Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
5TVX ÉVFOLYAM 106. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. MÁJUS 9, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL; Az elismerés kötelez (3. oldal)’ Olvasóink írják (4. oldal) Panaszos levél nyomán (4. oldal) Sportjelentéseink a oldaö Egy tizem — egy iskola A centenáriumát ünneplő Budapest talán egyik legszebb ajándékát kapta attól a mozgalomtól, amely a történelmi múltat idéző évfordulót a jövő gazdagításával és építésével kapcsolja össze. A fővárosban a budapesti párt- bizottság kezdeményezésére bontakozott ki és vált” rendkí- vüi népszerűvé az „Egy üzem — egy iskola” akció. Az üzemek, vállalatok és intézmények lelkes és megértő támogatásának eredményeképpen a fővárosban valósággal ki- virultak a különböző gyermek- és oktatási intézmények.'704 iskolában társadalmi munkában vállalták az üzemek dolgozói a karbantartási és felújítási munkákat. Köztük 640 üzemből' szocialista brigádok keresték fel szabad sz.ombatjaikon az óvodákat, iskolákat és végezték el mindazokat a munkákat, amire csak kérték őket. Számos hivatal és intézménv dolgozni nén/.l utaltak a kerületek művelődési és oktatási osztályainak £<; a tanácsok ezekből az összesekből gjon- do«;kodtak a tanterem festéséről. Az átutalt összegek fe- dezete azonban mindig munka volt. ha másutt nem. akkor salát munkahét vükön vállaltak kommunistq műszakokat a gyermekekért a budapestiek. A gyárak és iskolák hosz- szú távú szerződéseket kötöttek, amelyeknek a gyermekek nevelése látja a legnagyobb hasznát. Az iskolák tantestületei pedagógusokat küldenek az üzemek tanuló munkásainak a segítésére, a munkások szakköröket szerelnek fel az iskolákban és óvodai gyermekjátékokat készítenek. „Nyitott napjaikon’1 pedig fogadják a pályaválasztás előtt: álló serdülőket. Az Iskolatámogatási mozgalom nem maradt csak fővárosi ügy. Bizonyítására számtalan példát hozhatnánk bármelyik megyéből. Lapunkban többször adtunk hírt arról, hogy megyénkben is egész sor üzem, termelőszövetkezet kapcsolódott ehhez a szép kezdeményezéshez. Úgy tűnik azonban, különösen ami a segítségnyújtás hosszú távú szerződéseit illeti: távolról sem használtuk ki helyi lehetőségeinket. Üzemeink, szövetkezeteink sokat tehetnek azért, hogy az „Egy üzem — egv iskola” akció megyénkben is naponta szélese- j dő mozgalommá váljék. 1 iJ •• a ® lakosság; termelés» bevétele KSH-jtlenlés a népgazdaság első negyedévi eredményeiről A KSH adatai szerint az első negyedévben a szocialista ipar egy százalékkal több embert foglalkoztatott, bruttó termelése pedig öt százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar ágazatai közül az első negyedévben a gépipar hat. a bányászat négy. a vegyipar 11 százalékkal növelte termelését a tavalyi első negyedhez képest. A villamosenergia-termelés nyolc, a műszeripar termelése 15, a papíriparé 19, az építőanyag-ipar termelése 4 százalékkal emelkedett. Az építőanyag-iparon belül eltérő volt a termelés növekedése. Égetett téglából például 277 millió készült, nyolc százalékkal kevesebb, mint a múlt év első negyedében, égetett cserépből 3 százalékkal többet, gyártottak, szóm szerint 37,3 milliót. Az első negyedévben előállítottak _ üzemeink 704 000 tonna cementet. tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a behozatal pedig 55 százalékkal nőtt, s elérte a 444 000 tonnát. A föbbi között készült még 1,3 millió méter vasbeton födémgerenda — 8 százalékkal több. mint tavaly ilyenkor — továbbá 725 000 négyzetméter falburkoló csempe, a tavalyi első negyedévi mennyiségnek több, mint kétszerese. Ugyancsak falburkoló csempéből majdnem két és félszer annyit hoztunk be, mint egy évvel korábban, összesen 193 000 négyzetmétert. A kivitelező építőipar a tavalyival azonos létszámmal 2 százalékkal nagyobb termelési eredményt ért el. Munkáján immár érződik a beruházások koncentrálásának hatása. Az első negyedévben 3121 építményhez kezdtek hozzá, ez négy százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, viszont 18 százalékkal több építményt adtak át. 1973. első negyedében 12 024 lakás építését kezdték meg. 4825-öt adtak át, 56 969 lakás építése volt folyamatban március 31-én. Ez természetesen nem a hazánkban épülő teljes lakásmennyiség, mivel tavaly például a lakásoknak körülbelül felét építette a kivitelező építőipar, a többivel magánkivitelezők foglalkoztak. A mezőgazdasági termékek értékesítése elmaradt a tavalyi első negyedévitől, ezen belül azonban növényi termékekből 17, állati termékekből 2 százalékkal nőtt az értékesítés, állatokból adtak el kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A közlekedés 12 százalékkal több árut szállított, a személyszállítás pedig egy százalékkal növekedett. A lakosság pénzbevételei 6 százalékkal voltak magasabbak. mint a múlt év első negyedében, ezen belül a munkabérek 5 százalékkal nőttek. A statisztika azonban még nem tartalmazza a május elsejei béremeléseket, mivel a felemelt béreket április első napjaiban fizették. A kiskereskedelmi árak az egy évvel ezelőttihez képest 3,8 százalékkal nőttek, a bolti forgalom hat százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy tavaly márciusra, az idén pedig áprilisra esett húsvét, ami a forgalomban eltolódást jelentett. A forgalom hatszázalékos növekedésén belül ruházati cikkekből 2 százalékkal kevesebb, vegyes iparcikkekből pedig 12 százalékkal több kelt el. A bolti kiskereskedelem és a fogyasztási cikk nagykereskedelem együttes készletei március végén elérték a 35,1 milliárd forintot, a tavalyi márciusi 33,1 milliárdos készlettel szemben. A külkereskedelmi mérleg összességében továbbra is aktív. A behozatal 2 százalékkal volt alacsonyabb, a kivitel pedig 17 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Pedagógiai hetek Mátészalkán Az idén első ízben rendezik meg Mátészalkán a pedagógiai heteket. A nevelési esemény célja a párt Központi Bizottságának oktatáspolitikai határozatából eredő feladatok, a helyi tennivalók alaposabb megismerése, a szakmai igényesség felkeltése. A hetek programja egybeesik a Mátészalkai 3. sz. Általános Iskola fennállásának 10 éves jubileumával. Május 9-én kisdobos- és úttörőavatással — és testnevelési bemutatóval — kezdődik az ünnepség a 3. sz. iskolában. Délután kerül sor Szabó Ferencnek, az Országos Úttörő Szövetség főtitkárának előadására az iskola és az úttörőmozgalom szerepéről a nevelésben. Május 28-án „Kulturális életünk fejlődésének főbb jellemzői” címmel Forgács András, a városi pártbizottság első titkára tart előadást. Ekkor nyitják meg a 3. sz. iskola 10 éves fejlődését bemutató kiállítást. Május 30-án újabb előadással folytatódik a pedagógiai hetek programja. Lánczi János, a városi tanács elnöke MÁJUS 19 — 22 Ifjúmunkás napok Szabolcs-Szatmárban Ebben az évben rendezik meg hazánkban először az ifjúmunkás napokat. Rendezvényei megyénkben május 19—22-ig zajlanak. Szabolcs-Szatmárban az ipar gyors ütemű fejlődése miatt rendkívül fontos a fiatal szakemberek képzése, munkássá nevelése. Munkáshagyományokról azonban még nem beszélhetünk, s a KISZ megyei bizottságának egyik célja ezzel a rendezvénnyel éppen munkáshagyományok teremtése. kialakí tása, a meglévő kezdeti eredmények ápolása. Ugyanakkor politikai. művészeti fórumot akarnak teremteni fiatal munkásainknak. lehetőséget képességeik tehetségük kifejezésére. Megyei, körzeti és üzemi rendezvények lesznek az ifjúmunkás napok során. A körzeti és üzemi rendezvények szervesen illeszkednek be a megyei programba, amelyet Nyíregyházán tartanak meg. A körzeti rendezvények az iparilag fejlődő városainkban. nagyközségeinkben : Tiszavasváriban, Kisvárdán, Záhonyban, Nyírbátorban és Mátészalkán zajlanak. Az egész megyét átfogó rendezvényeken minden járási, városi KISZ- bizottság képviselője részt vesz. A program szerint az első napon valamennyi üzemben kommunista műszakot tartanak, az így megkeresett pénzt tanyai kollégiumok alapítására. fejlesztésére szánják. Május 20-án fotó- és termék bemutató nyűik a nyíregyházi úttörőházban. A fiatalok üzemi életével kapcsolatos fényképekből állítanak össze tablókat, a termékek révén pedig megismertetik a gyárak, üzemek munkáját. Ezen a napon kerül sor a munkásifjúsági műveltségi vetélkedő megyei döntőjére Nyíregyházán, a városi művelődési központban, Hétfőn, 24-én fiatal közgazdászok, műszaki szakemberek ötödik megyei tanácskozását tartják a megyei tanács nagytermében. Itt adják át az 1972. évi „Kiváló ifjú mérnök”, „Kiváló ifjú technikus” és „Kiváló ifjú közgazdász” pályázatok nyerteseinek a jutalmakat. Befejező program: ifjúmunkás nagygyűlés a nyíregyházi Krúdy moziban. (b. k.) Mátészalka fejlődéséről erámol be, másnap fontos nevelési témával ismerkednek meg a résztvevők: az általános iskola I—IV. osztályának időszerü feladatairól Faragó László, a Művelődésügyi Minisztérium csoportvezetője tart előadást Dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára a következő előadó — június 1-én —, a X. kongresszus utáni feladatokról szól az oktató-nevelő munkában. A gondolkodás fejlesztéséről dr. Kelemen László, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem neveléstudományi intézetének igazgatója tart referátumot. Június 2-án időszerű ideológiai kérdésekről Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára tájékoztatja a résztvevőket. A június 10-én befejeződő pedagógiai hetek programjában még több előadás, konzultáció, tapasztalatcsere kapott helyet. Szó lesz a korszerű oktatás gyakorlati megvalósításáról a fizika oktatásában. A közoktatás fejlesztésének feladatairól megyénkben Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, az iskolák államosításának 25 éves jubileumának jelentőségéről Nagy Bertalan, a városi tanács elnökhelyettese emlékezik meg. A rendezvény záróíinoeoségét iűnius '0-én. este 6 órakor a Zalka Máté művelődési házban tart- iák. ahol a iárási. városi pedagógus-énekkar is fellép, s a 2. sz. általános iskola öntevékeny művészeti csoporti a . Élet zengi be az iskolát” című műsorát adja elő. Szubolcs-Szatmár középiskoláiban kedden megtart ott^k az érettségi előtti hagyományos ballagást. Képünkön: a megye egyik legrégibb iskolájában, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskolában ballagnak a holnap szakmunkásai, technikusai, mérnökei. Ök voltak az iskola J66. ballagási ünnepség résztvevői. A ballagásról szóló színes, képes beszámoló lapunk 5. oldalán. Napirenden a szolgáltatás Ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya Május 8-án. kedden ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya. A nyíregyházi székházban megtartott tanácskozáson megjelent Szennán József, a KIOSZ országos vezetőségének tagja, beszámolót tartott Kosztin Sándor, a szervezet megyei titkára. A beszámoló megállapította : a megye lakossági szolgáltatásának jelenleg több, mint felét kisiparosok végzik. Már több, mint kétszáz kisiparos jár át rendszeresen 110 ellátatlan községbe. A hozom-viszem szolgáltatásban 76-an vesznek részt és ily módon 117 községet látnak el. A gyorsszolgáltatást 153-an végzik. Ennek szervezésében legjobban kiemelkedik Kisvárda, Nagykálló és Nyíregyháza. Eredményesen működik a vasárnapi és ünnepnapi készenléti szolgálat a kisvárdai és a nyírbátori körzeti csoportnál. Bár az elmúlt egy év alatt a megye kisiparosainak száma 3905- ről 3810-re csökkent, a munkaviszony és nyugdíj mellett szolgáltatást végzők száma több, mint százzal több. Hat alapszervezetnél összesen 22 kisiparosnak biztosítottak műhelyt saját anyagi fedezetből, kisipari kölcsönnel és tanácsi segítséggel. A 81 javasolt kölcsönből 74 kisiparos összesen 1 262 000 forintot kapott. A munka végzéséhez szükséges anyagok és berendezések beszerzésében is jelentős segítséget kaptak a kisiparosok. Jól szolgálták a lakossági szolgáltatás színvonalának emelését az ÁFÉSZ-ek és a KIOSZ között létrejött üzleti kapcsolatok, amelynek szélesítésére 1973-ra már közös intézkedési terv készült. A megyében működő mestervizsga-bizottságok előtt 1971-ben 39-en, az elmúlt évben már 63-an vizsgáztak. A sikeres vizsgát tettek fele kisiparos volt. A továbbiakban a beszámoló a szakmunkástanulóképzés jelentőségére és fontosságára hívta fel a figyelmet. A leendő szakmunkásokat nem csak a szakmára, hanem a munka szeretetére is meg kell tanítani. Befejezésül a versenybizottság értékelése alapján a mátészalkai, illetve a vásá- rosnaményi csoport kapta meg az első helyezést. <tá) A KGST valuta» és pénzügyi állandó bizottságának ülése Budapesten Budapesten megkezdődött a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának 24. ülésszaka. A tanácskozáson részt >sznek a tagországok pénzügyi küldöttségei. A tanácskozást Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte. A KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának 24. ülésszakán részt vevő minisztereket, delegációvezetőket és T. Todorovot, a KGST helyettes titkárát, K, Nazarkint, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank elnökét, V. Vor ob jóval, a Nemzetközi Beruházási Bank elnökét és W. Bient, a Lengyel Nemzeti Bank elnökét fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Az eszmecserén jelen volt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és László Andor államtitkár, a Magyar Nemzett Bank elnöke.
