a módját is megtaláljuk annak, hogy hetente egyszer-kétszer megajándékozzuk magunkat néhány ilyen pihenő órával. A helyes életritmus kialakítása józan ész és belátás kérdése, de helyettünk senki sem változtathat életmódunkon, helyettünk senki nem űzheti el egy kis frissítő mozgással sokszor már-már elviselhetetlen fáradságérzetünket Ma még kevesek hobbyja • természetjárás, holott valójában milliók szükséglete a civilizációs ártalmaktól való szabadulás. A^t sem lehet mondani, hogy pénz kérdése a természetjárás, hisz a nagyvárosok lakói nem panaszkodhattak; a fővárosiakat a budai és a pilisi hegyek, a pécsieket a Mecsek,, a miskolciakat a Bükk várja szinte karnyújtásnyi távolságban. De ugyanilyen szerencsések a kisebb városok és községek lakói is, hisz nincs olyan emberlakta tájunk, ahol félórás. egyórás távolságra ne lenne erdő, vagy rét. Nagyon sok szempontból ideális országban élünk, nem éppen ideális megszokásaink rabjaiként. Vonjuk ki magunkat a zajok, a közlekedési ártalmait, a rossz ley égő, a nagy tömeg „bűvköréből”, mert ha ezt nem tesszük, megsínyli ideg- rendszerünk, csökken életerőnk és ezzel párhuzamosan életkedvünk is. Ne feledjük, a kérdés így szól: Élni, vagy idő előtt meghalni? S a felelet, a tennivaló nem lehet más, mintr ki a szabadba! Háztartási jó tanácsok Ha azt akarjuk elérni, hogy _ gyümölcsbefőttjemk, savanyúságaink felöntőleve a nyári hónapokban ne párologjon el, kössük le az üveg száját egyszeresen celofánhártyával, végezzük el a szokásos dunsztolást, majd ezután ismét kössük le az üveg száját forró vízben megmártott egyszeres celo- Fánfóliával. Polietilén fóliák, tasakok az üzletekben vásárolhatók meg, igen jó tulajdonságuk, hogy vízgőzáteresztő képességük egészen minimális és több alkalommal is felhasználhatók; _ hűtőszekrényünk haltól, hústól, vagy más élelmiszertől eredő kellemetlen szagát eltüntessük, helyezzünk el benne finoman megdarált kávét;- vágott virágaink hosszű ideig díszítsék lakásunkat, a váza vizébe szegfű esetéi» késhegynyi %órsavat, tulipán esetén pedig kávéskanálnyi kristálycukrot tegyünk; „ lakásunk hálószobája megnyugtatókig,”píhenőleg hasson ránk, annak falát zöld színűre festessük. A sárga szín a meleg, a világoskék a hideg érzetét kelti bennünk; míg a vörös élénkítőleg hat ránk; _ új bőrtalpú ‘cipőnk tartós legyen, ne esős, hanem száraz időben vegyük fel először. Ekkor a talp finom pórusai (telítődnek porral, s így a későbbiek 6oráh nem engedik át a vizet. Pócsl GyörgV vegyészmérnök, Nyíregyháza Szobanövények ifjítása A fényszegény fűtött szobákban, ahol az életkörülmények a károsan száraz levegő miatt sem kedvezőek a növénye^ számára, a virágbarátok nagy bánatára, sok kedves, dédelgetett dísznövény lehullatta a levelét és felkopaszod ott a tél folyamán. Az ilyen növények elvesztették díszítő értéküket, s bizony csúnyán festenek a lakásban. Ne dobjuk ki azonban ezeket, mert „felújítással aránylag rövid idő múlva ismét szép növényekhez jutunk. A felkopaszodott idős fi- kuszokat, difft-nbachiákat, monstéreket, aráliákat ilyenkor tavasszal sikeresen if- jíthatjuk meg a következő módszerrel: Az alsó egészséges levelek alatt vágjunk ki a növény törzséből két centiméteres szélességű gyűrűt, majd a törzs köré kössünk tölcsérszerűen műanyag fóliát. Ebbe öntsünk jól megnedvesitett tőzeget, majd a tölcsért felül te erősen kössük át Körülbelül egy Ijónap múlva a seb felső szegélyén megjelennek az első gyökerek. Ha ezek kellően megerősödtek, vágjuk le ezt a felső részt az anyatőről, s ültessük cserépbe. A visszamaradt levéltelen törzset se dobjuk ki, hanem a tőrésznél az első vagy niá- sodik lehullott levél helye felett vágjuk le. Gondos öntözés mellett ez kihajt, s ebből is szép növényt nyerünk. A levél nélküli megmaradt szárrészt is felhasználhatjuk. Daraboljuk fel úgy, hogy mindegyig részen egykét rügy maradjon és fektessük ezeket egy kis ládába, nyirkos homokba. De tehetjük őket külön-külön cserépbe is. Ha fóliával vagy üveggel letakarjuk, egy idő múlva meggyökeresednek és kihajtanak a szép fiatal növények. A Monstera déHcíosát (népies nevén filodendront), ha erősen felkopaszodott, vagy ha túl vékony alul a törzse és gyakran elsárgulnak az alsó levelei, úgy Sl megifjíthatjuk, hogy ahol már vastagabb a törzs és legalább Két erősen fejlet! léggyökere van — elvágjuk. A levelekkel és a léggyökerekkel ’ rendelkező részt kimosott cserépbe helyezzük, a gyökereket gondosan eligazítjuk és a csereijét feltöltjük nedves földdel, amit óvatosan tömörí- tiink. A léggyökerek egy idő múlva átalakulnak rendes gyökerekké. Ilyenkor a növény több párát kíván, s hogy elkerüljük a levélsár- gulást — a fő cél éppen a levelek átmentése volt! —■ borítsuk le monstéránkat fóliazacskóval és a talaj mérsékelt öntözése mellett, leveleit több alkalommal permetezzük be állott, tiszta vízzel. A tövet hagyjuk az ér©* deti cserepében, vágjuk visa* sza, ez majd ismét kihajt A megmaradó törzsrész fel* darabolásával, elültetésével pedig szintén újabb növényekhez jutunk majd, ha 6—8 hét múlva kihajtanád» Harmonikus színek és vonalak Rózsaszín fehér, kék — a paletta minden színe divatos £7 idei tavaszon. De a pasztellszínek mellett nem vesztette «*1 hegemóniáját, a mindig elegáns és előnyös, kék-fehér, fehér-fekete összeállítás sem. A szoknyák hossza már nem téma az idén, mindenki saját ízlése szerint alakíthatja ki a számára legelőnyösebb hosszúságot. A sok csinos modell kőiül bemutálunk néhányat. Receptek CÉKLASALATA. A céklát megtisztítjuk, jól megmossuk és apró lyukú reszelőn lereszeljük. Egy nagyobb tormát megtisztítunk,1 megmossuk és azt is lereszeljük. Sa- látáecétet készítünk, összekeverjük a nyers céklával, tormával, ízesítjük mokkakanál köménymaggal. Befőttes- üvegben sokáig eláll, kitűnő vitamindús savanyúság. MÁ.TFAS1RT. 30 dkg májat ledarálunk, vagy elkaparunk, adunk hozzá egy kisebb finomra reszelt nyers burgonyát, 1 db tejben áztatott és kicsavart zsemlét, sót, borsot, majoránnát, 2 db nyers tojást, 1 mokkáskanál rózsaszí hűre pirított hagymát. Jól összedolgozzuk, pogácsákat formálunk belőle és forró olajban kisütjük. Készen kapható mirelit burgonyát sütünk ki mellé. Savanyúpaprikát, uborkát adunk hozzá. MAZSOLÁS SÜTEMÉNY, dkg lisztet, 15 dkg RÁMA margarinnal, 1 egész tojással, 1 csomag sütőporral, 1 csomag vaníliás cukorral és 6 'dkg. porcukorral összegyúrunk. Kinyújtjuk és közepes tepsibe tesszük 1 ujjnyi vastagon. Félig megsütjük, majd kivesszük, megkenjük baracklekvárral, megszórjuk 10 dkg rumban áztatott mazsolával. Végül 4—6 tojásfehérjéből kemény habot verünk. beleteszünk , 20 dkp kristálycukrot, fél citrom te vét és a tésztára tesszük. Visszahelyezzük a sütőbe, lassú tűznél inkább csakszá rítjük. Hidegen vizes késsé' kockákra szeleteljük. Napokig friss marad. VITAMINOS ÜDÍTŐK. Egy rész ribizli-, vagy málnaszörpöt elkeverünk négy rész tejjel. Személyenként számítva egy-egy tojássárgáját elkeverünk porcukoíral és összekeverjük a szörpös tejjel. Talpas poharakban kínáljuk. Fél liter paradicsomiét, kevés tejfölt, pici sót és egészen kevés borsot elkeverünk, azonnal fogyaszthatjuk. BURGONYAFŐZELÉK: 4 személyre 1 kg burgonyát számítunk, (gyorsan elkészül). Egy fakanál lisztből, egy fakanál zsírból világc« rántást készítünk, kevés pirospaprikát adunk hozzá és hideg vízzel felengedjük. A megtisztított és megmosott burgonyát vékony szeletekre vágjuk és beletesszük a felengedett rántásba, ízlés szerint megsózzuk, beledobunk 3 db babérlevelet. Puhára főzzük, kevés cukorral, ecettel ízesítjük és adunk hozzá kétdeci tejfölt. Sült virslivel, vagy sült krinolin- nal tálaljuk. I DIVAT 1973v -ódái 1973. Jűnfm 99. CSALÁD OTTHON l$eP€jeM€ty-koncert
