Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
!#73. május fi. *fimfifXS?3SRÖK§fSÍI S. ofdsf Pártszervezés-pártiráqyítás Első számú segítők zetek pártirányításának ez az egyik legfontosabb eleme. A TÖMEGSZERVEZETEK és mozgalmak önállóak, a demokratikus centralizmus elve alapján épülnek fel, tevékenységükben realizálva a párt politikáját. Ennek érvényre juttatása az ott dolgozó kommunisták számára fontos kötelesség. A pártszervezetek számára is szükséges, hogy megismerkedjenek a tömegszervezetek elgondolásaival, irányelveivel, döntéseivel, mert enélkül a pártirányítás egyoldalú marad. Az egyoldalúság azonban az ellenkező végleten is jelentkezhet. Az utóbbi időben szá- mos pártalapszervezet a területén működő tömegszerve- zotet, mozgalmat valamiféle „melléje rendelt” szervként fogja fel. Úgy vélik, hogyannak irányításáért minden vonatkozásban az illető tömegszervezet, vagy mozgalom felsőbb szerve felelős, s maguktól minden ilyen feladatot elhárítanak. Ahol így gondolkoznak, ott nem értik azt ;az elvet, hogy a pártirányítás alapvetően az azonos színtű pártszerv feladata. A helyi politikai irányításért tehát az adott területen tevékenykedő pártszervezet felelős. Az irányítás nem lehet mechanikus, mivel a tömegszervezetek között a feladat és a funkció tekintetében sok különbség van. Kell is, hogy legyen, mivel mindegyikük valamilyen sajátos feladatkör ellátására jött létre. Egy azonosság természetesen van közöttük, s ez a párt politikájának elfogadása és vállalása. Ért azonban az emberek másmás csoportjai vagy rétegei körében, a megfelelő eszközökkel képviselik és valósítják meg. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem elégséges általában igényelni segítségüket a pártszervezet által hozott határozatok megvalósításához, hanem arra kell törekedni, hogy „testre szabott” feladatokat kapjanak, amelyek , egybevágnak jellegükkel, te vékenységi körükkel. Alkalmazkodni kell tehát az adott tömegszervezet vagy mozgalom szervezeti formáihoz, alapszabályához, munka- módszereinek sajátosságaihoz, a tagság összetételéhez, érdeklődési köréhez, stb. Az alkalmazkodás természetesen nem jelenthet politikai v., világnézeti engedményeket. Elsősorban arról van szó, hogy nem szabad mechanikusan átvenni és alkalmazni ezekben a szervezetekben j párt szervezeti elvei! és mun kamódszereit. A partszervekre b ? RÜL a tömegszervezetek és tömegmozgalmak tevékenységének összehangolása is Gondoskodni kell arról, hogy a tömegszervezetek tevékenysége kapcsolódjék az adott időszak • legfontosabb politikai feladataihoz. Másrészt munkájukban ne legyen felesleges párhuzamosság, Ismétlődés. Az összehangolást legjobb a munka tervezésekor, illetve a fontosabb akciók kidolgozásakor elvégezni, mert ezzel mindjárt elejét lehet vermi az átfedéseknek. Nincs arra szükség, hogy ugyanazok az emberek ugyanazt a témát háromszor- négyszer tárgyalják meg, másmás testületben. Ez nem teszi jobbá, hatékonyabbá a párt vezető szerepét, a tömegszervezetek pártirányítását. A PARTSZERVEZETEKNEK első számú segítői a tömegszervezetek és mozgalmak. Olyan természetes szövetségesek, amelyek minden szinten részt vesznek a politika kialakításában, a kérdések . eldöntésében, a határozatok megvalósításában. A helyes alapon történő pártirányítás az egyik fő feltétele annak, hogy e szerepüket minél jobban betöltsék, s ezáltal még hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Az adott szó f A TAGGYŰLÉSEKEN vagy 1 vezetőségi üléseken elhangzó : értékelések többnyire általá- I nosságban elemzik az egyes tömegszervezetek és mozgalmak munkáját. Csak ritkán, vagy egyáltalán nem térnek ki viszont az ott dolgozó kommunisták munkájának minősítésére. Holott ez adna igazán lendületet, segítséget. A tömegszervezetek ugyanis nem egyszerűen végrehajtói, közvetítői a párt politikájának, hangm önálló tevékenységet folytatva, segítik felszínre hozni a különböző ellentmondásokat, megoldásokat adnak, kezdeményeznek. jelzik a tapasztalt jelenségeket a pártnak. Ezzel ezúttal kifejezik és védelme a soraikban található dolgozók érdekeit, igényeit. Másrészt a tömegszervezetek és mozgalmak a párt számára bizonyos értelemben harci területet is jelentenek, mivel tagjaik, tömegeik megnyerése újra és újra szükséges. Ezért a párttagok által a tömegszervezetekben végzett mindennapos munka az élet követelménye. A tömegszervezetek tagjai felkészültségben, politikai és élettapasztalatokban, aktivitásban, áldozatvállalásban természetszerűen különböznek egymástól. Párton kívüli tagjaik nem minden kérdést ítélnek meg ugyanúgy, nem minden esetben foglalnak állást ugyanolyan módon, mint 8 kommunisták. Ez természetes és nyilvánvaló. Ebből következik, hogy tevékenységű - i két, állásfoglalásaikat a párt- szervezetek nem ítélhetik meg a párton belüli normák, követelmények szerint. Az egységes nézet és az egységes cselekvés itt minden esetben csak a kommunisták folyamatos meggyőző munkájának. i politikai és ideológiai tevékenységének hatására alakulhat ki. S erre mind a teendők meghatározásakor, mind ' 8 végzett munka értékelése- / kor a pártszervezeteknek megfelelő gondot kell fordítaniuk, hiszen a tömegszerveE leő olvasásra pír és harag lobbant az arcán. Tétován tartotta keiében a papírt. Felesége hiába kérdezte, nem válaszolt. Aztán, miikor úgy érezte nyugodtabb, még egyszer elolvasta az írást. A termelő- szövetkezet vezetőségének határozatát. Egyes mondatokat, mintha még mindig nem értené, visszaolvasott. „Három éve önként elhagyta a szövetkezetét.” „Viselkedése, magatartása is kifogásolható.” „A vezetőség elutasítja tagfelvételi kérelmét.” — Nem értenék. Teljességgel nem értenek meg. — Elhamarkodtad a kilépést. Akkor kellett volna jobban meggondolni. — Miért hallgattál te . is? Lehet, úgy gondoltad, hordom majd haza aktatáskaszámra a pénzt. Könnyű itthon meg utólag okosnak lenni. Mit fizetett akkor a téesz? Még a bennmaradt húsz százalék is veszett. — Beszélj talán külön is az elnökkel. Hátha megváltoztatnák a határozatot. Mert bizony... láthatod, hogy vagyunk... — Kell is valaminek történni. Ennyiben nem maradhat. Elhoztam a pesti vállalattól a munkakönyvét. — Csak az megint. hogy iszol. Pedig látod... a család több lesz eggyel... ■— Az a feneség, nem értenek! ★ Áz elnök első intésre megállt. Előbb csak a lábát nyújtotta le a határt járt, poros motorkerékpárról. Aztán a sisakon lazított. És elfogadta a tartott kezet. — Volna egy kis beszédem elnök elvtárssal. Ha az ideje engedné. — Gondolom, miről lehet szó. Az időből pedig sok minden kitelik. Az erős masina a támasztékra zökkent. S a két ember kihúzódott a gyalogjárdára. — Nem tudom, meggon- dolta-e jól a vezetőség. Hogy ilyen papírt küldtek — s megint előkerült az írás. — Igen, igen. Tehát jól gondolom. Ámde, mielőtt még egy szót szólnánk, mindenkire érvényes, hogy a téesz nem átjáróház. Hogyan boldogulnánk, ha a nehézségek elől mindenki elfutna? És mennyi kritikus helyzet jöhet össze a mezőgazdaságban egyetlen esztendő, hónap, vagy akár hét alatt is! Múlt évet jól zártuk. Van pénzünk. Aki dolgozott a közösben, nem bánta meg. — De elnök elvtárs. hadd szóljak én is. Amit mond, sok benne az igazság. Parasztembernek nem kell ezt külön magyarázni. Csak hát- emberek vagyunk. Utólag beismerem, nem volt okos dolog tőlem, mikor elszaladtam. Úgy hittem, majd én megmutathatom. Aztán az ingázás hetenként a különféle csábítások, meg a sok ismeretlen ember. Szóval nem jártam jól. Ez a helyzetem és beismerem. Ezt kellene valahogy -jobban megértenie a vezetőségnek. Már a munkakönyvem is hazahoztam. Ez nekem az otthonom, a falu, a határ. — Ha jól tudom, a határozatban a viselkedésről, a magatartásról is szó van. — Igaz. Különösen nem voltam angyal, mikor eljártam. Tudom, láttak a faluban nem egyszer úgy... De az is igaz, nem vagyok én alkoholista. El tudok lenni ital nélkül. Mint most is... Ismerte a falu szüléimét ismeri fiatal koromat. Meg aztán megint úgy van a feleségem. A harmadik gyereket várjuk... Csend feszült a két ember közé. Az elnök bár látszólag az utcát nézte, erősen gondolkodott. Balaton menti megyében született. Halász apa családjában öten voltak testvérek. S nem mindig telt meg a háló... Tanulás hosz- szú éveken át A kis nyírt falu tsz-e ösztöndíjasának fogadta. Küldte havonta a pénzt. Már gyakorlati időben kedvet éraett. hogy végleg IT.J, emeletes lakások épülnek Záhonyban a MÁV-állomás mellett. (Elek Emil felvétele) Nem mindegy, hogyan! A holnap munkásai között a nyíregyházi szakmunkásképzőben Nem a véletlen vezetett a nyíregyházi szakmunkásképzőbe. Egy vizsgálódás. felmérés és ezek alapján történt elemzés nyomán indultam el. Nemrégiben az egyik megyei vezető testület tárgyalta az ipari szakmunkások helyzetét. Itt került szóba, hogy az ipari szakmunkásképzőkben nincs órarendszerű világnézett nevelés, vagyis a mar- xianus—lendnizmust tantárgyként nem oktatják. Akadtak, akik — bár nem mondták ki — szükségtelennek is tartják, mondván ott van a történelem. ‘Ennek keretében lehet foglalkozni világnézeti kérdésekkel is. S fel lehet használni e célra közvetve a többi tantárgyat is. Nézzük mit mutat az a szociológiai felmérés, amelyet a 107-es Mező Imre nevét viselő ipari szakmunkásképzőben a II/4 és a III/5 osztályban végeztünk. E két osztályba összesen 32 tanuló jár. Valamennyien munkásfiatalok, tizenévesek. Nyíregyházi üzemekben dolgoznak. Röpdolgozatot Írattunk a maradjon. Kedves, őszinte, szorgalmas emberek közt. Később főagronómus. Nősülés. Aztán maga is apa. Felesége státuszt kap a falu iskolájában... Vérébe ivódik a szorgalom, a többre jutás igyekezete. Elnöknek választja a közgyűlés. És most nézett rá az a másik ember. Várta a válaszát. Kedvezőt. — Ugyan mi volna, ha a vezetőség mindig mindenki óhaja szerint határozna — i mondta az elnök. — A köz érdeke az elsődleges És csak ' azután a személyek dolga. Ezt nézte a maga esetében is. — Megnézhetné még egyszer. Alaposabban. Meg lehetne változtatni art a határozatot, elnök élvtárs. — És má lehet rá a garancia? Mi lehetne? két osztályban. Mindenki tíz-tíz kérdésre adott választ. Alapvető politikai, a tájékozottságukat mérlegelő kérdések voltak. Alkalmasak arra, hogy következtetni lehessen: milyen a politikai alapképzettségük, tájékozottságuk? Petőfi és Roger Moore... Csak néhány kérdésre adott válaszaikat elemezzük. Imre az első : Hány párt van Magyarországon, melyek ezek, kik a vezetői? A 32 tanuló közül mindössze 14-nek volt helyes a válasza. Kiemelendő, hogy míg a H/4-ben 9-en adtak jó választ. addig a III/5-ben csak 5-en. Senki nem tudta viszont a II. osztályban, hogy mikor alakult meg a KISZ, s a 19-es létszámú íll-ban is erre nyolcán válaszoltak rosszul. Érdekes, hogy például arra a kérdésre: milyen társadalmi rendszer van Magyarországon, a inból mindenki helyesen megfelelt, s a, II-ból is kilenc. Hasonló volt az arány arra a kérdésre is. hogy: melyik a társadalom vezető osztálya. A munkásosztály — ezt írta a túlnyomó többség. Nagyon vegyes és szélsőséges volt a válaszuk arra, hogy kit tartanak példaképüknek. íme néhány a sok közül: Kossuth, Petőfi. Müller (a futballista), Esze Tamás, „a szüleim, mert csak a jóra tanítanak”, Bornemissza Gergely, Beckenbauer (futballista), Robin Hood, édesapám, „példaképem eddigi tanáraim”, Roger Moore, a bátyám, mert jó munkás”, Hunyadi Mátyás, (van aki a mesterét írta), „a bátyám, mert munka mellett megszerezte az érettségit”. Egy hosszabb válasz: a nővérem, mert akaratával, szorgalmával elérte art. amire kicsi kora óta vágyott. Felvették a debreceni egyetemre, amelyet jeles eredménynyel elvégzett.” Mások Bessenyeit. Tompa Mihályt. Szamuelyt, Benczúr Gyulát említették. f „ló volna, — Az én kérésem. Szavam. Úgy viselkedek, mint más rendes ember. Munkára pedig, egyébként, soha nem kell engem noszogatni. ★ Tétnek a hetek, hónapok, miután kézhez kapta a másik határozatot. Mikor elolvasta, különös érzés pattant a szíve táján. Megnyugtató, jóleső érzés. „Jóra fordult. Rendben leszünk.” A gyümölcsös brigád egyik legügyesebb tagja. Minden szándéka, ,tette arra irányul: csorba ne essen az adott szón. Asztalos Bálint ha tanítanák...” Nem akarom a történelmet tanítók rovására írni, de arra a kérdésre: mit tudsz az iskolanévadó Mező Imréről, a két osztályból csak 16-an tudtak valamit. Fele sem- njit! Kétségtelen, legnagyobb figyelem és kíváncsiság az utolsó kérdést kísérte. Ez így hangzott: Mi a véleményed, ha a marxizmus—le- ninizmust tantárgyként tanítanák az iskolában? íme a válaszok, mindenféle kozmetikázás. szépítgetés nélkül. „Magasabb képzettsége lenne mindenkinek.” „Jó volna, ha tanítanák.” „Nem lenne rossz, mert csak több tudásra tennének szert a diákok.” „Sok lenne a tanulni való, így is nagyon sok.” „Először is többet kellene tanulni, de megérné, mert sokkal másabb lenne a világnézetünk.” „Több dolgot tudnánk a népről a munkásságról.” „Megismernénk Marx, Lenin tanításait.” „Nagyon jó lenne, mert legalább közelebbről megismernénk két nagy embert, akiknek köszönhetjük a szocialista államunkat.” „Akkor jobban tudnánk, ismernénk a munkásosztály helyzetét.” „Jó lenne, mert egyes kérdésekre jobban meg tudnánk válaszolni.” „Egyéni véleményem : tudatosabbá válna mindenki előtt Marx és Lenin tanítása.” „Politikai szempontból többet tudnánk.” „Erről az a véleményem, hogy igen szép és fon- tos tantárgy lenne.” „Jó lenne. miivel többet foglalkoznánk a munkásosztály helyzetével.” „Helyes lenne, mert akkor mindenki tudná a mi társadalmunk lényegét és a múlt gyökereit.” Pozitívan, igenlően örültem ezeknek a jobbára egyértelmű, pozitív, igenlő válaszoknak. Lehet azon vitatkozni, hogy mennyiben vannak meg ehhez a szükséges személyi, oktatási stb. feltételek. Véleményem szerint éppen úgy meg lehet teremteni, mint a többi tantárgyhoz. Ha a szakközépiskolákban van Világnézetünk alapjai tantárgy, akkor ez még inkább szükséges lenne a mai munkásnemzedéknél, ott, ahol a holnap szocialista munkásait nevelik. A már említett megyei tanácskozáson egyik igazgató azt javasolta — a munkás- fiatalokra való figyelem és becsülés jelképeként — hogy évente rendezzenek Nyíregyházán ünnepélyes szakmun- kásavatót. Valóban szép, okos, helyes kezdeményezés. Érdemes gondolkozni a megvalósításán. Sok szó esik manapság — különösen itt a végeken. Szabolcsban — a munkássá válásról, ennek problémáiról, gondjairól. És nem véletlenül. De a munkássá válás lehétséges-e világnézeti nevelés nélkül? Ha szocialista munkássá válásról, nevelésről beszélünk — s ilyet akarunk! — akkor meg egyenesen ez világnézeti kérdés. ök, ezek a munkásfiatalok lesznek az utánpótlás, a hatalom gyakorlói, birtokosai. az uralkodó osztály tagjai. Milyen szilárd világnézettel? Ez az egyetlen felmérés csak jelzés lehet: ők a mai munkásfiatalok . igénylik, szükségét látják. Kötelességünk ezt teljesíteni. Farkas Kálmán /
