Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
4. oMft! ÍSfö mXjus JjC f Újdonságok «# Tudományos kutatások ■& Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban i A zöldségnövények kiültetésének néhány új módszeréről Április elejétől április végéig befejeződött megyénkben a korai káposztafélék (korai káposzta, karalábé, kelkáposzta, karfiol, stb.) kiültetése. Ezeket a kultúrákat az utolsó három évben egyre kisebb területen (1969-ben 320. 1970-ben 285 és 1971-ben 229 ha-on) termesztették. Ennek okairól nemrég megjelent sorozatomban már szóltam a Kelet-Magyarország hasábjain. Előttünk ál] a zöldséges- kertek munkadandária, amikor több. mint 1009 ha paradicsomot és közel 850 ha paprikát kell kiültetniük a termelőüzemeknek olyan minőségben, hogy nyár végén és ősz eleién sikeresen láthassuk el a fogyasztókat és a feldolgozó ipart megfelelő mennyiségű és minőségű áruval. A káposztafélék termesztésének megyénkben hagyományai vannak, így arról jelenleg nem kívánok szólni. Jelenlegi dolgozatomban néhány tanácsot szeretnék adni azoknak a termelőüzemeknek. melyek nagyobb területen termelnek konzervipari paradicsomot és zöldpaprikát. A sor- és tőtávolság megválasztása. A biztonságos nagy termés két alapvető tényező függvénye: 1. A termelt faiták egyedéinek termőképessége és 2. az egységnyi területen elhelyezett egyedek száma. Az első tényező a fajtamegválasztás témakörébe tartozik. Ezzel a kérdéssel jelenleg nem kívánok foglalkozni, hiszen az üzemek a fajtamegválasztáson már túl vannak, viszont szeretnék foglalkozni 8 második tényezővel, vagvis az egységnyi területen elhelyezett növények számával. Óriásit lépett előre a paradicsomtermesztés az ikersoros ültetés bevezetésével, ami utat nyitott a tőszám korlátlan növelése számára, fenntartva továbbra is a növény- ápolás, gyomirtás gépesítésének lehetőségét. Természetesen ez a módszer ad lehetőséget a paradicsom gépi betakarításához, hiszen külföldön a paradicsom-betakarító komba jnokat ehhez az ültetési módhoz konstruálták, de erre az ültetési módra épülnek a magyar gyártmányú paradicsomkombájnok is. A 60-as évek éles vitáinak eleven részese voltam, és bár teljes mértékben egyetértettem az ikersoros ültetés elvi részével, a növények térbeli elhelyezését egy sor üzemben (Dél-Nó®rád termelőüzemeiben) másképpen oldottam meg. Abban az időben a Duna—Tisza-közi Kutató Intézet a fölvton növeky;" paradicsomfaiták ültetéséi fl404-401xfi0 cm-re. a félde- termináltakét (1404-40)x,50 (I. RÉSZ) cm-re, míg a determinált fajták ültetését (140+401x30 cm-re javasolta. Ez később módosult, ahogy az ellentábor ereje csökkent, akik a nagyobb térállás mellet* kardoskodtak. A folyamatos növekedésű fajták esetében ma a (140+301x49 cm-t, a determinált fajtáknál a (120+ 301x40 cm-t javasolják. Én és még náhányan, akik egyetértettek velem, a következő térállást javasoltam. Folytonos növekedésű • tájéknál a (120+601x40 cm-t, a eldetermináltaknál a (120+ >0)x30 cm-t, míg a determinált fajtáknál a (1004-601x30 cm-t. Ezek szerint egy hektárra a következő mennyiségű növény ültethető ki. 1. sz. táblázat Fajtatípus Sor és tőtá- Tőszám Sor és tőtá- Tőszám volság cm db/ha volság cm db/ha Folytonos (140+301x40 29 300 (120+601x40 27 700 növekedésüek Féldeterminált — — (120+60)x30 37 000 Determinált (1204-301x40 33 300 (1004-601x30 41 700 Csak hasonlításként had álljon itt az a különbség, ami a vita idején mutatkozott a két javaslat között. A (140+ 40)x60 cm térállás mellett 18 500 tő/ha, a (1404-401x50 cm mellett 22 200 tő/ha, míg a (1404-401x30 cm mellett 37 000 tő/ha volt a kecskemétiek javaslata, a táblázatban látható az én javaslatom. A két javaslat között a kutatók meddő vitája tűnik szembe első pillantásra, de ha figyelembe vesszük azt, hogy abban az időben még nem voltak gyomirtó szerek és szükség volt az ikersorok közötti gépi művelésre (a vegyszert ma sem használják mindenütt).is, érthető lesz az általunk javasolt módszer logikája. Az ikersoros ültetés bevezetése után ugrásszerűen megnőtt a paradicsomvész pusztítása, éppen az ikersorokban kialakult mikroklíma hatására (a növények túlzsúfoltsága melegágya a fitoftórának), így napirenden van az állomány rendszeres 12—14 naponkénti permetezése. A per- metszer eloszlása követelőén írja elő a sorok lazább voltát, hiszen akár a földi, akár a légi növényvédő gépek a sorokkal párhuzamosán haladnak. A mi módszerünk sem nélkülözi az Ikersoros elrendezés adta előnyöket, vagyis a művelést könnyebbé teszi, csökkenti a betakarításnál jelentkező taposási kárt, ugyanakkor jobban megközelíti a növények tényleges biológiai igényeit. Azok az elképzelések, amelyek a 70 000—80 000- es tőszámot Irányozzák elő hektáronként. valószínűleg csak a szabadföldi vetésű paradicsomnál jöhetnek számításba. . Kecskeméti konzerv (120+60)x40 27 700 folytonnövekvő Kecskeméti 363 (120+60)x40 27 700 folytonnövekvő Kecskeméti 70(T (120+60)x30 37 000 féldeterminált Harrow du Canada Bíborszív (120+601x30 37 000 féldeterminált 3 fajtajelölt Determinált (120+601x30 37 000 íéldeterminált San-Morsanó (100+60)x30 41 700 determinált Kecskeméti törpe (100+60)x30 41 700 determinált Kecskeméti 3 Kecskeméti (100+601x30 41 700 determinált merev szárú (100+60)x30 41 700 determinált Az itt felsorolt fajták közül a jövőben addig, amíg a gépi betakarítás nem honosodik meg megyénkben, a következő fajtákat javaslom termesztésre. Konzervipari célra a ,,Har- row”-ot, a ..Bíborszív 3:’-t, K— . 700-at és a Determinált SanMorsanó”-t. Friss fogyasztásra és exportra kizárólag a „K—3”-as fajtát tartom alkalmasnak ér megfelelő kalibrálás mellett a „Harrow”-ot. Dr. Varga Imre kandidátus, főiskolai docent * 50 Védekezés az aíenadarázs ellen A poloskaszagú almadarázsnak (Hoplocampa testu- dinea) jelentős terméscsökkentő hatása lehet. Kártétele azzal kezdődik, hogy a nőstények (az imágók mintegy 30 —40 %-a hím) a megtenné kenyítés után létrejövő éppen megkötött gyümölcscsésze cimpái közé a porzószál tövébe (a nektárium szövetébe) rakják tojásaikat. A tojásrakás helye mindig megbámul és épp ez a barna folt, valamint a itt megjelenő mézgacsepp árulja el a fertőzést. Az almadarázs nőstények 20—30 tojásnál nem raknak többet. A tojásból kikelő fiatal álhernyók (testhosszuk 12 mm. színük fehéressárga, fejük fiatal korban fekete, később barna. 10 pár lábuk van. érintésre kellemetlen átható poloskaszagot árasztanak) aknát rágnak a kis alma csésze tája környékén. Ezt az első ízben így károsított kis almát a lárva elhagyja, de ez az alma rendszerint / nem hullik le. Az alrpa ezt még kiheveri, de nyoma az almán elpa- rásodott ívek, vagy csík formájában megmarad. Az álhernyó még további -3—4 almát károsíthat. Ezeknél a fejlődő kis almáknál kártétele igen hasonló, ugyanis a magház felé rágja be magát. a magházat kiüregesíti és abban vörösbarna ürüléke mindig megtalálható. Ez az ürülék sokszor a berá- gási nyíláson is előfordul. Ezeknek az almáknak a legnagyobb része azonban már lehullik. Károsítása rendszerint hamarabb történik, mint az almamolyé, mert az kb az alma mogyoró nagyságú korában következik be. Épp ezért kártételét a mogyoró nagyságú almák tömeges hullása jelzi. A poloskaszagú almadarázs megjelenése rendszerint az almavirágzás első felére esik. Biológiájuk ismeretében az ellenük való vegyszeres védekezés jó hatásfokú. Helyes időpont az ellenük való védekezésben a sziromhullás után történő permetezés! Csak nagyüzemekben: Me- tasystox I 0,1 %-ban. Tinox 0,1 %-ban, Metilparathion WP 0,4 %-ban, Wofatox Spritzpulver 30 0,4 %-ban. Házikertekben is Metation 50 0,2 %-ban, Sumithion 50 EC 0,2 %-ban, Unifosz 50 EC 0,1 %-ban, Pol-Metox 1,0 %-ban, Hungária L 2 permetező 2 %-ban. Csak repülőgépről. csak nagyüzemekben Hungária L 10 2,6 kg/ha. 86 i/ha vízben! A védekezésnél a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba adjunktus, mg. főiskola ÖNJÁRÓ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS. A cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben megkezdte a', öntözést a szovjet gyártmányú önjáró konzolos öntözőgép. A DDA—100 öntözőberendezés 30—80 méter szélességben öntöz az előre elkészíteti csatornából. (MTI fotó — Fehérvárj Ferenc) A savanyú talajok javításának időszerű kérdései (II.) A kalciumtartalmú anyagokat részben kifejezetten ta- iajjavitási célra termelik, de jelentősek azok az ipari hulladékok és melléktermékek is, amelyek kalciumot tartalmaznak. Az alkalmazható javítóanyagokat a következő táblázatban tüntettem fel: Legfontosabb talajjavító anyagok összetétele. 1. ez. táblázat T A javítóanyag elnevezése összes karbonát Magné- mint zium- CaCO karbonát % % Kalciumoxid % 10 Magnézium- oxid % Mészkőőrlemény min. 80 max. 10 Mésztufa min. 70 max. 10 Lápi mésziszap min. 50 max. 10 Égétettmész — — min. 80 max. 10 Égetettmész-hulladék — — min. 60 max. 10 Cementgyári hullópor min. 80 max. 10 Mésziszap: cukorgyári min. 38 papírgyári min. 50 Kohósalak (szilikamészl ““ 40—50 3—7 A különböző eredetű és öszs/.etéteiű javítóanyagok hatása nem egyforma. Ennek részben az a magyarázata, hogy e kémiai szerek nem tiszta anyagok, szennyeződéseik gyakran, mint növényi tápanyagok érvényesülnek. A hatásosság attól is függ, hogy a javítóanyag milyen gyorsan lép kölcsönhatásba a talajjal. A kölcsönhatás sebessége annál nagyobb, minél finomabb szemcsézettségű a mész. Ezért nemcsak a hatóanyagtartalmat és víztartalmat, hanem a szemcseméretet is célszerű figyelembe venni a javítóanyag kiválasztásánál. A szállítási távolság alakulása ugyancsak lényeges a gazdaságosság szempontjából. A javítóanyag mennyiségét a talaj savanyúsága és agyagtartalma alapján határozzuk meg, figyelembe véve a számításnál a hatóanyag- és víztartalmat is. A magyar talajjavítási gyakorlatban a mészadagot a hidrolitos savanyúság és az Arany-féle kötöttségi szám alapján számítjuk ki. szántás során a mész elkeveredik majd az egész szántott rétegben. A korábbi gyakorlatban követelmény volt a talajjavítás és szervestrágyázás összekapcsolása. Ez azon alapult, hogy az istállótrágya bomlásából bőségesen keletkező széndioxid oldja a szénsavas meszet és elősegíti annak érvényesülését. gyorsítja hatását. Mindeddig ezt egyértelműen nem sikerült gyakorlatilag is igazolni. Az újabb kísérleti eredmények azt igazolják, hogy a meszezés egymagában is íénveges termés- növekedéssel jár. A meszezés és istállőtrágyázás termésnövelő hatása együttesen nagyobb, de a meszezés műtrágyázással is egybeköthető, s ebben az esetben ugyancsak jelentős terméstöbblet érhető el. Az esetleges szervestrá- gyahiány nem képezheti akadályát a savanyú talajok javításának. A meszezett talajokon a műtrágyák nemcsak hogy jobban érvényesülnek, hanem használatukkal fokozatosan enyhítjük a talaj kedvezőtlen tulajdonságait. A már megjavított területeken a javítás hatásának tartósításában is nagy szerep jut a szakszerű műtrágyázásnak. A meszezés kedvezően hat a növények tápanya a-f elvételére.^. Érdekes az a jelenség, hogy egyes esetekben a fél ad ágú meszezéskor a területegységről felvett tápanvagmennyiség lényegesen meghaladja a teljes adag mész alkalmazásakor felvett tápanyagokét.' Ezért a kémiai talajjavítást és a trágyázást nem szabad élesen elválasztani egymástól, hanem szoros egységben célszerű alkalmazni. Összegezve: a talajjavítás önmagában nem elegendő a talajok termékenységének! fokozásához és állandósításához. A javítás csak akkor eredményes, ha csatlakozik az optimális trágyázás és a helyes talajművelés. Csak a javítási eljárások egymásközti kombinációjával, az ezekhfcz kapcsolódó trágyázással és talajműveléssel lehet biztosítani, hogy a megye savanyú talajain a lehető legnagyobb termések legyenek elérhetők és ezek állandók, valamint gazdaságosak legyenek. Dr. Margittay Miklós főiskolai docens SZAKKÖNYVTÁRUNK: Sípos Gábor: FÖLDM V A meszezés hatékonysága az adagon kívül a beviteli módtól is nagyban függ, ezért a javítóanyagot minél egyenletesebben kell eloszlatni a területen és a talajjal is jól össze kell keverni. A leghatásosabb agrotechnika a következő: a vetőágyszerflen elmunkált talaj felszínére egyenletesen kiszórjuk a meszet, s azt a talaj felszínközeli, 10—12 em-es rétegében bemunkáljuk. A kiszórt mész bedolgozására legalkalmasabb a tárcsa. A meszező anyagot nem szabad mélyen leszántani, mert akkor javító hatása késni fog. A következő évi A negyedik kiadás óta eltelt időben erőteljes fejlődésnek indult a kemizálás és a gépesítés, ami döntő változást hozott a trágyázás és a talajművelés terén, újabb tapasztalatok érlelődtek meg. Ezek alapján dolgozta át a szerző könyvét. Ismerteti a földművelési rendszereket, a különböző gépek és eszközök jellemzőit, alkalmazásuk módját és hatásait. Bemutatja a különböző talajművelési munkák módozatait, eljárásait, hatását Részletesen foglalkozik a gyomnövényekkel, az ellenük való küzdelem agrotechnikai módszereivel. Az új kiadásban jelentősen módosult a talajművelési fejezet, mely éppúgy, mint a gyakorlat, a kapcsolt eszközök használatára, a minimális talaj művelésre törekvést tükrözi. A vetésforgóról szóló fejezetet is új szemlélet, a növények elővetemény- igénye alapján tárgyalja a szerző. Az új kiadással a mai, elméleti és gyakorlati eredményeket magában foglaló kézikönyvet kapnak a mező- gazdasági szakemberek és főiskolai hallgatók. Megyénkben elterjedt néhány fajtára vonatkozó térállás javaslat. 2. sz. táblázat Fajta megnevezése Sor és tőtá- Tőszám Típus volság cm db/ha
