Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

1. bíSaI SSLET-M ÁGY ARÖRSZÄ & fWS. fSníus SBj •> 4 HAZÁI KILÁTÓ FELBORULTAM-. Május 4-én este nyolc óra tájban a Korányi Frigyes ut­cában kerékpárommal felbo­rultam. A balesetet az a fél­méteres gödör idézte elő, amely az utca közepén van, s melyet este aligha lehet észrevenni, különösen akkor nem, ha a szemben jövő for­galomban a járművek reflek­tort használnak, mint az én esetemben egy felelőtlen mo­torkerékpáros. A balesetet szerencsére kisebb sérüléssel és egy középfokú agyrázkó­dással megúsztam, de vég­ződhetett volna tragédiával is. Hozzám hasonlóan, sokan közlekednek ezen az utcán kerékpárral, az ő nevükben is kérem — a gödör meg­szüntetésével kapcsolatosan az illetékesek intézkedését — kéri levelében Bíró Bertalan Nyíregyháza, Vöröshadsereg útja 31. szám alatti olva­sónk. GYAKORLATI OKTATÁS HASZONNAL A nyírbogáti általános is­kolának mintegy 300 négy­szögöles gyakorlókertje van. A kertben már 12 éve fo­lyik gyakorlati oktatás. A nyári szünetben is folyama­tos itt a munka. Az 5—7 osz­tályosokból alakult szakkör tagjai a hét bizonyos napja­in elvégzik a szükséges nö­vényápolási munkákat, ster- melvényeikkel ellátják a község óvodáját és a napközi otthont. Az így szerzett jö­vedelemből korszerűsítik a művelést, például megoldot­ták a kert öntözését. Ä be­vételről és a kiadásról pon­tos nyilvántartást vezetnek a tanulók Császár Zoltán ta­nár ellenőrzése mellett — ír­ja levelében Fügedi Imre nyírbogáti tudósítónk. NEM SÖPRIK A KÉMÉNYEKET! Oros község 24-es választó- kerületének lakói nevében kérdezem: mi az oka, hogy e körzetben sem az elmúlt évben, sem pedig 1973. év júniusáig a lakóházak ké­ményeit nem söpörték, nem tisztították? — kérdezi Jusz- ku József tanácstag. Ez év márciusában ugyan kint voltak a kéményseprő vál- lalat dolgozói, de kémény- tisztítást nem végeztek, ugyanakkor június 5-én a félévi díjat beszedték. Ek­kor néhány család — meg­ragadva az alkalmat — ko- molyán fellépett, s azoknál elvégezték a kéményseprést. Két év rossz tapasztalata alapján az volna a kérésünk, hogy a vállalat vezetői job­ban ellenőrizzék dolgozóikat, hiszen a rendszeres ké­ményseprés tűzrendészet! szempontból is rendkívül fontos. Állványozás Tatarozzák, szépítik a vá­ros „öreg épületeit’*, ' ennek mindenki örül. A gyalogjá­rók mégis kifogásolhatnák azt, hogy a kőművesmunká­latokat végzők az állványo­zásnál nem vették figyelem­be a gyalogosközlekedést. Igv van ez a Vöröshadsereg útja elején lévő épületek ta­tarozásánál is. Ä felállított állványok mellé készítettek egv fedett folyosót is, amely­nek feladata lenne, hogy a közlekedést biztosítsa. Ezt azonban lehetetlenné teszi, hogy az állványozók a fe­dett folyosók átjárását le­zárták. Ezzel a gyalogjáró­kat arra kényszerítik. hogy az úttesten, az út közepén közlekedjenek. Ismeretes, hogy a Vöröshadsereg út­ján igen nagy az autófor­galom. Ezért az itteni közle­kedés a gvaloniárőnak ve­szélyt lelent Miért készítet­tek fedett folyosót, ha az átiárást ezzel nem oldiák meg7 Lehet jobb megoldást is találni. Bizonyság erre a Nyírvízpalota előtti állvá­nyozás, ahol egv keskenv folyosó teljes biztonságot nyújt a gvalogjárók részére — írja F. P. Szerkesztői Szenetek Murzsa Erzsébet balkányi, Papp Jánosné nyírbátori ol­vasóinkat levélben tájékoz­tattuk. Oláh Dezső tiszaber- celi, Kiss Zoltánná tunyog- matolcsi, id. Juhász Sándor vásárosnaményi, Veres Jó- zsefné tiszalöki, Fekete Ist­ván nyírszőlősi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Pregon Andrásné rózsáivá olvasónk panaszát a termelőszövetkezet vezető­sége nem tartotta jogosnak. Ifi- Virágh Antal fehérgyar­mati és Bíró Sándor máté­szalkai lakosok panasza volt munkahelyük kollektív szer­ződése értelmében nem jo­gos, erről levélben táiékoz- tatást kaptak. Fodor Ferenc nyírkércsi olvasónk elhelyez­kedési problémája megoldó­dott. A lap megírta — A DEBRECENI postaigazoatOsAg VÁLASZAI A Kelet-Magyarország má­jus 16-i számában „Postai rekord” címmel cikk jelent meg, melyben észrevételez­ték, hogy a Budapesten má­jus 6-án feladott anyáknapi üdvözlő táviratot Nyíregy­háza 1. postahivatal csak 7-én délután fél hatkor kéz­besítette. Közöljük, hogy sza­bályaink szerint a dísztáv- irat kézbesítése nem tekint­hető késedelmesnek akkor, ha azt a posta a feladástól számított 24 órán belül kéz­besíti. E határidőbe nem számít be az az idő, amíg a postahivatal zárva van (je­len esetben 21 és 7 óra kö­zötti idő). Az elmondottak alapján a hivatal terhére mulasztást nem állapítottunk meg. Közismert az is, hogy csúcsforgalmi időben kézbe­sítendő táviratokat a feladók előre — a kézbesítést meg- előző 15 nappal, de legalább a kézbesítést megelőző 3 nappal előbb — feladhat- ják. Az ilyen táviratokat a posta a jelzett napon soron kívül kézbesíti. ★ „Ujtág — későn” címmel május 30-án cikk jelent meg, melyre a következőket vála­szoljuk: A hírlapok kézbesítésének megkezdése a budapesti hír­lapokat szállító postavonat Nyíregyházára való érkezé­sének függvénye. A menet­az illetékes válaszol rend szerinti vonatérkezés 4,53, és a kézbesítés megkez­désére 6 órakor kerülhet sor, az anyag átvétele, s annak szétosztása után. A kézbesí­tőjárások nagyságát — köz­ponti szabályozás alapján — úgy határozták meg, hogy azokban a kézbesítés lehe­tőleg 3 órán belül elvégez­hető legyen. Ennek alapján annak a kívánalomnak, hogy az előfizetők mindegyike reggelente már munkába in­dulás előtt elolvashassa az újságot, eleget tenni nem le­het. A szerte, megjegyzése: Vé­leményünk szerint, ha a kéz­besítést hat órakor megkez­dik, igyekezettel nyolc órá­ra be lehetne fejezni a la­pok az előfizetőkhöz történő eljuttatását, s ez, az időpont ideális lenne az újságolvasók szempontjából. ★ 1973. március 14-én a Ke­let-Magyarország Fórum ro­vatában „önkiszolgálás” cím­mel cikk jelent meg, azzal kapcsolatosan, hogy Sza­bol csveresm art község terü­letén 1972 év október, hó 1- tői nincs hírlapkézbesítés. A község területén a megjelölt időtől munkavállaló hiányé- ban nem tudtunk hírlapkéz­besítőt foglalkoztatni. 1973. év május 16-tól sikerült pos­tai egyesített kézbesítő be­állításával a hírlapkézbesl- tést megoldani. Jelenleg a község területén a napi és egyéb lapok kézbesítése zök­kenőmentesen és a lakosság megelégedésével történik. NINCS JARDA A Jósa városban lakóknak igen nagy bosszúságot jelent az, hogy a Korányi Frigyes utcában a Volán Vállalat előtti autóbuszmegállónál, s az azt követő 200—300 mé- teres útszakaszon nincs jár­da. A kör járattal érkezők kénytelenek az úttest szé­lén vagy a padkán közle- kedni, amely rendkívül bal­esetveszélyes, esős időben pedig a sár miatt kellemet­len. Több száz lakója van ma már a Jósavárosnak, ezért kérem az illetékeseket, hogy gondoljanak e problé­ma megoldására is, ha le­het minél előbb — kéri Ma­jor Ferenc jósavárosi olva­sónk. VASÁRNAPI KENYÉRHlANY Az ABC-áruház és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltjai közül, a va­sárnap is nyitva tartott üz­letekben legutóbb nem lehe­tett kenyeret, zsemlét kapni. Bosszankodva járták a nyit­va tartott üzleteket a vásár­lók, de mindenütt azt a vá­laszt kapták, hogy elfogyott. Vasárnap azért tartanak ins­pekció« boltok nyitva, hogy azok a vásárlók, akik nem tudták időben beszerezni élelmiszerüket, hozzájuthas­sanak vasárnap délelőtt is. Érthetetlen tehát, hogy mi okozta' a vasárnapi kenyér­hiányt — írja Farkas Pál. HÍD — VESZÉLLYEL Körülbelül négy hónapja már, hogy rendkívül rossz állapotban van a Hímesben a Gém utcánál lévő Érpa- tak-híd. A deszkák hiányo­sak, foghíjasak. Kisebb bal- eset is történt már emiatt. A közlekedés szempontjából fontos szerepe van ennek a hídnak, érthetetlen tehát, hogy javítására ennyi idő alatt nem került még sor. Javaslom, hogy a híd rend­betétele után az illetékesek nagyobb figyelemmel kísér­jék és ellenőrizzék a hídon áthaladó gépjárművekre vo­natkozó súlykorlátozást, mert ezt gyakran megsze­gik, s ezzel is rongálják a hidat — közölte Dienes Ist­ván nyíregyházi olvasónk. Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 86.) | FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörbe: — HÖKÖZPONTKEZELŐ, — HÜTŐGÉPÉSZ, — HEGESZTŐ, — MŰSZAKI adminisztrátor. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: a fenti címen a vállalat műszaki osztály- vezetőjénél. (603) LÁNC - LÁNC..; 1973 május hónapban mintegy negyven család vá­sárolt OTP-lakást a Jósa- városban. Az öröm mellé sajnos üröm is vegyült, ugyanis a beköltözéseket kö­vetően valamennyi család pihenésének egy részét a te­levízió mellett szerette volna eltölteni, de sajnos a köz­ponti antennát a GELKA nem szerelte fel. Ugyanak­kor a családok által készí­Hobbrkhib */ Megalakult a karcagi Déry­né művelődési központ hob- byklubja. A találkozón mint­egy száz gyűjtő vett részt. A helyi gyűjtőkön kívül számos vendég érkezett a megye vá­rosaiból. Az érdeklődés túl- lépte a megye határait is. A kiállítással és árveréssel egy­bekötött találkozón sok érté­kes műtárgy cserélt gazdát, különösen régi érméknek, volt nagy sikerük. (Szolnok megyei Néplap) ban. A lovasok itthoni és kül­földi sikeres szereplése gyors hírnevet szerzett a tenyésztést irányító kiskunfélegyházi egyesült Lenin—Rákóczi Tsz- nek, egyre több vevő érdek­lődik fiz Itt nevelt lovak iránt. Az idén eddig huszonnégy lo­vat adtak el exportra a bu­gaci sárga ménesből. (Petőfi Népe) Csorog a méz Kedvezően indult a tavaszi „édesidény” Csongrád me­gyében, ahol a szakszövetke­zetek és a társulások tagjai mintegy 20 ezer méhcsaládot tartanak. Először a Tisza- parti fűzesekbe, majd a rep­cetáblákra. később a virágzó gyümölcsösökbe telepítették át a kaptárokat. Már javában tart a korai méz pergetése, il­letve szállítása. Jelenleg a dúsan virágzó dél-alföldi akácosokban dolgoznak a méhek. (Csongrád megyei Hírlap) „Aranykoronás“ szén Szinte egyedülálló ritkaságnasT számít az egyik tatabányai ak­nából napfényre hozott 5 kilós szénrög. A futball-labda nagysá* gú palás-szenes kőzetdarabon százszámra /láthatók az eocén őstenger élőlényeinek mészvázai. Az „őslénymassza” egyik oldalát aranysárga kristályhalmaz díszí­ti, mintegy megkoronázza a kü­lönleges „szénrögöt”. Mint a ku-r tatók megállapították, a gyönyör rű kristálydiadémot hajdani hév^ források, illetve melegvizes old a* tok rakták le a kőzet felületére. Komárom megyei Dolgozók Lapja) l Fejik az amurt A Dombóvári Halgazdaság attalai telepén az elmúlt hét végén megkezdték ' a hipofi- zált amurok, fehér és pettyes busák fejesét. A mesterséges szaporítás üvegtartályokban történik. Itt a kis amurok és busák 4—5 nap után a fel­színre, majd egy elvezetőcsa­tornán a gyűjtőtartályba úsz- nak. Innen kerülnek a sza­badtéri nevelő tavakba, ahol rövid idő alatt kiválasztódna]« az életképes példányok, ame* lyek nevelésre alkalmasaké Az attalai telepen idén 1 mil­lió ivadékra számítanak. (Tolna megyei Népújság) tett és kihelyezett antennák csak rossz vételt biztosíta­nak, s rontják a város képét is. A GELKA a kivitelező vállalatra, a SZAÉV-ra, a SZAÉV pedig a GELKA-ra hivatkozik. Teljesen tanács­talanok vagyunk az ügy vég­leges rendezésében, annyit tudunk, hogy a GELKA-nak kellene az erősítőt felszerel­ni, amellyel kizárólag csak ők rendelkeznek. A lakók nevében kérem az illetéke- seket, hogy a vitát mielőbb döntsék el, s legyen végre központi antennánk — kéri levelében Szabolcsi György Nyíregyháza, Korányi Fri­gyes utca 74. szám alatti la­kos. KÜLÖNÖS „SZEMÉTTÁROLÓ” A Kossuth utcát reggelen­te szorgalmasan seprik az illetékes vállalat dolgozói. A szemetet az útpadka mellett összegyűjtik (ahelyett, hogy a náluk lévő kis kézikocsi­ba raknák) majd seprűvel „felcsapják” a lakóházak előtti kapubejáróra. Ugyan­ezt láttam a, Vasvári Pál ut­cán is. ' Tekintve, hogy a kapubejárót a háztulajdono­sok kötelesek rendbentarta- ni, ez számunkra igen nagy bosszúságot jelent. Egy má­sik bosszantó jelenség a fűnyírásnál tapasztalható. Mi szépítjük az utcát a házunk előtt, az általunk vásárolt virágpalántákkal. Június 13- án 12 órára a füvet lenylr- ták, vele együtt a virágokat is, méghozzá tőben. A fűnyí­ró keréknyomaiból megálla­pítható volt, ha a nyírást nagyobb gonddal végzik, a virágok megcsonkítása elke­rülhető lett volna. Ez azon­ban csak az egyik bosszú­ság volt, mert ezt követte a másik: a lenyírt füvet majd a virágágyakra seperték. Nem hiszem, hogy a vállalat ilyen utasítást adott volna a dolgozóknak — írja levelé­ben Bányai Istvánné Nyír­egyháza, Kossuth utca 29. szám alatti olvasónk. Kuba helyett míianyasi zsák A Miskolci Köztisztasági Válla­lat — kísérleti jelleggel — a Hoff­man Oltó utcai bérházakban ki­próbálta a mőanyag zsákos sze­métgyűjtést. A kísérlet bevált. A műanyag szemeteszsákok alkal­mazását mégsem sikerült beve­zetni, pedig ahol a lakások fű- tése nem a hagyományos módon' történik, ez a módszer kétségte­lenül praktikusabb is és higiéni- kusabb is a kukás szemétgyűj­tésnél. Az avasi lakótelep panel- házait már eleve úgy tervezik meg, hogy a szemétledobóval el­látott új épületekben csak mű­anyag zsákokat lehet majd hasz­nálni a szemétgyűjtésre. (Déli Hírlap) Csendes üdülés Újszerűnek számító üdülési akciót indított a természeti szépségekben és műemlékek­ben bővelkedő Vas megye. Csendes üdülést ajánl a kő­szeghegyaljai és őrségi fal­vakba mindazoknak, akik a zajos munkahelyek után a nyári szabadságot zaj nélkül, csendben, igazán kikapcsolód­va akarják eltölteni. A kő­szeghegyaljai falvak a Kő­szeg-hegység déli lejtőjén, ha­talmas gesztenyeligetek, fenyvesek, üdezöld rétek és gyümölcsösök között feksze­nek. Levegőjük tiszta, alpesi, ózondús és gyógyítja a légúti m^egbetegedéseket. Gyönyörű hegyi utak, parkerdők, kris­tálytiszta hegyi patakok te­szik változatossá a tájat, (Vas népe) Bugaci csikósok sikere Külföldi meghívást kap­tak a híres bugaci csikósak. Bravúros lovasmutatványok­kal első ízben szerepelnek a határon túl, Lengyelország­OLVASÓINKNAK VÁLASZOLUNK Megszűnt a szarvasmarha kivágási tilalom Több olvasónk érdeklődött az elmúlt napokban, hogy mi a helyzet a szarvasmarha felvásárlásával. Egyes helye­ken bizonyos torlódás mutat­kozik a felvásárlási hálózat­ban. Több állatot szeretné­nek eladni, mint amennyit az állatforgalmi és húsipari vállalat átvesz. Egyes közsé­gekben arról is vitatkoztak, hogy érvényben van-e még az elmúlt évi kivágási tila­lom. ami alól különbizott­ság előtt kellett felmentést kérni. Érdeklődtünk a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályánál, valamint az állatforgalmi és húsipari vállalatnál. Az elmúlt évben valóban ér­vényben volt a nőivarú szarvasmarhák kivágási ti­lalma, ami alól csak egy kö­rülbelül 17 ezer darabos ke­ret mentesülhetett kiselejte­zés címén. Az elmúlt eszten­dőben éltek is ezzel a lehe­tőséggel és a bizottságok­nak körülbelül 11 ezer tehe­net és 6 ezer üszőt jelentet­tek be kiselejtezés címen. Az állatj árvány miatt azon­ban körülbelül 3,5 ezer álla­tot a kiselejtezés ellenére sem tudtak elszállítani. Most ez az el nem intézett többlet jelentkezik, ráadásul éppen az üszők rovására. Míg te­hénből az elmúlt évi 11600 darab helyett idén csak 9700- at ákarnak a tulajdonosai ki­selejtezni. üszőből az elmúlt évi 5900 helyett 11 200-at. Tehát összesen az elmúlt évi 17 500 helyett 20 900-at. Pon­tosan azzal a 3500-zal többet, mint amennyit tavaly a se­lejtezési keretből nem sike­rült értékesíteni. Ez bizonyos gondokat okozott az állat- forgalminál. Tudniillik a fia­tal üszőket ilyen mennyiség­ben népgazdasági kár volna levágni, ezeket továbbte­nyésztésre kellene kiadni, amire van szerződéses lehe­tőség. Még nagyobb problémát jelent azonban három vagy négy tehén üsző jelenléte egy kis háztáji gazdaságban, ahol ennyi állatnak még az ellátására sincs lehetőség. Éppen ezért a megyei ope­ratív bizottság úgy döntött, — és a minisztérium is úgy foglalt állást — hogy a je­lentkező eladási igényeket mielőbb ki kell elégíteni, legfeljebb a vállalatnak kell erőfeszítéseket tenni irra, hogy a lovábbtenyé: ire alkalmas jószágokat ne vá­gassa le, hanem tovább te­nyésztésre adja ki, de e- irenek és üszők eladási s- nye nem veszélyeztetheti a további tenyésztést, viszont mindenféle huzavona ■ a fel- /vásárlásnál csak rontaná a tenyésztési kedvet, (gaz) j

Next

/
Thumbnails
Contents