Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
1973. június 17. KELET-M AGY ARORSZÄ Cí I 3, oldal. Pártélet A munkások műveltségéért FONTOS és nagyon időszerű témát tárgyalt a minap Nyíregyházán a párt városi végrehajtó bizottsága. Azt vitatták, elemezték, hogy a városban milyen szinten van a munkásmüveltség és természetesen az ehhez kapcsolódó feladatokat. Több mint 24 ezer munkás dolgozik váro_ sunkban és az utóbbi évek gyors iparosításának eredményeként fiatal ez a munkás- osztály : csaknem fele 30 éven aiuli. (Ez a szám önmagában jelzi a feladatok sürgősségét.) Hogyan lehet megközelíteni azt a kérdést reálisan és nem önkényesén, hogy egy osztálynak milyen a műveltsége, egyáltalán mit értünk műveltség alatt'' Elméletileg kitűnően megalapozott vizsgálódási rendszerből indult ki a végrehajtó bizottság vitája. — Napjainkban, amikor min_ dennapi tevékenységünk középpontjában a fizikai és a szellemi munka egységének a megteremtése áll — olvashattuk az előterjesztés bevezetőjében — a kultúrközpontú műveltségideál egyre kevésbé reális. Természetesen az ismeretanyag, a tárgyi tudás fontos kelléke a műveltségnek, de csak egy része annak. Művelt tehát az az ember, aki nemcsak a múltat ismeri, hanem a jelent is, sőt megvan benne a képesség ar_ ra. hogy a jövő kovácsa legyen. A TÉMA ORSZÁGOS és megyei párthatározatok figyelembevételével került na. pirendre, szervesen kapcsolódott a városi pártbizottság tavalyi ülésének anyagához, illetve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ..Munkássá válás folyamata” című kitűnő tanulmányára és Nyíregyháza városra konkretizáltva felöleli a kérdés összes feladatkörét. (Természetesen véglegesen a városi pártbizottság júliusi ülése hagyja jóvá.) A nemes — és minimális — cél. amelyet a városi pártvégrehajtó bizottság maga elé tűzött: a 45 éven aluli dolgozóknál el kell érni, hogy az alapműveltségnek mindenki birtokába jusson. Javasolják az üzemi és vállalati igazgatóknak. hogy készítsenek több évre szóló ütemtervet: dolgozóik tanulását a feltételek és ösztönzők megteremtésével segítsék elő. SEGÍTSÉK és ne tekintsék nyűgnek a munkások és munkás asszonyok tanulását, mert néhány helyen ilyen jelensé. get is tapasztalni. Nagyon fontos megtalálni az ösztönzők között az anyagi ösztönzés lehetőségeit is. Mert például egy betanított munkás, aki 4—5 vagy 6 általánossal rendelkezik, pillanatnyilag nincs érdekelve keresete szempontjából, hogy a 8 osztályt elvégezze. Mint embernek érdeke, hiszen a tanulása eredményeként jobb lesz a rálátása a haza és a világ ügyeire, növekszik a hozzáértése a kulturális kérdések, a művészetek megítélésében is. Azonban ez nem minden. Az anyagi ösztönzés is szükséges ahhoz, hogy egy dolgozó ember vállalja a tanulást. Mint már írtuk, az alap- műveltség a minimális cél; a legjobb felkészültségű fizikai dolgozókat ösztönözni kell a közép- és felsőfokú tovább, tanulásra. . Annál is inkább, mert városunk ipara napról napra korszerűsödik. A gazdasági. párt- és tömegszerve- zeli vezetőknek előre kell te- kintenniük. Egyetlen vezető sem erheti be azzal, hogy megelégedjen vállalata jelen, légi gazdasági eredményeivel. A jövő minden üzemtől, minden munkahelyíől többet követel és ennek a többletnek uz eléréséhez művelt munkásokra van szükség. Ez az alapja az életszínvonal további emelkedésének is. MINDEN POLITIKAI szervnek és mozgalomnak feladata és felelőssége, tennivalója a munkások műveltségének gyarapítása. Többről van itt szó, mint egyszerűen az általános műveltség növeléséről. — mint ahogv a végrehajtó bizottsági ülésen is elhangzott —: a munkásosztály műveltségének emelése a szocializmus építésének szerves része. Ordas Nándor TEHÁT, HA A VÁROS munkásságának műveltségét vizsgáljuk, annak egyik alapfeltétele az osztályműveltség. Értve ez alatt marxista ismereteket, általános műveltséget, a szakmai tudás állandó gyarapítását, s végül, de talán elsősorban ismerni az emberi történelmet, ezen belül saját osztályának történetét. Ismernie kell a múltját a proletariátusnak, amely mindig kiképezte a maga szószólóit, vezetőit, akik az utolsó fél évszázadban Lenin útmutatása alapján megszervezték a kommunista pártokat. Aki tudja, hogyan jutott el osztálya a legszörnyűségesebb elnyomástól a szocialista forradalmak győzelméig; aki tudja, hogy mennyi vér folyt, mennyi kommunista fia hullott el a kapitalizmusban, az nemcsak osztályhelyzetének nagyszerűségét ismeri, nemcsak büszke osztályára, hanem az emberi magatartásában és öntudatában is élenjáró lesz. Ahogy a vita alapjául szolgáló jelentésben íródott: a korszerű munkásműveltség tartalmát alapjában a?, határozza meg. hogy a munkás a birtokában lévő ismeretanyagot mennyire képes alkptó módon, a kor követelményeinek, megfelelően továbbfejleszteni. Milyen mértékben tudja ismereteit gyakorlati tevékenységével — elsősorban a termelő munkával — összhangba hozni, a társadalom és Önmaga javára, miközben személyisége is egyre gazdagodik. A nagyhalászt zsákgyár munkacsarnokaiban több nagy teljesítményű gépel szereltek fel. Képünkön: Nagy Erzsébet korszerű cl/ élő gépe mellett dolgozik. (Hammel József felvétele) Embert formáló művezetők Nagyobb tudás — Szakismeret, papírmunka A szerepük főszerep Az utóbbi években, hónapokban kevesebben panaszkodnak az építők munkájára. Kevesen vannak panaszt tevők, de még vannak... A határidők megtartása, az épít. kezések, minősége nagyban függ a művezetők munkájától. Az építkezések közvetlen irányítói egyre inkább reflektorfénybe kerülnek, — nagyobb a felelősségük. Éppen ezért márciusban béremelést kaplak, de a .béraránytalanságok még mindig nem szűntek meg, mert egy jó szakmunkás most is többet keres, mint a legtöbb művezető. Márki János, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a fenti véleményre igenlően bólint. — Valóban így van. Saj' nos, a bérintézkedés nem oszlatta el teljesen az úgynevezett „művezető-gondunkat”. Mert a szakmunkások — ez egyrészt helyes is — ugyanolyan arányban, vagy még nagyobb arányban részesültek béremelésben, így a mű- vezetők bére átlagosan még mindig alig éri el a szakmunkások bérét. Ez is közrejátszik abban, hogy nagyon sok jo képességű szakmunkás nem fogadja el a művezelői kinevezést. Néhányan pedig azért nem fogadják el ezt a beosztást, mert ebben a beosztásban Fehérgyarmaton, vagy Záhonyban kellene dolgozniuk, hangsúlyozom, eset. leg kevesebb fizetésért, és több felelősség mellett. Kényszerhelyzet ? így többször előfordult, hogy az utánpótlás kiválasztásánál nem mindig a rátermettség, a szakmai felkészültség és a hozzáértés dominált. Többször az döntötte el a kinevezések sorsát, hogy X vagy Y hajlandó volt-e elvállalni a művezetői beosztást. Vagyis a vállalat vezetői kényszer- helyzetben voltak, s ez a kényszerhelyzet elsősorban a munkafegyelmen és a technológiai fegyelmen mutatkozott meg. A vállalat igazgatójától tudjuk azt is, hogy még mindig nehéz olyan rátermett szakmunkásokat találni, akikre a művezetői beosztásban távlatokban is lehet számítani. Mert az természetes, hogy a jövőben a művezetőktől még többet követelnek. Pedagógiai érzékkel kell rendelkezniük a művezetőknek, akik segítik a munkássá válást, akik embert is formálnak... Az igazgató nem vesz elő statisztikát, fejből tudja, hogy nagyon nagy azql^nak a művezetőknek' a száma, akik csak 8 általánossal, vagy psak fi általánossal rendelkeznek. Persze — hangsúlyozza Marid János — ezeknek az embereknek a többsége jó szakember. De ez még nem elég, mint ahpgy az érettségi sem elég önmagában. Mert a munkák közvetlen irányítóinak nem is egy, hanem több szakmához kell értenjük, hiszen míg például egy lakótömb felépül, több mint tíz különböző szakmunkáscsoport dolgozik rajta. — Ki hát az ideális művezető? — kérdezzük a vállalat igazgatójától. E|ő!||}le1ték — áthelyezték — Ebben a beosztásban politikailag és szakmailag képzeli pék kell lenni. Ez a be- qsztűs sokrétű munkával jár. A művezető a termelésen kívül pgy csomó dologért felelős és öt-hgl brigád munkáját hangolja egybe, s ellenőrzi. Tepát szakismeret, gyakorlat, rátermettség és általános műveltség kell ehhez a beosztáshoz. 1071-ben harminc szakmunkást levizsgáztattunk, illetve művezetővé léptettünk elő. Közülük tavaly tízet más beosztásba kellett helyeznünk, mert nem teleltek meg a követelményeknek. — Miben látja a kivezető utat? — Szükséges, hogy a művezetők éljenek a továbbtanulási lehetőségekkel, változzék a rátermett szakmunkások szemlélete és az is jó lenne, ha központi intézkedés segítene a helyzeten. Előbbre kell lépnünk a káderpolitikában, persze ehhez megfelelő emberekre van szükségünk. Néhányan az idén is jelentkeztek a Nyíregyházi Építőipari Szakközépiskola levelező tagozatára, ez év végén elemzik a művezetők gondjait s jövőre ismét tfinfqjyarriol szervezünk, hqjjy „tartalék’’ művezetőipk is legyenek a szakmunkások között. Három év kell ahhoz hogy „megérjen” az ulánoöttás. s utána talán megszűnik ez a gondunk. Szépen hangzik ennek a beosztásnak a neve. De valóban ilyen nagy felelősséggel jár? És a felelősség valóban nincs arányban a megbecsüléssel? Hogyan látják a jövőt? Ezekre a kérdésekre kérünk választ a legilletekeseb- bektől. Mészáros I\íihály mq- vezető egy nyíregyházi iskola építését irányítja, kiad néhány utasítást, bejön velünk irodájába és így válaszol: „Ha forr a bor...” — Tessék megnézni, az asztal tele van papírokkal. Adminisztrálni is kell, és nem is keveset. A papírmunkát általában munkakezdés előtt, vagy utána végzem el. Felelek az anyagellátásért, a munkavédelemért, a szállításért. Az emberekhez is értenem keli. Ősszel, ha forr a bor, tudnom kell, hogy kit küld- hetek az állványra és kit nem. Beosztottjaim ügyes-bajos dolgait is intézem. Mészáros Mihály 24 év* dolgozik az építőiparban, ö$ éve a legjobb művezetők között emlegetik, elvégeztem 7. és a 8. osztályt és a niiiveze- tói tanfolyamul — utóbbit ..EM szinten”. Márciusban :ii)0 forint béremelést kapott, Így ■TiOfi forintot vihet haza csaladjának. Valóban elfoglalt ember, rövid beszélgetésünk alatt háromszor kopoglak be hozzá: egy munkás táppénz- Ügyben kereste, egy ablak, lisztjtó lány Sidolt. kért. egy kőműves azt kérdezte, hogy, kell-e rubicolni a falat. Arra a kérdésre, hogy miért dolgozik ebben a beosz* fásban!" így válaszolt: „Nagyobb felelősség mellett nagyobb az öröm is, ha valami jól sikerül. A siker rajtam is múlik. A megyében több jelentős épületre büszkén nézek: ennek az építkezését is én irányítottam.” Lubsa Pált egy másik építkezésen földmarkoló mellett találjuk. Látszik rajta, hogy nem szívesen válaszol a kérdésekre. — Idegölő munka 3 miénk. Nevelni is kell az embereket és ez felnőtt korban nehéz. Van, aki azt mondja: „Mit játszod meg magadjaiig tanultál tőlem többet, és még kevesebb a fizetésed.” 2700-at keresek, eredetileg kőműves vagyok. Még mindig nerr* elég szilárd a tekintélyünk. Egy segédmunkás fizetésnap spiccesen a lakásomon fizetésemelést követelt tőlem. H* majd npm leszpek ijyen emberek. könnyebb lesz a művezetők munkája. Síívvel, szál* ér! ele mm el Varga József jóval túl van a negyvenen, jqvöre fejezi bf a nyolcadik osztályt — levelező úton. — A művezető két henge* közptl őrlődik. Vagyis a dolgozók érdekeinek és a vállalat érdekeinek egyaráqt meg kell telelni. Olykor meg keŰ fognunk a malterqsíádqt- ismernünk kell a legújabb technológiát, s a tervrajzokon is el kell igazodnunk. Ezt a munkát szívypl kell csinálni és akkor nem lehetnek problémák. Szívvel — és hadd egészítsük ki. egyrg nagypbb szakértelemmel. Mert az építkezéseknél a művezető szerepe, főszerep. Ha növelik ismereteiket, akkor biztos, hogy nd majd tekintélyük és megkapják a kellő anyagi elismerést is. Nabrádi Lajos » ----------------------------------------------:----------- " 1 .............................. Köznapi történetek — Erről jut eszembe, — szol ismerősöm a volán mellől — hogy Nyíregyházán most tartják az Olvasó népért mozgalom országos tanácskozását... Van a mi falunkban egy ember, aki nagy ünnepet ült a minap. Mit gondolsz, mit ünnepelt? Hallgattunk. A kocsi fut a széles műúton, meleg van, vihar előtti fülledt levegő. Izzadunk, még az sem frissít sokat, hogy a kis szellőzpab- lakqt magunkra irányítjuk. — A gyereke ballagását- — találgatom, mivel most van az ilyen események ideje. Nemet int a fejével. Tovább. Házassági évfordulót ? Azt sem. De buta vagyok, hiszen ha a dolog a könyvvel, az olvasással kapcsolatos, akkor egyik sem lehetett. Újra próbálkozom: — Hogy szép könyvtárat létesített? A válasz lehangoló ajkbiggyesztés. — Akkor kiolvasta a falusi könyvtár minden kötetét? — Nem találod el. — Várj még kicsit. Csak annyit mondj, hogy mi köze az ember ünneplésének az Olvasó népért mozgalomhoz? Hogy van egyáltalán valami köze ? — Persze, hogy van. Csakhogy negatív értelemben. Most már nem értek semmit. Melegem lesz nagyon, folynak a homlokomon a ve- rítékcseppek. — Negatív? — Az. Ez az ember ugyanis még soha egyetlen könyvet sem olvasott el. És nincs is könyve. Égy darab sem. Hacsak valamilyen kalendárium... T7T Most már ne játsszuk a fejtprpt. Feladom. Ilyen hőségben npm kvánhatocj — Jó, rendben. A falubeliül azt ünnepelte — de nem ám akárhogyan —, hogy ösz- szegyült a takarékban egymillió forintja. — Egymillió? — Pontosan. Szombaton reg. gél tette be az utolsó ötvenezret, hogy ki legyen a nagy kerek szám. És aznap este bejelentette a családnak, hogy nem akármilyen ez a nap Erre inni kell. — És ittak— — Mint egy lakodalmon, — Csodálkoztak is a falubeliek, hogy mi történt Pisla bácsival. Mindig is a fogához verte a garast. Hatvankét évig. — Azt mondtad, hogy nincs könyve... — Nincs. — És a betétkönyv? — Az igaz. Az van. — Meglehet, hogy Pista bácsinak az a legszebb, legizgalmasabb olvasmány.' — Látod, erre nem is gon dúltam. 2. A bérház alatt egy kerti pad áll. Jó esténként leülni, beszélgetni. Falusi idill a betonkolosszus alatt. Az asszony — lehet úgy negyvenéves — mesél. A másik, ya}amiyej fiatalabb, hallgatja. — Itt lakik a házban a Teri. Ismered, mindig szeretett volna többnek látszani, mint amennyi. ■— Túl akar öltözni mindenkit. Szegény, falusi lány volt, s ezt akarja takarni a külsővel. Nála minden a külszín. Hogy mit szólnak mások, hogy milyen a kapcsolata. hogy lássák, ő nem akármilyen körükben fordul meg. — Igen. Pontosan. S hogy nincs hozzá tehetsége, inkább koplal, de a legújabb darabot akkor is megveszi. Láttad volna a múltkoriban, milyen színekben tollászkodott. Azt még tanítani kellene vele, hogy neki a lila például nem megy. Vagy y vörös frizurához -nem jó az élénkpiros. Teri a téma. Az asszonyok elhallgatnak, mert a szomszédos áruház felől jön a harmadik. A Teri, mert mind a kettén előre üdvözlik, az egyik szervusszal, a másik hangsúlyozottan hangos pá-val. Aztán megjegyzi az egyik: milyen szép ez a vörös kiskosztüm, s hogy milyen jól mutat benne a Teca. Teri szabadkozik, hogy nem volt valami drága. Csak négyszázötven belőle egy méter. Jött egy svájci anyag, s szóltak a méteráruból, hogy neki mindig pljran jő volt az ízjése, ezért félretették... — Jól jártál vele szívem — toldja meg a negyvenes. — Hogy én nem tudok ilyesmi! kifogni. Amikor elmegy, utánanéa- nek, s összemosplyognak. — Te, miért köszöntél úgy a Teriqe)£, hogy pá? — Annak története van. Nekünk régen van kocsink. Tudod, a Polszki. Reggelenként, vagy munka után találkoztunk a Terivel, s köszöntem neki. Jp reggelt, jó napot, jq estét. A minap is egy délután találkoztunk. köszönök, jó napot Terik?. Meg. állít. ^Vzt mondja, hogy ne köszönjünk egymásnak ezután jó napot. — Miért? — Azt mondja, kedves Éva, most már nekünk is van kocsink. Ezek után köszönjünk egymásnak úgy, hogy pá! — És ez komoly? — De mennyire! Látod, én most már öt méterre előre mondom, „pá, Terikp!” Nevet. Ä barátnő is érti. s csatlakozik. Kacagnak jóízűen, felszabadultan.’ Kopka Janói m
