Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

WfS. mííus ?í. KÉI.ÉT-MAGYARORSZAO 5. oldal Munkásfiatalok műveltségi versenye A forradalmi ifjúsági na­pok keretében hirdette meg a KISZ megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a megyei tanác^ mű­velődési osztálya a megyében dolgozó ifjúmunkások mű­veltségi vetélkedőjét. A ve­télkedő célja az volt, hogy le­hetőséget teremtsenek a mun­kásfiataloknak számot adni és bizonyítani felkészültségü­ket. tudásukat, műveltségü­ket. Ezzel a versennyel is szé­lesíteni akarták a művelődési lehetőségeket egymás közötti taoasztalatcserék, találko­zók, a szabad idő hasznos ki­használása útján. 'nársadalompolitikai, ifjú- ■’politikai, aktuális kül- és r’’politikai kérdések, a ter- ■ ’zettudomány és a modern hnika ú.i vívmányai mel- 1 a haladó művészet leg- tyobb alkotóinak, legérté- : sebb alkotásainak ismere- * ’ szerepelt a vetélkedő anya­gában. A versenyt ifiúsági közösségeknek hirdették, olvap munkásfiataloknak, akik az üzemekben a közvet­len termelőmunkában vesz­nek részt, öt fiatal alkotott egv-egy csoportot, s a csapat- versenyek elő- és középdön­tői után a május 20-i me­gyei döntőbe 8 együttes ju­tott be. Szinte egymást érik a kü­lönböző vetélkedők, szakmai, politikai, művészeti témák­ban. Néha már soknak is tű­nik, hogy általában ugyanab­ból a közösségből mindig ugyanazok az arcok jelennek meg az újabb és újabb verse­nyeken. Ezért volt hasznos ennek a vetélkedőnek a meg­hirdetése, mert azokhoz a munkásfiatalokhoz szólt, akik általában kimaradnak a rendszeresen ismétlődő mű­veltségi és egyéb „mérkőzé­sekből”. A mintegy 50 bene­vezett megyei csapat azt bi­zonyítja, hogy érdemes folytatni a kezdeményezést; esetleg a kérdéscsoportokat lehetne konkrétabbá tenni, hogy olyan csapatok is je­lentkezzenek, akik' a tágabb témakörökben való szereplés­től idegenkednek. A megyei döntőbe jutott legjobb csapatok között szí­nes és izgalmas verseny so­rán alakult ki a végső sor­rend a nyíregyházi III. kerü­leti művelődési házban ren­dezett vetélkedőn. A legjob­ban felkészült közösségnek a záhonyi MÁV-nál dolgozó fiatalok csoportja bizonyult, ők nyerték az 1500 forintos első díjat. Az 1000 forintos második helyen a megyei épí­tőipari vállalat csapata, a 800 forintos harmadik helyen a mátészalkai ISG csapata végzett. A döntőbe jutott to­vábbi csapatok tagjai is pénz­jutalmat kaptak. Több ezer gyermekmunka a napközi otthonok kiállításán Aki gyakori látogatója a kiállításoknak, az kissé meg­lepődik, amikor a nyíregyhá­zi 2. számú iskola két emele­ti termében körülnéz. Kiállí­tás ez is, mégpedig igen gaz­dag, hiszen összeszámolni is lehetetlen volna azt a több ezer tárgyat, amit a pedagó­gusok a megye szinte vala­mennyi napközi otthonából beküldtek. Néhány tárgy szemléltető leírással kiegészítve pedagó­gusok, napközi otthoni ne­velők munkája. a kiállított anyag központi témája azon­ban a gyermekmunka. Azoké a gyermekeké, akik a nap­közi otthonok foglalkozásai­nak szünetében, vagy szak­körökben a pedagógusom irá­nyítása mellett fúrnak-fa- ragnak, barkácsolnak, varr- nak-hímeznek. Igen sok hímzett és ragasz­tott faliképet küldtek be, né­melyik vetekszik a kereske­delmi forgalomban kapható gyermekszobadíszekkel. Szin­te minden napközi küldött hímzett térítőkét, párnákat. készleteket. A legtöbbnek tö­kéletes a technikája, s külö­nös értéket ad ezeknek a munkáknak, hogy eredeti né­pi motívumokat dolgoznak fel. De láttunk egész kollek­ciókat lombfűrésszel vágott mesefigurákból, több száz gyufából készült Avas-tor­nyot, lopótökből formált szobrokat. A kiállításnak csak egyik célja, hogy nagyobb közön­ség előtt Tszerepeljenek ezek a tárgyak. Ennél fontosabb, hogy napközisek csoportos látogatása, pedagógusok ta­pasztalatcseréje kapcsolódik hozzá. A legfontosabb pedig az, hogy a szülők, akim teljes bizalommal adják gyerekei­ket. a napközi otthonokba, véleményt alkothatnak, tu­domást szerezhetnek a gyer­mek szabad idejének hasznos eltöltéséről, ízlésének fejlesz­téséről, esztétikai nevelésé­ről. Jó lenne tehát, ha a nap­közis gyermekek szülei kö­zül is mind több látogatója akadna a május 27-ig nyitva tartó kiállításnak­Ol cs<> vízi lit A kiskorai vízlépcső jelen­tős változási hozott a Tisza borsodi tikászán. A duz­zasztástól a folyó szintje — az átlagos vízálláshoz képest — mintegy 3 métert emelke­dett és Tiszátokig hajózható­vá vált. A duzzasztás követ­keztében már több, mint más­fél méter magas víz takarja a csaknem 40 kilométeres szakaszon — Ároktő és Tisza- tarján között -— elhelyezkedő gázlókat. Ezeket eddig szin­te minden évben költséges kotrással kellett mélyíteni, hogy biztosítsák az olcsó ví­zi utat a követ szállító, kis merülésű uszályoknak. A gázlók most végleg eltűntek és az eddig „nehéz folyósza­kasz” a legkisebb vízállásnál is biztonságosan hajózható lett. S ezzel olcsó vízi út ala­kult ki Csehszlovákia és az északi országrész, illetve az Alföld között. Üzemben a felavatott Tisza II. vízlépcső duzzasztóművé. (MTI fotó) KELTETÉS EGÉSZ ÉVBEN Hetenként 100 000 naposcsibe Lassan befejeződik a na- posbaromfi-keltetési sze­zon, — ha ugyan napjaink­ban lehet még ilyen szezon­ról beszélni. Hiszen a me­gyei baromfikeltető és érté­kesítő vállalat üzemeiben működő gépek fele, mintegy (i0„.egész éven át termeli a naposállatokat. Mindenek­előtt a HYBRO húshibrid fajta csibét, amelyet a nagy­üzemi gazdaságok nevelnek. Ez a fajta 49 nap alatt éri el az egy kiló 30 deka körüli súlyt, s ezzel már változato­san elkészítve a családok asztalára kerülhet. A keltetési szezon elhúzó­dását jelzi, hogy már decem­ber végén meg kell kezdeni az olyan mennyiségű napos­csibe kiszolgálását, amelyből már a háztáji gazdaságok­nak is jut. Február közepé­től pedig a megyei keltető­vállalat valamennyi üzeme teljes kapacitással termelt. A saját nyíregyházi, máté­szalkai és kisvárdai keltetőin kívül bérlik a Fehérgyarma­ti Állami Gazdaságét is. Ér­tékesítik a tarpai és a pát- rohai tsz, illetve a Jánk- majtisi ÁFÉSZ által kelte­tett naposállalokat. De vá­sárolnak is a megye gazda­ságainak Békéscsaba. Pécs, Debrecen és Derecske kelte­NőU az élelmiszer-fogyasztás ­tovább bővül a választék A NAGYKERESKEDELEM EREDMÉNYEI, TERVEI Az elmúlt évben a nagy­kereskedelmi vállalatok kö­zött az egyik legjobb a Haj­dú—Szabolcs megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat volt — álla­pította meg a Belkereskedel­mi Minisztérium. A két me­gye vállalata eredményei alapján rászolgált volna a „Kiváló” címre is, de egy sajnálatos baleset bekövet­kezése miatt nem kaphatták meg a kitüntetést. Az 1971-es esztendőhöz vi­szonyítva tavaly 6 százalék­kal — 130 millió forinttal — értékesítettek több árut. Ko­rábban a két megye közül Hajdú-Biharban volt na­gyobb a forgalom, most azon­ban a „versenyből” Szabolcs- Szatmár került ki győztesen. Megyénk 21 millió forintíal előzte meg Hajdút. Az egy la­kosra jutó forgalom azonban még mindig Hajdúban a jobb. Az elmúlt évben a vál­lalat áremelést nem hajtott végre, s az ipartól is csak in­dokolt esetben fogadtak el. A nyereség 4 millió forint­tal nőtt, összesen 49 millió fo­rint volt. Nyereségrészese­dést 3 millió forintot osztot­tak ki a dolgozóknak, a törzs- gárdatagság megbecsülése itt érvényre jutott, hiszen az 1200-as létszám 43 százaléka lörzsgárdatag. Folytatták a megkezdett beruházások építését is az elmúlt évben. Nyíregyházán már a mai igényeknek meg­felelő raktár áll rendelkezés­re. Mátészalkán befejezés előtt áll a dolgozók szociális létesítményének építése, az öltözőt és a fürdőt hamaro­san átadja az ÉPSZER Vál­lalat. Kisvárdán az idén ké­szül el az új raktár, 24 millió forintért. A szociális létesít­mények építése azonban ké­sőbb fejeződik be. Nyíregy­házán és Mátészalkán a rak­tárakat gépesítették, míg Kisvárdán 1 millió forintot fordítanak majd az idén a dolgozók munkájának meg­könnyítésére. Az eredmények elérésében nagy részük van a szocialista brigádoknak. A fiókok kö­zötti versenyt a nyíregyházi raktárház nyerte, a debreceni •aktárház és a mátészalkai fiók előtt. Az elmúlt évben 55 brigád nevezett be a szocia­lista versenymozgalomba. 40 brigád nyerte el a megtiszte­lő címet, közülük egy brigád vállalati kiváló lett, 2 arany-, 6 ezüst-, 13 bronzjelvényes, 4 zöldkoszorús, 14 pedig ok­leveles. Hét dolgozó — Ádám Tiborné pénzügyi csoportve­zető, Nagy László áruforgal­mi osztályvezető, Körmendi Anna főraktáros, Mezei Im­rémé . fiókigazgató-helyettes, Kiss Elemér, a nyíregyházi raktárház igazgatója, Puskás Béláné, a kisvárdai fiók igaz­gatóhelyettese és Debreceni József, a nyírbátori lerakat vezetője — „A belkereskede­lem kiváló dolgozója” kitün­tetést kapta, míg 27-en „Ki­váló dolgozó” kitüntetést kaptak. Az idén a vállalat javítani kívánja a készletezést és emelni az áruválaszték szín­vonalát. Hazánkban 400 gyár­ral van kapcsolatuk, s emel­lett számos külföldi élelmi­szert és vegyiárut gyártó cég­től kapnak árut. Áremelést 1973-ban sem terveznék, ma­rad a 2 százalékos haszon­kulcs, hiszen a vállalat pénz­ügyi helyzete stabiL tőiből szintén naposbarom­fit. Ennek ellenére a keres­let időszakonként még min­dig nagyobb a kínálatnál. A megyei baromfikeltető válla­lat már 1970-ben kért anya­gi támogatást kapacitásának növeléséhez. S, hogy ezt nem kapta meg, ennek oka az volt. hogy igényük „összefu­tott” a szarvasmarha- és sertésprogram tervének vég­rehajtásával. Ami pedig a vállalat ilyen célú saját anyagi erejét illeti, azt tel­jes egészében lekötötte, il­letve leköti a Kisvárdán épülő baromfifeldolgozó üzem beruházása. Ennek a feldolgozónak az üzembe lé­pése megyénkben a baromfi­tartás. nevelés további nö­vekedését teszi szükségessé. Az idén 23 közös gazdaság és négy. a Fehérgyarmati, a Balkányi. a Nyírlugosi és a Csengeri Állami Gazdaság foglalkozik nagyüzemi mód­szerekkel baromi itartással, neveléssel. Az elmúlt időszakban és még most is hetenként száz­ezer naposbaromfit értékesít a keltetővállalat megyénk­ben. Az év első négy hónap­jában összesen több. mint másfél millió húshibrid na­poscsibét adtak át a nagy­üzemi gazdaságoknak. (Ez 258 Bzázaléka az 1971 évben értékesítettnek.) Most van a szezonja a naposkacsának és -libának. Ez utóbbival a debreceni feldolgozó látja el j megyénk nagyüzemeit. A háztáji gazdaságok az év első négy hónapjában közel 3 millió 300 ezer na­poscsibét vettek át a kelte­tőtől. (Ez 133 százaléka az 1971. évinek.) Egy része a tsz-ekben történt előnevelés után került a háztájikba. Persze a háztájikban nevelt és részben értékesítésre kerülő baromfi 6zárna ennél több. Mert bár a hagyomá­nyos, kotlós keltetés évről évi-e csökken mégis a becs­lések szerint legalább 8 mil­lióra tehető az így keltetett baromfik száma. Naposka­csából több, mint félmillió jutott a kistermelőknek a megyei keltetővállalattól, naposlibából pedig az el­múlt két hónapban 160 ezer. (kádár) Iparfejlesztés, lakásépítés, szociális beruházások J i-zárokon (Tudósítónktól) Az elmúlt két évben elért eredményeket és a követke­ző négy év terveit vitatta meg és fogadta el május 23-i ülésén a Tiszalöki Nagy­községi Tanács. Az utóbbi években folyta­tódott a lakosság átrétege- ződése, ma már a keresőképes lakosság 65 százaléka dolgo­zik az iparban, 15 százalék él a mezőgazdaságból, s a fennmaradó 20 százalék szellemi tevékenységet foly­tat, illetve a kereskedelem­ben és a közlekedésben he­lyezkedik el. Javította az ipari munka- vállalást a HÖDIKÖT ti­szalöki gyáregységének meg­építése, ahol jelenleg közel 600 asszony és lány talál kényelmes, tiszta munkahe­lyet. Kellő munkáslétszám esetén az üzem további 600 fős műhelycsarnokkal bővít­hető. A termelőszövetkezetben tovább nőtt az egy tagra ju­tó átlagkereset, s a több. mint 30 millió forintos beru­házással megépített szakosí­tott szarvasmarhatelepük je­lentősen hozzájárul a kor­mány által meghirdetett húsprogram megvalósításá­hoz. Ebben az évben befejező­dik az új. körzeti szerepkört is betöltő rendelőintézet or­vosainak készülő 6 lakásos bérház megépítése, amelynek költsége meghaladja a 2 millió 200 ezer forintot. A rendelőintézet 1974-ben kez­di meg munkáját, s ekkor már modem központi fűté- ses lakások várják az új or­vosokat. A községi bekötő út meg­építésére és járdakorszerű­sítésre ebben az évben közel egymilliót fordítanak. Ezen túlmenően pedig a KPM Nyíregyházi Közúti Igaz­gatósága végez ugyancsak egymillió forint értékben út­korszerűsítést társadalmi munka keretében, melyre együttműködési megállapo­dást írtak alá a hagyközségi tanáccsal. Ugyancsak együttműködé­si megállapodás született az OTP megyei igazgatóságával is, melynek értelmében a ta­nács közművesített telkeket biztosít új társasházak épí­téséhez. Pillanatnyilag ' 34 OTP-beruházású lakás építé­se kezdődött el, folyik 28 egyéni szervezésű társasla­kás építkezése, s évente mintegy negyvenen építenek kislakásos családi házat. Még ebben az évben üzembe he­lyezik a 14 millió forintos költséggel megépített szenny­vízhálózatot. Már az előző években is gyümölcsöző kapcsolat ala­kult kj a TITÁSZ megyei igazgatóságával, akik társa­dalmi munkában városi szintre emelték Tiszalök köz- világítását. Ebben az évben újabb egymillió forint ér- tékű társadalmi munkával járulnak hozzá a közvilágí­tás korszerűsítéséhez. A következő években to­vább folytatják a községi bekötőút-hálózat kiépítését, a járdák korszerűsítését, ezen túlmenően pedig megtervez­tetnek és megépítenek egy négytantermes általános is­kolát, s a lakosság lobb áru­ellátása érdekében ABC-áru. házat építenek. A szülők fo­kozottabb munkába állásával egyidejűleg bővítik az óvodaj és napközi otthoni csoportok számát. Az ÉRDÉRT Vállalat a ne. héz fizikai munka gépesíté­sére egymilliót tervez. s ennyit kívánnak fordítani a szerelőcsarnok felújítására, és az enyagmozgatás gépesí­tésére is. A vegyesipari szövetkezet javítóhálózat bővítésére másfél milliót tervez, s gép­parkjukat 2 millió 200 ezer forint értékben gyarapítják. A Vízlépcső és Hajójavi- tó Üzemnél még ebben az évben befejeződik a 13 mil­liós beruházás, melynek ke­retében üzemcsarnokokat és szociális létesítményeket hoz­nak létre. Huszonötmillióból olyan gépparkot létesítenek, amelynek segítségével keres­kedelmi forgalomba nem kerülő vízügyi termékeket gyártanak. A Szabadság Termelőszö­vetkezet 12 milliót szánt ar­ra, hogy a szarvasmarhateiep teljes kapacitással működjön, s a tagság magas átlagélet- korának ellensúlyozására 4 milliót fordítanak a növény- ermesztés gépesítésére. Do?z> ­Uklós Szabálysértési büntetések Sz. I. Z. nyíregyházi lakos ellen a városi tanács sza­bálysértési csoportja rendőr­ségi feljelentés alapján indí­tott eljárást kerékpárlopás miatt: ellopta az N. J. nyír­egyházi lakos tulajdonát ké­pező kerékpárt, melyet idő­közben el Is adott K. János­nak. A kerékpár tulajdonosa felismerte K. Jánosnál a ke­rékpárját, aki visszaadta ne­ki. Az eltulajdonított kerék­pár értéke a becsatolt okmá­nyok szerint 350 forint. Sz. I. Z.-t 1000 forint pénzbírság­gal sújtották. A megyei kiegészítő pa­rancsnokság által tett felje­lentés alapján Cs. J. nyír­egyházi építőipari segédmun­kást 500 forint pénzbírsággá^ sújtották, mert katonai iga­zolványát K. K budapesti lakosnak 20 forint ellenében zálogba adta, és azt a megbe­szélt időre nem adta meg. A zálogba hagyott katonai iga­zolványt a budapesti XIV. kerületi rendőrkapitányság közrendvé ' úmi osztálya szol­gáltatta be. F. &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents