Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

•L es««?«

fcELET-WAGYÁRORSÉÁÍ!

«MS. ÜCMte'Xk

Díszvacsora a Fehér Házban

(Folytatás az 1. oldalról)

Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:

Hétfőn este 8 órakor — magyar idő szerint kedden hajnalban — Nixon elnök és felesége díszvacsorát adott a Fehér Házban az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet vendégek tiszteletére.

A díszvacsorán szovjet részről megjelent Leonyid I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko külügyminiszter, Anatolij Dobri- nyin washingtoni nagykövet, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Vlagyimir Alkimov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Borisz Bu- gajev repülésügyi miniszter, Georgij Csukanov és Andrej Alekszandrov, az SZKP főtitkárának tanácsadói, Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ-iroda vezérigazgatója, az Egyesült Államokban tárgyaló szovjet delegáció szóvivője, Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia USA-intéze- tének igazgatója, továbbá a washingtoni szovjet nagykövetség több vezető munkatársa.

Amerikai részről ott volt

Az amerikai elnök Leonyid Brezsnyevhez intézett pohárköszöntőjének mottójául a „nyugtával dicsérd a napot” közmondást választotta, amelyet — mint1 mondotta — először a Szovjetunióban tett tavaly májusi látogatása alkalmával szövget vendége ifjúságának színhelyén Kijevben hallott.

— Találkozónk e fontos hetének első napjáról, egyszersmind az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolataiban kikristályosodó történelmi jelentőségű új irányzat első évéről megemlékezve magamévá teszem az idézett közmondásban foglalt tanácsot : mai megbeszéléseink

eredményei valóban megengedik, hogy dicsérettel illessük ezt a napot. Felújítottuk alig több, mint egy évvel ezelőtt befejezett megbeszéléseinket. De tárgyalásainkat új alapon a népeink és országaink kapcsolatait újjáformáló nagy jelentőségű eredmények új alapján újítottuk fel. Közös kiindulópontunk az a dokumentum volt, amelyet önnel írtunk alá 1972. május 29-én, megállapodván kapcsolataink alapelveiben és a stratégiai fegyverek korlátozásában. Egy évvel ezelőtt ezen az alapon jelöltük ki a konstruktívabb és kölcsönösen előnyös kapcsolatok útját.

— Azért voltunk képesek elindulni ezen az úton — folytatta az elnök —, mert elismertünk bizonyos alapvető tényezőket. Mai megbeszéléseinken megerősítettük; ezeket az elveket. Elvégeztük az alapozó munkát ahhoz, hogy e heti tárgyalásaink és megállapodásaink kapcsolataink jelentős javulását eredményezzék.

Nixon elnök hangsúlyozta,

Leonyid Brezsnyev válaszbeszédében megköszönte a meghívást, a meleg üdvözlő szavakat és örömét fejezte ki, hogy felújították Nixon elnökkel a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítására irányuló tárgyalásaikat, amelyeket tavaly májusban Moszkvában megkezdték.

— ügy érzem — mondotta Brezsnyev — hogy a moszkvai találkozónk óta eltelt idő meggyőzően megerősítette annak az irányvonalnak helyességét, amelyet közösen fogadtunk el a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fellendítésére és újjáformálására, összhangban, a békés egymás mellett élés alapelveivel, amelyeket lefektettünk egy évvel ezelőtt mindkettőnk által aláírt dokumentumban. Bízom benne elnök úr, egyetért azzal, hogy helyes úton járunk, olyan úton, amely megfelel népeink és az egész emberiség alapvető érdekeinek.

Spiro Agnew alelnök, Carl Albert, a képviselőház elnöke, Warren Burger, a legfelső bíróság elnöke, George Shultz pénzügyminiszter, Earl Butz mezőgazdaságügyi miniszter, Arthur Burns, az amerikai szövetségi bankrendszer kormányzó tanácsának elnöke, Mike Mansfield, a szenátus demokratapárti többségének vezetője, Hung Scott, a szenátus republikánus csoportjának vezetője, Thomas Moorer admirális, a vezérkari ■ főnökök egyesített bizottságának elnöke, James Schlesinger, a CIA igazgatója, kijelölt hadügyminiszter, Melvin Laird volt hadügyminiszter, Nixon elnök belpolitikai főtanácsadója, dr. Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Alexander Haig tábornok, a Fehér Ház törzskarának főnöke, Ronald Ziegler elnöki szóvivő, Frank Borman asztronauta, továbbá az amerikai politikai, társadalmi, művészeti élet számos más vezető képviselője.

A díszvacsora során a két vezető államférfi pohárköszöntőt mondott. Elsőként Nixon elnök emelkedett szólásra.

hogy mindkét ország híven

tartotta magát az egy évvel ezelőtt lefektetett alapélvekhez, s az akkor kijelölt út megtett részére visszatekintve minden ok megvan arra, hogy biztatónak tekintsék az eredményeket.

— Most — folytatta — kimagasló alkalmunk van ar- ra: hogy tovább haladjunk előra azon az úton, amelyet Moszkvában jelöltünk ki magunknak. Amerika azt reméli, hogy találkozónk következő napjai az első napon tett ígéretes kezdetet viszik tovább.

— A múltban sok nagy amerikai elnök és kimagasló külföldi vendég vacsorázott együtt e falak között. De. azt hiszem, hogy egyikük sem viselt súlyosabb felelősséget és találkozott ugyanakkor nagyszerűbb lehetőséggel, mint mi. Vajon a világ két legerősebb nemzete folytonosan szembekerül-e egymással olyan ügyekben, amelyek háborúhoz vezethetnek, avagy együtt fogunk munkálkodni a békéért? A világ arra figyel ezen a héten, hogy milyen választ adunk erre a kérdésre. Főtitkár úr, tudom, hogy az ön válasza ugyanaz, ami az enyém is. Érdemesnek fogunk bizonyulni a népek reményeire: a világ két legerősebb nemzete együtt fog munkálkodni valamennyi nép barátságának és békéjének ügyéért, tekintet nélkül a világnézeti különbségekre.

Nixon elnök a következő szavakkal fejezte be pohárköszöntőjét:

— Emelem poharamat a főtitkár úrra és kollégáira, a szovjet és az amerikai nép barátságára, országaink és valamennyi nemzet békéjére.

— Nem kis jelentőségű az, amit már elvégeztünk és aminek elvégzésén jelenleg munkálkodunk, hogy érvényre juttassuk kölcsönös kapcsolataink Moszkvában lefektetett alapelveit. Az éjét a legjobb tanácsadó. Az elmúlt év eredményei sugalmazzák a továbbhaladás irányát. Arra ösztönöznek bennünket, hogy mostani találkozónk folyamán újabb fontos lépéseket tegyünk, nagyobb szilárdságot adjunk a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, és ily módon növeljük országainknak a béke és a nemzetközi enyhülés ügyéhez való hozzájárulását.

— Szovjet—amerikai kapcsolatok újjáformálása természetszerűleg nem könnyű feladat. A dolog bökkenője nem csupán abban a tényben rejlik, hogy a Szovjetunió és az USA társadalmi rendszere különböző. ‘ Arra is szükség van, hogy leküzdj ük a „hidegháború” tehetetlenségi nyomatékét, valamint a nemzetközi ügyekre és az emberek gondolkodásmódjára gyakorolt utóhatásait.

— Mindazonáltal az emberiség fejlődése pozitív és építő szellemű eszméket követel. Következésképpen meggyőződésem, hogy minél állhatatosabban és gyorsabban haladunk előre a szovjet—amerikai kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztésében, annál kézzelfoghatóbbá válnak gyümölcsei népeink számára, annál inkább növekszik az ilyen irányú fejlődés híveinek száma, akik egyébként máris többségben vannak. Ezért vagyunk mi amellett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai megfelelő nagy arányban és hosszú távú alapon fejlődjenek.

— Mi azzal a szilárd kívánsággal jöttünk, hogy az Egyesült Államok vezetőivel együtt, új nagy ösztönzést adjunk a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének, pontosan ezekkel a megfontolásokkal egybevágóan, az teljes összhangban van azzal a békeprogrammal, amelyet pártunk 24. kongresszusa fogadott el.

— Azt szeretném, hogy amerikai partnereink teljes tudatában legyenek aiinak, hogy ez a határozat, amit pártunknak, a Szovjetunió vezető pártjának legfelső fóruma hozott, kifejezi a szovjet kormány és egész népünk által az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat érintő ügyekben követett' alapvető elvi álláspontot és ez határozza meg azt a politikát, amelyet folytatunk.

— Elnök úr, a népek nagyon sokat várnak mostani találkozónktól. Úgy vélem, hogy kötelességünk megfelelni ezeknek a várakozásoknak. Az önnel itt a Fehér Házban folytatott első megbeszélésetek, úgy érzem, megerősítik, hogy ez mindkét fél kölcsönös kívánsága. Ebben az összefüggésben megkockáztatom’ annálí a reményemnek, sőt meggyőződésemnek kifejezését, hogy mostani találkozónk fontos szerepet fog játszani országaink kölcsönösen előnyös együttműködésének megerősítésében és az egész nemzetközi légkör megjavulásá- ban.

— És hadd fűzzek hozzá még valamit. Köztudott, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására elindított folyamat világszerte széles körű visszhangot váltott ki. A véleménynyilvánítások legtöbbje arra mulat, hogy a többi országok népei és kormányai üdvözlik ezt a javulást. És ez teljesen természetes. Az egész nemzetközi helyzet felfrissítésére nézve bátorító tényezőnek tekintik ezt és úgy értékelik e javulást, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről az egyetemes béke megerősítéséhez történő nagy fontosságú hozzájárulást.

— Bárki, aki csak a legcsekélyebb mértékben is ismeri az események valóságos menetét és a szovjet— amerikai kapcsolatok fejlődésének természetét, annak tökéletesen világos, hogy ezek javulása semmiképpen sem károsíthatja bármely harmadik ország érdekeit.

— A Szovjetunió és az Egyesült Államok jó kapcsolatainak fejlődése természetszerűleg nem kis befolyást fog gyakorolni — és gyakorol máris — a világ ügyeire. De ez a befolyás teljesen más természetű. Ez előmozdítja a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés erősítését. Amikor közös erőfeszítéssel a békés kapcsolatok új épületét emeljük, nincs szándékunkban azt a külvilágtól elzárt, teljesen bekerített urasági kastéllyá tenni. Mi azt akarjuk, hogy tárva legyen mindenki számára aki a szívén viseli a béke és az emberiség jólétének ügyét.

— Tárgyalásaink indulása — és egyaránt gondolok tarNíxon pohárköszöntőfe

Brezsnyev pohárköszöntője

talmukra és légkörükre — okot ad arra a reményre, hogy eredményei gyümölcsözőek lesznek, s a szovjet —amerikai kapcsolatok mérföldkövévé válnak.

— Emelem poharamat az Amerikai Egyesült Államok elnöke és mrs. Nixon egészségére, az amerikai kormány minden jelenlévő tagjának egészségére, minden amerikai egészségére, aki támo*

gatja a nemzetek közötti béke nagy és nemes ügyét — fejezte be pohárköszöntőjét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára.

A viSágssftó a szovjet— amerikai csúcstalálkozó Jelentőségéről

A moszkvai központi lapok keddi számukban részletesen beszámoltak Leonyid Brezsnyev Washingtonba történt megérkezéséről, a Fehér Házban rendezett hivatalos fogadtatásról, valamint a Brezsnyev—Nixon tárgyalások megkezdéséről. Közölték Nixon üdvözlő beszédét és Brezsnyev válaszbeszédét, s az eseményeket bőséges képanyaggal illusztrálták.

A Pravda arról ír, hogy az első szovjet—amerikai csúcs- találkozó óta eltelt több, mint egy év alatt elég sok pozitív tapasztalat halmozódott fel a két ország közötti kapcsolatoknak a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elvein alapuló fejlesztésében. Most a csúcstárgyalások megkezdésével mindkét fél összegezni kívánja az eddig elért eredményeket, mélyíteni a hatékony együttműködést és kitűzni az újabb célokat.

A szovjet szakszervezetek lapja, a Trud rámutat, hogy a Washingtonban folyó tárgyalások jelentős mértékben hozzájárulnak a tartós világbéke szavatolásához. a megfelelő biztonság megteremtéséhez.

Armand Hammer. az ismert amerikai vállalkozó

annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a most folyó washingtoni Brezsnyev—Nixon tárgyalások eredményeként tovább fejlődhet a szovjet—amerikai kereskedelem.

Hammer, aki Los Angelesben szólalt fel, hangoztatta, / hogy az Egyesült Államok számára rendkívül jelentős az OPC és az El Pauo cég által szovjet külkereskedelmi vállalatokkal a szovjet—amerikai földgázszállításokról kötött előzetes megállapodási»

A francia lapok vezető helyen foglalkoznak Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásával, s részletesen beszámolnak. az eseményekről, kommentárjaikban pedig elsősorban az SZKP főtitkárának jövő heti franciaországi látogatását üdvözlik és méltatják. Párizsban arra számítanak, hogy Brezsnyev és Pompidou megbeszélésein fontos helvet foglal majd el az eurónai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdése, s valószínű- lég szó esik a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról is, bár azokon Franciaország nem vesz részt.

A Les Ehcos hangsúlyozza: e látogatás nagyon megnyugtató, mert lehetőséget ad a francia vezetőknek, hogy a

helsinki és bécsi érdemi tár»

gyalások előtt pontosan kifejtsék véleményüket.

Az Humanité rámutat,' hogy a közelmúltban a francia—szovjet barátság nagyban hozzájárult az európai enyhüléshez, s megkönnyítette a .nyugatnémet külpolitikában bekövetkezett kedvező változást is. „Ha Franciaország y nemzetközi tekintélye ma kétségtelen meghaladja az ország gazdasági súlyát, ez annak köszönhető, hogy Franciaország hosszú ideig úttörő volt nyugaton a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való együttműködés terén”.

A lap azonban attól tart; hogy a francia diplomácia' esetleg elmulasztja majd ennek az alkalomnak teljes kihasználását és az atlantiz- mushoz való hűség leszűkítheti az úiabb francia—szovjet csúcstalálkozó eredményeit.

A Kansas Uutiset című finn lap vezércikkében megállapítja: a Szovjetunió aktív haladó és rugalmas külpolitikája — amelynek alapvető célja a világbéke biztosítása — már sok áhított eredményt hozott. Leonyid Brezsnyev látogatása az Egyesült Államokban — a szovjet békepolitika egy része.

Glerek és Jaros^ew'cz látogatása Magdoburgban

Az NDK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó lengyel párt- és kormányküldöttség kedden Magdeburgba látogatott. Edward Gierek. a LEMP eln»—tetkára és Piotr Jaro- szewicz“ miniszterelnök. a külekrMeég vezetői a küldöttség többi tagjával együtt Erich Honeckemek, az NSZEP első titkárának és Horst Sindermann-nak, az NDK minisztertanácsa első elnök- helyettesének és az NDK más vezető személyiségeinek kíséretében megtekintette az Ernst Thälmann nehézgépipari műveket. A Thälmann művek jelenleg Lengyelország most épülő legnagyobb cementgyárához szállít berendezéseket és a kombinátban sok lengyel munkás is dolgozik.

Kedden délben kétnapos hivatalos látogatásra Bonn'oa érkezett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, hogy részt vegyen a Csehszlovákia és az NSZK közti kapcsolatok normalizálásáról szóló szerződés para- fálásán. NSZK-beli tartózkodása során megbeszéléseket folytat Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszterrel és felkeresi Brandt kancellárt is.

Chnoupek személyében először jár csehszlovák külügyminiszter az NSZK-ban. Látogatásával egy hosszú, tárgyalásokkal teli korszak zárul le a két ország kapcsoA gyárlátogatás befejezéseképpen tartott nagygyűlésen Piotr Jaros wicz lengyel miniszterelnök.és Horst Sin- dermann, az NDK miniszter- elpökének elsp ,'fasjggite»e

mi >nelőirt Beszedet, .fares wicz egyebek .között hangsúlyozta: a két szomszédos testvérország, a LEMP VI. és az NSZEP VIII. kongrész- szusa egybevágó határozatainak szellemében egyre jobban kiépíti minden oldalú kapcsolatait. Harst Sinder- mann rámutatott: jól szolgálja az európai biztonságot, hpgy az NDK és Lengyelország már réges-régen kiküszöbölt minden vitás kérdést, és mint a Szovjetunió körül tömörült szocialista közösség megbízható tagjai, egyre jobban összefognak egymással.

latainak történetében. Több mint kétéves előkészítő raun- -J«a után a két állam küldöttsége — Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes és Paul Frank nyugatnémet külügyi államtitkár vezetésével — idén tavasszal egyhónapos intenzív tárgyalássorozatot folytatott Bonnban. Május végén megszületett a megállapodás, amelyet — a kölcsönös szövegegyeztetések után — szerdán délben parafáinak a bonni külügyminisztériumban. Az okmányok ünnepélyes aláírására — egy később kijelölendő időpontban — előreláthatólag Prágába utazik Willy Brandt szövetségi kancellár.

ELZaüst

sajtéériekezlete

Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter, aki hétfőn érkezett háromnapos hivatalos látogatásra a dán fővárosba, sajtóértekezleten ismertette kormányának a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos elk .-pzeléseit. Hangsúlyozta, hogv Egyiptom hajlandó a fokozatos, lépésről lépésre történő rendezés elfogadására, ha a probléma igazságos megoldását biztosító alapelvek nem szenvednek csorbát. Az egyiptomi diplomácia vezetője a továbbiakban támogatásáról biztosította Gunnar Jarring misszióját, s kijelentette, hogy a jövőben is hallandó együttműködni az ENSZ-főtitkár megbizottiával a közel-keleti válság rendezését célzó erőfeszítésekben.

t

U'ra líés?ca a Skylab utasai

A Skylab amerikai űrla- boratórium két. asztronautája — Conrad és Weitz — kedden 96 perces űrsétát tett. míg társuk, Kerwin az űrlaboratórium belsejéből segítette munkájukat.

Conrad és Weitz kisebb szerelési munkát hajtottak végre az űrlaboratórium külső felületén, összeszedték a film kazettákat — összesen R darabot —, amelyek 30 242 felvételt rejtenék magukban, elsősorban a napkitörésekről. Az embernek első ízben nyílik majd alkalma, hogy fényképfelvételen tanulmányozza a napkitörések hatását a Föld légterére.

Az űrhajósok pénteken érnek vissza a Földre. A Skylab következő „laboráns csoportja” a tervek szerint július 27-én indul.

Chnoupek Bonnban

Beszámoló a vietnami fegyverszüneti ellenező és felügyelő bizottság magyar layoza'ának munkásáról

A Magyar Népköztársaság kormányának intézkedésére a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozatának vezetője. Esztergályos Ferenc nagykövet és helyettese, Szűcs Ferenc vezérőrnagy jelentéstétel céljából néhány napot Budapesten töltött.

Az ellenőrző bizottság magyar tagozatának vezetői a

Magyar Népköztársaság kormánya illetékes hatóságainál, a Külügyminisztériumban és a Honvédelmi Minisztériúm- ban beszámoltak az ellenőrzi bizottság eddigi tevékenységéről és a fegyverszünet’ szerződés végrehajtásával kapcsolatban június 13-án Párizsban aláírt négjmldalú megállapodásból eredő feladatokról.

Az ellenőrző bizottság magyar tagozatának vezetbudapesti tartózkodásuk során fogadta Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke.

Az ellenőrző bizottság magyar tagozatának vezetői kedden visszautaztak állomáshelyükre.

\