Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

m. öMsj KWÄ-MÄTrARÖRSZAG - V ASÄ RN AP! WZT-.TáffctXf WtS. v ä)i» Í*. VÍZHATLAN cipő ERŐS DOHÁNYOS ■ TECHNIKA SS Tudomány ■ TECHNIKA ■ Tudomány 5? TECHNIKA IS Tudomány Hogyan látja a Lunohod-2 a csillagokat ? Ciolkovszkij álma és a valóság Az elkövetkező években az eddigi korlá- toaott időtartamú űrrepüléseket, holdutazáso­kat a tartós űrrepülések váltják fel, amelyek a tudósok véleménye szerint alkalmasabbak a világűr megismerésére. Az előkészületeket mindkét „űrhatalom” megkezdte, már kering a Szaljut és hamarosan keringeni kezd a Sky­lab. Milyen előnyökkel járnak ezek a váltott Személyzetű, hosszú élettartamú űrszerkeze­tek? Ilyen űrállomás létesítése nem történhet alapos, minden részletre kiterjedő kutatómun­ka és előkészítő kísérlet nélkül. Tervszerűen kell törekedni a kitűzött cél elérésére. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Szaljut űrál­lomás — és a későbbi űrállomások — létesíté­se felé az első lépést nem Gagarin űrrepülése, nem az első szputnyik felbocsátása jelentette. Ciolkovszkij még a XX. század elején — ma­tematikai számításokkal alátámasztva — nyil­vánosságra hozta ez irányú elképzeléseit. Az ő útmutatását, tanácsait követjük most is. Az űrállomás létesítéséhez szükséges ta­pasztalatok megszerzésében a Vosztok, vala­mint a több férőhelyes Voszhod és Kozmosz űrhajókon kívül a szerény, automatikus Pol- jot szputnyikok is részt vettek. A legnagyobb szerep a Szojuzoknak jutott, amelyek már 1969-ben, összekapcsolásuk révén űrállomást alkottak. Az igazi űrállomás lényegesen különbözik a kísérletitől. Állandóan Föld körüli pályán tartózkodik. A kutatók űrhajókkal keresik fel, és azokon térnek vissza a Földre. Az űrállo­más formája, mérete, súlya és felszereltség^ csak a kutatás céljától, a hordozórakéta telje­sítményétől függ. Fedélzetén már sokkal több műszer helyezhető el, mint a Szojuzok orbitá- lis fülkéjében. Egyébként a Szojuzok összekap­csolása az orbitális kutatófülke jelenléte mi­att tekinthető kísérleti űrállomás létesítésének. Az űrállomásnak — az űr­hajókhoz képest — nincs szüksége szilárd borításra és hőszigetelő réteg­re, mivel nem kell visszatérnie az atmoszférá- ba, ami nagy megterheléssel jár. Ez lehetővé teszi, hogy magának az űrállomásnak a súlyát csökkentsük, ugyanakkor több kutatóeszközt és az űrhajósok életfeltételeit biztosító beren­dezést vigyünk magunkkal. Az űrállomás, mivel súlya és méretei te­kintetében nem támasztanak szigorú követel­ményeket, sokkal kényelmesebb lehet, mint a kísérleti. Egy sor tevékenységet, amit az űrha­jós maga kénytelen elvégezni, az űrállomáson automaták intéznek. A kutató teljes egészé­ben feladatának szentelheti idejét, nem kell egyéb kérdésekkel, mint pl. az energiaforrások ellenőrzése és szabályozása, az űrállomás navi­gálása, stb. foglalkozni. Az űrállomás tágas helyisége lehetővé te szí, hogy kényelmes ágyat állítsanak fel, a föl dihez hasonló ételeket automata készítse, sőt r kutató bizonyos „sporteszközökkel” — munka­képességének megőrzése céljából — testedzés! végezzen. Az űrállomás fedélzetén minden a kényelmes munka és pihenés, sőt a kötetlen időtöltés lehetőségeit szolgálja. Ez utóbbi tel­jesen újszerű az űrkutatásban és legalább olyan fontos, mint a korábbiak, mert a mun­kavégzés alapfeltétele. A kutatók az űrállomá­sok fedélzetén nem rekordok megdöntése, ha­nem folyamatos munkavégzés céljából tartóz­kodnak. A munka és a szórakozás élettanilag sem választható el egymástól. Az űrállomás tulajdonképpen egy magas­ba emelt kutatólaboratórium. A felszerelése műszerekből, berendezésekből áll. de ezek nem azonosak a földi laboratóriumok felszerelésé­vel. A feladatokhoz megfelelően kialakított, speciális műszerekre van szükség. Ezek már különböznek az automatikus űrállomásokon alkalmazottaktól, bár azokhoz állnak legköze­lebb Lényeges különbség közöttük, hogy az ember közvetlenül alkalmazza őket, vagyis kibontakoztatják az ember sokoldalú megfi­gyelőképességét. Az ember teheti meg egyedül, hogy felfi­gyelve egy-egy kísérlet mellék jelenségére, úi területeket fedezzen fel a további kutatások számára. Rugalmasan megváltoztathatja a ku- » tatási programot a feltáruló lehetőségek függ­vényében, megismételhet egy-egy kísérlete' stb. Az orbitális űrállomás az az eszköz, ame­lyet az ember közvetlenül, tehát nem a Földről fog irányítani. Állandóan jelen lesz a fedélze­tén és folyamatosan végzi kutatásait. A Lunohod—2 szovjet automata készü­lék — más műszerek mellett — egy csilla­gászati fénymérőt is hordoz. Ilyen műszere a Lunohod—1-nek nem volt. A műszert a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának krimi asztrofizikai obszervatóriumában ké­szítették, Andrej Szevemij, az obszervatóri­um igazgatója irányításával. Az igazgató ez­zel kapcsolatban az alábbiakban válaszolt az APN munkatársának néhány kérdésére. — Mi Is tulajdonképpen ez a csillagá­szati fénymérő és mi a rendeltetése? — A műszer egy speciális fényvezetővel ellátott lencse nélküli teleszkóp. A fényve­zető, vagy másképpen fényterelő a műszer elemeit védi a fénytől. ■ Fényfogóul egy fo- toelektrikus sokszorosító szolgál. Különle­gessége, hogy kétcsatornás: az egyiken a lát­ható sugarakat méri. a másikon az ibolyán- túliakat. A műszernek az a rendeltetése, hogy regisztrálja az égbolt nagy részének su­gárzását, és meghatározza a csillagmezők fé­nyességét, vagyis fényerejét — Mit eredményezhetnek ezek a kuta­tások? — Nem reménykedünk semmiféle szen­zációs dologban. Nagyon is konkrét céljaink vannak. Műszerünk már gyakorlott űrhajós, 1964-ben a Kozmosz 51-en, 1968-ban pedig a Kozmosz—213-on repült. A műszer jól mű­ködött, az eredmények érdekesek voltak. Ki­derült, hogy az égbolt fényessége, fényereje mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint hit­tük. De mj lehet ennek az oka? Feltehető, hogy a fenytöbbletet a fény szétszóródása okozta a földi légkör felső rétegeiben, vala­mint a Földünket körülvevő meteorfelhők­ben. Most azt akarjuk felderíteni, hogy mi­lyen fényes a Holdnak az égboltja? Persze, megkérdezhetné, hogy a Holdon járt ember ezt miért nem derítette fel? A helyzet az, hogy az űrsisak védőüvege a lencséhez ha­sonlóan, szórja a fényt. Ezenkívül a fényt láthatatlan porréteg is elfedheti, homály ősit- hatja. Mindez torzítja a mérések eredmé­nyeit. A mi lencse nélküli teleszkópunk mentes ezektől a fogyatékosságoktól. Gya­korlati szempontból ezekkel a kísérletekkel kideríthetjük, hogy az égitestek a Földről nézve mennyire vannak távolabb, mintha a Holdról néznénk. — Nyilvánvaló, hogy a Holdon elhelye­zett teleszkóp jóval messzebbre „lát”, mint bármilyen földi műszer, hiszen a Holdnak nincs légköre. — Valóban így van. Teleszkópunkkal néldáu] azt is tisztázhatjuk, hogy érdemes-e a Holdon csillagvizsgálót berendezni? — Ezenkívül milyen feladatai vannaÄ ennek a kísérletnek? — Teleszkópunk segítségével napközéi­ben akarjuk vizsgálni az állatövi fény erős­ségét. Naprendszerünk tel« van meteorit­porral. Ez a por a nappálya síkja körül, a Nap körül összpontosul, és átmegy a n»p- koszorúba. A napsugaraik a meteoritporral szétszóródnak és az állatöví fény hatását keltik. Mi a kapcsolat az állatövi fény és a külső napkorona között? Ha válaszolni akar­nánk erre a kérdésre, akkor az állatövi fényt egészen napközéiben kell megvizsgálni. A Földről ez lehetetlen, a Föld bolygójáról — lehetséges, de nehéz: az égbolt fényesség« gyengébb, mint a Holdon, ezenkívül a mű­szert úgy kell orientálni, mint egy kozmikus készüléket. Az ilyen kísértet srfrihelyénék a legalkalmasabb a Hold. Az a térség, ahol a Lunohod jelenleg tartózkodik — még in­kább alkalmas hely: a helyi függőleges sík és az egyenlítő síkja körülbelül 25 fokos szöget zár be. Ez a legjobb látásszög a mű­szer számára. A kísérlet másik feladata a nagyobb csillagképződmények megfigyelése, a galaktika, vagyis a Tejút figyelése. A Tej­út számtalan csillagával és csillagporával a holdéjszaka alatt a műszer látóméjezén ha­lad keresztül. Érdekes kérdés ebben a kí­sérletben a galaktika és a csillagmezők su­gárzásának színképüssze tétele. Szeretnénk megállapítani például a túlzott, vagy hévéi ibolyántúli sugárzást, összehasonlítva a vár­hatóval, s így elszakadni attól az elmeid tői, amely a csillagok számának ismeretén, színképén és fényerején alapszák. — Hogyan kívánják ezt a kísérletei végrehajtani? — A holdnappal folyamán az áüatővl fényt vizsgáljuk.. A holdéjszaka alatt viszont a Tejút, valamint a galaktikus öv fényjel­lemzőit kíséreljük megfigyelni. — Hogyan vált be a műszer az első holdnappalon? — Nem azonnal kezdett működni. E3Ö. szőr úgynevezett próbakapcsolásokat csi­náltunk. Amikor meggyőződtünk a műszer működőképességéről, még a holnappal le­járta előtt bekapcsoltuk a tudományos mé­rések rendszerébe. Elég jó eredményeket kaptunk a látható és a közeli ibolyántúli sugarakról. (APN) KERESZT REJTVÉN*/ Falud i Ferenc (1704—1779) Tüdérkert” című verséből idé- ’.ünk egy szakaszt: ..Liliom is nagy csendesser» Hozza mosdott fiait, Merevenen, de rend essen fiakogatja inait.” folytatása a sorrendben be- Idendő vízsz. 1-, 44., függ. 13., és 32. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Az anyagba lyukat vájó •ezerszám. 14. Favágószerszám, lü. A fegyverzet csökkentésére irányuló, Pécsben folyó tár­gyalások neve rövidítve. 16. Negró-ban van! 17. A Svejk író­ja. 19. LEÖ. 20. Bányatermék. 21. Folyadék nagyon kicsi mennyi­sége. 22. Albán pénz. 24. Két­jegyű mássalhangzó. 25. Olaj­bogyó. 27. Keskeny nyílás. 28. Fel öröm! 30. ÖNÖ. 31. A föl­det a termés feléért művelő sze­mély. 33. Közép-európai Kupa. 34. Igen meleg. 36. Tudásáról számot ad. 37. Fordított ház­rész! 38. Friss, kipihent. 39. Ta­rokkban a legerősebb ütőkártya. 41. Becézett férfinév. 42. Római hatos. 43. Hadonászik, gesztiku­lál. 46. Tó a SZU-ban. 47. Bírói palást. 48. Állóvíz. 49. LT. 51. Közterület. 52. Várfalon. fegy­ver használatához kiképzett nyí­lás. 53. A felsőfok jele. 54. Mi­nőségi ellenőrzés. 56. Igen né­metül. 58. Vissza: szélesre nyif. 59. Színművésznőnk (Margit). 60. Napszak. 63. Nevezetes község Vas megyében. 64. Foga betűi. 65. Sírokon olvasható felirat. 68. Ősi fegyver. 69. Cipőfelsőrész nyersanyaga. 70. Menyasszony. FÜGGŐLEGES: 2. öraalkatrész. 3. Érzékszerv. ZÓ. 5. A világ kezdetétől. gva, latinul. 6. Irattartó. 7. issza: világhírű brazil labda- úgó. 8. GTK. 9. Ezen a napon. ). Fasiszta német alakulat rö- /idített neve a II. világháború­ban. 11. Szovjet exsakkvilág- bajnok 12. Hat lábnak megfe­lelő hosszúságú. 18. Állatcso­portot úgy hajt, hogy egy cso­portban maradva legeljenek. Zt. Kémiai elem (K = C). 23. Evő­eszköz. 26. Főzelékféle. 29. Di­vat régiesen. 31. Marokkói vá­ros. 33. Vékony gumicső, amcly- lyel a test üregeiből folyadékot vezetnek el. 35. Helyhatározórag. 36. Fiitol cigaretta fele! 37. Ta­lál. 40. Heves megyei község. 41. Bírósági ügy. 43. Eladásra váró termék. 44. Bekerített fedetlen hely legelő háziállatok együtt- tartására. 45. Bástya része! 47. Szúrófegyver. 50. L-el a végén, tejtermék. 53. Házacska. 55. Lo­pódzik. 57. Fontos végtag név­elővel. 59. Táncmulatság. 61. ZAD. 62. Keleti férfinév. 66. TK. 67. Virág része! 68. Papírra vet; A megfejtéseket májas 21-ig ke& beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Április 30-i rejtvény pályáza­tunk helyes megfejtése: „Kedves fiatal ba­rátom, akassza szegre a hege­dűjét és komponáljon.” Nyertesek: E*ráz Dezső, Cse­lényi Pálné, Csókonay Istvánná, Gaál Erzsébet, Jakab Ilona nyíregyházi, Sebők Lászlóné baktalórántházi. íjudák László­né buji, Czeglédi Tiborné jánk- majtisi, Adám Istvánná kisvár- dai és Szekeres Istvánné nagy­dobosi kedves rejtvény fej tőink. elküld lük. (ferter János rajzai) X. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents