Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
SrrS. mfjkw W. ' A*Mr*Amww/Lm,rf A* óbudai III. kér. Templom u. 15. sx. alatti szomorú, tóppedt ház, amelyben Krúdy Gyula élete utolsó évelt töltötte és ahol 1933. május 12-én meghalt (10 éve). (Imre György rajza) — Volt egy trarátnöm az általános Iskolában. Tolnai Klárinak hívták. Azt mondta, szín sznő szeretne lenni, mint az igazi Tolnay. Aztán eldöntöttük, legyünk mindketten ' színésznők. Klárit később már nem érdekelte ez a terv, bennem azonban egyre erősödött. így számol be Víg vári Ágnes, a Krúdy gimnázium III- c. osztályos tanulója az előzményekről, amelyek kicsi korától arra serkentették, hogy mind. többet és többet olvasson. versekkel ismerkedjen, gyakorolja a szép szókiejtést és a beszéd folyamatosságáig tartó légzést. Már elsős korától rendszeresen fellépett az iskolai rendezvényeken, tagja az irodalmi színpadnak. Tavaly jelentkezett a szép magyar beszéd Kazinczy- pályázatára. s eljutott az országos döntőig. Bár helyezést nem ért el. úgy érezte, nine« oka elkeseredni. Még egy év gyakorlás következett és az idén, április végén rendezett országos verseny eredményt hozott. Az ország hat legszebben beszélő diákja között Vígvári Ágnes is megkapta a Kazinczy-em- lékérmet és a KISZ KB különdíját. Nyolc évvel ezelőtt alapították Péchy Blanka elképzelései szerint a magyar nyelv kincseinek ápolására és művelésére szóló Kazinczy-díjat. Külön kategóriában előadó- művészek és diákok pályázhatnak erre az elismerésre. Azóta több ezer fiatal állt versenybe a címért. Idén a megyei döntő 60 1973 bővelkedik a jelentős irodalmi évfordulókban. A kiemelkedő fontosságú Petőfi-ju- bileum mellett többek között Csokonai Vitéz Mihály születésének 200., Madách Imre születésének 150., Babits Mihály és Juhász Gyula születésének 90., s Krúdy Gyula halálának 40. évfordulójára emlékezünk. Anélkül, hogy a többiekről megfeledkezhetnénk, talán érthető, hogy ez utóbbi évfordulót a magunk számára megkülönböztetetten fontosnak tartjuk, hiszen Krúdy városunk szülötte, Nyíregyházáról indult el termékeny írói pályája, s egy ilyen évforduló jó alkalom lehet az író és. a szülőváros kapcsolatának ismételt megvizsgálására, s e kapcsolatból adódó feladataink újbóli megfogalmazására is. 1933. május 12-én utazott el örökre legendássá vált Vörös postakocsiján. Négy évtized, s nem is akármilyen négy évtized pergett le halála óta. Hitler uralomra jutásának évében hunyta le szemét. Fasizmus, II. világháború, új társadalmi rend születése, a szocializmus alapjainak lerakása — csak egészen nagy vonásokban jelzik a végbement történelmi változásokat. Az a világ, amelyben valamikor ő otthonosan mozgott, s amelyet műveiben olyan sajátos színekkel ábrázolt, olyan mélyre süly- lyedt, mint Atlantisz, művészete azonban él, *őt csodálatosképpen egyre élőbb. .innál meglepőbb, s egyúttal örvendetesébe is ez a tény számunkra, mert hosszú időn at úgy könyvelte el nemcsalt a közmüat, hanem az irodalomtudomány is, hogy Krúdy a kevesek írója, a vájtíülüeke, az irodalmi Ínyenceké. Sőt, nem egyszer úgy emlegették, hogy valóban csak az írók írója volt, vagyis miuaig inkább csak az írásművészet különleges tói olvasták, mint az igazi olvasok. Ha az ilyenfajta megállapítások nem is vui .a egeszen helytállóak, kétségtelen, hogy Kruay népszerűsége életében is, nalála óta is renukívül ingadozó volt. Voltak pályájának olyan szakaszai, főként a 10-es éveitoen, amikor néhány műve csaknem bestsellernek számított, de akadtak olyan periódusai is, a 20-as és 30-as évek elején, amikor úgy tűnt, hogy már életében elfelejtették. | Utókora is hasonlóképpen alakult. A halála jta eltelt négy évtized voltaképpen az elfeled letések és újrafelfedezések sorozata. Halála után közel egy évtizedig olyan mély csend vette körül, hogy már-már azt lehetett hinni, véglegesen kihullik az emlékezetből. Művei nem jelentek meg, s évek teltek el anélkül, hogy akárcsak a nevét is leírta volna valaki. Aztán a 40-es évek elején hirtelen újra fel- fénylett a nave. A Nyugat harmadik generációja, majd az Ezüstkor című folyóirat nemzedéke többek között az ő nevét írta zászlajára, benne látta egyik példaképét. Kötetei újra napvilágot láttak, s olvasóközönsége is szélesedett. Ez a növekvő érdeklődés a felszabadulás után is tovább tartott még néhány évig. 1945 és 48 között 13 kötete jelent meg, köztük kötetben addig még ki nem adott művek is. Az 50-es évek első felében átmenetileg újra háttérbe szorult, ez az újabb eltemettetés azonban szerencsére nem tartott sokáig. 1954- től könyvei ismét megjelentek, 1957-ben pedig megindult műveinek minden korábbinál teljesebb. gyűjteményes kiadása. Azóta csak ebben az életműsorozatban 32 kötete jelent meg. Ez 42 regényt, illetve kisregényt, több. mint 500 elbeszélést, s több kötetre terjedő publicisztikai és ifjúsági írást, 5 színdarabot és sok önéletrajzi vallomást jelent. Ha akad is még kiadnivaló, elmondhatjuk, hogy e sorozattal Krúdy életművének legjava valóban hozzáférhetővé vált. A sorozat kötetei általában 10 ezer példányban láttak napvilágot, de közben sok mű ve jelent meg sorozaton kívül, vagy más sorozatokban is, így néhány műve az Olcsó Könyvtárban 50 ezer példányban. Hozzávetőleges számítás szerint tehát több, mint félmillió Krúdy-kötet került ki a nyomdákból az utóbbi másfél évtizedben, ■ ami a legfontosabb, ezek a könyvek el is fogytak. A legtöbb kötetét már néhány héttel a megjelenése Után is hiába keresi az ember a könyvesboltokban, de még a kevésbé ismert művek sem maradnak hosszabb ideig a raktárak polcain. Ilyen mérvű kiadás mellett mindez föltétlenül azt bizonyítja, hogy Krúdy olvasóközönsége jelentékenyen kiszélesedett. Ha nem is lett belőle a legszélesebb tömegek olvasmánya, rég nem a kevesek írója többé. S népszerűsége még csak növekedett, amióta sajátos világa a színpadon, a televízió képernyőjén és a filmvásznon is megelevenedett (A vörös postakocsi, A hírlapíró és a halál, Szindbád). Az elmondottakból következik, hogy halálának mostani, 40. évfordulóján nincs szükség harsonákra. Krúdyt nem kell ébreszteni, hiszen művészete eleven alkotórésze immár klasszikussá váló XX. századi irodalmunknak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs is már semmi tennivalónk Krúdy örökségének ápolása, őrzése, terjesztése, végleges birtokba vétele terén. Akadnak még ilyen feladatok országosan is, s a szülővárosban is. A Krúdy-fi- lológia és az irodalomtörténet-írás kétségtelenül jelentős eredményeket ért él az utóbbi időben, de még mindig sok a megoldatlan probléma. Hiányzik például az írói pálya egészének teljes, monografikus feldolgozása. Nyíregyházát ebben a vonatkozásban nem illetheti különösebb szemrehányás. Bár Krúdy nagyon korán elkerült innen, a szülőváros mindig magáénak vallotta őt. Mikor nehé anyagi körülmények között élt, jelentős megbízatásokkal igyekezett segíteni rajta, betegsége idején, a 20-as évek végén pedig tekintélyes összegű segélyben részesítette. A felszabadulás után sem feledkezett meg a szülőváros Krúdyról. Főként a helyi hagyományok összegyűjtését tekintette feladatának, de nem egyszer általánosabb jelentőségű vállalkozásokkal és megmozdulásokkal is hozzájárult az író népszerűsítéséhez, emlékének ébren tartásához. Már 20 évvel ezelőtt, 1953 ban, tehát éppen az író második eltemettetésének ideién országos figyelmet kettő Krúdy- ünnepségek rendezésére került sor egvkorf is kólájában, a Nyíregyházi Kossuth Gimnázi umban. S azóta is minden jelentős évfordulón, s gyakran kerek számú jubileumok nélkül te előadásokkal, műsoros estekkel és egyéb renÚl KÖNYV: Délkelet- és Közép 1944. március 26-án Moszkvában 324 löveg össztüze adta hírül, hogy Konyev marsai! csapatai a Prut folyónál elérték a szovjet államhatárt. De a háborúnak még nem volt vége; „megértettük és világosan láttuk: nem szabad megállnunk az országhatáron, amely mögött az ellenéég rejtőzik. Annak idején számunkra ilyen vonatkozásban nem léteztek határok. Egyetlen határt ismertünk csak, azt, amely a hitlerista klikk és vazallusainak teljes megsemmisítése után következik.” A Szovjetunió azonban, igyekezett elkerülni a felesleges vérontást. Ezt dokumentálják a csatlós országoknak felajánlott rendkívül méltányos fegyverszüneti feltételek. Ezek sorát az 1944 április 12-én Romániának felajánlott hatpontos fegyverszüneti ajánlat nyitja meg. melyet azonban Anto- nescu katonai diktátor kormánya visszautasított. * inkább a németekkel együtt megerősített védelemre készült íeL A méltó dezvényekkel tisztelegtünk emléke előtt. 1968-' ban a város kezdeményezésére a Magyar Irodalomtörténeti Társaság is Nyíregyházán tartotta Krúdy-vándorgyűlését, s ebből az alkalomból az író születésének 90. évfordulójára a megyei tanács emlékkönyvet adott ki. Az első Krúdy-emlékkiállítás Nyíregyházán 1958-ban a Jósa Múzeum Felszabadulás úti épületében nyílt meg. Valamivel később, 1983-ban ez az emlékszoba átmenetileg az akkor felépült Vécsey közi új általános iskolában kapott helyet, majd 1970. október 1. óta — új kiállítási anyaggal — a Móricz Zsig- mond Színház épületének egyik emeleti helyiségében működik. De a kiállításokra nem járó, könyvet ritkábban forgató emberek is szinte naponta találkozhatnak ma már Nyíregyházán Krúdy emlékével, hiszen többek között gimnázium, mozi, utca, szálloda viseli a nevét. Két épület — a szülőház és az egykori családi kúria helyén álló rádióstúdió — homlokzatán emléktábla jelzi az író itteni kapcsolatait. S ezzel a felsorolást még nem is fejeztük be. Mit lehet még tenni, milyen feladatokat kell még megoldanunk ahhoz, hogy igazán szégyenkezés nélkül vallhassuk őt a magunkénak? Úgy látom, a közeljövőben főként három területen léphetnénk előre. Meg kell o'danunk az emlékszoba végleges elhelyezését, jelenlegi helyén ugyanis nem tölti be igazán funkcióját. Erre egyébként a múzeum új épületében meg is lesz a lehetőség. Régóta vajúdik már a Krúdy-szobor ügye Korábbi évfordulókon is felvetődött a gondolat, de a megvalósítás eddig elmaradt. A szoborállításban nemcsak Óbuda, hanem a Nóg- rád megyei Szécsény község is megelőzött bennünket. Igazán itt lenne az ideje, hogy az író szülővárosában is legyen végre Krúdy-szobor. Nemcsak a Krúdy-kultusz ápolása, hanem a további kutatás szempontjából is fontos lenne egy lehetőleg teljességre törekvő Krúdv- gyűjtemény kialakítása. Mivel közgyűjteményeink közül a Jósa András Múzeum könyvtára rendelkezik a legszámottevőbb Krúdy- •myaggal, ennek a gyűjtőmunkának a múzeum lehetne a gazdája. S mindezeken túl a legfontosabb, hogy olvassuk, ismerjük Krúdy műveit, hiszen az író iránti megbecsülésünknek mégis csak ez a legkifejezőbb megnyilvánulása! Európa felszabadítása szovjet katonai válasz a több hőnapos rendkívül alapos előkészületek után 1944 augusztus 19-én megindított iasi—kisinyovi hadművelet volt, egyike a második világháború legjelesebb katonai akcióinak. A politikai következmények: Románia kilépése a háborúból és fellépése a németek ellen. Szovjet Moldva felszabadulása. A legjelentősebb eredmény: megnyílt az út a Balkán és Kö- zép-Európa felé, s ez súlyos csapás volt a németek számára nemcsak hadászati szempontból. de veszélybe kerültek a háború folytatásához nélkülözhetetlen nyersanyag- és élelmiszerforrások is. A kötet a romániai események után tovább kíséri e grandiózus hadjáratot, a Ma linovszkij és Tolbuhin marsallok vezetésével harcoló 2. és 3. ukrán front útján Bul gárián és Jugoszlávián át, egészen Magyar- ország, Ausztria és Csehszlovákia felszabadulásáig. A magyar rém történetének rövidített résztvevője közül ketten jutottak tovább al országos mezőnybe, ahol 67-en adták elő a kötelező és a szabadon választott műveltet Ágnes a lehető legnehezebbel készült EfSúk tanárnőjével, az irodalmi színpad vezetőjével választották a budapesti Petőfi- ünnepségen elhangzott Illyés-tanulmány, a Petőfi lángjánál című ünnepi beszéd első fogalmazványának egy részletét. A bárom- perces részlet hamar „előkerül”. 6 Ági már olvassa is. Nehéz szöveg, — A beszéddel, a hangképzéssel nem volt nehézség — mondja a tanárnő. — A gondolatok értelmezésében kellett Ágit segítenem. hiszen Illyés visszaadása nem a legkönnyebb feladat. A véletlen választás hozta a sikert Igaz, nehéz volt megszerezni a beszédet, külön levelezésbe került. Az, hogy jól döntöttek, akkor derült ki, amikor Győrben, aa országos versenyen megkapták a kötelező anyagot, s három percet kaptak az értelme zésére. Egy másik Illyés-tanulmány volt — A Móriczról szóló tanulmányban vott egy kérdőmondat — emlékszik vissza Ági. — Szinte mindenki kérdésként tolmácsolta, pedig, ironikus, gúnyos hangon kellett előadni. Ezt persze csak később tudtam meg, mert egymást nem hallhattuk, elkerítettek bennünket „karanténokban”. A tanárnő bevallja, ő már tavalyra várta a sikert. Ágit a mostani eredmény is meglepte, s még jobban az az' öröm, ahogyan tanárai, diáktársai fogadták szereplését Érzi, hogy nőtt a tekintélye, de tudja, hogy ettől nem lehet elbizakodott. A nevelőtestületi dicséret, amiben részesül a legnagyobb elismerés, amire számíthatott. Bár célja elsősorban a színművészetil tudja, milyenek a követelmények, s mekkora a túljelentkezés. Nem akar tehát .münden áron” színésznő lenni. Tanáraitól is inkább a másik választott területhez kap segítséget Az ELTE-re készül, magyar—német szakra. Ha sikerül, a kedvenc hobbyt amatőrként folytatja tovább. Barakső Erzsébet kiadása már megjelent. Köztudomású, hogy Hitler a leggaládabb módon talán Magyarországot áldozta fel a fasiszta Harmadik Birodalom érdekeiért. A magyarországi froníszakasz véres és elkeseredett küzdelmeinek, a debreceni, a budapesti és a dunántúli hadműveleteknek a krónikája még a kételkedőket is meg kell hogy győzze. A gazdagon részletező hadtörténeti mű úgy ábrázol és elemez, hogy sorai nemcsak a katonákat bilincselik le, hanem mindazokat. akik a második világháború befejező szakaszának történelmi tanulságai iránt érdeklődnek. A sokoldalú, alapbs munka, a közelmúltban elhunyt M. V. Zaharov marsall és szerzőtársainak műve a hadtörténet iránt érdeklődőket szakszerű elemzéseivel, a hadműveleti és csapatmozgások szöveges, térképes, időrendi .ábrázolásával és mutatóival elégítik ki. A hadműveleteket és a résztvevők emlékét gazdag képanyag dokumentálta. A könyv rámutat a menet közben felmerült hibákra és téves és be nem igazolódott várakozásokra. A felszabadított országok' rövid történelmének, haladó hagyományainak és a kommunista pártok vezette antifasiszta^ ellenállásnak is jelentŐ6 teret szentel a mű. 1 \ Katona Bélát , AZ ÍRÓ ÉS SZÜLŐVÁROSA A Kazinczy-díjas diák 9 öfM
