Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-22 / 144. szám
W». JftflfUB 3S. KÄLtt-MAGYARORSfcftG S. ©Mal A pártlapok Szemtől szemben Mátészalkán terjesztése a part központi és MEGYEI LAPJÁNAK terjesztését rendszeresen figyelemmel kísérjük és segítjük. A pártszervek, a pártszerve- zetek a terjesztesse! foglalkozó kiadó- és postaszervek dolgozóinak következetes, eredményes munkája révén az elmúlt két évben is számottevő fejlődést értünk el a Népszabadság és Kelet-Ma- gyarország olvasói táborának gyarapításában. Két év alatt a Nepszabadsag olvasóinak szama 31 876-ról 33 600-ra, a megyei lapé 40 150-ről 46 150- re emelkedett. A negyedik ötéves tervidö- szakra előirányzott célt Nép- szabadságból a, , tervidőszak első két evében teljesítettük, a megyei lapét: a fejlődés el- lenére sem tudtuk elérni. Megyénkben a családoknak 21.7 %-a olvas Népszabadságot és 28.6 %-a Kelet-Ma- gyarországot. (Az országos átlag 22, illetve 26 %.) Célunk, hogy a negyedik ötéves terv végére 50 ezer előfizetője legyen megyénkben a Kelefc-Magyarország- nak és számottevően emelkedjek a Népszabadság olvasóinak száma. A pártlapok terjesztése politikai feladat. Indokolt és szükséges, hogy minél többen rendszeres olvasóivá váljanak a központi és megyei lapnak, bogy ezáltal is segítsük a párt politikájának széles körű, rendszeres ismertetését, a dolgozók tájékóztatá- sát, nevelését és mozgósítását.. OTT NÖVEKEDETT ERŐTELJESEN a páftlapot olvasók tábora, ahol a pártszer- Vek, a pártszervezetek kellő elvi, politikai és gyakorlati segítséget nyújtottak a terjesztéssel foglalkozók munkájához. Ahol rendszeresen fi- gyelemmel kísérik a pártlapok terjesztését, az újságolvasók számának alakulását, összetételét s meggyőződéssel szereznek úiabb és újabb olvasók a < Ahhoz, hogy minél több dolgozóhoz, családhoz juttassuk el a központi és megyei pártsajtót, szükség van további és újabb, szervező, felvilágosító munkára. HELYESELJÜK ÉS SEGÍTJÜK a megyei lápkiadó vállalat kezdeményezését, hogy a pártsajtó olvasói számának további gyarapítása érdekében ez év őszén fokozott figyelmet fordítanak a párt központi és megyei lapjának terjesztésére. Különösen fontosnak tartjuk ezt azokban a járásokban és városokban (Nyírbátor járás és város. Kisvárda járás és város) ahol a két lap olvasottsági mutatói alacsonyabbak, mint megyénk más területein. . Az újságolvasók számának növeléséhez a pártszervek, a pártszervezetek, az állami, tömeg-, és társadalmi szervek, az üzemek, intézmények vezetői sokoldalúan hozzájárulhatnak. Egyetlen munkahelyen sem lehet közömbös, hogy mennyire tájékozottak a nagyvilág, az ország és megyénk eseményeiről , a dolgozók. S minél szélesebb körben keltenek érdeklődést, figyelmet a pártlapokből tör- ténő tájékozódás, művelődés iránt, annál többen válnak rendszeres olvasóivá e lapoknak. MEGYÉNK KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGÉBEN egyre nagyobb érdeklődéssel. aktivitással vesznek részt a dolgozók. Jelentősen megnőtt az igény és érdeklődés a nemzetközi, különösen a belpolitikai kérdések iránt. A tömegpolitikai munkában számos kérdésre kell vála- szólni. Mindezeknek az igényeidnek úgy tudunk sokoldalúan megfelelni, ha minél többen rendszeresen figyelemmel kísérik és olvassák a pártlapokat, tájékozódnak az ország és megyénk életéről. A pártlapok folyamatos és ez évi őszi terjesztési feladataihoz a pártszervek, pártszervezetek sokoldalú segítséget adhatnak a kiadó és postai szerveknek. Értékeljék tevékenységüket, elemezzék az olvasók számának alakulását, összetételét. Fordítsanak figyelmet azokra a külterületi településeken élő dolgozók pártlapokkal történő ellátására, ahol villany hiányában nem tájékozódhatnak sem a rádióból, sem a televízióból. Segítsék a megyén kívül és megyén belül ingázó munkások nevelését azáltal is, hogy közülük minél többen váljanak újságolvasókká. Minél több középvezetőhöz jusson el a párt központi és megyei lapja. I.egven megtalálható minden kisebb közösségben, i kollektívában: szocialista és munkabrigádoknál. pártcsoportokban és ifjúsági szervezetekben. tanácsokon és szövetkezetekben a párt lapja. A JÁRÁSI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁGOK titkári értekezleten. testületi rendezvényeken, a nártszer- vezetek taggyűlésen, vezetőségi ülésen, pártcsoportülé- sen, a tanácsok, a tömeg- és társadalmi szervek összejöveteleiken hangsúlvozzák a pártlamk nevelő, tájékoztató mozgósító szerepét, jelentőségét. Pártmegbizatásként bízzanak meg minél több kommunistát, társadalmi aktívát a nártsajtó terjesztésével. Értékeljék nártmunkájukat. népszerűsítsék tevékenységüket. Részesítsék méltó elismerésben a postás dolgozókat, akik nehéz, fáradságos munkával igyekeznek megoldani a küldemények időbeni kézbesítését, eljuttatják a pártlapokat az előfizetőkhöz és meggyőző szóval növelik az újságrlőfizetők számát. Nagy Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa Partneri kapcsolatok Szokás már, hogy a Szat- már-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége időnként megvizsgálja és a tapasztalatok alapján megvitatja a termelőszövetkezetek értékesítési problémáit, más szavakkal: a tsz-ek és a külön- böző vállalatok közötti kapcsolatot, a partneri viszony alakulását. Az ilyen elnökségi ülésekre meghívják az érdekelt vállalatok vezetőit is, hogy szemtől szembe beszélhessenek egymással. így történt ez most is, a legutóbbi elnökségi ülésen. Ezúttal a vállalatok megyei igazgatói személyesen jelentek meg, a problémák megbeszélését nem adták ki „albérletbe”. Nem kis témák és nem könnyű problémák kerültek napirendre. A szövetség közgazdasági bizottsága — helyszíni vizsgálatok alapján — összefoglaló jelentést készített, amelyben általános és konkrét problémák egy- aránt szerepelnek. Az igazsághoz tartozik azonban az elnökségnek az a megállapítása is, hogy a vállalatok munkája, nem utolsósorban a tsz-ek és a vállalatok közötti viszony az utóbbi időben sokat javult, de még ma sincs minden rendben. Ki viseli a kárt? Legsúlyosabbak a megyei tejipari vállalat elleni kifogások. Ennek elsődleges oka a tejipar — a megyei tejipari üzemek és telepek — nehéz helyzete. A helyszíni vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy a tej elszállítása — a szatmár-beregi községekből — nem rendszeres és nem felel meg a szerződésekben kikötött feliételeknek. Gyakran előfordul, hogy még a szakosított tehenészeti telepekről is csak kétnaponként szállítják el a tejet. A háztáji tejet meg sokszor el se viszik. A tejipar vezetői egyszerűen azi felelik: nincs mivel szállítani és nincs miben hűteni, tárolni a tejet. Juhász Imre, a panyolai tsz elnöke ezzel kapcsolatban mondta: — Azt, hogy nincs szállító- és tárolókapacitás, mi a tsz-lagoknak nem magyarázhatjuk meg, mert egyszerűen nem fogadnak el ilyen erveket. És nekik van igazuk. A tejipar vezetőinek tudniuk kellett volna — és tudniuk kellene —, hogy Szatmár-Beregben sok a teáén, sőt, a tehenek 75 százaléka a háztáji gazdaságokban van. Rengeteg a tej, különösen most, a tavaszinyári időszakban. Ennek átvételére nem készültek fel. — Egyetlen vállalat se készült fel a megnövekedett mennyiségű mezőgazdasági' termékek tömegeinek foga- * dására — mondta Siket Gyula, a vásárosnaményi tsz elnöke. — Ezért most a vállalatok igyekeznek a tsz- ek rovására túlbiztosítani magukat. Minden kárt a tsz-ek viselnek. A tejiparral — a tejfelvásárlással, szállítással, tárolás- I sál és feldolgozással — kap- csolatos véleményekre dr. Szendrei István, a megyei tejipari vállalat igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy az elmúlt öt év során Sza- bolcs-Szatmárban több tej- csarnok épült, mint az ország többi megyéjében ősz- szesen. Mégis kevés. Másfél év alatt a megyei vállalat 45 új IFA gépkocsit vásárolt és megoldotta a saját jármüvekkel történő szállítást. De a szállító járművek kapacitása kicsi. Különösen most, hogy ugrásszerűen növeke- dett a tejtermelés. A szatmár-beregi részen jelenleg 60—70 százalékkal több a napi tejmennyiség, mint egy évvel ezelőtt. De megyei át- lagban is annyi az idei tej, mint amennyit a váljalat Í975-re tervezett... Korszerűsítésre van szükség — Mi akkor a baj. A tervezés volt rossz, vagy az a baj, hogy a tsz-ek megtanultak termelni? — kérdezte Józsa Endre. Dr. Szendrei István véleménye : — Az a baj, hogy ijesztően elavult a tejipar. Sürgősen korszerűsíteni kellene. ' A szatmár-beregi tej sorsa, őszintén megmondom, szinte bizonytalannak tűnik. Mátészalkára új, korszerű feldolgozó üzem kellene... Á megyei tejipari igazgató e véleményével maximálisan egyetért minden szatmár-be- regi tejtermelő. Ha egy-kél éven belül nem épül a tájegység körzetében — aminek központja Mátészalka — korszerű tejfeldolgozó üzem, akkor télen se tudják majd a tejet hová tenni. E körzetben az elmúlt évben 12 termelőszövetkezetben fejeződött be a szakosított tehenészeti telepek építése ösz- szesen 4000 tehénférőhellyel. Ebben az évben megtörténik a teljes benépesítés, sőt, újabb tehénistállók is épülnek. Az állomány is egyre jobb. termelőképe- sebb. Egyszerűen arra kell számítani, hogy 1974-ben 1972-höz viszonyítva a tejtermelés Szatmár-Beregben megduplázódik, mert ott a háztáji tehenek száma pe csökken. A tejipar mátészalkai üzeme viszont már most se bír a tejjel. Nincsenek korszerű hűtőtároló edények, se feldolgozó gépek. Tej szál- lító gépkocsi is bőven kellene. Csakis a gyors intézkedés, a gyors beruházás segíthet. Nem is elég Szalmar- Beregnek egy új tejüzem. Egy tejporgyárat is bőven ellátna ez a körzet tejjel. Ezek a problémák nagyon élesen és reálisan vetődtek fel a területi tsz-szövetség elnökségének legutóbbi ülésén. Ez volt a központi téma. Olyannyira, hogy a lobbi vállalat problémái ősz- szesen se váltottak ki annyi véleményt és bírálatot, mint a tejipar. Pedig van kifogás a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat munkája ellen is. — A termeléstől, a betakarítástól, a szállítástól, \ál- talában a munkáktól már nem félünk — mondotta Jakab Gyula fábiánházi tsz- elnök —, de rettegünk a gabona átvételétől, mert az nincs megszervezve. Tavaly »fis egész napokat ácsorogtak a gépeink és az embereink egy-egy szállítmánnyal. Azt se értjük, miért van a gabonavállalatnál nyáron szabad szombat. Mi vasárnap is aratunk, mert célunk a minél gyorsabb betakarítás. Kérjük a vállalat vezetőit, hogy a nagy szezon idejében alkalmazkodjanak a termelőd zemekhez. Zökkenőmentesebb átvételt! Marosi Károly, a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat igazgatója elismerte a tsz-elnökök panaszainak jogosságát. Elmondotta, hogy a vállalatnak a megyében 22—24 vagon termény (évi összes) felvásárlásáról és tárolásáról kell gondoskodnia, de 5000 vagon terményt át kell venni más megyéktől is. Magtárépítés, az elmúlt években alig volt. A következő évben viszont elkészülnek a mátészalkai, kisvárdai és a nyíregyházi új gabonasilók, amelyek azonban az idén még nem fogadhatnak terményt. Ezért a vállalat az idén is kibéreli a tsz-ek szabad tárolóhelyeit. A szárító- és tisztítókapacitás ebben az évben jelentősen növekszik, elsősorban a fehérgyarmati, máriapócsi, csengető, nyíregyházi és a kisvárdai telepeken. A gabonaátvétel gyorsítása érdekében a vállalat, ahol szűk- séges, megszervezi és biztosítja a be ütemezés szerinti átvételt. A különböző táptakarmányok és keverékek minősége elleni kifogásokra válaszolva az igazgató közölte, hogy a következő évben sor kerül a keverőüzem mek teljes automatizálására és a jövőben emberi beavatkozás nélkül készítik a takarmányokat, a tévedési lehetőségek kiküszöbölésévéi biztosítják az optimális minőséget. A szatmár-beregi tsz-szö- vetség elnöksége értékelte, vitatta és bírálta az állat- forgalmi és húsipari vállalat, a baromfifeldolgozó vállalat, a vetőmagtermeltető vállalat, a megyei AGROKER. a MÉK és a HUNG.AROFRUCT tevékenységét is. Többen elmondották, hogy a baromfi- ipari vállalat se tartja meg a „játékszabályokat”. Nem teljesíti a szállítási határidőket, még az előre megbeszélt időpontokat sem tartja meg. Átvételkor és szállítás közben törik zúzzák, ha- ligái jak a csirkéket. Sok elpusztul. azután visszajelentik a ísz-nek az elhullást, ami levonásra kerül, pedig az állatok nem a tsz hibája miatt pusztulnak el. Az AGROKER-rel kapcsolatban többen kifogásolták. hogy az idén nem biztosított elegendő nitrogénműtrágyát. Az alkatrészellátás viszont sokat javult, csak éppen most, az SZK típusú kombájnokhoz nincs alkatrész. Nem lehet kapni ferdefelvonót. felhordócsigát, verőléceket, csapágyakat és más kisebb alkatrészeket sem. Szendrei József A nagyhalász! zsákgyár egyik korszerű munkacsarnoka. 120 gépen készül a zsákszövet. (Hammel József felvétele) / Palásti László: Az ügyfél nagyon szerelmes A 111-es számú ügyvédi munkaközösségben dr. Albert Lívia volt az egyetlen női ügyvéd. Rajta kívül még ti- zenketten dolgoztak az üzlethelyiségből átalakított irodában. A munkaközösség délután 4 órától kezdve volt nyitva, dp Albert Líviának ezen c napon sürgős periratot kel lett elkészítenie, ezért má két órakor bement. Tíz perc cél később 40 év körüli, re konszenves férfi lépett be "» utcáról a munkaközösség táján. — Róbert Ernőd vagyok mutatkozott be a jövevény segítségre van szüksége írásba adott házassági igére megszegéséről van szó. El vállalja az ügyet? — El. Kérem, töltse ki a meghatalmazást. A férfi kitöltötte az ivet, azután megkérdezte: — A lopást milyen büntetéssel sújtják?-- Egy hónaptól öt évig .erjedhető börtönnel. — Megéri — mondta a férés megcsókolta a nőt. — Aki csókot ad, az két >font kap — mondta jéghi- ag hangon a lány és ütésre melte a kezét. A férfi lefogta a nő karját s újra megcsókolta az ügy- •)édi kamara tagját. — Bocsásson meg, de én ■aegrögzött, visszaeső bűnös vagyok. — Takarodjon innen! — mutatott a lány az ajtóra. — Megengedi, hogy előbb letöröljem a rúzsát a számról? Elővette a zsebkendőjét, megtörölte a száját, majd megszagolta a rúzs piros foltját. — Christian Dior — mondta szakértelemmel, azután elmosolyodva folytatta: — Ne csodálkozzék, megkérdeztem a szemközti illatszertárban — ahová többször láttam magát bemenni - , hogy milyen rúzst szokott vásárolni. Azt mondtam, ajándékot akarok venni magának. Abban a pillanatban nyílt az ajtó és a kerékpáros postásfiú expresszlevelet hozott. Az ügyvédnő az íróasztalra dobta a levelet és várta, hogi ügyfele elmenjen. — Fontosnak találtán’ ugyanis, hogy megismerked jem életkörülményeivel — magyarázta a férfi. — Magának semmi köze a- én életkörülményeimhez. Kérem, menjen el végre! — Bocsásson meg, én modern ember vagyok, de mégsem vehetek el valakit feleségül, akiről semmit sem tudok. — Mondja, maga megbolondult? — Nem gondolnám. De mondja kérem, mi a büntetése a kémkedésnek? — Tíz, vagy életfogytiglan. Esetleg halál. — Az életfogytiglanban kiegyezem. Figyeljen ide. Pontosan három héttel ezelőtt hallottam a bíróságon egy védőbeszédét. Megtetszett, érdeklődni kezdtem maga után. Beszéltem a barátommal, aki ugyancsak ennek az ügyvédközösségnek a tagja, fjáttam magát a Madách Színházban is. Egy sorban ül tünk. Fáradtzöld ruha volt magán. A lány érdeklődéssel hallgatta a férfit, aztán hűvösen kérdezte: — Miért hazudta ügyfélnek magát? Miért jött azzal a trükkel, hogy házassági ígéret megszegése miatt kér segítséget? — Nem volt trükk. Olvassa el az imént érkezett expresszlevelet. Dr. Albert Lívia felbontotta a levelet. Ez állt benne: „Kötelezem magam, hogy csütörtök déli 12 óráig feleségül veszem, Róbert Ernőd.” — Amint látja — mondta a férfi —, már fél 3 van és én 12 órára ígértem a házasságot. — Látszik, hogy nem jogász. Csak akkor lehetne per az ügyből, ha az, akinek házasságot ígért, a bírósághoz fordulna. De én nem perelek. — Ez azt jelenti, hogy..„ hogy hozzám jön feleségül? — Talán. Kelemen kartárs nagyon rábeszélt erre a házasságra. — Hogyan? Kelemen elmondta magának? — El. Hogy maga belém szeretett. És én is szereztem kémjelentést magáról — mondta mosolyogva Lívia. — Drága — suttogta a férfi és'szorosan átölelte a lányt. Túlságosan szorosan... — Nono, azért nem kell újabb bűnt elkövetnie. Ingó vagyon rongálása. Majdnem a blúzomat*.
