Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

V oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1975. májas 1* Szülők fóruma FIATALOK Ü0 FIATALOK ÜS FIATALOK ISP FIATALOK ffl FIATALOK Az iskolai előkészítőről Szeptember az elsősöké — fogalmazzák meg a pedagógu­sok is szülök egyaránt —, mert akkor őket mutatja a televí­zió. róluk írnak az újságok, ők kapják a legtöbb simogatást, keu • es szót, megértést. Megyénk területén a mérhető indulási szint, a felkészítés, ami az iskolába lépéskor érzékelhető igen nagy eltérést, diffe­renciáltságot mutat. Ennek egyik alapvető oka, hogy gyermekeink Igen eltérő előzményekkel rendelkeznek, s másik fontos oka, hogy sok esetben a környezeti hatások — benne a családi környezet is — nem mindig biztosítják az optimális feltételeket a kívánt szinten a gyermek életkorának megfelelően az iskolába lé­péshez. Az 1972. évi megyei statisztikai adatainkból az alábbiakat olvashatjuk ki: — A folyó tanévi első osztályos tanulók (10 457 fő) közül csak kb. 48—50 százalék azok száma, akik óvodába jártak hosszabb-rövidebb ideig, ­— körülbelül 25—2í) százalékuk vett részt Iskolai előké­szítő tanfolyamon; — s további kb. 24—26 Százalék sem óvodába, sem előké­szítő foglalkozásra nem járt, s így lépett be az első osztályba. Önmagában is jelentős és sokatmondó ez az arány. Azon­ban, ha hozzávesszük, hogy ezen közel 3000 gyermek létszá­mai a kisközségekben, a szórványtelepüléseken, a tanyákon élő gyermekek — s a nagyobb településeken élők közül azok ad ok, akiknek szülei gyermekük óvodai ielvételét nem igény­lik —, sokkal szomorúbb a helyzet, mert ők azok, akiknek leg- joouan szükségük lenne az óvoda, az előkészítő fejlesztő hatá­sára. Nekik a legnehezebb az iskolai munkába való beillesz­kedésük, igen szegényes a szókincsük és legtöbbször nem ren­dé.meznek az iskolaérettséghez szükséges általános ismeret- anyaggal. Mivel a későbbi, az általános iskolai, középiskolai, majd a főiskolai tanulmányokban jelentkező hátrányos helyzet csírá­jában már valahol itt kezdődik, s ezeknek a tényeknek valós társadalmi, gazdasági, pedagógiai vetületei vannak — mun­kánkat itt kell megalapozottabban elkezdeni. Az MSZMP KB 1972. június 15-i határozatának megfelelő­en, mely kimondja: „Az óvodába nem járó gyermekek szamá­ra is gondoskodni keil az iskolaelőkészítés lehetőségéről” — kívánjuk tovább növelni a szükséglet szerint az előkészítésben reszt vevő gyermekek számát, s e foglalkozásokat megyénk területén toDD helyen a tanyai összevont osztályú tanulócso­portok mellett is megszervezzük. Mit jelent az iskolára előkészítő a tanulóknak? 1. Egyrészt jelenti annak a kedvező pedagógiai, pszicholó­giai légkörnek a megteremtését, mely megkönnyíti a kisgyer­mekek számára az uj körülmények elfogadását, szorongásá­nak feloldását. 2. Jelenti oly.an életrend, olyan szokások kialakulását, amelyek az iskola várható életrendjéhez való alkalmazkodást rovidebb idő alatt teszik lehetővé, s könnyebbé válik számuk­ra a közösségbe való beilleszkedés. 3. S egyúttal a tudati, a megismerési folyamatokra való előkészítést is jelent, mert a foglalkozásokon folyamatosan bő­vül szókincsük, fejlődik kifejezőképességük, beszédkészségük, figyelmük, gondolkodásuk. - ................... Eddigi- tapasztala Iáink azt bizonyítják, hogy az előkéSzi1 tőre járó gyermekek foglalkoztatása már az első naptól kezd­ve nagy gondossággal történik. „Ízlelgetik” az iskola levegő­jét, ismerkednek társaikkal, leendő tanítójukkal — aki észre- Velrenül átvezeti őket a játékból a mumcaoa. Előkészítésük különböző foglalkozásokon történik: anya­nyelv, környezetismeret, számolás, ábrázolás, kézimunka, test­nevelés, ének, játék. Az anyanyelvi loglalkozásokon sok-sok mondókát, kiolva­sót, meset, verset hallgatnak a gyermekek. Különböző ajak-, nyelv- és hangutánzó gyakorlatokat végeznek. A hallott es tanult szavasai kulonoozó változatos osszeiuggésoen utánoz­zak, tanuljak, gyakoroljak es alkalmazzák, a beszéd gyakor­lása, beszeiteiesuk eredményesen járul hozzá a hangok, hang­kapcsolatok tiszta ej lesenez, szókincsük, szókészletük gyara­pításához, beszed tecunikajuk lejiesztesenez. Legtoobszor mar itt jelentkeznek a beszédhibáik (pösze- ség, seiypnes, aauogas, beszedgátlások, stb.), amelyek lelderí- tesc, korrekciója mar itt megkezdődik, s erre kuionos ügyei­méi fordítanak a csoportot vezető nevetők. A kórnyezeusinereti logiaikozasok gerincét a közvetlen környezetük megismerése, valamint az egészséges életmód és a Adzosségi élet szokásainak atakílasa, fejlesztése, gyakorlása jfctenti. Ismerkednek egymással, a foglalkozás helyiségével, tárgyaival. Megismerik es gyakoroljak a gyülekezés, a sorako- zao, Köszönés, onozitocles, tisztálkodás, slü. alapvető elemeit. A. környezetükben található tárgyak, korongok, pálcikák, írószerek, játékok, stb. megiigyeiésevei, összehasonlításával, soroa rendezésével — látás, hallas, tapintás utján — felisme­rik es gyakorolják a számolási, mérési alapismereteket (pl.: tOijü, kevesebb, kiseob, nagyobb, egyenlő, rovidebb, hosszabb, páros, páratlan, stb.), s megtanulják a számlálás helyes mód­ját natig. Az ábrázolás- és kézimunka-foglalkozásokon megismerik, gyakoroíják a papír, a ceruza, színes ceruza használatát. Kaj- zu.ussai, lesiesse!, mintázássá!, papirhajtogatással, papírtepes- Bel, stb. a gyermeki kéz kis izmainak előkészítése, differenciált mozgatása történik, miközben sokat fejlődik a szín-, tér- és formaészlelésük, emlékezetük, esztétikai fogékonyságuk. Az alapismeretek elsajátítását, gyakorlását sok-sok játék, testmozgás, testedzés, éneklés kíséri. A színes, változatos foglalkozásokra a nyugodt, derűs, vi­dám légkör jellemző. Az előkészítő végére legtöbbször biztosí­tott a fokozatos átmenet az iskolai életrend, az iskolai munka­formák felé. Az is jó, hogy a foglalkozások vezetői előzetesen találkoz­nak az iskolába lépőkkel, megismerik a tanulókat, egyéni sa­játosságaikat. Állandóan keresik a megnyilvánulásuk, viselke­désük mögött rejlő okokat, s megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a félénk, szorongó, gátlásokkal küszködő gyerme­lcftkrft Mindezek a törekvések azok érdekében történik, akik nem jártak' óvodába, s azért, hogy ők is félelem nélkül, öröm­mé] épjenek az első osztályba. .... Eddigi eredményeink azt igazolják, hogy szándékunk, tö­rekvésünk az előkészítők szervezése hasznos. Tudjuk, hogy az indulási különbségeket az előkészítéssel kiegyenlítem tel­jesén nem tudjuk — hiszen az óvoda hatását nem kepes^ pó­tolni —, de jelentősen csökkenthetjük azokat. Ezért szükséges, hogy az elmúlt évinél több, vagyis minden érdekelt szülő megismerje az iskolai előkészítőt, s annak eredményét, s kér­je és biztosítsa gyermeke részvételét a hetenként 2—3 alka­lommal az iskolákban tartott foglalkozásokon. Úgy érezzük, hogy ezzel iskola és család közösen jó szol­gálatot teszünk gyermekünk érdekében ^ TÖRD A FE IED f Vízszintes: 1. Explodált. 6. Nem ki ?. Tibeti teherhordó állat. 6. ÜN. 9. összevissza lök! 11. Testtanulmány a képzőmű­vészetben. 12. Répa betűi ke­verve. 14. Majdnem luk­ban!!! 16. Megfejtendő. 18. Soós Aladár. 20. Szörny. 21 Rendhagyó igerag. 22. Löty- tyint. 24. Jövedelem után az állam javára fizetendő percent. 25. Baltához tarto­zik. 27. Női név. 28. Angol hosszmérték. 29. Hajadon (—’). Függőleges: 1. Irányába. 2. Kétjegyű mássalhangzó. 3. Fogoly. 4. Okozatot előzi meg. 5. Meg­fejtendő. 6. Megfejtendő. 10. Részesül. 11. -bői. -bői né­metül. 13. Arcszín. 14. ...-lom. 15. Megfejtendő. 17. Levegő. 19. Szülő. 21. Ez évben. 23. Tágas közterület. 24. Menyasszony. 26. Római 150. 27. Római 49. Megfejtendő: Hegységeink: vízszintes 16, függőleges 5, 6, 15. Múlt heti megfejtés: Tá­pió — Sajó — Hejő — Zagy­va. Könyvjutalmat nyertek: Sebők Zoltán Nyíregyháza, Hegedűs Margit Dombrád, Lencsés Géza Búj, Nagy Zsuzsa Tiszavasvári és Sze­nes Julianna Ramocsaháza. A gazdag ember kapzsisága Volt egy nagyon szegény ember. És ennek egy nagy dúcs volt a hátán. Egyszer.; ez a szegény ember kiment az erdőbe gallyat szedegetni és látja, hogy egy- ősz eg em­ber ugrálja az árjtot fö,alfele* És mindig énekelte: — Péntek, szombat! A szegény ember, meghosz- szabbította. Azt mondta: — Vasárnap! Azt mondja az ősz ember: — Ejnye, te szegény ember, de meghosszabbítottad a nó­támat. Hogy: péntek, szom­bat, vasárnap! Ezért a ducsot leveszem a hátadról és he­lyette kötök neked egy hát aranyat. A szegény ember hazament a sok arannyal. Meglátta ezt a dúsgazdag szoniszéd felesé­ge. Na, annak se kellett több, addig ösztökélte az urát, míg az is kiment gallyat szedeget­ni az erdőbe. Gondolta; hogy jó lesz egy hát arany nekik is. Ahogy ott megyen kifelé a gazdag ember, kezdi szede­getni a gallyat. Egyszer csak lássa ő is az *sz öreg embert úgy, ahogy ott ugrálja keresztül az árkot és közbe énekeli, hogy: — Péntek, szombat, vasár­nap! A dúsgazdag ember meg­hosszabbította, hogy: — Hétfő! De bizony ez már nem tet­szett az öreg ősz embernek. — Ejnye, de elrontottad a nÓíátnat, te vízhozta, ebugat­ta embeiVf áthiéft ézÍ‘tsÚiidXt'ad ve.lern, megbüntetlek. fiád adóm a .szegény ember dá­csát, avval ajándékozlak meg. Mire ezt kimondta, már ott is volt a dúsgazdag hátán a nagy dúcs. Nagy bánatosan Indult ha­za a gazdag ember. A felesé­ge már nagyon várta. Ahogy kinézett a kapun, látja, hogy jön az ura. Hatja, hogy vala­mi nágy csomó van a hátán, megörült, azt gondolta, hogy aranyat hoz. Szaladt is mind­járt éltbe, s mondta neki: — Minek raktál ennyi ara­nyat? — Hagyjál békén! — bosz- szankodott a dúsgazdag em­ber. — Elrontottam az ősz öreg ember énekét, azért rám adta a szegény ember dúcsát. — Ja), jaj, te ember, mond­tam neked, hogy vigyázz. Most már neked kell viselni a szegény ember dúcsát. ’ — Hatod asszony, ennek a te mohóságod az oka! A tanulság: így jár aki nincs megelégedve azzal, amije van és többet kíván. Beküldte: Bodnár Bálint Nyíregyháza (X)( r ) ©00® DRÁMAÍRÓ. A legkisebb kör betűjétől kiindulva ol­vassátok össze a betűket a körök növekedésének sorrend­jében. Egy 150 évvel ezelőtt született híres drámaírónk ne­vét kapjátok eredményül átírni ipftww is^tfaptoji A ravasz kandúr és az eszes egér Kandúr Karcsi, a délceg fekete macska megunta már naphosszat ott lesni az egér­lyuknál, hogy Egér Elek né­pes családjából az aprócska nyíláson mikor merészkedik ki valaki, akit aztán a kar­mai közé kaparinthat. Ezért égy szép napon besétált az éléskamrába, letelepedett az egérlyuk mellé és jó hango­san beszólt a nyíláson: — Kedves barátom — nyávogta —, tudtodra aka­rom adni, hogy elvégeztem egy egészségügyi tanfolya­mot, amelyen szó esett a jó levegő hasznosságáról is. Megtanultam, hogy szűk la­kásban nem lehet jó a leve­gő. Te pedig rendkívül szűk, kényelmetlen lakásban töl­tőd napjaidat, szeretetre méltó családoddal együtt. Ez természetesen nagyon egész­ségtelen, A lakosztályod te­hát átépítésre szorul. Mint- hogy teljesen önzetlenül, csupán a jóakarat diktálta áldozatkészségből segíteni akarok rajtatok, az egészség­ügyi tanfolyammal egyidejű­leg elvégeztem egy építésze- ti szaktanfolyamot is. Szak­képzett építőmester lettem, erről pecsétes bizonyítványt is felmutathatok majd. Nincs semmi akadálya te­hát, hogy átépítsem a lako­dat, olyan kényelmessé, amelyben sokkal otthonosat)- ban mozoghatnak majd vir­gonc gyermekeid... Egér Elek, aki a szokatlan ajánlatra előbújt egészen az egérlyuk szájáig, vékonyka hangján most megszólalt. — Cinege, cintányér — cincogta —, aztán milyen tágasra építenéd át ezt a valóban szűköcske lakosz­tályt? Katicabogár Katicabogárka elment a vásárba. Arany napfény zeng szét, eladná hét pettyét S mit is venne, nos hát? Hacacárés szoknyát. Nincs szüksége másra, ez a szíve vágya. Cserebogár kérdi: „Hogy a hét petty, néni?” Kati megsértődve e szókat dörögte: „Ki a néni, én tán? Elmenj innen, hékám, kotródj Innen, kérlek, nincs eladó hét petty.” Közeleg a cincér: „Nem adnád égy ingér, húgom, a hét pettyed? Tudod, hogy Szeretlek.” Kati-bogát erre haragra gerjedve: „Még hogy „húgom” néki. mért nem mondja: „néni”? No csak kotródj innen. t Számodra petty nincsen.” S kati-bogár vár, vár s elmúlik a vásár, nem kell senkinek se i híres hét pettye. Ezért nem vett. nos hát, hacacárés szoknyát. Ölbey Irén Kandúr Karcsi a kérdésre töprengő képet vágott, az­után megfontoltan így vála­szolt: — Előzetes számításokat még nem végeztem, de úgy hiszem, anyagtakarékossági szempontból elegendő lesz, ha olyan tágasra alakítom át otthonodat, hogy egy ma­gamfajta jól fejlett macska is kényelmesen megfordul­hasson benne... — Rendben van — mond­ta biztos távolságból, vagyis még mindig bentről Egér Elek —, hozzájárulok az át­építéshez, de van egy kikö­tésem. Csak abban az eset- ben adom meg a végleges beleegyezésemet, ha előv bebizonyítod, hogy valóban értesz az építészethez. Tedd tágasabbá először a saját la- kasod bejáratát, azt a kis pinceablakot, amelyen oly sebesen szoktál besurranni, valahányszor házunk hű őr­zője, Bodri Bandi nagy morgással utánad ered, hogy valamiféle sürgős megbeszé­lés végett késleltesse el távo­zásod ot ... Úgy gondolom, elegendő lesz, ha akkora nagyra tágítod ki a pince­ablakot, hogy egy Bodrihoz hasonló jókora kutya is ké­nyelmesen átbújhasson raj­ta .. . Akkor legalább nálad is frissebb lesz a levegő. Kandúr Karcsi igen elszé- gyellte magát, hogy így túl­jártak az eszén. Rögtön el is somfordált az egérlyuktól, s talán még a füle tövéig is elpirult szégyenletében, csak ezt már nem lehetett észre­venni rajta, mert bőrét elta­karta a szép fényes, fekete bundája. Heves Peren« Földrajzból zene A hat fővárosból heti egy magyar zeneszerző nevéhez eljutni. íme a hat fővár«*: Ankara, Bukarest, Havanna, Róma, Tirana, Szófia. Először írjátok le annak a hat országnak a nevét, amelyeknek a fővárosait fel­soroltuk. Ha eddig eljutottá­tok. a hat ország kezdőbe­tűjét rakjátok helyes sor­rendbe és máris megkapjá­tok a zeneszerző nevét. Csu­pán arra ügyeljetek, hogy az ötödik betűre ékezet kell; ennek a zeneszerzőnek * á nevét Illik mindenkinek pontosan tudni! pfOjjag :ozj3zsbu9z V T2qnyi ‘áezsiözsBjo ‘Spzs-joffpaox 'etunuioy 'eiueqiv : troqpuo jjos Mese a legkisebbeknek Mú és Bé Az úton ment Mú és talál­kozott Bé-vel. Bé azt mond­ta, hogy: bé! és várta. mit szól Mú. De Mú csak állt és bölcsen pislogott hosszú szempilláival, mintha valamin gondolkodna. — Hát nem tudsz még mú-i sem mondani? — szólt hara­gosan Bé és szarvával neki ment Mú-nak. De Mú-nak is voltak szarvai és így egy csúnya ve­rekedés támadt közöttük. Egyszer Mú volt fölényben, másszor Bé. — Múúú! — bőgött Mú. — Bééé! — bégetett Bé. Odafutott Haf és szétker­lette a verekedőkét. A felfuvalkodott tehén el­indult jobbra, a mérges bá­rány balra. Középen állt a kutya és egyre csak csóválta a fejét: — Milyen különösen beszél­jek ezek. Szlovákból fordította: Dr. Papp Sándorod

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents