Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
¥973. mjjus W. *** VT-MXSY ARORSÄ A (t S. olirf Az „enyém44 helyett NEM ÉPPEN ÖRVENDETES megyei főügyészi közlés volt az, amely a közelmúltban tudtul adta: A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények száma, és ezzel egyidőben az okozott kár az elmúlt évben egyharmadával emelkedett. Ezúttal nem a felderítés, nyomozás, vizsgálat és felelősségre vonás átgondolt mechanizmusa az. amiről ennek kapcsán elmélkednék. Valami más, ami egyféle oknyomozás. Kutatása annak, vajon mi minden húzódik meg emögött. ami emberi, tudati. Mert az elkövetett bűncselekmény okozat. Eredője sokféle lehet. Motiválja ezernyi körülmény, és ezek között van olyan, ami mellett nem szabad elmenni. Talán felesleges okoskodásnak tűnik, de abból kell kiindulni, hogy az elmúlt negyedszázad alatt a termelési mód, a társadalom struktúrája, a társadalomban uralkodó tulajdonviszonyok forradalmi változáson mentek át. Mindezek igen gyorsan mentek végbe. Sokkal gyorsabban, mint ahogy az emberi tudat változott. Vagyis a gazdasági, társadalmi modernizálás dinamizmusával nem tartott lépést a fejek korszerűsítése. Folytathatnék a sort azzal. hogy Szabolcs-Szatmár klasszikusan mezőgazdasági terület. Az itt élő lakosság nagy része vagy eleve tulajdonos volt kis földjén, vagy a földosztást követően ismerkedett meg a régen áhított tulajdonnal. Ezek a beidegzések, az ezen alapuló etikai rendszerek makacs, kemény közegek. Hozzátehetjük ehhez azt is. hogy a szövetkezetek létrehozásakor, de azóta is sokszor hangsúlyoztuk azt a kétségtelen tényt, amely szerint a termelőszövetkezeti tag résztulajdonosa gazdaságának. így a tulajdonról általában alkotott kép és realitás még több zavar forrásává vált. hiszen késve vagy egyáltalán nem zajlott le az a tudatos folyamat, amely a tulajdonok közötti rangsorolást, értékrendet is tudatossá tette volna. HA FOLYTATJUK AZ ELMÉLETI fejtegetést, akkor ídekapcsolhatunk egy látszólag más területet, ami valójában mégiscsak innen kapja jellemzőit megyénkben, ez az ipar. A megyében alakult üzemekben igen nagy számban — ha nem döntő számban — vannak azok, akik éppen a paraszti környezetből kerültek a gyárba, és magukban hordják korábbi életformájuk tulajdonról alkotott — néha ellentmondó. vegyes — képzetét. Természetesen mindez nem védőbeszéd. De szívem szándéka szerint komoly figyelmeztetés, amely szól mindannyiunknak, akik politikai munkát végzünk. Nem kevesebbről van szó.' mint arról, fel kell ismerni: nem történt elég tudatos nevelőmunka annak érdekében, hogy a társadalom — és mondhatnék az egész megyei társadalom — hatásos, meggyőző, gondolkodást alakító nevelést kapjon a szocializmus keretei között létrejövő tulajdonformák rendjéről, rangjáról. Ha tovább folytatjuk a sort, mondhatnák azt is: társadalomtudományunk nem tudott lépést tartani a változások ütemével. Elveink világosak, érthetőek. A különbség az enyém és a miénk között megiögal- maztatott. De tartósan hiányzik az. hogy az új etika — amely magában hordja a tulajdonhoz való viszonyt — módszeresen jusson el az emberekhez. Itt nem egyszerű jelszavakról, jól hangzóan fogalmazott igazságokról van szó. Olyan erkölcsi, politikai nevelés szükséges, amely mérhető hatékonysággal töri át az átmeneti társadalomban természetszerűen tovább élő. és nem előnyösen ható reflexeket. A kellően nem tisztázott — az emberekben ellentmondóan jelentkező — elvek és gyakorlatok talaján szinte következményként virágzik az a társadalmi tulajdon elleni vétségsor, amely a túltengő, sokaknál egészségtelenül tenyésző szerzési vágyból ered. Nem egyszerűen igény és lehetőség közötti konfliktusról van ezekben az esetekben szó, hanem mindehhez járul az erkölcsi szemlélet, kritika, judicium hiánya is. TELJESEN LOGIKUS, és igen igazságos, ha a társadalom az adminisztratív eszközökkel védekezik a bűn- cselekményt elkövetőkkel szemben. Néha a jogos igazságérzet még súlyosabb ítéleteket is követel, mint amit kiszab a bíró. De emellett sürgetően vetődik fel valami, ami mindennél fontosabb, főleg ha hosszú távon nézzük a társadalom, a tulajdon. az egyén és a szocialista etika rendszerét. Ez pedig a megelőzés. Az az emberekben kialakítandó erkölcsi rendszer, amely önmagától képes jelezni és visszajelezni, meggátolni tettet, és segíteni abban, hogy más se kövessen el bűnt. A prevencióról szólván megkérdőjelezném az iskolákban folyó etikai nevelés hatékonyságát is. Kérdéses, hogy néhány jogi előadás bárkit is meggyőz, és ami fontosabb, megváltoztat bárkit. Nem bizonyos az sem, hogy egy-egy elrettentő ítélet a visszatartó erők között a legpraktikusabb. És folytassuk a kérdéseket: vajon hány üzemben, termelő- szövetkezetben folyik átgondolt és tartós nevelés, amely érvekkel győzi meg a tagot, vagy éppen a vezetőt a csoport és egyén érdekének helyes viszonyáról? Vajon egy- egy üzemi szarka fölötti drámai perbeszédein kívül hogyan nevel a gyár a termelőeszköz becsülésére, szeretettre? TÁRSADALMI rendszerünk építése, finomítása igen nagy munka. Esetenként hajlamosak vagyunk arra, hogy teljes egészében elkalandozzunk a termelés területére. Nagy feladatok, fontos gazdasági célok érdekében mozgósítunk, helyesen. De közben egy pillanatra sem szabad elnézni a minden kampánymunkán túlnövő nagy munka fölött, ami nem más: a szocialista ember nevelése. A szocialista ember cím birtoklásának sok előfeltétele van, de ezek között talán első a tulajdonhoz való új, megváltozott viszony. Míg ezen a téren nagy gondjaink vannak, addig aligha vitatható, politikai nevelőmunkánkban sokkal több teret érdemel a miénk fogalmának általános gyakorlattá emelése. Bürget Lajos Jana Béla portréjához Jana Béla tíszacsécsoi fiatalember személyi adatait a fehérgyarmati pártbizottságon olvasgatjuk. Hogy miért éppen itt? Mert a fiatalembert a közelmúltban vették fel a 142. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet pedagógus pártalapszervezetébe. Ki ez a fiú? 18 éves. Paraszt- szülők gyermeke, egy szat- márcsekei villanyszerelőnél dolgozik és az említett intézetben tanul villanyszerelőnek. Március 21-én Budapesten a munkaügyi miniszter dicsérő oklevelet adományozott neki kiváló tanulmányi eredményéért és ifiúságmoz- galmi tevékenységéért. Szigeti Béla, a pártbizottság titkára minden párttagot jól ismer a községben. A legújabbakat, a legfiatalab- bakat is. Jana Béláról így beszél: —‘ Megérdemelte a kitüntetést, a dicséreteket. Jól jártunk vele, hogy felvettük magunk közé. Rátermett embernek ismertük meg. Emlékszem rá, ő mondta a megnyitó beszédet az egyik szalagavatón. ahol a járás és a község vezetői is részt vettek a szülőkön kívül. Nagyszerűen, lámpaláz nélkül beszélt a tömeg előtt. De nem csupán ezért szavazta meg egyhangúlag a taggyűlés a felvételét. Ajánlói elismeréssel szóltak munkájáról, tanulásáról és emberi magatartásáról. Molnár Károly, az iskola igazgatója ezeket mondja a fiatalemberről: — Elsős korától bátran, okosan szól a közérdekű témákhoz. Véleményét őszintén elmondja az intézetről, a tanárokról és a KISZ-ről. Segítő szándékú bírálatainak, szervezőkészségének sokat köszönhet az intézet. Például a jelentős értékű társadalmi munkák szervezése is az ő nevéhez fűződik. Most harmadéves, s mindvégig kitűnő tanuló. Egy ideig a járási KISZ-bizottság tagja volt. aztán a megyei KISZ- bizottság iskolai rétegtanácsának tagja lett. A nemrégiben megtartott országos diákparlamenten ő képviselte a szatmári diákokat, így megismerhették a megyén kívüliek is. A Hét című tv- műsorban is láthatták a nézSk. De mutatkozzon be személyesen. A hívásra határozottan lép az igazgatói szobába. Atléta termetű, tipikus mai fiatal. Megjelenése, beszéde olyan, mintha nem is Tiszaosécsé- ről, hanem Budapestről jött volna. — A megyében most csak én kaptam miniszteri dicséretet, mert a megyei bizottság engem javasolt a rangos kitüntetésre. Pedig csak a kitűnő bizonyítvány az én érdemem, a mozgalmi eredmény egész kollektívánk eredménye. Hatszáz KISZ-tag van az intézetben, s én vagyok a titkáruk. Szeretem a közösséget, a mozgalmi munkát. Ezért is lettem párttag. Jogosan kérdezték többen is: „Az iskola elvégzése után maszek leszel?” Szó sincs róla, mesteremet tisztelem, s ló szakembernek tartom. De ha maszek lennék, nem végezhetnék mozgalmi munkát. Valamelyik szatmári üzemben szeretnék elhelyezkedni villanyszerelőként, A tanulás és a mozgalmi munka mellett marxista középiskolába járok, később szeretnék Számot adni a lakosságnak Az új nagycserkeszi tanács első lépései legutóbb buszjáratot, ahonnan ősztől a felső tagozatos gyermekek bejárnak az anyaiskolába. De változatlanul több bokor „sorban áll a Volánnál” buszjárat ügyében. Bisztró a tanyán Nagycserkesz lakóinak 22 százaléka él a benti, három központi, falusias képet öltő bokron kívül. Ez a tanácstagok munkáját is megszabja. Egyszerre kell eleget tenni a bentiek és a kintiek kívánságának, jól gazdálkodni az anyagi és erkölcsi tartalékokkal. Háziboltot, telefont, tejbegyűjtő csarnokot kértek és kaptak a kinti bokrok. Az egész településnek létesült 67 ezer forintos költséggel a gázcseretelep, hogy ne kelljen Nyíregyházáról hozni a palackokat. A tsz-dolgozók, gépszerelők, traktorosok, alkalmazottak, pedagógusok kívánsága teljesült, amikor a bisztróban bevezették az egy- tál ételes kiszolgálást. Egy- egy forgalmas napon, aratás, kapálás, cukorréoaszedés ideién 80—90 étkezője is akad a bisztrónak. Azelőtt csak itallal szolgáltak... A választók javaslatára most a húsbolt számára keresnek megfelelő helyiséget. Még a nyáron szeretnék megnyitni. Egy kérdésre nem tudnak válaszolni a tanács vezetői: hol fognak nyiratkoz- ni, borotválkozni a nagycser- kesziek. A helyiségen múlik, így évek óta a megyeszékhely a legközelebbi szépítkező hely, idejárnak nők, férfiak. Sokan egymáson próbálják ki a fodrászat iránti tehetségüget, sok a szükségcsinálta „figaró”. Nagycserkesz egyik legtöbb fejtörést okozó problémája, hogy a központban nincsenek úgynevezett középületek. A távoli bokrokban viszont több iskola — több 100 ezer forint értékű épület — áll kihasználatlanul. Egy részüket a tsz használja raktárnak, lomtárnak, a falu szívében viszont nincs egy lépésnyi helyiség. Nemcsak a fodrászat számára, de ettől nagyobb baj, hogy napközi otthonnak sem. Márpedig a bokrokból minden évben újabb és újabb felső tagozatos gyermekek jöpnek a benti iskolába, ahol szakrendszerű oktatásban részesülnek. Da megoldatlan a gyermekek napközi otthonos elhelyezése, az étkeztetés... Nemcsak bizalmat kértek Ha kerékeken behozhat-J nánk a Halmosból a 3 üres tantermet, vele a 3 modern szolgálati lakást, nem lenna baj — mondják a cserkészlek. Egyelőre az eladásával is eredménytelenül kísérletez-» nek. Áron alul tudnák eladni,1 amiből bent nem futná méá az alapozásra sem. A napközire belátható időn belül nem lesz pénzük, viszont legké-t söbb jövőre megépül a köz-* ponti iskolánál két ú.i tante-j rém. Tornatermet is akarnakí ha másként nem, a tsz támogatásával és társadalmi ősz» szefogással. Frissiben számba! vette a megalakult tanács i% társadalmi munkák értéké# is. Örömmel állapították megit az idén már 300 ezer forintrat rúg a közösségéri: végzetté munka, a lakosság önzetlen fáradozása. Sok a régi, az előző évek-* ben is munkát adó íe'adat Nagy cserkeszen. De akadnak * újak is. Nemcsak papíron, a valóságban is nagyobb lett a tanács hatásköre, hozzájuk került az iskolaigazgató kinevezése, a körzeti orvosi mm— ■ ka feltételeinek megteremtése^ javítása, építkezési engedélyek^, szabálysértési ügyek. A pénzgazdálkodás is rugalmasabbá lett, gyorsulhatnak a helyi beruházások. A nagyobb önállóság azonban minden tanácstagtól — különösön a vezetőktől és a tanácsi alkalmazottaktól — nagyobb hozzáértést kíván. Nagycserkesz 32 tanácstagja munkához látott. Nem egyedül, a tanyabokrok népével együtt. Nemcsak bizalmat kértek április 15-én, hanem azt is: segítsék őket f mindenben, hogy a 40 kilo- * méteres falu lakói közelebb L kerüljenek a kulturáltabb; ? emberibb élethez. Páll Géz» 1 IEGYZET „Operatív Milyen „tegnapi” munkát kell folytatni? Melyek az új falusi tanács új feladatai? Mit tartalmaz a választóktól kapott útravaló? Ilyen kérdésekkel kerestük fel a megye- székhely szomszédságában lévő Nagycserkeszt. Ez a falu nagyon fiatal, tavaly múlt 20 éves. Negyven kilométeres körzet, 18 tanyabokor, 2336 lakos. A néhány adat a faluról jellemző is: itt az átlagostól eltérő körülmények, gondok között élnek az emberek. A falúközpont az utóbbi években kezd kibontakozni. A tsz kedvező feltételekkel ad házhelyet, ölenként 10 forintos áron. Egyetlen feltétel; a telektulajdonos garantálja, hogy 10 évig tagja marad a tsz-nek. Elsősorban a fiatalok élnek a lehetőséggel, sorra épülnek a házak a tanács és a művelődési otthon környékén. Utca — név nélkül Még nincs neve a cserkészi főutcának — magyarázza Dragony János, a községi tanács elnöke. Ez is a nemrég megválasztott tanács egyik feladata lesz, hogy a lakossággal együtt nevet adjanak az új utcának. De vannak ettől, úgy látszik, fontosabb tennivalók is... 71-ben, a mostanit megelőző tanácsválasztások során 22 közérdekű bejelentést jegyeztek fel, amelyek megvalósulásáról számot is adtak a lakosságnak. A nagy kiterjedésű tanyavilágban érthetően a legmakacsabb gond a jelenleginél jobb utak építése. Némely tanyabokorban, mint a Bályiban, ősztől tavaszig kerékpáron sem lehet megközelíteni a szomszédos bokrokat, a műutat. Csak gyalogosan és gumicsizmában... Az utóbbi két évben 11 millió forintos költséggel 8,5 kilométer hosszúságú műutat építettek a Bundás-. a Magyar-, a Bályi-, a Vadas- a Nádasi- és a Cigánybokor lakóinak legnagyobb örömére. Valóságos á'dás ez, különösen az iskolás gyermekeknek, akik közül sokan a benti iskolába járnak. Az új tanácsnak továbbra is egyik nagygondja maradt, hosszabbítani az utakat. Jó 10 kilométernyi útra van még szükség, hogy 5—7 év múlva elmondják: a bokrokat szilárd burkolatú út köti össze egymással, a külvilággal... A 32 nagycserkeszi tanácstag — akik közül 10-en először, az idén kaptak megtisztelő megbízatást — jól tudja: a közös munkát sohasem lehet befejezni. Hosszabbodnak a tanyai utak, ezzel arányosan mind több tanyabokor kéri a buszt, a közlekedés javítását. Cigánybokor kapott beiratkozni a® esti egyetemre. Arról beszél. hogy fiatal kora ellenére egyenrangú félként vehet részt a Párt rendezvényein. A gyűléseken a szélesebb diákdemokrácia és az aktívabb KISZ-élet érdekében szeretnék szót emelni. Tudom, hogy a pártmunka, amit végezni fogok, felelősségteljesebb lesz a KISZ- m unkánál. De az eredmény a fontos. Az eredmények közé sorol- i ható a nemrég társadalmi I munkával felépült klubház és a sportpálya. Aktív társadalmi és mozgalmi munkájáért már kétszer kapott dicséretet a KISZ Központi Bizottságától. A Szabolcs megyei szakmunkásképző intézetek diákjai a közelmúltban sakkversenyt rendeztek — a verseny első helyezettje Jana Béla lett. Mert sakkozásra és olvasásra is marad ideje a csecsei házban. Mint diáktársai és tanárai mondják, a sikerek nem tették elbi zakodottá. A szakvizsga és a politikai iskolák vizsgái után munkás akar maradni. Olyan fiatal munkás, aki nemcsak a falvéséshez és nemcsak a kábelek szereléséhez ért,. „Megalakult az öntözési operatív bizottság” — olvashatjuk egyik nap. A másik napilapban már arról értesülünk, hogy „összeült a mező- gazdasági operatív bizottság.” És hadd ne soroljuk a többi, tej termelési, hústermeiési és egyéb operatív bizottságokat. Tudunk róla, hogy akadt olvasó, aki feltette magában a kérdést: nem sok nekünk már ez a sok operatív bizottság? Mindig csak üléseznek? Hadd kezdjük mindjárt a velején: nem sok. Még egynéhány kellene, hogy teljes legyen a kör. De előbb valamit a szó magyarázatáról, és ezeknek a bizottságoknak a működéséről. A megyei mezőgazdasági operatív bizottságnak például nem feladata, hogy megparancsolja a mezőgazdasági üzemeknek, mit tegyenek. Ez az ő dolguk. Maguk látják hasznát, ha időben és veszteség nélkül aratnak, korán és jól takarítják be a termést. Viszont külön-külön sem, együttesen sem érnék rá, hogy idejében segítsenek halmozódó alkatrészhiány-gondjaikon, esetleg üzemanyag- hiányukon — erre is volt példa vagy éppen hogy legyen műtrágya elegendő, vegyszer, tanácsadó, szakember, segítség „felülről”. És erre való az „operatív bizottság”. Egyáltalán arra való, hogy ahol a gazdaság, a pénzzel, anyaggal, munkájával, értékeivel gazdálkodó társadalom életében valami átmeneti zavar, lassulás következik be, .menetközben” kiigazíthassa. Mert az élet mindig produkál valami be nem tervezhetők Különösen a mezőgazdasag munkájának folyásában, melybe beleszól a legváratlanabb tényező, az időjárás, folytonosan feladva újabb és újabb leckéket Nem fölöslegesek tehát ezek a bizottságok. Sőt, azt mondhatnánk, a legfontosabbak, mert — egy kis szójátékkal élve — fölöslegessé teszik a legfölöslegesebbet, az utólagos siránkozásokat, a különféle szervek egymáshoz intézett leveleit, beosztottak utazgatásait, üzengetéseket, az egész „távolról való mutogatást”, amely csak tovább lassítja az amúgy is lelassult. folyamatot. Itt ugyanis főnökök, irányítók állnak egymással szemben, azonnal válaszolni kell a feltett kérdésre és — ameny- riyiben lehetséges egyáltalán — azonnal intézkedni kell, a tanácskozásról hazatérve, vagy — ez is előfordult már — magáról a tanácskozásról, telefonon. A korszerű irányító munkát rendszerint a megfelelő szintű tanácsi szervek vezetik. S bátran ki merjük mondani, hogy a korszerű államigazgatási feladatok között is a legkorszerűbb az ..operatív” tanácskozás, az érdekek, nézeték, szempontok és lehetőségek ütköztetése, mert abból szinte ott, azonnal a helyszínen kialakul a cselekvő valóság, a lehetőségek szerint. Az összehívott vezetők pedig nem fölöslegesen töltik az idejüket az operatív bizottsági ülések óráiban. Sőt, egész tevékenységüknek ezek a leghasznosabb, legeredményesebb szakaszai. (g eyrtelj*! H, h.
