Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

SrrS. mfjkw W. ' A*Mr*Amww/Lm,rf A* óbudai III. kér. Templom u. 15. sx. alatti szomorú, tóppedt ház, amelyben Krúdy Gyula élete utolsó évelt töltötte és ahol 1933. május 12-én meghalt (10 éve). (Imre György rajza) — Volt egy trarátnöm az általános Is­kolában. Tolnai Klárinak hívták. Azt mond­ta, szín sznő szeretne lenni, mint az igazi Tolnay. Aztán eldöntöttük, legyünk mind­ketten ' színésznők. Klárit később már nem érdekelte ez a terv, bennem azonban egyre erősödött. így számol be Víg vári Ágnes, a Krúdy gimnázium III- c. osztályos tanulója az előz­ményekről, amelyek kicsi korától arra ser­kentették, hogy mind. többet és többet olvas­son. versekkel ismerkedjen, gyakorolja a szép szókiejtést és a beszéd folyamatosságá­ig tartó légzést. Már elsős korától rendsze­resen fellépett az iskolai rendezvényeken, tagja az irodalmi színpadnak. Tavaly je­lentkezett a szép magyar beszéd Kazinczy- pályázatára. s eljutott az országos döntőig. Bár helyezést nem ért el. úgy érezte, nine« oka elkeseredni. Még egy év gyakorlás kö­vetkezett és az idén, április végén rendezett országos verseny eredményt hozott. Az or­szág hat legszebben beszélő diákja között Vígvári Ágnes is megkapta a Kazinczy-em- lékérmet és a KISZ KB különdíját. Nyolc évvel ezelőtt alapították Péchy Blanka elképzelései szerint a magyar nyelv kincseinek ápolására és művelésére szóló Kazinczy-díjat. Külön kategóriában előadó- művészek és diákok pályázhatnak erre az elismerésre. Azóta több ezer fiatal állt ver­senybe a címért. Idén a megyei döntő 60 1973 bővelkedik a jelentős irodalmi évfor­dulókban. A kiemelkedő fontosságú Petőfi-ju- bileum mellett többek között Csokonai Vitéz Mihály születésének 200., Madách Imre szüle­tésének 150., Babits Mihály és Juhász Gyula születésének 90., s Krúdy Gyula halálának 40. évfordulójára emlékezünk. Anélkül, hogy a többiekről megfeledkez­hetnénk, talán érthető, hogy ez utóbbi évfor­dulót a magunk számára megkülönböztetetten fontosnak tartjuk, hiszen Krúdy városunk szü­lötte, Nyíregyházáról indult el termékeny írói pályája, s egy ilyen évforduló jó alkalom lehet az író és. a szülőváros kapcsolatának is­mételt megvizsgálására, s e kapcsolatból adó­dó feladataink újbóli megfogalmazására is. 1933. május 12-én utazott el örökre legen­dássá vált Vörös postakocsiján. Négy évtized, s nem is akármilyen négy évtized pergett le ha­lála óta. Hitler uralomra jutásának évében hunyta le szemét. Fasizmus, II. világháború, új társadalmi rend születése, a szocializmus alapjainak lerakása — csak egészen nagy vo­násokban jelzik a végbement történelmi válto­zásokat. Az a világ, amelyben valamikor ő ott­honosan mozgott, s amelyet műveiben olyan sajátos színekkel ábrázolt, olyan mélyre süly- lyedt, mint Atlantisz, művészete azonban él, *őt csodálatosképpen egyre élőbb. .innál meglepőbb, s egyúttal örvendete­sébe is ez a tény számunkra, mert hosszú időn at úgy könyvelte el nemcsalt a közmüat, ha­nem az irodalomtudomány is, hogy Krúdy a kevesek írója, a vájtíülüeke, az irodalmi Ínyenceké. Sőt, nem egyszer úgy emlegették, hogy valóban csak az írók írója volt, vagyis miuaig inkább csak az írásművészet különle­ges tói olvasták, mint az igazi olvasok. Ha az ilyenfajta megállapítások nem is vui .a egeszen helytállóak, kétségtelen, hogy Kruay népszerűsége életében is, nalála óta is renukívül ingadozó volt. Voltak pályájának olyan szakaszai, főként a 10-es éveitoen, ami­kor néhány műve csaknem bestsellernek szá­mított, de akadtak olyan periódusai is, a 20-as és 30-as évek elején, amikor úgy tűnt, hogy már életében elfelejtették. | Utókora is hasonlóképpen alakult. A ha­lála jta eltelt négy évtized voltaképpen az el­feled letések és újrafelfedezések sorozata. Ha­lála után közel egy évtizedig olyan mély csend vette körül, hogy már-már azt lehetett hinni, véglegesen kihullik az emlékezetből. Művei nem jelentek meg, s évek teltek el anélkül, hogy akárcsak a nevét is leírta volna valaki. Aztán a 40-es évek elején hirtelen újra fel- fénylett a nave. A Nyugat harmadik generá­ciója, majd az Ezüstkor című folyóirat nemze­déke többek között az ő nevét írta zászlajára, benne látta egyik példaképét. Kötetei újra nap­világot láttak, s olvasóközönsége is szélesedett. Ez a növekvő érdeklődés a felszabadulás után is tovább tartott még néhány évig. 1945 és 48 között 13 kötete jelent meg, köztük kötetben addig még ki nem adott művek is. Az 50-es évek első felében átmenetileg új­ra háttérbe szorult, ez az újabb eltemettetés azonban szerencsére nem tartott sokáig. 1954- től könyvei ismét megjelentek, 1957-ben pedig megindult műveinek minden korábbinál telje­sebb. gyűjteményes kiadása. Azóta csak ebben az életműsorozatban 32 kötete jelent meg. Ez 42 regényt, illetve kisregényt, több. mint 500 elbeszélést, s több kötetre terjedő publicisztikai és ifjúsági írást, 5 színdarabot és sok önéletrajzi vallomást jelent. Ha akad is még kiadnivaló, elmondhatjuk, hogy e sorozat­tal Krúdy életművének legjava valóban hoz­záférhetővé vált. A sorozat kötetei általában 10 ezer pél­dányban láttak napvilágot, de közben sok mű ve jelent meg sorozaton kívül, vagy más soro­zatokban is, így néhány műve az Olcsó Könyv­tárban 50 ezer példányban. Hozzávetőleges számítás szerint tehát több, mint félmillió Krúdy-kötet került ki a nyomdákból az utób­bi másfél évtizedben, ■ ami a legfontosabb, ezek a könyvek el is fogytak. A legtöbb köte­tét már néhány héttel a megjelenése Után is hiába keresi az ember a könyvesboltokban, de még a kevésbé ismert művek sem maradnak hosszabb ideig a raktárak polcain. Ilyen mér­vű kiadás mellett mindez föltétlenül azt bizo­nyítja, hogy Krúdy olvasóközönsége jelenté­kenyen kiszélesedett. Ha nem is lett belőle a legszélesebb tömegek olvasmánya, rég nem a kevesek írója többé. S népszerűsége még csak növekedett, amióta sajátos világa a színpadon, a televízió képernyőjén és a filmvásznon is megelevenedett (A vörös postakocsi, A hírlap­író és a halál, Szindbád). Az elmondottakból következik, hogy halá­lának mostani, 40. évfordulóján nincs szükség harsonákra. Krúdyt nem kell ébreszteni, hi­szen művészete eleven alkotórésze immár klasszikussá váló XX. századi irodalmunknak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs is már semmi tennivalónk Krúdy örökségének ápolása, őrzése, terjesztése, végleges birtokba vétele terén. Akadnak még ilyen feladatok or­szágosan is, s a szülővárosban is. A Krúdy-fi- lológia és az irodalomtörténet-írás kétségtele­nül jelentős eredményeket ért él az utóbbi idő­ben, de még mindig sok a megoldatlan problé­ma. Hiányzik például az írói pálya egészének teljes, monografikus feldolgozása. Nyíregyházát ebben a vonatkozásban nem illetheti különösebb szemrehányás. Bár Krúdy nagyon korán elkerült innen, a szülőváros mindig magáénak vallotta őt. Mikor nehé anyagi körülmények között élt, jelentős meg­bízatásokkal igyekezett segíteni rajta, betegsé­ge idején, a 20-as évek végén pedig tekintélyes összegű segélyben részesítette. A felszabadulás után sem feledkezett meg a szülőváros Krúdyról. Főként a helyi hagyo­mányok összegyűjtését tekintette feladatának, de nem egyszer általánosabb jelentőségű vál­lalkozásokkal és megmozdulásokkal is hozzá­járult az író népszerűsítéséhez, emlékének ébren tartásához. Már 20 évvel ezelőtt, 1953 ban, tehát éppen az író második eltemettetésé­nek ideién országos figyelmet kettő Krúdy- ünnepségek rendezésére került sor egvkorf is kólájában, a Nyíregyházi Kossuth Gimnázi umban. S azóta is minden jelentős évfordulón, s gyakran kerek számú jubileumok nélkül te előadásokkal, műsoros estekkel és egyéb ren­Úl KÖNYV: Délkelet- és Közép 1944. március 26-án Moszkvában 324 lö­veg össztüze adta hírül, hogy Konyev mar­sai! csapatai a Prut folyónál elérték a szov­jet államhatárt. De a háborúnak még nem volt vége; „megértettük és világosan láttuk: nem szabad megállnunk az országhatáron, amely mögött az ellenéég rejtőzik. Annak idején számunkra ilyen vonatkozásban nem léteztek határok. Egyetlen határt ismertünk csak, azt, amely a hitlerista klikk és vazal­lusainak teljes megsemmisítése után követ­kezik.” A Szovjetunió azonban, igyekezett elkerülni a felesleges vérontást. Ezt doku­mentálják a csatlós országoknak felajánlott rendkívül méltányos fegyverszüneti feltéte­lek. Ezek sorát az 1944 április 12-én Romá­niának felajánlott hatpontos fegyverszüneti ajánlat nyitja meg. melyet azonban Anto- nescu katonai diktátor kormánya visszauta­sított. * inkább a németekkel együtt meg­erősített védelemre készült íeL A méltó dezvényekkel tisztelegtünk emléke előtt. 1968-' ban a város kezdeményezésére a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság is Nyíregyházán tar­totta Krúdy-vándorgyűlését, s ebből az alka­lomból az író születésének 90. évfordulójára a megyei tanács emlékkönyvet adott ki. Az első Krúdy-emlékkiállítás Nyíregyhá­zán 1958-ban a Jósa Múzeum Felszabadu­lás úti épületében nyílt meg. Valamivel ké­sőbb, 1983-ban ez az emlékszoba átmenetileg az akkor felépült Vécsey közi új általános is­kolában kapott helyet, majd 1970. október 1. óta — új kiállítási anyaggal — a Móricz Zsig- mond Színház épületének egyik emeleti helyi­ségében működik. De a kiállításokra nem járó, könyvet rit­kábban forgató emberek is szinte naponta ta­lálkozhatnak ma már Nyíregyházán Krúdy emlékével, hiszen többek között gimnázium, mozi, utca, szálloda viseli a nevét. Két épület — a szülőház és az egykori családi kúria he­lyén álló rádióstúdió — homlokzatán emlék­tábla jelzi az író itteni kapcsolatait. S ezzel a felsorolást még nem is fejeztük be. Mit lehet még tenni, milyen feladatokat kell még megoldanunk ahhoz, hogy igazán szé­gyenkezés nélkül vallhassuk őt a magunké­nak? Úgy látom, a közeljövőben főként három területen léphetnénk előre. Meg kell o'danunk az emlékszoba végleges elhelyezését, jelenlegi helyén ugyanis nem tölti be igazán funkcióját. Erre egyébként a múzeum új épületében meg is lesz a lehetőség. Régóta vajúdik már a Krúdy-szobor ügye Korábbi évfordulókon is felvetődött a gondo­lat, de a megvalósítás eddig elmaradt. A szo­borállításban nemcsak Óbuda, hanem a Nóg- rád megyei Szécsény község is megelőzött ben­nünket. Igazán itt lenne az ideje, hogy az író szülővárosában is legyen végre Krúdy-szobor. Nemcsak a Krúdy-kultusz ápolása, hanem a további kutatás szempontjából is fontos len­ne egy lehetőleg teljességre törekvő Krúdv- gyűjtemény kialakítása. Mivel közgyűjtemé­nyeink közül a Jósa András Múzeum könyv­tára rendelkezik a legszámottevőbb Krúdy- •myaggal, ennek a gyűjtőmunkának a múzeum lehetne a gazdája. S mindezeken túl a legfontosabb, hogy ol­vassuk, ismerjük Krúdy műveit, hiszen az író iránti megbecsülésünknek mégis csak ez a leg­kifejezőbb megnyilvánulása! Európa felszabadítása szovjet katonai válasz a több hőnapos rend­kívül alapos előkészületek után 1944 augusz­tus 19-én megindított iasi—kisinyovi hadmű­velet volt, egyike a második világháború legjelesebb katonai akcióinak. A politikai következmények: Románia kilépése a hábo­rúból és fellépése a németek ellen. Szovjet Moldva felszabadulása. A legjelentősebb eredmény: megnyílt az út a Balkán és Kö- zép-Európa felé, s ez súlyos csapás volt a németek számára nemcsak hadászati szem­pontból. de veszélybe kerültek a háború folytatásához nélkülözhetetlen nyersanyag- és élelmiszerforrások is. A kötet a romániai események után tovább kíséri e grandiózus hadjáratot, a Ma linovszkij és Tolbuhin marsallok vezetésé­vel harcoló 2. és 3. ukrán front útján Bul gárián és Jugoszlávián át, egészen Magyar- ország, Ausztria és Csehszlovákia felszaba­dulásáig. A magyar rém történetének rövidített résztvevője közül ketten jutottak tovább al országos mezőnybe, ahol 67-en adták elő a kötelező és a szabadon választott műveltet Ágnes a lehető legnehezebbel készült EfSúk tanárnőjével, az irodalmi színpad ve­zetőjével választották a budapesti Petőfi- ünnepségen elhangzott Illyés-tanulmány, a Petőfi lángjánál című ünnepi beszéd első fo­galmazványának egy részletét. A bárom- perces részlet hamar „előkerül”. 6 Ági már olvassa is. Nehéz szöveg, — A beszéddel, a hangképzéssel nem volt nehézség — mondja a tanárnő. — A gondolatok értelmezésében kellett Ágit segí­tenem. hiszen Illyés visszaadása nem a leg­könnyebb feladat. A véletlen választás hozta a sikert Igaz, nehéz volt megszerezni a beszédet, kü­lön levelezésbe került. Az, hogy jól döntöt­tek, akkor derült ki, amikor Győrben, aa országos versenyen megkapták a kötelező anyagot, s három percet kaptak az értelme zésére. Egy másik Illyés-tanulmány volt — A Móriczról szóló tanulmányban vott egy kérdőmondat — emlékszik vissza Ági. — Szinte mindenki kérdésként tolmácsolta, pedig, ironikus, gúnyos hangon kellett elő­adni. Ezt persze csak később tudtam meg, mert egymást nem hallhattuk, elkerítettek bennünket „karanténokban”. A tanárnő bevallja, ő már tavalyra vár­ta a sikert. Ágit a mostani eredmény is meglepte, s még jobban az az' öröm, ahogyan tanárai, diáktársai fogadták szereplését Érzi, hogy nőtt a tekintélye, de tudja, hogy ettől nem lehet elbizakodott. A nevelőtestü­leti dicséret, amiben részesül a legnagyobb elismerés, amire számíthatott. Bár célja elsősorban a színművészetil tudja, milyenek a követelmények, s mekko­ra a túljelentkezés. Nem akar tehát .münden áron” színésznő lenni. Tanáraitól is inkább a másik választott területhez kap segítséget Az ELTE-re készül, magyar—német szakra. Ha sikerül, a kedvenc hobbyt amatőrként folytatja tovább. Barakső Erzsébet kiadása már megjelent. Köztudomású, hogy Hitler a leggaládabb módon talán Magyar­országot áldozta fel a fasiszta Harmadik Birodalom érdekeiért. A magyarországi froníszakasz véres és elkeseredett küzdel­meinek, a debreceni, a budapesti és a du­nántúli hadműveleteknek a krónikája még a kételkedőket is meg kell hogy győzze. A gazdagon részletező hadtörténeti mű úgy ábrázol és elemez, hogy sorai nemcsak a katonákat bilincselik le, hanem mind­azokat. akik a második világháború befeje­ző szakaszának történelmi tanulságai iránt érdeklődnek. A sokoldalú, alapbs munka, a közel­múltban elhunyt M. V. Zaharov marsall és szerzőtársainak műve a hadtörténet iránt érdeklődőket szakszerű elemzéseivel, a had­műveleti és csapatmozgások szöveges, tér­képes, időrendi .ábrázolásával és mutatóival elégítik ki. A hadműveleteket és a résztve­vők emlékét gazdag képanyag dokumentál­ta. A könyv rámutat a menet közben felme­rült hibákra és téves és be nem igazolódott várakozásokra. A felszabadított országok' rövid történel­mének, haladó hagyományainak és a kom­munista pártok vezette antifasiszta^ ellenál­lásnak is jelentŐ6 teret szentel a mű. 1 \ Katona Bélát , AZ ÍRÓ ÉS SZÜLŐVÁROSA A Kazinczy-díjas diák 9 öfM

Next

/
Thumbnails
Contents