Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

fíFS míjú* ST «tKurr-m á g y arorss á »5 S oldat Amíg a takaró ér gazdasági fejlett­ségünk különböző fokain más és más összetételben használtak a fekete mellék­nevet, Kezdetben volt a feke­tepiac, ahol mindazokhoz a javakhoz hozzá lehetett jut­ni. amelyek a legális piacon hiányoztak. Később már egy­re több termék került a piac­ra, de voltak olyan cikkek, amelyekből még ekkor sem tudtunk annyit termelni, amennyire szükség volt; s en­gedélyhez kötötték például a sertésvágást. Aki engedély nélkül vágott, feketevágást követett el. Még később már bőségesen volt árucikk, de ke­vés volt a szállítóeszköz. So­kan úgy „segítettek” a szállít­tatok gondjain, hogy munka­idő után, a vállalat teher­autóival szállítottak. Ez volt a feketefuvar. Mostanában, amikor áru is van, piac is van, szál­lítani is egyre gyor­sabban tudunk, leginkább a beruházásoknál szorít á cipő, egyre nagyobb „divat” a fe­keteberuházás. Az eddigiekből értelemsze­rűen következik például, hogy a törvénytelen úton vég­zett beruházásról van szó. A vállalat úgy tesz, mintha fel­újítana, s csak a gyakorlott revizorok szeme veszi észre, miről van szó. A Központi Néoi Ellenőrző Bizottságnak a közelmúlt egyik kormány­ülésén elfogadott jelentésé­ben bőven találkozunk ezzel a fogalommal, s a Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigaz­gatóságának revizorai is ér­dekes példákat tudnak mon­dani a feketeberuházások kö­réből. A TÖBBNYIRE TELJESEN tJJ alkatrészekből 'felújítás vételnek, ahol valóban na­gyon szűkös a fejlesztési alap, de ott sem a feketeberuházás a problémák megoldási mód­ja.) Melyek a veszélyei a fekete- beruházásoknak?, Mivel eze­ket a termelési költségek ter­hére számolják el, növekszik az önköltség s erre hivatkoz­va felfelé hajtják az Ira­kat. Ellenőrizhetetlen nagy­ságú pénzösszegek áramla­nak a beruházási piacra, ka­pacitást kötnek le, növelik a beruházási piac feszültsé­gét. Az ilyen összegek után — mivel nem a fejlesztés’! alapból kerülnek ki, — a vál­lalatok nem fizetnek adót, így megrövidítik az állami költ­ségvetést, gyengítik a nép­gazdaság irányításának terv- szerűségét. AZ ELLENŐRZŐ SZER­VEK éppen ezért mindent el­követnek a feketeberuházá­sok felfedése érdekében. Sa legtöbbre — ha előbb nem, utóbb — biztosan fény derül. Ilyenkor nincs mese: a vál­lalati mérleget helyesbítik, a feketeberuházás költségét oda könyveltetik, ahova való: a fejlesztési alap terhére. Ma­gára vessen, ha emiatt alap­hiányos lesz a vállalat, vagy a tervezett legális beruházá­sa válik lehetetlenné. Aranybánya a láp alatt Történetek a gégényi Ady Endre termelőszövetkezet hétköznapjaiból Talán Szabolcs-Szatmár megye egyik legfiatalabb ter­melőszövetkezeti tagjával be­szélgetek — ha ugyan nem „a” legfiatalabbak A neve Vas István. Született 1958. augusztus tizedikén. Vagyis: tíz hét múlva lesz tizenöt éves. Március elseje óta tag­ja a gégényi Ady Endre Ter­melőszövetkezetnek. Elmúlt havi keresete, — mint büsz­kén mondja —, 1179 forint volt. „Egyelőre” itt akar ma­radni, mert az jó. De. ha le­het, tovább szeretne tanulni. Az az álma, hogy „automata- szerelő” legyen. Milyen dolog tizenöt évesen szavazati jog­gal rendelkező termelőszö­vetkezeti tagnak lenni? — Nagyon jó érzés! — mondja tömören. A kisfiú egyik tagja a már­cius elsején megalakult ifjú­sági szocialista brigádnak. Nyolc lány és három fiú. A riporter ideje nagyobbik ré­szét közöttük töltötte. Irány: Aggtelek — és a pénzkereset Az ifjúsági brigád a ker­tészetben dolgozik. Káposz­tapalántákat ültetnek el egy vetőgéppel. Hetvenkét pa­lántaágyból. A gégényiek va­lamikor annyi káposztát ter­meltek, hogy akinek a vasút­állomáson kirakott termékét nem vitte el a vonat, leta­gadta, hogy az övé, mert in­kább veszni hagyta, semhogy kifizesse érte a drága fek­bért. Pár éve sem termett, szükségletére Most megint aztán annyi hogy a falu elég legyen, van. K. Vas Felkészülés az 5. ötéves tervre Korszerűsítik a megye villanyhálózatát Az országos átlagokat is felülmúlva nőtt az elmúlt években Szabolcs-Szatmár megyében a villamos energia felhasználása. Előidézte ezt a nagyarányú iparosítás és a lakosság kulturáltabb életé­vel járó fogyasztási igények növekedése is. Míg a felfu­tás országos szinten átlago­san nyolc százalék volt. itt. a megyében elérte az éven­kénti 13—14 százalékot. Ez év végére például a fogyasz­tott mennyiség eléri a 75 megawattot, de az igények további növekedésével szá­molva, a tervidőszak végére 90 megawattra lehet számí­tani. Előzetes számítások szerint ez a mennyiség az ötödik ötéves terv végére már megduplázódik, s köny- nyen elérheti a 200 mega­wattot. Még ennél is erőtel­jesebben nő a megyeszék­hely, Nyíregyháza villamos- energia-igénye. amely az ez évi tervezett 20 megawattnak több. mint háromszorosát jelenti majd. Az igények gyors növeke­dése következtében szüksé­gessé vált az energiát szol­gáltató, illetve továbbító be­rendezések kapacitásának nö­velése ég az ehhez kapcso­lódó vezetékhálózat fejlesz­tése. korszerűsítése is. A megnövekedett feladatokról .tanácskoztak a napokban a villamosipar és a felhasználó ipar vezetői és szakemberei a technika házában megren- dezett ankéton. Már maga az a tény. hogy végső soron eldőlt; Magyar- országon is az alaphálózatot 400 ezer volton célszerű to­vábbfejleszteni. előnyös a megye számára. Annál is in­kább. mert a területet szin­te hosszában keresztülszelő. Szovjetunióból energiát szál­lító távvezeték is így épült. Igaz. jelenleg még drága, de húszéves távlatban már ez lesz a gazdaságos. i Az ötödik ötéves terv idő­szaké bán a megyében össze­sen öt. alapfeszültségelosztó alállotnásra és a kisfeszült­ségű hálózaton — évenként — mintegy 30—40 új láppont Sregépí lésére lesz szükség. Ugyancsak elengedhetetlen követelménye lesz a bizton­ságos üzemeltetésnek az úgy­nevezett nagy és kis hurkok képzése, elsősorban a me­gye keleti részében, de a megyeszékhely bekapcsolá­sával, valamint Debrecennel összhangban. A nagyfeszült­ségű vezetékek kicserélésére is' — mintegy 35—60 kilomé­ter hosszan — elsősorban a keleti területen kerül sor. A kisfeszültségű ellátóháló­zatban mintegy 80—100 ki­lométeren kerül sor minősé­gi cserére. A lakossági igények kor­szerű kielégítését is javítani szükséges. Szükség van pél­dául a készenléti szolgálat javítására. Ehhez azonban a járművekkel való jobb ellá­tást kell szorgalmazni, s ezek mindegyikét ellátni rövid­hullámú adó-vevő berende­zésekkel A MEZŐGÉP nyírbátori üzemében Mező Béláné esz­tergályos a mátészalkai ISG részére készít alkatrészt. (H. J. felvétele) Menyhértné, a március else­jén alakult ifjúsági brigád, a Petőfi brigád vezetője — és valahogy mamája — büsz­kén meséli, hogy az egész termelőszövetkezetben — az alkalmazottakat és a fogato- sokat leszámítva — csak az ifjúsági brigád dolgozik kész­pénzért. Mindenki más részes művelésben — Itt még ez a divat. Az ifjúsági brigád egyik bevallott célja éppen az, hogy kedvet csináljon a díjazott munkához itt, ahol négy tag közül kettő nyugdí­jas, és a maradék kettőből is az egyik öreges, betegeske­dő, vagy olyan nő, aki szülé­si szabadságon van. A nyolc lány, — barna sző­ke, fekete —, körülzsibonga- nak. Ki á legfiatalabb, ki a legöregebb? Az ifjúságért Ősz Julianna verseng először, — a többiek tréfából azt mondják, hogy ősz Ferenc és Kudlik Julika nevéből komponálta a nevét —, aztán a másik tizenhét éves, Varga Irénke, fitos orrú, gesztenye­barna kislány, míg végül — keresztlevelek felmutatása nélkül — győz Szakács Ilon­ka, aki 1954-ben született. Az „öregségi” versenyt —, Pethő Júlia és Dugasz Mar­git helyezése után — Hege­dűs Erzsiké nyeri meg, aki „már” tizenkilenc éves. Ilyen éz a brigád, amely első közös rendezvényét most vasárnap tartja: kirándulnák a termelőszövetkezet ko^siiá- vat Aggtelekre. (Legtöbbjük még;a Sóstón sem járt.) Győztes esztendő után Balázs Károlv elnökhelyet­tes, — aki Szabó József párt­titkárral már a negyedik szo­cialista brigádot szervezte meg a közös gazdaságban — elmondja, hogy ezeknek a fiataloknak a jelenléte és szorgalmas munkája a kerté­szetben sokkal többet jelent még a szépen mutató képnél is. Az elöregedett termelő­szövetkezet megfiatalodását például, öt elnököt nyúzott el már ez a szövetkezet, ami­kor az elmúlt év februáriá­ban megválasztottált hatodik­nak Tóth Sándor agrármér­nököt, és mellette meghívták Háda Sándor szakmérnököt,' valamint Takács Bertalan üzemmérnököt. Az évekig veszteséges, önmaga bajaival vívódó közös gazdaság 1972- ben erőre kapott vezetésük alatt. Nemcsak a szanálási hitel részletét fizették ki — 1970-ben több mint ötmillió hiányuk volt —, hanem a szorgalmas tagok jövedelme is hétezer forinttal növeke­dett. A kicsi, mindössze ezer- küencszáz holdon gazdálkodó közösség fennállása óta elő­ször teljesítette túL tei-vét, fizetett nyereséget, jutalmaz­ta meg fegyelmezett szorgal­máért tagjait. Egyenletes felfutás Mi történt itt tuiajdonkén- pen? — ezt. már a bennszü­lött és a szövetkezet egész fennállását végigszurkoló főkönyvelőtől, Técsi Lászlótól tudakoljuk. Elmondja, hogy — miként korábban a káposztával — a hatvanas években a sárgaré­pával követtek el túlzásokat. Százvagonszámra termelték. Hol fizetett, hol nem. Mag­kenderüket az emlékezetes 1971-es Erzsébet-napi tél le­fagyasztotta, egymilliós kárt okozva. De azóta egyenlete­sen tart a felfutás. Beletanul­nak lassan a tagok a nyolc­van hold gyümölcs ös kezelé­sébe is — a főkönyvelő gye­rekkorában még zsákban hozták az almát Tu/sérrol a faluba, a rossz kertészt ma is úgy csúfolják a faluban, hogy zsákba akarja rakni az almát. Gégény határa különös táj. Az egyik tagot tölgyesnek hívják. A századfordulóig tölgyerdő, sás, nádas, volt az egész határ. Mély fekvésű, vegyes, lápos. kotuszos, töme­ges talaj, a földbirtokos azt mondta régen, annak örül, ha ' kiszáradnak a kutak. *~.i már , a fa’u egyetlen tölgyfája épp ■ a főkönyvelőik udvarán áll. . Es, ha már tölgyfáról esik szó, valamikor itt, a Nagyha­lász és Pátro hu közötti csator­na, valamint a Eelfő-csnfoma melletti tájon évekkel ezelőtt tőzeget termeltek ki. Találtak benne egv ezer évekkel ez­előtt kidőlt tölgyfát. Megszá­radt a napon és kitűnő tüze­lő lett belőle. Épp ilyen rej­tett kincs volt mindig is eb­ben a vegyes, egyforma tala­jú táblákba sem alakítható földben és a gégényi emberek szorgalmában. Csak a tuda- f tos szakértelem kellett hozzá, . hogy ebből — nagyon ered­ményes kertészkedéssel, mo­dern. kanadai géppel végzett dohánytermesztéssel — kiter­meljék azt a kincset, amely mindig is benne rejtőzött. Egy sok belső vihart meg­élt közös gazdaság dolgait beszéltük meg az idősekkel és unokáikkal, a fiatal ter­melőszövetkezeti tagokkal. Esteledik. Indulnak haza a lányok, méhek zümmögnek az édeskés illatú akácok és a gazdag termést Ígérő almás- kert között. Hetvenkét pa­lántaágy felét már kiültették. A tölgyfa nélküli Tölgyes ta­nya felől újabb, aranyat érő májusi eső közeledik, a gégé- nyieknek a második gazdag esztendőt ígérve. Gesztelyi Nagy Zoltá» Gyermekek között A két és fél éves Papp Tamás bölcsődéé minden el­fogódottság nélkül válaszol a különben nem túl szelle­mes kérdésre: mi leszel, ha nagy leszel? — Katona. Bá­tor katona. Ezt követően a kezében lévő távcsövet rám­irányítja és közli: — Lefo­tózlak. Katt. Tomi jó interjúalany. Köz­li, hogy tegnap este édes­anyja elverte a fenekét és bezárta a fürdőszobába. De nem félt — mondja és meg­ismétli: — Én egy bátor katona vagyok. A konfliktus­okáról is tájékoztat,: Hisztiz- tem. Tudni kell, hogy To­minak van egy kisöccse.- Amióta Csabi is a családba került, Papp Tamás féltékeny lett és emiatt a hiszti. Különben a srác házias. — Szoktam édesanyával követ is mosni — mondja es hir. felen, a változatosság ked- 1 véért végigbrüget egy autót a szőnyegen. — Katonai so­főr leszek — határoz hir­telen, majd úgy érezvén, hogy eleget nyilatkozott, ott­hagy. Szép, kerek szemű g3rerek. Feszül rajta a nad­rág. Mint egy golyó gurul a szobán végig. Berreg, vezé­nyel, gyors mozdulatokkal végiglapoz egy mesésköny­vet. Talál egy labdát és be­lerúg. Rüszttel. Góól! •— kiabál. Az ajtó dong a lab­dától. Jön az anyja. Tomi végtelen bölcsességgel elbú­jik az asztal alá. Kónya Gabika 5, Tar Klá­rika négy és fél éves „hölgy”. Óvodások. A kö­zépcsoportba járnak. Ami­kor kérdőre vonom őket. mindkettő először gondosan megsimítja a haiát és igazít egyet a szoknyáján. — Tanító néni leszek. — A másik csatlakozik ehhez a döntéshez. Gabi nagy fekete szemével bűvöl. — Jó kis­lány vagyok. És nagyon sze­retem a szüléimét. Klára, hogy le ne maradjon, kom­mentárt is tűz hozzá, ~ Mindent megkapok tőlük. Az interjút árgus szemmel fi­gyeli az egész csoport. Töb­ben beleszólnak. — Én ka­tonai cintányéros leszek! Tessék megírni! És én meg Ben Quick! A két leányka kivárja, míg a pályaválasz­tások előzetes döntéseit el­sorolják. — Azért jó Itt — mondja Gabi, mert sok a gyerek. És jól lehet játszani. És raj­zolni. — Én meg minden reggel megsimogatom Editke óvó nénit. A magaviseletről fagga­tom őket. Váltig bizonygat­ják, hogy mindig rendesek. És miért is ne lennének? Egy kis csíny? Égy kis összekoc­canás? Hát istenem! Most ugyan fegyverszünet ván. Készülnek az évzáróra. Már­pedig itt. nagy dolgok tör­ténnek. Az egyik tyúk, a másik kakas, a harmadik bárányka lesz. Vannak pil­langójelöltek, táncolok és versmondók. Mert hiába, foglalkozásuk gyermek, a vizsgát nem lehet elég ko rán megkezdeni. Orbán Béla barátom már iizenésas, Vízügyi szakkö­zépbe jár. A pályáról már döntött. És mégis srác ma­rad, igazi kamasz. Melegítő­ben rúgja a salakon a lab­dát. És még arra is futja a kedvéből, hogy a kicsikkel focizzon egyet. Szeretik is a lakótelepi apróságok. Amo­lyan őrangyaluk. Igazságot tesz, beszáll a játékba is. És Béla szerelmes. Az első és legigazibb diákszerelmét éli most át. Kamaszarca szinte megszépül, amikor er­ről beszél. Persze azzal a félszeg szöveggel, amilyen a témához illik. Még gyerek, de már kicsit több. Valahol a félúton van. Ami azt ille­ti, nem éppen az ő korosztá­lyát ünnepük vasárnap. De otthon igen. Míg tárgyalunk a járda szélén, a többiek nézik. Figyelik mit mond. És ö az alkalomhoz illően ko­moly. De látom, fél szeme már máshol kalandozik. Nem is, csodálom. Egy szeűr­rel mes kamasz mit is kezd­jen az öt feltartó hírlapíró­val? Fagylaltot készül vásárol­ni Hanusi Jánosné. A kislá­nyának, Erzsébetnek. A má­sik gyerek, a 13 hónapos Éva közben türelmetlenül jelzi a knegünary kngg /í ^ H&­nusiné anya, de egyben» gyermek. Fiatalasszony, nincs 26 éves. —- Fiatal szüleim vannak, és bizony annak ellenére, hogy asszony vagyok, csak gyéreknek érzem magam. De a gond, a felelősség mindig ji. ráébreszt, más gyerekség ez, ’ mint a kicsiké. Mert abban is van valami gyönyörű, hogy az ember maga végig-, éli mindazt, amit kiskora- > ban kapott. Most enyém a-í felelősség, most rám néznek l bizakodva, reménykedve a lányaim. A lánykák elevenek, jó- r kedvűek, néha rakoncátla- , nők. Igaz, Erzsiké tud szigo- • rú is lenni, amikor a babái- , ról yan szó. Tanítja őket és osztályoz. Szenvedélyesen, ahogy egy hét és fél éves gyerek csak tud. Egy kitűnő tanuló igényes szigorával. Hogy magával szemben en­gedékenyebb? Annyi baj le­gyen. Majd az anyu lerende­zi a dolgokat. A fagylalttól megnyugszik. Éva cumit kap. A fiatal édesanya, jogos büszkeséggel, az anyaság szépségével az arcán indul el velük a tavaszi napon,.­B. í& címén kétszeres áron össze­szerelt teherautók azért hagy­ták el egy időben tömegesen az autójavító vállalatokat, mert a vállalatoknak — főleg a felújítási keretekből — futot­ta erre a célra. Azóta már rendezték ezt az ügyet. Munkaórák ezrei alatt a karbantartó műhelyek dol­gozói értékes állóeszközöket fabrikálnak: javításnak ál­cázott feketeberuházás, Eredményét „természetesen” számba sem veszik az állóesz­közök év végi értékelésénél. , Hogyisne! Még rájönnének a revizorok! Persze a gyakorlott szem hamar észreveszi, hogy a nagy értékű . berendezésről hiányzik a leltári szám. Egyik vidéki városunk ipa­ri üzemében kacsalábon for­gó irodaház nőtt ki a földből. Az irodaépítési stop után egy évvel. Ócska kalyibához ra­gasztották — kabátot a gombhoz —, a „felújított” épület értéknövekedése a könyv szerint csak ötvenezer forint volt. A többi költséget olyan épületek renoválására számolták el, amelyek még meszelőt sem láttak. FOLYTATHATNÁNK A PÉLDÁKAT vég nélkül. Mi­ért ilyen nagy divat a fekete­beruházás? A vállalatok kí­mélni igyekeznek fejlesztési alapjukat. Tovább szeretné­nek nyújtózkodni, mint amed-_ dig a takarójuk ér. S ha az* egyik takarót túl rövidnek ér­zik, elő a másikkal! Vp.yy azonnal a másikon kezdik: Szükség lesz még a fejlesztési alapra, csináljuk meg feke­tén ezt vagy azt (tisztelet a ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents