Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

S. oWsÄ Énekkari találkozó Vaján f$73. Jtfnfü* 91: A termelése több mint télmilliárd Uj iparág Szabolcs-Szatmárban A kor követelményeihez igazodva fejlődő műanyagi­par termelési növekedése már nem csak országos vi­szonylatban. hanem megyei szinten is érezhető. Az alig pár éve még csak hírből hal­lott műanyaggyártásnál, il- lelve termékek felhasználá­sánál Szabolcs-Szatmár me­gyében hozzávetőlegesen ma már több ezer ember műkő- dik közre. A piaci igények A megye műanyagiparának termelési volumene — bele­értve a műgumi alapú árucik­keket is ~ már meghaladja az évi télmilliárd forint ér­téket. Mindez azonban csak a kezdete egy hatványozott tempóban fejlődő iparág ki­bontakozásának. Növekvő arányban növek­szik a műanvag-felhasználás a Taurus Gumiipari Vál­lalat alig tízéves múltra visz- szatekintő nyíregyházi gyá­rában. Igaz, a műanyagként szereplő pvc-üzem termékei — gyermek guminadrág úszó­öv, játékok — a teljes érték mintegy 4—5 százalékát ké­pezik. Azonban a műgumi- felhasználással együtt már megközelíti az ötven száza­lékot. Következésképpen a gyár dolgozóinak fele — mintegy ezer ember — ennek az iparágnak az elkötelezett­je. A műanyag arányának Nyíregyházán, a XVI-os lakókörzet — a Korányi, a Krúdy és az Ószőlő utcák ál­tal határolt rész — épületei .hagyományos technológiával készülnek. Ezt a módszert már nem alkalmazzák a na­gyobb építőipari vállalatok, inkább az alagútzsalus meg­oldást választják, vagy előre gyártott elemekből építenek. A Tisza menti Termelőszö­vetkezetek Építőipari Közös Vállalatának gépparkja, fel- készültsége viszont a tégla és előre gyártott vasbetonszer­kezetekből készülő házak ki­vitelezésére megfelelő. így ez a vállalat építi a XVI-os lakókörzet csaknem minden lakását. Szám szerint 72-t Feszült csend a levegőben, mindenki a tétova dadogásra figyel. — No, még egy utolsó kér­dés — szólt homlokát ráncol­va a vizsgáztató. — Tud va­lamit Shake speare-ről? — Shakespeare... Ö írta... Izé... Megírta a nagy... Hirte­len nem jut az eszembe, gon­dolkoznom kell... — Ennyit nem lehet egy vizsgán gondolkozni, kérem! Viszontlátásra a pótvizsgán! — De én... hát pedig... én... — A viszontlátásra! ★ — Sikerült? — Magyarból elhúzott. Oda az egész nyaram! . — Nem tudott? — Ah, bal lábbal kelt fel az öreg. Majd meglátják ma­gúk is. — Lehet, hogy balhézott vele az asszony. — Meglehet. Tény, hogy el­húzott. növekedését a gyárban bizo­nyos piaci igények is meg­határozzák — mint például a kerékpárbelsőknél a jobb levégőtartás, amelynek elé­réséhez már a hagyományos gumi helyett új műanyag­fajta alkalmazásával lehet a a piac, elsősorban is az ex­port igényeihez igazodni. Alananragüzcm Kisvárdán Gyors fejlődést ígér az iparágban a Villamosszigete­lő és Műanyaggyár 3-as szá­mú kisvárdai gyáregysége, ahol éppen a napokban kezd­ték meg az új alapanyag­üzem kísérleti működtetését. Ez a gyáregység a kapcsoló­tárcsák és fékbetétek gyártá­sának profilját kapta meg. s jelenleg már 150 embert foglalkoztat. A további terv; 1975-ben — a beruházások befejeztével — 450 dolgozó, 240 milliós termelési érték. Bár volumenében nem nagy érték, mindössze né­hány milliós nagyságrend­ben termeli az ipari árut és játékokat a Nyíregyházi Fo­to és Műanyagipari Szövet­kezet, de az ez évi. mintegy 12 százalékos termelési fel­futás már önmagáért beszél. Termékei között is említésre méltó az a kanadai export, amely évi kétmilliós bevételt jelent majd. A szokásos svéd, NSZK-megrendelések mellett, és a gyermekjátéko­még ebben az évben befe­jeznek. Két tizenkét lakásos tár­sasház kivitelezését decem­berben kezdték meg és két hónappal a szeptemberi ha­táridő előtt be is feje2ik. A másik két szövetkezeti, egyenként 24 lakásos, négy­szintes házat 1974 augusztusa helyett 1973 decemberében már átadják. Ugyancsak jó­val a határidő előtt készül el egy 32 és egy 35 lakásos épü­let, valamint 1974 júniusára 56 lakás. Ha az átlagot vesz- szük figyelembe, a legtöbb esetben 8—9 hónap alatt épí­tenek fel egy négyszintes épületet, a hosszabb • ideig tartó hagyományos építési móddal. Délutáni műszakban a bu­kott. — Nem ezt kérte? Akkor mi a csudát? — Bécsi szeletet, hagyma­salátával és nem ilyen soká­ra! — Hova rohan? Jegye van a cirkuszba? — Hogy merészel ilyen hangon?... Szólok a vezető­nek!... — Mit ugrál? — Neveletlen ficsur! — Mondtam, hogy ne ug­ráljon! Persze, hogy leöntöt­tem a céklával! * — Mintha egy kicsit ideges lenne, Kelemen kartárs! — Na, nem! Majd leállók magának csacsacsázni! Nem elég, hogy az a huligán kiha­lton kívül egyre nagyobb szerepet kapnak itt is az ipari kellékek, alkatrészek — mint például a házgyári la­kásokhoz készülő beépíthető csatlakozódobozok - gyártá­sa. A műanyagiparban foglal­koztatja munkaerőfeleslegét a nyírpazonyi Zöld Mező Termelőszövetkezet. A hasz- nos kezdeményezés máris jó partnerre lelt a MEZÖGÉP- ben, ahonnan rendszeresen kapnak megbízatásokat. Töb­bek között a darálókhoz ké­szítenek alkatrészeket. A fé­met helyettesítő távtartókhoz a MEZŐGÉP készíti el 1 a fröccsöntő szerszámokat, s az üzem rövid időn belül szállít. Újabb munkalehetőségek Egy különösen felkapott Iparágban — az építőszlgete- lö iparban — végez eredmé­nyes munkát már három éve a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezet NIKE- CELL-üzeme. A munkát a NITROKÉMIA Ipartelepek bízta a termelőszövetkezetre, s ma már — az idei ötven­százalékos bővítéssel 32 000 köbméter habkönnyű szige­telőanyagot képes készíteni az ott dolgozó mintegy 10 milliós állóeszközértékkel, a tsz-től kapott munkaerő se­gítségével. Jelentős itt a ter­melt érték is. amely éves viszonylatban eléri a nyolc­vanmillió forintot. Újabb tervek szerint jelentősebben növelik az értékesebb forma- cikkek — hajtatóládák, mű­szerdobozok stb. — gyártá­sának arányát, mintegy na­gyobb jövedelmet biztosítva és m^g több munkást foglal­koztatva ezzel is. A megye műanyagiparának fejlődése nem csak az áru­termelés szempontjából egy­re nagyobb jelentőségű, ha­nem az itt — egyelőre még nem nagy mértékben — a foglalkoztatottság növelése szempontjából is fontos. Nem elhanyagolható azonban a még kezdeti mintegy félmil- liárd forint termelési érték sem, amelynek haszna, fel- használása, segíti a többi iparág gyors ütemű kibon­takozását is. Tóth Árpád zott a sodromból és elintéz­te az öltönyömet azzal a va­cakkal, most még maga is jön az ostoba megjegyzései­vel?! — Elnézést... nem volt szándékomban megsérteni a főnök kartársat... — Még az lenne a szép! Apropó, mi lesz azzal a nyo­morult jelentéssel? Nem meg­mondtam, hogy háromra az asztalomon akarom látni? Mit kell annyit piszmogni vele?-¥■ — Te Jenő!!! Miért törlőd a zsebkendődbe az olajos ke­zed? Tessék, most könyökig eldörzsölhetem a kezemet. Egy perc nyugtom nincs már tőled sem! Pont elég nekem az a hisztérikus Kelemen odabenn, még te is ki akarsz készíteni? , A kórusművészet kétség­kívül a legelterjedtebb tö­megművészet, melyhez nem kell hosszú évek hangszerta­nulása, fárasztó gyakorlás, drága hangszer, hiszen éne­kelni a legtöbb ember tud és szeret is. Tizenegy énekkar több száz dalosa gyűlt össze június 17-én délután Vaján, a művelődési házban, hogy hó­doljanak az énekkari művé- szetnek, hogy megmutassák és összemérjék tudásukat egy­mással. A megyei tanács vb művelődési osztálya, a me^- ‘gyei művelődési központ és a nem régen megalakult Kóru­sok Országos Tanácsának he­lyi szervezete (KOTA) ren- dezte ezt az énekkari találko­zót. A megyei tanács, a MÉSZÖV és a művelődési in­tézmények már eddig is ko­moly összegekkel segítették elő az énekkari mozgalmat. A Vándor Sándor munkásdal­fesztiválra 15 ezer forintot, a pávakörök teljesítményének jutalmazására 23 ezer forin­tot. megyei nívódíjra 30 ezer forintot, különdíj címén 5 ezer forintót juttattam az énekkari mozgalomnak. A megyei tanács segí­teni kész érdeklődését, a mű­vészetek embert formáló je­lentőségét hangsúlyozta San- ta János, a megyei tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetője az énekkari tolálkozót megnyitó beszédé­en. A Zsűri elnöke Gyúró Im-~ re, a megyei tanács elnökhe­lyettese volt. tagjai: Straky Tibor, a Debreceni Zenemű- vészetí Szakközépiskola igaz­gatója, Kövics Zoltán tanár, Tarczai * Zoltán. Molnár László, a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola tanárai. A fel­lépő 11 énekkar nívója rend­kívül szélsőséges volt, sem­miképpen sem lehetett őket egyenlő mércével bírálni, ezért három kategóriát állí­tott fel a zsűri. Az első kate­góriába tartoztak a nyíregy­házi, magas művészi nívón mozgó énekkarok, mint a ta­nárképző főiskola női kara. a’ nyíregyházi Ifjú zenebarátok kórusa, jés a megyei művelő­dési központ pedagógus Jcóru- sa. A második kategóriában a vidéki pedagógus énekkarok foglaltak helyet, mint a vásá- rosnaményi, a mátészalkai és kisvárdai pedagógus kóru­sok. Végül a harmadik kate­góriába a parasztkórusok so­roltattak : a nagyecsedi Rá- , kóczi Tsz és művelődési ház. vegyes kara, a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz kórusa, a Hodászi ÁFÉSZ nyírkátai ve­gyes kara, a nvírmeggyesi Pe­tőfi Tsz vegyes kara és a tisza- dadai művelődési ház férfi­kara. A nyíregyházi énekkarok igényes műsora magas mű­vészi nívón hangzott el. Kü­lön kell kiemelni a tanárkép­ző főiskola női karát szép énekével. A vidéki pedagó­gus énekkarok is tudásuk leg­javát adták. Olyan műveket érekeitek, amelyek nem ha­ladták meg képességeiket. Pe­dig ezem az énekkarok nehéz — Szivecském... ne csinálj már a bolhából is elefántot! — Még, hogy én? Te, sem­mirekellő! Inkább tanulj meg rendesen kezet mosni! * — Van még egy hely az au­tóbuszban! Miért nem ván­szorognak beljebb? Frisseb­ben, mintha élnének! — Csukja he a száját, mert nagy a huzat! — Nekem nyolc, indítom a kocsit. — Nem lát a szemétől? Gye rekkel vagyok! — Talán én t ’hetek róla? — Pimasz alak, fel jele te m! — Nézzék, hogy megjátssz magát... A kis mimóza! ★ — ... William Shake sorai Stretfordbar. született 1564 ben, meghalt 1616-ban... N. K. körülmények között dolgoz­nak. Tagjai a környező fal­vakból járnak be próbákra, pl.: a mátészalkai pedagógus énekkar tagjai csaknem 17 községből kerülnek össze. Is- méretes a pedagógusok na­gyon sok elfoglaltsága, a sok beszéd miatt a kifáradt hang­szalagok, stb. akadálya. De mégis vállalják ezt az áldo­zatos munkát! A harmadik kategóriába sorolt parasztkórusok műso- rá ban azok a műsorszámok voltak a legjobbak, melyek népdalfeldolgozások, vagy népdalcsokrok voltak. Hiszen ezek a számok állnak érzel­mileg is legközelebb a kórus tagjaihoz. A madrigál és egyéb klasszikus stílus mesz- szebb át! tőlük és technikai­lag is nehezebben oldják meg. A megyei tanács 30 ezer forintot, a megyei művelődési központ 5 ezer forintot adott a vajai énekkari találkozón részt vevő kórusok jutalma­zására. Az első kategóriában az első díjat — 7 ezer forintot — a tanárképző főiskola női kara kapta meg, karnagy: Fehér Öttó. A második díjat — 4 ezer forintot — a nyír­egyházi ifjú zenebarátot- kó­rusa kapta, karnagy: Gebri József. A harmadik díjat — 3 ezer forintot — a megyei művelődési központ pedagó­■s kórusa, karnagy: , Fehér ' tó. A második kategóriában a vidéki pedagógus énekkarok közül az első díjat — 6 ezer forintot — a vásérosnaményf kórus kapta, karnagy: Világi István, a második díjat — 3 ezer forintot — a mátészalkai kórus, karnagy: Erdős Jenő, a harmadik díjat — 2 ezer fo­rintot — a kisvárdai kórus kapta, ’ karnagy: Somorjai Lehel. A paraszténekkarok har­madik kategóriájában az első díjat — 5 ezer forintot — a nagyecsedi Rákóczi Jsz és művelődési ház vegyes kard, karnagy: Kocsis Miklós. a második díjat — 2 ezer forin­tot — a nyírcsaholyi. Vörös Csillag Tsz kórusa, karnagy: Bohán László, a megosztott harmadik díjat — 1000—1000 forintot — a nvírmeggyesi Petőfi Tsz vegyes kart (kar­nagy: Jurkó Pál), n H ’ 'szí ÁFÉSZ nyírkátai vegye/ kara (karnagy: Jurkó Pál), a tisza- dadai művelődési ház férfi­kara (karnagy: Somogyi Jó­zsef) kapta. A vajai énekkari találkozó ezután minden évben meg­rendezésre kerül, hasontó vagy még nagyobb összegű jutalmazásokkal. A Borsod megyei példa nyomán kívá­natos volna, s remény is van rá, hogy nemcsak az énekka­rok kapnak jutalmat, harem a karnagyokat is díjazzák, hi­szen tőlük függ az énekkar nívója, s ők is megérdemlik az anyagi megbecsülést. fá­radtságot nem ismerő közmű­velődési munkájukért. Vikár Sándor Űj könyvek CSERES TIBOR: HIDEG NAPOK A Magvető Könyvkiadó — immár 5. kiadásként — most zsebkönyvtár sorozatában jelentette meg Cseres Tibor: Hideg napok című kötetét. A regény Újvidéken és környéken játszódik, konkrét ne­vekkel megtörtént eseményekkel, feleleveníti azokat a rémsé­geket, amelyeket 1941-ben a csendőrség irányításával elkövet­tek katonai alakulatok. Cseres kitűnő regénye a zsebkönyvtár sorozat révén újabb ezrekhez jut el, az időseket emlékeztetni, a fiatalokat taníta- ni, mi is volt a fasizmus. K. SZ1MONOV: AZ UTOLSÖ NYÁR Síimonov egyik legnépszerűbb, s legolvasottabb szovjet író hazánkban. Reszt vett a Nagy Honvédő Háborúban és me­moárjai, regényei feledhetetlen képet rajzolnak a szovjet had­sereg katonáinak hősiességéről. Ez a könyve, Az utolsó nyár befejezi Szimonov regény­trilógiáját, amelynek első két kötete; a Nem születtünk kato­nának és az Élők és holtak világsikert aratott. Ebben a köny­vében ismét találkozunk a regény immár legendás hőseivel: Szerpelin tábornokkal. Szincov őrnaggyal és a többiekkel. Ez a könyv a szovjet hadsereg kibontakozó ellentámadásának mo­numentalitását mutatja meg, ez már végső győzelmi króni­kája. A regény az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. I. D. OVSZJANIJ: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TITKAI Az olvasó rendkívül érdekes dokumentumgyűjteményt kap kézhez Ovszjanij: A második világháború előkészítésének titkai című munkájában. A könyv eredeti címe: „A titok, amelyből a háború születik”. Az események Berlinben 1933. február 27-ével indulnak. Ég a Reichstag, a fasiszta provoká­ció megkezdődött. Megismerjük Hitlernek és a fasiszta szö­vetségeseinek már nyiltan is meghirdetett hódító terveit Ovszjanij rendkívül gazdag polgárias marxista irodalom alap­ján, híres memoárok és más jellegű források felhasználásával és Idézése segítségével ad szemléletes képet történelmünk e bonyolult, tragikus korszakáról. A könyv a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. MIRON BIALOSZEWSKI: NAPRAFORGÓK ÜNNEPE A könyv a varsói felkelésről emlékezik meg. A szerző — az egykori fiatal költő — elbeszéléseiből drámai erővel bonta­koznak ki a varsói civil lakosság hétköznapjai, az 1944 au­gusztusi, szeptemberi felkelés idején. A tragikus és hősi, 63 napig tartó felkelésben 200 ezer ember pusztult el. És elpusz­tult Varsó is, a német megszállók elpusztították. A visszaem­lékezés a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. DÓSA RUDOLFNÉ: A MOVE 1918—1944 Az Akadémia Könyvkiadó hézagpótló művét nyújtott át az olvasónak, amikor nyilvánosságra adta: a MOVE-nak, en­nek a jellegzetes magyar fasiszta szervezetnek történetét. A MOVE kiválasztása a nagyszámú revíziós, bajtársi, vitézi, faj­védő szövetség közül, nem véletlen — írja a szerző. Eleve in­dokolná működésének egy emberöltőre kiterjedt volta. De ez ■’em elegendő indok. Az egyesület katonai erédete. mindvégig átonatiszti vezetése, ellenforradalmi tradíciói és személyi apcsolatai, valamint figyelemre méltó taktikai rugalmassága évén kulcsszerepet töltött be a hasonló szervezetek között lagába sűrítette a hazai fajvédő alakulatok jellegzetes vo- íásait és képviselte a totális fasizmusért való harc folytö- osságát:. , A MOVE az 1918-as polgári demokratikus forradalom idő- •ukában alakult meg. amikor egy vesitett háború és a kibon- ikozó népi forradalom határán döbbent Ijedtséggel állt a ma- ;yar katonatisztlkar. És működött az ellenforradalmi rend­szer bukásáig. A könyvet eredeti fényképek és dokumentumom egészítik ki. Határidők előtti befejezések a XVI-os lakókörzetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents